Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#58370
genovai lövészek
"a legelrettentõbb lelet azonban egy olyan harcos maradványa, akinek fejét vassodrony borította, rajta sisakkal, ennek ellenére teljesen átlõtték a koponyáját, vagyis a nyílcsúcs még hátul a sisakon is kijött."
"a legelrettentõbb lelet azonban egy olyan harcos maradványa, akinek fejét vassodrony borította, rajta sisakkal, ennek ellenére teljesen átlõtték a koponyáját, vagyis a nyílcsúcs még hátul a sisakon is kijött."
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#58369
Szerintem teljesen mindegy, hogy egy mp alatt egy szúróláng szénné éget, vagy egy mp alatt a tested szétpermetezõdik a környezetedben.
Mire eljut a fájdalom a receptorokból a központi idegrendszeredbe, az már vagy elpárolgott, vagy szétdurrant... =)
Mire eljut a fájdalom a receptorokból a központi idegrendszeredbe, az már vagy elpárolgott, vagy szétdurrant... =)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#58368
Kihagyod a két Darwin-díjas orosz katonát, akik fogadtak, hogy a golyóálló mellényük késálló is.
A középkorban meg nem véletlenül átkozta ki az egyház a számszeríjas katonákat, ugyanis egy számszeríj nem ritkán teljesen átütötte a komplett lovagi páncélzatot - természetesen lovaggal együtt. Ha meg benne maradt a sebben, akkor meg nem lehetett kihúzni, így inkább áttolták a sérültön, hogy ne fertõzõdjön el a seb. Amíg egy pusztai hadiíj 70-80font erõsségû volt (a mai hobbiíjak kb. 40-50 fontosak), addig egy számszeríj gond nélkül volt 150font erõsségû.
A középkorban meg nem véletlenül átkozta ki az egyház a számszeríjas katonákat, ugyanis egy számszeríj nem ritkán teljesen átütötte a komplett lovagi páncélzatot - természetesen lovaggal együtt. Ha meg benne maradt a sebben, akkor meg nem lehetett kihúzni, így inkább áttolták a sérültön, hogy ne fertõzõdjön el a seb. Amíg egy pusztai hadiíj 70-80font erõsségû volt (a mai hobbiíjak kb. 40-50 fontosak), addig egy számszeríj gond nélkül volt 150font erõsségû.
#58367
Arra a videóra gondolsz ahol fecnikre szakad a hk?
Mert ott ugye vagy robbanóanyag vagy maguk a gránátok robbant fel itt viszont csak a lõpor égett szerintem. Ipari nagyjavítással még nagy valószínûséggel helyrehozható.
A személyzet szempontjából mondjuk mindegy (bár ha mindenképen választani kéne a robbanás csak gyorsabb mint az égés...).
Mert ott ugye vagy robbanóanyag vagy maguk a gránátok robbant fel itt viszont csak a lõpor égett szerintem. Ipari nagyjavítással még nagy valószínûséggel helyrehozható.
A személyzet szempontjából mondjuk mindegy (bár ha mindenképen választani kéne a robbanás csak gyorsabb mint az égés...).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#58366
Gondolom nem kellett a személyzetet kórházba vinni...
(Amúgy egy kicsit új értelmet nyert ama bizonyos Javelin tesztvideó)
(Amúgy egy kicsit új értelmet nyert ama bizonyos Javelin tesztvideó)
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#58364
Orrsegédszárny és fékszárnyról fotók részlegesen és teljesen kiengedett helyzetben MiG-23-ról? :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58363
A kérdést nem is azért tettem fel, hogy igazoljam az íj létjogosultságát a játkban, - sokkal inkább felesleges játékszernek érzem - hanem azért, hogy egyátalán használható lenne-e ez valós körülmények között. Igencsak szkeptikus vagyok való életben történõ a hasznosságát illetõen.
Jól van hogy képes áthatolni a kevláron (ezekután elismerem), de egy hangtompítós lõfegyverrel többre menne az ember. Nagyobb lõtáv, tûzgyorsaság, pontosság, erõ. Most nem pisztolylõszerre, hanem inkább 7,62-es puskalõszerre gondolok. Egy gépkarabély mondjuk kb. 800m-ig halálos, egy íjjal épp, hogy el lehet lõni odáig, de ekkor a pontos találatot el lehet felejteni. A legjobb tolózárasokkal akár 2km felett is lehet találatot elérni (persze szerencs is kell hozzá).
SZU, amúgy igazad van, tényleg nem gondoltam arra, hogy a nyílhegy kisebb felületen fog érintkezni a kevlárral. Láttam pár tesztet videó formájában, ahol késsel és egyéb szúrófegyverekkel estek neki a mellényeknek, ezeket mind felfogta, innen gondoltam, hogy a nyílhegy sem hatolna át rajta (tudom persze teljesen más sebességgel csapódik az be).
