95104
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • Molnibalage
    #62360
    Mint tömeg talán igen. Mérnök szemmel eszembe nem jutna egy pickura rakni. Gyalogságot kifüstölni esetleg. Harkocsinak nekimenni? Ha kilenc életem volna, akkor sem...
  • [NST]Cifu
    #62359
    Mennyire gondolták komolyan azt a gépet és mit lehet tudni róla?

    A Szu-19 nem a PFI tenderre készült (amiből végül a MiG-29 és a Szu-27 született), hanem egy PVO vadászgép ajánlat volt a Szu-15 alapján, R-25-300 hajtóművel, "szuperszínuszos" szárnnyal és további rakétapilonokkal. A tervet nem is vették úgymond komolyan, mert nagyon komoly volt a nyomás arra, hogy a PVO és a VVS azonos vadásztípussal legyen felszerelve.

    A PFI-n a Jakojlev és a MiG indult csak eredetileg, Pavel O. Szuhoj nem tartotta lehetségesnek, hogy mindkét légierő elvárásainak meg tud felelni egyetlen típus. Felső utasításra volt kénytelen benevezni. A T-10-esnek (a Szu-27 gyártói belső elnevezése) amúgy két verziója volt ekkoriban, az egyik hagyományos, a másik pedig 'integrált' elrendezésű volt (előrenyúló orr, a két hajtómű gondolában a törzs végén pedig az orr síkja alatt, vagyis a későbbi MiG-29 és Szu-27 elrendezés). Amúgy ekkoriban a MiG is még hagyományos elrendezésben gondolkodott, egy MiG-25-ösre emlékeztető típussal neveztek.

    A másik ami érdekelne, a mig-31 M. Esznéletlen nagy felderítési hatótávot, 300+ km-ert olvastam a radarjáról, gondolom bombázó méretű célnél.

    Szinte minden komolyabb modern radar képes egy több tíz négyzetméteres RCS értékű repülőgépet (mint egy Boeing 747 vay hasonló) észlelésére akár 300-400km-ről. Csak kérdés, ennek így mi értelme. Viszont valós, megbízható értéket, RCS adatokkal aligha fogsz találni - ezek hétpecsétes titkok. :)

    Most akkor mi is a helyzet, mire képes?

    Ha jó lenne a fórumkereső, akkor elég lenne begépelni, hogy MiG-31M, mert már volt szó róla, talán nem is egyszer.

    A MiG-31M "újdonságai":

    - Egyrészes szélvédő (jobb kilátás)
    - LERX a szárnyakra (nagyobb állásszögű repülést tesz lehetővé)
    - Légi utántöltő csonk
    - Nagyobb gerinctartály
    - ECM konténerek a szárnyak végein
    - Zaszlon-M radar
    - Új IRST
    - 6 x R-37 a törzs alatt
    - 4 x R-77 a szárny alatt
    - A gépágyút kiszerelték
    - Műholdas navigációs rendszer
    - A hátsó pilótafülke műszerfalára a régi kijelző helyett 3 színes többfunkciós (MFD) LCD panel kerül
    - 9,000 kg fegyverterhelés

    A MiG-31BM/FE egy 1999-es "csomag" lett volna, ami kb. a MiG-31M-en alapult, csak pl. nincs R-37 (mert ezt a rakétát törölték), illetve míg a MiG-31M még továbbra is kifejezetten elfogó vadász volt, a BM már egy többfeladatú gép, földi célok elleni irányított fegyverekkel.

    Csak egy teljesen elméleti kérdés, mivel senki se ilyenre pazarolná a pénzét, de mondjuk ha felpakolna periszkópot, kommunikációs rendszert, lövegstabilizálót, reaktív robbanópáncélt arra a t-34-esre, és mondjuk valahogy beleraknák egy panther lövegét, vagy egy 17 fontost, ami a fireflyban volt (ahogy a shermanra is rárakták az izraeliek a francia löveget), esetleg egy belülről kezelhető géppuskát a torony tetejére, az érne valamit? Tudom, hülye kérdés, mert senki sem egy ilyen járművet toldozna foltozna ennyit, csak elméleti :)

    Ez esetben mi marad meg a régi harckocsiból? Egy teknő, ami a mai pct. fegyverekkel szemben nem túlságosan ellenálló (mint említettem, egy IFV-nek se nagyon áll ellen), egy motor, ami gazdaságtalan, hangos, stb. és... kb. ennyi. Marad a küzdőtér is, amibe be kellene zsúfolni a sok új dolgot, és a többi-és-a-többi.

