Haditechnikai Topic

"Egy elektronika csak olyan okos, amilyenre programozzák."
Ez így nagy semmi. Egy ember meg annyira okos amennyire okos.

"AI jelenleg nem mûködik."
Kérdés mit nevezel annak, másik kérdés, hogy minek ide AI. Még egy szimpla fuzzy logika se kell.

"A programozók meg hibáznak (és ez tény)."
A részt lezáró emberek ugyanúgy. A koordinátát kiszámoló ember ugyanúgy. A.... ugyanúgy.
Csak nem mindegy, hogy ömlik be a víz, nem tudod hány ember van még bent (az automatika igen), nem tudod, várhatsz még 2percet mert a szivatyuk mennek vagy sem (az automatika igen). Ha a koordinátás pldat veszed alapul mire kiszámolod, betáplálod, már a hajóba be is csapodott a rakéta, míg a buta automatika azonnal megindítja a bele programozott ellentevékenységet, te azt max egy gombnyomással engedélyezed.

Mindkét megközelítésnek megvannak az elõnyei/hátrányai az mindenesetre tény, hogy az irány teljesen egyértelmû.

Ha rafi nem hoz el semmit és csak francia megrendeések maradnak az nem kicsi bukás lesz franciáknak... különösen csúnyán nézhetnek majd én meg majd vidulok egyet 😊 ha EF megnyeri az MMRCAt amire szvsz komoly esélye is van.

Szerintem erre gondolt.

Nem tudom, mennyire ismerõs sztori az ausztrál hadsereg szimulátora, és a Stingert eregetõ kenguruk története.

Halljuk! 😊
Én nem ismerem.

De egy hordozón mondjuk lenne. És amennyire manapság is biztosak az elektromos rendszerek, hiába vannak duplikálva, stb., akkor is vannak gondok. Pl. napjaink autóinak adatbuszai. Amikor túlterhelõdik a rendszer, akkor újrabootol. Jó példa erre a PUG gyár pár autója, amiket menet közben újra kell indítani.
Igen, a II. VH-ban is voltak esetek, mikor úgy kellett lezárni hajórészeket, hogy voltak benne emberek. Csakhogy ki dönti el, hogy most kell lezárni, vagy ráér még 30 mp múlva is? Egy elektronika csak olyan okos, amilyenre programozzák. AI jelenleg nem mûködik. A programozók meg hibáznak (és ez tény). Tesztelõk meg nem tesztelnek le mindent (ez is tény). Nem tudom, mennyire ismerõs sztori az ausztrál hadsereg szimulátora, és a Stingert eregetõ kenguruk története. Egyszóval nekem nem kell(ene) egy full automata megoldás, csak akkor, ha garantáltan bármilyen helyzetben felül lehet bírálni.

A vicces ugye az, hogy anno a Franciák azért szálltak ki az Eurofighter programból, mert nekik hordozófedélzeti gépváltozatra volt szükségük. A "potenciális ügyfelek" listája pedig kettõ: India és Anglia.

Bár végül is ugyanolyan programnak tekinthetõ, mint a Silent Hornet...

azt birom ebbe a nagy leakban, hogy akit érdekli/odafigyel/utánaolvas annak alig mondanak bármi újat. Igencsak tiszta, hogy az Orosz hadsereg finoman szólva sincs topon, még az Orosz vezetés is.

http://news.bbc.co.uk/2/hi/programmes/newsnight/7950224.stm

Azért baromi nagy fejlõdés volt az elmúlt 20évben megbízhatóság terén, gondoljunk csak pl a korábbi idõk egyik legproblémásabb dologára az elektronikára.

szvsz most is sok de egyre kevesebb dolog szól a Zember megold mindent mellett.

EF naval

Mit be nem igérnek... Amúgy meg ugyis a politika dönt.

A USS Bainbridge (DLGN-25/CGN-25) ugyanez az állatorvosi paci volt, mint a Long Beach, szintén a nukleáris flottának az alapelvére alakították át a Leahy osztályhoz tartozó hajót.

