Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#52611
Ez rendben is lenne de az akkori köztársasági gárdát se képzetlennek, se motiválatlannak nem mondanám és Iraqi szinten mindent megkaptak amit lehetett. Ennek ellenére úgy gyalogoltak át rajtuk mint forró kés a meleg vajon. 😊
#52610
Ha védekezel a beásás/házba való elrejtés.... éppenséggel elég jó taktika lehet. Nagyon sokszor száz méteres távolságból tudtak az iraqiak tüzelni, ha pedig mégis kiszurták õket kicsi volt a sziluett vagy házfalat is át kellett ütni. Más kérdés, hogy szarra se mentek se avval, hogy 100mrõl lötték az M1eket se avval, hogy elöttük volt xméter homok/házfal, se kb semmivel.
Én anno 91ben nyi propagandának tartottam, hogy az ami M1ek így aláztak tank szinten is. Aztán mégse volt propaganda...
Cifu: Nekem ez a reaktív páncél egy olyan XAkta mint az AIPs dizel elektromos vs nuki tengó esete. Izraelben fejlesztették ki, használták, kulcsszerepe volt az arabok ellen, most meg pont õk nem eröltetik. Kontak5el rendelkeznek Szírek?
Én anno 91ben nyi propagandának tartottam, hogy az ami M1ek így aláztak tank szinten is. Aztán mégse volt propaganda...
Cifu: Nekem ez a reaktív páncél egy olyan XAkta mint az AIPs dizel elektromos vs nuki tengó esete. Izraelben fejlesztették ki, használták, kulcsszerepe volt az arabok ellen, most meg pont õk nem eröltetik. Kontak5el rendelkeznek Szírek?
#52609
Ezek nem kopasz T-72-esek, motiválatlan legénységgel és - szinte - minden elektronikus kütyü nélkül (éjjellátó, távolságmérõ, stb)?
#52608
Azoknak az iraki T-72-eskmek tényleg nem volt sok, több ok miatt sem. Egy fullos korszerû T-72 minimális létszámfölényben M1A1 ellen esélyes lehetett, de ez attól is függ, hogy kinek mennyire tiszta a helyzetképes és milyen képzettségûek a harckocsizók.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52607
Taktika. A történelem folyamán többször bebizonyosodott hogy nem elég a tank a csata megnyerésére, kell oda egy igen jól képzett legénység, amely minden tagja tökéletesen tudja a dolgát, ismeri a tankot, és jó védelmi taktikával rendelkeznek. Az hogy beássuk magunkat már elveszítjük a mobilitás adta lehetõségeket. Sivatagban mondjuk elég nehéz meglepetés szerûen cselekedni a védekezõk számára, míg a támadók egy gyors támadással (ahogy az amcsik csinálták Rommel elvei alapján) simán zûrzavart kelthetnek, már maga a homok adta elrejtõzés, a por sokat segít.
egy példa ami a II. vh topicba lett megemlítve pár hónapja.
'41 Nyugat Ukrajna. Pz III és II-es tankok lõttek ki KV-2-es tankokat ...(kellett 80 lövés is ha jól tudom, de akkor is kiszedték). Érdekes hogy könnyû tankok, ha jól tudom 122mm -es agyúval rendelkezõ nehéz tankok sorát lõtte ki.
egy példa ami a II. vh topicba lett megemlítve pár hónapja.
'41 Nyugat Ukrajna. Pz III és II-es tankok lõttek ki KV-2-es tankokat ...(kellett 80 lövés is ha jól tudom, de akkor is kiszedték). Érdekes hogy könnyû tankok, ha jól tudom 122mm -es agyúval rendelkezõ nehéz tankok sorát lõtte ki.
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
#52606
A Discoveryn ment egy sorozat a Legnagyobb tankcsaták címmel.A '91-es öbölháborúval kapcsolatban megemlítették hogy az Iraki T-72-esek tornyát kézikerekekkel forgatták.Ez tényleg így volt?A film alapján úgy tûnik hogy a T-72-esek labdába sem rúghattak,beásva körkörös védelembe rendezõdve várták sorsukat,a felderítésük elégtelen volt és az Abramsok állandóan meglepték õket.Még egy felderítõ Bradley szakasz is kilõtt közülük 8-at rakétával.
Úgy állították be hogy a T-72-eseknek esélyük sem lehet egy M1A1 ellen.Ez tényleg így van?Mert úgy tudom hogy a lövege igen erõs és ha felszerelik reaktív páncélzattal és van uránmagvas nyíllövedék is hozzá akkor nagyon veszélyes eszköz még mindíg.
Úgy állították be hogy a T-72-eseknek esélyük sem lehet egy M1A1 ellen.Ez tényleg így van?Mert úgy tudom hogy a lövege igen erõs és ha felszerelik reaktív páncélzattal és van uránmagvas nyíllövedék is hozzá akkor nagyon veszélyes eszköz még mindíg.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#52605
A sziriai T-72-eseket a Merkava-I-esek is lealázták 105 mm-es lövegjeikkel 1982-ben 120 mm-es egyenesen luxus ellenük!
