Haditechnikai Topic

Gondolom a célt max. 2-3 találat éri, a kis 30 miliméteres kumulatív lõszer áthatol a páncélon, és odabent túlnyomást hoz létre.

Nem kumulatív, hanem nehézfémmagvas páncéltörõ lövedéket használ a GAU-8/A, nem hoz tehát semmiféle túlnyomást létre, "csak" átüti a harckocsi vékonyabb részeit (oldal/hát/tetõ páncél), és amit ér, abban ugye kárt okoz. A becsapódáskori súrlódás esetleg okozhat kisebb tüzet. Viszont nem jelenti azt, hogy a személyzet meghal, egyáltalán nem, hacsak persze a lövedék közvetlenül nem találja el valamelyiket. Az, hogy a harckocsi mennyire marad harcképes a sérülés mértéke határozza meg. Ha például a motorteret találja el, akkor elképzelhetõ, hogy mozgásképtelen lesz.

Itt egy videó egy A-10A lõgyakorlatról:



Szóval egy T-55-öst meg lehetett fékezni egy palack benzinnel, de gondolom a mai tankok utasaira már nem jelent semmilyen veszélyt, talán bent ülve nem is igen érzékelik. Vagy tévedek?

Már a T-55-ösnek is zárt küzdõtere volt, az idézet a II.Vh idejére volt igaz. A molotov koktél a motortérben persze okozhat gondokat, hiszen egy motort nem tudsz légmentesen lezárni, szükség van levegõbeömlõ nyílásra, hûtõre, stb. Ettõl függetlenül nem véletlen, hogy a molotov-koktél azért a valódi harci érintkezésekkor (mint Irak vagy Afganisztán) eltûnt, egy RPG-vel sokkal nagyobb károkat lehet okozni, és nem kell "kõhajításnyira" megközelíteni a célpontot.

a kis 30 miliméteres kumulatív lõszer áthatol a páncélon
Nem a lõszer, hanem a lövedék. Nem kumulatív, gyengített urán, U-238. Mindent a mozgási energiájával pusztít. Nincs benne robbanóanyag.

Nos, a Cifu által adott linkek/kulcsszavakon elkalandoztam, s eljutottam egészen eddig a 30 mm-es gépágyúig.

http://hu.wikipedia.org/wiki/GAU%E2%80%938_Avenger

A wiki azt írja, hogy 10-20-as sorozatokat adva le semmisíti meg a harcjármûveket. Ezt, hogyan képzeljem el?
Gondolom a célt max. 2-3 találat éri, a kis 30 miliméteres kumulatív lõszer áthatol a páncélon, és odabent túlnyomást hoz létre. Ezt idáig értem is, hogy ekkor a bent ülõk valószínûleg meghalnak. Ha a lövedék nem ér kulcsfontosságú rendszert, akkor ilyenkor a tank, személyzet csere után harcképes marad? Vagy a túlnyomástól a lõszer berobban?
De ha gépkocsi oszlop ellen hajt végre támadást, ha nem a motort, vagy a sofõrt éri a találat, akkor az az autó még vígan mehet tovább, annak ellenére, hogy a platóján/rakományban lesz egy 20 cm átmérõjû lyuk?

A másik a molotov-koktél. Az amerikai filmeken, persze mindennek égni, robbannia kell.
A wiki ezt írja:
„Ebben a korban a harckocsiknak sem a motortere, sem az utastere nem volt hermetikusan zárt, ezért a Molotov-koktél lángoló folyadéka mindenhova beszivároghatott, felgyújtva az üzemanyagot vagy a belül tárolt lõszert. A benzin-meghajtású páncélosok esetében különösen hatásos volt, ezeknél gyakran az üzemanyag belobbanását okozta.”

Szóval egy T-55-öst meg lehetett fékezni egy palack benzinnel, de gondolom a mai tankok utasaira már nem jelent semmilyen veszélyt, talán bent ülve nem is igen érzékelik. Vagy tévedek?
Bocs, ha butaságokat kérdeztem, de ezekre kíváncsi vagyok.

G Panther bizony, hiányzik az elülsõ páncélzatról a vezetõ kémlelõnyílása, ami a D-n és az A-n még volt, olyan mint a T-34esé.

Inkább G Panther,de nem valószinü hogy volt ilyen.

ja, köszi 😊 na ennyire nem értek a témához 😊

Ott a képen a típus. 😊

SdKfZ 171, Panzer V (Panther A)

Sziasztok! ezt a tankot be tudnátok nekem azonosítani? A szürke szín tetszik, de nem tûnik túl életszerûnek, vagy volt ilyen?