Köszi.

De volt aki döntsön. Ma mikor egy egész hajót megráz egy robbanás, bárhol tûz lehet és víz törhet be fel nem fogom, hogy hogyan véd meg az automatika. Az az elsõ dolog, ami mindig meghal komolyabb behatásra. A tûzoltó vezeték / tartály stb. elreped, a vezérlés meghal, stb.
A kárelhá molbil cuccokkal bárova oda tud menni, ha kell. A kettõ ötövözete az üdvözítõ, de hogy teljesen elmozdulni az automatizálása felé? Hááááát....

Csakhogy az automatika miatt az egész hajón nincs 300 ember. A Zumwalt-osztály legénysége összesen 140 fõs...

BTW a második világháborúban nem egyszer embernek kellett úgy döntenie, hogy lezárja a vízzáró ajtót, halálra ítélve a túloldalon lévõket... Tehát e téren nincs újdonság.

A Zumwalt osztálynak azért lesz 140 fõs legénysége, kevesebb, mint fele annyi mint egy Arliegh Burke-on vagy Ticonderogán, mert az USN is marad ennél a megoldásnál. 😊

Majdnem, bár ezek sem egészségesek az emberi szervezetre nézve. Tüzérségi gránátok robbanása közelségi gyújtó által.

Na igen. Kigyullad a hajó tatja a harmadik szinten. Brutális ajtó bezáródik, brutális tûzoltóberendezés eloltja a tüzet fél perc alatt. A tatban rekedt 300 tengerészt ünnepélyes keretek között temetik el. Automatika rulez.

Mik ezek a a levegõben?fánkok

Én a Navy-vel értek egyet. Nem lehet mûszakilag felkészíteni egy hajót arra, hogy minenféle kárral mindenhogy megbírkozzon. Nem lehet erõforrást sem átcsoportosítani és csak fix megoldások vannak. Az ember rugalmasan reagál.

Bocsánat, rosszul emlékeztem, 1959-ben bocsátották vízre a Long Beachet.

De igen, a maga idejében mérföldkõ volt.

Az automatizáltság terén az USN elég lassan halad. Pontosabban az USN vezetõi jobban szeretik az ember-központú hajókezelést. Ha egy hajón valami gond van (tûz üt ki, vízbetörés, akármi), akkor az emberi erõre támaszkodnak, és a cél az, hogy a problémát lehetõleg lokálisan kezeljék (tehát oltsák ki a tüzet, szüntessék meg a vízbetörést, például). Viszont emiatt ha nincs vészhelyzet, hatalmas a valójában felesleges legénységi állomány a fedélzeten. A "modern" felfogás az, hogy inkább automatizálj, illetve a hajót úgy tervezd meg, hogy nagyobb legyen a biztonsági tartalék.

Tûz üt ki? Legyen olyan tûzzáró ajtó, ami megállítja a tüzet, használj minél kevesebb éghetõ anyagot, legyen brutális automata tûzoltó rendszered.

Vízbetörés? Simán ürítsd ki a részleget, és zárd le, a fontos eszközök, helységek mélyen a hajó belsejében, vízzáró rekeszekkel körbevéve. Bármelyik rekeszt is zárod le, mindig legyen "menekülési út" a többi rekesz irányába. A hajónak/tengeralattjárónak legyen annyi felesleges felhajtóerõ-tartaléka, hogy lazán el bírja azt, ha akár a fél hajót el kell árasztani.

Ez egyébként szerintem a tengeralattjáróknál a legdurvább. Egy második világháborús tengó legénysége 50-60 fõ volt, ma egy hasonló méretû tengó személyzete akár mindössze 18-22 fõ is lehet, és összehasonlíthatatlanul nagyobb a harcértéke...

