95109
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#62725
Sehol. Soha se lesz. A gyártók oldalán se fogsz találni semmit, ha van egyáltalán oldaluk. -
#62724
Üdv!
Hol lehet olvasni arról, hogy ma Magyarországon milyen hadiipari fejlesztések zajlanak? Van ugye a Komondor, Gepárdot is gyártják bár nem tudom mennyire fejlesztik, illetve Gödöllőn vannak BMP átalakítások például. De pletyka szinten beszélnek az AMD újbóli fejlesztéséről is, de nem sok mindent lehet róla találni. Van erről valami lista, hogy kik gyártanak idehaza ilyen területen? -
JanáJ #62723 Plusz 8 hk.-i Tatán.
Elvileg ezek Currusos felújítottak. Azt nem tudom ez mit jelent. Festést biztos. -
JanáJ #62722 OFF -
JanáJ #62721 Na ez az. :-) Lehet a kis gép új hajtóművel több keróval tud felszállni. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#62720
Ezekkel a tömegadatokkal az a baj, hogy az üres tömege a MiG-29K-nak ~13 tonna, a standard felszálló tömege (NTOW) 18,5 tonna, az max. (MTOW) pedig ~22 tonna. A belső max. üzemanyag mennyisége ~5,2 tonna, így max. üzemanyag mellett az NTOW-hoz max. két R-73-ast vihet, MTOW-hoz pedig 3,8 tonnát.
A kérdés az, hogy mekkora felszállótömeggel tud elrugaszkodni az ugrórámpán... Ez az a rész, amit megint homály fed, a Kuznyecov fedélzeti tesztekről készült képeken mindenestre zéró függesztményt láthatunk rajta... -
fonak #62719 Passz, hajóról lehet, hogy tényleg nem tud (vagy ha igen, fegyvert nem igen bír). Hivatalosan 6,5 t a fegyverterhelése, a MiG-29k-é 5,5 t. Szintén nem tudom, hogy ez hajóról, sáncról való felszállásra is igaz-e. -
JanáJ #62718 Én inkább attól fosnék, hogy egy hajóra rakják és irány egy kikötő.
Laikusként nem értem mi kárt okozna egy rephordozónak egy víz alatti bum? Az olajos szivarokat már inkább haza vágná. -
JanáJ #62717 Köszönöm. Akkor félre értettem. Mindig azzal fikázták a 33-ast, hogy nem tud teli tankkal felszállni. Ezek szerint még mindig többel mint a picur Mig. -
fonak #62716 Azt a hagyományos fegyverzetre szokták mondani, tehát arra, amit az USA képes megtenni, Panamától Afganisztánig.
Nem tudom mennyire ért hozzá a csávó, de az atombombával keltett szökőár azért kicsit túlzásnak hangzik. Volt pár víz alatti robbantás anno, egy ilyen csak mini-cunamit tud okozni.
Itt látható egy 30 kt-s víz alatti robbantás egy hajóról filmezve, nincs túl messze. -
#62715
Úgy tudom, hogy ezek a holdak mivel alacsony pályán keringtek, semmiképp nem maradhattak fent sokáig (max. fél év?) szóval amit 20-25 éve lőttek fel az már réges rég leesett. :)
Kosmos 1867 @ Wiki, jelenleg e szerint egy 813@797km-es eliptikus pályán kering. Ez viszonylag magasan van, kell egy-két évtized azért ahhoz, hogy onnan lekeveredjen tisztán a légellenállás miatt. -
#62714
de az oroszok hogy lépnének fel 1000 km-ekre a határaiktól?)
Elzárják a gázt
Komolyra fordítva: az Iráni atomprogrammal kapcsolatban Nógrádi György mondta (aki azért nem egy Indexes cikkíró), hogy azért fosik a nyugat az atomfegyvertől, mert a nyugat és főleg az USA potenciálja a repülőgép-hordozókból áll. Egy, azaz 1 db atombomba a Perzsa öbölben bárhol felrobban a víz alatt, vagy vízfelszinen ott nem hajók semmisülnek meg a szökőárban, hanem flotta-szintű lesz a pusztítás.
