Haditechnikai Topic

Csak tippelni tudok, ezzel kapcsolatban konkrét információt nem olvastam.

Én arra gondolok, hogy valamiért nem bíznak annyira a Kashtan-ban. Az AK-630 esetében a rendszerhez való Bass Tilt radarok, illetve a Tin Man / Kolonka optikai célzórendszer is beépítésre kerültek, szóval két teljesen különálló rendszerrõl beszélünk.

Igazából Szovjeteknek és ennek sok oka van. Geostratégiailag a Szovjetuni(Oroszo) elsõsorban szárazföldi hatalom kell legyen. Erõs szomszédok veszik körül, rengeteg oldalról támadhatnak...
US geostratégilag viszont nem támadható meg szárazföld felöl. Két szomszédja Kanada és Mexikó. Tengeri hatalom. És ha bárkit meg is akar támadni/védeni ahoz oda kell mennie: támaszpontok és flotta kell.

Innen erednek a fõ difik. Más célok, más feladatok, más eszközök.

Huj,

lenne egy kérdésem. Még korábban felvetõdött egy hír, miszerint a HK 417 elvérzett a Bundeswehr pontossági tesztjén. A hír egy MP.netes kommentelõtõl eredt, és onnan járta be a fél HT netet (Sg.hu, thefirearmblog.com, többi MP.netes cikk).

Azóta rendszeresítette az ausztrál hadsereg kis számban.

A kérdésem az lenne, hogy szerintetek mennyire igaz/nem igaz a dolog, avagy tényleg pontatlan a HK417 ?

A kérdés azóta urban legend szinten mozog. Én például már a forrás hitelességét vitattam:

1. egy fórumozó mondott valamit, de amikor forrás után kérdezték, annyi volt a válasz, hogy "mert én mondom".
2. Sehol máshol nem láttam alátámasztva a hírt.

Azóta is, akárhol megjelenik egy HK417es cikk (pl. az ausztrál hadsereg kapcsán), biztosravehetõ, hogy valaki feldobja a dolgot, hogy "de a HK417 nem felelt meg a Bundeswehr tesztjén". Volt már olyan is, aki hallotta az ismerõsének az ismerõsétõl, akinek az ismerõse régebben a HKnál dolgozott, hogy alapvetõen a platform pontos, csak a széria lett ilyen racsni (pontosság v. megbízhatóság). Szóval itt már mindenki hallott mindenrõl, de a rendszeresítések mellett egy csomó MP.netes képen látni a puskát frontkörülmények között. Láttam például a franciáknál, na azok német fegyvert CSAK akkor vennének a kezükbe, ha az eszeveszett jó lenne.

Tud errõl valaki bõvebbet?

Y

Tudom nem nekem, de valahol most olvastam - talán HTKA-n - hogy más volt az elképzelésük a hordozókról az oroszoknak. Míg az amik szerint a hordozó reptesse a vasakat, a kötelék meg védje meg õt, addig keleten a hordozó is benne volt a flottavédelemben. Asszem még valami támadó fegyverzete is volt, valamilyen rakétákkal a hajó orrban.

Hali

Most olvastam nemrég megint a két McNab könyvet,mindkettõben kiemeli,hogy az SAS belsõ szabályzata,vagy filozofiája,nem engedi a hordszijakat fegyveren ,terepen.
Azon gondolkodtam ,hogy a p...izé manóba,oldják meg kint,a szép afgán turistaösvényeken a dolgot,mikor mászni kell?Vagy változtattak?Tud errõl valaki valamit?

Másik....ezt a kis csinosat rendszeresitette valaki?
Nekem tetszik az ötlet,ugy látom a lõporgázok se pofán reccsentik a palit,de mennyire akaszthatja ez meg az ujratöltést,ha esetleg feltorlódnak a hüvelyek?
http://www.youtube.com/watch?v=t9Xqa2vwq60

A radarvezérlésû légvédelmi gépágyúkat (pl. a Phalanx-ot) a katyusáknál nagyobb méretû robotrepülõgépek és rakéták elleni védelemre tervezték. Egy-egy katyusa-rakétát képes megsemmisíteni, de az általad vázolt esetben amikor több rakétát kb. egyidejûleg indítasz nagy valószínûséggel nem mindegyik kerül megsemmisítésre a rövid reakcióidõ miatt. Ugyanis a Phalanx esetében két radar és újabban egy infrakamera kerül alkalmazásra (ez utóbbi esetünkben felejtõs). Az egyik radar a célpontokat deríti fel míg a másik a kilõtt lövedékeket követi nyomon és helyesbít amíg a találat be nem következik. Tehát a magsemmisítés után új cél kell felderíteni és befogni, bár ez az automatizálásnak köszönhetõen nem tart sokáig de nagy célmennyiség esetén akkor sem jelent teljes védelmet.