De.

Avagy ez belsõ infó?

Link?

Köszi, selytettem hogy kifejtõs válasz lesz. ;-)

Ezt nem fordítva akartad?
"Egy aerodinamikailag teljes tiszta repülõgép légellenállása a teljesen megpakolt gép sokszorosa is lehet."

A komondor mindenképpen egy unalmas és elcsépelt név. Rossz ómen.

Az állatnevek olyan elterjedtek.
Tigris, párduc, jaguár, leopárd, egér, sas, sólyom, cápa,fóka, stb...
De persze igazad van, lehet görög, vagy latin nevet is adni Neki, de mégis kis hazánk szülötte.

Leo, Zeus, Orion, Pionir, Maia (Hermész anyja), Mars, Argo (utalás az argonauták hajójára), Jupiter (és ide jöhet még más égitestek nevei), Gemini (állatövi csillagkép), Hun vagy Tatár/(vagy külföldieknek ékezet nélkül) Tatar (két vándorló nép), Nomád /(vagy külföldieknek az ékezet nélkül) Nomad.

Mindez 10 perc alatt még nem teljesen felébredve és óvatosan, mert nem vagyok képben, hasonló kategóriájú jármûvek között foglalt-e már valamelyik név.

Akkor gulyás, vagy puszta legyen a neve? :-)))) Amit szintén nem bírnak kimondani! :-))

Nem kenyerem a marketing, de a komondor egy semmit mondó név egy külföldinek. Az se árt, ha a nevet össze lehet kapcsolni valamivel. A külföldi eladás amúgy is reménytelen.

Gondolom, hogy külföldi piacra is ki akarnak törni vele, olyan nevet igyekeztek választani neki, ami egy külföldinek is kiejthetõ, esetleg némi információ után tudja is mihez kötni. Azért mókás lenne egy üzleti tárgyaláson, ahol a partnerek a 15. nekifutással próbálják kiejteni, hogy Kossuth, Batthyány, Görgey nevet, ahogy azt sem értené, mi magyarok miért ünneplünk meg minden vesztes szabadságharcunkat, levert forradalmunkat.
A komondor bár agyoncsépelt, de legalább kimondható, és egy nagy testû, dinamikus, tekintélyt hangsúlyozó állatot jelent.
De ez csak az én véleményem…

Ezt mondjuk én se értem. Még csak túl nagy fantázia se kell hozzá. A II.Vh-ban használt Turán, Nimród, Zrínyi, Tas se hangzana rosszul, de e mellett van azért jó pár más opció is (szabadságharc tábornokainak nevei, például). Szóval ez a Komondor tényleg kicsit elcsépelt... 😊

"Valamint, hogy a páncélzatuk nagyon gyenge, ennek ellenére, elég sok detonációt kibírnak. "

Itt a mihez képest fontos lehet. Mert ha egy katonához viszonyítjuk akkor ahoz képest tényleg baromi sok detonációt kibírhatnak. Ellenben az M4/AKt sanszosan ugyanolyan szarul bírja mindkettõ.

A KGP-9 géppisztolyt is Komondornak hívták. Akkoriban a terrorelhárítókat is Komondornak hívták. Ez a Komondor név valakiknek nagyon tetszik.

Köszönöm Cifu! Ez izgalmas!

Angol nyelven bõven van anyag, még a Wikin is viszonylag korrekt szójegyzet van róla (Counter-Battery Radar, Counter-battery fire. Ha googleval rákeresel, akkor "counter artillery" vagy "counter battery" legyen a két kulcsszó.
[/center]

Válaszcsapás egy Iraki felkelõ aknatámadásra - az Irakiak szemszögébõl


ARTHUR, a Saab-Ericsson tüzérségi radarjának reklámvideója, amely elmagyarázza a mûködési elvet[/center]

Persze a kard és pajzs is mûködik. Azt megmutatják, hogy ideális helyzetben három ilyen jármû kell, hogy egy mindig figyelje a veszélyzónát, míg a többi jármû poziciót vált - ugyanis a radarjel alapján a rendszer felderíthetõ (bár ehhez repülõgépre vagy helikopterre telepített rádióelektronikai felderítõrendszer kell), és rá tüzérségi vagy légi csapás mérhetõ. Ezért nem célszerû túl sokáig egy helyben maradnia az ilyen radaroknak.

