Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#53960
Én nemtudom de van egy 1967-es háboruról szolo könyvem " A csodák 6 napja " abban néztem a képeket láttam egy csomo T-34/85 tipusu kiégett arab harckocsit . Ugytudom fele-fele volt az akkori modern T-54/55 és az elavult T-34/85 tipusok aránya meg még tán volt még több tucat JS-3 nehézharkocsi is az araboknál . A JS-3-asok is csunyán leszerepeltek a Shermanokkal és AMX-13-asokkal vivott csatákban .
#53959
Milyen szerencse hogy itt senki sem ilyen 😊
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#53958
Hatalamas 😄
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53957
Ez óriási, de jót kacagtam magamba. Sajnos nem tudom senkinek megmutatni a cikket, mivel tuti nem tudnák értékelni.
#53956
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53955
Egy fokkal jobb cikk angolul:
http://www.wired.com/dangerroom/2011/05/aviation-geeks-scramble-to-i-d-osama-raids-mystery-copter/all/1
http://www.wired.com/dangerroom/2011/05/aviation-geeks-scramble-to-i-d-osama-raids-mystery-copter/all/1
#53954
/Off
Bizonyára vannak ilyen helikopterek, a múltkorjában volt is egy ilyen a Walker a texasi ranger filmben, igaz, az egy AH-1-es volt. Na meg a Kék villám, mintha az is AH-1-es lett volna. A lopakodáshoz elég megnyomni egy kis bigyót a gépen, és máris hangtalanul suhan.
/On
Bizonyára vannak ilyen helikopterek, a múltkorjában volt is egy ilyen a Walker a texasi ranger filmben, igaz, az egy AH-1-es volt. Na meg a Kék villám, mintha az is AH-1-es lett volna. A lopakodáshoz elég megnyomni egy kis bigyót a gépen, és máris hangtalanul suhan.
/On
#53952
Az index cikk kapcsán jutott eszembe, hogy milyen szintû szakfordítások történnek. Az egyik ismeretterjesztõ csatornán nyögték be egy Gatling cucc kapcsán, hogy X típus, Y mm átmérõ, 5000 kör per perc.
#53951
"Hangtalanul tudták megközelíteni Oszama bin Laden abbottabadi rejtekhelyét az al-Kaida-vezér kivégzésében részt vevõ amerikai elitalakulat tagjai egy titokban kifejlesztett technológiának köszönhetõen, amellyel lopakodóvá alakították át a helikoptereket - vélik szakértõk. Az akció közben lezuhant jármûvet még a helyszínen megsemmisítették, de a maradványairól készült fotókra alapozva katonai szakértõk arra gyanakszanak, mégis létezik a titkos technológiai program
A kommandóakció során az elitalakulat tagjait szállító egyik Blackhawk lezuhant és mûködésképtelenné vált - a támadás végeztével az elitalakulat felrobbantotta a maradványokat - írja az ABC News. De a gép megmaradt részeirõl - például az érdekes módosításokkal átalakított farokrészrõl - készült felvételek a szakértõk szerint arra utalnak, hogy mégis létezhet a korábban csak pletykákból ismert lopakodóhelikopter-program. Ráadásul a rejtekhely szomszédságában élõk nem hallották az érkezõ gépeket, amíg meg nem érkeztek az épülethez - tette hozzá híroldalán a csatorna.
A farokrész átalakításait, a hátsó rotorok zajcsökkentõ borítását, illetve a lopakadó vadászgépekéhez hasonló high-tech anyagokat megítélve Dan Goure, a védelmi minisztérium korábbi hivatalnoka és a Lexington Intézet elnökhelyettese azt mondta, a lezuhant helikopterhez hasonló légi jármûvet eddig még csak nem is látott. A Pentagon egyik magas rangú hivatalnoka az ABC Newsnak azt mondta, a védelmi minisztérium "abszolúte" nem kommentálja a lezuhant helikopterrõl szóló híreket."
http://hvg.hu/vilag/20110505_szupertitkos_helikopter
Na mit szóltok hozzá? Tehát csak léteznek azok a bizonyos fekete helikopterek..
A kommandóakció során az elitalakulat tagjait szállító egyik Blackhawk lezuhant és mûködésképtelenné vált - a támadás végeztével az elitalakulat felrobbantotta a maradványokat - írja az ABC News. De a gép megmaradt részeirõl - például az érdekes módosításokkal átalakított farokrészrõl - készült felvételek a szakértõk szerint arra utalnak, hogy mégis létezhet a korábban csak pletykákból ismert lopakodóhelikopter-program. Ráadásul a rejtekhely szomszédságában élõk nem hallották az érkezõ gépeket, amíg meg nem érkeztek az épülethez - tette hozzá híroldalán a csatorna.
A farokrész átalakításait, a hátsó rotorok zajcsökkentõ borítását, illetve a lopakadó vadászgépekéhez hasonló high-tech anyagokat megítélve Dan Goure, a védelmi minisztérium korábbi hivatalnoka és a Lexington Intézet elnökhelyettese azt mondta, a lezuhant helikopterhez hasonló légi jármûvet eddig még csak nem is látott. A Pentagon egyik magas rangú hivatalnoka az ABC Newsnak azt mondta, a védelmi minisztérium "abszolúte" nem kommentálja a lezuhant helikopterrõl szóló híreket."
http://hvg.hu/vilag/20110505_szupertitkos_helikopter
Na mit szóltok hozzá? Tehát csak léteznek azok a bizonyos fekete helikopterek..
