Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#55261
ez még akkor is erõs csúsztatás lenne, ha az egész német tudományos elitet egy az egyben az usába vitték volna

mondjuk az is igaz, hogy nem voltak birtokában annak, ami az ûrutazáshoz szükséges, akkor... de az, hogy a közelében nem voltak, szintén túlzás, ha valakik relatíve közel voltak, akkor azok õk voltak

#55260
Nem jártem utána, de szerintem nem voltak. Ha a tudás meg lett volna és már csak le kell gyártani, akkor '50-ben már a holdon lettek volna. Nagyon jó alapokkal és iszonyú erõforrásokkal, agyonmotiválva (hidegháború) sikerült két évt6iveddel késõbb.
#55259
Persze, nyilván, azt vágom, hogy a háború végén messze nem voltak meg ehhez az erõforrások németországban, valószínûleg még akkor se lettek volna ha másképp alakul a háború. De a kérdés nem is ez volt. Az volt az állítás, hogy a németek nem voltak birtokában a szükséges technológiának és tudásnak, és én ezt cáfoltam.

#55258
Miért szeretnének bárhova lõni? Kb csak az atomhatalmak számítanak célpontnak. Ha valaki mocorog / rossz fiú akkor arra zavarnak egy tengót.

@bgabor: Szvsz saját magadnak mondasz ellent. A német tudással és az korlátlan anyagi és emberi ami erõforrással került 15+ évbe. Ha esetleg a nácik nyernek, akkor sem tudták volna korábban megoldani. Az USA ipara amit mögé tettek, az nem pici.
#55257
Senki sem kezeli kész tényként, csak érdekességként vetette fel.

A németek közelében nem voltak a szükséges technológiának és tudásnak.

Ehhez képest mégis egy importált német, Wernher von Braun, a V2 és a Saturn V tervezõje volt az amerikai rakétaprogram atyja, akinek a segítségével az amerikaiak eljutottak a holdra. Ahogy az orosz ûrprogramot is nagyrészt német mérnökök indították be. Nagyon úgy fest, hogy ha lett volna rá lehetõségük, õk lettek volna az elsõk az ûrben. És akkor még nem beszéltünk arról, mi lett volna ha fel tudják futtatni a forradalmi harceszközeik gyártását(Me-262 és társai, Type XXII stb.)

Összességében tehát ez az állítás, hogy nem voltak birtokában a szükséges technológiának és tudásnak, nem állja meg a helyét. Nyilván az ûrbombázó egy speciális eset volt, valóságtól elrugaszkodott, vad ötlet, amit az USA 40 évvel késõbb se volt képes megvalósítani.

De ennek ellenére napestig sorolhatnánk az olyan scifibe illõ vad ötleteket, amit a németeknek sikerült megvalósítaniuk.


#55256
Ha jól tudom, még az USA ICBM -jei sem érnek el mindenhova. Bár SLBM -ekkel elvileg mindenhova tudnak lõni, de azért ehhez is el kell juttani a tengót egy bizonyos távolságra. Ha ez az eszköz lehetõv teszi, hogy bárhova szinte azonnal csapást mérjenek Dél-Afrikától kezdve egészen Mianmarig, akkor egy újabb képességgel gazdagodhatnak.
Egy másik érdekes lehetõség(igaz,ennél csak GPS irányítás lehetséges), hogy 15-20 machhal haladó tárgyakat "szórhatnnak" a földre. Ilyen sebesség mellett nincs szükség robbanóanyagra sem a nagy pusztításhoz, így egy pár száz 0,5-1 kg -os fémgolyót tartalmazó bomba elég nagy területet tudna leradírozni.

Amennyiben nem álló célra kívánnak csapást mérni, nem lenne megoldható a bombát valamilyen nagyobb légellenállású, de leválasztható hõpajzzsal ellátni? Így le lehetne lassítani a fegyvert olyan szintre, ahol már alkalmazható más vezérlés is.
[NST]Cifu
#55255
Jujj.

1.: A Saenger-bombázó bár tényleg impozáns eszköz (én is említettem már két cikkemben), de papír-ötlet, mint megannyi más német csodafegyver. Kezdve ott, hogy még a szuperszonikus repüléssel sem volt ekkoriban senkinek tapasztalata...
2.: Olyan szöveg, hogy nincs gravitáció ilyen magasan.... A Föld gravitációs kútja tartja a Holdat keringési pályán... 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#55254
Igen. Sci-fi. A kor színvonalán teljességgel megvalósíthatalan volt. Soha nem értettem, hogy a legvadabb - mai szóval koncepcióterveket sem elérõ - ötleteket miért kezelik sokan kész tényként. A II. Vh után 15 évvel tudtak kapszulában két ember felzavarni orbitális és szuborbitális pályára. A németek közelében nem voltak a szükséges technológiának és tudásnak.