Amúgy én meg egy jó kis Kalasnyikov utódot tennék még be. (FY71, ha már a Crysis világában maradunk.)
Jól van hogy képes áthatolni a kevláron (ezekután elismerem), de egy hangtompítós lõfegyverrel többre menne az ember. Nagyobb lõtáv, tûzgyorsaság, pontosság, erõ. Most nem pisztolylõszerre, hanem inkább 7,62-es puskalõszerre gondolok. Egy gépkarabély mondjuk kb. 800m-ig halálos, egy íjjal épp, hogy el lehet lõni odáig, de ekkor a pontos találatot el lehet felejteni. A legjobb tolózárasokkal akár 2km felett is lehet találatot elérni (persze szerencs is kell hozzá).
SZU, amúgy igazad van, tényleg nem gondoltam arra, hogy a nyílhegy kisebb felületen fog érintkezni a kevlárral. Láttam pár tesztet videó formájában, ahol késsel és egyéb szúrófegyverekkel estek neki a mellényeknek, ezeket mind felfogta, innen gondoltam, hogy a nyílhegy sem hatolna át rajta (tudom persze teljesen más sebességgel csapódik az be).
Amúgy én meg egy jó kis Kalasnyikov utódot tennék még be. (FY71, ha már a Crysis világában maradunk.)
YouTube: 23Drazse
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#58362
Én egy hangtompítós .22-es puskát raktam volna be számszeríj helyett. ;)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58361
Mester!
Kihagytad a számításból azt, hogy a legtöbb lõfegyverbõl kilõtt lövedék deformálódik találatkor. Ügye hogy nagyobb roncsolást okozzon, un gombásodást produkálnak.
A spéci nyílhegyek nem deformálódnak. Ergó a kevlar lényege veszik el.
(sok sûrû rétegben szõtt kevlár érintkezik a lövedékkel, az veszít az energiájából és elkezd deformálódni. Ezért még nagyobb felületen érintkezik a kevlárral, még jobban lassul stb.)
Trauma plate nélkül semmit nem érnek szinte egy komolyabb íj, vagy számszeríjból kilõtt páncéltörõ nyílvesszõ ellen.
Viszont szerintem teljes hatásvadász marhaság az íj a cry3ban. A jövõben biztos nem készítettek el még valami hagyományos bitang erejû tûzfegyvert, ami a nanopáncélos fickónak gyerekjáték, páncél nélkül meg cipelhetetlen vas. (teszem azt nehéz automata páncéltörõ puska, vagy mini gatling) amik mind sokkal jobbak egy mezei íjnál.
Ha meg a csendesség kombinálva páncéltörõ képesség a cél, szerintem a játékban szereplõ technologiai fölény nem egy íjban kellene kimerülnie. Jóhogy nem nanopáncélban rohangálsz késelni. Ja bocs, hogy mégis? (Stealth kill)
Kihagytad a számításból azt, hogy a legtöbb lõfegyverbõl kilõtt lövedék deformálódik találatkor. Ügye hogy nagyobb roncsolást okozzon, un gombásodást produkálnak.
A spéci nyílhegyek nem deformálódnak. Ergó a kevlar lényege veszik el.
(sok sûrû rétegben szõtt kevlár érintkezik a lövedékkel, az veszít az energiájából és elkezd deformálódni. Ezért még nagyobb felületen érintkezik a kevlárral, még jobban lassul stb.)
Trauma plate nélkül semmit nem érnek szinte egy komolyabb íj, vagy számszeríjból kilõtt páncéltörõ nyílvesszõ ellen.
Viszont szerintem teljes hatásvadász marhaság az íj a cry3ban. A jövõben biztos nem készítettek el még valami hagyományos bitang erejû tûzfegyvert, ami a nanopáncélos fickónak gyerekjáték, páncél nélkül meg cipelhetetlen vas. (teszem azt nehéz automata páncéltörõ puska, vagy mini gatling) amik mind sokkal jobbak egy mezei íjnál.
Ha meg a csendesség kombinálva páncéltörõ képesség a cél, szerintem a játékban szereplõ technologiai fölény nem egy íjban kellene kimerülnie. Jóhogy nem nanopáncélban rohangálsz késelni. Ja bocs, hogy mégis? (Stealth kill)
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#58360
Köszi. Nem értem, hogy hogyan nem találtam meg sem én sem a srác... <#falbav>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58359
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58358
Egy kéréssesl fordulnék a közösséghez. Van bárkinek videó anyaga a MiG-23 futómû behúzási folyamatáról? A neten van egy rajzolt animáció, de az nem tökéletes. Egy 3D modellezõnek lenne rá szüksége. (Egy ingyenes szimulátorhoz készíti a modelld.)