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#53950
#53949
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53948
Arra gondoltam, hogy ha pl radarnak, kilátónak, légvédelmi állásnak kell magasabb pont ki/rá-látás céljából. A dombot szétkapja a bomba, mint minden mást amit nem "páncélozol".
Én valami kombóra gondoltam. Bombától is véd, üteget is lehet rá akni,radart is, meg csúnya is. :-)
Én valami kombóra gondoltam. Bombától is véd, üteget is lehet rá akni,radart is, meg csúnya is. :-)
#53947
Azt simán szétkapja egy bomba. Egy domb is kb. annyira lenne ellenáló, mint az anyaföld. Láttál már bombatölcsért ugye? Na, a dombot még jobban szétvetné, mert oldalirányban nem anyaföld támaszt, hanem csak a levegõ.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53946
Köszi, az épületet ismerem. Csak a funkcióját nem.
Nekem az nem tiszta, hogy légvédelmi toronynak pici, kb egy dombot is összetolhattak volna. Bunkernek meg túl kocka, ennél egy piramis forma 1000x praktikusabb lenne. Szóval ne értem.
Nekem az nem tiszta, hogy légvédelmi toronynak pici, kb egy dombot is összetolhattak volna. Bunkernek meg túl kocka, ennél egy piramis forma 1000x praktikusabb lenne. Szóval ne értem.
#53945
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53944
Egy rohadt nagy légoltalmi betonkocka, nem lehet eltéveszteni, ott van a reptér mellett a repteret körbe kerülõ (talán Pesti út?) út mentén. Nemrégiben épült egy nagy Hypermarket ott, Auchan/Tesco v. hasonló, ha arra mész, úgyis látni fogod. Én airsoftozni járok arrafele, de volt ezekrõl jópár cikk a magyar Weben is, van elszórva Budapesten is néhány, persze kisebbek mint, a Flakturmok.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#53943
"Egyébként Magyarországon, Budapesten is van pár hasonló, a tököli katonai reptér mellett is van egy méretes, olyan 20x20x20 méteres-ös magyar "flakturm" az út mellett, az is olyan masszív hogy ott maradt, francnak sem volt kedve nekiesni csákánnyal. 😄"
Errõl van még valami infód? Légvédelmi állás volt, vagy bunker?
Errõl van még valami infód? Légvédelmi állás volt, vagy bunker?
#53942
bocs m3....
#53941
Kis áttekintõ.
Ennél 65000 tonna betontömböt írnak. (Robbantásuk a háború után.)
#53940
Én olyan 30-35-40 000 köbméter vasbetont számolok egy G típusú flak toronyra, persze nagyon saccra. Persze hogy sok, pláne 4-8 12,8cm-es ágyúhoz. Ezekhez nem ártott ha a beépített területekrõl hatékonyan ki tudtak lõni, a 12,8 centisbõl FlaKból amúgy sem volt sok.
Viszont azért lássuk be, ezek messze nem csak légvédelmi ill. tûzvezetõ/radaros állások voltak, hanem hadikórházként, óvóhelyként mûkincsraktárként is funkcionáltak. Emlékeim szerint volt olyan tûzvihar ahol ezek tornyok ezreket mentettek meg, a tûzoltók menekülési "vízsugárutakat" csináltak vízfecskendõkkel.
Ez utóbbi funkciók miatt pedig szerintem önmagában megérte, más megoldás pedig nem nagyon van. Végülis minden erõdnek vhpé ez a funkciója, legyen hova bújni ha háború van, a lakosságnak is.
Egyébként Magyarországon, Budapesten is van pár hasonló, a tököli katonai reptér mellett is van egy méretes, olyan 20x20x20 méteres-ös magyar "flakturm" az út mellett, az is olyan masszív hogy ott maradt, francnak sem volt kedve nekiesni csákánnyal. 😄
Viszont azért lássuk be, ezek messze nem csak légvédelmi ill. tûzvezetõ/radaros állások voltak, hanem hadikórházként, óvóhelyként mûkincsraktárként is funkcionáltak. Emlékeim szerint volt olyan tûzvihar ahol ezek tornyok ezreket mentettek meg, a tûzoltók menekülési "vízsugárutakat" csináltak vízfecskendõkkel.
Ez utóbbi funkciók miatt pedig szerintem önmagában megérte, más megoldás pedig nem nagyon van. Végülis minden erõdnek vhpé ez a funkciója, legyen hova bújni ha háború van, a lakosságnak is.
Egyébként Magyarországon, Budapesten is van pár hasonló, a tököli katonai reptér mellett is van egy méretes, olyan 20x20x20 méteres-ös magyar "flakturm" az út mellett, az is olyan masszív hogy ott maradt, francnak sem volt kedve nekiesni csákánnyal. 😄
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#53939
Ez nem légvédelem, ez földi célpontok elleni támadásra szolgáló lõszer lehet. Könnyû jármûvek elleni, vagy élerõ elleni lõszer, amely a repeszhatást a célterület felett adja le.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53938
Persze.
