95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#64525
Gondolom valami ilyesmi volt.
![]()
-
fonak #64524 " ukrán tudósok által kifejlesztett, csúcstechnológiájú fegyverrel lőtték le"
Muhaha, azért az ukránok is tudnak arcoskodni :) -
szenyor Lopez #64523 Ukrajna vs. orosz drón
"ukrán tudósok által kifejlesztett, csúcstechnológiájú fegyverrel lőtték le."
Ez vajon mi lehet? Szimpla hatáskeltő indexes baromság? -
#64522
A wiki ilyen témában alapvetően egészen pontos... -
#64521
Sziasztok!
Tudna nekem valaki informaciot adni a nemet legieröröl? Hogy jelenleg milyen tipusok allnak szolgalatban, hany darab, hany repszazad, vagy esetleg ezek helyileg hol vannak? Nemet nyelven is jo. Vagy csak eurofighterek allnak mar szolgalatban? Vagy a tornadok? Konkretan darabszam erdekelne a legjobban. Van erröl valakinek esetleg egy tablazata vagy hasonlo?
Elöre is köszönöm + tisztelettel! :) -
#64520
-
Drubowski #64519 World War I in Photos: Aerial Warfare -
millerius #64518 A MiG-29 és bármely más hasonlóan nagy sebességű gép kormányainak kitérítéséhez azért kell több tonnányi erő, mert ezeknek csúcs-sebességnél is működniük kell és erre (is) vannak méretezve a hidraulikus szervó-munkahengerek. Az átlag utasszállítók sebessége ennek csak nagyjából a harmada, és mivel az aerodinamikai számításokban minden képletben (felhajtóerő,-ellenállás,-légerő a felületeken)a sebesség négyzetesen szerepel, a jóval kisebb sebességnél értelemszerűen nagyságrenddel kisebb erő kell a kormányfelületek kitérítéséhez. Ráadásul elég ritkán fordulhat elő a B-737-en a hidraulika nélküli vezérlés, tekintve, hogy mindkét hidraulika-rendszert 2-2 szivattyú táplálja (1-1 hajtómű által hajtott, és 1-1 elektromotorral akkuról hajtott). Ha mégis sikerül ezt összehozni, akkor viszont igaz, hogy birkózni kell a kormányokkal, de nem olyan sokáig, mint egy világháborús bombázónál, ami általában ellenséges terület fölött szerzett sérüléseket, és a pilóták nagy távolságból próbálták mindenáron hazavinni a sérült gépet. Egy 737-nél ellenben ilyen esetben azonnali vészhelyzet-jelentés történik és irány a legközelebbi repülőtér, ez általában 15-30 percen belüli leszállási lehetőséget jelent.
Az oldalkormány hidraulika nélküli működtetése viszont nem "kézi" üzemmód, mivel láb-pedállal működik a vezérlése. :-)
ML -
#64517
Köszönöm a segítséget mindenkinek!
Azt hiszem a "lengyel Kárpáti dandár" megfelelő lesz. -
#64516
Közeledünk :)
http://www.hhrf.org/europaiutas/57/KovacsI.indd.pdf -
Ahogy én nézegetem a Lengyel nem szerepelt a nevükben.
Samodzielna Brygada Strzelców Karpackich, Independent Carpathian Rifle Brigade
Tehát akkor inkább szerintem (nyelvatan 2-s
) Lengyelországi és ezután jön a Független Kárpáti lövészdandár. (A Kárpáti helyes-e így azt Grécsi Láci bácsi megmondaná, mert az egy hegység neve nem személynév lehet Kárpát-i vagy valami más)
http://www.polandinexile.com/icrb.html -
ambasa #64514 Wankowicz - magyarul is megjelent - Monte Cassinoi csata című könyvében az alakulat utódját Kárpátinak fordították. Abban az elnevezésben, amit leírtál a "lengyel" melléknév, tehát kisbetű.
Polish Carpathian Brigade = lengyel Kárpáti dandár
Polish Independent Carpathian Rifle Brigade = lengyel önálló Kárpáti lövészdandár (a katonai alakulatok elnevezésénél az "independent" nem függetlennek fordítják, hanem önállónak).
