95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#62882
A DIRCM is csak IR rakéta ellen jó és csak vakít. Közelében nincs ahhoz a kakóhoz, ami kellene hogy átégesd egy radaros rakéta orrkúpját... -
fade2black #62881 Magyarán a csöves alkalmatlan a feladatra a lézer meg nem. -
#62880
A DIRCM és gépágyú funkciója totál más. Szezon és fazon esete... -
#62879
F-14D w/ AGM-84 Harpoon: Ez a kép valamikor 1991-1994 között készülhetett, ekkor sok F-14 upgrade-t tesztelt a McD-D és az US NAVY (ezek célja gyakorlatilag egy csapásmérő F-14 változat
Ez akkor már okafogyottnak számított, vagy volt benne valami ráció? Ha jól tudom az F/A-18C/D 1991-ben már alkalmazta a Harpoon-t. -
JanáJ #62878 Agy több milliós hk.-t meg egy kézi konzervnyító ami pár ezer dollár (?). -
JanáJ #62877 Nem mondom hogy 10 év múlva star wars lesz. Azt mondom, hogy nem lehetetlen. Elöbb csak a mostaniak mellé, végül lehet csak ez marad. Gondolj bele milyen könnyebbség lenne, ha csak egy fajta lötyit kellene mindenbe tölteni. :-)
A te példádat tovább gondolva 20-30 éve ki gondolta volna a mostani diesel mániát, majd hibrid mániát. Mindkettő ősrégi. Mindig feltaláljuk a langyos vizet. A mostani kislöketes feltöltős benzineseket meg hagyjuk. -
fade2black #62876 "Árban, hatékonyságban, üzembiztonságban..."
Más szempontokból viszont a "gépágyú" nem ér a közelükbe, fejtegetted te is. Ahol ezek nagyobbat nyomnak a lattba ott energiafegyer "lézer" lesz. Illetve van.
Pont tegnap néztek a legutolsó pakfat és nagyon gyanus, hogy alulra, felülre DIRCMet pakolnak ruszkik. Váltsd ki gépágyúval...
és jöjjön egy dimenzióbeli ugrás a szilárdtest lézereknél máris nem ott vagyunk, hogy csak eltéríti az IR rakétákat hanem, hogy belesüt az amraam/r77 orrába egyet, WVRben meg a másik gépet hegeszti.
imo a pldadat nem nehéz megfordítani. A lézer a benzines aminél sokkal jobb kezdetben a gépágyú(elektromos) de az olcso benzin(enegia), kifogyhatatlanság(mindenhol van kút, gyorsan tölthető + "500KW" ot nem nehéz akárhol megtermelni) miatt a benzin (lézer) kiszorítja az elektromost.... aztán mostmeg lehet jön vmi ok/áttörés és megint az elektromos lesz ami a mérlegben nehezebb. -
#62875
A lézer alapú fegyverek ellen túl könnyű védekezni, mert semmifélre területhatása nincs. Ha vastag a fedezék és nem látnak, akkor csak találomra lehet lőni. Egy löveg vagy gépágyú meg lebont egy fél házat oszt csókolom. Nem zavarja sem a köd, sem a füst.
Egy több milliós lézert megfektetet egy 20 dolláros füstgránát.. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#62872
Az a baj az ilyen hasonlításokkal, hogy mind előbb-utóbb falsnak minősül. Az elektromos autók terén a XIX. század második felétől az 1920-as évek elejéig az elektromos autók elég jól álták a sarat a különféle alternatívákkal (gőz-, benzin-, petroleum-, stb. erőforrásos autók). 1899-ben egy elektromos autó volt, amely előszőr átlépte a 100km/h-s "álomhatárt".
A benzin-meghajtás ekkoriban még nem volt egyértelműen jobb, mivel korántsem sem találták 10km-en belül mindenhol benzinkutat, ráadásul az ekkoriban használt benzinmotorok még eléggé megbízhatattlan és gyenge tákolmányok voltak. Vagyis a villanyautó igencsak versenyképesnek minősült. Ha a benzin előállítás, szállítása, árusítása nem lett volna annyira olcsó az 1910-es évektől, amennyire az lett, akkor lehet, hogy most a belsőégésű autókra néznénk úgy, mint ahogy most a villanyautókra.
A lézerfegyverek elterjedéséhez is még jelentős technikai fejlesztésekre lesz szükség. Ha valaki rááldoz jelentős összeget erre, akkor sem garantált, hogy valóban versenyképes eszközt fog letenni az asztalra. Az ilyen 10-20-30kW optikai teljesítményű telepített szilárdtest lézerek gyakorlatilag még mindig alulmaradnak egy 20-30mm-es gépágyúval szemben. Árban, hatékonyságban, üzembiztonságban... -
JYeti #62871 Furcsa ott nekem az a "pók" a torony periszkóp fölött. Nem zavarja az a kilátást a periszkópból? (valahol írták fejletsztési problémaként, hogy nem jó a parancsnok kilátása)
Bár egy 2010 előtti koncepción már szerepelt a három lábú pók, nekem elég furcsa ez így.
Y -
JanáJ #62870 Ez szerintem olyan mint most a villanyautóknál. Száz éve is volt villany verda, csak ~20km-es hatótávval. Mára meg többé kevésbé tudnak hozzá akksit gyártani. -
#62869
Természetesen szem előtt tartva az energiafegyver tágabb fogalmát, az általánosan ide sorolt lézerfegyverek esetében vitatkoznék. Én igazából relatíve kevés előnyt tudnék felsorolni (a jelenlegi körülmények között).
Fény sebességgel érik el a célt, és a szilárdtest lézerek esetében beszélhetünk arról, hogy addig tüzelhet, amíg van energiaellátása.
A hátrányaik ellenben nagyságrenddel komolyabbak:
-Drágák
-Valóban hatékony lézerfegyverek (100kW+) jelenleg csak kémiai gerjesztéssel megoldhatóak, ami üzemanyagigényes és összetetté teszi a lézert
-A hatásfokuk alacsony (max. 15-20%), így 100kW optikai enerszintért 500kW+ hő energiát termelsz, amit el kell vezetni valahogy
-Működésüket az időjárás és légköri viszonyok befolyásolják -
#62868
Az a zavaró töltet szóró berendezés elterjed vagy az is csak tesz volt?
Ebben a formában nem, de a TRAPS küldetéseknél használták az ECA-t, ez 160 töltetett tudott befogadni.
Ilyenkor szoktam elgondolkozni, hogy a többi ma ismert gépnél is voltak -e ennyire útkereső protók/tesztek.
Voltak és vannak, ha végiggondolod, a JAS-39 Gripen DEMO is eféle végül is. -
fade2black #62867 Az energiafegyvereknek elég sok előnyük van, a kérdés, hogy mikor, hol döl a mérleg a javukra. -
#62866
Az a zavaró töltet szóró berendezés elterjed vagy az is csak tesz volt? Egyébként eszméletlen jó. Ilyenkor szoktam elgondolkozni, hogy a többi ma ismert gépnél is voltak -e ennyire útkereső protók/tesztek. Az F-15-nél a CFT/FAST pack/n+1 cucc alkalmazása elvileg fillérekért eszméletlen képességeket adhatott volna, de gyak. semmi sem lett belőle. SEAD változaton is gondolkodtak, abból sem lett semmi.
Olyan fegyvert láttam itt, amiről eddig nem is hallottam. -
#62865
Képek forrása.
Sztori nem nagyon volt ott hozzájuk, de kerestem neked. :D
F-4A w/ AIM-54: A McDonnel-Douglas cég a VFX program fejlesztése közben szerette volna a Modell 225 (később ebből lett az F-14) számára kitalált, félig a törzsbe süllyesztett rakétaelhelyezést tesztelni. A lényeg a pneumatikus kioldó/lökő rendszer életképességének bizonyítása. Emiatt itt a rakéta rávezetésére nem is volt lehetőség, tisztán csak az oldást tesztelték vele.
F-14D w/ AGM-84 Harpoon: Ez a kép valamikor 1991-1994 között készülhetett, ekkor sok F-14 upgrade-t tesztelt a McD-D és az US NAVY (ezek célja gyakorlatilag egy csapásmérő F-14 változat, a legambíciózusabb esetében még a hajtóműveket is lecserélik, de pl. a LERX-et is átszabták volna). Ezen belül a VX-4 az F-14D-vel több speciális tesztet is végrehajtott, úgy mint AMRAAM tesztek (ezek 1994-re el is készültek), Harpoon, HARM, különféle légibombák és hasonlók.