    Magyarul szórakozásból, poénnak meg lehet csinálni, de gyakorlati haszna nem nagyon vann. Ha sok felesleges T-34-esed van, akkor lehet belőle mondjuk önjáró tarackot csinálni (a kubaiak csináltak ilyet, D-30-as ágyútarackokkal). :)
  • messerharcos
    #62358
    Csak egy teljesen elméleti kérdés, mivel senki se ilyenre pazarolná a pénzét, de mondjuk ha felpakolna periszkópot, kommunikációs rendszert, lövegstabilizálót, reaktív robbanópáncélt arra a t-34-esre, és mondjuk valahogy beleraknák egy panther lövegét, vagy egy 17 fontost, ami a fireflyban volt (ahogy a shermanra is rárakták az izraeliek a francia löveget), esetleg egy belülről kezelhető géppuskát a torony tetejére, az érne valamit? Tudom, hülye kérdés, mert senki sem egy ilyen járművet toldozna foltozna ennyit, csak elméleti :)
  • [NST]Cifu
    #62357
    Egy harkocsilöveg reakcióerejétől? Maga a löveg van vagy 1,5-2 tonna alsó hangon...

    Megint a végletekben gondolkodsz csak. Nem lett konkretizálva, melyik 2.Vh-s harckocsiról lenne szó. Ha például az amúgy igen hatásos 57mm-es ZiSZ-4-est vesszük (T-34-57), még az is csak 1 tonnát nyomott, ennyit egy pick-up gond nélkül felvesz.

    Eddig ok, de hol van ma 37 milis hk löveg? A Pz III első változatán volt ilyen. A 50-es évek óta nincs 100 milis alatti hk, ami új, csak fejlesztett vagy vh-s maradékon.

    Még egyszer: nem volt konkretizálva, melyik 2.Vh-s harckocsiról beszélünk. Egy példát hoztam csak fel, mert egy 37mm-es PaK 36-os is képes lehet arra, hogy átlőjjön egy modern hk.-t hátulról például. Az pedig egy viszonylag könnyű ~300kg-os löveg.

    Itt a példa arról szólt, hogy akár egy 2.Vh-s harckocsi is veszélyes lehet (szélsőséges esetben) egy modern hk.-ra. Én erre írtam, hogy egy leleményesebb terrorista/gerilla/szabadságharcos inkább felrakná egy terepjáróra azt a löveget. :)
  • [NST]Cifu
    #62356
    Igen, ezért is jöttem elő a városi harccal, mert ebben az esetben az épületek takarása miatt nemigazán érvényesül a felderítési/tűzvezetési előny.

    Pont, hogy városban jön elő, lévén egy 2.vh-s hk. esetében csak az apró kémlelőnyílások (esetleg periszkópok, típustól függően) állnak rendelkezésre arra, hogy az ellenséget felderítsd, és a mozgását kövesd. Egy modern hk. esetében a parancsnok minderre 360°-os kamerarendszerrel rendelkezik. Ég és föld a különbség.

    A 2.vh-ban városi hadviselésnél általános volt valamiféle trükköt bevetni erre, volt, hogy inkább "kigombolkozva" mentek, a gyalogság szoros kísérete mellett (sőt, ha lehet, akkor egészen addig nem is mutatkoztak, amíg a gyalogság fel nem derítette az ellenséget). De "begombolkozva" nagyon korlátozott információkkal rendelkeztek a külvilágról.

    A pickupot abban múlja fellül egy világháborús harckocsi, hogy elég jó védelmet ad a kézifegyverek és repeszek ellen is (meg persze a terepet is jobban bírja, de ebben az esetben ez kevésbé fontos)

    Viszont egy pickup vagy teherautó könnyebb, mozgékonyabb, gyorsabb, és gyorsabb reakcióra képes. Pont városi hadviselésben a terepképesség nem előny, te jöttél ezzel a hadszíntérrel - itt pedig egy terepjáró előnyben van ilyen téren.

    Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de ők összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es.

    A BTR-80A 30mm-es 2A72 gépágyú APFSDS-T lövedékével át tudja lőni a T-34-es frontpáncélzatát ~1000 méterről. Ráadásul sokkal jobb optikai irányzékkal rendelkezik.

    Nem mernék én olyan bátran kiállni egy T-34-essel akár még csak egy Styker oszlop elé se. Ha van Stryker ATGM, akkor akár 3-4km-ről is lazán kilőnek.

    Fedésben, rejtve, álcázva, majd lövés után teljes fedésbe menekülnék én inkább...

    Nem véletlenül félelmetesek még mindig az észak-koreai lövegek.

