95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#65726
legerosebb verziora gondoltam.
cifu: koszonom, kielegito volt a valasz, el is dontotte a lamavitat :) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#65725
1.: Melyik Merkava (négy alapváltozata van (Mk.1-4), illetve féltucatnyi alváltozata a korábbi változatoknak (Mk.3 Baz, stb.) és melyik M1 Abrams alváltozat (M1, M1E1, M1A1, M1A1HA, M1A1 AIM, M1A2, M1A2 SEP, stb.)? Szóval ha eleve tudod, hogy a kérdésnek nincs jó válasza, akkor a felvetés is érdekes. :)
Mondjuk úgy, hogy a Merkava mindent összevetve harcra érettebb típus, szóval ha választani kellene, akkor inkább abba ülnék, mint egy Abramsba.
2.: Úgy kezdjük, hogy nevezzük inkább harckocsinak, és nem tanknak. ;)
Gyakorlatilag a világ összes harckocsijából a legmodernebb, legfejlettebb változatot vesszük, akkor eléggé együtt vannak. A brit Challenger Mk.2 is nagyon jó, a francia Leclerc is, a német Leopard 2, a japán Type 10 a koreai K2, az orosz T-90KM sem rosszabb a saját körülmények között, ahogy a kínai Type99A2 is. Mindegyikben találunk impozáns technológiákat (pl. a japán Type-10-ben CVT (fokozatmentes) váltó van - 1500 LE teljesítmény mellett ez nem kis szó).
Ha a legjobban fejlesztett harckocsikat nézzük, akkor a Leopard 2A6M, az M1A2 SEP Abrams, a Merkava Mk.4, a Type-10 és a K2 lenne az az 5-ös fogat, amit úgy mondanék, hogy mindenképpen ezek képviselik az élvonalat. De fejlesztés alatt van az orosz Armata harckocsi például, és elég keveset tudni róla, szóval rövid úton az is okozhat meglepetést...
Tudni kell azt is, hogy bizonyos harckocsikat, vagy alváltozatokat gazdasági okokból nem rendszeresítettek. A Leopard 2-esnél csináltak 140mm-es löveggel szerelt proto-példányt, de a hosszabb löveggel szerelt 120mm-es változat olcsóbb megoldásnak bizonyult, így azt választották. A szovjet/orosz vonalon volt olyan harckocsi, amely a pre-proto példányig jutott el, de 152mm-es löveggel rendelkezett volna... Szóval ha a kísérleti egységeket is idevesszük, akkor megint borul az egész...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.13. 21:41:27 -
#65724
Melyik Merkava és melyik M1...? Van egy rakás változatuk... -
#65723
hi hadd kerdezzek mar 2 lamat
1. merkeva vagy m1 a jobb. tudom nehez donteni, meg mikor melyik stb, kb autoban se lehetne vagy hajoban vagy csajban, de megis :)
2. ha nem ez a 2 a vilag legjobb tankja (halal lama vagyok), akkor melyik? ugyanugy lama kerdes tudom, de megis?
koszonom ha valaki lealacsonyodik a prok kozul :) ;) -
Freeda Krueger #65722 ![]()
Abrams torony "metszeti" kép hátulról -
SZUsszan #65721 Nem pártházra céloztam =)
Árlista
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2014.10.13. 15:43:55 -
#65720
http://www.youtube.com/watch?v=RB9X_WvdDA0&feature=youtu.be&t=2m49s
-
SZUsszan #65719 Valakit érdekelne jövő májusban egy kis szlovákiai éleslövészet? =) -
A PMM-nél én erre gondoltam valamiért (Permanent Magnet Motor, régebben foglalkoztatott a téma a neodímium mágnesekkel)
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A reményhal meg utoljára :)
Reménykedünk hátha valaki feltalál valami tutit, de elég nagy az ellen lobbi bizonyos kutatásoknál.