Oroszország atomhatalom, rengeteg irányítható atomfegyverrel. Nem csak a NATO-t képes elpusztítani, de még mindig többszörösen a Földet önmagával együtt. Mi ez, ha nem "power projection" képesség?
-
fonak #62713 Jó, jogos, bár akkor se hiszem hogy túl értelmes dolog ezen a területen versenyezni próbálniuk (vannak a mai Oroszországnak globális "power projection" képességei, amiket egy ilyen flottával is alá kell támasztani? Nincs, na ugye, bár a SZU-nak sem igazán voltak, az USA a világ bármely pontján képes bevetni egy jelentős szárazföldi erőt, ehhez megvan az infrastruktúra, de az oroszok hogy lépnének fel 1000 km-ekre a határaiktól?), de persze érthető a hagyományok stb. miatt. De persze érthető, hogy egy atomhatalomnak presztízsokból is kell rendelkeznie pár korszerű atomtengóval. De Izrael is elvan a Delfinekkel, a céljaikra megfelelnek. -
#62712
Jól értem hogy a kis MIG többre képes mint a nagy SZU-33? Értem ez alatt hogy nagyobb hatótávval és-vagy több fegyvert vihet? (Súlyra)
Nem. A Szuhojnál kiemeltem, hogy nagyobb a belső üzemanyag-mennyisége. A gond csak az, hogy pontosan nem tudni, mennyi hasznos terhet vihet fel. Vagyis mekkora tömeget jelenthet a fegyverzet + üzemanyag.
Amiben a MiG-29K előrébb volt, az a fedélzeti elektronika és fegyverzet, lévén ahhoz már integrálták az R-77-est (noha az 1990-es évek elején az még nagyon-nagyon esetleges dolog volt), illetve a lézer- és TV- irányítású rakétákat és bombákat. -
fonak #62711 A Szu-33 maximális felszálló tömege 50%-kal nagyobb, mint a MiG-29K-nak, az üzemanyag-kapacitása több mint a duplája, így a hatótávja 80%-kal több nagy magasságban (vagy 33%-al tengerszinten). A MiG-29K őrjáratozási ideje ugyanannyi lehet, mint a Szu-33-é, de csak külső üzemanyagtartályokkal, így kevesebb fegyvert vihet. A Szu-33 minimális leszállósebessége 240 km/h, a MiG-29K-é legalább 250 km/h, szóval a Szuhojt ha minimálisan is, de könnyebb lehet letenni a hajóra. A MiG-29K azonban többféle levegő-föld fegyvert hordozhat (ahogy írták már, a Szu-33 lehet, hogy valójában semmilyen irányított levegő-föld rakétát nem tud bevetni, hiába rakták ki mellé fotózáshoz a Kh-31, Kh-41 rakétákat). A Szu-33 drágább és fizikailag is nagyobb, mint a MiG-29K, utóbbi egy hordozón nyilvánvalóan nem előnyös.
Na szóval szerintem inkább gazdasági ésszerűség miatt váltanának, ha már az indiaiaknak legyártottak egy széria MiG-29K-t. Ha a Szu-33-ra lett volna kínai megrendelés szerintem amellett maradtak volna, de a kínaiak ugyebár inkább lemásolták a gépet maguknak, az ukránoktól megvett proto alapján. :] -
#62710
Bár lehet ő is TAVKR lett volna hivatalosan, asszem kapott volna Granit rakétákat. :)
Meg is válaszoltad a kérdésed, 12db Granit indítója lett volna. :)
, ezek is csak gyakorló célpont lennének a Los angeleseknek egy háború esetén, azt kb. esélytelennek látom, hogy a ruszkik szonár- és zajcsökkentő technológiában olyan előnyre tegyenek szert a jenkikkel szemben, hogy ne így legyen).