Persze azt is megmutatja, hogy miért nincs manapság már "divatja" a vontatott tüzérségnek. Persze Irakban vagy Afganisztánba megfelelnek, hiszen az ellenségnek nincs tüzérségi radarja, de egy magára valamit adó hadseregnek van ilyen képessége (nekünk is lehetett volna az ex-keletnémet hadsereg felszerelésébõl, de nem kértek belõle). Szóval aki egy tüzérségi csapás után sokáig egy helyben marad, az égi áldásra számíthat, és nem a kellemesebb fajtából.

Van egyébként védelem az aknagránátok és az egyszerûbb rakéták ellen, ezt is counter-artillery-nek hívják angolban. Gyakorlatilag ugyanaz, mint a hadihajók CIWS-je (közellégvédelmi fegyverrendszer), csak éppen szárazföldön. A radar beméri a közeledõ gránátot, és a rendszerhez tartozó gépágyúk igyekeznek azt eltalálni. Alant van két ilyen rendszer, egy amerikai (a Phalanx szárazföldi változata), meg egy német (Mantis). Azt azért érdemes megfigyelni, hogy hány lövés kell egy aknagránát megsemmisítéséhez, és abba is érdemes belegondolni, hogy mi lesz a kilõtt, de nem talált lövedékek sorsa (igen, visszahullanak a Földre, közel a védendõ bázishoz, vagy éppen rá... 😊).





A robotoknál szvsz tûzszerés robotokról lehet szó. Azokat tényleg használják már az 1980-as évek óta (sõt, igazából már a II.Vh-ban is volt távirányított "aknarobbantó" jármû).

Hogy fejlesztenek az szép, ha összehoznak belõle egy Dingo szintû jármûvet, akkor tényleg sokat javítana a Honvédség jármûállományán. A kérdés már csak az lesz, hogy mennyit vásárolnak belõle majd, és milyen feladatkörben használják majd. A missziós feladatokra nem rossz cucc, de azért ez nem képes egy IFV-t vagy komolyabban felfegyverzett APC-t kiváltani.

Szóval azért az nem lesz igazán szép, ha minden BTR-t lecserélnek Komondorokra...

PRT-t ismét megtámadták.

Köszönöm Cifu!


Álmomban sem gondoltam volna, hogy egy gránát becsapódása elõtt is képesek viszonozni a támadást. Errõl olvashatok valahol bõvebben?

A szárazföldi harci robotokra gondoltam. Sajnos, nem tudok forrást adni Neked, de olyan híreket szoktam ezekrõl olvasni, hogy egyre több szerviz épül Afganisztánban, ahol ezeket a konzerveket javítják, tehát egyre többet vetnek be. Valamint, hogy a páncélzatuk nagyon gyenge, ennek ellenére, elég sok detonációt kibírnak.
De elõfordulhat, hogy keverem a tûzszerészek által használt robotokkal.

Atom-, biológiai és vegyi felderítõ terepjáró fejlesztésébe kezdett egy magyar cég, amely ehhez a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatán 150 millió forint támogatást nyert el - értesült a Havaria Press.

A több mint 90 éve alapított magyar tulajdonú cég, a Gamma Mûszaki Zrt. a XXI. század technológiai fejlesztéseit is felhasználva tervezte meg a nemcsak katonai, de a katasztrófavédelem igényeit is kielégítõ korszerû jármûvet. A komplex sugárfelderítõ-rendszert magyar fejlesztésû és gyártású terepjáró jármûbe integrálják.

A Komondor névre keresztelt, moduláris ballisztikai védelemmel is felvértezett robosztus terepjáró védelmi szintjét, képességeit a majdani megrendelõ igényei szerint választhatja ki. A szovjet idõkbõl itt maradt és a 80-as évek technikai színvonalát képviselõ gyalogsági harcjármûveket legkésõbb négy év múlva - a tervezett üzemidõ lejárta miatt - kivonják a honvédség rendszerébõl. Ezért szükségessé vált a Magyar Honvédség nemzeti védelmi és szövetségesi feladatainak ellátását biztosító könnyûpáncél védettségû harcjármû család kifejlesztése.

A többféle változatban tervezett páncélozott jármû kialakítása révén könnyen alkalmazható speciális polgári és rendvédelmi feladatok ellátására is. A közel 15 tonnás, két- vagy háromtengelyes változatban készülõ jármû gyártása - a motor kivételével - Magyarországon, magyar munkaerõvel valósul meg. A hazai igények kielégítésén túl lehetõvé válik exportigények kielégítése is.