Meleg vizet, de gyorsan
A régi és új
Hazai kísérletező kedvű
-
#65717
Örök élet és ingyen sör... vagyis energia. Aham. A PMM "mindössze" hatékonyabb, csendesebb és kisebb elektromotorokat jelent. A Zumwalt-hoz pedig két, egyenként 17MW-os PMM motor kellett volna. Azonban ezeket nem sikerült elkészíteni (nem mellesleg a Virginia Block-okban sem tüntek eddig fel), így az alternatÍv AIM (Advanced Induction Motor) került a helyére, igaz néhány helyen megemlítik, hogy ha esetleg sikerült a PMM fejlesztés terén elérni az áttörést, akkor majd visszatérhetnek hozzá... -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
A PMM Muammer Yildiz féle Magnet Motor
A penamens mágnesek mit a legtöbb mágnes hő hatására legyengülnek, bár nem hinném, hogy elvolt a fő gond a hadihajók tervezésénél.
http://www.youtube.com/results?search_query=+Muammer+Yildiz+Magnet+Motor
http://kepkezelo.com/images/hndo5d1ae6mpas4sh596.jpg
Utoljára szerkesztette: ximix, 2014.10.11. 20:34:18 -
SZUsszan #65715 ![]()
-
#65714
Én még mindig kérdőjelekkel nézem ezt a hírt. Szvsz inkább arról lehet szó, hogy az AIP marad, és a meglévő savas-ólom aksikat cserélik ki Li-Ion aksikra. Oké, a Li-Ion azonos tömeg mellett 5x annyi energiát képes tárolni, de azonos energia-sürüség mellett a térfogata "csak" fele akkora. Egy nem-AIP tengó általában 2-3 napot bír ki snorkelezés nélkül, hacsak nem a tengerfenéken pihen, és nem mozog. Még ha az AIP helyére is aksikat pakolnak, akkor is mondjuk 8-14 napos snorkelezés jön ki, 5-6 csomós sebesség mellett, ráadásul a tengó könnyebb lesz, vagyis vagy ballasztott kell elhelyezni, vagy át kell tervezni. Ezek nyilván csak irányadó számok, és annyira nem rossz... De például a DCNS "AIP Barracudája", az SMX Ocean AIP-vel tud egy hétig 14 csomós sebességet tartani - igaz ez is Li-Ion aksis már. -
fade2black #65713 Már hogyne... minden van rajta Navy+Marine+AF bázis is.
Type 216 ami kb egy 4000tonnas Type 212 33fővel! elvan. És várhatóan a Soryu létszámigénye is csökkenni fog. soryu propulsion -
#65712
A Virginia személyzete 120-135 fö. Egy Soryo-osztályú (amely a legnagyobb AIP-s tengó) esetén ugyanez a szám 65 fö.
Hát az US NAVY-nek nincs per pillanat létszámgondja, a tengeralattjárósoknál se, egyébként, legalábbis nem hallottam róla...
Az US NAVY tengósai nagyon szerencsések, mivel békeidöben jellemzöen napi egyszeri e-mail üzenetváltás a szokásos (felteszem szigorúan szöveges üzenetekkel), a tengó ilyenkor felbocsát egy rádióbólyát (régebbi tengók feljönnek periszkóp mélységbe, és kibocsátják a müholdas antennájukat) és müholdas adatkapcsolaton keresztül letölti / feltölti az adatokat. Természetesen hadgyakorlaton vagy harci eljárásnál az üzenetváltás gyakorisága változó. -
#65711
Az egy dolog, hogy kijön 3 db tengó. És személyzetet hol szerzel rá? Régen a hh alatt még csak csak került, de a mai netfüggő és felgyorsult világban egyre nehezebb találni embert a jenkiknek arra, hogy hónapokra el legyenek otthonról úgy, hogy a felszíní hajókkal ellentében egy tengó kvázi el van vágva a világtól. Gondolom mostanság is max. akkor van valami üzenettovábbításra lehetőség, ha a hajó periszkópmélységben van. Nincs valami forrás arról, hogy manapság pl. mikor tüd emailezni egy tengós? -
#65710
A Guamon van jenki flottatámaszpont? Diego Garciát és úgy tudtam, hogy bezárták és már csak reptér üzemel ott és Afganisztán és 2003 Irakig annyira marginális volt, hogy ihaj. A hidegháború vége után DG - amennyire én hallottam - teljesen jelentéktelenné vált, az igazi Isten háta mögötti unalmas és szar szolgálati hely volt. -
#65709
Hiába potens még az LA ketyeg az üzemideje.
Én megkérdöjelezem, hogy az Los Angeles potens már a mai elvárások szerint. Különösen a "régi" 688 széria, amiket már az 1990-es években kiváltott volna a Seawolf program...