Ezt mondták a Kontakt-5-el felszerelt T-72-esekre is, míg le nem tesztelték mit tud a K-5. Márpedig egyszerûbb egy T-72-esre Kontakt-5-öst szerelni, mint egy harckocsilöveget kicserélni egy Merkaván...
Ezt mondták a Kontakt-5-el felszerelt T-72-esekre is, míg le nem tesztelték mit tud a K-5. Márpedig egyszerûbb egy T-72-esre Kontakt-5-öst szerelni, mint egy harckocsilöveget kicserélni egy Merkaván...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52604
Elméletileg a Merkaváé ideális a kezelõk túlélésének szempontjából, akkor miért nem másolták le (ill. nem kell másolni, hisz nyugaton-keleten a Marder, BMP stb. IFV-k elrendezése ugyanaz).
Elõször is az elöl elhelyezett motor nem újdonság, a Whipet már az elsõ világháborúban így készült (ráadásul a Whipet volt az elsõ harckocsi, ahol a sebességet fontos tényezõként kezelték tervezésekor).
Az elõl való elhelyezésnek sok elõnye van, nem csak a személyzet túlélése, de a súlyelosztás terén is.
Másodszor nem csak elõnye van, hanem hátránya is, az egyik ugye az, hogy a sofõr (amúgy sem túl jó) kilátása jelentõsen romlik, hiszen hátrább kerül a testben. A másik az, hogy a motor ugye akármilyen kompakt, általában hasáb alakú, emiatt az orr kialakítása nem lehet ideális, vagyis olyan lapos szögben döntött, mint hagyományos kialakítás esetén. Az elõl elhelyezett motorú harckocsiknál ez jól megfigyelhetõ.
A harckocsi javításának szempontjából kevésbé, hiszen ha áthatol vmi a páncélon, motor kaputt van.
A jármû elején a legtöbb harckocsiban nem csak a sofõr van, de mellett egy lõszertároló is. Természetesen páncélozzák, lõszerenként külön páncélkazetta tárolja õket, meg gyengített "teteje" van, amely lehetõvé teszi, hogy egy esetleges lõszerrobbanáskor az energia ne a küzdõtér irányába távozzon - ugyanakkor példák vannak arra, hogy annyira ez nem mûködik minden esetben jól.
De ezzel együtt is: ha olyan találatot kap a jármû, amely motorvesztést okoz, az minimum emberélet veszteséget, esetlegesen akár jármûveszteséget is okozhat.
Ebbe a doktrínába egy olyan harckocsi illeszkedik be, amely feláldozható (5-10 napos háborúkban úgysem szempont a hk. veszteségek pótlása), a legénységet viszont védi.
A feláldozható harckocsihoz képest irgalmatlan erõs páncélzata van, az Mk.4-nél és az Mk.3 BAZ esetén moduláris felszerelésben, tehát könnyen, tábori körülmények között cserélhetõek a sérült páncélelemek...
Feláldozható harckocsit nem tudsz úgy készíteni, hogy közben a legénységet véded. Talán egy távirányított harckocsit tudnék így leírni...
A nagy nyugati/keleti haderõk viszont nagyméretû, fejlett ipari hátterû ellenségek ellen készülnek fel, amikor a Leo, Abrams, Chally, T-sorozat készült, az atomháború is majdnem tuti volt
Az Abrams például minden esetben olyan harctéren harcol és harcolt volna, amely nagyon messze van a javító gyáregységtõl (USA). Tehát gyorsan sehogy sem oldható meg a javítás. A sérült jármûvet tengeri kikötõhöz kell szállítani, behajózni, aztán kirakodni, vasúton a gyáregységhez szállítani (külön a teknõt és a tornyot, mivel a kettõt az ország más-más részében javítják), megjavítani, utána vissza a harctérre... Szóval én élnék a pergyanúval hogy especiel például az Abrams esetén elõbb állnának neki új jármûvek gyártásának, mint komolyabban sérült jármû nagyjavításának egy vizionált Európai hadszínterû háború esetén...
Ha viszont a hk. erõátvitele stb. sérül, már rosszabb a helyzet, ki is éghetnek, komoly nagyjavítást vagy leírást vonva maga után.
A test frontrésze a legerõsebb része a teknõnek. Ha azt átlõtték, akkor azt javítani minden, csak nem egyszerû a modern rétegelt páncélzat esetén.
Amúgy a motor és erõátvitel a mai modern harckocsik esetén egy komplett blokkot képez legtöbbször, egyben cserélhetõ, függetlenül a motor elhelyezésétõl. Szóval itt megint nem igaz, hogy az elöl elhelyezett motor komolyabb javítást igényel.
Elõször is az elöl elhelyezett motor nem újdonság, a Whipet már az elsõ világháborúban így készült (ráadásul a Whipet volt az elsõ harckocsi, ahol a sebességet fontos tényezõként kezelték tervezésekor).