Ugye tisztában vagy vele, hogy az Oroszok csinálták a legcsendesebb dízel-elektromos tengókat anno a hidegháborúban a Kilo (Project 877/636)? Az Akula (971) már az amerikaiak szerint is igencsak csendes, az Improved Akula pedig már a Los Angeles-nél is csendesebb volt (a Seawolf / Virginia azért más kérdés)... :)
Ez már nem az 50-es, 60-as évek... -
fonak #62709 Úgy tudom, hogy ezek a holdak mivel alacsony pályán keringtek, semmiképp nem maradhattak fent sokáig (max. fél év?) szóval amit 20-25 éve lőttek fel az már réges rég leesett. :) -
#62708
és mára már biztosan nem üzemel, hiszen a műholdak élettartama átlagosan fél év volt.
Ezt boncolgassuk már, mert Encyclopedia Astronautica-tól a Svengrahn-ig nagyon sok infó van a fellövésről, balesetekről, de arról nem találtam semmi konkrétumot, hogy véglegesen üzemképtelenek lennének ezek a műholdak. A MET vonal az oké, hogy egyszer csak megszakad, de ez nem jelentheti azt, hogy a műholdakat egyszerűen ideiglenesen inaktívvá tették (alvó mód
) és a PPM-AM, vagy tartalék frekivel dolgozó rendszer várja az aktiválási parancsot?
A BESZ-5 reaktorok névlegesen 250, de min 70 évig képesek áramtermelésre, a fél éves élettartam még hidegháborús légkörben is megalázóan kevés és pazarló.
Utódműhold(rendszerek) képesek átvenni a Legenda műholdjainak szerepét (PPM-AM telemetrián kommunikálni) a rakétával, hadihajóval? A Brahmos már a Glonass jelét használja, ebből indultam ki. Az FDMA elvileg képes PPM-AM jelek továbbítására is.(?)
-
JanáJ #62707 A 3. VH-t tervezve azt kihagyjátok, hogy ilyen nem egyik napról a másikra következik be. -
JanáJ #62706 Jól értem hogy a kis MIG többre képes mint a nagy SZU-33? Értem ez alatt hogy nagyobb hatótávval és-vagy több fegyvert vihet? (Súlyra) -
fonak #62705 Akkor az Uljanovszk hogyan jött volna ki a Fekete-tengerről? Ugyebár Mikolajivban épült az is, amíg szét nem bontották asszem talán 30%-os készültségnél. Ez már kb. a Forrestal/Kitt Hawk méretéhez hasonló hajó lett volna gőzkatapultokkal. Bár lehet ő is TAVKR lett volna hivatalosan, asszem kapott volna Granit rakétákat. :)
Mondjuk fogalmam sincs minek újítják fel az oroszok a Kirovokat, még annyi értelmük sincs ezeknek a hajóknak, mint a Moszkva vagy a Kijev osztálynak anno. Akármilyen erős légvédelmük van, egy Nato elleni háború első 2 órájában elsüllyesztenék őket. Egyéb feladatra meg tuti használhatatlanok/értelmetlenek (gondolok itt a 2008-ashoz hasonló helyi háborúra, esetleg az orosz partoktól távol, míg egy hordozót mondjuk felvonultathatnának egy viszonylag gyenge ellenfél ellen, mondjuk egy partraszállós hadművelet támogatására (ha már készen lesznek a Mistralok is).
De persze valszeg ez is a sajátos orosz gondolkodásmód illetve a melldöngetés miatt van (hasonlóan szinte értelmetlen a ruszkiknak méregdrága új tengókat építeni, mint a Dolgorukij vagy a Jaszen osztály, ezek is csak gyakorló célpont lennének a Los angeleseknek egy háború esetén, azt kb. esélytelennek látom, hogy a ruszkik szonár- és zajcsökkentő technológiában olyan előnyre tegyenek szert a jenkikkel szemben, hogy ne így legyen). Ha lenne eszük, a dízel-elektromos tengókat gyártanák, amikkel védhetnének egy "bástyát" mondjuk a Barents-tengeren. Ha nem megy a dízel, tehát csak aksiról hajtva ezek k.rva csendesek tudnak lenni (egy reaktornak meg mindig jár a hűtése, ami nem lehet teljesen hangtalan), ilyen csónakoknak lehet esélye a Nato ellen is. -
#62704
A földrajzi sajátosságok alatt azt értettem, hogy az a földrajzi környezet, egyeztetve a stratégiai célokkal, mennyiben befolyásolja egy hadihajó különböző paraméterei közötti egyensúly meghatározását. Oroszország/Szovjetunió történelmi szívfájdalma, hogy de facto beltengerekre korlátozódik a haditengerészete. Viszont így a szovjet haditengerészet a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierő hatótávolságán belül ténykedett volna. Legtávolabb [egy esetleges Európai hadszíntértől] valószínűleg Izland körül lettek volna tengeri harcászati események, ahol még tudomásom szerint a különböző Tu-16, Tu-95 és Tu-22M változatok képesek lettek volna a flotta tevékenységét támogatni. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a beépített fegyverzet nagyobb hangsúlyt kapott, mint egy amerikai minta alapján tervezett "hagyományos" kialakítás megépítése. -
#62703
A 24 MiG-et szerinted mind a hajóról üzemeltetik majd, vagy megfelezik egy fedélzeti harcoló és egy szárazföldi kiképző egységre?