    Háááttt... azért én jobban félnék a dél-koreai GPS irányítású tüzérségi lövedékektől. :)
  • messerharcos
    #62355
    Sziasztok! Nem igazán írtam még ide de régóta olvasgatom a fórumot. Bele is vágnék pár kérdésbe akkor, orosz elfogóvadászokkal kapcsolatban. A su-15-nek lett volna egy lehetséges alternatív utódtípusa, a su-19, ami mondjuk gondolom sehogy se vette volna fel a versenyt hagyományos felépítésével a szu-27-el. Csak egy makettképet és fekete körvonalrajzot láttam róla, hiába kerestem. Mennyire gondolták komolyan azt a gépet és mit lehet tudni róla? Készültek komolyabb tervek róla vagy elvetették hamar? A másik ami érdekelne, a mig-31 M. Esznéletlen nagy felderítési hatótávot, 300+ km-ert olvastam a radarjáról, gondolom bombázó méretű célnél. Azt írja a wiki, pénzhiány miatt befejezték. És hogy egy jelentős mennyiségget bm változatra alakítanak, ami viszont a wiki szerint légvédelem elleni harcra terveztek. http://hu.wikipedia.org/wiki/MiG%E2%80%9331 Egy jetflyos cikk meg ennek ellentmond. http://www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/tipusok/nincs_a_vilagon_hozza_foghato_mig31/ Most akkor mi is a helyzet, mire képes?
  • Freeda Krueger
    #62354
    Igen és?
    Milyen pickup ok járnak felétek?

  • Molnibalage
    #62353
    Eddig ok, de hol van ma 37 milis hk löveg? A Pz III első változatán volt ilyen. A 50-es évek óta nincs 100 milis alatti hk, ami új, csak fejlesztett vagy vh-s maradékon.
  • Molnibalage
    #62352
    Egy harkocsilöveg reakcióerejétől? Maga a löveg van vagy 1,5-2 tonna alsó hangon...
  • fonak
    #62351
    Pickupra nem harckocsiágyút kell rakni természetesen, hanem "hátrasiklás nélküli löveget" (ez ugye a hivatalos magyar katonai terminológia, angolul recoilless gun (vagy rifle, ha huzagolt csövű), mint az M40 vagy az SZPG), vagy irányított pct. rakétát. Ott volt pl. a "Toyota háború" amikor a csádi felkelők Toyota pickupokra tett MILAN rakétákkal megsemmisítettek egész líbiai T-55-ös harckocsioszlopokat, amelyek tehetetlenek voltak velük szemben, egyszerűen a célba venni sem tudták őket a lassan forgó torony, szar lövegstabilizátor stb. miatt, meg persze a személyzet sem lehetett túlképzett (többségük látva az esélyeit kiugrott a tankból és gyalog futásnak eredt). De 2003-ban Irakban is használták a TOW-val felszerelt Hummereket "harckocsivadásznak", sikeresen.
  • F1End
    #62350
    "Nos, azért itt is igaz, hogy nagyon-nagyon-nagy szerencse kell ahhoz, hogy a 2.vh-s harckocsi ilyen helyzetbe kerülhessen. A modern harckocsikon a parancsnoknak 360°-ban körbeforgatható periszkópja van, sőt, általában már adatkapcsolata is, sőt, a gyalogos katonák legalább egy telefonnal, vagy manapság inkább Wifi vagy rádiókapcsolat útján beszélhetnek a harckocsizókkal, így gyorsítva az információcserét.

    Egy "életképes" rendszerben azt csinálná az egyszerri gerilla/terrorista/felkelő, hogy a 2.Vh-s harckocsiból kioperálná a löveget, és rárakná egy pickupra vagy teherautóra. Sokkal mozgékonyabb lesz tőle, egyszerűbben kezelhető, és így tovább. :)"

    Igen, ezért is jöttem elő a városi harccal, mert ebben az esetben az épületek takarása miatt nemigazán érvényesül a felderítési/tűzvezetési előny.
    A pickupot abban múlja fellül egy világháborús harckocsi, hogy elég jó védelmet ad a kézifegyverek és repeszek ellen is (meg persze a terepet is jobban bírja, de ebben az esetben ez kevésbé fontos). Azt nézve, hogy pl Líbiában milyen sok technikalt felpáncéloztak, lett volna létjogosultsága a valódi harckocsiknak (csak gondolom nem tudták karbantartani őket).
    Persze az is fontos, hogy mit hasonlítunk össze mivel vagy mire. Ha mondjuk egy adag BTR-80 -assal (vagy Strykerrel) elindítunk pár embert egy falut elfoglalni, de ők összefutnak egy harckocsival, akkor elég jó esély van rá, hogy alulmaradnak, még akkoris, ha a harckocsi egy T-34 -es.
    Amit még megemlíthettem volna, az a tüzérség, különösen az aknavetők tekintetében. Nem véletlenül félelmetesek még mindig az észak-koreai lövegek.
  • Freeda Krueger
    #62349

    erre gondoltam én is :)
  • [NST]Cifu
    #62348
    Függően attól, hogy milyen lövegről beszélünk. :)
    Azért nem a JagdTiger 128mm-es lövegére kell gondolni egyből, akár egy 37mm-es löveg is bőven elég arra, hogy hátulról vagy oldalról (megfelelő helyen persze) átlőjjön egy modern harckocsit.
  • Freeda Krueger
    #62347
    Miért?
  • Molnibalage
    #62346
    És az első lövés után szétesne a pickup...
  • [NST]Cifu
    #62345
    A baj csak annyi, hogy a városban nem a nyílt terepen rohamozzák meg a célobjektumot. Egy jobban kiképzett/felszerelt egység kb. úgy csinálná ezt, hogy a harckocsi távolról szétlőné az épületet, majd a BTR-ek (APC-k/IFV-k) fedezékbe robognának, és ott tennék ki a gyalogságot.