(Több helyre is kirakom ezt a kérést.)
(Több helyre is kirakom ezt a kérést.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58357
Így megközelítve lehet benne valami, hogy a pisztolylövedékekhez képest hegyesebb forma miatt át tudná ütni a kevlért, meg ahogy írtátok itt némileg más erõhatás lépne fel. Lehet, hogy ez rossz példa, de az 5,7x28-as és 4,6x30-as pisztolylõszerek is kisebbek és hegyesebbek, mint a többi pisztolylõszer, ezek ideálisak a könnyû golyóálló mellények átütésére (bár itt mégiscsak hangsebesség feletti lövedékekrõl van szó).
Nos, akkor ez igenis lehetséges, trauma lap nélkül persze. Az íjjak is használhatóak e célra, bár nem véletelen, hogy a géppisztolyok, gépkarabélyok, géppuskák stb. terjedtek el a világ hadseregeiben a XXI-dik századra, nem pedig az íjak és lándzsák.
Nos, akkor ez igenis lehetséges, trauma lap nélkül persze. Az íjjak is használhatóak e célra, bár nem véletelen, hogy a géppisztolyok, gépkarabélyok, géppuskák stb. terjedtek el a világ hadseregeiben a XXI-dik századra, nem pedig az íjak és lándzsák.
YouTube: 23Drazse
#58356
Alapvetõ probléma, hogy két különbözõ behatásról van szó. A lövedékek ellen készült ballisztikai mellényeknek (ballistic resistant vest) egy rövid ideig tartó, ütésszerû energiát kell elvezetniük. A vágó és szúrófegyverek egy más jellegû, hosszabb ideig tartó behatást okoznak, ami ellen a ballisztikai mellények kevésbé hatásosak, éppen ezért vannak vágófegyverek elleni mellények (stab resistant vest).
A kérdésre azért nehéz jó választ adni, mert sok ballisztikai mellényt úgy készítenek, hogy egyben vágó/szúró fegyverek ellen is védjen, ám az inkább a rendõri alkalmazásban tûnik fel, nem a katonaiban.
A kérdésre azért nehéz jó választ adni, mert sok ballisztikai mellényt úgy készítenek, hogy egyben vágó/szúró fegyverek ellen is védjen, ám az inkább a rendõri alkalmazásban tûnik fel, nem a katonaiban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58355
Golyóálló mellényt (rendõrségnél használtat amit általában pisztoly lövedékek megfogására felkapnak és nincs benne trauma plate) azt át lehet ütni íjból/számszeríjból kilõtt lövedékkel (persze mindezt befolyásolják olyan tényezõk is mint az íj ereje, a használt nyílvesszõ tömege, a nyílhegy típusa).
De ehhez nem kell feltétlenül csigás íj, megy az normál, nem gyerekekre méretezett íjjal is vagy normál méretû számszeríjjal. A csigás szerkezet egy íj vagy számszeríj esetében nem teszi erõsebbé az eszközt, inkább a felajzáskor és a feszítés során szükséges erõt mérsékli és így gyengébb lövésznek is lehetõvé teszi az erõsebb eszköz kezelését. A másik elõnye hogy kompaktabb lehet a fegyver mint ha teljes méretû karokkal rendelkezne a fegyver.
A trauma plate-es mellénnyel szemben szerintem is felsülne, de az nem is könnyû kevlár mellény ugyebár.
Ámbátor egyes nehéz számszeríjak a tömör acél vesszõikkel lehet, hogy tudnának meglepetést okozni. Bár ezek utoljára talán a középkor vége felé voltak használatban.
De ehhez nem kell feltétlenül csigás íj, megy az normál, nem gyerekekre méretezett íjjal is vagy normál méretû számszeríjjal. A csigás szerkezet egy íj vagy számszeríj esetében nem teszi erõsebbé az eszközt, inkább a felajzáskor és a feszítés során szükséges erõt mérsékli és így gyengébb lövésznek is lehetõvé teszi az erõsebb eszköz kezelését. A másik elõnye hogy kompaktabb lehet a fegyver mint ha teljes méretû karokkal rendelkezne a fegyver.
A trauma plate-es mellénnyel szemben szerintem is felsülne, de az nem is könnyû kevlár mellény ugyebár.
Ámbátor egyes nehéz számszeríjak a tömör acél vesszõikkel lehet, hogy tudnának meglepetést okozni. Bár ezek utoljára talán a középkor vége felé voltak használatban.
