Haditechnikai Topic

Azért a mai kevlár sipkák meg szokták fogni bizonyos körülmények között a karabély lõszereket is.

BTW ahogy most olvasgatok utána, még a 9x19mm-es lövedék is képes majdnem négy centi mély horpadást okozni. Ez most a probléma az amerikai sisakokkal, mert ugye most a PASGT sisakokat kivonták, és a helyette érkezõ MICH, ACH és LWH sisakok belsõ, rugalmas, energiaelnyelõ borítása nem a legjobb a MICH és az LWH esetében (gyorsan széttöredezik, szétmálik, de közben kemény és kényelmetlen, ezért a katonák sokszor kiszedik a sisakból).

Forrás

A puskalõszert, de még a karabélylõszert se fogja meg egyik mai sisak sem. Talán a "behatoló" rendõrségi egységeknél néha látható brutális arcmaszkú sisak, esetleg.

A pisztolylõszert azért a legtöbb mai (és II.Vh-s) sisak megfogja.

A puska- ill. pisztolylõszerek között elég markáns különbség van energia szempontjából. Egy pisztolylõszer torkolati energiája (2. vh-s hadipisztolyokról van szó) kb 400-600 J, mig egy puskalõszeré 3-4000 J

Valami filmen láttam, hogy próbálgatták a különféle sisakok és lõfegyverek viszonyát.
Arra határozottan emlékszem, hogy pisztoly lövedék (9x19?) nem vitte át sem az acél, sem a kevlár sisakot.

Azt viszont olvastam, hogy a japán Zerók 7.7mm-es (Type 97) lövedéke simán keresztül ment az amerikai acélsisakon.
Gondolom ez igaz lehet minden hasonló kategóriában is.

Érdekes kérdés, mert mind a 9x19 Luger (PPSz), mind a 7.62x25mm (Tokarev) igazából jobb átütés terén, mint a .45 ACP (Thomson).

Szvsz az én forrásom (MP.net) lehet hibás, mert most utánanézve több helyen is azt írják, hogy a Thomson nem vitte át a Japán sisakokat és ballisztikai mellényeket sem a II.Vh alatt, szóval erõsen valószínû, hogy a német sisakot sem vihette át.

Maxima Mea Culpa, itt én vagyok a bûnös. :)

Tudatlan kérdés, de ha a .45 átvitte (lsd. Cifu) akkor a gyorsabb Tokarev gólyci nem megy át (nagyobb sebesség, nagyobb penetráció?)

(Gép)pisztoly lõszert elméletileg megfoghat (PPS-t pláne), puskát biztosan nem.

Mais tanult az ember! Én köszönöm a választ. :)

Repeszek ellen védenek, amennyire tudom, a .45 ACP lövedéke is átvitte 50 méterrõl a német acélsisakokat M1 Thompsonból kilõve.

Szerintetek egy II.VH-s német (pl: M40) sisaknak mekkora a védelmi szintje? Létezik hogy akár géppisztoly lõszert megfogjon? Esetleg puska lõszert?

Én az atomtengeralattjárótol az AK-ig mindent szeretek. :)

Nekem ezek a 2. világháborús csatahajók tetszenek,közülük is a Bismarckot tartom a legszebbnek,a mai fényképezõkkel már jobb képeket lehetne csinálni róla.

Ezért szeretjük a leopard 2-est... :)

Jó régi felvétel lehet, ha az ogrish-on volt fent...

Jaja... senki sem szivesen kockáztatja a bõrét egy rossz útvonalon haladó autó miatt...

Persze. Ilyen feszült idõszakban nem is figyelmeztetgetnék én se. Tudja mindenki mi a helyzet, aki félreérthetõ cselekedetet tesz az pórul jár még ha ártalmatlan is az a cselekedet. Ilyen ez a szakma.

Helyesen jártak el....

http://www.youtube.com/v/KnGUA6bnxmo&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Ezt néztem most.....