Krisztusom, ilyen öreg volt a LB? Azért megdöbbentõ összevetni azt, hogy hány ember szolgált a LB-n és hány egy mai AEGIS-en. Cirka 1/3-a a mai legénység. Automatizáció rulez? 😊

Az 1970-es évek közepe. A rövid történet:

Volt valaha az USN (US NAVY, de a továbbiakban rövidítek) -nek egy olyan elképzelése, hogy a felszíni flotta krémjét nukleáris meghajtással látja el. Ennek az elképzelésnek az elsõ fecskéje az 1956-os USS Long Beach volt, amelybõl csak egy épült, és aféle állatorvosi ló volt, rápakoltak mindent, amit abban a korban csak tudtak, aztán az idõ elõre haladtával mindig folyamatosan fejlesztgették, az új technológiákat (az Aegis rendszer prototípusát is) mindig a Long Beach-en próbálták ki.


USS Long Beach - olyan ronda, hogy már gyönyörû

Az 1970-es években az USN azt találta, hogy az új Nimitz-osztályhoz kellõen gyors kísérõ hajók kellenek, a meglévõk túl lassúak. Ezért úgy képzelték, hogy egy "Strike Cruiser" (~Csapármérõ Cirkáló) osztályt hoznak létre. A ~17'000 tonnás hajó 2db Mk.26 "iker-karos" indítórendszerrel lenne felszerelve, ehhez 2x64db (elõször 1x44db és 1x64db) Standard Missile (SM-2) légvédelmi rakéta és/vagy ASROC tengeralattjáró elleni rakétatorpedó (egy rakétahajtómû juttatja el a célzónába a könnyû torpedót, amely a vízbe érve kezdi el keresni a tengót), 8db (késõbb 16db) Harpoon hajó elleni rakétával, 8db Tomahawk szárazföldi célok elleni robotrepülõgéppel, plusz az "aprólékkal", 127mm-es hajóágyú és 2db helikopter.


A tervezett USS Long Beach refit AEGIS SPY-1D antennákkal

Ezek mellé került volna hagyományos meghajtású romboló osztály, szintén AEGIS rendszerrel (DDG-47, errõl mindjárt).

Tudni kell, hogy ekkor már építették a Virginia-osztályt, egy nukleáris meghajtású, elsõ sorban légvédelmi, de ugyanakkor SuW (hajó elleni) és minimális ASW (tengeralattjáró elleni) hadviselére is alkalmas cirkálót. A Virginia-osztály legfõbb gondja az volt, hogy nem volt rajta helikopter-leszállóhely, hangár meg pláne, mivel oda Tomahawk konténerek kerültek. A Virginia-osztályból 11-et terveztek, de a hiányosságok miatt végül csak 4 épült meg.


USS Virginia, látható a farrészen a normális helikopter-leszállóhely hiánya

Az új Strike Cruiser technológiáit eredetileg a USS Long Beach teljes átépítésével tesztelték volna, de ebbõl nem lett semmi.

A CGN-42 második vázlatának ábrája itt látható:



Látható, hogy a hátsó Mk.26-os iker-indító mögé került kiemelve a helikopter-leszállóhely, és a felépítménybe elhelyezve a hangár, a Tomahawk-indítók pedig az elsõ felépítmény elé kerültek. A 12'000 tonnás vízkiszorítás ellenére nem jutott hely a 127mm-es hajóágyúknak, sõt, a Harpoon konténerek is hiányoznak.

Ez után készült pár elképzelés, amelyek elsõ sorban abban különböztek a fentitõl, hogy a hajó orrára, elõre került egy 127mm-es hajóágyú, plusz a felépítménnyel variáltak (két felépítmény, vagy egy hosszabb felépítmény).

