95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#63604
A wikipédia írja a AGM-176 Griffin-ről:
Griffin A is unpowered and dropped by gravity.
Ez azt jelenti, hogy úgy esik le, mint egy bomba? Semmi meghajtása? -
SZUsszan #63603 Szép mese:
https://www.youtube.com/watch?v=ihVszNrz6dQ -
#63602
A B-52-őt teljesen más célok és szerepkörben is használják, mint amire megalkották. Anno egy nukleáris csapásmérő volt, semmi több. A buta bombázó képességet is csak Vietnám miatt tették bele egyes változatoktól felfelé. A B-1 is csak nuki platfrom volt, 1991 után kezdték megteremteni a hagyományos csapásmérő képességet és ma már emlékeim szerint nem atomhordozó platfrom, ezt a funkcióját elvesztette.
Ellenbe ma a B-52-őt és a B-1-et COIN (!) harcászatban használják, mert jó hosszú őrjáratozási idejük van. Röhej... Ezen felül már anti-ship kategóriás is a B-52H, mert képes AGM-84 és Tomahawk használatra is, PGM-mel már elég sok célt képes elkapni, CAS szerekörben is domboríthat.
Csatarepülő meg gyakorlatilag nincs az A-10/Szu-25 kivételével, de ez is elég sajátos terminológia rájuk nézve, meg helyettük vannak egyébként a még specializáltabb harci helikopterek. Perszek ezeknél is van pro és kontra. -
#63601
Egyébként miért kérdes? Semmi értelme a C-130 = bombázó koncepciónak továbbra sem.
A bombázók sorsa érdekes. Melléjük tettem a B-52 élettartamát. A bombázók és a csatarepülők kicsit háttérbe szorulnak a vadászgépekhez képest. Keveset tudni róluk.
#63589 kommentben leírtam, hogy már nem érdekel a B/C-130-as. #63596 komment nem B/C-130-ról szólt. De megismétlem, nem írok róla, nem gyűjtök érveket mellette, hogy megosszam, stb. Annyiféle C-130-as van, még olyan is, ami a földről felkap egy embert leszállás nélkül. Felvetettem valamit, elolvastam a válaszokat, reagáltam rájuk, reakciók érkeztek a reakcióimra. Nekem ez ennyit ér. Téma részemről kivesézve. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#63600
Yupp, elkapkodtam, valóban visszaadták a lizingelt gépeket már régen. -
#63599
India még mindig licenszel pár gépet? Én úgy emlékeztem, hogy rövid üzem után lepasszolták őket. -
#63598
Kínában erősen továbbfejlesztve és talán néhány régebbi H-6 repül, ez Tu-16 másolat, de még legálisan, ennek megkapták a terveit és saját maguk dolgozták tovább. A Tu-22 Blinder nem repül, eleve nem volt egy túl sikeres konstrukció.
Egyébként miért kérdes? Semmi értelme a C-130 = bombázó koncepciónak továbbra sem. Nem véletlen az sem, hogy a közepes bombázó kategória gyakorlatialg kihalt és helyette is nagyméretű multirole (F-15E, Szu-30MK család) vagy majdnem multirole (Szu-34) gép van. A bombák pontossága és pusztító ereje elérte azt a szintet, hogy a nagyhatalmak kivételével ez is bőven elég. A nagyhatalmak is irgalmatlanul visszavágták a strat bombázók számát. -
#63597
A Tu-16-os és Tu-22-es már nem repül sehol. A Tu-22M3 repül oroszországban és indiában.
A kínaiak a Tu-16-os módosított változatát (jelölése H-6, a legutóbbié H-6K) jelenleg is gyártják, de eladni tudomásom szerint még senkinek sem adták el.
