Haditechnikai Topic

Köszönöm, ezeken kívül milyen AA rakétákat tud még hordozni a gép? A japán rakéták minõség tekintetében mennyire állják meg a helyüket?

A kisebb rakéták a szárnyvégen és a külsõ pillonokon Mitsubishi AAM-3 rövid hatótávolságú légiharc rakéták, amerikai megfelelõjük az AIM-9 Sidewinder (az alapján készültek). A belsõ pillonokon lévõk Mitsubishi AAM-4-esek, aktív radaros, önirányítású, közepes hatótávolságú légiharc rakéták, az AIM-120 AMRAAM megfelelõi.

A képen látható gépen (milyen szép mondatrész...) milyen rakéták találhatók? Mi nekik az amerikai megfelelõjük?

Kis pr összefoglalós HDs anyag az F35rõl.

A hidrodinamikai nyomáskülönbség terén én azért élnék a pergyanúval, mert továbbra se nagyon hiszek benne, hogy egy kézlövéstõl az agyadba pattanának meg az erek.

Mindenestre vannak arra jobb megoldások, hogy garantáltan ne kelljen fel a célpont a találat után...

Hát az bizony sajnálatos. Akkor a srác valami ezer éves hozzászólásra akart reagálni?

Valaki,aki az elmúlt másfél évben nem sokat volt netközelben😊

Ezt a sok butaságot biztosan ebbe a topikba akartad írni? Ki az az M18?

Sziasztok!

Én is tök amatõr vagyok, úgyhogy akár tévedhetek is, de a higany lõszer lényege sosem az átütõ erõ volt, mivel nem falbontó, meg sisak, golyóállómellény átütõnek tervezik.
Leginkább M18-nak van igaza, mikor azt mondja, hogy a higany a lövedék belsejében szilárd testként viselkedik, míg be nem csapódik. Ott aztán szétfröccsen, és radikálisan nagyobb hidrodinamikai nyomást fejt ki, mint egy ólom magvas lõszer, ami általában keresztülmegy az áldozaton, vagy mint akár egy expnazív lõszer. Adott esetben akár olyan nagy hidrodinamikai nyomást is elõ tud idézni, hogy egy kézlövéstõl pl szétrepednek erek az agyadban, azt szeva...
Az már csak nyalánkság, ha a szerencsétlen áldozat még a lövést túl is élte, jó esély van rá, hogy mire kórházba kerül, higanymérgezésben patkol el. Szóval ez nem egy harci lõszer, ez sokkal inkább amolyan orgyilkos cucc a maga: menjünk biztosra felfogásával.

M18 kollégának abban is igaza van, hogy fontos kritérium, hogy a higany tényleg csak becsapódáskor szabaduljon ki a lõszerbõl. De ez egy korrektül elõállított lõszernél nem igazán gond, mivel a higanyt a lövedék elején töltik be, egy sima furatú, egyenes lukba, ami nem megy keresztül az egész lõszeren, max a feléig megy. Így a kilövés pillanatában még legalább pár milliméter fém van a higany és a forró gázok között, ráadásul a nehézségi erõk a higanyt a lõszer hátuljába préselik, nem pedig elõre. Az lassulásnál -ergó becsapódáskor - történik.
Elméletileg csak arra kell vigyázni, hogy a furat ténylegesen a lõszer középvonalában legyen, hogy a forgás miatt ne romoljon a pontosság.

Úgy hogy ez nem sci-fi, nem is ablak vagy faltörõ lõszer, hanem egy mocskos kis trükk, amivel borítékolható, hogy akit meglõnek vele, az megy a föld alá. Hát ennyi.

A MiG-23MLD radarja mennyire tért el a ML vagy MF változatokétól és mennyire hasonlított a kora MiG-29 radarra? Nem igazán sikerült kinyomoznom, hogy mennyire alapulnak közös fejlesztésen. Vajon egy 23MLD RWR-en eltérne akármelyik más 23-astól vagy 29-estõl?

Hát a képek alapján bárhova

de ez jobb

Akkoriban inkább a törzs alatt.

Melyik függesztõre ment? Törzs alá vagy Sidwinder helyett a szárnygerenda melletti sínre?