    Ezzel együtt persze az is tény, hogy ezeknél a "hadgyakorlatoknál" az ilyen "kiállítási" gyakorlatok célja az volt, hogy látvánnyal szórakoztassák a tribünön ücsörgő vezéreket. Szóval nem a szakmai szem, hanem a laikus szem kiszolgálása volt a cél.
  • [NST]Cifu
    #62344
    Minél összetettebb, újabb egy technika, jellemzően annál nagyobb mértékben hagyja le az új változat a régit teljesítményben.

    Ez egy nagyon jól megfogalmazott mondat, de egy picit ellentmondanék neki. Egy lándzsánál egyszerűbb fegyvert nehéz elképzelni, és mégis, egy hosszú lándzsa, megfelelő taktikával (szoros alakzatban való támadás/védekezés) felülkerekedik a "modernebb" fém kardokon, buzogányokon. Persze itt az is tény, hogy ha viszont a lándzsás egységet oldalba kapja egy kardokat használó...

    Egy 2. vh -s géppisztollyal még egész jó esélyem van egy mait használóval szemben is, lehet, hogy nehezebb, de kis távolságon a pontosságban nincs jelentős eltérés, tűzgyorsaságban (típustól függően) még annyi sincs, és azzal is ugya agyon lehet lőni akárkit.

    Viszont ezek az apró előnyök meglehetősen sokat is jelentenek bizonyos helyzetekben. A könnyebb fegyverrel gyorsabban lehet célozni, egy ergonómikus kialakítású rendszerrel a katona gyorsabban tud tárat cserélni, tűzkésszé tenni a fegyverét, vagy elhárítani egy akadályt (pl. hátrahúzni a szánt, hogy egy besült lőszert kivegyen a töltényűrből).

    Ezzel együtt tényleg jogos az észrevétel. Elég arra gondolni, hogy az MG42 a mai napig rendszerben van MG3 néven, vagy az M2 nehézgéppuska immár 80 éve "dolgozik" kisebb változtatásokkal. :)

    Ha egy 2.vh -s és egy modern harckocsit, akkor még van egy kis esélye az előbbinek, ha például városi harcokban az előbbi mögött/mellett köt ki és onnan tud rá tüzet nyitni.

    Nos, azért itt is igaz, hogy nagyon-nagyon-nagy szerencse kell ahhoz, hogy a 2.vh-s harckocsi ilyen helyzetbe kerülhessen. A modern harckocsikon a parancsnoknak 360°-ban körbeforgatható periszkópja van, sőt, általában már adatkapcsolata is, sőt, a gyalogos katonák legalább egy telefonnal, vagy manapság inkább Wifi vagy rádiókapcsolat útján beszélhetnek a harckocsizókkal, így gyorsítva az információcserét.

    Egy "életképes" rendszerben azt csinálná az egyszerri gerilla/terrorista/felkelő, hogy a 2.Vh-s harckocsiból kioperálná a löveget, és rárakná egy pickupra vagy teherautóra. Sokkal mozgékonyabb lesz tőle, egyszerűbben kezelhető, és így tovább. :)

    Ha viszont vadászgépekről beszélünk, akkor ahhoz, hogy egy 2. vh -s felülkerekedjen egy mostanin légiharcban kb isteni közbeavatkozásra lenne szükség.

    Itt viszont ismét a feladatkörttől tenném függővé a dolgot. Alacsony intenzitású harcban ha (tehát nem légiharcban) egy 2. világháborús csatagép (mint az Il-2 például) ugyanúgy képes akkor helyt állni, ahogy a 2.vh-s harckocsid, sőt, adott esetben jobban...
  • [NST]Cifu
    #62343
    Mi az akadálya hogy műanyagból (?) gyártsanak maroklőfegyvert? Ha megoldható lenne mennyi előnye/hátránya lenne?

    Qtab986 nagyszerűen leírta a lényeget. Talán egyetlen dolgot hagyott ki, mégpedig hogy a fegyver tömegével sem érdemes a létező legjobban lemenni, ugyanis a fegyver tömege a visszarúgást is befolyásolja. Ez a PA-63 egyik rákfenéje, hiába kis erejű a lőszer, a pisztoly tömege is az, úgyhogy "nyugtalanul" viselkedik lövés közben. Miközben egy FÉG P9 meg relatíve kezelhető, mert nagyobb arányaiban a tömege még az erősebb lőszerhez képest is.