Asus P5K, E8400, 8GB DDR2, HD6670, BENQ G920WL
#58354
Sziasztok!
A Crysis 3 kapcsán merült fel bennem a kérdés, hogy szerintetek egy íjjal át lehet ütni egy könnyû kevlár mellényt?
Mert én nem hiszem. A középkorban voltak számszeríjak (megfelelõ nyílheggyel), amik átütötték a páncélt, ha jó szögben találták el.
A mai csigás vagy számszer íjak képesek lennék rá?
Ha az egyszerû kevlért át is ütnék, a trauma lappal kiegészítettet biztos, hogy nem, arra még a gépkarabélyok sem képesek (általában).
A Crysis 3 kapcsán merült fel bennem a kérdés, hogy szerintetek egy íjjal át lehet ütni egy könnyû kevlár mellényt?
Mert én nem hiszem. A középkorban voltak számszeríjak (megfelelõ nyílheggyel), amik átütötték a páncélt, ha jó szögben találták el.
A mai csigás vagy számszer íjak képesek lennék rá?
Ha az egyszerû kevlért át is ütnék, a trauma lappal kiegészítettet biztos, hogy nem, arra még a gépkarabélyok sem képesek (általában).
YouTube: 23Drazse
#58353
Asszem rájöttem, hogy mit jelent a diagram. A hátsó vonal az aerodinamikai korlát hátulról és oldalról indítva. Minél inkább szembõl látja a gépet a rakéta, úgy csökken a befogási távolság. Tehát ez esetben nem a rakéta kinematikai távolság a gát, hanem az IR szenzor. Amikor az AB target szóna és az alsó aerodynamic vonal találkozik, akkor azonos az IR és a kinematikai korlát. Látható, hogy szembõl közeledõ célra a befogási távolság kb. 8 ezer láb. Ez 2,5 km...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58350
Szíriai páncélozott technical:
Meg egy kis akció, házi gyújtóssal (tankerbõl meglocsolják az épületet gázolajjal (?), aztán rágyújtanak):
Meg egy kis akció, házi gyújtóssal (tankerbõl meglocsolják az épületet gázolajjal (?), aztán rágyújtanak):
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58349
Katonahumor:
http://www.youtube.com/v/JSV4sYckgqY&fs=1&rel=0&color1=0x4E7AAB&color2=0x4E7AAB
#58348
Megnéztem ezt videnyót, de nem értem, hogy jön ez ide? Bekapcsolt módban is mozog annyira, hogy az még kézifegyver lõtávokon is elfogadhatatlan, nemhogy hk.ágyúnál. (Nagy jóindulattal max pisztolytávon, de tényleg inkább jóindulatból és nem meggyõzõdéssel.)
Amúgy Cifuval értek egyet, a mai stabilizáló rendszerek esetében technikai képtelenség, hogy mozgásból elérjék ugyanazt a pontosságot. (Igaz nem vágom, hogy milyen gyorsulásérzékelõkrõl beszél, bölcsõre szerelt giró/lézergiró az ok, de a gyosulásérzékelõ nekem új dolog.)
Ugyanakkor...
Ha mondjuk nem konkrét értékekrõl beszélünk, hanem kategóriákról, ahol pédául azt mondjuk, a 90% feletti találati valószínûséget besoroljuk egy kategóriába, akkor igenis mondhatjuk - szerintem - hogy egy hk. stabilizátora biztosítja, hogy menetbõl ugyanolyan (kategóriába sorolható) pontossággal lõ mint álló helybõl.
Egy érdekesség, annó a vontatott páncéltörõ lövegek kezelõinek kiképzése annyira a mozgó célok eltalálására koncentrált, hogy ha egyszer egyszer álló célt kaptak akkor az annyira zavaró volt számukra, hogy rendszerint rosszabb eredményt értek el mint mozgó célok esetében. Persze úgy kb 1000m-en túl vissza állt a természet tövénye, de azon belül ez gyakorlati tapasztalat volt.
Amúgy Cifuval értek egyet, a mai stabilizáló rendszerek esetében technikai képtelenség, hogy mozgásból elérjék ugyanazt a pontosságot. (Igaz nem vágom, hogy milyen gyorsulásérzékelõkrõl beszél, bölcsõre szerelt giró/lézergiró az ok, de a gyosulásérzékelõ nekem új dolog.)
Ugyanakkor...
Ha mondjuk nem konkrét értékekrõl beszélünk, hanem kategóriákról, ahol pédául azt mondjuk, a 90% feletti találati valószínûséget besoroljuk egy kategóriába, akkor igenis mondhatjuk - szerintem - hogy egy hk. stabilizátora biztosítja, hogy menetbõl ugyanolyan (kategóriába sorolható) pontossággal lõ mint álló helybõl.