Ekkor merült fel a CSGN Mark.2 elképzelés, ez látható az #52682-ben. Olyasmi mint az Angolok Hermes-osztálya, vagy a szovjetek Kijev-osztálya. Egy Zumwalt admirálisnak tetszõ megoldás, 6db Harrierrel és két helikopterrel, 24'000 tonnás vízkiszorítással, 2db Mk.26 iker-indítóval (a rakétatár miatt nem lehetett a hajótestben elhelyezni a hangárokat), 1x 127mm-es hajóágyú, 16db Harpoon és 8db Tomahawk indító. A meghajtása maradt volna a két D2G reaktor, továbbfejlesztve, mint a CGN-42 elképzelésnél, a nagyobb vízkiszorítás ellenére is tudta volna a 30+ csomós sebességet korlátozás nélkül tartani. Összességében igencsak ütõképes, bár kétségkívül zsúfolt hajó lett volna. Csak hát akadt egy kis probléma: minek egy "csökkentett képességû" VTOL Harrier vadászgép egy olyan cirkálóra, amit eredetileg egy Repülõgép-Hordozó mellé való kísérõhajónak szánnak? Azon ott vannak az F-4 és F-14 szuperszonikus vadászgépek. Zumwalt admirális ötlete nagyon jó volt, ha egy mondjuk "konvoj-kísérõ" hajót képzelünk, csak éppen nem egy olyan hajónak, aminek a CSGN-t szánták, amely egy nukleáris meghajtású repülõgép-hordozót kísér.

A CSGN program ezért visszatért a "hagyományos" rakétás cirkáló elképzeléshez, de a tömege lecsökkent 12 ezer tonnára, miközben a fegyverzete maradt volna.

A programba akkor került koporsóba, mikor az eredetileg mellé szánt DDG-47 Ticondegora-osztállyal (a DDG nem elírás, ekkor még romboló volt a besorolása) elkezdték összevetni. A Ticondegora osztály a Spruance-osztály testét használta fel, a Spruance azonban kifejezetten tengeralattjáró-elhárító feladatkörre készült. Egy CGN-42 kétszer annyiba került, mint egy DDG-47, de a két hajó légvédelmi képessége teljesen megegyezett. A kasza könyörtelenül lecsapott. A DDG-47 programot átkeresztelték CG-47-re, és innentõl õ lett a "nagyobbik" AEGIS cirkálós, mellé pedig egy új romboló osztályt kértek (ez lett a késõbbi Arleigh Burke osztály az 1980-as években).


DDG-47 és mellette a CGN-42, a valóságban az elõbbi jött az utóbbi helyére

A rakéta is igen jó vektorral a nõt célozza meg. <#zavart1>

Az aláírásoddal a legjobb: a csapatmunka...
1 dolgozik, 4 bambulja a csajt, néztem is nem-e magyarok :-)

Melyik évekbõl?Milyen paraméterekkel?
Jól néz ki.

BTW érdekesség: Amerikai "Strike Cruiser", vagyis Kijev-osztály utánérzés. Érdemes megfigyelni, hogy tömeg és szerkezeti egyszerûsítés miatt a hangárok a fedélzet szintjén vannak, "oldalt" elhelyezve.

Ezért jó az, ha van UAV felderítés elõl... Õk majd szépen megkeresik a TOR-t. Ha meg a TOR aktivizálja magát, hogy leszedje az UAV-t, akkor már megvan a hozzávetõleges pozíciója, és már lehet is a régióba indítani a rakétát...

No persze az UCAV alapú SEAD is.

És meg is van a megfejtés. Az UCAV-s indítási táv jóval kisebb lehet, mint egy AIM-120D-s cuccé. Viszont autónóm, ergo jóval nehezebb elbuktatni.

Joint Strike Missile (JSM), ~200km-es hatótáv
Joint Air-to-Ground Missile (JAGM), 28km-es hatótáv

És honnan a pékbõl tudják, hogy hol a Tor? Ahhoz a Tornak aktivizálnia kell magát. Ezek szubszonukus cuccok. Ergo a Tor önmagát ezektõl meg tudja védeni. Ezzel persze fogy a SAM indítás lehetõsége, de maga a Tor megússza. Egy M2 táján közeledõ AGM-88 azért az más...

Új AIM-120 készül multifunkciós fejjel.