Elég nagy kaliberhossz az L/100. Azt valószínûleg már kihajlásra is kell méretezni. Én arra lennék kiváncsi. Csak tudni kéne a csõ külsõ átmérõjét, illetve a lövedék csõ elhagyásakor keletkezõ visszarugó erõt amit a löveg levezet. Akkor már csak a belsõ átmérõ kell ami elvileg a kaliberrel megegyezik. Aztán lehetne agyalni hogyan kéne pontosan megrajzolni a feszültség-karcsúság diagrammot és számolni. 😄 Majd ha több idõm lesz lehet elszórakozok vele.
Elég nagy kaliberhossz az L/100. Azt valószínûleg már kihajlásra is kell méretezni. Én arra lennék kiváncsi. Csak tudni kéne a csõ külsõ átmérõjét, illetve a lövedék csõ elhagyásakor keletkezõ visszarugó erõt amit a löveg levezet. Akkor már csak a belsõ átmérõ kell ami elvileg a kaliberrel megegyezik. Aztán lehetne agyalni hogyan kéne pontosan megrajzolni a feszültség-karcsúság diagrammot és számolni. 😄 Majd ha több idõm lesz lehet elszórakozok vele.
#53937
pl. Neten, Prospektus képén van olyan hogy 76mm Top-attack ammo. most hirtelen nemtudom, ez lehetséges hogy esetleg légvédelmi terminológiában is használatos fogalom? mert ez még egy lehetõség
Szent Haba-kukk
#53936
Mintha az Achtungpanzeren is említették volna, nekem onnan rémlik. Persze lehet, hogy ez is csak papírterv volt, az ötvözõhiány miatt aligha lett volna esélyes. De attól még kíváncsi lehetek rá, nem? 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53935
Az alap lõszere APCBC volt, az nem volt olyan erõs. A Centurion, IS-2, Pershing tornyát átvitte volna kis távolságból, de a homlokpáncéljukat nem. Az APCR ugye sokkal jobb, de abból kevés volt. Forrásonként változó hogy mennyi. 😊
Az IS-3-mal szemben nem nagyon lett volna hatékony a 7,5 cm L/70. Szembõl és a torony bármelyik pontja ellen esélytelen. Egyedül a teknõ oldalpáncélzata (a futómû mögötti rész) és a farpáncél ellen lenne eredményes. De a felépítmény oldala (a futómû feletti oldalsó rész) ellen már nem, habár egy itt lepattanó lövedék mozgásképtelenné teheti a harckocsit.
Az L/100-as ágyúkról volt szó a WoT fórumon. Zoltang írta, hogy ezek nem léteztek. Csak a követelmény miatt egy elõzetes tervben L/100-as kaliberhosszt állapítottak meg, de elegendõ lett az L/70 és L/71. Sebastian Nast elõszeretettel szokta párosítani a 8,8 cm L/100-ast a KT-vel és az E-75-el.
Az IS-3-mal szemben nem nagyon lett volna hatékony a 7,5 cm L/70. Szembõl és a torony bármelyik pontja ellen esélytelen. Egyedül a teknõ oldalpáncélzata (a futómû mögötti rész) és a farpáncél ellen lenne eredményes. De a felépítmény oldala (a futómû feletti oldalsó rész) ellen már nem, habár egy itt lepattanó lövedék mozgásképtelenné teheti a harckocsit.
Az L/100-as ágyúkról volt szó a WoT fórumon. Zoltang írta, hogy ezek nem léteztek. Csak a követelmény miatt egy elõzetes tervben L/100-as kaliberhosszt állapítottak meg, de elegendõ lett az L/70 és L/71. Sebastian Nast elõszeretettel szokta párosítani a 8,8 cm L/100-ast a KT-vel és az E-75-el.
#53934
"Ha fejlesztettek volna APDS lõszert hozzá,..."
Ki tudja lehet volt csak nem "publikáltak" az eredmények, vagy "elvesztek".
A 7,5cm Pak 40-hez (Hünengrab) volt egy ilyen lõszertípus. Sok adatot nem tudok (db.szám, bevetés stb.). A "leváló köpeny" alumíniumból és 2 rugóacél gyûrûbõl állt, ami a csõszájfék elhagyása után levált. Egy 6 cm-es átmérõjû (ûrméret alatti) rész repült tovább. Az acéllövedék egy hosszú könnyûfém ballisztikai sapkát kapott. Teljesítmény nem ismert, de a sebessége az 1000 m/s felett.
Ki tudja lehet volt csak nem "publikáltak" az eredmények, vagy "elvesztek".
A 7,5cm Pak 40-hez (Hünengrab) volt egy ilyen lõszertípus. Sok adatot nem tudok (db.szám, bevetés stb.). A "leváló köpeny" alumíniumból és 2 rugóacél gyûrûbõl állt, ami a csõszájfék elhagyása után levált. Egy 6 cm-es átmérõjû (ûrméret alatti) rész repült tovább. Az acéllövedék egy hosszú könnyûfém ballisztikai sapkát kapott. Teljesítmény nem ismert, de a sebessége az 1000 m/s felett.