De uígy rejtély nekem az LCS is a nevetséges fegyverzetével.
Az 57mm-es löveg és a SeaRAM egy negyed ekkora vízkiszorítású korvettnél, vagy partvédelmi hajónál elfogadható fegyverzet, ezt spékelné meg ugye a modulrendszerben az ASW, ASuW, stb. modul. "Apró" probléma az, hogy az ASW rendszerhez tervezett rakéták max. rövid távolságon belül, és kisebb célpontok ellen hatékonyak. Most a norvégok nagyon nyomulnak az NSM/JSM rakétáikkal, és most szeptember végén az LCS-4 (USS Coronado) fedélzetéröl sikeresen tesztelték is az NSM-et.
![]()
Ez persze csak teszt, de az NSM kis mérete miatt végül is könnyen integrálható a hajó fegyverzetébe. Szóval ha nem is éppen félelmetes, de azért elég potens karmokat kaphatnak az LCS-ek - ha az US NAVY úgy dönt, hogy az NSM / JSM bekerül az LCS "standard" fegyverzetébe.
Viszont ez még mindig szerény képesség, ugyanis a többi haditengerészetnél azért egy ~3000 tonnás korvett vagy fregatt már általában rendelkezik komolyabb lévédelmi rendszerrel, mint a Sea Sparrow, ESSM vagy Aster-15... Szóval ez így is karcsú...
Nem integrálható AEGISbe, nincs SM2/SM3/SM6 mindez 2-3db burke árából. wtf?
Ahogy már írtam... F-35 redux... -
fade2black #65708 Nem kell Hawaiban gondolkodni az tényleg bazi messze... Guam Kína szempontból tökéletes helyen van. Indiai óceánon Diego Garcia.... És a jelenlegi szövetségesek Japán... bázisait is lehet használni.
Hiába potens még az LA ketyeg az üzemideje. Mennyiség kell és ezen (is) segítene az AIP, egy nuki tengó árából kijön 3db AIP tengó. IMO a 40db Virginai helyett sokkal jobb kompromisszum lenne 30-35db virginia és 15-30db AIP. Bizonyos területekre ráadásul jobbak is az AIP tengók.
De uígy rejtély nekem az LCS is a nevetséges fegyverzetével. Ha kalóz kergetésre kell tehermentesítenia arra elég lett volna 5db is és hát akkor a Zumwaltról had ne szóljunk. Nem integrálható AEGISbe, nincs SM2/SM3/SM6 mindez 2-3db burke árából. wtf?
-
#65707
Már az I. Vh idején is léteztek direkt ilyen egységek, a II.Vh-ban minden nagyobb hadiflotta rendelkezett velük. A hidegháborúban is bőven volt belőlük mindkét oldalon, angolban Submarine Tender az elnevezésük. Az amerikaiaknál a mai napig van kettő rendszerben (Emory S. Land-osztály), amely első sorban fegyverzet-utánpótlást, illetve másodlagosan élelmiszer és alkatrész utánpótlást tud nyújtani az amerikai tengóknak. Harmadlagosan szükség esetén a sérült vagy meghibásodott tengóknak nyújt javítóbázist. Ugyan jellemzően egy baráti kikötőben horgonyoznak le a biztonság kedvéért, de a nyílt tengeren is ugyanúgy képesek utánpótlást átadni.
A hidegháborúban a szovjeteké volt a legnagyobb tengeralattjáró-utánpótló flotta, akik az SSK, SSG, SSB osztályú egységeket messzi vizeken is el tudták látni.
![]()
Egy AK-osztályú teherhajó, az USS Simon Lake tengeralattjáró-ellátó hajó,
és négy SSBN (feltételezhetően Geroge Wasinghton-osztályúak) a britt Holy Loch kikötőben
Ami a közvetlen kérdést illeti, semmi akadálya annak, hogy akár a nyílt tengeren kapjon egy SSK utánpótlást... Az persze tény, hogy veszélyes manőver, és roppant sebezhetővé teszi mindkét hajót. De ez minden tengeri utánpótlásra igaz...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.10. 17:28:25 -
#65706
CBG-k mellé minek SSK? Harci sszituban megy annyira közel a parthoz, hogy az ellen SSK-val támadhassa?