![]()
-
#63596
Ezek még repülnek? A B-52-ről tudom, még sokáig fog repülni. -
#63595
Basszus, tényleg. Köszi. -
#63594
A Hawker Hunter-t használta a RAF a Borneo-i konfliktusban, én arra tippelnék. -
#63593
Ezt csinálja az összes multi-role repülőgép. Teljesen eltérő feladatokat oldanak meg.
A multi-role repülőgépek, legalábbis általában amelyek sikeresek, eleve multi-role-nak készültek.
Nem. Azt nagyon kevesen használják. A C-130-at sokan. A C-130 olyan helyen is leszállhat, ahol a B-52 nem. Tehát közelebb állomásozhat a munkaterületéhez. Rengeteg érvem van még.
Alapvető problémák vannak itt. Hogy kerül elő, hogy a C-130-ast sokan használják? Akkor most ilyen "technical" szinten akarsz bombázót csinálni egy C-130-asból (ha a libanoniak csináltak bombázót UH-1-esből, akkor ez sem különbözik sokban attól), vagy valóban B-130-ast akarsz, tehát feladatorientált gépet. Nagyon nem mindegy.
Sok gyártó fejleszt valamit állami támogatás nélkül. Néha vesztenek, mint az F-20 esetén a Northrop Corporation.
A helyzet inkább az, hogy nagyon ritkán jön össze a piaci fejlesztés. Komolyabb harcigép fejlesztésben az utolsó az F-20-as volt, és a legnagyobb ilyen fiaskó lett. Az, hogy megpróbálnak egyesek COIN gépet csinálni, egy teljesen más kategória.
Hozzá kell tenni, hogy mindenek előtt az F-5G / F-20-as esete is arra mutat rá, hogy ha ilyesmibe fogsz, akkor először azt nézd meg, hogy a potenciális vásárlók valóban akarják-e ezt?
Az USAF biztos nem lesz vevő erre, neki ott van több ezer több feladatú harci gépe, amely sokkal alkalmasabb a feladatra, mint egy C-130 konverzió.
Pontosan hogyan kellene nevezni egy olyan C-130-ast amit átépíthető bombázónak, ahogy felvázoltam? Vagyis vagy teherszállítóként repül, vagy bombázóként. B/C-130? Vagy ha B/C, akkor az azt jelentené, hogy repülés közben válthat feladatkört? Mert nem arra gondoltam.
A B-130 dedikált bombázót jelent, ettől persze még lehetséges, hogy egy tehergépből fejlesztették ki, ez a jelölést nem befolyásolja.
A per jelet eddig csak F/A esetben használták, és a többfeladatúságot akarták vele jelezni anno az F/A-18 esetében. Ugyanakkor ezen kívül mindössze egyszer használták rövid ideig, amikor a Raptor többfeladatúságát akarták jelölni, akkor lett F/A-22-es, de aztán vissza minősült F-22-esre. Ugyanakkor a többfeladatú F-35-ösnél senki sem akar A betüt szúrni elé.
Szumma szummárium, itt nem feltétlen a betüjel a lényeg, sokkal inkább az, hogy miként képzeled te el ezt a gépet.
A C-130 tulajdonsága nyilván meghatározza, milyen környezetben/szituációban használható egy B-130.
Pontosan ez a baj. Sac per kábé alacsony intenzitású, aféle COIN bombázónak lehetne maximum elképzelni. Viszont ilyen célra meg nem az igazi. Akkor inkább csinálnak belőle AC-130 szintű gépet, ahol a lélektani hatás jelentősebb.
Viszont sok ország van, amelyik nem rendelkezik ilyen kategóriájú bombázóval. Ezek esetében új képesség jön létre egy B-130-al, ami előtte nem volt. Egyszerre sok bombát ledobni.
A válasz valahol itt van: nincs igény erre a képességre.
A Yugoszláv háborúban AN-2-ekkel bombáztak azt hiszem a horvátok.
A Jugoszláv polgárháborúban ez egy improvizált képesség volt, nyilván háborús helyzet szül ilyen eseteket, de ez nem azonos azzal, amikor egy tehergépet eleve bombázóként szeretnél használni.