1991 ben már használta is a típus.

Az "elmaradott" ország természetesen ironikus felhangú volt, és arra vonatkozott, hogy ha Irán képes lopakodó UAV, vadász... és kb minden gyártására mert a prjük alapján igen akkor mért akar/vesz fegyvereket... máshonnan.... mért nem õ ad el fegyvereket a hozzá képest "elmaradott" Oroszoknak, Kínának...

Gida: Orosz.

Azért az elmaradott oroszoknál meglehetõsen kepesztettek hogy az elmaradot légvédelmüket mégse adják el Iránnak. <#ravasz1>

Az atomerõmûveiket nem francia segítséggel építik?

Mert az épeszû fejlett országok semmit nem adnak el nekik? 😄

Nyugati ember egy kalapácsot nem bízna rá ahmanidezsádra, nemhogy komoly, modern fegyvereket.

Ezért aztán maradnak az elmaradott országok, mint oroszország.

Nem igazán szoktam ide írni, max csak olvasom a topikot, de ez nekem nagy újdonság.

majd vki megmondja pontosan mi ez.

Volt anno olyan gosip, hogy belarusztól akartak vásárolni S300at miután oroszok beintettek nekik... lehet az összejött. De ha összejött aznem PMU1... nem mindha a pmu1 ellen nem gyakorlatoztak/porszívoztak volna már amik. Meg nem mindha a prjük szerint nem gyártanának lopakodó uavot, lopakodó vadászgép protojuk meg elöbb felszállít mint az Orosz. Csak akkor tudnám mért ilyen elmaradott országoktól akarnak bármit is megvenni. 😊

És mi a helyzet az iráni légvédelemmel ? Sz-300 , Tor M1 stb ? Több helyen is olvastam hogy az Sz-300-ast nem kapták meg de akkor ez mi ?

http://www.youtube.com/watch?v=l34fD3lkth4&feature=related

Az ALARM-ot integrálták a Tornado GR.1 gépekhez? A tippem az évszámok és alaklmazás alapján igen, de nem vagyok biztos benne.

Iránnak milyen légvédelmi eszközei vagy vadázrepülõgépei vannak egy esetleges USA és Izraeli légitámadás elháritására ? Milyen radarrendszere vagy elektronikai ellentevékenységre alkalmas eszközei vannak ha már a sajtó tele van ezzel a lehetséges ujjabb közel keleti konfliktussal .

Bolgár eröditmények
Érdekes képek.

Biztosító. Ha gugliban rákeresel a "markolatbiztosítás"-ra valamit biztos dobni fog.

Az uzik markolatának hátulján levõ gomb mire jó, nem tudja valaki?



Az elsütõbillentyûvel ellentétes oldalon.

Köszi.

Hagyományos bombák: Mk.82/83/84
Fékezett légibombák: Mk.62, Mk.63
Kazettás bombák: CBU-59, CBU-72, CBU-99/-100 (Mk.20)
Lézer irányítású bombák: GBU-12, GBU-16, GBU-24
GPS irányítású bombák: JDAM

Akkor mi a péklapátot használ ma a US Navy? Vagy mit használt a '90-es években? CBU-59 és 72 még mindig? Meg Mk-20?

Mert elsõre nem tudtam a saját válaszomat... de a beszélgetésetek nyomán rájöttem!

Ha megvan a (saját) kérdésedre a (saját) válaszod, akkor minek teszed fel?

Nem. Csak jellemembõl fakadóan szeretek percízen fogalmazni, ha ez lehetséges. Az sg-re járnak sokkal mûkedvelõbbek nálad vagy nálam.

Egyébként a T-38 sem mai gyerek.

Én típusról írtam minden hozzászólásomban és nem változatról úgyhogy nem igazán értem hogy most ez hogy jön ide. Arról írtam, hogy MiG-21 sárkány-szerkezetében volt meg a fejlesztési lehetõség nem arról hogy valamelyik alváltozatát hogy modernizálták. A többi típussal kapcsolatban is ezt írtam nem azt, hogy egy adott gép mennyi idõs gondolod, hogy az 1937-ben a gyártósorról legurult T-6-ost vonták ki a Dél-Afrikaiak 1995-ben?