Ha jól értem, akkor nálad az SSN = mélyvíz (blue water, vagyis messze a parttól), míg az SSK = part menti víz (brown water). Ez korántsincs így, vannak valóban part menti vizekre tervezett tengeralattjárók, jellemzően 1000 tonna alatt, vagy max. az körül. A Japán haditengerészet tengeralattjárói, de még a szovjet/orosz Kilo-osztályú tengók is bőven mélytengeri harcra alkalmasak.
Ahogy írtam, még a CBG-ket kísérő SSN-ek is lelassítanak harci zónában jellemzően 8-14 csomóra, vagy akár az alá. Ha ennél gyorsabban haladnak, túl nagy zajt csapnak, így elárulják magukat. Szóval valójában egy harci zónában lévő CBG-t egy SSN és egy SSK kb. azonos szinten képes kísérni...
Lehet tudni milyen szituációban szívatták meg az SSK-k a SSN-eket?
A holland eset az északi tengeren történt, az ausztrál eset részben sekély part menti vizekben, itt egy videó róla:
Nem csodálkozom, hogy rugalmatlan, hisz a legnagyobb haditengerészet.
Ez egy indok? :D
Már az 1960-as évek óta az US NAVY a minél nagyobb, minél erősebb megoldásokat keresi, ez volt a Rickover admirális víziója, amely egy főleg nukleáris meghajtású flottát álmodott meg. A tengeralattjáróknál ez meg is valósult, pedig ott is voltak hangok, amelyek (a szovjetekhez hasonlóan) vegyes SSN/SSK tengókban látta a jövőt.
A felszini flottánál ott volt Elmo Zumwalt, ugyan nem minden elképzelése valósult meg, hiszen a Sea Control Ship-ek sose juttottak tovább a tervezőasztalnál, de a Perry-fregatt és a Pegasus eljutott valameddig. Zumwalt távozásával a Pegasus programot leállították, és lassan ki is vonták őket, a Perry-k viszont nagyon sikeresek lettek, így maradtak. Még a pénzügyi korlátok miatt az is megesett, hogy a CGN (nukleáris meghajtású cirkáló, a Long Beach utódja) helyett a DDG, majd CG Ticondegora osztály valósult meg - pusztán azért, mert két Tico árába került egyetlen CGN, a fegyverzetben és minden másban (hatótáv persze nem) megegyeztek.
Szóval az US NAVY is tudna rugalmas lenni, csak nehezen megy neki... Vagy inkább sehogy...
Ma nincs egy Zumwalt a NAVY-nél, aki például a roppant sikeres (olcsó és hatékony) Perry-ket megálmodta - ma drága és kevésbé hatékony Independence és Freedom osztály van... -
#65705
A hajók alapvető viselkedése, hogy a felszínen úsznak, ezért azokat utántölteni a "semmi különös" esete. Egy tengót én még az életben nem láttam a tengeren utántölteni... Lehetséges egyáltalán? Még, ha lehetséges is van értelme? -
#65704
11000 km hatótávolsággal...? Max. hatósugárral
A CBG-ket kísérő Arliegh Burke osztályú rombolók hatótávolsága 8500km... Nem véletlenül van minden CBG-be 1-2 (néha több) tanker... -
JanáJ #65703 A CBG-k mellé minek SSK? Harci sszituban megy annyira közel a parthoz, hogy az ellen SSK-val támadhassa? Most ne az iráni szivart mond. :-)
Lehet tudni milyen szituációban szívatták meg az SSK-k a SSN-eket?
Nem csodálkozom, hogy rugalmatlan, hisz a legnagyobb haditengerészet. -
#65702
11000 km hatótávolsággal...? Max. hatósugárral. Még, ha Hawaii-n van is tengó támaszpont, akkor ez még arra sem elég, hogy Japán oda-vissza és semmi más. Atlanin dettó, a hadműveleti övezet +6000 km-re van Norfolktól és a Chesapeake-öböltől... -
#65701
hogy pont annyira volt indokolt fejleszteni mondjuk 1970-1980-ig, mint 1990-2000-2010-ig.