    Gondolok itt arra, hogy 20-25 éve mindenki istenítette a Glockot a markolat műanyaga miatt.

    Oszt' ez egy másik tészta, mert a HK még 1970-ben megcsinálta a műanyag tokos VP70-est, amely kb. mindent tudott, amit a Glock 17, csak ráadásul még 3-as rövid sorozatra is képes (szemben a Glock 18-al, ami ugye korlátlan sorozatlövésre képes csak). Minden téren megelőzte a korát, és bár mai szemmel nézve egy csodálatos fegyver, elsikkadt a Glock 17 árnyékában. 1989-ben be is szüntették a gyártását, hogy pár évvel később a HK USP-vel kiváltsa azt, és a HK P7-est. Az USP pedig sikeres lett...

    Szóval magában egy jó elképzelés még nem garancia arra, hogy siker lesz valami...

    Pl ha csak a cső és a töltényűr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerősítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lőni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lőszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
    Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a műanyag, pisztolyba miért nem.


    Vannak "nagyon" műanyag fegyverek, de ahogy írva lett, ott trükköket kell bevetni a hátrasiklás késleltetésére (a HK USP esetén például részben ez a feladatuk a gumi gyűrűknek a csövön).
    Műanyag tokokat pedig lehet kapni a pisztolyokhoz is, de strapabíróság terén kevésbé nyerőek.

    A pénz szerintem nem szempont, csak pont elég jó a mostani. Szvsz egy Zumwaltból átfegyvereznék a komplett ami fegyveres erőket. :-)

    Most lehet oda és vissza kerülni a témát, de az USA például elég hosszasan rágta az oldalfegyver témát, mire a Beretta 92S-t kiválasztották. A HK P7M13 például azért bukott itt el, mert nem felelt meg a megbízhatósági és korrózió elleni elvárásoknak, a Walther P88 pedig azért, mert nem ment át a leejtési teszten, nagyobb volt az elvártnál a szórása, és nem felelt meg korrózió elleni elvárásoknak.

    Szóval itt nem csak az a lényeg, hogy 1-2 dekával könnyebb-e a fegyver...

    Pl ha csak a cső és a töltényűr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerősítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lőni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lőszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
    Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a műanyag, pisztolyba miért nem.
  • [NST]Cifu
    #62342
    Magyarul visszatértünk arra a problémára, hogy egy elfogó vadászgépre olyan feladatot erőszakoltak rá, ami kegyetlenül nem neki való volt... :)
  • F1End
    #62341
    Amennyire én tudom, tankokkal kb így szokás harcolni. Az amerikai páncélosok is vonalban vonultak be Bagdadba az országút közepén. http://www.youtube.com/watch?v=ANjZ_jtBGmY
    Egyébént máshogy nem is nagyon lehet tankokkal támadni, nemigazán megvalósítható itt a fedezékből-fedezékbe menetelés, de ha mégis igen, akkor sem jelent sokat egy modernebb nyíllövedéknek pár centi beton meg tégla.
  • mijki
    #62340
    Hogy érted?

    Mondjuk a légierő oltalmazó szárnya alatt nyomulnának előre?
  • BRAT
    #62339
    Ez nem így müködik.
  • mijki
    #62338
    Hú, megnéztem a Duna 85 nevű hadgyakorlatról készült videót, hát elég durva ahogy a tankok és a gyalogság, 1 vonalban rohamoz a nyílt mezőn. Nem hiszem, hogy sokáig húzták volna a nyugati egységekkel szemben, ha konfliktusra került volna sor.
  • fonak
    #62337
    Nah, igazából Fjodorov lenne szegény, csak van ez az orosz "jo" hang, amit e-vel írnak (illetve két pont van a tetején ё), és a nyugati átírásokban is e-nek (lásd: Gorbachev, Khrushchev stb.)
  • BRAT
    #62336
    "Következő: felhúzókar a cső fölött. És ha a cső forró?"
    kesztyű és kitartás a katona barátjai :)
  • F1End
    #62335
    Szerintem ez két dologra vezethető vissza.
    Az egyik, hogy kevésbé képzett személyzet számára gyártják a kevésbé összetettebb eszközöket. Őket nyilván zavarja, hogyha mondjuk naponta kétszer tíz percet kell tisztogatni a fegyvert ahhoz, hogy használható legyen heti 10 perc helyett, de a több évig képzett pilóták és műszakiak nem fognak azon mérgelődni, hogy egy repült órára nem 19, hanem 20 munkaóra jut, hiszen ez csepp a tengerben a sok nehézség közepette. Ha minden bokorugrónál F-15 -s lenne, akkor arra is panaszkodnának, hogy miért nem megy a radar, csak azért, mert beleöntöttem egy vödör homokot, bezzeg a Szuhoj...
    A másik, hogy nem annyira fontos. Minél összetettebb, újabb egy technika, jellemzően annál nagyobb mértékben hagyja le az új változat a régit teljesítményben. Egy 2. vh -s géppisztollyal még egész jó esélyem van egy mait használóval szemben is, lehet, hogy nehezebb, de kis távolságon a pontosságban nincs jelentős eltérés, tűzgyorsaságban (típustól függően) még annyi sincs, és azzal is ugya agyon lehet lőni akárkit. Ha egy 2.vh -s és egy modern harckocsit, akkor még van egy kis esélye az előbbinek, ha például városi harcokban az előbbi mögött/mellett köt ki és onnan tud rá tüzet nyitni. Ha viszont vadászgépekről beszélünk, akkor ahhoz, hogy egy 2. vh -s felülkerekedjen egy mostanin légiharcban kb isteni közbeavatkozásra lenne szükség.
    Egy harmadik is eszembe jutott időközben, ami az lenne, hogy kevésbé tudják összehasonlítani. Kalasnyikovot könyebb lelőtt ellenségtől zsákmányolni (vagy akár a feketepiacon beszerezni) és helyben letesztelni, mint egy MiGet.
  • qtab986
    #62334
    M14-et nem értem. Nem vitázok, hogy a FAL a jobb, de maga a lőszer már elcseszte a dolgot.