Egy érdekesség, annó a vontatott páncéltörõ lövegek kezelõinek kiképzése annyira a mozgó célok eltalálására koncentrált, hogy ha egyszer egyszer álló célt kaptak akkor az annyira zavaró volt számukra, hogy rendszerint rosszabb eredményt értek el mint mozgó célok esetében. Persze úgy kb 1000m-en túl vissza állt a természet tövénye, de azon belül ez gyakorlati tapasztalat volt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#58347
A T-34/85 közepes harckocsik elvileg szembõl is ki tudták lõni a Centurion, M48 harckocsikat. De csakis akkor, ha HEAT lövedéket használnak. 1967-ben már volt hozzá ilyen. Kérdés fel voltak-e szerelve ilyen lõszerekkel az arab harckocsik. Szerintem nem.
Az IS-3 122 mm-es lövege, már a standard AP lövedékével is átüthette a Centurion tornyát, teknõ frontpáncélját (ez nem gyakori) pár száz méterrõl a homlokpáncélt is, ha korai Centurion (nem tudom melyik verziót használta ekkor Izrael). Az M48-nál a csak a teknõ front lemezénél van esélye, a torony front részét és a homlokpáncélt már nem üti át az alap AP lõszerrel.
A 122 mm-eshez valamikor a '60-as években kezdtek el APDS lõszert gyártani, ilyen nem valószínû, hogy volt az araboknál. A 122 mm D-25T HEAT lõszere nem tudom mikori.
A pontossága meg viszonyítás kérdése, valahol találtam konkrét értéket, ha érdekel megkeresem.
Cifut annyiban pontosítanám, hogy a Centurion Mk5 illetve az azutáni Centurion harckocsik szembõl is ki tudták lõni az IS-3-at. Az az elõttiek inkább csak oldalról.
Illetve nem érdemes RHA értéket nézni.
A belinkelt táblázat nem lenne rossz. De nem árt figyelni, mert vannak benne nem egyértelmû dolgok.
A szögeknél nagy kavarodás van, mivel nem egységes. Van hogy a vízszintestõl számolja a szöget, van hogy a függõlegestõl. Pont az egyik 85 mm-esnél 90°-os szöget és 30°-os szöget ad meg. A 90°-ot a vízszintestõl mérték szóval függõleges páncélt jelent. Ez alapján azt gondolnánk, hogy egy sorral lejjebb a 30° is a vízszintestõl van mérve. De nem, azt a 30°-ot már függõlegestõl mérték. Kizárt, hogy vízszinttõl 30°-ra ilyen nagy legyen az átütése.
Illetve a táblázatban szerepelnek orosz és amerikai átütési értékek is, ezeket nem jelölik külön. Ami nem jó, mert jelentõs eltérés van a két fajta átütési érték közt. Az ilyenek kettõs adatok például, amikor egy cellában két érték szerepel.
Az IS-3 122 mm-es lövege, már a standard AP lövedékével is átüthette a Centurion tornyát, teknõ frontpáncélját (ez nem gyakori) pár száz méterrõl a homlokpáncélt is, ha korai Centurion (nem tudom melyik verziót használta ekkor Izrael). Az M48-nál a csak a teknõ front lemezénél van esélye, a torony front részét és a homlokpáncélt már nem üti át az alap AP lõszerrel.
A 122 mm-eshez valamikor a '60-as években kezdtek el APDS lõszert gyártani, ilyen nem valószínû, hogy volt az araboknál. A 122 mm D-25T HEAT lõszere nem tudom mikori.
A pontossága meg viszonyítás kérdése, valahol találtam konkrét értéket, ha érdekel megkeresem.
Cifut annyiban pontosítanám, hogy a Centurion Mk5 illetve az azutáni Centurion harckocsik szembõl is ki tudták lõni az IS-3-at. Az az elõttiek inkább csak oldalról.
Illetve nem érdemes RHA értéket nézni.
A belinkelt táblázat nem lenne rossz. De nem árt figyelni, mert vannak benne nem egyértelmû dolgok.
A szögeknél nagy kavarodás van, mivel nem egységes. Van hogy a vízszintestõl számolja a szöget, van hogy a függõlegestõl. Pont az egyik 85 mm-esnél 90°-os szöget és 30°-os szöget ad meg. A 90°-ot a vízszintestõl mérték szóval függõleges páncélt jelent. Ez alapján azt gondolnánk, hogy egy sorral lejjebb a 30° is a vízszintestõl van mérve. De nem, azt a 30°-ot már függõlegestõl mérték. Kizárt, hogy vízszinttõl 30°-ra ilyen nagy legyen az átütése.