A Respirátor Zrt. több magyar cég részvételével kezdte meg gyártani a majdani jármûcsalád elsõ darabjait. Ennek elsõ típusváltozatát fejleszti a Gamma Zrt., de a két cég készen áll a további fejlesztés során a magyar gyártó- és szolgáltatóipar más szereplõit is - kiemelten a magyar védelmi ipar gyártóit - összefogni és bevonni a programba.

forrás

Hát, az attól függ...

Ha mondjuk a két Korea feltételezett háborúját nézzük, ott olyan távolságok lehetnek egy háborúban, hogy a DMZ közelében, ha nincs intenzív légiharc, akkor nem okoz súlyos hatótáv problémáta z ilyesmi.

A Sivatagi Vihar alatt is amint leamortizálták az iraki légierõt leszedték az F-111F gépekrõl a légiharc rakétákat, a Ravenekre fel sem került soha.is indítható cucc. Mondjuk ennek az is oka lehet, hogy az AIM-9P nem az az igazi szembõl indítható cucc, tehát a cél mögé kell kerülni, de leglább oldalró kell látni a célt, hogy tisztességes célba vehetõ IR kép legyen.Az R-60-ra is ez igaz. Az F-15E gépekrõl lekerült vagy csak 1 Sparrow került fel, de többnyire csak 1-1 Sidewindert vittek. A nagyobb harcászati hatósugár rugalmasabb alkalmazást tesz lehetõvé.


Maga a nagyobb sín ellenállása is nagyobb. Erre jön rá a két rakéta. Egy aerodinamikailag teljes tiszta repülõgép légellenállása a teljesen megpakolt gép sokszorosa is lehet.


Feltehetõen a Szuhojok - 17/22/24 - is csak egy háborúban addig vinnék, amig a plusz sebességnél több védelmet ad vagy már övék a légifölény. Nem csak a végsebességet, a gyorsulsását és a radar keresztmetszetet is rontja.

Amíg a gép célhoz ér, addig is légellenállással bír, ha meg nem indítja, akkor meg akár hazáig is. Persze el lehet használni õket, de azért ebbõl gyakorlatot csinálni...

Egy baromi hosszú bevetésen ezt azt is jelentheti, hogy +30-60 sec - ez csak hasraütés - utánégetõ használat belefér, ami menekülésnél az életet jelentheti. Minek belemenni egy olyan küzdelembe egy vadásszal, ahol sanszosan alulmaradsz? Mert a Szu-24-bõl még a kilátás sem olyan ûberfrankó, manõverezõ lgéiharcban képességei egy tégláéval vetekednek.


Ha egy csapásmérõ csak 100-150 km/h-val gyorsabb, mint utánégetõ nélkül az õt üldözõ vadász és annak legalább minimálfáklyát kell kapcsolni, már az nagy elõny lehet. Egyszerûen nem tud utolérni az elfogó, ha õ is haza akar menni.

Az F-111F gépeket is üldözték MiG-ek, de azok utánégetõ nélkül is 1000 km/h felett suhantak 30 méteren. Egy teljes fegyverzettel haladó MiG-29, ha csak 20 km-rel van lemaradva - ez a baromi közel kategória - az üzemanyagg készletének tetemes felhasználásával képes ledolgozni ezt a távolságot, mert az indítási távolság is pár km-re zsugorodik a nagy légellenállás és kis sebességdifi miatt.

Full utánégetõn is kb. 1400 km/h - sebességig tud gyorsítani a gép, de ez is idõbe tellik. Teljes utánégetõn a gépek teljes üzemanyagkészlete alacsony magasságban 6-8 perc alatt elfogyna, tehát 60%-os üzemanyagot feltételezve ez kb. 2-3 perces használatot jelent.


Viszonyításképpen. Az F-15E gépeken a CTF tartályok az alap légellenállást a gépnek annyival növelik meg nagyjából , mint egy darab AIM-9M rakéta. Egy vadász F-15C vit 4 ilyen és négy Sparrowot és max. 3 pótost. El lehet képleni, hogy ez mekkora légellenállást csinál + a szárny aerodinamikáját is fincsin hazavágja.

A Szu-27 tisztán kb. 3000 km-es átrepülési távval bír. Max. légiharc fegyverzettel ez már nincs 2000 km sem. Pedig ez 4 db kis légiharc rakéta és 6 nagyobbat jelent, de ebbõl az egyik takarásban van. Akkor képzeld el, hogy egy bombákkal is megrakott Szu-22-nek mekkora púp a hátán két kis sín + 2xR-60 helyett még két nagyobb sín és még két rakéta. Az indukált légellenállás meg szinte mindig nagyobb, mint külön - külön az elemeké.