Helyzetfüggő szerintem. Nagy felvonulásokkor lehet, hogy odarakják az egész csapatot, de amúgy én azt feltételezném, hogy kettéosztják őket, és a fele lesz csak a hordozón. Ez persze nem más, mint feltételezés az eddigi orosz haditengerészeti gyakorlat alapján...
Azaz fel tud szállni érdemleges mennyiségű fegyverzettel -- például üzemanyag-póttartály és H-31 vagy előbbi plusz nagyobb irányított bomba kombinációval?
Erről nincs hivatalos információ. Látni még nem láttunk olyat, hogy teljes fegyverterheléssel szállt volna fel hordozóról MiG-29K vagy Szu-33. Szóval csak tippelni lehet. Én amúgy azt mondanám, hogy azért 2-3 tonnányi fegyverzetet talán teljes belső üzemanyag mellett még el tud vinni egy MiG-29K. Viszont a külső póttartály terén max. a törzs alattit tudnám elképzelni, vagy még azt se nagyon...
Tudomásom szerint a régmúlt szovjet haditengerészeti gondolkodásban -- az amerikaival ellentétben -- a hordozóknak (legyen bármi az adott hivatalos szóhasználatban a megjelölésük) elsősorban a flotta légvédelme (és a helikopterek révén részint az ASW) lett volna a feladata, a hajózás elleni tevékenységet a fő harci egységeknek szánt tengeralattjáróknak illetve a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierőnek kellett volna a doktrína szerint végezni, nem?
Amikor a döntés megszületett, akkorra már számtalan verzió merült fel, többek között olyan is, hogy egymás mellett lenne Szu-27K és MiG-29K is. Én úgy vélem, hogy a Szu-27K/33 döntés mögött részben már az állt, hogy a haditengerészet tisztában volt a szűkös lehetőségeivel, és a Szuhoj tudott jobb, elviselhetőbb ajánlatott tenni anno. A feladatra (légifölény) pedig megfelelt. -
#62702
A CIWS (Close-In Weapon System) egy szóval sem jelzi, hogy ágyús vagy rakétás védelmi rendszerről van szó. CIWS-ek közé tartozik a C-RAM is, pedig abban sincs gépágyú... -
#62701
Oroszo. földrajzának mi köze egy hajó kialakításához?
Az 1936-os Montreux-i egyezmény alapján csak "Capital ship"-ekre nincs vízkiszorítási limit a Boszporuszon való átkelésnél. Emiatt az olyan egységek, mint a Kijev-, vagy a Kuznyecov-osztály, amely ugyan képes a repülőgépek hordozására, de közben jelentős egyébb fegyverzettel is rendelkezik, a szovjet/orosz megfogalmazás szerint "Légi járműves cirkáló" (angol fordítás: Aviation Cruiser, vagy Aircraft carrying Cruiser). Mint ilyen pedig, már nem vonatkozik rá a korlátozás. Emiatt egyébként amerikai hordozó nem haladhat át a Boszporuszon.
Szumma-szummárium, a szovjetek/oroszok számára a "hagyományos" hordozó annyit jelent, hogy a Fekete-tengerre nem teheti be a "lábát", vagy ha ott építik meg, akkor békeidőben nem fogja elhagyni azt...