#53933
Hiába volt "gyenge" egy 1946-os "átlag" ellen (Centurion, JSz-2/-3, Pershing), összeségében még azért ütõképes volt. Kis jármûbe meg nem lehet nagy ágyút rakni, ezért lett volna érdekes a 75mm L/100. Azért azt megnéztem volna. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53932
Cifu már válaszolt helyettem.
A 17 fontos Centurion nem szolgált sokáig, szinte az összes Mk1 és Mk2 típust átalakították Mk3-assá.
A Cometek tényleg sokáig szolgáltak, 1958 körül vonták ki õket a briteknél. Pedig elég gyengék voltak. APDS lõszerrel is gyenge volt a lövege, a páncélzata pedig alig több a semminél. Harckocsiágyúk ellen alig ért valamit.
Érdekesség képpen a Comet után volt még egy harckocsi, ami szintén a Cromwell-harckocsi családból származik. A Charioteer, 20 fontos löveggel. Valamikor az ötvenes évek elején állt hadrendbe. De ebbõl se készült sok talán 500 darab.
Cifu: Jó ágyú volt a 7,5 cm L/70. Csak 1946-os harcjármûvek ellen már kicsit gyenge. De hát 1942-es ágyú, 4 év háborús körülmények között sok. Akkoriban sok löveg még ennyi ideig se volt ütõképes. Ha fejlesztettek volna APDS lõszert hozzá, akkor egy darabig még ütõképes lehetett volna újabb harckocsik ellen is. De ez nem történt meg.
A 17 fontos Centurion nem szolgált sokáig, szinte az összes Mk1 és Mk2 típust átalakították Mk3-assá.
A Cometek tényleg sokáig szolgáltak, 1958 körül vonták ki õket a briteknél. Pedig elég gyengék voltak. APDS lõszerrel is gyenge volt a lövege, a páncélzata pedig alig több a semminél. Harckocsiágyúk ellen alig ért valamit.
Érdekesség képpen a Comet után volt még egy harckocsi, ami szintén a Cromwell-harckocsi családból származik. A Charioteer, 20 fontos löveggel. Valamikor az ötvenes évek elején állt hadrendbe. De ebbõl se készült sok talán 500 darab.
Cifu: Jó ágyú volt a 7,5 cm L/70. Csak 1946-os harcjármûvek ellen már kicsit gyenge. De hát 1942-es ágyú, 4 év háborús körülmények között sok. Akkoriban sok löveg még ennyi ideig se volt ütõképes. Ha fejlesztettek volna APDS lõszert hozzá, akkor egy darabig még ütõképes lehetett volna újabb harckocsik ellen is. De ez nem történt meg.
#53931
Már a Centurion Mk.3 is 20 fontost kapott (1948), az Mk.5/2 pedig 105mm-est (1959).
A közel keleten olyan sokáig nem hadakoztak levedlett technológiával, már az 1967-es háborúban már a második vonalbeli egységeknél sem voltak jellemzõek, vagy csak az alvázuk volt használna (pl. T-34-es teknõn 100mm-es pct. ágyú).
A közel keleten olyan sokáig nem hadakoztak levedlett technológiával, már az 1967-es háborúban már a második vonalbeli egységeknél sem voltak jellemzõek, vagy csak az alvázuk volt használna (pl. T-34-es teknõn 100mm-es pct. ágyú).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53930
Igen, McGovern is írta, hogy volt olyan flak, hogy a kötelékvezért balfordulóval az egész köteléket kivitte a cél felõl, mert belátta, hogy semmi értelme nem lett volna annak, hogy a radaros flak fölé menjenek zárt felhõzetbe és õk meg szinte vakon bombázzanak.
Viszont véleményem szerint azért ez statisztikailag nem komoly mennyiségû eset. Apró bibi, hogy ez csak saccra mondom, bizonyítani sajnos nem tudom... <#zavart1> <#nemtudom>
Viszont véleményem szerint azért ez statisztikailag nem komoly mennyiségû eset. Apró bibi, hogy ez csak saccra mondom, bizonyítani sajnos nem tudom... <#zavart1> <#nemtudom>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53929
@Savaz:
Ez a másik fele az erõd-dilemmának. Szvsz amúgy még a "megéri-e" kérdés terén sem biztos, hogy hülyeség az erõd-koncepció, hiszen az erõd erõt köt(het) le, arányaiban viszonylag olcsón, ráadásul békehelyzetben bázisként szolgál.
@Molnibalage:
Itt nem feltétlenül az a cél, hogy leszedd a gépeket. Már az is figyelemre méltó eredmény, ha zavarni tudod az ellenséges légierõt. Számtalan elemzés hozza ki azt, hogy a német Flakkok hatékonysága nem csak a lelõtt gépek számában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy hány gépet rongáltak meg, milyen pszichikai nyomás alá helyezték a legénységet, mennyiben zavarták azokat a feladat végrehajtásában és így tovább. Nem egy és nem két eset volt, amikor a légvédelmi tûz miatt dobták a légi erõdök a bombákat (kvázi akarattal) jóval a cél mellé...