Szóval ez sem egyszerû, de hát mi az...? 😊

Hehe, erre nem gondoltam, köszi.
Nem értettem hisz a súllya/légellenállása nudli lehet.

A múzeumok sokszor beáldozzák a hitelességet a látvány terén.Az odajárók nagyrésze úgysem hozzáértõ.
Van ilyen máshol is.

Szu-17/22-õn nincs túl sok érelme. Nem vadászgép. Az 2x1 R-60 is afféle utolsó lehetõség, ha tényleg nagyon harcolni kell és nem lehet menekülni.

F-4 ellen még vitézkedhet, de F-16A/C és egyéb 4. gen gépek ellen manõverezõ légiharcba bocsátkozni vele elég öngyilkos húzás, hacsak nincs számbeli fölénye a gépeknek.

Miért nincs értelme a dupla R-60-as sínnek?

Õszintén szólva nem tudom, hogy van megoldva a dupla sin kábelezése, lehet, hogy nem mûködne így ebben a formában. Persze lehet, hogy igen, de akkor tényleg, miért nem alkalmazták? Aligha a nagyobb légellenállás miatt. 😊

Ha a múzeumban is fel lehetett tenni - hacsak nem eszméletlen sufnibarkács eredménye - akkor mi gátolta volna meg, hogy élesben is vigye azon felü, hogy sok érelm nincs? 😊

M4 fw
Csak sikerült egy(számomra is) egyértelmûbb képet találnom.A második "csövet" a II.vh. után tették fel.
És mégegyszer: örök hála Cifunak.

Talán nem véletlen, hogy egy statikus, múzeumban kiállított gépen látsz elõször? 😊

Feltételezem, hogy ilyenkor nem anyagháborút kívánnak az USA-val, nem a vízhordó kocsira, vagy tábori rádióra céloznak, hanem a zavarkeltésen kívül a legnagyobb ellenséget a helikoptert igyekeznek elpusztítani. Jól gondolom, hogy ez az egység képes a leggyorsabban reagálni az aknavetõ tûzre?

Nem, a leggyorsabban a saját tüzérség tud rá reagálni. Vannak tüzérségi radarok, ezek képesek egy aknagránátot is észlelni, és a röppálya alapján egy számítógép még akár még az elõtt kidobja a kiindulási pont koordinátáit, mielõtt a gránát becsapódik. Ez ugyan nem jelent oltalmat a támadással szemben, de ennek ismeretében a saját tüzérség egybõl válaszcsapást tud mérni az adott területre.

A kérdésem a következõ, hogyan képzeljem el a bázis védelmét? A szolgálatban lévõ pilóták bent ülnek a helikopterben indításra készen, várva a parancsot, vagy esetleg folyamatosan van gép a levegõben?

Nem ülnek a gépben. A lehetõség vagy az, hogy aktív járõrözés folyik (akár helikopterrel, de inkább vadászgéppel), és ha támadás éri a bázist, akkor a segélykérõ üzenetre egybõl a helyszínre sietnek. Ha a bázison van helikopter / repülõgép, akkor készenlétet adhatnak még. Ilyenkor a pilóták beöltözve, de egy sátorban / épületben várakoznak, a gépek feltöltve, indulásra készen állnak a betonon. Ha riasztás van, akkor pár percen belül fel tudnak szállni.

Szintén olvasom, hogy egyre elterjedtebbek, számtalan támadást bírnak ki, némelyik 6-8 felrobbantás után kerül csak nagyszervizbe. Ezek tényleg ennyire elpusztíthatatlanok, a minimális páncélzatukkal?

Egész pontosan milyen harci robotokra gondolsz? A pilóta nélküli harci gépek, mint az MQ-9 Reaper nem más, mint egy felfegyverzett komolyabb RQ-1 Predator. Egyáltalán nem elpusztíthatatlan, semmiféle páncélzat nincs rajta, ugyanannyira képes elviselni a találatokat, mint bármilyen más repülõgép.

Bevetett harci szárazföldi robotról még nem tudok. Vannak ilyen programok, a gyártók kis robotokra szerelnek géppuskát / gránátvetõt / rakétavetõt, de ezek a kis robotok nem éppen strapabíróak.


Gladiator, felfegyverzett távirányítású robot

Egy hírtelen térfogat növekedésû hab, vagy tömegtüntetésekre kifejlesztett erõs ragasztó is használhatatlanná teszi õket. Vagy csak én vagyok ilyen naiv? Vannak már KIFEJEZETTEN harci robotok elleni fegyverek?