A Granit (anno) Legenda nevű műholdas rendszer szerinti programvezérléssel repült és a repülés utolsó fázisában váltott lokátoros vezérlésre
A Bazalt és a Granit műholdas irányítással bír, de a "Legend" (RORSAT) rendszer korántsem csak adatkapcsolatról szól. Valójában az US-A aktív radar, illetve az US-P rádióelektronikai felderítő (ELINT) műholdak akár közvetlenül vezethetik rá a célpontra a rakétákat. Egyszóval működőképes US-A illetve US-P műholdak nélkül a rendszer életképtelen. Az US-A műholdakból az utolsót 1988-ban indították, és mára már biztosan nem üzemel, hiszen a műholdak élettartama átlagosan fél év volt. Az utolsó US-P műhold is 1997-ben csendesedett el...
Mivel hasonló rendszere tudomásunk szerint nincs az oroszoknak, és a Bazalt / Granit fejlesztése, felújítása sincs folyamatban, kiejelenthetjük, hogy esélyesen a rendszer féllábú óriás... -
#62700
A Sadral és a Simbad rendszerek, gépágyúk nélkül CIWS-nek minősülnek, nem csak GTAM-nak?
Ma is tanultam valamit akkor...
-
#62699
Egy ekkora méretű hajónak pont az lenne a Jolly Joker-e, hogy van rajta minden: bevethető vadászbombázó, bevethető helikopter, hajó (és talán tengeralattjáró)elleni fegyverzete, nagy, közepes és kis hatótávolságú légv. rak. és jópár CIWS modul, partra küldhető csapatok stb.
Amikor megszületett a későbbi Kuznyecov (ex-Riga, ex-Leonyid Brezsnyev, ex-Tbiliszi) terve, akkoriban még létezett az elképzelés, hogy majd egyszer jön egy valódi, "rendes", amerikai mintájú CATOBAR hordozó osztály. Kérdés persze mennyire hittek benne...
Ezzel együtt a hajóosztály egyértelműen hibrid, és ilyen formán is kell tekinteni rá. Mint repülőgép-hordozó, másodosztályú egység, bár erről leginkább a katapultokkal kapcsolatos hiányos orosz tapasztalatok tehetőek felelőssé. De ezzel együtt a többi téren is kompromisszumos. Brutális hajó-hajó és légvédelmi, sőt, jelentős ASUW (tengeralattjáró elleni) tűzereje és felderítő berendezései vannak, erős CIWS mellett. Én úgy vélem, hogy a hajóosztály ezen szélsőséges "mindent bele" képességén áldozta fel a belső helyeket, ezért kicsi a hangárja, ezért szűkösek a legénységi körletek, és így tovább. Sokat áldoztak azért, hogy túl erős fegyverzettel, és mindenre kiterjedő érzékelőkkel lássák el.
A francia CdG-nek is mind a mai napig felróják, hogy nincs rajta egy darab CIWS sem.
A Sadral CIWS-nek minősül, szóval a CdG-nek van CIWS-e. Még ha nem is túl izmos... -
#62698
"A hibrid nehéz repülőgép-hordozó cirkáló a sajátságos, többször belül egymással küzdő, egymásnak ellentmondó szovjet katonai gondolkodás ill. vezetés és az orosz földrajzi elhelyezkedés kombinációjának eredménye."
Oroszo. földrajzának mi köze egy hajó kialakításához?
Egymásnak ellentmondás minden nagy hadianyag-gyártó országban vannak. Persze vannak legendáriumok, hogy Hruscsov maga "tervezte" az új harckocsikat és hasonló baromságok. A hadiipari termékeket több száz, hajók esetében több ezer mérnök tervezi. Rossz/megkérdőjelezhető döntések mindig is születni fognak, de a mérnökök nem döntéshozó szervek! Mérnöki szempontból a TAKR-ok maximálisan teljesítik, amit elvártak tőlük, ez pedig az akár önálló tevékenykedés közepesen hosszú ideig.
Granit valóban nagy hatótávolsággal rendelkezik, a hajó -- a Föld formája ill. a radarsugárzás sajátosságai miatt (horizonton túl vajon a Föld formáját követi az egyenes vonalú sugárzás?)