Az izraeli Iron Dome esetében bizonyos helyzetekben szintén gondot jelenthet a reakcióidõ.

Van valami ötleted, hogy a Kastanok mellett miért vannak 630-asok is? A Kastanok nem megbízhatóak eléggé vagy mi lehet az oka? Nem tudnak mellé olyan kíséretet adni ami megfelelõen tudná biztosítani? Valahogy egyik ötletem sem áll meg...

Például hajóra lõtt rakétát a gépágyú kilõ a videókon. De a videón mindig csak egy ellenséges rakéta támad. Több darab esetén képes lenne azokat is megsemmisíteni?

A nagyobb hajókon ezért van több közellégvédelmi (CIWS) rendszer is. Az Admiral Kuznyecovon konkrétan 8db Kastan, és még mellette 6db AK-630...


Pár hordozó légvédelmi rendszerének lefedettsége

Bármilyen rakétavédelmi rendszert túl lehet terhelni. Nyilván mindegyiknél megvan, hogy hány darab rakétát tud követni ill megsemmisíteni adott idõn belül (de még ezek közül is átcsúszhat néhány) Ha ennél többet lõsz ki rá, akkor a többi simán átmegy és bacsapódik.

"De egy közelrõl indított, több 10 darab rakétával képes megbírkozni bármi is? "

CIWS is megbírkózhat. De vannak erre külön fejlesztések fõleg Izrael tolja ezta szekeret ugye ott meglehetõsen nagy probléma a még katyusa szinvonalat se mügütõ rakéták tömeges indítása.

Nem merném azt mondani, hogy lehetetlen, de mi értelme lenne? Filmezhetnek elég valódi parittyázást, az se nagy hír manapság. Ami nagy hír lenne, ha egy csatorna lebukna ilyesmivel. A mutatvány sok résztvevõs, sok résztvevõ meg sokat beszél... Valószínûleg megbaxnák a katonákat is. A katonai vezetés meg nem valószínû, hogy ilyet rendelne, õk még nagyobbat buknának ha kiderüle a turpisság. Szerintem.

lásd (kevésbécsicsás)szmájli
(Csak zárójelben, bár érteném, hogy ezzel mit akartál mondani...)

lsd. szmájli.
(Csak zárójelben, bár én is eldönthetném egyetlen mondat alapján bárki információbirtoklását. <#miaz> )

lehet inkább elmegyek forgatókönyv írónak...

Jaj!
Csak a rakétavédelem elvét szeretném megérteni a gyakorlatban.
Az addig világos, hogy pár darab több száz kilométerrõl érkezõ repülõgép vagy rakéta ellen indít egy-egy ellenrakétát.
De egy közelrõl indított, több 10 darab rakétával képes megbírkozni bármi is?
Például hajóra lõtt rakétát a gépágyú kilõ a videókon. De a videón mindig csak egy ellenséges rakéta támad. Több darab esetén képes lenne azokat is megsemmisíteni?
Gondolom, hogy a számítógépnek nem okoz gondot, több száz célpont egyidejû követése sem, de minden egyes lövés idõbe kerül, ahogy minden egyes célra való átállás is.

Vagy csak én gondolkozom bután és teljesen másképp védik ki?

Tán Katyusa fun vagy?😊
Homemade sokkal nagyobb robbanóerejû bombát lehet készíteni, továbbmegyek USA-ban nem kell eret vágni, hogy ipari robbanóanyagot vegyél. A többit számold ki😊
A te módszered olyan Die Hard V.-be illene😊

Elismerem, rossz volt a példám.

Legyen a célpont egy nem mozgó objektum. Pl.: egy gát. Ez esetben, ezt meg lehet menteni egy teljesen primitív katyusa támadástól?

Nem tudom igaz-e, hogy az amcsik a újságíróknak "eljátsszák" néha a tûzharcot?? Nincs is ellenség, vagy csak távol, aztán lõnek, hogy az újságírók "harcokról" számoljanak be?
Tudom, hogy rengeteg mostanában a harc, de lehet alapja?