TG -
#64513
És ennek mi lenne a magyar fordítása? Lengyel független kárpáti lövészdandár? -
Lehet azért, mert nem egészen azon a néven futottak.
http://en.wikipedia.org/wiki/Polish_Independent_Carpathian_Rifle_Brigade -
#64511
Igen, vagy Lengyel-kárpáti dandár? Nem nagyon találtam infót róla magyarul. -
SZUsszan #64510 Kárpáti lengyel dandár? -
JanáJ #64509 Meg lett, még a magyar wikin is fen volt:
link -
#64508
A 2.vh-ban Tobruk körüli harcokban részt vett "Polish Carpathian Brigade"-nek mi a magyar fordítása? -
ambasa #64507 Ballage!
akkor tedd fel magadnak a kérdést, milyen mechanikus, aerodinamikus, kormányerő-csökkentő is van beszerelve a MiG-29 stabilizátorának a vezérlésébe?
Akkor a Boeingnál, a stabilizátort egy nagyon komoly kötéldobos áttételen keresztül, mozgatod, a lényeg az áttételen van, bár mellesleg nem is kell hozzá hidraulika, mert elektromos működtetésű, de ez itt most lényegtelen. Ott ahol kellene hidraulika, de nincs, mint a magassági- és a csűrőkormányoknál, pont a körülötte ébredő áramlást használják fel a kormányerők csökkentésére, Az oldalkormánynál, amely amúgy is általában csak kis tartományban mozog a vezetett forduló miatt, eleve nem nagyon kell, ha jól emlékszem (ha nem, majd apád, vagy valaki más kijavít) de pl a MiG-21-esen az oldalkormány tisztán kézi mozgatású, hidraulika nélkül.
TG -
#64506
Tudom. Csak azt nem értem, hogy ha MiG-29 sabilizátorának mozgatásához tonnányi erő kell, akkor a B737-nél még kisebb sebességnél mennyi kellhet. -
JanáJ #64505 Huh, ebbe bele kérdeztem. Még emészem a válaszokat. Köszönm!
A gép amit említettem valami 4 hajtóműves civil, nyugati gép volt. Az egyik hajtóművet elvitte a manpad és itt elfolyt a hidraulika, de a maradék 3 hajtóművel letették. Nem találom a cikket. -
ambasa #64504 A nem csak az első, hanem a mostani B737 is vezethető hidraulika nélkül, viszont nagyon fontos a kormánylapok kiegyensúlyozottsága, illetve mind a magassági-, mind a csűrőkormányoknál nagyon komoly aerodinamikai kormányerő-csökkentők vannak beépítve (tab és ballance panel. A beszabályzások után külön vannak olyan mérések, amikor meg kell határozni, hogy hidraulika nélkül mekkora erő kell a kormányszervek mozgatásához.
De ne felejtsd el, itt nem üzemszerű, hanem vészműködtetésről írtam, nem arról, hogy nap mint nap 8-12 órán át így vezessék a gépet.
TG -
#64503
A B737-es első változata kézzel volt kormányozható, ha nem volt hidraulika? Ez tuti...? Bár a B-24 is a határon volt vezethetőség terén, a B-29 sem volt már az. A B737 ezeknél sokkal, sokkal nehezebb. -
ambasa #64502 Köszönöm a javítást!
Most, hogy így mondod, kezd rémleni, hogy tényleg az EVK-ra is ment egy cső, meg ott volt a hátrahúzás-határoló a hátfalon, illetve volt még egy hidraulikus ütköző a 17-esen, ugyan ott, amit mi csak forszázs ütközőnek hívtunk, de végül is ez is mind a vezérlés része volt.
TG -
#64501
1 db dozátor van abban is,400ml elfolyása után lezárja a csövet,de attól még ha megsérül a hidraulika cső máshol a vezérlés elmegy és ahogy irod csak kézi erővel tudná mozgatni, mivel nem a bustereknél hanem a gázkar rögzitő csövezetékre van csak bekötve. -
#64500
CSak helyeselni tudom azt amit Vogel és ambasa irt, létezik mindegyik megoldás mi8 és 17 esnél a semlegesgáz és a szivacsos is a tartályok védelmére és kiegészitő páncélzatot lehet tenni a kabin és a hajtómű védelmére harci területeken ahogy az afgán 17eseknél is látni,de a magyarok nem rendelkeznek páncéllal.
A legtöbb 2x-ezés a vezérlésben a repbiztonság és nem a harci sérülés elkerülése miatt van.