A Granit (anno) Legenda nevű műholdas rendszer szerinti programvezérléssel repült és a repülés utolsó fázisában váltott lokátoros vezérlésre. A Föld görbületéből adódó problémák ennél a rakétánál nem mérvadóak. A Legenda rendszer állítólag már nem működik, de ezt senki nem tudja hitelesen megerősíteni. Véleményem szerint ez a műholdas rendszer nem egy űrlabor, ami gyorsan avul, hanem tulajdonképp egy jeladó-jeltovábbító rendszer. Max kalibrálni kell rajta.
-
#62697
A lényeget tekintve, vagyis hogy az AMARG-ból feltámasztanak vadászgépet, jó példa. Hogy nem eladásra... :) -
#62696
A hibrid nehéz repülőgép-hordozó cirkáló a sajátságos, többször belül egymással küzdő, egymásnak ellentmondó szovjet katonai gondolkodás ill. vezetés és az orosz földrajzi elhelyezkedés kombinációjának eredménye.
A fedélzeti rakéták hajóról történő indítása sokkal-sokkal körülményesebb és helyzettől függő, mint azokat levegőből indítani. A repülőgépekről történő hasonló képességű fegyverek indítása jóval sokoldalúbb képességeket biztosít. Egy 60,000 tonnás hadihajót -- aminek nominális esetben nem is ez lenne a fő feladata -- nem fog olyan helyzetbe hozni egy körültekintő parancsnok, mint mondjuk egy 12,000 tonnás Atlant típusú cirkálót, hogy eleresszen egy szinte megegyező képességű hajó-hajó rakéta sortüzet. Habár a Granit valóban nagy hatótávolsággal rendelkezik, a hajó -- a Föld formája ill. a radarsugárzás sajátosságai miatt (horizonton túl vajon a Föld formáját követi az egyenes vonalú sugárzás?) -- szerintem csak repülőgép vagy más egység segítségével tudja célba venni a célpontot nagy távolságban. És ha már más egység kell akkor, miért nem indítjuk repülőgépről a fegyvert ami jobban tudja kutatni a radarjával/besugárzás jelzőjével a felszíni dolgokat és ezzel jobban kitudja használni a fegyver nagyobb hatótávolságát? (persze bőven lehet, hogy tévedek ezzel az absztrakt leírással, nem ismerem részleteiben a radarok (és a Granit) működésének sajátosságait)
A légvédelmi tüzérségi rendszer (CIWS) védelmi fegyverzet ami a hajót célba-vevő fegyverek elleni utolsó védelmi vonal. Hiánya valóban elgondolkodtató a francia példában. Ezek valóban elengedhetetlen részei a modern hadihajóknak, habár muszáj hangsúlyozni, hogy tényleg az utolsó utáni utolsó védelmi vonal. A rakéták illetve repülőgépek elleni védekezést legjobb esetben specializált kísérőhajók ill. repülőgépek végeznék.
Ezzel szemben én a Granitra egyáltalán nem mondanám, hogy a védekezést szolgálná és a gyakorlatban szerintem esélytelen, hogy a Kuznyecovról felhasználásra kerülne harci helyzetben. (10-ből 9-szer biztos nem és a 10. eset is valami nagyon speciális eshetőség lenne) -
COOLancs #62695 Gyárakat , közlekedési csomópontokat nem lehet eltörölni mustárgázzal, az meg hogy néhány gázmaszk nélküli civilt kiírtanak, rövid távon semmilyen jelentőséggel nem bír. -
#62694
Köszönöm a válaszokat.
Habár sajnos nem tudok neked megbízható forrást adni, tudomásom szerint nem igazán volt 2000 után a fedélzeten 10 Szu-33-asnál több.
A 24 MiG-et szerinted mind a hajóról üzemeltetik majd, vagy megfelezik egy fedélzeti harcoló és egy szárazföldi kiképző egységre?
A gőzkatapult hiányában mennyire lehet kihasználni a MiG-29K kifinomultabb levegő-föld képességeit Azaz fel tud szállni érdemleges mennyiségű fegyverzettel -- például üzemanyag-póttartály és H-31 vagy előbbi plusz nagyobb irányított bomba kombinációval?