Nem a JDRADM-re (Joint Dual Role Air Dominance Missile) gondolsz? Az még picit odébb van, úgy 10+ évvel. No persze az UCAV alapú SEAD is...

Mobil radaros SOHRAD közelébe meg szerintem az menjen optikával aki öngyilkos. Én egy Tor indítási zónájába nem másznék be, ha nem muszáj...

Joint Strike Missile (JSM), ~200km-es hatótáv
Joint Air-to-Ground Missile (JAGM), 28km-es hatótáv

Új AIM-120 készül multifunkciós fejjel.

Mobil radaros SOHRAD közelébe meg szerintem az menjen optikával aki öngyilkos. Én egy Tor indítási zónájába nem másznék be, ha nem muszáj...

Ja, hogy ez Smokewinder? A színe megtéveszetõ. Akkor gázolajat tölt bele.

Komolyan gondolják ezt a nyakatekert SEAD megoldást?

Megvalósítani még nem sikerült, de amúgy igen, komolyan.

BTW, mit gondolsz, az USAF/USN/USMC mit tervez az F-35-össel? Ugyanezt, csak UAV nélkül. A HARM aligha opció belsõ hordozásra, új SEAD rakétát meg õk sem terveznek...

Mobil SHORAD ellen pedig az IR/Optikai rávezetés megoldást nyújt.

Mit csinál a ficere a rakétával?

Nen rakéta, hanem 'füstölõ', gondolom éppen feltölti "üzemanyaggal", hogy pontosan mivel, nem tudom. Egyes helyeken gázolajat említenek, máshol kerozint, de létezik direkt "smoke oil" is.

Mit csinál a ficere a rakétával?

A szitu jó. 😊

Komolyan gondolják ezt a nyakatekert SEAD megoldást? Csak n+1 helyen lehet baj. Már elnézést, de szerintem ez röhejes. Talán az Sz-75/125 szintû rendszerek ellen még menne. Mobil SHORAD és Sz-300/400 ellen komolyan gondolják ezt?

Na ez a másik, hogy az EPE "kétélû fegyver" 😊

A csapásmérõ fegyverzetek skálája finoman szólva szûk és egy részük jenki. Ergo, ha EF-et adnak el, akkor a fegyverzet akkor az jenki üzlet komoly részben.

Ez miért probléma?

Pl. milyen SEAD képesség képzelhetõ el AGM-88 nélkül? A 20 (?) éves ALARM-ot adják? Mert nem nagyon halottam róla, hogy az angolok kalapálgatnák. Mibõl, mikor az angol fegyveres erõket lassan úgy építik le, mint 20 év alatt a magyart?

A németek a Diehl ARMINGER-el dolgozgattak az elmúlt években, ez a HARM kiváltását szolgálta volna, a Meteor hajtómûszekciójával, akár 200km-es hatótávolsággal.



A "gond" az, hogy a Luftwaffe nem nagyon akarta kifizetni az fejlesztés költségeit. Az ARMINGER számukra túlságosan is specializált fegyver, és a várható IOC még jobb esetben is a 2010-es évek második fele (volt). A jövõben õk UCAV-okkal tervezik a SEAD feladatokat megoldani, SEAD rakéták nélkül. Az elképzelés az, hogy az UCAV-ot küldik elõre JDAM/LGB fegyverzettel, a gépen lévõ (vagy más UAV-ok lévõ) érzékelõk segítségével bemérik a légvédelmi radart, a koordinátákat továbbítják az UCAV-nak, az meg dobja a precíziós bombát a fejükre. Ez amúgy egyre általánosabb terv (a SAAB is felvázolt már hasonlót a SHARC/FILUR/NEURON programoknál, az utóbbi pedig ugye nemzetközi együttmûködés ráadásul a Franciák égisze alatt), nem csak a németeknél, emiatt nem pattog igazából senki különösebben a SEAD rakétafejlesztésekért. A feladatot el lehet látni általános célú precíziós fegyverekkel, akkor meg minek egy sima, egyfeladatos fegyvert cipelni?