Az elõl való elhelyezésnek sok elõnye van, nem csak a személyzet túlélése, de a súlyelosztás terén is.
Másodszor nem csak elõnye van, hanem hátránya is, az egyik ugye az, hogy a sofõr (amúgy sem túl jó) kilátása jelentõsen romlik, hiszen hátrább kerül a testben. A másik az, hogy a motor ugye akármilyen kompakt, általában hasáb alakú, emiatt az orr kialakítása nem lehet ideális, vagyis olyan lapos szögben döntött, mint hagyományos kialakítás esetén. Az elõl elhelyezett motorú harckocsiknál ez jól megfigyelhetõ.
A harckocsi javításának szempontjából kevésbé, hiszen ha áthatol vmi a páncélon, motor kaputt van.
A jármû elején a legtöbb harckocsiban nem csak a sofõr van, de mellett egy lõszertároló is. Természetesen páncélozzák, lõszerenként külön páncélkazetta tárolja õket, meg gyengített "teteje" van, amely lehetõvé teszi, hogy egy esetleges lõszerrobbanáskor az energia ne a küzdõtér irányába távozzon - ugyanakkor példák vannak arra, hogy annyira ez nem mûködik minden esetben jól.
De ezzel együtt is: ha olyan találatot kap a jármû, amely motorvesztést okoz, az minimum emberélet veszteséget, esetlegesen akár jármûveszteséget is okozhat.
Ebbe a doktrínába egy olyan harckocsi illeszkedik be, amely feláldozható (5-10 napos háborúkban úgysem szempont a hk. veszteségek pótlása), a legénységet viszont védi.
A feláldozható harckocsihoz képest irgalmatlan erõs páncélzata van, az Mk.4-nél és az Mk.3 BAZ esetén moduláris felszerelésben, tehát könnyen, tábori körülmények között cserélhetõek a sérült páncélelemek...
Feláldozható harckocsit nem tudsz úgy készíteni, hogy közben a legénységet véded. Talán egy távirányított harckocsit tudnék így leírni...
A nagy nyugati/keleti haderõk viszont nagyméretû, fejlett ipari hátterû ellenségek ellen készülnek fel, amikor a Leo, Abrams, Chally, T-sorozat készült, az atomháború is majdnem tuti volt
Az Abrams például minden esetben olyan harctéren harcol és harcolt volna, amely nagyon messze van a javító gyáregységtõl (USA). Tehát gyorsan sehogy sem oldható meg a javítás. A sérült jármûvet tengeri kikötõhöz kell szállítani, behajózni, aztán kirakodni, vasúton a gyáregységhez szállítani (külön a teknõt és a tornyot, mivel a kettõt az ország más-más részében javítják), megjavítani, utána vissza a harctérre... Szóval én élnék a pergyanúval hogy especiel például az Abrams esetén elõbb állnának neki új jármûvek gyártásának, mint komolyabban sérült jármû nagyjavításának egy vizionált Európai hadszínterû háború esetén...
Ha viszont a hk. erõátvitele stb. sérül, már rosszabb a helyzet, ki is éghetnek, komoly nagyjavítást vagy leírást vonva maga után.
A test frontrésze a legerõsebb része a teknõnek. Ha azt átlõtték, akkor azt javítani minden, csak nem egyszerû a modern rétegelt páncélzat esetén.
Amúgy a motor és erõátvitel a mai modern harckocsik esetén egy komplett blokkot képez legtöbbször, egyben cserélhetõ, függetlenül a motor elhelyezésétõl. Szóval itt megint nem igaz, hogy az elöl elhelyezett motor komolyabb javítást igényel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52603
Hát kb. vagy lõszert vagy gyalogost szállít 😊
#52602
+ 1 szempont. A Merkava néhány gyalogost is szállít(hat), és a biztonságos és gyors ki/beszállásra csak egy oldal jöhetett számításba, a harckocsi hátulja.
#52601
hazai bázison nyilván semmi sem megoldhatatlan
a moduláris páncélzatot sem a móka kedvéért vezették be az idõk folyamán - bár ha /túlerõben/ vmit szarrá lõnek akkor a persze már semmi sem segít
a moduláris páncélzatot sem a móka kedvéért vezették be az idõk folyamán - bár ha /túlerõben/ vmit szarrá lõnek akkor a persze már semmi sem segít
Szent Haba-kukk
#52600
Azokat tényleg totálisan szétkapták. A legutóbbi arab-izraeli háborúban a kilõtt (harcképtelen) hk-k kb. fele 2/3-a 8!) javítható volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52599
Szerintem ez a masodik vilaghaboruban volt igazan jellemzo (kilott harckocsik sokszor javithatoak). Ha megnezed a pl Irakban kilott orosz harckocsikat, akkor lathatod, hogy nem igazan lehetne oket rendbehozni. Persze egy Leo-nak jobb a pancelzata, de itt most arrol van szo, hogy a lovedek atmegy a pancelon. Szerintem olyankor nem sok esely lenne arra, hogy azt a gepet meg rovid ido alatt harckepes allapotba lehet hozni.
