Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#58275
Koszonom szepen. 😊
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#58274
щучий нос
#58273
AW-139 a típus, de akkor hiszem el, ha már itt lesznek a helikopterek 😊
Állítólag a Huey-k szolgálatba állítása is ennyibe kerülne, és az olaszok "ingyen" is odaadnák (vagyis 0% kezdõrészlettel😊) õket, szervizháttérrel stb. Hát nem tudom.
Állítólag a Huey-k szolgálatba állítása is ennyibe kerülne, és az olaszok "ingyen" is odaadnák (vagyis 0% kezdõrészlettel😊) õket, szervizháttérrel stb. Hát nem tudom.
#58272
bár nem vagyok Cifu, de az oroszok ezt csuka orrnak hívják (Щука😉
#58271
Persze örülök minden grippen repülésnekbár szerintem enni repült órával meg gyakorlással elég kevés esélye van a szinten tartásnak nem hogy a fejlõdésnek, de hurra megyünk a légteret védeni legalább repülnek a fiúk.
#58270
CIFU:
Nem tudod mi a hivatalos elnevezesen annak a csonak tipusu hk orrnak ami az IS-7, IS-3, IS-8(T-10) nek van? Mar ha van ennek az elrendezesnek valami elfogadott neve a haditechnikai terminologiaban.
Nem tudod mi a hivatalos elnevezesen annak a csonak tipusu hk orrnak ami az IS-7, IS-3, IS-8(T-10) nek van? Mar ha van ennek az elrendezesnek valami elfogadott neve a haditechnikai terminologiaban.
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#58269
Gondolom az utóbbira gondolt. Le lehet szállni egy autópályára is, de egy nagyobb gépnek azért már kell egy mûszeres leszállítórendszer és ha forgalmasabb a reptér akkor gurítóradar.
A halál csupán a kezdet...
#58268
Mit értesz elõkészítetlen reptéren? Nem tudom, hogy a füves az mennyivel durvább mint amit fade linkelt. Nekem az sima "földnek" tûnik.
A pálya minõségére utal az "elõkészítetlen", vagy arra hogy van-e légi irányító, meg egyéb földi kütyü?
A pálya minõségére utal az "elõkészítetlen", vagy arra hogy van-e légi irányító, meg egyéb földi kütyü?
#58267
Hali!
Tegnap olvastam a Metropol újságban, hogy a honvédség lemond a 30 Hueyról és helyettük 20 új Olasz helikoptert vásárolna (azt hiszem 350 millióért). Errõl valaki tudna esetleg bõvebben beszámolni?
Tegnap olvastam a Metropol újságban, hogy a honvédség lemond a 30 Hueyról és helyettük 20 új Olasz helikoptert vásárolna (azt hiszem 350 millióért). Errõl valaki tudna esetleg bõvebben beszámolni?
War Thunder AF & GF Thrash metal topic, V8 Supercars, HRC
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#58266
Nem értek egyet. Leopard 2, a Leclerc esetében harckocsiknál, és a páncélozott harcjármûvek terén konkrétan európa az USA elõtt jár. Szintén elõtte jár hagyományos meghajtású tengeralattjárók terén, lévén az USA-nak nincs is ilyen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58265
Közös euróópai vadásznak lett volna értelme, ha tényleg ütõs a gép és mindenki azt használja, mert még ma is ezer gépes a nagyságrend. Apró gond, hogy az európai repiper már a '70-es években sem rúgott labadába. Egy F-16 repteljesítényû gépet 20 évvel késõbb sikerült csak összerakni...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58264
Csak persze ott vannak a politikai szempontok: "függetlenség", meg a gazdaságiak (munkahelyteremtés, iparágak életben tartása, szaktudás megõrzése/kinevelése).
#58263
Ha úgy nézzük alapvetõen európai harci repülõknek, helikoptereknek, harckocsiknak, harcjármûveknek sõt egyáltalán európai hadiiparnak sincs sok racionalitása, mivel az USA mindegyik kategóriába gyárt eszközt, a méretgazdaságosság miatt olcsóbban. Ráadásul az európai politika/bürokrácia, az államok eltérõ szempontjai is hátráltatják a közös programokat (nem véletlen, hogy a Rafale végül elõbb kész lett, mint a Typhoon, amelyik még Líbiában sem volt bevethetõ földi célok ellen (vagy ha igen, Tornado vitte a célmegjelölõt)). Nem mintha az USA-ban nem lettek volna hatalmas pénzkidobások, a kongresszus idiótaságából eredõ marhaságok, kudarcok stb. Csak õk ezeket könnyebben benyelik a hatalmas katonai költségvetés mellett (a hidegháború vége óta pedig ott is egyre jellemzõbbek a hatamas csúszások és költségtúllépések, illetve az, hogy a megrendelések csökkentésével az új cuccok fajlagos költségei elszállnak).
#58262
Az A400 az én szemeben egy vicc. Bizotsan csodás mérnöki alkotás, csak éppen nem jó arra, amire kellene és mindezenfelül marha drága.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58261
Hol érdekli õket az arcvesztés? Ha vmi jellemzõjük az a pragmatizmus abba pedig nem fér bele, hogy használhatatlan dolgokat vesznek.
Mindegy imho itt zárjuk le azt 2-3év múlva kiderül. 😊
Mindegy imho itt zárjuk le azt 2-3év múlva kiderül. 😊
#58260
53 gépbõl 13-on már most túl akarnak adni egybõl a tervek szerint. Ez már a "fal adja a másikat" esete szerintem. Ha arcvesztés nélkül ki lehetne lépni, megtennék...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58259
Igazából rengeteg gosip volt errõl és fogalmunk sincs. Az viszont tuti, hogy ha az A400M nem visz el 32-33tonnat alá Puma+Boxer akkor a németek úgy visszadobták volna, hogy a fal adja a másikat.
#58258
Pardon, rosszul fogalmaztam.
A PUMA az eredetileg tervezett tömeghatáron (32 tonna) belül lenne, szóval a KMW betartotta az elõzetesen megállapítottakat. Csakhogy az Airbus nem, mivel az A400M teherbírása alacsonyabb, mint az eredetileg megszabott. Hogy pontosan mennyivel, arról ellentmondóak az információk. Egy 2009-es info szerint csak 29 tonnát képes vinni, ez még ahhoz is kevés, hogy a "meztelen" PUMÁT elvigye.
A pótpáncél terén a kérdés az, hogy akkor mennyire jó ötlet az, hogy a PUMA ugyan befér, de a pótpáncélt már külön gép kell vigye. Akkor vagy a PUMA-nak kellenne pótpáncéllal 32 tonnának lennie, vagy a gép teherbírásának 40 tonna körül lennie, hogy a dolog valóban életképes legyen...
A PUMA az eredetileg tervezett tömeghatáron (32 tonna) belül lenne, szóval a KMW betartotta az elõzetesen megállapítottakat. Csakhogy az Airbus nem, mivel az A400M teherbírása alacsonyabb, mint az eredetileg megszabott. Hogy pontosan mennyivel, arról ellentmondóak az információk. Egy 2009-es info szerint csak 29 tonnát képes vinni, ez még ahhoz is kevés, hogy a "meztelen" PUMÁT elvigye.
A pótpáncél terén a kérdés az, hogy akkor mennyire jó ötlet az, hogy a PUMA ugyan befér, de a pótpáncélt már külön gép kell vigye. Akkor vagy a PUMA-nak kellenne pótpáncéllal 32 tonnának lennie, vagy a gép teherbírásának 40 tonna körül lennie, hogy a dolog valóban életképes legyen...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58257
Sok ilyen van ld youtube pl http://www.youtube.com/watch?v=BXnc_w2XwfY&feature=related
A C17 egy nagyon jó gép az tuti.
A C17 egy nagyon jó gép az tuti.
#58256
"A probléma a költségek."
Ez a probléma, meg az irgalmatlan nagy csúszás ennek pedig az okai gazdasági/politikaiak. Ha ezt pedig az Europai politika így rendezte akkor nem kell a számlán/csúszáson se sírniuk.
Eközben én azt nem látom problémának, hogy 4db A400M 3db Pumat visz és 3db pótpáncélt, az meg végképp nem az A400M/konstrukció hibája, hogy az 2001ben beinduló US kalandozások (Iraq, Afganisztán) miatt gyorsan kellett gép és emiatt C17eket rendeltek miközben A400M rendeléseket mondtak le.
Ez a probléma, meg az irgalmatlan nagy csúszás ennek pedig az okai gazdasági/politikaiak. Ha ezt pedig az Europai politika így rendezte akkor nem kell a számlán/csúszáson se sírniuk.
Eközben én azt nem látom problémának, hogy 4db A400M 3db Pumat visz és 3db pótpáncélt, az meg végképp nem az A400M/konstrukció hibája, hogy az 2001ben beinduló US kalandozások (Iraq, Afganisztán) miatt gyorsan kellett gép és emiatt C17eket rendeltek miközben A400M rendeléseket mondtak le.
#58255
Nem elõkészítetlen, csak nem beton. A talaj simasága és keménysége attól még meg lehet.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58254
Most nem vagyok képben, de emlékeim szerint a C-17 nem taktikai transzport, tehát nincs elvárva tõle az elõkészítettlen reptérrõl való mûködés. Lehet, hogy teszt, vagy szükség hozta helyzetben éltek vele, de ennyi...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58253
Molni egyik "kedvenc" képe mikor a 17-es köves kifutóról száll fel (?). Ez nem durvább mint a füves? (A szükséges hoszt nem néztem meg.)
#58252
Úgy 5 éve, még az FCS idejében volt egy elképzelése a Lockheed-nek, hogy õk olcsóbban csinálnak egy taktikai változatot (amely képes például füves, kiépítettlen reptéren leszállni) a C-17-bõl, mintha az akkori tervekben szereplõen egy új típust fejlesztenének ki (itt opcióként felmerült a VTOL képesség is, alternatívaként egy STOL mellé, hátha képesek leszünk rá alapon).
A C-17B a törzs közepén, alul kapott volna egy harmadik sor dupla kerekes futómûvet, dupla réses ívelõlapokat, erõsebb hajtómûveket és megerõsített szárnyakat, hogy a STOL képességet (asszem tán 1000 lábnál nem hosszabb kifutót jelent ez) biztosítsák.
Jelenleg is cirkulál még a lehetõség, hogy hosszú távon egy VTOL / STOL képességû taktikai repülõgép váltaná majd a C-130-ast, ez lehet egy négy rotoros Osprey-továbbgondolás, a'la V-44...
A C-17B a törzs közepén, alul kapott volna egy harmadik sor dupla kerekes futómûvet, dupla réses ívelõlapokat, erõsebb hajtómûveket és megerõsített szárnyakat, hogy a STOL képességet (asszem tán 1000 lábnál nem hosszabb kifutót jelent ez) biztosítsák.
Jelenleg is cirkulál még a lehetõség, hogy hosszú távon egy VTOL / STOL képességû taktikai repülõgép váltaná majd a C-130-ast, ez lehet egy négy rotoros Osprey-továbbgondolás, a'la V-44...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58251
Mi az a C-17B?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58250
Pardon, ehhez még annyit, hogy az A400M lesz a legnagyobb taktikai szállítógép, lévén a C-17A csak korlátozottan képes rövid pályán üzemelni, ezért is van a gyártó tarsolyába a C-17B...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58249
Nekem a Succes Story felõl kétségeim vannak. A németek már nem tudják tovább csökkenteni a megrendelésüket, így 13 gépet a megrendelt 53-ból eleve úgy vesznek majd át, hogy rögtön tovább is akarják értékesíteni õket - ie.: közvetlenül konkurenciái lesznek a piacon az Airbusnak a saját portékájukkal.
Gyakorlatilag mindenki, aki potenciálisan pár éve szemezett az A400M-el, inkább a C-17 felé fordult, lásd Ausztrálok vagy az Egyesült Arab Emirátusok...
Gyakorlatilag mindenki, aki potenciálisan pár éve szemezett az A400M-el, inkább a C-17 felé fordult, lásd Ausztrálok vagy az Egyesült Arab Emirátusok...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58248
Ennél én sokkal összetettebbnek látom a kérdést. Meg kell különböztetni a két alapvetõ katonai teherszállító gép feladatkört:
-Van egy olyan, amelyik célja egy reptérrõl elvinni a terhet egy másikra. A mai világban ezek a költségcsökkentés okán jellemzõen már civil gépekbõl átalakított teherváltozatok, mint az Airbus A330 MMRT, amely képes az üzemanyag mellett (lévén légi utántöltõ gép) 45 tonna hasznos terhet, vagy a tanker-feladatkör helyett átalakítható arra, hogy 380 utast vigyen.
-Van a másik feladatkör, amikor a civil utasszálítóknál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, és rossz minõségû kifutóra is le kell tudniuk szállni, továbbá igény az, hogy jármûvet szállíthassannak -> kell leengedhetõ rámpa a farra, és/vagy felnyitható orr (ami már jó ideje nem divat), amelyre fel/le hajthat egy teherautó/terepjáró/APC/harckocsi.
Az USA kvázi három tehergéppel rendelkezik, a C-17 és a C-130 az utóbbiba tartozik bele, a C-5 inkább átmenet a kettõ között (van rámpája/felhajtható orra, de nem az elõretolt bázisokra fogja vinni a terhét).
Az EU esetében felmerült, hogy egy, a C-130-asnál nagyobb gépet készítenek, viszont nem akartak akkora gépet, mint a C-17, mert úgy vélték, hogy akkora gépre nem lesz szükségük (a jövõben). Aztán rájöttek ugye az angolok elõször, hogy ez piszkosul nem így van, és nekiálltak C-17-eseket rendelni.
Az eredeti elképzelés szerint az A400M egy új "egységes" szállítógép lett volna, és anno, amikor a program éppen indult, illetve felfutott, úgy tûnt, hogy a teherbírása tökéletesen megfelel, mert éppen a minél könnyebb (de 30 tonna alatti) páncélozott jármûcsaládokban látták a jövõt. Márpedig ezekhez ideális az A400M, éppen azért úgy tervezték (elvben) a német / francia / angol jövõbeni jármûveket (ill. mostmár jelenbéliek lassan), hogy ebbe a határba pont beleférjenek.
A probléma a költségek.
Az A400M piszkosul drága lett / lesz, és mindenki vakarta a fejét, mert a C-17 és a C-130 párhuzamos üzemeltetése akárhogy is nézzük, jobb opciónak tûnik. Lásd az angolok esetét, a nehéz terhekhez úgy is kell (van) C-17, e mellé jön az A400M. Nem úszták meg a két típusos dolgot tehát.
A franciák és a németek szintén vakarózdnak, a "terv" az, hogy majd az Antonov-124-esek megoldják a problémát, amit bérelnek... de ez akkor nem ugyanaz, mintha két típusuk lenne? Dehogynem...
Az A400M egy jó ötletnek tûnt a maga idejében, és végül preztízsbõl végigcsinálták, de nincs benne annyi tartalék amennyire szükség lett volna, lásd a német PUMA IFV esete, amely lecsupaszítva fér csak el benne, a pótpáncélzatot és a gyalogságot meg viheti egy másik A400M... Rémálom...
-Van egy olyan, amelyik célja egy reptérrõl elvinni a terhet egy másikra. A mai világban ezek a költségcsökkentés okán jellemzõen már civil gépekbõl átalakított teherváltozatok, mint az Airbus A330 MMRT, amely képes az üzemanyag mellett (lévén légi utántöltõ gép) 45 tonna hasznos terhet, vagy a tanker-feladatkör helyett átalakítható arra, hogy 380 utast vigyen.
-Van a másik feladatkör, amikor a civil utasszálítóknál nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, és rossz minõségû kifutóra is le kell tudniuk szállni, továbbá igény az, hogy jármûvet szállíthassannak -> kell leengedhetõ rámpa a farra, és/vagy felnyitható orr (ami már jó ideje nem divat), amelyre fel/le hajthat egy teherautó/terepjáró/APC/harckocsi.
Az USA kvázi három tehergéppel rendelkezik, a C-17 és a C-130 az utóbbiba tartozik bele, a C-5 inkább átmenet a kettõ között (van rámpája/felhajtható orra, de nem az elõretolt bázisokra fogja vinni a terhét).
Az EU esetében felmerült, hogy egy, a C-130-asnál nagyobb gépet készítenek, viszont nem akartak akkora gépet, mint a C-17, mert úgy vélték, hogy akkora gépre nem lesz szükségük (a jövõben). Aztán rájöttek ugye az angolok elõször, hogy ez piszkosul nem így van, és nekiálltak C-17-eseket rendelni.
Az eredeti elképzelés szerint az A400M egy új "egységes" szállítógép lett volna, és anno, amikor a program éppen indult, illetve felfutott, úgy tûnt, hogy a teherbírása tökéletesen megfelel, mert éppen a minél könnyebb (de 30 tonna alatti) páncélozott jármûcsaládokban látták a jövõt. Márpedig ezekhez ideális az A400M, éppen azért úgy tervezték (elvben) a német / francia / angol jövõbeni jármûveket (ill. mostmár jelenbéliek lassan), hogy ebbe a határba pont beleférjenek.
A probléma a költségek.
Az A400M piszkosul drága lett / lesz, és mindenki vakarta a fejét, mert a C-17 és a C-130 párhuzamos üzemeltetése akárhogy is nézzük, jobb opciónak tûnik. Lásd az angolok esetét, a nehéz terhekhez úgy is kell (van) C-17, e mellé jön az A400M. Nem úszták meg a két típusos dolgot tehát.
A franciák és a németek szintén vakarózdnak, a "terv" az, hogy majd az Antonov-124-esek megoldják a problémát, amit bérelnek... de ez akkor nem ugyanaz, mintha két típusuk lenne? Dehogynem...
Az A400M egy jó ötletnek tûnt a maga idejében, és végül preztízsbõl végigcsinálták, de nincs benne annyi tartalék amennyire szükség lett volna, lásd a német PUMA IFV esete, amely lecsupaszítva fér csak el benne, a pótpáncélzatot és a gyalogságot meg viheti egy másik A400M... Rémálom...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58247
"Az A400M problémái más jellegûek, mondhatni a szokásos: politikaja ld hajtomû csodáját."
Ilyen dolgok miatt csúszik és nött meg az ára. És ennek ellenére még mindig benne van az, hogy sucess story lesz.
Ilyen dolgok miatt csúszik és nött meg az ára. És ennek ellenére még mindig benne van az, hogy sucess story lesz.
#58246
Ha ott a piaci rész, akkor hol vannak a megrendelõk...? 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58245
Ha payloadra nézed a nemzetközi piacon egy üres luk. A hercules(nemsokára k390)elvisz ~20 max 22tonnat, ezek után meg jön a C17 a maga ~77 max 80tonnajaval. A kettõ között ott van egy irgalmatlan luk. A kawasakit a japánok nem exportálják, az AN70bõl van 2db proto oszt annyi.
Ugyanez igaz méretre is. Rengeteg minden nem fér bele a Hercibe a C17ben meg lötyög.
Azaz imho egy jó ötlet volt ebbe a kategóriába egy gépet rakni, a piac megvolt/van rá.
Így aztán simán nem értek egyet molni véleményével. Az A400 egy jó ötlet, egy jó létezõ piaci rés.
Az A400M problémái más jellegûek, mondhatni a szokásos: politikaja ld hajtomû csodáját.
Ugyanez igaz méretre is. Rengeteg minden nem fér bele a Hercibe a C17ben meg lötyög.
Azaz imho egy jó ötlet volt ebbe a kategóriába egy gépet rakni, a piac megvolt/van rá.
Így aztán simán nem értek egyet molni véleményével. Az A400 egy jó ötlet, egy jó létezõ piaci rés.
Az A400M problémái más jellegûek, mondhatni a szokásos: politikaja ld hajtomû csodáját.
#58244
Mert õk a magyarokkal ellentétben nem kirakatlégierõt/hadsereget tartanak fenn. 😄
#58243
Csak az ukrán légvédelmi rakétások ne tartsanak éleslövészetet lehetõleg 😊
#58242
Gyakorolnak a Foci EB-re <#taps>
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#58241
Nem értelek. 10 év után pont most pörgött fel a griffek használata. A2A éleslövészet északon. Gyakorlatoztak is kint. A légrakosok ellen is repülnek. Hajmáskéren gépágyús és szimulált CAS-t is repültek magyar JTAC-al. Szerintem korábban ezek vagy nem voltak, vagy agyonhallgatták.
Másfelõl meg a lengyelekkel nem vagyunk egy súlycsoport.
Másfelõl meg a lengyelekkel nem vagyunk egy súlycsoport.
#58240
Lengyel szomszedaink azert szepen lassan jol megerositettek a legirejuket szepen jarnak gyakorlatozni is ha jol tudom legutobb izaleben voltak,
mi meg csak a pr grippen cikkeket kapjuk max....😞(
mi meg csak a pr grippen cikkeket kapjuk max....😞(
#58239
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58238
Poénból megnlztem ugyanitt az F-16 változatoknál a ferry range értéket.
F-16A Blk. 1 - 2113 US gal - 2126 nm - 4,86 h - 482 csomós átlagsebesség.
F-16C Blk. 32 - 2113 US gal - 1875 nm - 4,08 h - 461 csómós átlagsebesség.
A két gép echte ugyanaz, csak a Blk. 32 újabb és digitális hajtómûvezérléssel bír. A táv meg kisebb. Érti a fene ezeket a jenkiket...
F-16A Blk. 1 - 2113 US gal - 2126 nm - 4,86 h - 482 csomós átlagsebesség.
F-16C Blk. 32 - 2113 US gal - 1875 nm - 4,08 h - 461 csómós átlagsebesség.
A két gép echte ugyanaz, csak a Blk. 32 újabb és digitális hajtómûvezérléssel bír. A táv meg kisebb. Érti a fene ezeket a jenkiket...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58237
A három pótosos F-15A és a CFT-s F-15C felszállótömege között 5000 font különbség van. A gép teljes tömege meg vagy 57'000 font. Ez ~10% difi.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58236
Én az elsõre tippelnék.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58235
Egyfelõl igen, lehet, hogy valamelyik adat fals, esetleg direkt fals, én itt elképzelhetõnek tartom, hogy az F-15A esetében erõsen túlszámolták magukat.
A másik lehetséges magyarázat a tömeg. A nagyobb tömeg egyben azt is jelenti, hogy az elején jelentõs plusz tömeget kell cipelnie, emiatt nem is egyenes vonalban skálázódik a hatótáv és az üzemanyag mennyisége. A 10% hatótáv 50% üzemanyagért cserébe persze igen durva különbség, ezt nem vitatom el.
A másik lehetséges magyarázat a tömeg. A nagyobb tömeg egyben azt is jelenti, hogy az elején jelentõs plusz tömeget kell cipelnie, emiatt nem is egyenes vonalban skálázódik a hatótáv és az üzemanyag mennyisége. A 10% hatótáv 50% üzemanyagért cserébe persze igen durva különbség, ezt nem vitatom el.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58234
És még annyi, hogy az F-15C esetén F100-PW-220 van a gépben, aminek kicsit még jobb is a fajlagos fogyasztása...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58233
Lelövöm a cikkem egy részét, de akkor is beposztolom, mert az õrületbe kerget a dolog...
F-15A, és C változatokról érhetõ el itten adat.
A hatósugár értékeknél az átrepülési távolságokat vizsgáltam meg, és olyan értékeket találtam, hogy a hajamat eldobom. Nem a nagyságuk miatt, hanem az egymáshoz való viszonyuk miatt.
Az átrepülési idõre fegyvertelenül, három póttartállyal az F-15A-nál 3514 gallon tüzelõanyaggal 2’362 tengeri mérföldet (4’370 km) ad meg a pdf, amit 502 csomós átlagsebességgel nagyjából 4,7 óra alatt gyûr le a Sas. Ezt a forrás azzal a megjegyzéssel adja meg, hogy amennyiben a póttartályok a gépen maradnak, akkor ez a távolság kisebb. Ez az érték az ’A’ változatú Sas maximális átrepülési távolsága.
Az F-15C gépekre a megadott átrepülési távolság meglepõ módon kisebb (!), mint az F-15A-nál. Nem értem, hogy ez hogyan lehetséges. Talán revidiálták a nézeteiket, hogy ezt hogyan számolják, de más ötletem nemigen van. Itt 3 óra 55 perc (3,93 óra) és 4 óra 20 perces (4,33 óra) repülési idõt ad meg attól függõen, hogy a póttartályokat le lehet –e oldani vagy sem repülés közben. Az ehhez tartozó távolságok
1’933/2’144 tmf (3’580/3’970 km). Amennyiben a törzshöz simuló tartályokat is felszerelik az idõ 4 óra 40 perc (4,69 óra) illetve 5 óra 13 perce (5,22 óra) módosulnak. Az átrepülési távolság 2’294/2’582 tmf (4’250/4’784 km).
Az eltérés mértéke az ’A’ és C változatok között megdöbbentõen nagy. Az F-15C belsõ tüzelõanyag kapacitása nagyobb, ellenben a leoldott póttartályokkal megadott repülési idõ és távolság is 10%-kal kisebb ugyanazon körülményekkel számolva, mint az ’A’ változatnál. Ez még nem annyira drámi, ha a fent említett más megközelítés miatt változott.
Mi a bibi? A CFT-vel repülõ ’C’ Sasba 50%-kal (!) több tüzelõanyag tölthetõ, mint az 'A' változatba, azonban gyakorlatilag ugyanazt a repülési idõt adja meg – igaz póttartályok leoldása nélkül – mint az F-15A-nál póttartályok leoldásával. Ugyanazon feltételekkel – tehát póttartartály leoldással – csak 10%-kal nagyobb átrepülési távolságot adnak meg, 50%-kal több üzemanyaggal.
WTF...? <#fejvakaras>
Valami itt nagyon nem kerek. Pedig az összes forrás hivatalos dokumentum, annakidején titkosítottak voltak. Egy biztos, a gépek hatósugara nagyon nagy, de hogy valójában mekkora, az számomra nem megnyugtatóan tisztázott.
F-15A, és C változatokról érhetõ el itten adat.
A hatósugár értékeknél az átrepülési távolságokat vizsgáltam meg, és olyan értékeket találtam, hogy a hajamat eldobom. Nem a nagyságuk miatt, hanem az egymáshoz való viszonyuk miatt.
Az átrepülési idõre fegyvertelenül, három póttartállyal az F-15A-nál 3514 gallon tüzelõanyaggal 2’362 tengeri mérföldet (4’370 km) ad meg a pdf, amit 502 csomós átlagsebességgel nagyjából 4,7 óra alatt gyûr le a Sas. Ezt a forrás azzal a megjegyzéssel adja meg, hogy amennyiben a póttartályok a gépen maradnak, akkor ez a távolság kisebb. Ez az érték az ’A’ változatú Sas maximális átrepülési távolsága.
Az F-15C gépekre a megadott átrepülési távolság meglepõ módon kisebb (!), mint az F-15A-nál. Nem értem, hogy ez hogyan lehetséges. Talán revidiálták a nézeteiket, hogy ezt hogyan számolják, de más ötletem nemigen van. Itt 3 óra 55 perc (3,93 óra) és 4 óra 20 perces (4,33 óra) repülési idõt ad meg attól függõen, hogy a póttartályokat le lehet –e oldani vagy sem repülés közben. Az ehhez tartozó távolságok
1’933/2’144 tmf (3’580/3’970 km). Amennyiben a törzshöz simuló tartályokat is felszerelik az idõ 4 óra 40 perc (4,69 óra) illetve 5 óra 13 perce (5,22 óra) módosulnak. Az átrepülési távolság 2’294/2’582 tmf (4’250/4’784 km).
Az eltérés mértéke az ’A’ és C változatok között megdöbbentõen nagy. Az F-15C belsõ tüzelõanyag kapacitása nagyobb, ellenben a leoldott póttartályokkal megadott repülési idõ és távolság is 10%-kal kisebb ugyanazon körülményekkel számolva, mint az ’A’ változatnál. Ez még nem annyira drámi, ha a fent említett más megközelítés miatt változott.
Mi a bibi? A CFT-vel repülõ ’C’ Sasba 50%-kal (!) több tüzelõanyag tölthetõ, mint az 'A' változatba, azonban gyakorlatilag ugyanazt a repülési idõt adja meg – igaz póttartályok leoldása nélkül – mint az F-15A-nál póttartályok leoldásával. Ugyanazon feltételekkel – tehát póttartartály leoldással – csak 10%-kal nagyobb átrepülési távolságot adnak meg, 50%-kal több üzemanyaggal.
WTF...? <#fejvakaras>
Valami itt nagyon nem kerek. Pedig az összes forrás hivatalos dokumentum, annakidején titkosítottak voltak. Egy biztos, a gépek hatósugara nagyon nagy, de hogy valójában mekkora, az számomra nem megnyugtatóan tisztázott.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58232
A gép a C-17-tel összevetve max. középsúlyban játszik. A HTKA oldalon fogalmazta meg jól valaki. Olyan, mint egy felhízlalt C-130, csak útközben elfogyott a szteroid. A C-17 teljesítményparamétereinek közelében sincs, az ára ellenben nagyon affelé tendál...
A C-17-et csak az vitte elõre, hogy legyen saját és munkahelyek. Egyébknét semmiféle racionalitás nincs a gép kifejleszétsében az én magánvéleméyem szerint. A C-130-asnak szánt feladatokhoz már túl nagy, a C-17-hez képest meg túl kicsi...
A C-17-et csak az vitte elõre, hogy legyen saját és munkahelyek. Egyébknét semmiféle racionalitás nincs a gép kifejleszétsében az én magánvéleméyem szerint. A C-130-asnak szánt feladatokhoz már túl nagy, a C-17-hez képest meg túl kicsi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58231
köszi a válaszokat!
Molnibalage, amúgy miért rejtély a koncepció? Szerinted felesleges?
Amennyire én tudom a nehéz légi szállító kapacitás hiányzik és probléma az európai hadseregeknél.
Vagy túl kicsi a gép? Nagyobb kellene? A kompozit érdekes téma, az biztos hogy sokkal körülményesebb, talán az eh101-nél olvastam hogy nagyon sok gond van vele mert az is kompozit, meg ugye a 777 ahogy mondod...
Nem tudom nem-e lett volna egyszerûbb néhány c17-est rendelni az a400 helyett (költõi kérdés, nyilván meg kell mutatni hogy õk is tudnak hasonló gépet csinálni és nem függnek a konkurenciától)
Csak azért hozom fel mindig a c17-est mert úfgy gondolom hogy azt a gépet nagyon eltalálták minden szempontból, nem olvastam eddig nagy hiányosságokról, de javítsatok ki ha rosszul gondolom
Molnibalage, amúgy miért rejtély a koncepció? Szerinted felesleges?
Amennyire én tudom a nehéz légi szállító kapacitás hiányzik és probléma az európai hadseregeknél.
Vagy túl kicsi a gép? Nagyobb kellene? A kompozit érdekes téma, az biztos hogy sokkal körülményesebb, talán az eh101-nél olvastam hogy nagyon sok gond van vele mert az is kompozit, meg ugye a 777 ahogy mondod...
Nem tudom nem-e lett volna egyszerûbb néhány c17-est rendelni az a400 helyett (költõi kérdés, nyilván meg kell mutatni hogy õk is tudnak hasonló gépet csinálni és nem függnek a konkurenciától)
Csak azért hozom fel mindig a c17-est mert úfgy gondolom hogy azt a gépet nagyon eltalálták minden szempontból, nem olvastam eddig nagy hiányosságokról, de javítsatok ki ha rosszul gondolom
GOOBY, pls
#58230
Tudtommal két dolog miatt:
1.mert a légcsavaros gázturbina gazdaságosabb
2. alkalmasabb ejtõernyáés dobásra, ami szempont volt
TG
1.mert a légcsavaros gázturbina gazdaságosabb
2. alkalmasabb ejtõernyáés dobásra, ami szempont volt
TG
karosszéktábornok.blog.hu
#58229
Egyébként igen, a légcsavaros GT a leggazdaságosabb adott méretben, csak ugyebár megvannak a mega korlátai és kellemetlen mellékhatásai.
Bõvebben itt.
És itt.
Bõvebben itt.
És itt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58228
Õszintén? Gõzöm sincs. Az egész gép koncepciója számomra egy nagy rejtély. Egyes fajlagos paraméterei a +50 éve C-141 értékeihez közelítenek. Az AB ekkora méretben soha nem csinál légcsatavaros gt-s erõforrássú gépet, a problémát meg tetõzi a "kompozit mánia", amivel a Boeing is megszenvedett a 777-esnél...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58227
még egy kérdés 😄
az A400-nál miért használnak légcsavaros gázturbinát? Nem visszalépés ez egy kicsit? Úgy értem, pl a c17-nél is sima gázturbina van, és a nagyobb gépeken is általában. A légcsavarral kisebb a max. elérhetõ sebesség is azt hiszem, szóval nem értem miért ezt választották?
Van valami olyan elõnye ami miatt érdemes volt? Talán gazdaságosabb?
az A400-nál miért használnak légcsavaros gázturbinát? Nem visszalépés ez egy kicsit? Úgy értem, pl a c17-nél is sima gázturbina van, és a nagyobb gépeken is általában. A légcsavarral kisebb a max. elérhetõ sebesség is azt hiszem, szóval nem értem miért ezt választották?
Van valami olyan elõnye ami miatt érdemes volt? Talán gazdaságosabb?
GOOBY, pls
#58226
ááá értem, köszi
GOOBY, pls