"Fehér Ház légvédelmét biztosító, AMRAAM-ot használó, a Kongsberg Defence & Aerospace / Raytheon nevével fémjelzett NASAMS (Norwegian Advanced Surface to Air Missile System)"
forrás

Senki nem álltja azt, hogy a Fehér Ház (tehát a President) halhatatlan.
Az Al-Kaida alvezére meg maga O.B. Laden (mint valami rapper neve<#nevetes1>) is sokszor mondta, hogy az elnök csak egy báb. ERGO: ha meghall kb 5 másodperc múlva kinevezik az utódját. Ha sokan meghalnak akkor a hatalmi lánc soron következõ tagja lesz az elnök....
Az valóban érdekes, hogy milyen kevés az USA elleni támadás mostanában. Gátak robbantásával, erdõk felgyújtásával, áramfejlesztõ/elosztó központok elleni merényletekkel, jobban lehet bomlasztani azt a rendszert.

Feltételezem többször filmezik le ha jön a légierõ mint mikor nem jön. Mert ugye az kutyát nem érdekli.

Amúgy ha lehetõséged van rá, hogy hívd õket, akkor te mit választanál? Bemész CQB-ni a vályog viskók közé, vagy tárcsázod az erforszt? :-)

Szvsz nincs ilyen jellegû védelem a Fehér ház körûl. Õk max kis repülõgépek vagy helikopterektõl "félhetnek". Bár meglepõdnék, ha oda bárki berepkedhetne.

A védelem már inkább a nemzetbiztonság, meg a titkosszolgálat dolga, hogy ilyen ne kerüljön ami honba. A határaikat meg védik bõven...

Az Amerika fun-ok számára, természetesen a célpont lehet az orosz/kubai/észak-koreai vezetés is. A példát csak azért hoztam fel, hogy az elvet megértsem.

Molni:
"Mellesleg, ha ezeket tolta nagy számban az orosz az azt mutatta, hogy erre képes az orosz ipar. Mi alapján ítéljük meg, ha nem a kimenõ termék alapján...?"

Richard Sorge:
"Önök nem tudják elképzelni, mit jelent az, hogy Szovjetunió!"

<#mf1>

Más!

Egyszerû laikusként szeretném megérteni a rakéta elleni védelmet.


Eddigi tudásom alapján, ha radar észleli az ellenséges rakétát, akkor vagy kilõ egy ellenrakétát, ami az ellenséges rakéta közelben felrobban és megsemmisíti azt, vagy pedig egy gépágyú von tûzfüggönyt az ellenséges rakétára. Illetve kísérleteznek lézerrel is.

Ez eddig helyes?

Tételezzük fel, hogy a célpont nem egy hajó, hanem a Fehérház. Amerikai ellenségei, rosszmájúan Costra Ricán és Izlandon kívül akárki meg szeretné támadni az USA-t. Egy kamion platójára már második világháborúban is használt, mára primitívnek számító katyusákat telepít. Beáll célirányba, és folyamatosan tüzel.
Az épület védelmét ellátó gépágyú, vagy ellenrakéta mûködésbe lép. Feltételezem, hogy ez legalább egy-három másodperc. Ha körülbelül hetven ellenséges rakéta érkezik egy idõben, akkor a távolság/sebesség szerint nekiáll megsemmisíteni õket.

Lehet, hogy az én naivitásom, Ti jobban értetek hozzá, egy rakéta sem érné el a Fehérházat?!

Ja, kb annyira jellemzõ ez rájuk mint pl a magyarokra, hogy közel zéró információ alapján is fikáznak... 😛PP

Azért jellemzõ, belefutnak valami hülyeségbe, már pavlovi reflex, hogy hívják a légierõt. <#idiota>

Hol látsz te itt lövészárkot? Ezek helyi lakóépületek, helyi "közvilágítás"-sal... Nem az amik építették és valószínûleg nem is õk laknak ott.
Amúgy hibátlan megállapítások. 😄DD

Lövészárok világítással, hát az amerikaiak tudnak élni. Abban az országban több taposóakna lehet, mint villanykörte. De miért nem energiatakarékos?! Ez így nem környezetbarát.<#hehe>
Feltûnik egy UH-1Y Venom is.

OFF

Az - anno - Szu-ban végzettek ejtették rendszeresen, és néha írták is, o-val, mint komulatív. Ez azért is érdekes mert az orosz is u-val írta amúgy. Talán ilyen személytõl hallotta az anyag szerzõje a komulatív kifejezést, vagy így olvasta valahol egy Szu-ban végzettõl.

ON

Én már a rendszeres "komulatív"-tól dobtam egy hátast...

Szerintem eredetileg innen másolhatot, lásd "robbanó tank-elhárító" 😊

Szerintem ne bax ki vele ezzel a linkkel... Néhol elég megmosolyogtató. 😊

Köszi a választ 😛

Y

Igen, legalábbis ezt ígérik. Ehhez azonban esetében kell a DAS (Digital Aperture System), ami 6db IR kamerát jelent.