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#52598
Azt mivel magyarázod, hogy a kötényzetet (Schürzen) csak 1943-tól kezdték alkalmazni a harckocsikon, amikor a páncéltörõ puskák már régen haszontalanok voltak?
Igazából a páncéltörõ puskák a háború elsõ évei után haszontalanságuk okán jórész kikoptak a harctérrõl. A német harckocsik úgy a Panzer III-tól fölfelé már gyakorlatilag immunisak voltak a páncéltörõ puskák lövedékeire. (a lánctalpat leszámítva).
Nem véletlenül kezdett meg minden nagyhatalom új gyalogsági páncélelhárító fegyverek fejlesztésébe. Ez a generáció lett a Bazooka/Panzerschreck/PIAT.
Szóval nekem úgy tûnik hogy a kötényzet bizony ezen újgenerációs gyalogsági páncélelhárító fegyverek kumulatív robbanófejei ellen lett rendszeresítve, nem az akkor már régen kimúlt páncéltörõ puskák miatt. Ekkor már az oroszok is lend-lease Bazookákat használtak páncéltörõ puska helyett.
Igazából a páncéltörõ puskák a háború elsõ évei után haszontalanságuk okán jórész kikoptak a harctérrõl. A német harckocsik úgy a Panzer III-tól fölfelé már gyakorlatilag immunisak voltak a páncéltörõ puskák lövedékeire. (a lánctalpat leszámítva).
Nem véletlenül kezdett meg minden nagyhatalom új gyalogsági páncélelhárító fegyverek fejlesztésébe. Ez a generáció lett a Bazooka/Panzerschreck/PIAT.
Szóval nekem úgy tûnik hogy a kötényzet bizony ezen újgenerációs gyalogsági páncélelhárító fegyverek kumulatív robbanófejei ellen lett rendszeresítve, nem az akkor már régen kimúlt páncéltörõ puskák miatt. Ekkor már az oroszok is lend-lease Bazookákat használtak páncéltörõ puska helyett.
#52597
Erre a történetre nem innék mérget azért.
Más forumokon is volt téma,és általában az a vége hogy a két típus sosem került harcérintkezésbe.
Más forumokon is volt téma,és általában az a vége hogy a két típus sosem került harcérintkezésbe.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#52596
Atomháború és elhúzódó háború egy mondatban elég ellentmondásos szerintem.
Az arab-izraeli háborúk és a Sivatagi Vihar megmutatta, hogy ma egy nagy léptékû konvencionális háborút azzal kell megvívni, amivel elkezdted vagy azzal, amit még menet közben hozzádvág a szövetséges. Más nincs. Ezért - legalábbis szerintem nincs értelme a ipart támadni.
Az arab-izraeli háborúk és a Sivatagi Vihar megmutatta, hogy ma egy nagy léptékû konvencionális háborút azzal kell megvívni, amivel elkezdted vagy azzal, amit még menet közben hozzádvág a szövetséges. Más nincs. Ezért - legalábbis szerintem nincs értelme a ipart támadni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52595
Pont a napokban gondolkoztam a Merkaváról. Ha végiggondolja az ember, az egyetlen alapvetõ különbség (hisz teszem azt ugyanaz a páncéltípus alkalmazható bármely hk-in) a motor-küzdõtér elhelyezkedése. Elméletileg a Merkaváé ideális a kezelõk túlélésének szempontjából, akkor miért nem másolták le (ill. nem kell másolni, hisz nyugaton-keleten a Marder, BMP stb. IFV-k elrendezése ugyanaz). A harckocsi javításának szempontjából kevésbé, hiszen ha áthatol vmi a páncélon, motor kaputt van.
Azt hiszem a válasz az eltérõ doktrínában van. Izrael rövid, konvencionális háborúkra készül, hiszen csak azokat van komoly esélye megnyerni. A lakosság száma alacsony, maximálisan mozgosított, és már eleve ki van képezve, tehát az elvesztett hk. személyzetet már nagyon nincs honnan pótolni, hisz ha már mindenkit kiképeztél, nincs emberanyag utánpótlás. Ebbe a doktrínába egy olyan harckocsi illeszkedik be, amely feláldozható (5-10 napos háborúkban úgysem szempont a hk. veszteségek pótlása), a legénységet viszont védi.
A nagy nyugati/keleti haderõk viszont nagyméretû, fejlett ipari hátterû ellenségek ellen készülnek fel, amikor a Leo, Abrams, Chally, T-sorozat készült, az atomháború is majdnem tuti volt. Ez elhúzódó háborút jelent, emberanyag tartalék van, viszont a hk. gyártás központjai kitüntetett figyelmet fognak kapni már az elsõ órában ellenséges (atom)csapások tekintetében.. hk. gyártás-utánpótlás nem nagyon lesz jó eséllyel egy jó darabon, viszont egy kilõtt hk. az esetek kb. 80%-ban javítható, egy héten belül újra bevethetõ, csak "friss hússal" kell feltölteni. Ha viszont a hk. erõátvitele stb. sérül, már rosszabb a helyzet, ki is éghetnek, komoly nagyjavítást vagy leírást vonva maga után.