Jelenleg amennyire én nem tudok kifejezetten harci robotok elleni dolgokról, de a jelenlegi robottechnika esetében elég egy rádióelektronikai érzékelõ és egy rádiózavaró. Elõször be kell mérni, milyen frekin távirányítják a robotot. Utána ha ezt a frekit zavarni kezdik, akkor robot irányítás nélkül marad. A Reaper és hasonló UCAV-ok ilyenkor (ha megszakad a kapcsolat) visszatérnek a bázisukra automatikusan. A szárazföldi robotoknál is valami eféle megoldást tervezgetnek, de ott persze egy fokkal nehezebb a dolog.

Utólag is köszönöm.

Nem átverés - az abban a hozzászólásban belinkelt két kép viszont átverés (fake) kép volt.

http://www.origo.hu/nagyvilag/20110111-kina-elismerte-hogy-lopakodo-gepeket-tesztelt.html

Lehet hogy van benne igazság ?

Akkor ez a J-20 most egy nagy átverés show ?
Vagy tényleges valos vadászrepülõgép project ?

Szu-17/22 dupla R-60 sínnel? Ilyet se láttam eddig...

Na ez a kemény, így menetelni ... nagy hóban, menetfelszerelésben, sílécekkel felfelé.

Egyszer mentem fel síbakancsban lécekkel a vállamon 100 métert egy domboldalon, hát szakadt a víz rólam az út végére ..



Y

Ismét van kettõ kérdésem.

A hírekben gyakran hallom, hogy a támaszpontok ellen az ellenség AVG támadást hajtott végre.
Feltételezem, hogy ilyenkor nem anyagháborút kívánnak az USA-val, nem a vízhordó kocsira, vagy tábori rádióra céloznak, hanem a zavarkeltésen kívül a legnagyobb ellenséget a helikoptert igyekeznek elpusztítani. Jól gondolom, hogy ez az egység képes a leggyorsabban reagálni az aknavetõ tûzre?
Molni azt mondta, a helis egységeket ezért álcázzák, telepítik szét.
A kérdésem a következõ, hogyan képzeljem el a bázis védelmét? A szolgálatban lévõ pilóták bent ülnek a helikopterben indításra készen, várva a parancsot, vagy esetleg folyamatosan van gép a levegõben?
(a nagy papírgyáraknak is van saját tûzoltósága, a papíralapanyagnak szánt szalma depók között a tûzoltók épületében, ha van tûz, ha nincs, egy csapat beöltözve bent ül az autóban, hogy azonnal indulhasson, szóval lehet katonáknál is így mûködik?)

A másik kérdésem a harci robotokra vonatkozik.

Szintén olvasom, hogy egyre elterjedtebbek, számtalan támadást bírnak ki, némelyik 6-8 felrobbantás után kerül csak nagyszervizbe. Ezek tényleg ennyire elpusztíthatatlanok, a minimális páncélzatukkal?
Egy hírtelen térfogat növekedésû hab, vagy tömegtüntetésekre kifejlesztett erõs ragasztó is használhatatlanná teszi õket. Vagy csak én vagyok ilyen naiv? Vannak már KIFEJEZETTEN harci robotok elleni fegyverek?

Óóóóóóóóó, hol van már a tavalyi hó... 😊

Nekem úgy ahogy tetszenek a cikkei, csak ugye itt már "ellestem" néhány, a témához nálam sokkal jobban értõ ember ismereteit, gondolkodásmódját és ezzel összeszedtem annyi érzéket, hogy az ilyen Kopp-féle elfogult dumákkal biztos valami nem stimmt. Bele se merek gondolni, hogy ha ide netán kiposztolná egyik, a délkelet-ázsiai térség légierõinek elemzésérõl szóló, vagy a Szuhoj családot túlzóan nyálazó irományát, hány oldalról kapnátok szét.😄

Adatbázis terén kiemelkedõ, az értelmezés terén kicsit zakkant. Zord Gábor írta azt, hogy nem érti hogy lehet ekkora marha valaki - a marha szó nem túlzás, õ írta le - mint a Kopp, akinek elvben nagy lexikális és részben elméleti tudása van.

Kérdezd Molnit 😄

Y

Az Ausairpower cikkeit mennyire kell fenntartással olvasni? Mintha egy picit túlértékelné a keleti technológia gyermekeit, ahhoz képest amit itt, meg htka-n olvasok.