Illetve a táblázatban szerepelnek orosz és amerikai átütési értékek is, ezeket nem jelölik külön. Ami nem jó, mert jelentõs eltérés van a két fajta átütési érték közt. Az ilyenek kettõs adatok például, amikor egy cellában két érték szerepel.
#58346
link
Cifunál a pont-még akkor is,ha a T34/85-ösök a második szériától kezdve ZiSz S53-assal voltak felszerelve(ami hosszabb némileg).
Cifunál a pont-még akkor is,ha a T34/85-ösök a második szériától kezdve ZiSz S53-assal voltak felszerelve(ami hosszabb némileg).
#58345
Ha lehetõséged/lehetõségetek van rá érdemes belenézni egy optikailag stabilizált tükrös gép kukucskálójába. Vmi ilyesmi lesz amit látni fogtok, elöször elsõre egész döbbenetes. http://www.youtube.com/watch?v=GqVA3xa8TjI
#58344
Ez az "állítólag ugyanolyan ponstos mozgás közben" az, amit megkérdõjelezek. :)
Már csak a lövegstabilizátor mûködési elve miatt is. A lövegstabilizátor reagál a mozgásra, nem képes elõre megjósolni, hogy fog a jármû mozogni.
Már csak a lövegstabilizátor mûködési elve miatt is. A lövegstabilizátor reagál a mozgásra, nem képes elõre megjósolni, hogy fog a jármû mozogni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58343
Valószínûtlen, hogy a T-34/85 D-5-ös lövege (az átütési képessége 110-130mm RHA) képes legyen szembõl átütni egy M48 (Glacis 200mm RHA, Turret: 170mm, Mantlet: 220mm) páncélzatát. A Centurion (Glacis 140mm, Turret: 115-150mm) már esélyesebb.
A mintegy 100 JSz-3(M)-bõl, amivel az Egyiptomiak bírtak alig 20 élte túl a hatnapos háborút, és a megmaradtak az izraeliek kezébe kerültek. A JSz-3 alapjában véve megbízhatattlannak bizonyult a forró égövben, a személyzet pedig jobbára alacsony morálú (több esetet is emlegettek, ahol a személyzet úgy hagyta el a harckocsit egy találat után, hogy a lövedék nem ütötte át a páncélzatát). A Centurion képes volt szembõl átlõni a JSz-3 páncélzatát, akár 900m-rõl is.
Az izraeliek elõször beásott lövegnek használták õket a szuezi-csatorna partján, majd T-55-ösökbõl kiszerelt motorokkal szerelték fel õket, ám az 1970-es évek végén a maradékot is kivonták.
A mintegy 100 JSz-3(M)-bõl, amivel az Egyiptomiak bírtak alig 20 élte túl a hatnapos háborút, és a megmaradtak az izraeliek kezébe kerültek. A JSz-3 alapjában véve megbízhatattlannak bizonyult a forró égövben, a személyzet pedig jobbára alacsony morálú (több esetet is emlegettek, ahol a személyzet úgy hagyta el a harckocsit egy találat után, hogy a lövedék nem ütötte át a páncélzatát). A Centurion képes volt szembõl átlõni a JSz-3 páncélzatát, akár 900m-rõl is.
Az izraeliek elõször beásott lövegnek használták õket a szuezi-csatorna partján, majd T-55-ösökbõl kiszerelt motorokkal szerelték fel õket, ám az 1970-es évek végén a maradékot is kivonták.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58342
Az orosz harckocsikról az a közkeletû nyugati nézet, hogy gyakorlatilag csak álló helyzetbõl képesek a találat esélyével lõni, lehet hogy az oroszok mást mondanak :) Az Abrams lövege viszont már állítólag tényleg ugyanolyan pontos mozgás közben is.
#58341
Minden modern harckocsin van lövegstabilizátor. A Discovery szintû dok.filmekben váltig állítják, hogy mozgás közben ugyanolyan pontosak, mintha álló helyzetbõl lõnének, a valóság persze ennél azért árnyaltabb, hiszen a lövegstabilizátor reagál a test elmozdulására, tehát elõször elmozdul a test, azt a gyorsulásérzékelõk mérik, majd a lövegstabilizátor ezen értékek alapján kitéríti a tornyot/löveget. Vagyis elõször megtörténik az akció (mozgás), és bizonyos (noha igen rövid) idõ után következik a reakció (a löveg célon tartása).