Forrás
További információ és képek (Must have!) -
#62864
-
#62863
Képek forrása
Itt megvannak nagy méretben is -
F1End #62862 Hopp, rossz URL -t toltam az MT-LB -hez. Itt a jó:
![]()
-
F1End #62861 Azért milyen szép képek vannak a svéd BMP-k belsejéről.
![]()
Legalábbis a legtöbb másikhoz képest.
![]()
Az MT-LB-kből meg pct rakétás változatot is csináltak.
-
#62860
Az alsó két képet hol találtad? "Sztori" is van hozzá? -
JanáJ #62859 köszi.
Képek honnan? Nagyobban? -
#62858
A Puma tesztelése az Egyesült Arab Emirátusokban:
[center]![]()
![]()
![]()
-
#62857
"A T-72-es, ahogy "minden szovjet harckocsi" nem védekezésre, hanem támadásra készült."
A mozgékonyság fontosabb volt, mint a páncélvédettség.
Itt elírás a "de" vagy valamelyik résszel nem voltak elégedettek?
A felfüggesztés erősnek vélés helyett talán szerencsésebb lett volna azt írni, hogy a felfüggesztést keménynek vélték, tehát az ő izlésüknek egy puhább felfüggesztés jobban megfelelt volna. -
JanáJ #62856 Miket találsz. :-)
Ez mit jelent? "A T-72-es, ahogy "minden szovjet harckocsi" nem védekezésre, hanem támadásra készült."
Itt elírás a "de" vagy valamelyik résszel nem voltak elégedettek?
z Omszki tesztvezetésen terepen 60km/h-ás sebességet mutattak be, a felfüggesztést erősnek vélték, de a mozgékonyság és a gyorsulás terén nagyon jól teljesített a harckocsi. -
#62855
Pár érdekesség:
Svéd T-72, MT-LB és BMP-1 beszerzések, illetve T-80B teszt. ( Bing Translatorral lefordítva )
Pár szemezet:
-1990-ben megállapodás születik, hogy ex-Keletnémet T-72-esek és MT-LB-k (5-5db) kerül megvásárlásra Svédország részéről, tesztelési célból. A tesztek 1992-ig tartottak.
-A T-72 és az MT-LB is minden szempontból meglepte a svédeket, mozgékonyság, terepjáró képesség szempontjából igen jól vizsgáztak (van egy kép arról, ahogy egy elakadt T-72-es a lánctalpra kötött farönkkel szabadítja ki magát - Cifu).
-A T-72-esnél megjegyzik, hogy a nyugati harckocsikhoz képest nagyon szűk a belső tér, különösen a sofőré.
-A páncélvédettsége viszont nagyobb volt, mint gondolták, 480 helyett 550 eRHA-t mértek (gondolom a torony front részén - Cifu). Meglepte őket az, hogy mennyire ellenállóra építették őket, sok rendszer mechanikus, vagy nagyon robosztusan épített elektro-mechanikus, az elektromos kábeleket fém hálóval (faraday-ketrec) védték az EMP hatásaitól.
-Az MT-LB mozgékonysága, úszóképessége, tömegéhez képest jó védettsége nagyon jó benyomást tett rájuk, ezért Pbv-401 jelöléssel rendszeresítették is.
-A T-72-es, ahogy "minden szovjet harckocsi" nem védekezésre, hanem támadásra készült.
-Mivel MT-LB-ből nem tudtak megfelelő mennyiséget beszerezni, alternatíva után néztek, így 5db BMP-1-est is beszereztek, amelyek azonban már elég rossz állapotban voltak, ezeket Csehországban újították fel, és adták át őket 1994-ben. (Ekkor már rendszerbe állt a CV90, tehát feltehetően a BMP-1 olcsóbb alternatíva volt - Cifu). Összesen 360 darabot rendeltek, amiket Lengyelországban újítottak fel 1998 és 2001 között (ez már máshonnan van, a cikkben csak a Csehországi felújítást említik - Cifu), ezeket amúgy 2006-ban kivonták és eladták. A BMP-1 típusjelölése a svédeknél Pbv-501.
-A BMP-1-esekkel vettek 60db T-55-ös alvázra épült BLG 60 hídvető járművet is. Ezek papíron 85 tonnára voltak hitelesítve, de a tesztek alapján 996, egyenként 65 tonna tömegű jármű átkelése után leszakadtak. Ez amiatt aggasztotta őket, mert az Strv-122 tömege mintegy 60 tonna, tehát elég szűk volt a biztonsági margin. Ettől függetlenül rendszeresítették.