    Ez független a lőszertől. Addig csaltak a lőtéri és csapatpróbákon, amíg az amerikai fegyver elég jó nem lett. Mert a próbák közben az amerikaiak "csiszoltak" rajta. Az FN FAL meg már kész volt. Aztán elmentek vietnámba és az M14 fa ágyazása nem bírta a trópusokat, deformálódott, elrontotta a pontosságot. Ha nincs csalás, nincs M14. Az amerikai katonák meg évekkel előbb kapnak új fegyvert.

    Hogy sikerült egy MP5 után KGP-9-et alkotni?

    A kérdés akkor lenne érdekes, ha a KGP-9-et is a HK csinálta volna. De így ez teljesen normális. Magyar, megcsinálták, hozta az elvárható színvonalat.
  • JanáJ
    #62333
    Szán tiszta. :-)
    Fedorov forog a sírjában, hogy Federovozom. :-(

    M14-et nem értem. Nem vitázok, hogy a FAL a jobb, de maga a lőszer már elcseszte a dolgot. Sokat nem számított melyik puskával küzdenek.

    Az emberi hülyeségen meg ne borulj ki. Hogy sikerült egy MP5 után KGP-9-et alkotni?

  • qtab986
    #62332
    Bár azt nem értem a kisebb súlyú szántól miért kell erősebb helyretoló rugó.

    Mert tömegzáras fegyverről beszélünk. Itt nincs reteszelés, ezek így működnek. Newton 3. axiómáját kell tanulmányozni. Ha lősz, akkor a szán rögtön elkezd hátra mozogni. Először lassan aztán gyorsan. A hüvely ki akar jönni a töltényűrből. De te nem akarod, hogy olyan hamar kijöjjön, hogy felrobbanjon, az el nem égett lőpor pocsékba menjen, esetleg megégessen. A szán tömegét és a helyretolórugó erejét(?) úgy kell beállítani, hogy a fegyver működjön, öntöltő legyen, ne okozzon sérülést. Ha a pisztoly valamilyen Browning reteszeléses, akkor a szán tömegéhez hozzá jön a cső tömege is, ettől már bonyolódik a magyarázat. A lényeg, Browning reteszeléseknél a cső nem mozog akkorát, mint a szán. A speciális esetekre is kitérhetnénk, de a lényeghez azt hiszem ennyi már elég. Valamivel a hüvelyt a csőfarban kell tartani egy ideig a lövés után.

    A fém tárat nem tudom felfogni, tiszta haszon lenne még egy full fém fegyverben is. szerintem.
    Lehet. Ehhez nincs több hozzá tennivalóm.

    A Federovval mire célzol? Nem vagyok képben. Hogy már akkor kitalálták amit csak a II.VH után vezettek be?
    en.wiki
    world.gun.ru
    http://guns.wikia.com/


    Gondolom M16-ot akartál írni.

    Nem, M14-et akartam írni. Ha minden tisztességesen ment volna, az USA FN FAL-okat rendszeresít. M14 soha nem is létezik.

    Miért, milyen az ergonomikus fegyver? A repülős példa sántít, mert a külsejét nem lehet megváltoztatni a fizika szabályai miatt, ellenben mondjuk a pilóta fülke ergonómiájára lehet tojni, max szenved a pilóta. Az oroszok meg ugye nem az ergonomikus járműveikről híresek. De pl. az AMD-t sem tartom egy ergonómia bajnoknak.

    Elveszel a részletekben. Az emberi anatómia ismert. Akár roncsolni akarjuk, akár olyan szerszámot akarunk adni az ember kezébe, amivel könnyen végzi el a feladatát, ahhoz már rég megvannak az adatok.