Egy Merkava típusú hk.-nál egy hónap után valószínûleg kevesebb hk. állna rendelkezésre, mint egy hagyományos elrendezésûnél, és a kezdeti alacsonyabb veszteségek egy idõ után az egekbe szöknének, egész egyszerûen azért, mert bevethetõ hk-ik híjan lassacskán megszûnik a hk. támogatás lehetõsége.
Legalábbis szerintem vmi ilyesmi megfontolás állhat a háttérben. Az izraelieknek a végelszámolás és eredmény szempontjából kedvezõbb egy a legénység túlélését jobban biztosító harckocsi, a nagyméretû hadseregek szempontjából olyan hk. a nyerõ, amely jobb eséllyel marad javítható az után, hogy egyszer már sajnálatosan kilõtték.
Azt hiszem a válasz az eltérõ doktrínában van. Izrael rövid, konvencionális háborúkra készül, hiszen csak azokat van komoly esélye megnyerni. A lakosság száma alacsony, maximálisan mozgosított, és már eleve ki van képezve, tehát az elvesztett hk. személyzetet már nagyon nincs honnan pótolni, hisz ha már mindenkit kiképeztél, nincs emberanyag utánpótlás. Ebbe a doktrínába egy olyan harckocsi illeszkedik be, amely feláldozható (5-10 napos háborúkban úgysem szempont a hk. veszteségek pótlása), a legénységet viszont védi.
A nagy nyugati/keleti haderõk viszont nagyméretû, fejlett ipari hátterû ellenségek ellen készülnek fel, amikor a Leo, Abrams, Chally, T-sorozat készült, az atomháború is majdnem tuti volt. Ez elhúzódó háborút jelent, emberanyag tartalék van, viszont a hk. gyártás központjai kitüntetett figyelmet fognak kapni már az elsõ órában ellenséges (atom)csapások tekintetében.. hk. gyártás-utánpótlás nem nagyon lesz jó eséllyel egy jó darabon, viszont egy kilõtt hk. az esetek kb. 80%-ban javítható, egy héten belül újra bevethetõ, csak "friss hússal" kell feltölteni. Ha viszont a hk. erõátvitele stb. sérül, már rosszabb a helyzet, ki is éghetnek, komoly nagyjavítást vagy leírást vonva maga után.
Egy Merkava típusú hk.-nál egy hónap után valószínûleg kevesebb hk. állna rendelkezésre, mint egy hagyományos elrendezésûnél, és a kezdeti alacsonyabb veszteségek egy idõ után az egekbe szöknének, egész egyszerûen azért, mert bevethetõ hk-ik híjan lassacskán megszûnik a hk. támogatás lehetõsége.
Legalábbis szerintem vmi ilyesmi megfontolás állhat a háttérben. Az izraelieknek a végelszámolás és eredmény szempontjából kedvezõbb egy a legénység túlélését jobban biztosító harckocsi, a nagyméretû hadseregek szempontjából olyan hk. a nyerõ, amely jobb eséllyel marad javítható az után, hogy egyszer már sajnálatosan kilõtték.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#52594
A kötényezés eredetileg (nagyszámú szovjet) páncéltörõ puskák ellen lett bevezetve a könnyebb német harckocsikon oldalpáncélzatára. Egy pár mm-es kötény jobb védelmet nyújtott, és könnyebben, mint egyszerûen ugyanolyan súlyú/vastagságú páncéllemezt hozzáadtak volna a hk. oldalához, ui. amikor az apró lövedék áthatolt rajta, billegni kezdett, rossz szögben csapódott be, nagymértékben csökkentve a pct. képességét!
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#52593
A sziriai T-72-eseket a Merkava-I-esek is lealázták 105 mm-es lövegjeikkel 1982-ben 120 mm-es egyenesen luxus ellenük !
Nagyon " felöltöztetett " ( Kontakt-5 stb ) sziriai harckocsikat nemigen lehet látni ! Egy kevés irást találtam a sziriai fejlesztésekrõl de igy is messze vannak az " izraelitáktól " :
http://books.google.hu/books?id=PS2MEnlD7TAC&pg=PA159&lpg=PA159&dq=syria+modernized+T-72&source=bl&ots=s1Qq_t_664&sig=69ESk1G0ud76ovG_qZMi-gyRIi0&hl=hu&ei=CCtTTYqMCpDtOdmR8bgH&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CEoQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false
Nagyon " felöltöztetett " ( Kontakt-5 stb ) sziriai harckocsikat nemigen lehet látni ! Egy kevés irást találtam a sziriai fejlesztésekrõl de igy is messze vannak az " izraelitáktól " :
http://books.google.hu/books?id=PS2MEnlD7TAC&pg=PA159&lpg=PA159&dq=syria+modernized+T-72&source=bl&ots=s1Qq_t_664&sig=69ESk1G0ud76ovG_qZMi-gyRIi0&hl=hu&ei=CCtTTYqMCpDtOdmR8bgH&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=6&ved=0CEoQ6AEwBQ#v=onepage&q&f=false
#52592
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52591
Én arra gondoltam, hogy az egyszeri lövész félszemmel céloz nyílt irányzéknál, tény hogy ez gyakorlással kétszemessé tehetõ, de ez a nyílt irányzéknál adott, nem igényel gyakorlást. És én a perifériális látásra gondoltam a nyílt ir.-nál, míg optikánál a "keret" takar, ami szerintem kevésbé probléma.