-A svédek felvették a T-80-ast is a saját harckocsi tenderükön, 1991-ben (az M1A1, a Leo2A4 és a Leclerc mellett, ezeket a svédeknél tesztelték is, az Strv-2000 program lelövése után). Meglepetésre az oroszok nagyon nyíltan álltak a kérdéshez. Szabadon kipróbálhatták, fotózhatták a T-80-asokat, éleslövészeten vehettek részt, még a gyártósorokat is megmutatták Omszkban.
-Az Omszki tesztvezetésen terepen 60km/h-ás sebességet mutattak be, a felfüggesztést erősnek vélték, de a mozgékonyság és a gyorsulás terén nagyon jól teljesített a harckocsi. Az ergonómiát általánosságban jónak minősítették, de ugyanakkor itt is a beltér szűkösségre panaszkodtak.
-1993-94-ben két T-80U is vendégeskedett svédországban, a gépesített gyalogos egységeknél (a harckocsi dandároknál volt a "fő" haderő, ezek ugye az Strv-122B (feljavított Leo2A4 ill. közel Leo2A5) harckocsikat kapták, ez már el volt ekkor döntve, de ahhoz ezek túl drágák voltak, hogy a gépesített gyalogsági egységek is ezeket kapják meg, ezért egy "második vonalbeli" harckocsira is szükség volt - Cifu). A T-80U a teszteken nem teljesített rosszul, a (feltehetően Kontakt-5 ERA-val együtt értelmezett) páncélvédettsége igen jó volt, megbízhatóságuk szintén (nem történt lerobbanás a tesztek alatt), mozgékonyságuk a svéd körülmények között igen jó volt, illetve a lövegcsőből indítható pct. rakéta olyan képességet mutatott, amivel a konkurensek nem rendelkeztek (5km-es hatótáv). Szintén nagyon jónak vélték az aktív védelmi rendszereket (Arena). Ugyanakkor a 125mm-es löveg hagyományos pct. lövedékeiről szerzett információk alapján nem volt sokkal hatékonyabb, mint a 105mm-es L7-es löveg svéd APDS lőszere. A másik komoly probléma az éjjellátó berendezések hatékonysága, itt két verziót is megemlítenek, egy aktív rendszert és egy passzív (thermo) rendszert is. -
JanáJ #62854 Ennek van valami plusz jelentése is, nem. Valami éleset használ és már lőhet is. Még mindig látni, sőt német/japán éles lővészetet tartó hk.-on is láttam. CSak mostanában fehér is van a piros zászló mellett, mint a HÉV-en ünnepekkor. -
JanáJ #62853 Ott jogos, mert hátha csak hülye abdul. De a tengeren én maradnék az .50-nél. :-) -
#62852
Megvan az elvárás, hogy "nem halálos" módon kergessék el a támadókat. Ilyen lézer dazzler-eket már bevetettek Irakban a különböző útellenőrző pontokon álló katonák gépkarabélyára szerelve, a tapasztalatok vegyesek voltak velük kapcsolatban.
Azért egy fokkal emberségesebb ideiglenesen elvakítani valakit, mint egyből szétlőni. -
#62851
A piros zászló éles lőgyakorlatoknál kerül elő. -
#62850
Bevallom nem tudom, milyen szinten lehet ezeket leválasztani, illetve milyen védelemmel lehet ellátni. Felteszem ezek "lyukak" ebből a szempontból, de le lehet őket választani/védeni a repülésbizontásg tekintetében fontos elemektől. -
#62849
Szerintem gyakorló lövészetesn jelzés. Lengyel éleslövészeten is láttam. -
F1End #62848 A zászlóval integetésnek annyi előnye biztosan van, hogy rádiócsendben is működik. 
-
Kurfürst #62847 Részemről elakadtam ott hogy milyen harcászati értelme lehet valakinek a szemébe világítani ha ugyanezt a problémát egy 12,7-es mesterlövészpuska ugyanilyen célra-tartás mellett legalább ugyanolyan jól, sőt sokkal tartósabban megoldja.
Amíg ugyanezt a problémát egy filléres, minden körülmények között működő és pofonegyszerűen logisztikázható hagyományos fegyver is megoldja, nincs miről beszélni. -
savaz #62846 Lézer ellen nem elég egy sima polárszűrős szemüveg? Ugyebár ha nem pontosn egyezik a lézer és a szemüveg polarizációja, akkor a fény nem hatol át rajta. Mondjuk elég ha elolvad :-).