Most ilyen igen de-t játszunk? Akkor elismerem, hogy nyertél!

TG

Igazából ez adja a borsát a Fantomnak, akkor egy drága és kib@szott jó gép volt, s ez megfelelõ modernizálás mellett máig meg is maradt. Szerintem az számít sikeresnek, ami sokáig szolgálatban van, a lehetõ legtöbb ellenséges repülõt pusztítja el az elérhetõ legkisebb veszteségek mellett, s amely képes még 30-40 év múlva is felvenni a versenyt legalább elektronikában és fegyverzetben a mostani gépekkel. És ez tökéletesen illik az f-4-es szériára 😊

Csak ez meg azért nem teljesen igaz, mert az alapváltozat sehol nem repült ennyit, ahogy MiG-21F és F-13 sem repült más sehol. Ellenben 1961-ben gyártott B-52H bizony repül és a nemrég kivont RokAF F-4D is asszem a hatavanas évek közepén jött le a gyártósorról.

Hát igen, de most, hogy utána számoltam már a Hercules is az 57. événél tart.

TG

A B-52H idõvel úgyis mindent elver. Csak türelem kérdése. <#zavart1>

Anélkül, hogy állást akarnák foglalni a sikeresség kérdésében, de talán azért annyit hozzá lehetne tenni a MiG-21-es kérdéshez, azon kevés gépek egyike amelynek az alaptípusát és vele együtt az alapvetõ szerkezeti kialakítását valamikor az 50-es évek végén fejlesztették ki és ezt a szerkezetet még a közelmúltban is érdemesnek tartották a világ egy-két pontján a modernizációra, illetve nem is olyan régen ennek az alapjain fejlesztettek ki még ma is repülõgépet.

Az utolsó mondat kivételével csont nélkül igaz az F-4-re is. Ugyanis van F-4E Terinator és a görögök és németek is modernizálták. Ha jól tudom, mint AMRAAM shooter, a török gépek avionikája 4+ generációs szintet képviseli.

Azért valahol ez is egyfajta sikeresség szerintem. És lehet magyarázni az okokat de azok a tényeken nem változtatnak.

Hát igen. Az okok ismerete nélkül Mi a meglepõ abban, hogy a késõbb vagy ugyanakkor gyártott MiG-21bisz túlél egy MiG-23-ast? A gép gép repült órára vonatkoztatott élettartama a MiG-21 javára billent. Mert ugyanis MiG-21bisz változtatot tovább gyárották, mint az utódjákt. A MiG-29 kihajítása meg finanszírozási probléma és nem a gépek élettartamára és mûszaki határaia utal.

Nem kötekedésképpen, csak hogy teljesebb legyen a kép. 😊

Nem felejtem el a Phantomot, és igen több feladatra volt alkalmazható, de én nem errõl beszéltem, hanem arról hogy milyen fejlesztési potenciál volt az alap MiG-21-esben, míg ahogy írod a F-4-et meg eleve többfeladatúnak tervezték.
Azt ne hagyd ki a számításból, hogy a Phantom a maga korában egy drága, és drágán üzemeltethetõ típus volt a MiG-21-el szemben, nem véletlenül csak 12 ország rendszeresítette a MiG-21 több, mint 60 országával szemben és ez látszik a gyártási adatokon 5000:14000. Vitathatatlan, hogy a Phantom egy a korát megelõzõ gép volt ezért is marad még gazdag országokban is sokáig rendszerben.
Természetesen ki lehet ragadni egy-egy szempontot vagy akár teljesen újakat is bevonni, pl hogy a Phantomnak volt repülõgép-hordozó fedélzeti változata a MiG-21-esnek meg nem, az több és több féle fegyver hordozására volt képes, de kérdés még mindig az, hogy mit értünk meghatározó illetve sikeres alatt.
Ha már a szolgálati idõt nézzük akkor talán DC-3/Li-2 a csúcstartó, vagy ott van a T-6 Texan amely különbözõ légierõkben 1937 és 1995 között volt szolgálatban 58 év a Phantom még "csak" 51-nél tart 😊.