Davidbog:
Erre a példa az, hogy a lövegek ûrmérete a mai napig nõ. Már az 1970-es években, amikor még a 120 és 125mm-es lövegek éppen, hogy megjelentek, már akkor kísérleteztek 130-140 mm-es lövegekkel (az M60A2 152mm-es lövege más tészta, ott a pct. rakéta adta volna a harckocsik elleni tûzerõt).
A 75mm-es L/70-es ettõl még jó kis ágyú volt, az AMX-13-ba is ennek francia féltestvére került elõször. 😊
Ez a másik fele az erõd-dilemmának. Szvsz amúgy még a "megéri-e" kérdés terén sem biztos, hogy hülyeség az erõd-koncepció, hiszen az erõd erõt köt(het) le, arányaiban viszonylag olcsón, ráadásul békehelyzetben bázisként szolgál.
@Molnibalage:
Itt nem feltétlenül az a cél, hogy leszedd a gépeket. Már az is figyelemre méltó eredmény, ha zavarni tudod az ellenséges légierõt. Számtalan elemzés hozza ki azt, hogy a német Flakkok hatékonysága nem csak a lelõtt gépek számában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy hány gépet rongáltak meg, milyen pszichikai nyomás alá helyezték a legénységet, mennyiben zavarták azokat a feladat végrehajtásában és így tovább. Nem egy és nem két eset volt, amikor a légvédelmi tûz miatt dobták a légi erõdök a bombákat (kvázi akarattal) jóval a cél mellé...
Davidbog:
Erre a példa az, hogy a lövegek ûrmérete a mai napig nõ. Már az 1970-es években, amikor még a 120 és 125mm-es lövegek éppen, hogy megjelentek, már akkor kísérleteztek 130-140 mm-es lövegekkel (az M60A2 152mm-es lövege más tészta, ott a pct. rakéta adta volna a harckocsik elleni tûzerõt).
A 75mm-es L/70-es ettõl még jó kis ágyú volt, az AMX-13-ba is ennek francia féltestvére került elõször. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53928
A háború utáni Centurionba nem a II.Vh-s 17 fontos került? Az még elég sokáig szolgált, ahogy a II.Vh-s Comet is.
Közel-keleten nagyon sokáig hadakoztak még levedlett II.Vh-s és egyéb nyugat által már másodvonalas / tartalék technikával.
Mikor kapták ki ezeket a lövegeket és cserélték újabbra? Már régen meg akartam kérdezni. 😊
Közel-keleten nagyon sokáig hadakoztak még levedlett II.Vh-s és egyéb nyugat által már másodvonalas / tartalék technikával.
Mikor kapták ki ezeket a lövegeket és cserélték újabbra? Már régen meg akartam kérdezni. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53927
Az E-25-el kapcsolatban én elhiszem Zoltang állítását, hogy a fejlesztés végén már 10,5 cm-es ágyúval számoltak. Az E-25 teste nem kicsi, nem okozhatott volna nagyobb problémát 8,8-as ágyú beépítése. Az E-10-nél még elfogadható lenne a 7,5 cm L/70, mert az valóban kicsi.
A ’45 májusi állapotok alapján a 7,5 cm L/70-es löveg pár harckocsi kivételével minden ellen eredményes lehetett szembõl is.
Az E-25-bõl indultunk ki, tehát feltételezzük, hogy tovább tart a háború. Mondjuk 1-2 évvel. Ez esetben a németek eredményesen védekeznek és akkor rövid idõn belül, fokozatosan megjelentek volna a szövetséges haderõkben azok a harckocsik, amik a valóságban csak tesztelés alatt voltak. Például az angoloknál a Centurion, oroszoknál a T-54, IS-3, amerikaiaknál az M26, esetleg a T29, T32, T34 nehéz harckocsik közül valamelyik. Ezek valószínûleg már ’46 elõtt kikerülnek a csataterekre. A felsorolt harckocsik ellen a 7,5 cm L/70 lövegnek szembõl nem elegendõ a páncélátütése, némelyikkel még oldalról se nagyon bírna. A ’45 tavaszán hadrendbe lévõ harckocsik ellen (T-34/85, SU-100, Shermanok különbözõ verziói, stb) még jó volt a 7,5 cm-es, de az említett harcjármûvek az újak megjelenésével szépen kikoptak volna a harcterekrõl.
A háború után a jelentõsebb államok is hanyagolni kezdték ezt a 75-76,2 mm-es kalibercsaládot. Egyszerûen nem volt több ezekben a lövegekben. Az amerikaiak a 90 mm-es az oroszok a 100 mm-es ágyúkra tértek át azoknál a harckocsiknál, amik a páncélos csapatok gerincét képezték. Az angolok a 20 fontossal próbálkoztak, a 17 fontos és 77 mm-es ágyúk hamar kikoptak. A franciák szintén 90 mm-es lövegekben gondolkodtak. A németek is a nagyobb kaliberû lövegekre fektették volna a hangsúlyt.
A ’45 májusi állapotok alapján a 7,5 cm L/70-es löveg pár harckocsi kivételével minden ellen eredményes lehetett szembõl is.