120mm Rheinmetall L/44

Van benne valami. Leo 2n melyik a leggyakoribb ágyú amit használnak?

Szerintem is kiköpött Tigris torony :)

Ha már esztétikai szempontokról van szó, szerintem a Gneisenau sokkal szebb hajó volt mint a Bismarck. :)

@Ulvar
Engem a régi leo2 torony elölrõl a tigrisére emlékeztet...

Csak nekem tûnik picit úgy mint a réges régi PzIII egyik tornya? :D

Szerintem az enyém minden téren jobb, de az izlés mindenkinél relatív! :)

Én meg ezt:

Csak a szépségéért kirakom már:

Na ma is megérte felkelni! Köszi a válaszokat!

Igazad van, '51-ben voltak a szovjet robbantások.
Ez is egy példa arra, hogy G. hogyan csúsztat...

Elnézést, de itt valami nem stimmel a dátumokkal. 1949 augusztusában volt egy nukleáris tesztrobbantás. Aztán 1950-ben nem volt egy sem, 1951-ben volt megint kettõ (szept. 24 és okt. 18).

Nuclearweaponarchive
Wiki

egy dolgot csináltak...lényegében önjáró tüzérségként használták õket és szarrá lõttek mindent mielõtt a gyalogság elindult bunyózni.

Olyan (nem tudom mennyire megerõsített) történet is kering, hogy a Dél-Koreaiak késõbb már csak indirekt tüzérségnek használták a páncélosaikat. A felderítõk elõre mentek, a harckocsik szépen magas szögcsoportban elkezdtek lövöldözni, a felderítõk meg rádión jelentették, hogy mennyire és merre tértek el a becsapódások a céltól. Ez leírva nekem is elég furcsának hangzik, de állítólag mûködött, sõt, a Dél-Koreaiaktól az Amerikaiak is eltanulták.

Azt nem értem miért nem javították ki 5 év alatt a Pershing hibáit...

Javították, a motor és az erõátvitel problémáit egy új motor és erõátvitel oldotta volna meg, ez volt az M26E2. Ez lett aztán az M46 Patton. A probléma részben ez volt. Az M26-osok éppen átépítés alatt álltak ez idõben.

További problémát jelentett, hogy a harckocsizó egységek egy jó része még mindig Európában állomásozott. Plusz probléma volt a harckocsizó egységekkel kapcsolatban, hogy a "hagyományos" szárazföldi haderõ meglehetõsen hátra került a fontossági sorrendben. A légierõ és a nukleáris csapásmérés kapta a legtöbb figyelmet.

Nem számítottak konfliktusra?

Ebben a térségben nem annyira. De ha számítottak is, nem komolyra. Ráadásul a harckocsik az ázsiai hadszíntéren viszonylag kevés hasznot jelentettek a II.Vh alatt, ezért aztán a Japánban állomásozó egységeknek (amiket átdobtak Dél-Koreába) nem is volt komolyabb harcjármûvûk, egy gyalogos ezrednek volt egy századnyi M24 Chaffe-ja, és kész.

A Koreába küldött elsõ egységeknek egyszerûen nem voltak komolyabb harcjármûveik, mert a parancsnokok úgy vélték, hogy Korea (hasonlóan a korábbi ázsiai tapasztalatokra épülõ gondolkodásmód miatt) nem alkalmas a harckocsikat alkalmazó hadviselésre. Mikor mégis jöttek a hírek a T-34-esekrõl, akkor sebtiben kezdték el feltölteni a harckocsizó egységeket, Fort Knox-ban a 70-es harckocsizó ezred az emlékmûnek kiálított M26-osokat szedték le a talapzatról, hogy feltöltsék jármûvel az egységeket, de két századot így is csak M4A3E8-asokkal tudtak felszerelni. Az USMC-rõl pedig már írtam, a hadszíntérre kivezényelt USMC dandárnak öt Shermanja volt mindössze.