Mit jelent ez a valóságban? Egy sík terepen, egyenletes sebességgel mozgó harckocsi jó eséllyel képes egy harckocsi méretû, egyenletes sebességgel mozgó célt eltalálni akár 1-1,5km-rõl (ezt éles lövészeteken bizonyították). Egy terepen imbolygó, nem egyeneletes mozgást végzõ harckocsi azonban "csak" annyira képes, hogy a célon maradjon, ám a találat esélye messze van a 100%-tól. Mégsem felesleges a lövegstabilizátor, mert a harckocsi lövege mozgás közben végig a célon marad, majd ha megáll, minimális korrekció után tüzelhet is. Lövegstabilizátor nélkül ugye a löveg a világ minden irányába nézhet, csak az irányzó ügyességén múlik, mennyire közel mutat a célhoz.
Az M26 Pershingben volt giroszkóp alapú lövegstabilizátor, ám a mûködése még elég megbízhatattlan volt, és a legtöbb irányzó nem bízott benne, ezért ki is kapcsolták, emiatt aztán késõbb már be sem szerelték õket. A lövegstabilizátorok második generációja az M60 Patton-ban tért vissza éppen emiatt.
Mit jelent ez a valóságban? Egy sík terepen, egyenletes sebességgel mozgó harckocsi jó eséllyel képes egy harckocsi méretû, egyenletes sebességgel mozgó célt eltalálni akár 1-1,5km-rõl (ezt éles lövészeteken bizonyították). Egy terepen imbolygó, nem egyeneletes mozgást végzõ harckocsi azonban "csak" annyira képes, hogy a célon maradjon, ám a találat esélye messze van a 100%-tól. Mégsem felesleges a lövegstabilizátor, mert a harckocsi lövege mozgás közben végig a célon marad, majd ha megáll, minimális korrekció után tüzelhet is. Lövegstabilizátor nélkül ugye a löveg a világ minden irányába nézhet, csak az irányzó ügyességén múlik, mennyire közel mutat a célhoz.
Az M26 Pershingben volt giroszkóp alapú lövegstabilizátor, ám a mûködése még elég megbízhatattlan volt, és a legtöbb irányzó nem bízott benne, ezért ki is kapcsolták, emiatt aztán késõbb már be sem szerelték õket. A lövegstabilizátorok második generációja az M60 Patton-ban tért vissza éppen emiatt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58340
Most néztem a tv-ben a Nagy Tankcsaták sorozatot benne a 6 napos 1967-es Arab-Izraeli háborut . Volt egy jelenet ami megfogott . Izraeli M48A1-esek támadták a beásott T-34/85-ket és láttam hogy egy-két M48-ast kilöttek az arabok ugy hogy az robbant a számitogépes animáció szerint .
A kérdésem a T-34/85 85 mm-es lövegével szemböl ki lehetett-e egyáltalán lõni az M48-ast vagy a Centuriont ( vagy csak nagyon közelrõl ? ) ? Az M48A1 és a T-34/85 között elég nagy a technikai különbség az M48A1 javára tüzvezetõ rendszer , löveg , páncélzat stb . Azt nemtudom hogy a JS-III tankjaikkal értek-e valamit az arabok ? A JS-III-nak jo lövege van 122 mmm-es , jó páncálzata de állitolag a lövegnek nagy a szorása és nem valami überfrankó a célzórendszere , lövegstabilizátor stb az M48A1-hez képest .
A kérdésem a T-34/85 85 mm-es lövegével szemböl ki lehetett-e egyáltalán lõni az M48-ast vagy a Centuriont ( vagy csak nagyon közelrõl ? ) ? Az M48A1 és a T-34/85 között elég nagy a technikai különbség az M48A1 javára tüzvezetõ rendszer , löveg , páncélzat stb . Azt nemtudom hogy a JS-III tankjaikkal értek-e valamit az arabok ? A JS-III-nak jo lövege van 122 mmm-es , jó páncálzata de állitolag a lövegnek nagy a szorása és nem valami überfrankó a célzórendszere , lövegstabilizátor stb az M48A1-hez képest .
#58339
A mai harckocsikat a pontos tüzelésben mennyire akadályozza a mozgás? Képesek nagyobb távolságra is olyan pontosan lõni mozgás közben, mint állóhelyzeben?
Illetve, jól tudom, hogy néhány Shermanon volt már valamilyen lövegstabilizátor, de a következõ amerikai tankokon az M60 -ig már nem volt ilyesmi?
Illetve, jól tudom, hogy néhány Shermanon volt már valamilyen lövegstabilizátor, de a következõ amerikai tankokon az M60 -ig már nem volt ilyesmi?
#58338
A személyzet beszél a lenti erõkkel. És az õ rádiójukból jön a lövés hangja.
#58337
Pedig én hallok 00:22-nél három lövést, aztán alig 1 másodperccel késõbb megint három lövést.