TG

Azért mikor a szolgálati idõt nézzük, ne felejtsük el a fantomot se említeni! Az is máig aktív szolgálatban, s még mindig modernizálják, s használják õket! Amúgy szerény álláspontom szerint az f-4-es kategóriákkal több feladatra volt alkalmazható, mint a mig-21, de ez a már említett tervezési célkitûzések miatt van.

Volt itt szó régebben az elit alakulatok korhatáráról....wgy érdekes régebbi cikk:
katt

Anélkül, hogy állást akarnák foglalni a sikeresség kérdésében, de talán azért annyit hozzá lehetne tenni a MiG-21-es kérdéshez, azon kevés gépek egyike amelynek az alaptípusát és vele együtt az alapvetõ szerkezeti kialakítását valamikor az 50-es évek végén fejlesztették ki és ezt a szerkezetet még a közelmúltban is érdemesnek tartották a világ egy-két pontján a modernizációra, illetve nem is olyan régen ennek az alapjain fejlesztettek ki még ma is repülõgépet.
Maga a gépet eredetileg elfogóvadásznak fejlesztették ki, ehhez képest alkalmazták frontvadászként, felderítõként, de még alkalmazható volt nukleáris csapásmérõ gépként is.
És talán azt is érdemes megemlíteni, hogy azon kevés szovjet gép közé tartozik amely sok légierõben túlélte az õ leváltására tervezett utódot (MiG-23), de volt olyan légierõ is ahol még annak az utódját is (lásd Román Légierõ MiG-29).
Azért valahol ez is egyfajta sikeresség szerintem. És lehet magyarázni az okokat de azok a tényeken nem változtatnak.

Természetesen lehet mondani, hogy semmilyen technológiai újítást nem hozott, de ha megnézzük akkor azért benne van az elsõ öt 2 Machos típus között (F-104, MiG-21 Mirage III, Lightning, Draken) ami azért a maga korában technológiai áttörés volt és ezek párhuzamosan fejlesztett típusok mindegyik országnak azért jócskán önállóan kellet kitaposnia a saját útját, ehhez kellett egy megfelelõ hajtómû amelynek kifejlesztése mindegyik országnak csak nagy áldozatok árán sikerült csak. A MiG-21-en alkalmaztak ritka szerkezeti megoldásokat is pl az SzPSz rendszert (hasonló tudtommal a Buccaneeron volt). Összességében összehoztak egy olyan gépet amelyben évtizedekig meg volt a fejlesztési potenciál, egyszerûen és olcsón volt gyártható, mostoha körülmények között akár kevésbé jól képzett személyzet is tudta üzemeltetni.

Természetesen ha azt nézzük hogy mennyire volt sikeres a harcban (ami azért egy fegyver esetében nem elhanyagolható szempont) akkor nem volt sikeres, persze itt megint lehet vizsgálni az okokat, ami a tényeken itt sem fog változtatni.

TG

TG

Én a MIG-21 vs akármi témakörbe megse szólaltam annyira szubjektívnek tartom. Ezzel szemben minden cég célja rövid és hosszú távú profit. És nem a "nagy" forgalom.

Ettõl még az átlagember sikeresnek tarhatta a GMet 2008ban amikor uugy bent volt az elsõ háromban forgalom alapján de ha nem kap állami segítséget ~99%hogy csõdbement volna.

Mielõtt tovább vitáztok, nem kellene közös nevezõre jutni abban, hogy mégis mit értünk sikeresség alatt? A legtöbb lelõtt ellenséges géppel rendelkezõ típust, vagy amit a legnagyobb darabszámban gyárottak, vagy ami a legtovább állt szolgálatba?

A sikeresség egy elég szubjektív fogalom, a haditechnikában is.

Nem kötekedés, de továbbra sem értem, hogy mitõl sikeres a MiG-21. A foci VB-n sem a részvételek számáva, hanem a megnyert VB döntõkkel mérnek.

Háborús nyelvre lefordítva, a MiG-21 gyakorlatilag sehol sem remekelt annak ellenére, hogy mindben ott volt. A csoportmérkõzések során elvérzett. 😊

Lehet, hozni az okokat, hogy mert "de" és "ezért meg azért", de akkor sem remekelt.

