95109
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#63569
A C-130, mint bombázó totálisal elvetélt ötlet. Olyan nagy és olyan lassú, hogy labádba nem rúg. Cifu már nagyából leírta, hogy mi a gond.
A C-130 sebessége röhejesen alacsony már az '50-es években is nevetségesen elavult lett volna, mint bombázó. Teljesen értelmetlen a 72 db Mk-82 és 130 db GBU-39-et cipelni. Egy kőkorszaki Il-28 is hülyére verné a C-130-ból kifejlesztett bombázót. -
#63568
De az, hogy a C-130 használók közül senki se vette volna meg ezt a változatot vagy ha már voltak C-130-ai, akkor ne építette volna egy részüket többfeladatúra az a sok rendszeresítő ország miatt is valószínűtlen. -
#63567
Igen, teljesen eltérő a feladatkör.
Ezt csinálja az összes multi-role repülőgép. Teljesen eltérő feladatokat oldanak meg.
Ezen kívül nézd meg a gép képességeit, és tedd a B-52-es mellé.
Nem. Azt nagyon kevesen használják. A C-130-at sokan. A C-130 olyan helyen is leszállhat, ahol a B-52 nem. Tehát közelebb állomásozhat a munkaterületéhez. Rengeteg érvem van még.
Sok gyártó fejleszt valamit állami támogatás nélkül. Néha vesztenek, mint az F-20 esetén a Northrop Corporation. Szerintem nem lehet olyan irgalmatlan nagy összeg a veszteség, ha senkinek se kellene egy olyan C-130-as, amit mondjuk 3 óra alatt B-130-á alakíthatnak (vagy vissza).
Elvihetne mondjuk 130 db GBU-39-t, vagy 75 db Mk 82-t. Szerintem ezek korrekt becsült darabszámok.
Nem zárom ki, hogy van valami műszaki oka, hogy nincs B-130 vagy nem épült XB-130. De az, hogy a C-130 használók közül senki se vette volna meg ezt a változatot vagy ha már voltak C-130-ai, akkor ne építette volna át őket többfeladatúra.
Pontosan hogyan kellene nevezni egy olyan C-130-ast amit átépíthető bombázónak, ahogy felvázoltam? Vagyis vagy teherszállítóként repül, vagy bombázóként. B/C-130? Vagy ha B/C, akkor az azt jelentené, hogy repülés közben válthat feladatkört? Mert nem arra gondoltam. -
pinnacle #63566 Sziasztok!
Orosz-Grúz konfliktusról képeket, lehetőleg albumba hol találok?
Párat már találtam, de sok kép törölve lett.
Köszönöm -
#63565
Egy kis segítséget szeretnék kérni. :)
A légierőnél a repülési tervtáblán az egyes repülési feladatokat szimbolizáló jelölések és feladatszámok érdekelnének. (remélem nem számítanak államtitoknak)
Valamikor régen - kb. 15 évvel ezelőtt - saját kezűleg rajzoltam ilyeneket Pápán de sajnos már nem emlékszem az összes jelölésre rajta, pedig akkor képben voltam velük. :)
Szóval, ha nem titkos anyag és valaki tudna benne segíteni akkor azt megköszönném. -
#63564
Robert Turp-nak van egy durva hangja :D.
Készült ebből egy mozi is, ha jól emlékszem. -
#63563
A Bradley fejlesztéséről volt is egy film a Pentagon wars. Nem dokumentumfilm de ha csak a fele igaz már az is nagy gáz. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#63562
A mai világban 10%-os költségtúllépés nem sok főleg úgy, hogy utólag kellett az egész projektet átszabni.
A 10% csak az R&D, és csak a 2007 vs. 2012-es árakat nézve. A fly-away cost terén csaknem 25% már az eltérés (detto 2007 vs. 2012). A fő probléma az lesz, ha az üzemeltetési költségek is elszállnak. Ezzel amúgy játszanak is a kritikusok, mert itt ugye a program teljes élettartamát 50 évre számolják, szemben a korábbi 30 éves ciklussal. Vagyis ha valaki nem figyel, és csak a korábbi típusok adatait veti össze, akkor eleve egy elég magas szám jön ki az F-35-ös kárára.