Itt a promóciós videója a rendszernek (reklámanyag, tehát így kell kezelni 😄):

Igaz az, hogy az F-35 olyan sisak/kamera rendszere van ami szinte holtérmentes körültekintést enged a gép körül. A gépre felszerelt kamerák képét "összevágja" és a pilóta (nyilván ameddig a fejét tudja mozgatni) látja pl. ami a gép hasa alatt van.
Van ilyen?

Válasszuk ketté a dolgot.

1.: Sisak-célzó. A "hagyományos" megoldás a légiharc rakéták célbefogásához az, hogy a célpontot radarral vagy IRST-vel (infravörös érzékelõvel) befogják, a pilóta elõtt lévõ HUD-on egy célkereszt kerül rá, a fedélzeti rendszerek pedig abba az irányba fordítják az Infravörös önirányítású légharc rakéta (mint Sidewinder, R-73, Iris-T, stb.) orrában lévõ érzékelõt. Ha a rakéta befogta a célpontot, akkor egy hangjelzés és/vagy a HUD-on lévõ kijelzés ezt tudatja a pilótával, aki utána indíthatja a rakétát. Ebbõl fakadóan a rakétaindítás csak a gép orrának irányába, pár fokos, legfeljebb általában 15-30°-os szögben lehetséges.

A sisakcélzó esetén a pilóta szeme elõtt van egy célkereszt, és a fejét fordítja a cél irányába, valamilyen módon egy rendszer követi a sisak mozgását, és ez alapján fordítja a rakéta infravörös érzékelõjét ugyanabba az irányba, amerre a pilóta néz. Ha a rakéta befogta a célt, akkor hangjelzés tudatja a pilótával, hogy a rakéta indítható.

A sisakcélzó nem új dolog, noha ez a bulvárhír annak próbálja beállítani. Az amerikai haditengerészet F-4J gépein az 1970-es években rövid ideig használatban volt egy ilyen. Az igazán komoly "úttörés" a MiG-29 és a Szu-27 esetében volt, mivel ezek az R-73 rakétákkal a gép orra irányában 45° (késõbbi R-73 változatokkal 60°) voltak képesek befogni a célt. Tehát fordulóharc esetén jóval nagyobb az indítási szög, ergo elõnybe kerülnek az ilyen indítási képességgel rendelkezõ gépek a hagyományos elvûekkel szemben.

2.: Sisak-kijelzõ (Helmet-mounted Display). Ez gyakorlatilag a HUD adatait a pilóta szeme elé vetíti, tehát bármerre is néz, a fõbb repülési adatokat (rep. magasság, sebesség, állásszög, stb.) mindig látni fogja. Az F-35 esetén például a sisakkijelzõ már alapvetõ felszerelés, ezért nincs is HUD a gépen.


Az a sok dudor szerintem a sisak pozicióját meghatározó rendszer része. Tippre valahogy úgy mûködhet, hogy kettõ-négy kis infrakamera néz a sisak irányába, azok a dudorok meg infravörös reflex anyagból vannak, és így azok a viszonyítási pontok, amely alapján ki tudja számolni a rendszer azt, hogy a sisak merre mozdult el, és mennyivel. Mint a motion-cap eljárás esetén a kis labdacsok, amiket a színész ruhájára / arcára tesznek.

Mik lehetnek azok a kitüremkedések a sisakon ?



Y

Huj,

sisakcélzó az EF-2000hez a BAE Systemtõl. A kérdésem, egy ilyen sisakcélzó mennyivel jelent elõnyt más hagyományos megoldáshoz képest ? Ha jól tudom, ennek a technikának az a lényege, hogy ahova néz a pilóta, azt a célt fogja be a rendszer. A hagyományos eljárással lassabb a befogás ?

Y

A játék 30-as évektõl kb a 60-as évekig "tart" van itt minden a Tiger II-töl a T-54-át az M103-ig minden.

Tudtam én ,hogy itt kell megkérdezni 😊.

Eredetileg mindent hagytam angolul csak a shell szót fordítottam gránátnak de ez hosszabb mint az angol megfelelõje ezért szóltak ,hogy nincs elég hely na erre én lefordítottam az egészet magyarra ekkor viszont már a rövidítésekkel volt bajuk ,hogy az miért nem magyar....na ezutén írtam ide.
Magyar lesz mind a kettõ a neve is meg a rövidítés ahogy írtad te és CIFU. Köszi a segítséget!