Ezért tértem ki arra, hogy volt Tokióban három M26 Pershing, na azokat gyorsan átzsuppolták, de a túlmelegedés miatt alig tudtak velük kezdeni valamit.

Másik dolog pedig hogy miért nem került sor atom támadásra?

1949 Augusztusában a szovjetek felrobbantották az elsõ atombombájukat. Nyilvánvalóvá vált, hogy az amerikai atomfölény (amit úgy véltek, hogy bõ 10, de akár 20 évig is kitarthat) alig 5 évig húzta.

Másodszor ne felejtsük el, hogy még mindössze öt év telt el a II.Vh vége óta. Még mindenkiben ott volt a háború borzalmainak az emléke, így kétségbeesetten próbálták elkerülni azt, hogy világháborúvá eszkalálódjon a konfliktus. Az, hogy a szovjetek is aktívan (de nem hivatalosan) részt vettek benne, horrorisztikus forgatókönyveket nyitott meg az amerikaiak számára. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a Szovjetek sem akartak világháborút, mert messze nem voltak készek ilyesmire õk sem.

A Pentagon 2 atombombát tervezett bevetni:
-1950.11.25.Toncshönnél, 40-50kt, 15-20.000 várható áldozat
-1950.12.27-9 között Kümcshön-Pengan térségében, 96.000 várható áldozat.

O.Groehler szerint ezt a kicsit korábbi (október) két szovjet atomrobbantás akadályozta meg.
(Groehler véleménye az esetek jelentõs részében szerintem fenntartással kezelendõ)

Igen. tankokat ahogy Cifu írta ne is számoljuk...ahogy olvastam (én ezt nem is gondoltam amúgy) ha egy 105össel felszerelt Pershinget vittek Easy8 mellé ami szintén 105össel volt felszerelve....egy dolgot csináltak...lényegében önjáró tüzérségként használták õket és szarrá lõttek mindent mielõtt a gyalogság elindult bunyózni. Azt nem értem miért nem javították ki 5 év alatt a Pershing hibáit... lett volna idejük fejleszteni miért voltak hibái, hiszen valószínû hogy tudtak a hibákról? Vagy másra koncentráltak ilyen téren? Nem számítottak konfliktusra? Egy 90mm-es ágyúval szerelt Pershing (legyen mondjuk 50 db!!!) simán bedarálta volna azokat a T34-eket.

Másik dolog pedig hogy miért nem került sor atom támadásra? Féltek hogy ez még inkább kihúzná a gyufát? És már nem a jó fiú szerepet töltenék be hanem a rosszat?

Tehát kijelenthetõ, hogy a háború kezdetén, amikor az észak koreaiak megindultak, az amerikaiak(és tankjaik) csak kis számban, fõleg tanácsadóként voltak jelen?

Bocs, de én sajnos nem ismerem fel fényképrõl az egyes amerikai tábornokokat. Amúgy pont az idézet után kezdenek el beszélni a délen partraszálló UN erõkrõl. Ebbõl még nem következne, hogy a kezdeteknél, az észak koreaiak határátlépésénél is jelen voltak már az amerikai erõk. Ezért szerettem volna a dologra egy igen/nem választ kapni.

Ez így nem teljesen igaz. A háború után ugyanúgy megszállták az országot, mint pl Ausztria nyugati felét. Utóbb ezek java részét visszavonták, de maradtak amerikai egységek , hogy a déliek hadseregét kiképezzék. A támadás után még újabb csapatokat dobtak át, ezekkel tudták végül tartani a Puszan körüli gyûrût. Az ellentámadás másik összetevõje is innen indult, partraszállás idején így már jelentõs erõk állomásoztak a hídfõben.

Nem tudom mibõl gondolod ezt, a 2:00-nél konkrétan pont egy McArthur és egy amerikai tiszt közötti beszélgetést idéznek.

Az tény, hogy kevés amerikai katona volt jelen, mivel még 1948-ban megkezdték a katonai erõk kivonását a félszigetrõl.