Sztem a tervezésük idején az orosz vezetés nem ilyen elgondolások mellett tervezte a helit. vagy ugy gondolta ha lelőnek belőle akkor van helyette még több vagy pedig olyan helyre szánta ahol biztonságos már a terület vagy van mellette védőfedezet. -
ambasa #64499 A Mi-8-asnál emlékeim szerint nincs dozátor, de a hidraulika rendszert gyakorlatilag csak kormányzásra használják. Ha valamiért megszűnne a hidraulikus táplálás, akkor a kormánybuszterek egyfajta merev tolórúdként működnek (ennél azért bonyolultabb, esetleg Vogel majd elmagyarázza), de azt tegyük hozzá, hogy igen csak kell erő ekkor a gép irányításához. Amikor egyszer, egy ilyen munkahenger tápláló hajlékony hidraulika tömlő eldurrant a pilóta nem véletlenül letette az első mezőre a gépet, ahol a PG szervizcsapata garanciális javításként kicserélte a tömlőt.
A gond, hogy a régebbi gépeket még úgy tervezték, hogy akár hagyományos kézi erővel is kormányozható legyen, ilyen pl a Boeing 737-es, de az olyan Fly by Wire típusú vezérléssel rendelkező gépek, mint pl A320-as gépcsalád csak legalább egy meglévő hidraulika rendszer mellett kormányozható, ugyanis minden kormányfelület így van működtetve és nincs közvetlen merev kapcsolat a kormánylapok és a kormányszervek között. Ugyan van benne két esetben kötélvezérlés, de az is csak hidraulikus vezérlő-szelepek működtetésére szolgál.
El tudom képzelni, hogy az általad leírt esetben is egy ilyen elektronikus vezérlésű gépről lehetett szó. De az hogy egy gép elektronikus vezérléssel rendelkezik, még nem jelenti azt, hogy nincs tartalék mechanikus vezérlése illetve a hidraulika rendszerek többszörözése és széttelepítése, elég jó védelmet kínál.
TG -
ambasa #64498 RVU = EVU
TG -
ambasa #64497 Ez így van a dozátort a Boeing "fuse"-nak, az Airbus "safety valve"-nek nevezi, a magyar neve talán elfolyásbiztosító szelep, de ebben nem vagyok biztos, nálunk mindenki az oroszos, dozátor-t használta.
TG -
ambasa #64496 Azért az "iraki" Mi-8-asok, de lehet, hogy a Mi-17-eseink emlékeim szerint rendelkeztek semleges-gáz rendszerrel, de az echte magyar gépekre ez valóban nem volt jellemző. Nem magyar gépeken azért volt passzív védelem is. Az NDK-s Mi-8TB-k kabinját alulról részben védték páncéllemezekkel illetve az alsó plexik mögé páncélüveg volt beépítve.. Ugyanezen gépeken az oldaltartályok volt semleges-gáz rendszere és alulról öntömítő gumiréteggel volt bevonva. A későbbi szovjet katonai/határőr Mi-8MT (Mi-17)-eken kapott páncélt a kabin, illetve a semleges-gáz rendszer helyett, a Mi-24-eseken ismert szivaccsal töltötték ki, az oldaltartályokat.
Úgyhogy az RVU-n, az ASzO-n és a L166-on kívül van lehetőség, akár utólag is beépíthető passzív védelem elhelyezésére, még egy Mi-8-ason is, de ilyennel a magyarnak gyártott gépek nem rendelkeztek. Azt azonban tegyük hozzá, hogy az utolsónak beszerzett magyar Mi-8T is 1975-öss gyártású, vagyis az afganisztáni tapasztalatok előtt épült.
TG -
#64495
Szakaszoló létezik, dozátor a neve, de szerintem ebben a kicsi eszközben semmi olyasmi nincs, amit ne lehetne alkalmazni civilben (sztem alkalmazzák). De a duplázott hidraulika rendszer se tud nagyon alternatív utakon közlekedni helikopteren (C-17-en azért van felület :)). Szokott lenni plusz tűzfal, vagy széthelyezett hajtóművek, hogy ne verjék szét egymást (lásd Ka-50/52), avagy teljesítménynövelő eszközök, mint plusz a katonai gépeken. Alapvetően feladatra építik a repülőgépeket, ami már önmagában meghatározza a konstrukciót. (lásd An-26 alja, mely titánnal van fújatva, hogy ellenállóbb legyen a hasraszállásnál. 120 fokos fúrószárral nem is lehet megkezdeni :))
-
JanáJ #64494 ess ice -
#64493
Szerintem az OAKLEY-val nem fogsz mellényúlni, ARMY beszállítók, megnézel akármilyen fotót különleges egységekről tuti OAKLEY szemcsijük van :) -
JanáJ #64492 Csak laikusként gondolkodtam. Pl valamelyik eurocoptert szidták, hogy nem jó, mert nem eleve harci helinek lett tervezve és ezért kisebb a sérülésállósága. Vagy pl Irakban trafáltak el valami MANPAD-dal egy civil teherszállítót, aminek elfolyt a hidraulika folyadéka és ezért nem tudták csak a hajtóművekkel kormányozni. Ott írták, hogy a katonai teher gépeknél valamivel elkülönítik/szakaszolják, hogy ne legyen ilyen gond.
De ha azt mondod ilyen nincs a minyónál, én elhiszem. -
Hmm háááát az UVEX, OAKLEY, mint Európában ismert márkákról nekem nem a vacak szó jut eszembe hanem, hogy drágák.
A tegnap linkelt oldalon egyel visszább a márkák
http://www.luckygunner.com/labs/eye-protection-shooting-glasses-review/
Csak után keresgéléssel a neten, fórumokon, személyesen Airsoft pályákon, rendezvényeken...ect. lehet meggyőződni egy márkáról hogy kielégíti e az igényeidet.
-
#64490
Brno-i katonai konferencián találkoztam a Revision szemüveggyár termékeivel. Volt alkalmam beszélni a képviseletükkel, mivel nekem is megtetszettek a szemcsik. Hát én nem tapasztaltam gagyiságot. Sőt, így elsőre minőségi darab volt, komoly supporttal a háttérben. Itt Mo-n kapható néha 10e Huf-ért a sawfly, megkérdeztem, hogy reális-e ez az összeg. Azt mondta, hogy 40e Huf körüli az alap ár. Megmutatta mire kell odafigyelni (sorszámozás megléte, sorjás szélek). Elmondta, hogy Mo-n nincs forgalmazójuk, így külföldről lehet csak hivatalosan beszerezni (2012-ben). -
#64489
Testközelből mondhatom, hogy nincs semmi ilyesmi "megerősítés" belövés ellen. Amelyik Mi-8-t le akarják lőni, az bizony leszedik. Én most a strukturális, és az alap rendszerek védelméről beszélek. Természetesen passzív (EVU) és aktív (zavarás) feltehető. Hozzá kell tenni, hogy a repülés biztonsága miatt a kettőzött rendszerek vésztáplálással megvannak, de az nem a katonai mivolta miatt van. Nem azt mondom, hogy a Mi-8 családban nem lehet plusz védelem, de én még nem találkoztam olyannal (élőben). Azt ne feledd, hogy a plusz igencsak rontja a max felszállósúlyt, ami ebben a kategóriában a legfontosabb.
Remélem repvez kollega is megerősít ebben.
-
SZUsszan #64488 Hát na! =D -
#64487
Nem tudom, ki írja a szabványt? DOD, US Army? De ugye nem valami vacak termék az eredmény?
OFF
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Tapasztalatról nem írtatok / nem írtak a fórumozók. Feltettem a kérdést az Airsoft (Sport fórum / Általános) topikban is.
Lehet, hogy rendelnék ilyen dioptriabetétes védőszemüveget. Munka miatt és közlekedésben okoz problémát a videóban látható, enyémhez hasonló civil szemüvegem. Munkában nagy sebességű apró tárgyak szemen találnak akár úgy is, hogy valószerűtlennek tűnő mandinerekkel utat találnak a szemgolyóhoz. Bogarak, nyárfavirág bejut a lencse és a szem közé és a kettő között vergődik. Ez kerékpározás közben többször okozott veszélyes helyzetet. Minden évben ez megy. Most szeretnék változtatni.
Ha valaki hasonló problémával küzd, akkor szívesen veszem, ha privátban felveszi a kapcsolatot és közösen próbálunk megoldást találni.
Ennyi volt az [szin=red]OFF. Elnézést! Köszönetem nyilvánítom ki, amennyiben nem kerül törlésre a komment!.[/szin] -
Szerintem a katonaság előír egy szabványt és az azt teljesítők közül egy teszt után vásárol.
http://nsrdec.natick.army.mil/APBI/Eyewear/Army_-_2011_Apr_22_APBI_Military%20Combat%20Eye%20Protection.pdf
http://olive-drab.com/od_soldiers_gear_eyewear_mcepp.php