Az E-25-bõl indultunk ki, tehát feltételezzük, hogy tovább tart a háború. Mondjuk 1-2 évvel. Ez esetben a németek eredményesen védekeznek és akkor rövid idõn belül, fokozatosan megjelentek volna a szövetséges haderõkben azok a harckocsik, amik a valóságban csak tesztelés alatt voltak. Például az angoloknál a Centurion, oroszoknál a T-54, IS-3, amerikaiaknál az M26, esetleg a T29, T32, T34 nehéz harckocsik közül valamelyik. Ezek valószínûleg már ’46 elõtt kikerülnek a csataterekre. A felsorolt harckocsik ellen a 7,5 cm L/70 lövegnek szembõl nem elegendõ a páncélátütése, némelyikkel még oldalról se nagyon bírna. A ’45 tavaszán hadrendbe lévõ harckocsik ellen (T-34/85, SU-100, Shermanok különbözõ verziói, stb) még jó volt a 7,5 cm-es, de az említett harcjármûvek az újak megjelenésével szépen kikoptak volna a harcterekrõl.
A háború után a jelentõsebb államok is hanyagolni kezdték ezt a 75-76,2 mm-es kalibercsaládot. Egyszerûen nem volt több ezekben a lövegekben. Az amerikaiak a 90 mm-es az oroszok a 100 mm-es ágyúkra tértek át azoknál a harckocsiknál, amik a páncélos csapatok gerincét képezték. Az angolok a 20 fontossal próbálkoztak, a 17 fontos és 77 mm-es ágyúk hamar kikoptak. A franciák szintén 90 mm-es lövegekben gondolkodtak. A németek is a nagyobb kaliberû lövegekre fektették volna a hangsúlyt.
#53926
A Maunsel-erõdöket soha nem támadták direktben, szeritem igen hamar széthullottak volna.
A német erõdök tényleg piszok erõsek, de szerintem az erõforrás pazarlás mintapéldányai. Mennyi gépet kellett volna velül lelõni, hogy egálban legyenek a benne levõ munkával és anyaggal..?
A német erõdök tényleg piszok erõsek, de szerintem az erõforrás pazarlás mintapéldányai. Mennyi gépet kellett volna velül lelõni, hogy egálban legyenek a benne levõ munkával és anyaggal..?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53925
A csillagerõdöknek a tüzérség fejlõdése vetett véget. Egy adott szint fölött már mindent szét tudtak lõni, ami kilátszott a földbõl. Ekkor a védelem az árokra helyezõdött át (a vársíkot felemelték a fal tetejéig. Ilyen típusú a Monostori Erõd.
Ennek továbbfejlesztése az övvár rendszer, ahol kisebb erõdökkel addig tolták ki a védelem sávját, hogy az ellenség ne tudja lõni a központi részt (Krakkó, Párizs, Portsmouth, Liege, Verdun). Ennek is betett a nehéztüzérség (Kövér Berta rulez!) Ezek már bármit szét tudtak szedni, amit elértek, nem kellett várni a Stukákra.
Innentõl már egy ásott árok is volt olyan jó, ha megfelelõen készítették el, bár bizonyos erõdöket a II. Vhban is tudtak tartani a stukák ellen is pl.: Szevasztopol, Vesterplatte, Breszt (fõleg a földrajzi elhelyezkedés miatt de legalábbb ilyen jó volt egy egyszerû város is részben lerombolva pl.: Cassino, Sztálingrád, Leningrád, Berlin, Budapest.
Ennek továbbfejlesztése az övvár rendszer, ahol kisebb erõdökkel addig tolták ki a védelem sávját, hogy az ellenség ne tudja lõni a központi részt (Krakkó, Párizs, Portsmouth, Liege, Verdun). Ennek is betett a nehéztüzérség (Kövér Berta rulez!) Ezek már bármit szét tudtak szedni, amit elértek, nem kellett várni a Stukákra.
Innentõl már egy ásott árok is volt olyan jó, ha megfelelõen készítették el, bár bizonyos erõdöket a II. Vhban is tudtak tartani a stukák ellen is pl.: Szevasztopol, Vesterplatte, Breszt (fõleg a földrajzi elhelyezkedés miatt de legalábbb ilyen jó volt egy egyszerû város is részben lerombolva pl.: Cassino, Sztálingrád, Leningrád, Berlin, Budapest.
#53924
Líbiában meg a hadgyakorlatokon igen. Szvsz semmi akadálya, hogy hagyományos bombákat vigyen, csak éppen igény nincs rá. A "speciális" buta fegyverek, mint a Belouga vagy a BAP-100/BAT-120 meg kikoptak, helyüket precíziós / stand-off fegyverek váltották fel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53923
Inkább a test mérete miatt,mert a 88mm esek magyok bele.
A 75L70 teljesitménye miért kevés?
A 75L70 teljesitménye miért kevés?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#53922
Ok. Ezek szerint a Rafale számára soha nem volt valós opció. Akkor ma lényegében csak precíziós bomba és rakétafegyverzettel repül? Mert buta bombát nem igazán láttam még rajta.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53921
Leépítették még az 1990-es évek végén, 2005-ben a raktáraikban lévõ kazettás bombákat is megsemmisítették.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53920
Inkább a légierõ az, ami nagyon hazavágja õket. A Stukáknak vagy más zubónak kis túlzással gyakorló célpontok ezek.
Az erõdök a II. Vh végén is éltek és virultak, légifölény ide vagy oda, lásd Maunsel-erõdök vagy a német légvédelmi erõdök.