A Moszkit állítólagos Szu-33 integrációjáról én is hallottam, de a gyakorlatban is csak olyanokat olvastam, hogy de facto kiállításokon volt egyszer-kétszer makett változat a gépen.
Viszont nem értem, hogy miért volt ez döntő. Tudomásom szerint a régmúlt szovjet haditengerészeti gondolkodásban -- az amerikaival ellentétben -- a hordozóknak (legyen bármi az adott hivatalos szóhasználatban a megjelölésük) elsősorban a flotta légvédelme (és a helikopterek révén részint az ASW) lett volna a feladata, a hajózás elleni tevékenységet a fő harci egységeknek szánt tengeralattjáróknak illetve a szárazföldön állomásoztatott haditengerészeti légierőnek kellett volna a doktrína szerint végezni, nem? Meg ugye ott volt a hajó organikus fegyverzete... (Meg kell mondjam, hogy ez a saját magának ellentmondó szovjet anyahajó-cirkáló hibrid elképzelés valamilyen érthetetlen okból tetszik, de muszáj elismernem, hogy a repülőgépek végtelenül sokoldalúbbak a felszíni hadviselésben). -
#62693
"túlzóan fölösleges beépített fegyverzet. (gondolok itt főleg a Granit ütegre)"
Hajóra hajó elleni rakétát telepíteni sosem felesleges. Az orosz terminológiát, hogy egy nehéz repülőgép-hordozó cirkáló saját támadó fegyverzettel is rendelkezzen meg lehet érteni, mert kevés a kísérőhajó és tengeralattjáró. Egy ekkora méretű hajónak pont az lenne a Jolly Joker-e, hogy van rajta minden: bevethető vadászbombázó, bevethető helikopter, hajó (és talán tengeralattjáró)elleni fegyverzete, nagy, közepes és kis hatótávolságú légv. rak. és jópár CIWS modul, partra küldhető csapatok stb.
A Granit helyett már Brahmos-I lenne beépítve szerintem
A francia CdG-nek is mind a mai napig felróják, hogy nincs rajta egy darab CIWS sem. 8 db Giat 20F2-t, egy ekkora hajóra???
Nem a Nimitz osztályt kellene etalonnak tekinteni, mert az egy gazdag ország produktja. Ott van pénz (egyelőre) rengeteg kísérőhajóra és tengeralattjáróra. -
#62692
Direkt használtam az eladni szót. :) -
#62691
Peace Ceaser, 30db F-16-os Olaszországnak -
#62690
Igen, számításba vettem a QF-4-et. Csak éppen nem túl sok gép ez és néhány pilóta.
Számtalan...? Egyetlen olyan üzlet sem jut eszembe, amikor sikerült az AMARC-ból eladni gépet. Mindig asztalon volt, soha nem jött össze. A használt F-16 piacon az MLU mindent aláz. F-4 feltámasztása meg a QF-4 frontot volt és ennyi. Soha nem hallottam róla, hogy bárkinek eladtak volna onnan feltámaszott Phantomot. -
#62689
Meg azt is belátta, hogy az első vegyifegyver használat után nem hagyományos, hanem mustárgáz bombákat szórtak volna a német városokra. Ennek hatását inkább elképzelni sem akarom. -
#62688
mijki: Úgy tudom a II. Vh-nál mindkét fél rendelkezett nagy mennyiségű mérges gázzal, amit egymás városaira szórva nukleáris csapással megegyező mészárlást vihettek volna végbe. Mégis mindkét fél óvakodott ettől, még a legnehezebb órákban is.
Mennyivel emberségesebb pedig gyújtóbombákat dobálni rájuk... -
#62687
Nincs olyan pilóta sem olyan üzemeltető személyzet, aki ismerné ezen gépeket.
Azért ez így nem igaz, például a QF-4-esek a mai napig repülnek, azokat is karban tartják és táv-vezetik, ha az F-4-eseket vesszük. Szóval az üzemeltetési tapasztalat és szakembergárda (aki kioktathatja szükség esetén sebtiben az új személyzetet) rendelkezésre áll ennél a típusnál. Az F-16-osok esetében is ugyan ez a helyzet, ahogy az A-10A-k és még jó pár típusnál. Nyílván az F-105-ösöket már aligha fogják feltámasztani...