A Los Angeles osztály első egységei 1976-77-ben kerültek rendszerbe. Mivel pedig a Seawolf osztályt 3 egység után leállították (plusz a 3. egység valójában nem vadász-tengó, hanem inkább hírszerző feladatkört lát el), ezért az US NAVY SSN egységeinek száma csökkenni kezdett. Ez részben nem okozott gondott, mivel ugyebár a Carrier Group-ok száma is csökkent, és a feladatok is valamelyest hígultak, ám per pillanat a NAVY-nek komoly gondot okoz, hogy egy-egy egység váratlan kiesése már az eredeti harci csoport és feladatköri ellátásokból vesz el egységet. Magyarul nincs tartalékuk. A Virginia-osztály beszerzését pont ezért igyekeznek felpörgetni, akár 2 egység / éves szintre, hogy a kiöregedő Los Angeleseket pótolni tudják...
De úgy érzem egy tengeralattjáró osztályt kb kihagyhattak volna, de ha van rá pénz, akkor miért ne. :-)
Kihagytak, a Seawolf osztály effektíve kimaradt, a helyettes Virginia osztály pedig bő 10 évvel később állt rendszerbe.
Tudom szíved csücske a villany szivarok, de hogy használnák őket? Mert a kínaiak vagy a ruszkik partvédelemre tudják használni, de az amiknak erre nem kell. Tengót külföldön állomásoztatni meg bonyolultabbnak tűnik, mint átpakolni egy repülő századot egy külföldi reptérre.
Alapvető eltérés, hogy az AIP tengók jelenlegi osztályai (egy kivételtől eltekintve) valójában viszonylag rövid távú használatra készültek, tehát hogy nem alkalmasak az US NAVY által elvárt feladatkörök egy részére, egyáltalán nem meglepő. A kivétel az "új" japán Soryu-osztály, amely még így is harmad akkora vízkiszorítású, mint a Virginia (~4200 tonna alámerülve). Így rendelkezik bő 11'000km-es AIP (víz alatti) hatótávolsággal. Vagyis a Soryo-osztály már alapvetően alkalmas lenne az US NAVY feladatainak többségére, ha ellátnák VLS indítókkal.
Egy dologra nem képes, ez pedig a Carrier Group-oknál általánosan elvárt ~30-35 csomós vonulási sebesség. A CBG-k egyébként alapvetően egy "zónában" mozognak általában, mikor "dolgoznak", de vonuláskor bizony általános a 30 csomós sebesség, ezt pedig a nem-nukleáris meghajtású tengók jelenleg még nem képesek több ezer km-en át tartani. Vagyis vonulás közben kellene kísérni az atom-meghajtású egység, de ha már a harcterületen vannak, akkor a nukleáris meghajtású tengók is általában 8-14 csomó közötti maximális sebességre lassítanak, a csendesség (rejtőzés) miatt. Itt a probléma. Harci helyzetben a nukleáris tengó sem halad gyorsabban, mint a hagyományos, mert akkor egyből elárulja a helyzetét.
Egy 5-8 ezer tonnás AIP SSK tengó az US NAVY általános elvárásainak a többségét képes lenne ellátni, a CBG-k folyamatos kísérését leszámítva. Az, hogy a hatótávolságuk nem végtelen, nem feltétlen korlátozó tényező, lévén a haditengerészet legtöbb hajója is hagyományos meghajtású, és vagy kikötőkben, vagy üzemanyag-ellátó hajókból kénytelenek üzemanyagot vételezni, ha a hazai kikötőktől messze dolgoznak éppen.
Az pedig, hogy a "szívem csücske", kicsit túlzás, inkább azt mondanám, hogy a hagyományos tengók harci helyzetben jelentős előnyben vannak. A Los Angeles-osztály régen elavult, már az 1980-as években is volt olyan hadgyakorlat, amikor holland SSK-k simán körbehajózták őket úgy, hogy nem vették észre a veszélyt. Azóta a helyzet egyre csak romlott. Még a 2000-es évek elején, az ausztrálok is lealázták az US NAVY-t a hadgyakorlatokon, és még ekkor sem történt semmi. Csak nagyon nehezen jutottak el oda, hogy kölcsönkérték a Gotlandot, és elkezdtek foglalkozni két éven át a problémával, hogy kidolgozzák a harceljárásokat az AIP SSK-k ellen. Ami alapvetően az elemzések szerint nem más, mint kismillió szonárbója a helikopterekről ledobva. A Gotland pedig még így is sok borsot tört a ASW egységek orra alá. Arról nagyon mély csönd van, hogy az SSN-ek harceljárásait mennyiben befolyásolták a hadgyakorlatok tapasztalatai. Talán nem véletlen, hogy a Gotland-féle tapasztalatok után jelent meg a Virginia Block III. esetén egy teljesen új, nagyobb és állítólag hatékonyabb szonárrendszerre való igény.