    Ahogy a pilóták egyre modernebb avionikát(?) kaptak megszületett a HOTAS. A lőfegyvereken sosem volt sok kezelőszerv, de azt a keveset is annyi helyre el tudták tenni, ahová csak tudták.
    Epic fail következik: tárkioldó a markolat alján

    Következő: felhúzókar a cső fölött. És ha a cső forró?
  • JanáJ
    #62331
    ktg= költség, reflexből rövidítettem, bocs.

    Az első mondatoddal megfejtetted, a súly lehet az. Bár azt nem értem a kisebb súlyú szántól miért kell erősebb helyretoló rugó.

    A fém tárat nem tudom felfogni, tiszta haszon lenne még egy full fém fegyverben is. szerintem.

    A Federovval mire célzol? Nem vagyok képben. Hogy már akkor kitalálták amit csak a II.VH után vezettek be?

    Gondolom M16-ot akartál írni. Miért szerinted van olyan karabély jelen pillanatban amire megérné váltani?

    Miért, milyen az ergonomikus fegyver? A repülős példa sántít, mert a külsejét nem lehet megváltoztatni a fizika szabályai miatt, ellenben mondjuk a pilóta fülke ergonómiájára lehet tojni, max szenved a pilóta. Az oroszok meg ugye nem az ergonomikus járműveikről híresek. De pl. az AMD-t sem tartom egy ergonómia bajnoknak.
  • qtab986
    #62330
    Lehet hogy a szánt műanyagosítani nem éri meg, mert aránytalanul magas ktg-ek mellett minimális súlyt spórolsz.

    Mi az a ktg?

    Egyébként az öntöltő tömegzáras és késleltetett tömegzáras meg a Browning reteszeléses pisztolyoknál a szán tömege felel a biztonságos és megbízható működésért. (A Desert Eagle-nél se érdemes változtatni.) Változtathatod az anyagát, ha az új anyag nem zárja ki a biztonságos és megbízható működést, de a tömeghez nem nyúlhatsz.
    Tulajdonképen hozzányúlhatsz a tömeghez, de ekkor meg a helyretolórugóhoz kell hozzányúlni. Esetleg eléred azt, mint a spanyol Astra, hogy lesz egy pisztoly, akinek a szánját alig tudod hátrahúzni. Olyat nem sokan vennének.

    Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a műanyag, pisztolyba miért nem.

    A Glock gyárt műanyag tárakat. Ha jól emlékszem csak műanyag tárakat. Korábban írtam, a Glock helyretoló rugó vezetőrúdja is műanyag és az irányzékok. De látod, iparág épült rá, hogy fémre cseréljék őket. Ilyen az ember.

    Az FN F2000 a műanyagok terén azt hiszem nagyon messzire ment el. Nem 100% és most nem fogok utánakeresni annak videónak, de az egész elsütőszerkezetben néhány rugón és csapon kívül minden, még a kakas is műanyag. Azt nem értettem/nem emlékszem rá, hogy az egész kakas műanyag, vagy esetleg az a felület, amivel üt az fém betét. Érdekes látvány volt, ahogy a kezében mutogatta az elsütőszerkezetet.


    Az, ahogy a gyalogság fegyvere fejlődött, az egy nagy talány. A Fedorov-nál látni lehetett, hogy a rendszer megvalósult. A konkrét fegyver nem volt hibátlan, de amit tudott a fegyver és a lőszer is az megmutatta az utat. És hátat fordítottak.
    Az első világháború akkora esetszámot adott a statisztikusoknak, hogy ebből az irányból megközelítve is meghatározták, milyen fegyverre/lőszerre van szüksége a gyalogságnak. Nem csinálták meg.
    Állítólag a Kínai birodalom valamikor régen megépítette a világ legnagyobb, legerősebb, legmodernebb flottáját. Kicsit körbehajóztak, aztán szétszedték az egészet és a későbbiekben műszakilag fejletlenebb hajókat használtak.
    Az M14 és változatainak léte csupán az amerikai korrupció/túlzott patriotizmus/hülyeség/stb.

    Végül is annyit mondhatunk, hogy az élet telis-tele van érhetetlen dolgokkal.