#52590
Elavultnak azért nem lehet mondani az L/44-es 120mm-es löveget, "mindössze" nem ez a legjobb a kategóriájában. 😊
Az APAM lõszer több célú lövedék, amely elsõ sorban a gyalogos egységek ellen van kitalálva. Szó se róla, nem alábecsülendõ ez a lõszer, és különösen hasznos azon körülmények között, ahol a Merkava mûködik (városi hadviselés), de a tûzerõn önmagában nem segít. A hosszabb csõ a jobb páncél-átütéshez kell, tehát a harckocsi-harckocsi csatákhoz.
Az APAM lõszer több célú lövedék, amely elsõ sorban a gyalogos egységek ellen van kitalálva. Szó se róla, nem alábecsülendõ ez a lõszer, és különösen hasznos azon körülmények között, ahol a Merkava mûködik (városi hadviselés), de a tûzerõn önmagában nem segít. A hosszabb csõ a jobb páncél-átütéshez kell, tehát a harckocsi-harckocsi csatákhoz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52589
Mondjuk azért, mert az USA nem adott semmiféle exportengedélyt rá? 😊
Megjegyzem az IAF lesz az elsõ nem-amerikai rendszeresítõje az F-35A-nak...
Megjegyzem az IAF lesz az elsõ nem-amerikai rendszeresítõje az F-35A-nak...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52588
Igy ertettem, koszonom a valaszt!
A viszonylag elavultnak tekintheto loveget nem sikerult akkor ellensulyozniuk ezzel az "APAM" loszer fejlesztessel?
A viszonylag elavultnak tekintheto loveget nem sikerult akkor ellensulyozniuk ezzel az "APAM" loszer fejlesztessel?
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#52587
az optikák egyik nagy elõnye pedig pont az lenne hogy kisebb a holttered.
Az elõnye abban áll, hogy amíg a hagyományos/mechanikus irányzéknál célzáskor 3 pontot (cél, célgömb, nézõke) kell egymásra "helyezni", addig az elektrooptikai irányzékot használva csak kettõt. Az elektrooptikai irányzékok még növelik is a holtteret egy AK mechanikus irányzékához képest, ahol a nézõke messze van.
Az elõnye abban áll, hogy amíg a hagyományos/mechanikus irányzéknál célzáskor 3 pontot (cél, célgömb, nézõke) kell egymásra "helyezni", addig az elektrooptikai irányzékot használva csak kettõt. Az elektrooptikai irányzékok még növelik is a holtteret egy AK mechanikus irányzékához képest, ahol a nézõke messze van.
#52586
Akkor ennyi erõvel miért nincs F-22-esük az Egyiptomi F-16 gépek ellen? Azré a felkészülésnek is megvannak a maga határai.
Az egy része az mennyi? Egyáltalán minek a mekkora része?
Az egy része az mennyi? Egyáltalán minek a mekkora része?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52585
Szíria T-72-eseinek legalább egy része felújításon esett át, ennek részeként többek között ERA-val látták el õket. Nem Kontakt-5, de nem is alap Kontakt EDZ-k. Libanon egy idõben tárgyalt T-90-esek beszerzésérõl (Szíria esetén is fel-fel merült ez a lehetõség).
Plusz akár hogy is nézzük, az Egyiptomi M1A1-eseket nem lehet kihagyni a képletbõl...
Plusz akár hogy is nézzük, az Egyiptomi M1A1-eseket nem lehet kihagyni a képletbõl...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52584
Egy jut eszembe.... Egyiptomi M1ek? Tudom nem valószínû de ki tudja...
#52583
A környéken milyen célpont igényel ennél erõsebbet? <#fejvakaras>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52582
Valami válasz gombot használhatnál, mert fogalmam sincs, hogy mire gondolsz. Nem hiszem, hogy állítottam volna olyat, hogy a Merkava "gyengébb" lenne mint a "többi" (milyen több?)?