A kicsiknek is biztos kéne, csak nekik nem adnak el B52-t meg B1B-t, B2-t, vagy orosz megfelelőiket (ha gondolom). De drágák, sokba kerül fenntartani őket. Kicsik nem bírnák el.
Nem, a kicsiknek nem kell, mert ha dedikáltan ilyen gépet akarnak, akkor vesznek, hiszen van a piacon (T-95, a Tu-16 klón H-6, Szu-34, de talán még az F-15K is idefér, ha olcsóbban akarja akkor Hawk, L-159, JF-17, stb.), ha meg tudják, hogy nem engedhetik meg maguknak, akkor másra költik a pénzt.
A fegyverkezés csak részben katonai indok, részben politikai / nemzeti dolog, hiszen az ország nagyságát és erejét reprezentálják, ezért építtettek a második vonal beli országok (Törökország, Brazilia, stb.) csatahajókat az első világháború előtt. A II.Vh után ezt részben a repülőgép-hordozók vették át, aztán egyre inkább a vadászgépek. Lásd Mo., ahol a katonai fejlesztéseknél a Gripen gyakorlatilag felégetett minden más fejlesztést (légvédelem, forgószárnyasok, szárazföldi harcjárművek, tüzérség). -
#63592
Syrian uprising photos @ MP.net -
JanáJ #63591 Egy B-52-es magasabban, gyorsabban és messzebb repül. Hogy ez nincs Herki méretben annak gondolom az az oka, hogy nincs rá igény és/vagy pénz.
Nem mondta senki hogy a vadászgép helyettesíti a bombázókat, de szegény ember... -
#63590
Tu-16-ot eladtak több országnak is. Iraknak még Tu-22 Blindert is. Sajnos úgy látom, hogy most sem érted. -
#63589
Minek 72 bomba? Ami ennyit igényel az nagy falat a gépnek
Már nem érdekel a B-130 vagy B/C-130.
Minek a B52? Az is nagyon sok falatot dob le. Miért jó az?
A bombázók eleve "luxus" cikkek, csak a nagyoknak van. A kicsiknek meg jó erre egy vadászbombázó, max több kell.
Ennek nincs értelme. Amit egy stratégiai bombázó tud, azt egy vadászbombázó soha. A kicsiknek is biztos kéne, csak nekik nem adnak el B52-t meg B1B-t, B2-t, vagy orosz megfelelőiket (ha gondolom). De drágák, sokba kerül fenntartani őket. Kicsik nem bírnák el.
Ha megtalálod az AN-2-es storyt, küld el pls.
Szerintem 20 éve a tévében volt. Mosógépeket, centrifugákat, stb. béleltek ki robbanószerekkel. Aztán a gép hasán a lyukon kidobták. Ez azt hiszem bevált, mert folytatták. Elkapja az AN-2-t egy Soko G-2 Galeb és annyi neki. -
JanáJ #63588 Nem annyira szakszerüen, de azt mondtam amit Molni. Minek 72 bomba? Ami ennyit igényel az nagy falat a gépnek, ami nem arra meg ott vannak a vadászok.
A bombázók eleve "luxus" cikkek, csak a nagyoknak van. A kicsiknek meg jó erre egy vadászbombázó, max több kell.
A szükség nagy úr, de az AN-2-es nem egy előre tervezett dolog volt. Ha már terveznek rá, akkor jót. Hülye példa, de kb mintha azt mondanád, hogy a logisztikai teherautóra tegyünk egy hátrasiklás nélkülit és akkor már jó hk.-nak. :-)
A Horvát háború hősei és én c. könyvben volt olyan hogy átküldtek egy vagont a szomszéd faluba tele tömve robbanó anyaggal v. gázzal. Elvitte a fél falut. Bevált. Ettől még nem kezdett senki vasúti bombát rendszeresíteni.