Az EF tudtommal jenki GBU-kal repül még a demókon is. JDAM sem európai. A Storm Shadow európai, viszont méregdrága és legtöbbször ágyúra veréb kategória. Francia LGB van, de az sem nagyon terjed.

Német HOBO/HOSBO? Igaz az is még fejlesztés alatt van.

Igazából, ha nem ellenfél, akkor szegény ausztrálok és kanadaiak miért vettek vagy miért azon lamentálnak, hogy SH-t vesznek és nem EF/Rafale/Griff NG-t...?

Az Aussiknál leginkább az F/A-18 tapasztalatok miatt maradtak az SH-nál, a kanadaiak még nem döntöttek, de õk ha döntenek, akkor szintén a CF-18 és a Boeing féle gyártásikihelyezés miatt maradhatnak a Hornet mellett.

1.3 v 1.5 azért mindjárt nem mindegy hogy csökken vagy nõ. De ha egy tipikus ellenfelet (Szu-30) nézünk jellemzõen elsõ körben légiharcban, akkor szerintem elmehet - persze ha van hova, és nem behatárolt területen.
Inkább te vagy a számolgatós én ezt hinném 😊 legalábbis csodálkoznék ha uazt a képességet hozná mint a 15-ös . A J-20-ra is az volt az usa válasz hogy ok akk 15-ös jobb radarral

Igazából, ha nem ellenfél, akkor szegény ausztrálok és kanadaiak miért vettek vagy miért azon lamentálnak, hogy SH-t vesznek és nem EF/Rafale/Griff NG-t...?

Azért azt meg kell jegyezni, hogy mind az ausztrálok, mind a kanadaiak üzemeltetnek F-18asokat a nyolcvanas évek közepe óta, tehát majd harminc éves tapasztalatuk van a gép üzemeltetése és szervízelése terén. Persze õk az 'A' verziót üzelemtetik, amitõl az E/F/SH verzió sokban eltér, de mégiscsak logikusabb választás modern F-18-asokat venni, mint egy vadiúj típust. És hát lássuk be azt is, hogy az Eurofighter, a Rafale és a Gripen bár szép és európai, egyik sem egy bejáratott, éles helyzetet látott típus. Ezzel szemben a Hornet különbözõ változatai harminc éve repülnek harci bevetéseket a különféle konfliktusokban.

Szóval egyértelmûen az F-18as számukra a logikus választás.

végsebesség nemigen változik - egy akármi is elteper elõle

Ez így nagyon nem igaz. Csapásmérõ fegyverkonfiggal jellemzõen minden gép szubszonikus tartományban repül. Full légiharc fegyverzettel is 1.3-1.5 közöt van a reaálisan elérhetõ reális idõ alatt.

A gyorsulás eltér, de az az elteper hozzászólás nagyon nem igaz.

végsebesség nemigen változik - egy akármi is elteper elõle

@molni :
Kanada mindig alibizett - minek zrikálja feleslegesen a BigBrothert.
Ausszik meg angolszász vonal - magától értetdõden így alakult

Köszi.
Mi akadálya van amúgy Eu gépet venni ami fegyverekkel?
Auszik/kanadaiak így is úgy is ami-t vennének nem?

Azért szerintem az EPE-nél nem árt megjegyezni, hogy az üzemeltetõ akarata szerint vagy hosszabb élettartamot biztosít változatlan tolóerõ mellett, vagy plusz 20%-os tolóerõnövekedést az eredeti 9800kg-oshoz képest. Tehát kb. olyan lesz vele a Super Hornet mintha a F-15, F-16-os gépek hajtómûvét kapná meg.

"kopasz" F/A-18E/F viszont nehezen tud versenyezni a Rafale, Eurofighter, GripenNG ellen...

Ezt a részt nem igazán vágom. Az EF-bõl minimális valódi multirole gép van, a Hornettel összevetve - már elnézést - de nyeretlen kétéves gépek. Olcsónak sem éppen olcsók. Repteljesítményben veri az SH-t elvben, de más téren inkább negatívumokat lehet hallani. Pl. repóra költségben és megbízhatóságban.