Más:
A kubai légvédelmi ágyúnál a csákó mit integet a zászlóval? A kezelőszemélyzet nem őt nézi, az ellenség meg nem fél tőle.
Elég sok ilyen zászlós figura van a keleti blokkból származó képeken, de sohasem tudtam hogyan használják. Viktor Szuvorov azt írja, hogy el lehet velük irányítani egy harckocsihadsereget, de szvsz elég korlátozott lehet a sávszélessége, főleg ha lőnek is. -
#62845
Az AESA radar és a különböző antennák/jeladók, kompozit műanyag elemek felől nem sebezhető a vadászgép? -
#62844
Pontosabban fogalmazva, akkori civil eszközök. Azóta az egész hálózat és alapvetően a készülékek része is fejlettebb saját védelemmel bír. -
#62843
Az ilyen képeken szoktam beszarni. -
#62842
A fiktív történet alapjában véve fiktív véget érne. :D
Viccen kívül, normális körülmények között a vadászgépeken alkalmazott fedélzeti elektronika egy fokkal masszívabb, mint a civil érában használnak, hiszen nem lehet kizárni a nukleáris robbanás által keltet EMP sugárzást, ahogy az EMP fegyvereket sem. Hogy adott esetben kiégetné-e a fedélzeti elektronikát az EMP harci fej, az attól függ, milyen energiájú hatást generál, illetve a fedélzeti elektronika mennyire van védve. Ne feledjük, hogy a Faraday-ketrec meglehetősen hatékony erre a célra, és nem különösebben bonyolult vagy drága megoldás. Szóval én úgy vélem, hogy a géptest kritikus pontjait (elektronikai berendezések rekeszei, kábelalagutak) a tervezők előre látásból úgy terveztek meg, hogy a falukba Faraday-kalitka van beleépítve.
Az közhelyes, hogy a mai repülőgépek legalább 2x, de inkább 3-4x redundanciával bírnak a főbb fedélzeti rendszerek tekintetében. Ez magyarul annyit jelent, hogy a fedélzeti számítógép, a kábelezés, stb. úgy van kialakítva, hogy egy rendszer kiesése (akár meghibásodás, akár harci sérülés miatt) még ne okozza gép irányíthatattlanná válását.
Viszont egy elméleti EMP általi kiütést 100%-ékosan csak úgy tudsz elkerülni, ha van egy komplett, nyugalmi állapotban kikapcsolt fedélzeti elektromos és elektronikai hálózatod, amit vészhelyzetben maximum pár másodperc alatt életre kelthetsz.
De ha a realitást nézzük, nagyon nem hallani arról, hogy EMP harci fejek vennék át az uralmat a fegyverekben, pedig a mai hadszíntéren "analóg", pláne "mechanikus" rendszereket már nem igen találsz a modern hadseregekben. Ellentmondásosak e téren ugyanis a vélemények. Nem-nukleáris, valóban hatásos EMP fegyverről én még nem nagyon tudok. Valóban hatásos EMP fegyver gyakorlatban a nagy magasságban felrobbantott nukleáris harci fej lehet. Azonban mindössze pár gyakorlati mintával rendelkezünk ezzel kapcsolatosan, a legismertebb az, amikor Hawaii-n egy, a szigettől mintegy 1500km-re felrobbantott teszteszköz minden köztéri világítást és működő elektromos berendezést gallyra vágott. Csakhogy azok jobbára mind civil eszközök voltak. A katonai berendezésekre mért hatásáról kevés információ van.
Arról meg még kevesebb, hogy egy modern harceszköz fedélzeti rendszere miként élné meg, ha a közelben EMP-vel játszana valaki.
De hogy a kérdésedre válaszoljak... Esélyesen én arra tippelnék, hogy ha modern (fly-by-wire) gépet feltételezünk, akkor a fedélzeti elektronikát kisütve a gép irányíthatattlanná válik. -
#62841
Ha egy fiktív levegő levegő rakéta vagy föld levegő rakéta egy korszerű vadászgép közelébe juttatna egy fiktív EMP harci részt (ha ez a neve, warhead-ra gondolok) ami működésbe lépne, akkor mi történne egy vadászgéppel? Most tekintsünk el attól, hogy egy ilyen EMP fegyver jelenleg beleférne-e egy rakétába.