Asszem orosz pilóták játszották a II. VH-ban hogy felmentek magasra, onnan elvitorlázgattak, majd bombáztak, haza felé meg megint ez és így nagyobb lett a hatótáv, mégse így repül a B-2-es. :-)
Én sem trolkodásnak szánom. Ha megtalálod az AN-2-es storyt, küld el pls.
Én eddig csak arab rögtönzéseket láttam, de azok bénák voltak. -
#63587
Megfelelő körülmények között. Egyébként a MiG-21-F13 elég koszos és abban volt gépágyú is.
A példám Vietnámra vonatkozott, mert a PF-ben nem volt gépágyú, az MF-be meg volt, ahogy a többi szovjet taktikai vadászban is. -
#63586
Bármilyen meglepő, a MiG-21 ősrégi változatai számára a Herki turboprop hajtóművei elég nehéz célok lettek volna, főleg földáhttérben. Vietnám párás időjárása + földháttér = szinte lehetetlen cél az akkori R-3Sz rakétának.
De hát arról volt szó, hogy Bármilyen koszos vadász képes lelőni -
#63585
Nagyon nem. A pontos célzáshoz alacsonyan kell lenni, viszont a bomba lökéshulláma miatt azért eléggé el kell távolodni.
Bármilyen meglepő, a MiG-21 ősrégi változatai számára a Herki turboprop hajtóművei elég nehéz célok lettek volna, főleg földáhttérben. Vietnám párás időjárása + földháttér = szinte lehetetlen cél az akkori R-3Sz rakétának.
Az akkori 21-es változatok két rakétát tudtak hordozni, az MF volt az első négy tartós, de abból emélikeim szerint későn és nagyon kevés került Vietnámba. -
#63584
De ezt nem lehet 7000 méterről ledobni, ha jól értem. Le kell jönni, le kell lassítani és megfelelő pozícióban kitolni jól időzítve, hogy a megfelelő helyen érjen földet. A semmiből jön két Mig 21-es kilövik a 4 IR rakétájukat és már mennek is. (Valamelyik filmben mondták, ez volt a Mig-21-esek harcmodora.) -
#63583
A BLU-82 nem támadó fegyver... Azt arra hozták létre, hogy helikoptereknek a semmi közepén leszállási zónát hozzanak létre, az akkori "helis lovasság" koncepció támogatására. Az S&D bevetéseknél ezzel lehetett a leghatékonyabban a erdős terepen kidobni csapatokat. Pl. kijelöltél három pontot, leszórtál három bombát és egy adott zónába kiraktva a gyalogságot mehetett a bekerítés.
Afganisztánban megy úgymond elrettentésként használták, valódi harcértéke szinte semmi még COIN környezetben is. -
#63582
Mekkora poén, hogy a BLU-82-t Vietnamban és Afganisztánban ledobni jó volt. [nem szarkazmus] Akkor leszálltam a témáról. -
#63581
Akkor megpróbálom röviden, de igen nehéz lesz.
Egészen a '70-es évek elejéig valóban hatékony precíziós csapásmérő fegyverek vagy fegyverrendszerek nem léteztek, a csapásmérő gépek az egyre pontosabb célzórendzerek ellenére a buta bombák sorozatos oldásával operáltak. Persze minél alacsonyabbról és közelebbről teszed, annál kisebb a hiba. A baj az, hogy ezzel vastagon belerepülsz a légvédelem megsemmisítési zójában.
Mi a két véglet a csapásmérés terén? Nézzük a sebességet és a mérete. Mret terén a jet gépek közül a legkisebb kategóriát a nem COIN gépek közül kb. az A-4 Skyhawk jelenti a felső kategória a taktika csapásmérőknél az F-111/Su-24 volt a hideháború idején. Ennél nagyobb kategória már inkább stratégiai pl. B-52, Tu-16 (ez határeset). Ezek már csak nagy magassából operáltak igen kevés kivételtől és inkább elméleti lehetőségtől eltekinve. Igen sok bombát cipeltek és gyak. a II Vh-s szőnyegbombázással operáltak, csak picit fejlettebb kivitelben. Az A-4 és társai viszont jellemzően alacsonyról operáltak.
Mit jelent ez? A strat bombázók ellen már nagyon komoly cucc kell, hogy egyáltalán kezdj velük valamit. Gyorsak M0.8-0.9 táján is képesek a strat bombázók hasítan és mivel magasan és akár ECM által védeve vannak ezért komoly légvédelmi rakétarendszer kell ellenük.
A tatikai csapásmérők viszont alacsonyan képesek érszervétlenül a célt megközelíteni. Ezek közül egyes gépek akár éjszakai is terepkövető radarral, lásd F-111. A '80-as években a jenkiknél már volt preíciós csapásmérő képesség is F-111F és A-6E TRAM képében.
Tehát a védelem vagy úgy érhető el, hogy gyorsan és alacsonyan repülsz vagy magasan és gyorsan, de akkor kell ECM is.
A fenti gépek csapásmérő ereje elvi szinten akár 24-30 db Mk-82 is lehetett (A-6 és F-111 vagy F-4), de ez elméleti volt, mert ahol ellenséges vadász és légvédelem volt ilyen mennyiséggel repülva a gépek manőverezőképessége nagyon gyenge volt, ezen felül a harácszati hatósugár is igen korlátozott volt.
A nagy gépek a nagy magasság miatt még több bombával operáltak, de a B-52 gépeknél pl. utólag teremtették meg a buta bombák hordozását és off design helyzet volt az, hogy ennyi elfért bennük, mert a korai hidrogén bombák irgalmatlan nagyon voltak és nehezek is, ezért jól meg lehetett tömni ezeket. A nagy szórás miatt nagy magasságból ez kellett is.
Na, akkor miért nem jó a C-130?
1. Lassú. Ez már önmagában ok arra, hogy ne foglalkozzunk vele. Bármilyen koszos vadász képes lelőni, és még a II. Vh-s csöves tüzérségnek sem ellenfél. Ellenben eg 60 méteren esete száguldó F-111 olyan célpont, hogy igen nehéz volt ilyet leszedni még a '80-as években (és ma is...)
2. A fegyverhelése nem egyedi és 17 tonnával hatósugara és sebessége még rosszabb. Nagyon magasra sem tud menni, tehát a magasság és sebesség együttee sem védi. A 17 tonnás fegyverterhelés meg elméleti.
3. A gép alavető kialakítása annak felel meg, hogy teherszállító. Sérülésállósága 0. Ha átalakítod még ennél is szarabb lesz, ja és drágább...
4. Hasolnó kategóriájú közepes bombázót lehetett volna igény tervezni - volt is - tehát akkor minek a C-130, ha semmilyen mutatóban nem tud adni semmi pluszt adni, de minden téren pocsék.
A Tucano és társai meg annyira különleges kategória, mint harci gép, hogy aboszlút nem is hasonlítató össze a taktikai vadászokkal.
A B-1/52 gépek meg jellemzően 8 JDAM-mel járőrözetek és nagyon nehéz olyan esetet elképzelni, ahol 8-16 2000 fontos JDAM-nél egy áthúzással egy több oldalhati.
Kisebb céloknál, ha tömegesen akarsz SDB-t használni, akkor meg fizikailag nincs idő mindent megcélozni és a bombák adatkapcsolata is zizis lehet, mert mozgó cél esetén kétirányúnak kell lennie szeritem.
Így már érhető, hogy miért értelmetlen a bombázó C-130? -
#63580
Mire használsz 72 db bombát?
5-öt mire? 80-at mire?
AC-130 van mert kellett. B-130 meg nem, mert volt rá más.
Most csak amerikai szemszögből nézed? Ez esetben ha meglennének a szükséges adatok, akkor ki lehetne számolni, hogy költséget takarítottak volna meg ha valahova odamennek légi szállítású cuccokkal és néhány C-130-as ott marad B-130-asként. Amerikai szemszögből csak ez számít(ana), taktikai előnyre nem tettek volna szert. Tényleg volt rá más. COIN-ra F/A 18 Super Hornet meg B-52, Irakban meg Afganisztánban. De mi nem fogjuk kiszámítani, hogy tényleg spóroltak volna és mennyit. Ez a kérdés nyitva marad szerintem.
Viszont sok ország van, amelyik nem rendelkezik ilyen kategóriájú bombázóval. Ezek esetében új képesség jön létre egy B-130-al, ami előtte nem volt. Egyszerre sok bombát ledobni.
A Yugoszláv háborúban AN-2-ekkel bombáztak azt hiszem a horvátok. Kivágták az alját és barkácsolt bombákat dobtak le. Nem volt légi bombájuk, mindenféléből csináltak. Létrejött egy képesség. Tudtak bombázni. Tedd össze, hogy "barkácsolt bomba" és "AN-2". Mi értelme van? Elsőre és másodikra meg harmadikra semmi. De akkor ott 20 éve ez egy létező dolog volt. Biztos nem állt össze 20 ember értelmetlen dolgot csinálni a délszláv háború közepén. Forrást nem tudok.
AC-130 van mert kellett.
Mennyire kellett? Levegőbe emelni a tüzérséget. Hány országnak van még szüksége erre? Ha nem, akkor nekik miért nincs szükségük rá?
#63574
Ha akkorsem érted, hogy miért nem jó semmire a bombázó Herki, akkor megpróbálhatom elmagyarázni.
Nagyon nem akarok lovagolni a témán. Ha nem gond, jöhet a magyarázat. Szoktam olvasni az összefoglalóidat, de nekem kb. nettó 5 óra kellene, hogy képben legyek az írás tartalmával. Itt bukok el. Nincs 5 óra.
Remélem az lejön, nem trollkodni akarok. Akkor eleve azzal jövök, hogy miért nem csinálnak permetező AN-2-ből bombázót. Akkor mindenki szétesik az idegtől és utána elárulom, már meg is csinálták 20 éve.
Csak vicc. Sosem trollkodok. -
#63579
Nem, lásd a 63577 hozzászólást. -
JanáJ #63578 Mire használsz 72 db bombát? AC-130 van mert kellett. B-130 meg nem, mert volt rá más. -
Rue East #63577 A Hunter '54-ben állt szolgálatba. -
Rue East #63576 Ez biztos, hogy nem Vautour, annak máshogy néz ki a szárnya, főleg mivel rajta van a két nagyméretű hajtómű. Bruneiben például használta a RAF élesben a Huntert, de lehet gyakorlat is, akkor meg sokkal több lehetséges helyszín jöhet szóba. -
#63575
Ez a kép nem a koreai háborúban készült? -
#63574
Olvastad már a Haditechhnikai összefoglalómat? Mert úgy érzem annyira az alapoktól kellene elkezdeni a magyarázást, hogy inkább olvasd el azt. Ha akkorsem érted, hogy miért nem jó semmire a bombázó Herki, akkor megpróbálhatom elmagyarázni. -
#63573
A C-130 sebessége röhejesen alacsony már az '50-es években is nevetségesen elavult lett volna, mint bombázó.
A C-130 tulajdonsága nyilván meghatározza, milyen környezetben/szituációban használható egy B-130. Ha a sebességét nézzük, akkor nézzünk meg egy másik kategóriájú gépet, ami kicsit igazságtalannak tűnik, de valahol érthető, miért írom.
EMB 314 / A-29 Super Tucano: 5 darab Mk 82-es hordozó, azzal bombázó COIN gép. Cruise speed: 520 km/h (281 knots, 323 mph)
C-130H: (Én 75 darab Mk 82-t saccolok bombázóként) Cruise speed: 292 kts (336 mph, 540 km/h)
Az Il–28 3000 kg bombaterhet vihet. Én a B-130-at 17 000 kg-ra saccolnám. -
#63572
Gondoltam erre, csak nem ugrik be, hogy ki használta volna ezt a Távol-keleten? A kép jellege erre a helyszínre utal. Elszőr arra gondoltam, hogy Vautour, de az már csak a francia távol-keleti bukás után jött. A felségjelzés viszont a RAF gépekére hajaz. -
Rue East #63571 Szerintem Hawker Hunter. -
#63570
Ezen milyen repcsi van? Beszarás, de nem ismerem fel.
![]()
-
#63569
A C-130, mint bombázó totálisal elvetélt ötlet. Olyan nagy és olyan lassú, hogy labádba nem rúg. Cifu már nagyából leírta, hogy mi a gond.
A C-130 sebessége röhejesen alacsony már az '50-es években is nevetségesen elavult lett volna, mint bombázó. Teljesen értelmetlen a 72 db Mk-82 és 130 db GBU-39-et cipelni. Egy kőkorszaki Il-28 is hülyére verné a C-130-ból kifejlesztett bombázót. -
#63568
De az, hogy a C-130 használók közül senki se vette volna meg ezt a változatot vagy ha már voltak C-130-ai, akkor ne építette volna egy részüket többfeladatúra az a sok rendszeresítő ország miatt is valószínűtlen. -
#63567
Igen, teljesen eltérő a feladatkör.
Ezt csinálja az összes multi-role repülőgép. Teljesen eltérő feladatokat oldanak meg.
Ezen kívül nézd meg a gép képességeit, és tedd a B-52-es mellé.
Nem. Azt nagyon kevesen használják. A C-130-at sokan. A C-130 olyan helyen is leszállhat, ahol a B-52 nem. Tehát közelebb állomásozhat a munkaterületéhez. Rengeteg érvem van még.
Sok gyártó fejleszt valamit állami támogatás nélkül. Néha vesztenek, mint az F-20 esetén a Northrop Corporation. Szerintem nem lehet olyan irgalmatlan nagy összeg a veszteség, ha senkinek se kellene egy olyan C-130-as, amit mondjuk 3 óra alatt B-130-á alakíthatnak (vagy vissza).
Elvihetne mondjuk 130 db GBU-39-t, vagy 75 db Mk 82-t. Szerintem ezek korrekt becsült darabszámok.
Nem zárom ki, hogy van valami műszaki oka, hogy nincs B-130 vagy nem épült XB-130. De az, hogy a C-130 használók közül senki se vette volna meg ezt a változatot vagy ha már voltak C-130-ai, akkor ne építette volna át őket többfeladatúra.
Pontosan hogyan kellene nevezni egy olyan C-130-ast amit átépíthető bombázónak, ahogy felvázoltam? Vagyis vagy teherszállítóként repül, vagy bombázóként. B/C-130? Vagy ha B/C, akkor az azt jelentené, hogy repülés közben válthat feladatkört? Mert nem arra gondoltam. -
pinnacle #63566 Sziasztok!
Orosz-Grúz konfliktusról képeket, lehetőleg albumba hol találok?
Párat már találtam, de sok kép törölve lett.
Köszönöm -
#63565
Egy kis segítséget szeretnék kérni. :)
A légierőnél a repülési tervtáblán az egyes repülési feladatokat szimbolizáló jelölések és feladatszámok érdekelnének. (remélem nem számítanak államtitoknak)
Valamikor régen - kb. 15 évvel ezelőtt - saját kezűleg rajzoltam ilyeneket Pápán de sajnos már nem emlékszem az összes jelölésre rajta, pedig akkor képben voltam velük. :)
Szóval, ha nem titkos anyag és valaki tudna benne segíteni akkor azt megköszönném.