Maga a Merkava család egy alapjában véve átgondolt, jól felépített harckocsi. Viszont a mobilitás eléggé háttérbe szorult a klasszikus tûzerõ/páncélzat/mobilitás triónál, különösen az elsõ két Merkava változatnál. Az is kijelenthetõ, hogy csak az Mk.4 verziónál sikerült pár alapvetõ problémát orvosolni, mint például a sofõr kilátását, amit kamerákkal oldottak meg - ám ezzel a megoldással valószínûleg a világ összes harckocsija közül a Merkava Mk.4 sofõrjének van a legjobb áttekintése a harckocsi körüli környezetrõl. A Merkava egy igen fejlett, kompozit páncélzatot használ, és talán a legjobban védett a felülrõl érkezõ támadásokkal szemben.
Ami hátrányosan említhetõ a Merkava esetében az a löveg, a Merkava még mindig a lassan 40 éves Rheinmetal 120mm-es L/44-es lövegének tovább reszelgetett változatát használja. A németek a Leo2A6-al már áttértek az L/55-ös csõhosszúságra. Ellenpont, hogy viszont elvi képesség van a LAHAT lövegcsõbõl indítható, lézer irányítású rakéta használatára - ám a LAHAT továbbra se állt rendszerbe.
Maga a Merkava család egy alapjában véve átgondolt, jól felépített harckocsi. Viszont a mobilitás eléggé háttérbe szorult a klasszikus tûzerõ/páncélzat/mobilitás triónál, különösen az elsõ két Merkava változatnál. Az is kijelenthetõ, hogy csak az Mk.4 verziónál sikerült pár alapvetõ problémát orvosolni, mint például a sofõr kilátását, amit kamerákkal oldottak meg - ám ezzel a megoldással valószínûleg a világ összes harckocsija közül a Merkava Mk.4 sofõrjének van a legjobb áttekintése a harckocsi körüli környezetrõl. A Merkava egy igen fejlett, kompozit páncélzatot használ, és talán a legjobban védett a felülrõl érkezõ támadásokkal szemben.
Ami hátrányosan említhetõ a Merkava esetében az a löveg, a Merkava még mindig a lassan 40 éves Rheinmetal 120mm-es L/44-es lövegének tovább reszelgetett változatát használja. A németek a Leo2A6-al már áttértek az L/55-ös csõhosszúságra. Ellenpont, hogy viszont elvi képesség van a LAHAT lövegcsõbõl indítható, lézer irányítású rakéta használatára - ám a LAHAT továbbra se állt rendszerbe.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52581
A Merkava speciális igények szerint készült, mert erõsen behatárolható, hogy hol vetik be. Nem kell annyira univerzálisnak lennie.
(Hatótáv?)
(Hatótáv?)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#52580
Miert Cifu, miben latod gyengebbnek a Merkava-t a tobbinel? Tuzero?
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#52579
keresd vissza a rio-i rendõrökrõl a képeket a favella harcoknál, ott figyel az eotech az M4 oldalsó RIS-én.
A Föld IQ szintje állandó, csak mi vagyunk egyre többen.
#52578
Tudtommal a "kötényezés" eredetileg a kumulatív gránátok ellen készült, és készül ma is, mivel a legegyszerûbben így fogják meg. Mivel elegendõ rácsosra készíteni, olcsón lehet aránylag könnyû páncélzatot készíteni belõle. Eddig nem is nagyon hallottam arról, hogy egy kötényezés eltéríti az irányától a lövedéket. Egy kinetikai elven mûködõ lövedék ellen gyakorlatilag nem sok mindent ér, mert az a mozgási energiája alapján rombol. Az igen gyakori RPG-k ellen viszont igen hatásos.
#52577
A fémet könnyebb és olcsóbb megmunkálni, mint a mûanyagot, ráadásul a fém jobban viseli a hirtelen behatásokat. A rács-páncélon át lehet látni, tehát ideális fényszórók, ablakok, periszkópok elõtti alkalmazásra is. Van egyébként mûanyagból hasonló megoldás a Tarian, ami könnyebb, de drágább és nem javítható, ha megsérül/meglövik, akkor cserélni kell.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52576
Köszi a gyors választ, ám ez egy új kérdést vet fel számomra, ha csak azt a célt szolgálja, hogy eltérítse a lövedéket az ideális becsapódási szögrõl akkor mért nem alkalmaznak erre valami lényegesen könnyebb szintetikus anyagot?
Lehet tévedek, de eltérítésre egyszerû akrilt vagy más mûanyagot is lehetne használni, ami találat esetén persze eltörik vagy deformálódik, de lényegesen olcsóbb, könnyebb és akár blokk szerûen cserélhetõ lehet. Persze gondolom ezt a szerkezetet se hozzá nem értõk találták ki, csak felmerül bennem.
Amúgy jó ismerõst látni Wot forumról😊 Ott kicsit elfajultak a dolgok úgyhogy nem nagyon látogatom...
Lehet tévedek, de eltérítésre egyszerû akrilt vagy más mûanyagot is lehetne használni, ami találat esetén persze eltörik vagy deformálódik, de lényegesen olcsóbb, könnyebb és akár blokk szerûen cserélhetõ lehet. Persze gondolom ezt a szerkezetet se hozzá nem értõk találták ki, csak felmerül bennem.