Nagyon érdkes az állításod még akkor is, ha más érvelésével közelítem meg a gép. Valaki meg azzal indokolt, hogya Me-109 azért kiemelkedõ, mert Mölders aki azon repült találta ki a négy ujj formációt és azon repült a top ász. Mert ezzel a szemlélettel sem lesz sikeres a MiG-21. Nem értek el vele sok légigyõzelmet és harcászatot sem forradalmasította egyetlen rajta repülõ pilóta sem.

A legtöbb jet légigyõzelmet egy típussal korea óta valszeg az F-4 Phntom II tarja - persze több alváltozat - és utána az F-15A/C szoros versenyben talán a Mirage III és másolatával. Kéne egy lista.

Kezdem úgy érezni magam, mint én lennék a viccbéli nyuszika, és mindenki cigit akar kérni tõlem. ^^

Én leírtam miért gondolom így. Nincs meghatározóbb vagy sikeresebb sugárhajtású vadászgép szerintem, mint a MiG-21. Ennyi. 😊

Utána már abba belekötni, hogy miért merészelem így gondolni, enyhén szólva is kontraproduktív. 😊

Az állattanos és autógyártós hasonlat is a helyén van. Ha a számokat nézed, akkor a Toyota, a GM és a VW a legnagyobb forgalmat generáló gyártók (ha jól tudom).

A PVO mindig is saját gépekkel bírt. Nem volt ezreszám MiG-21-es gépe, mert a szovjet távolságok és reptérsûrûség miatt a gép használhatatlan volt. Szu-9, Szu-15, a Tu-128 és a többi nehézvadász sem viccbõl létezett. A MiG-25/31 sem kurta lábukról híresek.

Akkor most az F-35 is csak azért "sikeres", mert nincs igazából alternatívája? 😛

Nevetni fogsz. Igen. Ugyanis nincs más elõrhetõ stealht gép a nyugati és USA szövetségesek számára. Saját repiparuk kimerül a 4+(+) gépekben, de már azok is a végét járják és alsó hangon 10 évet késtek. Pedig sokan nem erre az F-35-re vágytak, mert ez nem F-16 avionika szinten van, nem egy "lopakdó F-16". Annál már lényegesen több. Viszont nem tudnak mást venni, mert az F-16C/D Block60/70 és Silent Eagle és minden más 4++ nem helyettesítõ termék, ahogy a MiG-21 sem volt soha a MiG-25 alternatívája.


Megbocsáss, de minden racionalitást mellõzõen sértõdöttséget érzek itt ki. Mi köze a modernizációhoz mindannak, hogy a MiG-21-est gyártották a legnagyobb számban? Kb. semmi...

Nincs itt semmi sértõdöttség. Pusztán közöltam, hogy ez az egyik oka, hogy miért 14000 db mig készült.

Az MF gépekbe olyan nehéz lett volna új hajtómûvet tenni és nagyobb gerinctartályt? Mindkét gép négy szárnytartós volt a felhasznált szerkezeti anyag tért el.

Lehetetlen lett volna Mf--> bisz konverzió? Szerintem nem.
Az ipari nagyjavítás alatt megoldható lett volna. Hajtómû és orr rész tért el erõsen. Egy bisz sokkal komolyabb harcértékkel bír, mint MF. Jobb radar, jobb hajtómû és új IR rakéta, nitrogén hûtéses R-13M és volt radaros R-3R. (Nagyon kevés szovjet MF képes volt R-3R használatára, de ez marginális mennyiség volt.)


Mivel új bisz-t is vettek a régi üzemeltetõk, ergo a fogadó oldal is bírta volna, hogy legyen MF-bisz modernizáció. Csak gondolom az elvtársaknak az nem volt üzlet...

A szovjet gépek élettartam mondjuk elfogyott volna, no de tessék már megnézni, hogy mai napig repül MF és bisz is - modernizáció vagy anélkül - mikor az eredeti naptári élettartamon, de sanszosan a repült óraszámon is régesrég túl vannak...

Viszont nyugaton a piac is diktált. Ha nem volt modernizált F-16, akkor az LM és más beszállítók éhen döglöttek volna, mert senki torkán nem nyomták volna le, hogy vesznek 15 millás F-16A Block 1-et, aztán 10 év múlva 20 millás Block xy gépet...