De ha belegondolsz, egy normális védett reptér is erõd, megerõsített hangárokkal, telepített lévédelemmel, kerítésekkel, egyeseknél körkörös árokrendszer is van, de minimum több szintû drótkerítés.
Ebbõl a nézetbõl az erõdök nem tûntek el, csak "alkalmazkodtak" az adott kor technikai színvonalához, fegyvereihez, katonai taktikáihoz.
Az erõdök a II. Vh végén is éltek és virultak, légifölény ide vagy oda, lásd Maunsel-erõdök vagy a német légvédelmi erõdök.
De ha belegondolsz, egy normális védett reptér is erõd, megerõsített hangárokkal, telepített lévédelemmel, kerítésekkel, egyeseknél körkörös árokrendszer is van, de minimum több szintû drótkerítés.
Ebbõl a nézetbõl az erõdök nem tûntek el, csak "alkalmazkodtak" az adott kor technikai színvonalához, fegyvereihez, katonai taktikáihoz.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#53919
A BLG-66 Belouga az még használatos a franciáknál vagy õk is lelépítették a kazettás bombafegyverzetet?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#53918
Az E-25 eredetileg a 7,5 cm L/70-et kapott volna, de a fejlesztés végfázisában 10,5 cm-est (L/?) kapott (volna).
#53917
Érdekes, mert '45 második felétõl már kevés lett volna a 7,5 cm L/70 teljesítménye. De biztos ezt tudták volna gyártani megfelelõ mennyiségben.
#53916
A lángszórót tudtommal nemzetközi egyezmény keretében tiltották be.
#53915
Izraelben nagyobb mennyiségben szereltek Jeepekre 106 mm-es HSN löveget, elég komoly eredményeket értek el az arabokkal szemben. Gyorsan leadtak pár lövést a harckocsikra, majd elhúzták a csíkot. Márpedig ha ott bevált, akkor lehet benne valami.
Ha jobban belegondolok, a Marder-féle ATG-is hasonlóak, hiszen egy Marder is csak addig volt nagylegény, míg a célpont vissza nem lõtt, mert a páncélzata gyakorlatilag annyit ért, mint egy páncélozatlan Jeep.
Ha jobban belegondolok, a Marder-féle ATG-is hasonlóak, hiszen egy Marder is csak addig volt nagylegény, míg a célpont vissza nem lõtt, mert a páncélzata gyakorlatilag annyit ért, mint egy páncélozatlan Jeep.
#53914
Na igy mar tisztabb, koszonom az infokat!
486SX 100MHz, kislemez meghajtó, 2 MBRAM, 160MB HDD
#53913
Az E-10 és az E-25 is 75mm es lett volna.
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#53912
Pumák mellé csak úgy, az ablakba😊
apróbetûs rész, nem szerzõdési feltétel, még a leíráshoz tartozik (lábjegyzet)
http://www.casr.ca/bg-army-ccv-rheinmetall-ifv.htm
http://articles.janes.com/articles/Janes-Armour-and-Artillery-Upgrades/Mauser-Wotan-30-mm-automatic-cannon-Germany.html
apróbetûs rész, nem szerzõdési feltétel, még a leíráshoz tartozik (lábjegyzet)
http://www.casr.ca/bg-army-ccv-rheinmetall-ifv.htm
http://articles.janes.com/articles/Janes-Armour-and-Artillery-Upgrades/Mauser-Wotan-30-mm-automatic-cannon-Germany.html
Szent Haba-kukk
#53911
Az általad belinkelt oldalon többnyire Sebastian Nast alkotásai láthatóak. Az Õ képei fogalmazzunk úgy, hogy sokszor elég fantáziadúsak. Olyan harcjármûveket is megrajzolt, amik még tervekben se léteztek. Ilyen az E-100 és E-50 alvázakra készített páncélvadászok. Azt hiszem Krokodil és Jagdpanther II néven jelennek meg Nastnál. Illetve az E-90 sorozat is ilyen fiktív az E-79 Panther III-al együtt. Az olyan nevek mint a Tiger III S, F stb Nasttól származnak.
Az E-sorozat a valóságban E-10. E-25, E-50, E-75, E-100 tagokból állt volna.
Az E-10 egy kicsi páncélvadász, ezzel nem nagyon foglalkoztam, sokat nem tudok róla.
Az E-25 egy nagyobb páncélvadász, hasonló kialakítással mint a Hetzer. Azt hiszem 8,8 cm L/71-es löveggel felszerelve. De ezt se nagyon ismerem.
Az E-50 a Panther széria utódja lett volna. Nem azonos a Panther II-vel (ami a Patton Museumban is látható), egy új konstrukció új futómûvel (a linkedben megszemlélhetõ). Valószínûleg valamilyen modósított Schmallturmmal és 8,8 cm L/71-es löveggel gyártották volna.
Az E-75 a Királytigris továbbfejlesztett változata. A harckocsitest nagyon hasonló a Királytigriséhez. Olvastam olyat, hogy az E-75 futómûvét beépítették egy Királytigrisbe és letesztelték, az eredmény nem ismert. A fegyverzete valószínûleg a 10,5 cm L/68 lett volna. Ezt a löveget a Krupp javasolta a Királytigrishez is, de a javaslatot elutasították.