Azzal együtt, hogy top secret, azt még így is látni, hogy nagy a baj. Az US NAVY, mivel a leggazdagabb haditengerészet, erőből képes megoldani a problémát, ám elgondolkoztató, hogy adott esetben mennyire szélsőséges helyzetbe kerülhetnek egy esetleges valós háborús helyzetben ezek a tengeralattjárók. Az US NAVY kb. az 1960-as, 70-es évek óta eléggé egyhelyben topog, hiába a legmodernebb, legnagyobb, de egyben látványosan talán a legrugalmanattlabb haditengerészet a világon... -
JanáJ #65700 Tudom ezek top secret dolgok. De ne mond nekem, hogy pont annyira volt indokolt fejleszteni mondjuk 1970-1980-ig, mint 1990-2000-2010-ig. Az oroszoknak gondolom kemény meló újra vissza ülni a lóra. A kínaiak biztos gyorsan fejlődnek, mert ellesnek, ellopnak dolgokat. De úgy érzem egy tengeralattjáró osztályt kb kihagyhattak volna, de ha van rá pénz, akkor miért ne. :-)
Tudom szíved csücske a villany szivarok, de hogy használnák őket? Mert a kínaiak vagy a ruszkik partvédelemre tudják használni, de az amiknak erre nem kell. Tengót külföldön állomásoztatni meg bonyolultabbnak tűnik, mint átpakolni egy repülő századot egy külföldi reptérre. -
http://www.youtube.com/user/arronlee33/videos -
Itten vala betétcsöves AT4 gyakorló
-
#65697
A "ruszkik kiestek"?
![]()
K-560 Szeverodvinszk vadász tengeralattjáró próbaútján, tavaly
A Projekt 885 (Szeverodvinszk, Jaszen vagy 'Granay') osztályból egyet már átadtak, a másodikat (az alaposan átdolgozott Projekt 885M 'Kazan') egységet jövöre fogják, egy harmadik építés alatt, további 4 megrendelve, a tervek amúgy 12 egységröl szólnak.
A kínaiak "messze"?
Nem nagyon hallani a Type 095 tengeralattjáróikról, de elkezdték építeni már egy ideje ezt a típust. A tengeralattjárók terén pedig eléggé haladnak a jelek szerint. A Type 041 AIP SSK tengójuk a Type 212 környékén van az elemzések szerint...
A legnagyobb gond pedig itt van. A nukleáris meghajtású tengók mindig hangosabbak lesznek, mint a hagyományos meghajtásúak. Ergó akár hogy is szédeleg az US NAVY hatalmas tengeralattjáró flottája, (vagy most mondhatnánk a brit vagy francia tengó flottát is), valójában a hatótávolság, végsebesség és esetleg a merülési mélység terén lépik le a hagyományos tengókat. Egy US NAVY szintü erönek persze a hatótáv nagyon is fontos dolog - de ezzel együtt is a csendesség terén bizony a modern SSK egységek lelépik még a Virginia osztályt is. Márpedig ahogy említettem, a tengeralattjáróknál ez a legfontsabb harci jellemzö.....
Ezen kívül pedig az SSN egységek mint robotrepülögép-indítóplatformként, és SEAL egységek bázisaként is eléggé fontosak. Vagyis igen, az US NAVY-nek megéri a fejlesztés. Illetve hazudok, valójában persze jobban megérné nekik, ha az SSN-ek egy részét kiváltanák AIP SSK tengókkal, amelyek még így is harmad annyiba kerülnek, mint egy Virginia, és az üzemeltetésük is olcsóbb, de ez aligha következik be... -
JanáJ #65696 Köszi. És indokolt a pénz költés? Gondolok itt arra, hogy a ruszkik kiestek, a kínaiak meg jönnek fel, de még messze. Vagy ez is olyan mint a Raptor, hogy már csőben volt, ezért legyártották? Mert a vadászokat legalább használják, de a vadász tengókat... -
#65695
Alapvető probléma, hogy egy tengeralattjáró legfontossabb képessége a zajszintje, ami első sorban a gépészetből jön (amit igencsak macerás utólagosan módosítani) és a tengeralattjáró külső kialakításától, felszinétől függ (amit szintén nem lehet egy-kettőre megváltoztatni). Utólag lehet jobb és hatékonyabb szonárt, fegyverzetet beépíteni, de ha zajos a tengeralattjáró, akkor az alapvetően befolyásolja a harcértékét...