Csakhogy egyik F-35 sem variaszárnyú, a F135-nek a jelek szerint nincsenek olyan gyermekbetegségei, mint az TF-30-nak és a legbonyáosabb F-35B mennyiséges a teljes mennyiséghez képest elenyésző.
Nincs variaszárny, viszont van lopakodó képességet meghatározó festés, van emelőrotor, van elektro-hidraulikus mozgató motor, és így tovább. Az R&D elején pedig éppen az F135 volt az egyik legproblémásabb elem. Én továbbra sem látom, hogy érdemes lenne hurráoptimizmusban kitörni, de persze temetni sem temetem az F-35-öst.
Teáht a projektre költhető pénz nem mindig változott, csak a magasabb költség miatt nőt a gépek unit és program cost ára is
Összetettebb a dolog, mert az alacsonyabb gépszám alacsonyabb üzemeltetési költséget is jelent, és leginkább az fly-away cost és az üzemeltetési költség az, ami a program teljes költségét drasztikusan el tudja úsztatni.
Még a számokkal sem tudnak sokszor rendesen játaszni, mert ennyire lövésük sincs...
Ez azért a másik oldalról is megvan. A Lockheed is eljátszotta már azt, hogy milyen olcsó is az F-35, kihoztak az LRIP-7-re már 100 millió USD alatti árat. Azt persze kihagyták, hogy ebben nincs benne a hajtómű, ami további legalább 35 millió USD. Ezt a hajtómű nélküli Fly-away cost-ot amúgy úgy tudom a Boeing találta ki az F/A-18E/F kapcsán, ami azért volt gyönyörű, merthogy ugye két hajtóműves gép... :)
A kínos problémáknál felsorolt eseteknél mi volt kínos...?
Az M60A2 esetében a Shillelagh rendszer megbízhatósága, a célravezető számítógép tömege, hőtermelése és megbízhatósága. A Bradley esetében szinte minden, először a torony szükségessége (ami amúgy utólag került a járműre), aztán az úszóképesség megvalósíthatósága (nem is lett végül úszóképes), az ATGM (TOW) szükségessége (hiszen anno az M2 Bradley-t eleve az M1-esekkel való közös használatra szánták, csak az M3-asok működtek volna függetlenül, de egy felderítő járműnek viszont nem az ellenséges harckocsik elleni harc a feladata).
Az F-5G (ami később az F-20 lett) program keretében a Northrop arra épített, hogy a modern technológiák a szórakoztató és számítógép technológiába átültethetőek a katonai alkalmazásokba, nevezetesen az F-5G avionikája, fedélzeti rendszerei kellően olcsóak lehetnek, hogy ahhoz, hogy a gép olcsó tudjon maradni annak ellenére, hogy felér többé-kevésbé a konkurenciához (Mirage-2000, F-16). A Northrop akkori vezetője azt tűzte ki a program céljául, hogy az F-16 képességeinek a 80%-át tudja hozni, de fele áron. Tette mindezt úgy, hogy az F-15 és az F-16 programbanokban is sok problémát okozott a modern avionika integrálása, és annak megbízhatóvá tétele. A Northrop szigorúan saját mércét állított fel az F-5 sikerére építve, amely a megbízhatóságot és a repülőórára vetített karbantartásigényt favorizálta, erre is építették az egész marketinget (pl. MFHFB: F-20: 4,2; F-16A: 3,1; A repült órára vetített karbantartási igény: F-20: 15,1; F-16: 33,9). Csakhogy az USAF a kezdetektől fogja jelezte a Northrop-nak, hogy nem túl kívánatos személyek (kezdve ott, hogy az F-20 soha nem szállhatott le USAF reptéren, sőt, az 1984-es párizsi légishow-n kénytelen volt a Northrop lefestetteni a gépre pingált USAF felségjelet, hiszen a gép nem az USAF tulajdona), a Northrop mégis folyamatosan abban a hitben élt, hogy van esélye, lásd ADF tender. Az F-5G / F-20 számtalan kritikát kapott, irónikus módon azon külföldi pilótáktól is, akik lehetőséget kaptak a kipróbálásukra, hiszen ők a "csúcs", modern és nem utolsó sorban az USAF által használt F-16-ost akarták inkább (Pakisztán esete). -
#63561
A mai világban 10%-os költségtúllépés nem sok főleg úgy, hogy utólag kellett az egész projektet átszabni. A gáz- és kőolaj iparban tőlnük kiviteli tervezéskor is 5-10%-os pontosságú költségbecslést várnak el. Szóval, ha tényleg csak 10%, akkor kb. a nagy büdös semmit lovagolnak. Ilyenkor hoznék a mindennapi életből példákat tervezett és valós kiadásokra és megnézném, hogy a gyök2 user képes -e ennyire pontosan saccolni mikor az ő problémáik komplexitása sehol nincs a JSF programhoz képest. Vagy csak megkérdezném a videón tomboló emereket, hogy ők mikor tudtak ennyire pontosan saccolni egy utólag átírt projeknél. Vagy egy jó sejtésem, hogy mi lenne a teszt vége...
Azért ezzel kapcsolatosan lehet mondani ellenpéldákat is (F-14, hogy tovább ne menjünk). Szóval akkor lehet ebben bölcsnek lennünk igazán, ha már lesznek valós üzemszerű tapasztalatok.
Csakhogy egyik F-35 sem variaszárnyú, a F135-nek a jelek szerint nincsenek olyan gyermekbetegségei, mint az TF-30-nak és a legbonyáosabb F-35B mennyiséges a teljes mennyiséghez képest elenyésző.
Azért a keretszámokat így is többször újratárgyalták már, és részben a Pentagon kérésére, ugyanis a szerződésben szereplő rendelés állományt csökkentették. Szóval itt oda-vissza megy azért az olló...
Teáht a projektre költhető pénz nem mindig változott, csak a magasabb költség miatt nőt a gépek unit és program cost ára is. Ezt viszont úgy adják el, hogy a gép x%-kal többe került, ami statiszitkailag igaz, de ettől egy centtel sem költenek többet. Paff... Még a számokkal sem tudnak sokszor rendesen játaszni, mert ennyire lövésük sincs...
A kínos problémáknál felsorolt eseteknél mi volt kínos...? Az szárazföldieket nem ismerem, de az F-20-nál konkrétan semmi sem volt. A fizikálisan túlterhelt és stressz alatt levő pilóták odavágták a gépeket, aminek semmi műszaki baja nem volt tudtommal. Csak éppen ez ÉS az, hogy az F-16 már futott elkaszálta a gépet. -
#63560
Sajnos nem. Merthogy a gép is többet tud...
Amennyire én tudom, 2007 óta több igénylista nem lett, sőt, inkább csökkent (az integrált fegyverek terén például). A 2007-es R&D költség 44,8 milliárd dollár volt, a 2012-es már 55,2 milliárd, vagyis bő 10%-os emelkedés, az egyik nagy késlekedő a Pratt & Whitney, holott a hajtóműre vonatkozólag nem történt jelentős képességváltozás.
A Fly-away cost tervek 2007-ben 113 millió dollárt nyomtak az F-35A-ra (ez 2012-ben 125 millió), 2012-ben már viszont 161 millió volt ugyanez a terv.
Az eredeti, 2001-es elképzelésben még nem volt benne a DAS, és egyszerűbb volt az elvárás a sisakcélzó terén például. De ezek a változások 2003-ban már megjelentek.
Ez még persze nem vízválasztó, hiszen csaknem minden katonai program túlköltekezik, de itt különösen kellemetlen a dolog per pillanat, mert ha minden egyes gép csak egy millió dollárral magasabb fly-away árral készül, már az is csaknem 2,5 milliárdos plusz költség...
Anno ezt mondták hasonló kétketők az F-15-re, azt Szaúd-Arábiában a Sivatagi Vihar alatt 90% táján volt a hadrafoghatóság úgy, hogy a reptér egy aszfaltcsík és tent city-t jelentett...
Azért ezzel kapcsolatosan lehet mondani ellenpéldákat is (F-14, hogy tovább ne menjünk). Szóval akkor lehet ebben bölcsnek lennünk igazán, ha már lesznek valós üzemszerű tapasztalatok.
Jaaaaaaaaaaaaaaa, hogy akkor arra nem lehetne politkai karriert építeni és szidni a "mocsok fegyvergyártókat" meg szavazatot szerezni...
Azzal is lehet politikai karriert építeni, hogy a ekézik a fegyvergyártókat. :)
Legfeljebb nem rájuk kell építeni a háttértámogatást. :)
Fix cél nélkül ugyebár, mert menet közben jut eszükbe, hogy garzon helyett kacsalábon forgó palota mégis jobb lenne...
Azért a keretszámokat így is többször újratárgyalták már, és részben a Pentagon kérésére, ugyanis a szerződésben szereplő rendelés állományt csökkentették. Szóval itt oda-vissza megy azért az olló...
Ez nálam többnyire szintén a fejberúgás kategóriát meríti ki. Mert erre az óvodás is képes, még érvek sem kellenek hozzá...
Attól, hogy a kritika mikéntje nem éppen fair, azért a benne lévő igazságot még nem kellene elvitatni szerintem. Az F-35 egy igazi fehér elefánt szintre indult már el többször (2007-ben még 2012 volt IOC-re megadva az F-35A esetében, per pillanat nincs a szerződésben IOC megszabva, egy jó kerek TBD szerepel ott, és becslés, hogy talán 2017-2019 körül...), az is érdekes kérdés, hogy én még sose láttam programtervet arra, hogy a JAST / JSF programmal egyenértékű három különálló típus kifejlesztése mennyibe fájna, vagyis számszerűsítve azt, hogy a JAST / JSF mégis milyen megtakarítást hozhat (egyébként üzemeltetés terén kétségkívül sokat szerintem, de az R&D és a Fly-away cost terén viszont ellentétes).
Nyilván nem szabad elhamarkodottan dönteni sem, ám az sem jó, ha a kritikákat félresöprik, mert abból adódhatnak aztán kínos problémák (pl. M60A2, M2/M3 Bradley, F-20). -
#63559
-Sokkal drágább lett, mint tervezték, tehát a költséggel kapcsolatos dolgokban sok az igazság.
Sajnos nem. Merthogy a gép is többet tud... Ez kb. olyan, mintha rendelnél egy garzonlakást, és a végén kapnál egy teraszos, háromszor akkora panorámás lakást, mert az kéred. Többe kerül...? Tényleg...? Mivel ezt teljesen elhallgatják, ez így nem érv, hanem legfeljebb egy fejberúgásra jogosít fel részemről, mert nettó hazugság az egész.
-Nem volt csatában... nos ez igaz, de úgy érdekes ez az indok, hogy utána rögtön az a következő érv, hogy 2019 előtt nem várható az IOC (gyakorlatilag harcképesnek való minősítése).
Tehát nettó balfaszok. Általános iskolás alsó tagozatban fejlettebb érvrendszerem volt ennél...
-Annyira bonyolult, hogy örülhetnek, ha minden másnap bevetésre képes lehet... Ezt nehéz előre megmondani, az tény, hogy sokkal bonyolultabb, mint az elődei, de hogy ez üzemeltetési szempontból mennyire fog a hátrányára válni, azt majd évekkel a rendszerbe állítás után lehet leszűrni.
Anno ezt mondták hasonló kétketők az F-15-re, azt Szaúd-Arábiában a Sivatagi Vihar alatt 90% táján volt a hadrafoghatóság úgy, hogy a reptér egy aszfaltcsík és tent city-t jelentett...
-A Lockheed Martin iszonyú pénzt szakít. Tényszerű, hogy a Lockheed roppant jól járt az F-35 programmal.
Minő borzalom, hogy a kapitalizmusban a megrendelő kérését teljesítő cég profitot merészel termelni, úgy hogy a fenti példával élve rendeltek tőleg egy garzont és építenek helyette lassan egy palotát és mindenz menetközben derül ki...
Hozzá kell tenni, hogy bár a kisfilmben a Lockheed Martint teszik ezért felelőssé, a koncepciót nem ők találták ki, a Pentagon találta ki, és ő bízta meg a Lockheed Martint, hogy valósítsa meg.
Ja. Tehát a LM helyett tessék a kedves döntéshozókat okolni meg a megrendelőt...? Jaaaaaaaaaaaaaaa, hogy akkor arra nem lehetne politkai karriert építeni és szidni a "mocsok fegyvergyártókat" meg szavazatot szerezni... Még jó, hogy bedőlni ilyen videóknak és hülyének lenni alkotmányos alapjog...
-Concurrent contract. Ki vállalná el egy roppant bonyolult gép kifejlesztését szűk határidőkkal fix költségekkel? Sacc per kábé senki, vagy még a mostaninál is nagyobb összeget mondana be, nehogy csődbe vigye saját magát.
Fix cél nélkül ugyebár, mert menet közben jut eszükbe, hogy garzon helyett kacsalábon forgó palota mégis jobb lenne...
-A katonai kiadások a legrosszabb befektetések az állam szempontjából. Egyfelől igen, másfelől elég rövid ideig maradna az USA a világ vezető hatalma, ha hirtelen nem költene a hadseregére, és helyette inkább az oktatásra vagy az egészségügyre költené el a Pentagon költségvetését...
Hát igen. Itt a jenki szemérmességre jellemzően elhallgatják, hogy újeszéj az miért is a világ egyik vezető hatalma. Lehetne erre mondani, hogy no problem, a power projection képességet felszámoljuk, meg hosszútávon az érdekérvényesítést és akkor integess az amerikai álomnak. Jaaaaaaaaaaaa, hogy ezzel 0 szavazatot lehet nyerni...?
Ez a fő probléma az ilyen, láthatóan főleg politikai alapú kritikával. Nem nyújt alternatívát, csak azt mondja, hogy ez így rossz.
Ez nálam többnyire szintén a fejberúgás kategóriát meríti ki. Mert erre az óvodás is képes, még érvek sem kellenek hozzá... -
Ninju #63558 Gondolom legalább kétszer drágább az üzemeltetése. :) -
Drubowski #63557 Elkezdődött a 2014-es indiai Defexpo. -
#63556
Igen, teljesen eltérő a feladatkör. A bombázók törzse jellemzően kis keresztmetszetű, hiszen a bombák / rakéták elég sűrű dolgok, tehát kis helyet foglalnak, de nehezek. A tehergépek ellenben sokszor könnyű, de nagy kiterjedésű dolgokat kell, hogy szállítsanak, ezért széles, nagy törzsre van szükség. A széles törzs pedig nagyobb légellenállást jelent, ami kisebb sebességet és hatótávolságot is okoz. Vagyis ha hatékony bombázót akarsz, keskeny törzsel kell tervezned. A kör bezárul...
Ezen kívül nézd meg a gép képességeit, és tedd a B-52-es mellé. A B-52 csaknem kétszer nagyobb sebességre képes, kétszer akkora hatótávolsággal, terhelve kétszer magasabban képes repülni, a hasznos terhelhetősége pedig nagyobb. Magyarul még a B-52H is jobb bombázó, mint amilyen a B-130 lenne... -
#63555
-Sokkal drágább lett, mint tervezték, tehát a költséggel kapcsolatos dolgokban sok az igazság. Az már más kérdés, mi miatt is történt ez. Részben valóban a sok utólagos igénylista, de ezek mellett a sok innovatív technológia miatt sok előre nem számolható nehézséggel is szembesültek, amelyek orvoslása persze időbe és pénzbe kerül. Ezek mellett vannak persze olyan problémák, amelyeket előre is sejthetőek voltak (pl. az emelőrotor miatti problémák az F-35B esetében).
-Nem volt csatában... nos ez igaz, de úgy érdekes ez az indok, hogy utána rögtön az a következő érv, hogy 2019 előtt nem várható az IOC (gyakorlatilag harcképesnek való minősítése).
-Annyira bonyolult, hogy örülhetnek, ha minden másnap bevetésre képes lehet... Ezt nehéz előre megmondani, az tény, hogy sokkal bonyolultabb, mint az elődei, de hogy ez üzemeltetési szempontból mennyire fog a hátrányára válni, azt majd évekkel a rendszerbe állítás után lehet leszűrni.
-A Lockheed Martin iszonyú pénzt szakít. Tényszerű, hogy a Lockheed roppant jól járt az F-35 programmal.
-3 különböző igénylista, ami miatt egyet sem tud tökéletesen teljesíteni, és a legdrágább megoldás egy sárkányszerkezettel kiszolgálni mindhármat. Ez megint nehezen alátámasztható / cáfolható, ám tény, hogy sok extra költség és csúszás ennek a koncepciónak tudható be. Ugyanakkor nehéz azt is bizonyítani, hogy három különböző sárkányszerkezetet, három eltérő típust kifejleszteni és legyártani olcsóbb lenne. Szóval ez egy gumi-indok, ha akarom így igaz, ha akarom úgy igaz.
Hozzá kell tenni, hogy bár a kisfilmben a Lockheed Martint teszik ezért felelőssé, a koncepciót nem ők találták ki, a Pentagon találta ki, és ő bízta meg a Lockheed Martint, hogy valósítsa meg.
-Concurrent contract. Ki vállalná el egy roppant bonyolult gép kifejlesztését szűk határidőkkal fix költségekkel? Sacc per kábé senki, vagy még a mostaninál is nagyobb összeget mondana be, nehogy csődbe vigye saját magát.
-Lobby és annak következményei. Jóreggel kívánok, ez évszázados történet, az amerikai gazdasági és politikai vezetők egymásból élnek. Ilyen a rendszer. Változtasd meg, ha meg tudod, ám ezért önmagából nem a Lockheed és az érintett politikusok a felelősek, ők csak ebben a rendszerben próbálnak boldogulni (ettől persze morálisan még nem nehéz megkérdőjelezni)...
-A katonai kiadások a legrosszabb befektetések az állam szempontjából. Egyfelől igen, másfelől elég rövid ideig maradna az USA a világ vezető hatalma, ha hirtelen nem költene a hadseregére, és helyette inkább az oktatásra vagy az egészségügyre költené el a Pentagon költségvetését...
-A Pentagon költségvetésének megnyirbálása az egyetlen lehetőség arra, hogy ezt a rossz rendszert megreformálják. Érdekes tétel, egyfelől igen, a Pentagon rákényszerűlne, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen a költséghatékonyságra. Másfelől viszont nehéz megmondani, hogy harcképességben mennyit árt vagy használ ez a lépés adott esetben.
Ezen túl az F-35 is beletartozik a "Túl nagy, hogy elbukjon" problémakörbe. Egyszerűen nincs túl sok alternatíva, konkrétan az F-35B pótlására semmilyen sincs. Ha kihúzzák a dugót, akkor igencsak csipkedniük kell magukat, hogy valahogy betöltsék az űrt, amit ez a döntés okozna. Ez a fő probléma az ilyen, láthatóan főleg politikai alapú kritikával. Nem nyújt alternatívát, csak azt mondja, hogy ez így rossz. -
fonak #63554 Akkor nem értem miért sírtak egyesek, hogy rossz a kilátás a pilótafülkéből... -
#63553
A lélegeztetőgép gyártók ? :D
Ezért kérdeztem mert ti jobban beleláttok mint én. Viszont a lobbizás részében azért csak lehet valami, nem? -
fonak #63552 A Hercules kissé lassú gép lett volna a SAC-nak. Amúgy az
argentinok pl. tettek bombafüggesztőket C-130-asra a falklandi háború idején. -
#63551
Igazi bombázóra. -
fonak #63550 Nem igazán értem. Az AC-130-asra gondolsz? :) -
#63549
Van valami különösebb oka, hogy C-130-ból nem lett B-130-as? -
Freeda Krueger #63548 Egyértelműen lejön.
Harckocsifetisiszták és a kutyalobbi. -
#63547
Na akkor szépen sorban.
Kritizálják, hogy nem volt még háborúban...? Tényleg bazdmeg..? Egy gép ami rendszerben van nem volt bevetve...? Micsoda meglepetés...
A gép egyesek szerint nem működik. Kicsit nagy szavak attól, aki sanszosan egy másodfokú egyenletet sem tudna megoldani és szerintem fizikai ismeretei egy lemmingével vetekednek...
A gép költségei megszaladtak. Tényleg? Naná, mikor a mostani műszaki tartalomnak köze nincs ahhoz, amit megrendeltek. Mégis mitől kerülne ugyanannyiba egy olan gép, amihez ehhez szükséges sok "vacakot" integrálni kellett....? Az erdeti koncepció szerint a gép egy lopakodó F-16C Block 52 szintű avionikával bírt volna, egyes vérmesebb szakértők mér radat sem akartak bele, mondván, hogy a többi gép látja majd el ez adattal, ez csak egy stealth fegyverpaltrfom.
Mi van most benne? A világon egyesi DAS körökörös optikai rendszer. Teljesen egyedi sisakdisplay ami a DAS-sal össze van köte és a pilóta átlát pl. a gép sárkánya átal kitakart részeken is. A világ egyik legfeljettebb AESA radarja van benne, világszínvonaú EW rendszerek, integrált TGP és FLIR úgy, hogy a gép stealth marad, stb.
Drágább lett a gép, mint tervezetétek...? Tényleg ti hatökrök...?
A szokásos balfasz videók sorába tökéletesen illeszkedik. A végén a "hány lélegeztető gépet lehetne venni" típusú összehasonlítás viszia a pálmát. Teljesen egyértelmű, hogy kik fianszírozták ezt az egész rövidfilmet, kettőt lehet találni... -
#63546
Csak az első 30 másodpercet néztem meg, de már abban is a szokásos állatságok jönnek elő. Végignézem, de a vérnyomás emelkedés nálam az garantáltnak tűnik... -
#63545
Mennyire igaz ez? -
#63544
-
Lacusch69 #63543 "Bolgod 40-diket F-16."
Azt hittem először, hogy valami török halandzsa...
-
#63542
Bolgod 40-diket F-16.
-
#63541
-
JanáJ #63540 
-
Kurfürst #63539 Az Intercooler/Aftercooler tudtommal ugyanaz, csak az egyik a brit, a másik az USA terminológia.
A célja hogy a többfokozatú feltöltők/kompresszorok/sűrítők esetén az első fokozat után, a sűrítéstől felhevült levegőt lehűtse, mielőtt belép a második sűrítő fokozatba.
A sűrítő pedig azért kell, hogy több levegőt nyomhassanak a motorba, így több üzemanyagot tudjanak elégetni és így növeljék a teljesítményt.
A rep. motoroknál általában alkalmaznak sűrítőt, hiszen nagy magasságban csökken a levegő sűrűsége, így a motorteljesítmény is leesik, ezt kompenzálni kell egy sűrítővel. Ezen felül a feltöltéssel nagyjából lineárisan nő a motorteljesítmény is, pl. egy 1 atm szívótérnyomáson dolgozó, 1000 lóerős motor kb. 1500 lóerőt fog leadni, ha 1,5 atm szívótérnyomásra töltik fel (50%-al több oxigén > 50%-al több üzemanyag égethető el hatásosan).
Persze maga a sűrítés sincs "ingyen", hiszen külön mozgó alkatrész, a kompresszor végzi, ami a működéséhez elég jelentős, rep. motor esetén akár többszáz lóerőnyi teljesítményt igényel. Ezt általában maga a motor szolgáltatja mechanikus áttéttelekkel (kompresszor), vagy az amerikaik kedvelték a kipufogó gázokat hasznosító turbinával hajtott "turbó" feltöltőket.
A Merlin motor viszonylag "kis", 27 literes lökettérfogata okán erősen igényelte az feltöltést, így elég extrém szívótérnyomással dolgoztak. (1,7 - 2,5 atm emlékeim szerint). Egy bizonyos feltöltés felett egy helyett már inkább két különálló, sorba kapcsolt kompresszort érdemes használni, azonban a sűrítéssel a levegő egyre inkább felmelegszik, és a forró levegő miatt a motorba fecskendezett az üzemanyag egyre inkább hajlamos lesz kopogásra, detonációra. Ezért is hűtik a két kompresszor fokozat között, illetve a hűtéssel a kompresszorok hatásfoka is nő: a lehűlt levegő kisebb térfogatú, könnyebb tovább sűríteni. -
JanáJ #63538 Valóban, csúnyán benéztem, de így legalább értem. Köszi. -
Lacusch69 #63537 Tévedés.
Az intercooler (töltőlevegő-hűtő) a feltöltő (turbó,kompresszor, G-lader) által sűrített levegőt hűti. -
JanáJ #63536 Köszi, de nem értem. :-( Az autóban ugye van egy hűtő, ami a motort hűti vízzel. Feltöltős motornál meg van az intercooler ami a kipufogó gázt hűti vissza mielőtt az meghajtaná a turbót. Itt is erről van szó, csak "nagyobban"? Mert te turbó utáni levegőt írsz.
(Nem jöttem rá, hogy az intercooler maga a hűtőt, vagy konkrétan a turbó előtti hűtőt takarja)
A légierőnek meg annyi köze van, hogy minek lőnék felül a NATO hk-kat és robbantanának ki fegyverkezést, amíg a légierőjük nincs pariban a nyugattal. Amíg az egyik lába rövidebb az asztalnak addig fölösleges a másikat hosszabbra hagyni. :-) -
#63535
Minek amíg nincs hozzá légierő.
Mi köze van a légierőnek ahhoz, hogy az Armata-ban 125 v. 152mm-es löveg lesz? :)
Az aftercooler minek?
Az Aftercooler a repülőgépmotoroknál a turbó vagy kompresszor fokozat utáni levegőt hűti le. Az adott esetben ha jól tudom, két sűrítő fokozat van, a kettő között van egy intercooler (közbenső hűtő), amely a két fokozat között hűtí le a levegőt, ez léghűtéses. A második fokozat után van az aftercooler, ami vízhűtéses. -
#63534
Gyakorlatilag Intercooler, csak angol terminológiában a legutolsó hűtési fázist jelenti, mielőtt visszatér a hőfelvétel helyére, a motorba. -
Massari #63533 Az előző az nem tudom micsoda , nem vállalok érte feleőséget :-*
-
JanáJ #63531 Az aftercooler minek? A motort ha jól értem vízzel hűtik, mint egy autónál. Mit hűt az after cooler? Honnan "veszi el" a hőt. -
JanáJ #63530 Ugyan arról beszélünk. Senkinek sem érdeke egy új hk. osztály. Szerintem az oroszok sem lépik meg a nagyobb löveget. Minek amíg nincs hozzá légierő. (sem)
Teljes mértékben idegen tőlem ez a könnyű lövész baromság. :-) -
#63529
Ha van még ilyened ne tartsd vissza magad :)