Az E-100 jutott a legtovább, elkészült a test, a futómû és a lánctalp is, de a lánctalpat már nem szerelték fel. Legvalószínûbb, hogy a 12,8 cm Kwk44 L/55 típusú ágyút építették volna be.
Az E-50/75/100 típusoknál közös, hogy nem lehet tudni milyen tornyokkal szerelték volna fel õket. A legvalószínûbb nagyság szerint a Schmallturm, KT-féle Henschell torony és a Maus torony modosított változatai.
A páncélzatuk szintén nem ismert az E-100 kivételével, annak a test páncélzatát lehet tudni. Az bizonyos, hogy a homlokpáncéljuk nagyon vastag lett volna (talán 120/180/200 mm típusonként, nagyság szerint) és annak a döntöttségét 30°-osra tervezték. Iszonyatosan túl lettek volna méretezve, felesleges ilyen döntöttséghez ekkora vastagság. Azt hiszem az oldalon van is egy lista, hogy melyik harcjármû milyen vastagságú páncélzattal rendelkezett. Ez valószínûleg Nast verziója, tehát nem kell feltétlenül elhinni.
A motor két harcjármûnél a Maybach 230 továbbfejlesztett változata a Maybach 234 típus üzemelt volna. A teszteken feltöltõ nélkül elvileg 900 LE-t tudott. (Véleményem szerint ezt nagyon kicsi élettartam mellett érhették el, ha valóban sikerült elérni.) Az E-100 is lehet ezt kapta volna meg, de ebben nem vagyok biztos.
Az E típusoknál a gyártási költségek csökkentésére és csereszabatos alkatrészekre törekedtek.
A Mausról már írtak.
A Löwe csak papíron létezett, prototípus se készélt belõle.
Véleményem szerint az új nehéz harckocsik közül egyik se lett volna igazán ütõképes. Túl nagyok, túl nehezek voltak és a védelmükre se mondanám hogy jó. A páncélvadászok már jóval ígéretesebbek.
Az E-sorozat a valóságban E-10. E-25, E-50, E-75, E-100 tagokból állt volna.
Az E-10 egy kicsi páncélvadász, ezzel nem nagyon foglalkoztam, sokat nem tudok róla.
Az E-25 egy nagyobb páncélvadász, hasonló kialakítással mint a Hetzer. Azt hiszem 8,8 cm L/71-es löveggel felszerelve. De ezt se nagyon ismerem.
Az E-50 a Panther széria utódja lett volna. Nem azonos a Panther II-vel (ami a Patton Museumban is látható), egy új konstrukció új futómûvel (a linkedben megszemlélhetõ). Valószínûleg valamilyen modósított Schmallturmmal és 8,8 cm L/71-es löveggel gyártották volna.
Az E-75 a Királytigris továbbfejlesztett változata. A harckocsitest nagyon hasonló a Királytigriséhez. Olvastam olyat, hogy az E-75 futómûvét beépítették egy Királytigrisbe és letesztelték, az eredmény nem ismert. A fegyverzete valószínûleg a 10,5 cm L/68 lett volna. Ezt a löveget a Krupp javasolta a Királytigrishez is, de a javaslatot elutasították.
Az E-100 jutott a legtovább, elkészült a test, a futómû és a lánctalp is, de a lánctalpat már nem szerelték fel. Legvalószínûbb, hogy a 12,8 cm Kwk44 L/55 típusú ágyút építették volna be.
Az E-50/75/100 típusoknál közös, hogy nem lehet tudni milyen tornyokkal szerelték volna fel õket. A legvalószínûbb nagyság szerint a Schmallturm, KT-féle Henschell torony és a Maus torony modosított változatai.
A páncélzatuk szintén nem ismert az E-100 kivételével, annak a test páncélzatát lehet tudni. Az bizonyos, hogy a homlokpáncéljuk nagyon vastag lett volna (talán 120/180/200 mm típusonként, nagyság szerint) és annak a döntöttségét 30°-osra tervezték. Iszonyatosan túl lettek volna méretezve, felesleges ilyen döntöttséghez ekkora vastagság. Azt hiszem az oldalon van is egy lista, hogy melyik harcjármû milyen vastagságú páncélzattal rendelkezett. Ez valószínûleg Nast verziója, tehát nem kell feltétlenül elhinni.
A motor két harcjármûnél a Maybach 230 továbbfejlesztett változata a Maybach 234 típus üzemelt volna. A teszteken feltöltõ nélkül elvileg 900 LE-t tudott. (Véleményem szerint ezt nagyon kicsi élettartam mellett érhették el, ha valóban sikerült elérni.) Az E-100 is lehet ezt kapta volna meg, de ebben nem vagyok biztos.
Az E típusoknál a gyártási költségek csökkentésére és csereszabatos alkatrészekre törekedtek.
A Mausról már írtak.
A Löwe csak papíron létezett, prototípus se készélt belõle.
Véleményem szerint az új nehéz harckocsik közül egyik se lett volna igazán ütõképes. Túl nagyok, túl nehezek voltak és a védelmükre se mondanám hogy jó. A páncélvadászok már jóval ígéretesebbek.