    Ami biztos, az ember, az anatómiája az nagyon régóta nem változott. A fegyverek meg nem nőttek fel ergonómiában az emberhez, pedig szerintem elég idő volt.
    Rá kell nézni egy USA és egy SU/Orosz repülőgépre azonos kategóriában. A kinézetük között nincs sok különbség, mert a fizika törvényei mindenhol azonosak. Az ergonómia is.
  • JanáJ
    #62329
    Nem gondolnám, hogy több gond lenne vele, mint mondjuk egy F-35 bevezetéssel. :-)
    Szerintem itt az a gond, hogy nincs mire. Mert amire cserélnél, az mondjuk 10-20% pluszt ad.
  • Molnibalage
    #62328
    Egy Zumwalt ára kb. 1-1,25 milliárd USD. Egy totál csupasz karbély ára meg olyan 2000 USD asszem. Szóval igen, jó sok kijön belőle, de azért ez jár egy-két dologgal.
  • JanáJ
    #62327
    Szerintem ezt az autó kártyás mentalitás az oka. Az AK jobb, mert 5 téglát lő át, az M4 meg csak kettőt. Az Eagle szar, mert a MIG-31-es gyorsabb.
    A másik meg, hogy maroklőfegyverekhez, de akár a katonai karabélyok öntöltőre butított civil változatához több ember jut hozzá, mint ahány repült mondjuk F-15-el és Szu-27-el is. Vagy mondjuk egy gép különböző modernizált változataival. Azt most hagyjuk, hogy ha repült akkor sem mondhat semmit.

    Szerintem a maroklőfegyverek már nem számítanak annyira. Mindent próbálnak messziről, robottal megoldani. Ha meg be kell menni abba a rohadt házba, akkor többet számít a mellény, NV, hőkamera, KIKÉPZÉS. Mint hogy mint fog a baka.

    A pénz szerintem nem szempont, csak pont elég jó a mostani. Szvsz egy Zumwaltból átfegyvereznék a komplett ami fegyveres erőket. :-)
  • Molnibalage
    #62326
    Az utolsó érvre szoktam azt mondani, hogy akkor hogyan lehetséges, hogy egy olyan komplex valamt megcsináltak, de egy rakás fegyvert a sárga földig lehord mindenki és még mindig régi vackokat toldozgatnak? Számomra megdöbbentő és kicsit fura, hogy egy jól működő harci gépet megcsinálnak, de a gyalogsági fegyverekkel egyesek szerint mindig gond van.

    Most tényleg gond van, vagy csak sok a fikázó? Vagy egyszerűen azért nem cserélik le a fegyvereket és azért nem fejleszenek, mert hiába olcsó egy darab, ha a csere esetén több tíz/százezret kell cserélni? Inkább használják a problémásat?

    Nemrég asszem Cifu írt itt egy hosszabb szösszenetet a jenki géppuska vagy gépkarabély fejlesztésről.
  • JanáJ
    #62325
    Én sem vagyok, ezért kérdezek. :-) Én súlycsökkentés miatt gondolkodtam el. Anno a glockra olvastam, hogy pl a rendőrök szerették hogy 10-20 dekával könnyebb volt mint egy full fém. Lehet hogy a szánt műanyagosítani nem éri meg, mert aránytalanul magas ktg-ek mellett minimális súlyt spórolsz.

    A relaxálást nem tudom értelmezni egy műanyagnál.

    Azért egy F-15 kicsit összetettebb mint egy pisztoly. :-)
  • ZuluC
    #62324
    XM-8-nál mi lehetett a fém-műanyag arány?
  • Molnibalage
    #62323
    Nem vagyok szakértő, de nekem pl. a hőtágulással lenne problémám meg az alakváltozással. Hiába kellően szilárd ma a kompozit, azonos erő hatására többszörösen alakváltozik. Ez gondolom igencsak hatással lehet a pontosságra, ezen felül a bibi az, hogy a műanyagok még relaxálnak is, a rugalmas alakváltozásuk hosszútávon egészen más, mint a fémeké.

    A legegyszerűbb ok a konzervatizmus. Az F-15 gépeket a '70-es évek óta gyártják. Akkor még nem voltak menők a kompozitok, ma már igen. Ennek ellenére tudtommal még a borítás szerinten sem használnak kiterjedten az F-15E leszármazott gépeknél (F-15K, F-15SG, F-15I) kompzitot, a bevált recepten ne változtossan elv szerint.

    Ha nincs elég racionális/gazdasági/praktiussági érv, akkor minimális előnyökért nem töri magát senki egy totálisan új technológia bevezetése mellett.
  • JanáJ
    #62322
    Mi az akadálya hogy műanyagból (?) gyártsanak maroklőfegyvert? Ha megoldható lenne mennyi előnye/hátránya lenne? Gondolok itt arra, hogy 20-25 éve mindenki istenítette a Glockot a markolat műanyaga miatt.
    Pl ha csak a cső és a töltényűr lenne fém? Megérné a súlycsökkentést? Akár olyan fém sínekkel megerősítve, mint a glocknál. Mert mondjuk egy 20 dkg-os pisztolynál már nem lehet kényelmes lőni, akár még egy Lugernél sem. (Mondjuk itt már a a lőszerhez is hozzá kellene nyúlni.)
    Vagy pl miért kell fém tár? Ha karabélyba jó a műanyag, pisztolyba miért nem.
  • Molnibalage
    #62321
    A 17 ezer óra a flotta méretéhez képest nem irreleváns.