Amúgy jó ismerõst látni Wot forumról😊 Ott kicsit elfajultak a dolgok úgyhogy nem nagyon látogatom...
Az Arty-k olyanok mint az EMO-k, lehet szidni őket, de vagy megtanulsz együtt élni velük, vagy beállsz te is közéjük!!!
#52575
Most így hirtelen:
-hogy hajolsz rá a fegyverre csak állva mondjuk
-bármelyik oldalra rakod, a fegyver miatt a túloldal holt tér lesz, az optikák egyik nagy elõnye pedig pont az lenne hogy kisebb a holttered.
-hogy hajolsz rá a fegyverre csak állva mondjuk
-bármelyik oldalra rakod, a fegyver miatt a túloldal holt tér lesz, az optikák egyik nagy elõnye pedig pont az lenne hogy kisebb a holttered.
#52574
Eszembe jutott valami, elnézve a magyar AK "modernizáció" meglehetõsen béna Red Dot illesztését. Tekintve hogy az optikai irányzékok elterjedõben vannak, miért nem lehetne az irányzékot a fegyver oldalára helyezni, a csõvel kb. egy vonalban? Elõnynek tûnik hogy fedezékbõl csak kevésbé kellene a fejet kidugni, talán a fejtartás is természetesebbnek tûnik, talán a pontosság is nõ különbözõ lõtávokon..
Persze valszeg hülyeség ami eszembe jutott, és vannak komoly hátultöltõi a dolognak (pl. fal/fa mögül hogy lõ ki a katona), de kíváncsi vagyok volt-e ilyen próbálkozás?
Persze valszeg hülyeség ami eszembe jutott, és vannak komoly hátultöltõi a dolognak (pl. fal/fa mögül hogy lõ ki a katona), de kíváncsi vagyok volt-e ilyen próbálkozás?
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#52573
Nem feltétlenül az a cél, hogy idõ elõtt mûködésbe hozza a gyújtószerkezetet. Ha ez lenne a cél, akkor "telibe" lenne, mint mondjuk a Pz.IV-es vagy StuG III. oldalsó kötényezése:
A cél itt inkább az, hogy "megfogja" a robbanófejet, ez esetben akár a rakéta gyújtószerkezete még csak mûködésbe se lép, vagy ha igen, akkor is messze nem optimális körülmények között (nem csak távolabb lép mûködésbe, de még felfele vagy lefele el is fordul általában).
A cél itt inkább az, hogy "megfogja" a robbanófejet, ez esetben akár a rakéta gyújtószerkezete még csak mûködésbe se lép, vagy ha igen, akkor is messze nem optimális körülmények között (nem csak távolabb lép mûködésbe, de még felfele vagy lefele el is fordul általában).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52572
Helló mindenkinek! Egy kérdésem lenne, miszerint a legtöbb Afganisztánban használt csapatszállító és harcjármûvön rácsos kiegészítõ páncélt használnak. Ez gondolom a kézi páncéltörõk ellen nyújt védelmet, de ahogy elnéztem ha merõlegesen érkezik (teszem azt egy RPG lövedék) akkor pont átfér - kis szerencsével - két rács között.
Pontosan hogyan is mûködik ez a páncél?
Mert ha csak azt szolgálja, hogy idõ elõtt begyújtsa a rakétát akkor mért nem készítik valami könnyebb anyagból (speciális mûanyag vagy hálós szerkezet). Köszi a választ!
Pontosan hogyan is mûködik ez a páncél?
Mert ha csak azt szolgálja, hogy idõ elõtt begyújtsa a rakétát akkor mért nem készítik valami könnyebb anyagból (speciális mûanyag vagy hálós szerkezet). Köszi a választ!
Az Arty-k olyanok mint az EMO-k, lehet szidni őket, de vagy megtanulsz együtt élni velük, vagy beállsz te is közéjük!!!
#52571
1'187 liter (RP36 az üzemanyag-tartály jelölése)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52570
Szvsz ha valaki meg akar találni, akkor az nem jelenthet neki komolyabb problémát. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52569
Nem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#52568
Fatah 110 a típusa, a 450 kg utána új gondolat.... (Ugyan azon bekezdés 2. mondatából kiderül)
karosszéktábornok.blog.hu
#52567
Fatah 110 ami 450 kg robbanóanyagot szállít.Bár elsõre valóban félreérthetõ.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#52566
gondolom 450kg. Mondjuk ki tudja sok minden pr jött már arról, lehet, hogy 110 450kg. 😊
#52565
"A szilárd hajtóanyagú Fatah 110 450 kg robbanóanyagot szállíthat 250-300 km-re. "
Nem sok ez egy picit?
Nem sok ez egy picit?
#52564
1200L es biztosan volt,és valahol olvastam,törzs alatt elviszi az 1500 ast is.
Megprobálom megkeresni.
Megprobálom megkeresni.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#52563
Iránban már bizonyítottan van ballisztikus hajókelleni rakéta.
#52561