Hány alternatívája is volt a MiG-21-esnek? Jak-25, Tu-28/-128, SzU-15, de még ugye a MiG-25 is azonos idõben volt használva vele, a proto-fázisban elbukottakat (mint a Lavocskin La-200B és -250) nem is említve.

A nehézvadászok ára sokszorosa volt a MiG-21-nek és manõverezõ légiharcra teljesen alkalmatlanok voltak. Soha, egyiket sem kínálták fel eladásra tudtommal. Annyira titkosak voltak, hogy idegen földre gyak. soha nem is vitték õket, a Szu-15 egyiptomi kalandját leszámítva. Úgy õszintén, normális részletfotót mikor és hol látsz ezekrõ? Alig, azt sem ingyért. Ennyi volt elterjedt és publikus ez a család. Ergo ezek nem voltak alternatívák soha. Legalbbi szerintem.

Szóval csak ott van, hogy a 21-es a legjobb volt, ami az általános harcérték / ár értéken nyújtani tudtak.

Magyarán ott tartunk, hogy olcsó. A MiG-23MF és felfele papíron jobb paraméterekkel bírtak, csak a MF cikra 6-szoros ára nem indokolta azt, hogy nagyobb számban legyen MiG-21bisz helyett. A valódi BVR képessége elvben fantasztikus elõrelépés lett volna, ha az elektronika megbízhatóbb. Ahogy meg már lentebb írták, ha a nagymamámnak kereke lett volna...

A MiG-23MLD volt tudtommal az elsõ komoly szovjet modernizáció vadászgépek terén, a gépek komoly százaléka nem új volt, hanem átalakított. Tökéletes példa arra, hogy egy gép harcértéke hogyan nõhet.

Az is szerény érv, hogy maguknak gyártották le a legtöbbet - az amerikai harci gépeknél is ugyanez volt az állás általánosságban, leszámítva egy-két típust, mint az F-5.

Csak olyan gépeket nézzél, amit exportáltak is. Naná, hogy százas széria elõtt nagyrészt maguknak gyártottak. Az F-4 gépekbõl iszonyatosan sok veszett oda Vietnában, ergo pótolni kellett. Ha a veszteséget levonod és csak a megmaradt állományt veted össze azzal, amit exportáltak mindjárt más a kép.

http://www.f-16.net/fleet-reports_article2.html

Az F-16 állomány cirka fele ma nem USAF kézben vagy úgy elsõ ránézésre. Igen, ez volt kisebb is. MiG-21 flotta soha nem volt ezen arány közelében sem csak akkor, mikor a MiG-21 összes változata menta szemétdombra az oroszoknál.

"Miért, mi a sikeresség legjellemzõbb mutatója? Az állatvilágban a sikeres faj az, amelyik jobban tudja növelni a populációja számát - ezért tartja az állattan sikeresebbnek a házidisznót a vadddisznónál. Melyik sikeresebb autógyártó? Amelyik több autót ad el. E téren meg a GM, a Toyota meg a VW a csúcstartó, és nem a Ferrari vagy az Aston Martin."

Na pont emiatt alakult ki ez a vita is.... pl.kinek mi a sikeres

és repülõknél soksok szempont van.... De cégeknél sokkal inkább megvan a mérõszám és így nagyon nem értek egyet avval amit írtál. Ha tetszik ennyire távoli területeken a származtatás szvsz nagyon nagy hiba. Persze érthetõ az ember alapból sémákat keres alapból objektum orientált modon közelít számára ismeretlen dolgokhoz.

Visszatérve a témára:
Minden hagyományos autógyártó cégnek (és minden cégnek kivéve pl nonprofit cégek...) az elsõdleges feladata rövid és hosszú távon a profit termelése.
A sikeresség mérõszáma nem az eladott autók száma, hanem a megtermelt profit. Teljesen más kérdés, hogy ehez nem 3db autot kell eladni. És ha tetszik ugye van egy konkrét mérõszám is ami probálja árazni mennyire is sikeres az az adott cég és mennyire lehet sikeres a jövõben ezt hívják a cég értékének idegen szóval kapitalizációnak ami nem más mint a részvények száma*a részvény értékével.