Atomfegyverket kellett volna potyogtatni, hogy egyáltalán megérje. A visszatérés bonyolultsága az STS rendszerét súrólja.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Willenbrock
#55253
Van róla egy kis animáció is:

Willenbrock
#55252
Hallottatok-e a Sanger-bombázóról? Fantasztikus adatai hasonlítottak volna a most tesztelt hiperszónikus gépéhez.Persze csak elméletben.A tervet kiemelten támogatta a német légügyi minisztérium és már elkezdték építeni is az irdatlan méretû rakétahajtómûvet ami regeneratív hûtésû lett volna.a 22000km/órával haladó gép 145 km magasságban a sztratoszférában közlekedett volna.Bizonyára bedöglött volna a projekt ha nem fújják le elõtte,ha fel is jut odáig visszafelé szétégett volna.Az a fura még hogy elvileg gravitációs bombával akarták felszerelni de 145km magasan talán már nincs gravitáció.

Molnibalage
#55251
A B-2-nek is van elvesztési kockázata. Emberrel és nimbusszal. Egy BGM-109 mellétrafálása mínuszos hír. Árban sem ver senkit a földhöz. Be sem kell igazán repülni az ellenfélhez, hacsk nem Kína kontinentális területe vagy Oroszország közepe a cél?

Az F-22A megléte ezerszer tisztázzott ügy. Nem tehették meg, hogy ne állítsák rendszerbe. A B-2 dettó ugyanez. Már elkezdték gyártni, mikor kirúgták alóla a SZU-t...

Az F-35 válasz a 4. gen gépek elõnyének fokozatos elerodálódására. Ha meg már új gép kell, akkor miért ne legyen stealth? A vevõk droidsága, hogy "mindetudó" F-35-öt akarnak. Az eredeti kocepció az volt, hogy egy ez stealth F-16C, nagyobb hatótávval és kész. Úgy nem is kerülne 100 misibe. Ehhez képest ma részben már az F-22 fog utána loholni. Így naná, hogy fejvakargatós a sztori..

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#55250
Megnézném az árcímkéjét is...

Hát nyilván sokszorosa lesz egy buta Mk.82-nek. 😊

Mitõl lenne hatákonyabb? A komoly hatalmak gyakorlatilag mind rendelkeznek már lassan ABM rendszerekkel, a pontcélokat képesek lesznek védeni, mire ebbõl lesz valami. Egyesk már most is...

Biztos vagy te abban, hogy az ABM-ek hatékonyak egy vízszintesen hiperszonikus sebességgel repülõ cél ellen? Ugyebár azokat arra tervezik, hogy ballisztikus pályán repülõ célokat találjanak el.

Egy BGM-109 filléres, és röhögve indítanak 200 millióból egy 200-as salvót.

Akkor még egyszerûbb lenne B-2A-kat küldeni oda, és JDAM-okkal megszórni a célpontokat - az meg még olcsóbb lenne (egy JDAM ugye nem 1 millió dollár, hanem 40-70 ezer dollár).

A katonai vezetõk számára jó a több választási lehetõség, mivel a célnak a leginkább megfelelõ eszközt vethetik be.

És farkába harapó kígyó esete. Minek kell egy "gyémánterakásos kalapács", mikor a sima is megteszi és most megvan?

Ezt tedd fel akkor a B-2A, F-22A, F-35A/B/C esetében is.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#55249
Kézi lõfegyverek, lõszerek. Én ilyenekrõl olvastam, de ezek pletyka szintû dolgok, normális forrásoknál sehol sem láttam, hogy tételesen mit is dobtak le.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#55248
Gránátrobbanás: valami ilyesmit sejtettem, de csak feltételezés szintjén. Azért jobb így, megerõsítve olvasni. 😊

Videnyó: Ne mindig magadból indulj ki. 😉

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#55247
<#worship>
#55246

Apám,nekem életem a kungfúúúúúúú!!!!!!!!!!!

Molnibalage
#55245
Harcjármûveket nem lenne érdemes, mert karbantartás hiányában hamar tönkremennének. Személyi fegyverek és kézi pct eszközök a felsõ határ. Igazából képzett célmegjelölõ lenne az, ami aranyat érne...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#55244
<i>Hiperszonikus sebességre tervezett siklóbomba? 😊</i>

Megnézném az árcímkéjét is...


<i>Viszont gyorsabban és hatékonyabban, mint a jelenlegi robotrepülõgépek. Amíg nincs hiperszonikus robotrepülõgép, addig a legjobb választás.</i>

Mitõl lenne hatákonyabb? A komoly hatalmak gyakorlatilag mind rendelkeznek már lassan ABM rendszerekkel, a pontcélokat képesek lesznek védeni, mire ebbõl lesz valami. Egyesk már most is...

Egy BGM-109 filléres, és röhögve indítanak 200 millióból egy 200-as salvót. Sok szerencsét. Ebbõl a valamibõl egy ilyen csoffadt gép tizedes sem jönne ki, ha létezne. És akkor még szerintem alábecsültem a költségeket és rózsaszín köd ülte meg fejemet.


<i>Hát nem sok ország van, amelyik ennyire specializált eszközt kifejlesztene és üzemben is tartana, de az USA pont ilyen. Lásd B-2A vagy B-1B...</i>

És farkába harapó kígyó esete. Minek kell egy "gyémánterakásos kalapács", mikor a sima is megteszi és most megvan?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#55243
Ha már egy kis haditechnika irták a egy pár hirportálon hogy a Libiai lázadoknak a franciák fegyvereket dobtak le ejtõernyõvel . Konkrétan milyen tipusú fegyverek voltak ezek megemlitették a MILAN páncéltõrõ rakétát is . Még olyat is emlitettek hogy könnyû páncélozott jármüveket is kaptak ? Mik voltak ezek milyen tipusok ? Mert hivatalosan a franciák csak 40 tonna fegyvertámogatást ismernek el . Löfegyvereket adtak mert nem nagyon részletezik a dolgokat .
#55242
Sokkal gyorsabb. A lõpor égése csak zárt térben (ahol az égés során nõ a nyomás és a hõ) gyors, de ez is messze elmarad a robbanóanyagok robbanási sebessége (de nem égése!) mögött.
Például ha az aknevetõ lõszer lõporát kihajtogatja az ember (a karikát egy nagy S alakba) akkor akár az egyik végét a kezedben is foghatod miközben meggyújtod a másik végét.
A robbanóanyagok legtöbbje is éghet, ez szintén nem feltétlenül gyors, de a legtöbb égése átmegy robbanásba, persze gyakran eleve inkább robban és nem ég...
A valószínûsége - a gránátrobbanásnak - azért kisebb mert maga a gránátrész kisebb (kisebb a találat valószínûsége), a gránátok rendszerint erõsebb fallal rendelkeznek mint a lõport tartalmazó hüvely, és az alkalmazott robb.ag-ok stabilabbak mint a lõpor.

Igen, figyelemfelhívásnak jó a videó, de csak az amúgy is ismert dolgoknak egy színes szagos szép videnyós bemutatója. 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#55241
Nem vitatom, de pár dologban azért felhívja a figyelmet arra, hogy miben hibásak a nyugati megállapítások (szovjet vs. export változatok, a robbanóanyag a testben a Javelin-teszteléskor, stb.).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#55240
Annyival gyorsabb a robbanótöltet expanziója?

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#55239
Ez csak egy tesztgép. A harci verzió lehet ember vezette is. Persze nem sok értelme lenne, de lehet ember vezette is.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#55238
Én mivel bombázna? Olyan oldaási sebesség mellett és célmegvilágítás hiányában max. GPS vezérés jöhet szóba.

Hiperszonikus sebességre tervezett siklóbomba? 😊

Pontcélok támadására lenne csak alkalmas a gép, méregdrágán.

Viszont gyorsabban és hatékonyabban, mint a jelenlegi robotrepülõgépek. Amíg nincs hiperszonikus robotrepülõgép, addig a legjobb választás.

Viszont egy ilyen gép árából (hasraütök) egy TFW gépállomány jönne ki és valszeg repórájra is.

Hát nem sok ország van, amelyik ennyire specializált eszközt kifejlesztene és üzemben is tartana, de az USA pont ilyen. Lásd B-2A vagy B-1B...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Molnibalage
#55237
Egyébként közép és kis hatótávolságú taktikai atomfejes harcászati nukleáris hordozójuk régen volt, ilyen volt a Pluton vagy a Lance. Az Iszkander viszont ezeknél lényegesen pontosabb és hagyományos harci része is variálható. Persze ettõl olyan marha drága, csak kiemelten fontos célokra érdemes indítani.

pl. tucatnyi összezsúfolódott harckocsi, mobil vezetési pont, telepített légvédéelem stb. ellen.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#55236
Gondolom az eltérõ filozófia. Még a Hidegháború alatt is, mikor eszémletlen mennyiségio fölény volt a vörös oldalon, akkor is elhanyagolták a csapatlégvédelmet mondván, hogya légierõ úgyis megszerzi a légifölényt...

Egy Iszkander ára 5 misi táján van + a platform. A légierõ - ha valóban megszerezte a fölényt - filléresen mérhet csapást ehhez képest. Persze ameddig van ellenállás, addig a kockázat is nagyobb.

Számtalanszor leírtam, hogy egy ballisztikus rakéta észlelése esetén sem mondja meg senki, hogy milyen harci része van. Vegyi? Biológiai? Nukleáris? Hagyományos? Valaki nem feltétlen várja meg, hogy becsapódjanak...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#55235
Az Orosz Iskandernek mért nincs US megfelelõje?
rémlik vmi, hogy mert nehéz megkülönböztetni és amik ezért nem csinálnak ilyet no de Oroszok nem tartanak ettõl?

és akkor a linkelt dolog minek/hova? Mik az elõnyei?

#55234
Jó videnyó, de éppúgy féligazságokat emleget mint a ny-i technikát istenítõ videók. 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#55233
Csak egy apróság ehhez a paneles dologhoz Cifu. A dolog csak addig mûködik amíg a lõszerek lõpra ég. Ha maguk a gránátok robbannak akkor - majdnem - ugyanúgy megy a levesbe a jármû... Igaz a gránátok robbanásának az esélye csak töredéke a lõpornak.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#55232
@Wampa: Segíts pls, nem találom az A-10-es cikket. :-S
#55231
"Ki mondta, hogy 1 sorozatra kiengedtem? Én kb 100-150 lövedékes sorozatokat használok..."

Senki nem mondta, arra írtam, hogy a játékban olyan lehetõségekkel is élhetsz ami a valóságban - tudtommal - nem áll rendelkezésedre. De ez is megcáfolás alatt áll.
Molnibalage
#55230
Akkor csapásmérõ fegyverként még annyi értelme sincs. Egy UAV esetén is kirtikus lehet a RoE normális alkalmazása. Egy ICBM drágább köntösben ez. Felderítésre jó.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#55229
Ezt a hiperszónikus fityfenét se ember vezeti.

Falcon HTV-2


Molnibalage
#55228
Nem, nem az okoz gondot. De minek egy ilyen méregdrága eszköz, mikor ICBM-be töredék áron tehetsz új végfázisos vezérlést. Ja, és azt nem ember vezeti, mint ezt a hiperszónikus fittyfenét.

Viszonyításképpen. Az SR-71 tiszta repóra költsége a support gépek miatt és maga a gép különleges volta miatt a '80-es évek elején volt ~100 ezer dollár / óra. Ez mai áron olyan ~250k/óra. Az F-16C/D gépek óránként 8k zöldhasúért repkednek. Kicsivel nagyobb tûzerõt és multifunicionalitást képviselnek egy ilyen hiperszonikus akárminél és megvannak. Ahogy a B-2-is...

A Concorda nem 20 Mack körüli reentry sebességgel bírt...

'90-es évek óta a GPS fegyverek jelentenek újat, a képalkotó rendszerek elve nem változott, "csak" a minõsége.

Felderítõ repülésekre jó lehet egy ilyen gép. Mint támadó fegyver teljesne értelmetlen. A harfeladatok nagy része amúgy sem stragégiai, hanem CAS vagy idõfüggõ csapásmérét. Mindkettõre alkalmatlan ez a valami.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Bucser
#55227
1.: nehogymár a gps vezérlés gondot okozzon mikorra az a gép szolgálatba állna...

2.: repültóra: nem mindegy, hogy egy egész tfw-t 36-órán át kell reptetned vagy csak 6-on keresztül áttelepüléshez vagy felderítéshez.

3.: a hõvédelem bontható (lásd concorde orra anno) és senki nem mondta, hogy nem lehet egy hõpajzs alá elektronikát rakni.

4.: Megint elköveted a hibát, hogy egy jövõbeli gépet jelenbeli technóval akarsz felszerelni és nem veszed figyelembe a technika fejlõdését az elkövetkezõ 10 évben. (hisz nem hiszem, hogy jövõrefog fegyverbe állni.) Nézd csak meg a 90-es évek és 2010 közötti különbséget repfedélzeti fegyverek esetén.

"Whether you Kill or get Killed it is just a way to Kill time" Zaraki @ Bleach #36 SC SQ42: "Give in to the Hype, It is worth it" https://robertsspaceindustries.com/enlist?referral=STAR-NVZF-5CZF

Molnibalage
#55226
Én mivel bombázna? Olyan oldaási sebesség mellett és célmegvilágítás hiányában max. GPS vezérés jöhet szóba. A bomba sem lehet áltagos, mert vissza kell jönnie a légkörbe. Hõvédelem kell. Ergo mindenféle képtalkotó rendszer használhata nagyjábó kilõve és a lézeres rávezetés meg az autonóm használat miatt. Pontcélok támadására lenne csak alkalmas a gép, méregdrágán. Viszont egy ilyen gép árából (hasraütök) egy TFW gépállomány jönne ki és valszeg repórájra is. Atomfegyverhordózónak ennél sokkal jobb platformok vannak.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#55225
Használat:

-Bombázógép (a légvédelem számára roppant nehéz, ha nem lehetettlen lelõni jelenleg, bárhova elérhet pár óra alatt)
-Felderítõ (lásd bombázógép)
-Csapatszállító (pár óra alatt a világ másik felébe lehet szállítani egy kisebb beavatkozó egységet)

Hajtómû:

-Scramjet alapvetõen, tehát olyan torlósugár-hajtómû, amelybe a levegõ szuperszonikus sebességgel érkezik az égõtérbe.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

Willenbrock
#55224
Olvastam a hiperszónikus gép tervérõl,túl azon hogy sok hasznos új tapasztalatot szerezhetnek vele a mérnökök van-e egy ilyen gépnek katonai haszna?Hogy tervezik használni,többször felhasználható?Rakétahajtómû hajtja?

#55223
Sajnos nem ez az, az általam keresett fórum angol nyelvû volt, azért kösz a tippért.
#55222
Ez is egy elképzelés, de én a békésebb megoldást ábrázolnám. 😊
#55221
Nem inkább a gépeik mögé behúzúdva lövöldöznek egymásra az oldalfegyvereikbõl? <#smile>

#55220
Egyébként az IIAF gépei milyen "nemzetközi" hadgyakorlatokon vettek részt?
#55219
Akkor így jobb? 😊
" ahogy az IAF és az IIAF gépei ott állnak egymás mellett,"
[NST]Cifu
#55218
IAF = Israelian Air Force
IIAF = Imperial Iranian Air Force (a Sah idejében)
IRIAF = Islamic Republic of Iran Air Force (a modern iráni légierõ)

Két IAF még lehet egymás mellett, az Indiai légierõ is IAF angol rövidítésû ugyanis. Viszont nekik nem volt soha Phantomjuk.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#55217
Két IAF????

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

#55216
Csak kíváncsi voltam, mert felvetõdött bennem, hogy megcsinálnám makettben, ahogy az a két IAF gépe ott áll egymás mellett, s a pilóták beszélgetnek. 😊
[NST]Cifu
#55215
Erõsen kétlem. Miért? 😊

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#55214
Lenne 1 kérdésem: állt-e valaha egymás mellett iráni és izraeli f-4-es?
#55213
Értem, köszönöm!

[NST]Cifu
#55212
Ezek a gépek még kísérleti fázisban vannak, a repülésük viselkedését vizsgálják, így az orrukban nincs mûködõképes radar, az orrkúp hegyére pedig pitot-csõ került. A pitot csövöm lévõ két-két apró szárnyacska a csúszásérzékelõ, mivel az elõrenyúló pitot-csõ körüli légáramlást a gép saját áramlása nem érinti, ezért így pontosabban lehet meghatározni, hogy a gép mozgásában van-e valami káros jelenség. Ilyet amúgy minden kísérleti jellegû gépen látni, fontos a gép repülési jellemzõinek megismerésében. A sorozatgyártott gépeken persze már nem használnak ilyeneket, ott az orrkúp már "tiszta", hiszen a radarnak át kell látnia rajta.


Egy MiG-21F-13 pitot csöve, rajta a csúszásjelzõkkel


Kínai J-20 protogép, ott is látható a pitot-csõ


T-50 proto, itt jobban látható a pitot-csõ

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!