A csapásmérõ fegyverzetek skálája finoman szólva szûk és egy részük jenki. Ergo, ha EF-et adnak el, akkor a fegyverzet akkor az jenki üzlet komoly részben.

Pl. milyen SEAD képesség képzelhetõ el AGM-88 nélkül? A 20 (?) éves ALARM-ot adják? Mert nem nagyon halottam róla, hogy az angolok kalapálgatnák. Mibõl, mikor az angol fegyveres erõket lassan úgy építik le, mint 20 év alatt a magyart?

Éles tapasztalat az ALARM-mal nem nagyon van - AF alatt néhány tucat, ami az ezres nagyságrendû HARM indítás mellett egy rossz tréfa, mint hivatkozási alap - exportsiker meg aztán végképp semmi. Használják az angolok és a szaúdiak. Kész, passz...

A francia radargyilkos rakéta dettó ua. Az EF tudtommal jenki GBU-kal repül még a demókon is. JDAM sem európai. A Storm Shadow európai, viszont méregdrága és legtöbbször ágyúra veréb kategória. Francia LGB van, de az sem nagyon terjed.

Igazából, ha nem ellenfél, akkor szegény ausztrálok és kanadaiak miért vettek vagy miért azon lamentálnak, hogy SH-t vesznek és nem EF/Rafale/Griff NG-t...? <#fejvakaras>

Az F-15SE ára 100+ millió dollár, az F/A-18E/F SSH ára becslések szerint 60-70 millió. Nyilván ha valakinek van pénze F-15SE-re, akkor nem alternatíva az SSH, de akit az ára riasztott el eddig, annak jó opció lehet.

A "kopasz" F/A-18E/F viszont nehezen tud versenyezni a Rafale, Eurofighter, GripenNG ellen...

Ez az F414 hajtómû teljesítmény fokozó programjának a neve. Ma muszáj szép hangzatos nevet adni mindennek, hogy legyen rá pénz. 😊

Köszönöm. Errõl (EPE) csak F-18/F414 esetén beszélhetünk? Magyarul ez eredmény, vagy egy eljárás/fejlesztés amivel más hajtómûvek is "tuningolhatóak". A googli nem segített mert nem értem, csak egy részét a "tuningnak".

enhanced performance engine = EPE

Hát akkor nem lehetett túl színvonalas fórum. Amikor drevil megjelent itt néhány hónappal ezelõtt, már az elsõ hozzászólásaiból kiderült hogy nem sokat konyít ahhoz amirõl beszél. Itt éppen vadászgépekrõl próbálta osztani az észt, de az elsõ néhány bekezdés után kierült, hogy nulla tudása van a modern légi harcászatról, rakétákról, fedélzeti rendszerekrõl, meg úgy mindenrõl, ami alaposabb elmélyedést igényelne a témában. Persze mondjuk itt csak valami buszgyár jobbikos melósának adta ki magát, ami tökéletesen passzolt is a színvonalához, nem katonának vagy ilyesminek. Aztán jött a mese arról hogy mérnökként tevékenykedik a buszgyártásban, aztán ez is megdõlt, amikor valódi mérnökökkel került szembe itt a fórumon.

Azt pedig, amikor repülõgépmérnöknek próbálja kiadni magát, magad is megcsodálhatod alant a #52622-es és #52624-es hozzászólásban. Nem túl meggyõzõ alakítás, az elsõ bekezdés után már itt is kilóg a lóláb, nyilvánvaló lesz a hazugság. Szerintem valamiféle internet kaméleonnak képzeli magát az ipse, csak a valóságban kábé annyira hiteles, mint amikor egy kisgyerek ûrhajósat játszik.

<#nemtudom><#falbav><#lama><#help>
Nem epe, hanem EPE. Tudod mozaik szavak... <#law>