Persze, ha nagyon stílusos akarsz lenni akkor a II.V.H-s magyar terminológiát szeded elõ, ami azé' több helyen is eltér. Pl. a kumulatívot tán páncélrobbantónak mondták, a repesz-rombolót meg nem ismerték, az késõbb jött az oroszból és mindenk volt szép szabvány rövidítése.
Járkál errefelé meg a II.V.H-s topikban néhány szaki akik kenik ezeket, érdemes lenne õket is megkérdezni.

Kizárt, hogy a "Robbanó tank-elhárító gránát"-nál bármi hülyébban nézne ki... 😄DD

Szerintem halgass Cifura és hagyd inkább angolul, fõképp a rövidítéseket.
Ha feltétlenül magyarul szertnéd akkor maradhat a magyar elnevezés, mögé zárójelben az angol rövidítés, majd késõbb egyszerûen lehet rá hivatkozni az angol rövidítéssel.
Nem ismerem a játékot, így ez csak hasraütés, de gondolom van valami lõszerszámláló a játékban ahol nincs hely a kiírt nevekek és ezért kell a rövidítés. Talán van valami szöveges leírás valahol a lõszerekrõl (oktató pálya?) oda kell esetleg a lõszer teljes, magyar megfelelõje.

Amúgy:

Armor-Piercing Composite rigid shell = keményfém-magvas páncéltörõ gránát (ami igazából nem gránát ugye, hanem lövedék)
Armor Piercing shell = páncéltörõ gránát
High-Explosive shell = repsz-romboló gránát
High-Explosive Anti-Tank shell = kumulatív gránát

Még egy apróság, a felsoroltak nem lõszerek, hanem lövedékek.

Köszi a segítséget!
Ezt fogom használni.

Akkor inkább így szerintem:

APCR = KPCT
AP = PCT
HE = R.Ro (Repesz-romboló legyen, ne robbanó)
HEAT = KUM. (Kumulatív gránát)

de ha van más ötletetek azt szívesen látnám

Bocsesz azt elírtam APCR armor piercing composite rigid akart volna lenni.

Ahogy CIFU is helyesen kitalálta a WoT-hoz lesz a magyarítás miatt nem akartam abba a topicba beírni mert elvész a napi 200 hsz között ill. vagy hülyeséget írnak rá vagy le se szarják.

Dokumentációt nem igazán sikerült találni arról ,hogy hivatalosan mi a rövidítésük v. nevük ezeknek a lövedékeknek itthon.
A játékban van AP, HE ,APCR és HEAT lövedék én így fordítottam :
Armor-Piercing Composite rigid shell = Keménymagvas páncéltörõ gránát
Armor Piercing shell = Páncél Törõ gránát
High-Explosive shell = Robbanó gránát
High-Explosive Anti-Tank shell = Robbanó tank-elhárító gránát

Viszont a készítõk azt kérték fordítsam le a rövidítéseket is:
APCR = KPCT
AP = PCT
HE = R
HEAT = RTE
ez lett belõle amirõl nem gondolom azt ,hogy megfelelõ lenne. Gondolom AP ,HEAT meg hasonló NATO rövidítés lehet amit mindenki használ viszont az meg hülyén néz ki ,hogy egyik helyen teljesen ki van írva ,hogy "Robbanó tank-elhárító gránát" máshol ahol a lõszert veszed és nincs hely hosszabb szövegre meg "HEAT" szerepel és valószínûleg sokan nem tudják majd ,hogy ez most melyikhez tartozik. Lehet mindenhol a hivatalos angol nevet kellene meghagyni aztán aki érti érti aki nem az meg majd utánajár.

Hogyne emlékeznék. Pct.á., hk.á., gpu., gpá., stb... 😄

Régebben - amikor szinte még csak magyar nyelven volt elérhetõ a téma - ezekkel voltak tele a könyvek. A szövegben szépen kiírtak mindent a táblázatokban meg mellékletekben meg már csak rövidíteték, feltételezem láttál még ún. "Típuskönyv"-eket a Zrínyitõl, az tán jó példa erre.

Miért zuhanna, rájöttél, nem? 😄DD Ha ami szabályzatot böngészel ott is gyakran csak a szövegkörnyezetbõl tudja az ember, hogy egy-egy rövidítés éppen mit jelent. Ha ömlesztve kapod ott is vakarhatod a fejed.

Ha azt mondom, hogy a pct. és a kum. volt nekem egyedül egyértelmû elsõre (függetlenül attól, hogy a r.ro -> repesz-romboló második nekifutásra azért csak összejött, a rep. viszont csak ez után), akkor nagyot zuhan a megítélésem a szemedben? 😊