Ahhoz, hogy ma feltámassz egy F-4 századot szerintem alsó hangon 1 év kellene és tapasztalt pilóták, akik gyorsan alkalmazkodnak a géphez, de nyilvánvaló, hogy ők sem tudják a gép teljes potenciálját kihasználni.
Még így is sokkal kevesebb erőforrásból valósítod meg szerintem, mint a nulláról felállítani egy F-(XX) századot, vagy ezekkel egyenértékű UCAV századot. Én ennél többet nem is állítottam márpedig.
Szóval én nagyon sci-fi kategóriásan kezelem azt, hogy innen, még ha szükség is lenne rá, akkor repülne gép egyáltalán, nemhogy nagyobb mennyiségben.
Számtalan F-16-ost, F-4-est, stb. gépet támasztottak már fel innen... -
#62686
Valami esélye van, hogy a MiG-29K (amiből rendelt elvileg magának is Oroszország) a nagyobb átépítés elmaradása esetén is rendszeresítésre kerülhet a hajó fedélzetén?
A gépek befogadásához és üzemeltetéséhez nem szükséges átalakítás, hiszen a 204-es oldalszámú MiG-29KUB és 941-es oldalszámú MiG-29K is ott hajtotta végre a próbarepülését. Szóval a válasz igen, meg fogja kapni őket feltehetően, mert a Szu-33-asok kiöregedtek.
![]()
Talán azzal a légi-ezred is nagyobb lehet.
Nem lesz, 24 gépet rendeltek meg. Az persze még képlékeny, hogy milyen összetételű lesz a repülőgép-állománya. SzU-25UTG erősen valószínű, de a SzU-33 sorsa kérdéses, miután a felújításukra nem mutatkozik elviekben igény.
(Miért is kellett egy de facto közepes méretű hordozóra olyan nagy gép, mint a Szu-33, mikor tudtommal a kezdetek kezdetén a régi MiG-29K is átment a próbákon?)
Ennél összetettebb a dolog. A SzU-27K (alias SzU-33) nagyobb belső üzemanyag tartállyal rendelkezett, nagyobb hatótávolságot ígérve. Továbbá a Szuhoj ígérte a Kh-31 és a Kh-41 integrálását is. Ez nagy érv volt a Szu-33 mellett, mert a Kh-41 esélytelen a MiG-29K-hoz. Ezzel együtt a MiG-29K gép sokkal jobb volt feladatkört tekintve, lévén a SzU-27K alapjában véve a SzU-27P fedélzeti elektronikáját kapta meg, így nem volt képes irányított földi célok elleni rakéták és bombák alkalmazására képes. Csak sima légibombák és irányítattlan rakéták jöhettek szóba. Még a Kh-31-est sem volt képes indítani a valóságban, legalábbis ha az információim nem csalnak (sok helyen említik, hogy képes rá, de a valóságban sehol sem látni semmi információt arra, hogy Kh-31-es lenne egyáltalán a Kuznyecov fedélzetén). Szóval a helyzet az, hogy a MiG-29K, ami a MiG-29M fedélzeti elektronikáját kapta meg, sokkal jobb képeségekkel rendelkezett. De a döntés megszületett.
Még szebb a dolog, hogy 2009-ben csak azért döntött az orosz haditengerészet a MiG-29K/KUB megvétele mellett, mert arra nincs pénz, hogy a SzU-33 továbbfejlesztést megfinanszírozzák, míg a MiG-29K/KUB fejlesztést kvázi az Indiai megrendelés kifizeti. Így lett hát SzU-33 feljítás helyett MiG-29K/KUB megrendelés. Egyébként ez is szép vargabetüket írt le, 2011-ben a haditengerészet vezetője kikelt az egyre magasabb ár miatt, meg amiatt, mert az egyik MiG-29KUB lezuhant egy bemutatón, és azzal fenyegetőzött, hogy visszamondják az egészet.