Hát, megnéztem, de valamit még mindig nem értek. A videóból úgy értesültem, hogy az UN csapatok déli partraszállásáig nem voltak amerikai csapatok dél koreában, hanem a dél koreai hadsereg egyedül védekezett. Na de akkor kié voltak azok az M-24 Chaffek, amik olyan gyengének bizonyultak a T-34/85ösök ellen? Mert hát Cifu mondta, hogy a dél koreaiaknak a háború elején egyáltalán nem voltak tankjaik.

Van egy kérdésem. Pár hete voltam a Zamárdi hadtech. parkban, ahol a T-55-rõl beszélvén a tulaj azt állította, hogy tudatosan meg van gyengítve a toronykoszorú, hogy egy esetleges találat utáni lõszer és/vagy üzemanyag robbanás után erre tudjon kiszabadulni a megnövekedett nyomás. Mivel hogy maga a hk. messze nagyobb érték volt mint a legénység és így nagyjavítás után megint hk.-ként funkcionálhatott.
Szerintetek ez a gondolkodás nem lehetett oka az iraki 72-ek röpködõ tornyainak. Hisz ott a nyíl lövedék és a kopasz 72-ek ehhez nagyon jól aszisztálhattak volna.

Köszönöm, megnézem.

Ha jól tudom Dean Acheson akkori külügyminiszter azt mondta 1950 januárjában hogy az Aleutian szigetektõl Japánig tart a védelmi vonala Amerikának + még a Fülöp szigetek, azon kívül semmi közük senkihez (ez kamu duma volt vagy inkább rossz megfogalmazás, mert erre ugrottak az Észak Koreaiak). Az viszont tény hogy 45ben a kapitulált Japán területekre Amerikaiak érkeztek így a Koreai félszigetre is és a 38. szélességi foknál húzták meg a határvonalat maguk és a Szovjetek közt, ezáltal jött létre a 2 Korea.

De itt van egy összefoglaló videó a Koreai háborúról angolul, térképpel, szöveggel.

http://www.youtube.com/v/hh0hyALDW7Y&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
http://www.youtube.com/v/tP8A_QrYO6o&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB

Köszönöm az összefoglalót. Kézifegyverek terén jól tudom, hogy az US-ARMYnál a sztenderd puska még a Garand volt, de a géppisztolyoknál már az M3A1 leváltotta a Thompsont? Észak koreaiak és kínaiak pedig második világháborús szovjet és japán kézifegyverekkel harcoltak?

És még egy dolog, ami nem volt világos számomra: Az Észak Koreai támadás idején az UN erõk már dél koreában állomásoztak, vagy csak a támadást követõen érkeztek meg az országba? Tehát a meglepetésszerû támadás az UN erõket is érte, vagy akkor még csak DÉl Koreaiak voltak ott?

Angol nem jó?
Ez katt megvan ha kell

Egyelõre nem vonják ki még a Typhoon tengókat, a megmaradt 3-at modernizálni fogják.

Kíváncsi vagyok a sok flottás tervbõl mennyi fog megvalósulni a ruszkiknak.

Jogos, nagyon bináris szinten kezeltem itt az adatokat. :)

Cifu, ezeket az átütési és védõértékekekt nem szabad teljesen abszolútnak tekinteni. Egy reaktív elemnél is nagy lehet a szórás - még százalékban is - attól függõen, hogy konkrétan mire teszik rá és mivel próbálják átütni.
Szerintem nem szabad fennakadni azon, hogy egy konkrét eset nem egyezik pontosan a várt elmélettel.

Nem tudok róla, bár e téren nem vagyok kompetens igazán. :)

Ja még azt akartam kérdezni hogy a Koreai háborúról van jó magyar nyelvû könyv, ami részletesen beszámol a kirobbánstól a harctéren át mindenrõl?

<#eljen> Köszi

Centurion-ok 17 fontos ágyúkkal. Legalábbis amit említenek.