Emiatt nem jellemző, hogy a nyugati országok a régi tengeralattjáróikat továbbra is rendszerbe tartsák. Ez egyébként a Virginia program közben is állandó probléma, az egyre újabb technológiák miatt gyakorlatilag folyamatosan át és áttervezik az egységeket. A Block I. és a Block II. között még leginkább csak gyártástechnológiai különbségek vannak (hogy csökkentsék a költségeket), a Block III. már új VLS rendszert kap, és áttervezték az egész hajó orrát és tornyát, és teljesen új szonárrendszert kap. A Block IV. főleg az üzemeltetési költségek csökkentésére koncentrál, a később érkező Block V. pedig már az Ohio SSGN-eket váltja majd, modulrendszerrel megoldott robotrepülőgép indítás lehetőségével. De már dolgoznak az "improved" Virginián, amely szinte csak elemeiben emlékeztet az eredeti Virginiára. A képességei pedig messze az osztály első egységei felett lesz....
Ebből talán sejthető már, mennyire nehézkes a régi egységek szinten tartása... -
#65694
Még ha nem vesszük a difit amit az 1990 vs 2014es $ okoz is olcsobb a Virginia. (tervezett seawolf 3.3 vs Virginia 2.2b$)
Ha meg képbe vesszük hajaj...
A költségek terén ezt benéztem (megmaradt bennem, hogy FY96-ban 7,2 milliárdba fájt a 3 Seawolf, amihez jött még a Jimmy Carter átalakítása miatti plusz 887 millió). Maxima Mea Culpa...
Elektronika és sw területén pedig irtózatos volt a fejlődés az elmúlt 20évben, Ha egy egész seawolfot teli raksz Power1 mainframevel nem fogják azt a teljesítményt hozni mint egy Power8as blade. Az érzékelők... területén hasonló forradalom volt. A legelső Virginia is fényévekkel potensebb lehet mint egy 1993as Seawolf.
Az SSN-21-est 95-ben bocsátották vízre, és 97-ben állt rendszerbe, ezzel együtt is mintegy harmaddal mélyebbre merülhet, és mintegy 5-8 csomóval nagyobb sebességre lehet képes. A Seawolf kora nem indok a hátrányait nézve, lévén az eltelt évek mellett nyilván a Seawolf-ok is megkaphatták volna azokat a technikai fejlesztéseket, amik a Virginián is megjelentek. A Virginia (ex-NSSN) program mindenek előtt azért lett életre hívva, hogy a Seawolfnál jóval olcsóbbat hozzanak létre (eredetileg 1,5 milliárd dollár per egység (FY00), ehhez képest most hírdetik, hogy sikerült 2 milliárd / egység alá menni... FY14... -
Radar Cross Section, Second Edition szerző: Eugene F. Knott,John Shaeffer,Michael Tuley
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
Utoljára szerkesztette: ximix, 2014.10.07. 18:48:16 -
#65692
Nem nagyon, mert nem nagyon publikus téma és a fizikája olyan, hogy lövésem sincs róla. Ez már nem az a téma, amiről csak úgy találsz anyagot a neten és még meg is érted. :)
http://www.radartutorial.eu/01.basics/Radar%20Cross%20Section.en.html
http://www.radartutorial.eu/druck/Book1.pdf -
SZUsszan #65691 Egyébként ez teljesen valószínűsíthető is volt. Mármint, hogy egy elkapott pillanat volt, mint a villantások. -
Jedicsaba #65690 Értem, és tudsz esetleg olyan cikkeket (angol vagy magyar) ajánlani, ahol az RCS csökkentése a téma? -
#65689
A válasz -
messerharcos #65688 Ami engem megdöbbentett, hogy a kínaiak egészen 2011-ig gyártották a J-7-et. -
fonak #65687 Az F-7-et beleszámítva most is a 2. lenne. Persze kérdés, hogy ebből hány repülőképes valójában, és hány van csak papíron rendszerben, csóró országokban.