#58336
Nem hiszem, hogy a lövések zaját lehet hallani, a hangfelvétel a személyzet intercomját/rádióforgalmazását rögzíti, külsõ mikrofon nincs a helikopteren (egy AH-64D készítette a felvételt).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58335
A felvételen tényleg a puskalövés hangját lehet hallani? Hogy van, hogy a helikopter vagy repülõgép motorja nem hallatszik?
Shoot the dude outta the tree
#58333
\"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás...\" -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#58332
Azért kíváncsi volnék, hogy mit vétett csórikám, hogy nem is strapálták magukat az elfogásával.
Egy id?ben annyi pornó volt a gépemen, hogy Windows Datacenter Edition-t kellett használnom.
#58331
Persze, nem az, tudom, hogy ez kicsit bonyolultabb, de mondjuk megértem, ha egy afgán/muszlim ilyen videókat nézegetve szívesen lenyiszálja majd egy amcsi fejét tompa késsel, ha alkalma adódik esetleg rá.
(mondjuk volt idõ, amikor a háború ha nem is volt fair play, de voltak bizonyos szabályok, amit betartottak a felek, pl. megvetették az olyan ellenfél legyilkolását, akinek nem volt esélye sem védekezni, persze ez csak az egyenrangúaknak tartottakra vonatkozott. Ma meg a háború egyre inkább videojátékra hasonlít sokszor, ahol az egyéni kockázatvállalás nélkül, jó fizetésért gyilkolászókat otthon megilleti a hõstisztelet és a "thank you for your service", pedig hát hol van egy mai amerikai katona által vállalt valós kockázat (a statisztika alapján) azoktól akik a II vh-ban, Koreában, Vietnamban harcoltak? (persze ma is vannak veszteségek, nem veszélytelen a szolgálat, de hát közúti balesetben is meg lehet halni stb.) Azonkívül nem túl sok dolog különbözteti meg õket a Blackwater zsoldosaitól, azon kívül, hogy õk közvetlenül az állam zsoldosai. :)
(mondjuk volt idõ, amikor a háború ha nem is volt fair play, de voltak bizonyos szabályok, amit betartottak a felek, pl. megvetették az olyan ellenfél legyilkolását, akinek nem volt esélye sem védekezni, persze ez csak az egyenrangúaknak tartottakra vonatkozott. Ma meg a háború egyre inkább videojátékra hasonlít sokszor, ahol az egyéni kockázatvállalás nélkül, jó fizetésért gyilkolászókat otthon megilleti a hõstisztelet és a "thank you for your service", pedig hát hol van egy mai amerikai katona által vállalt valós kockázat (a statisztika alapján) azoktól akik a II vh-ban, Koreában, Vietnamban harcoltak? (persze ma is vannak veszteségek, nem veszélytelen a szolgálat, de hát közúti balesetben is meg lehet halni stb.) Azonkívül nem túl sok dolog különbözteti meg õket a Blackwater zsoldosaitól, azon kívül, hogy õk közvetlenül az állam zsoldosai. :)
#58330
???
A háború nem fair play...
Na mert gondolod, hogy a tálib felkelõ nem addig lõ az ellenre, amíg mozog...
A háború nem fair play...
Na mert gondolod, hogy a tálib felkelõ nem addig lõ az ellenre, amíg mozog...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58329
Na igen, ilyenkor kicsit megértem a tálibokat is. Na de ez nem politikai topic.
#58326
Csak azért rajzoltam be, hogy egyértelmû legyen a kérdés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58325
A piros szerintem felesleges, az elsõ "ablakban" lévõ szöveg szerint az ellenfél megsemmisítésére megfelelõ eséllyel rendelkezõ zónáról van szó. Az én értelmezésem szerint tehát a külsõ határvonalon (aerodinamikai határ) belül van a maximális indítás táv.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#58324
Kérdés akart lenni az elõzõ kommentben.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58323
AIM-9L indítási zóna.
Más is ugyanazt látja, amit én:
kék kör - indítógép
fekete gép - célgép a kereszt közepén
piros vonal - max. indítási táv
zöld vonal - IR keresõ befogási táv, cél maximálgázon
narancs vonal - IR kersõ befogási táv, cél utánégetõn
Más is ugyanazt látja, amit én:
kék kör - indítógép
fekete gép - célgép a kereszt közepén
piros vonal - max. indítási táv
zöld vonal - IR keresõ befogási táv, cél maximálgázon
narancs vonal - IR kersõ befogási táv, cél utánégetõn
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58322
Igen ritka kép. A Sivatagi Vihar végén AIM-7 + AIM-120 + AIM-9 fegyverzetû F-15C.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#58321
A gugliban keress rá a "daisy cutter" kifejezésre...
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról