95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#65766
-Saslik sütő ON
-Check
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
-
#65765
Tudtommal ingyen nem, fizetni kell érte, bár 20 éves gépek használt szárnyakkal, gőzöm sincs, hogy mibe fog kerülni. Ma a 20 éves F-16 MLU gépeket tízmilla USD nagyságrendben lehet erőlködés nélkül értékesíteni, bár azért a használt Gripen nem lenne olyan protéka, mert közel sem annyira elterjedt. És akkor még finoman fogalmaztam.
Fejtágító itt. -
#65764
Ennyire nem jön át, hogy ez egy javaslat és nem beszólás volt...? -
fade2black #65763 Nem tudjuk mi van a szerződésben. Lizingnél jellemzően ott a maradványérték ezt nem tudjuk hogy számolják ezt ha kifizetjük kerül a tulajdonunkba.
Mondjuk imom, hogy ha nem lizing lenne álltak volna a csillaghangárba és már kannibalizálva lenne a fele -> nem érdemes megvenni. Ezen felűl ott a használt szárny probléma ami miatt megintcsak kérdéses a dolog. -
Repülő sim. 20000 Huf/óra
http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2014/10/17/szimulator_boeing_kozpont_repulo/ -
ManoNegra #65761 Hát, lehet, nem vagyok benne annyira otthon, de így hirtelen utánaolvasva az a normális, ha a lízingelt tárgy a lízingelő tulajdonába kerül. Aztán nyilván van ettől eltérő gyakorlat, de nem ez az általános.. -
ManoNegra #65760 Az igen... Köszi! -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#65759
A gépek a svéd légierő tulajdonában vannak, és nem, a jelenlegi állapot szerint a lízing végén sem kerülnek a mi tulajdonunkba. Legalábbis az elérhető információk szerint, ugyanis a szerződés részletei nem publikusak. Lehetőség van arra, hogy 2026-ig a gépeket bármikor megvásárolhatjuk, de ez csak arra biztosíték, hogy ha valami van, akkor a gépeket nem értékesítik egy harmadik fél részére ezen időpontig (legalábbis is ha jól értem a poltikai konyhanyelven megfogalmazott magyarázkodást).
A lízing fogalma nem jelenti azt, hogy a lejártakor automatikusan a lízingelő fél tulajdonába kerül a lízing tárgya. Sőt, sok esetben a lízing tárgya visszakerül a tulajdonosához...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.17. 20:57:20 -
#65758
Ketté kell választani a problémát. Van egyfelől a vadászpilóta képzés. Ezt leírta Molni - kb. 10 évente kell egy teljes garnitúra pilótát kiképezni. Ez azt jelenti, hogy még a kiesőkkel számolva is mondjuk 30, legfeljebb 40 pilóta képzését kell megoldani 10 év alatt. Ezért a 30-40 pilótáért tartasz fent egy teljes pilótaképző rendszert, tartasz üzemben 4-6 légcsavaros, és 2-3 sugárhajtóműves gépet? Egyszerűen ilyen kis léptékben eszméletlen gazdaságtalan. Nem véletlenül jött létre a Kanadai pilótaképző központ...
A másik fele, hogy szükség van-e, jó ötlet-e, és egyáltalán kell-e, vagyis helyesebben: megengedhetjük-e magunknak azt, hogy sugárhajtóműves kiképző / könnyű harci gépet tartsunk rendszerben. A rövid válasz az, hogy ahogy a teljes Alba század kipusztult, látható, hogy a válasz nem. Leginkább anyagi okok miatt, egyszerűen nem fér bele a költségvetésbe még típus üzemeltetése, még ha "csak" ~10 millió eujrós összegekbe kerülő gépekről lenne szó.
A másik oldalról jó ötlet lenne-e? A személyes véleményem szerint határozottan nem. A légierő 14 darab modern harci géppel rendelkezik. A szárazföldi haderőnél harcjárművek terén az útolsó komolyabb fejlesztés a Mistral Atlas rendszer beszerzése volt - 1998-ban. Ezekhez rendeltek most újabb 190 rakétát, mivel az éleslövészeteken lassan elfogynak a rakéták (plusz el is öregednek...). Ennyi. A harckocsijaink az 1980-as évek középső felének export szinvonalát képviselik, még kelet-európai szemmel nézve is gyengék, hiszen még csak Kontakt-1-essel ERA-val sincsenek felszerelve. A tüzérségünk mindössze a 152mm-es D-20-as ágyútarackokkal rendelkezik. A légvédelem a Mistralok mellett még rendelkezik négy Kub üteggel, amelyek inkább az 1970-es éveket képviselik. Harci helikopterek esetében sem állunk jól, lévén még a Mi-24P-ket se nagyon tudják reptetni. A szállítóhelikopter-tendert lassan egy évtizede lebegtetik, s finnek Minyók beszerzése is inkább csak odázása a problémának.
Gyakorlatilag ami a Gripenek mellett modern eszköz a hadseregben (leginkább az MRAP-ok, illetve bizonyos személyi fegyverek, és eszközök (mellények, éjjellátók, stb.) kis túlzással mind-mind amerikai katonai segítségként érkezett az USA-tól, az Afganisztáni hadműveletben résztvevő magyar egységek részére (vagy ugye még modern 3D-s telepített radarrendszerünk, amit nagy részben a NATO pénzelt, illetve egy rádiórendszer-beszerzésünk).
Ilyen háttér mellett a vadászpilóta-képzés feltámasztásáról álmodozni is kár....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.17. 20:46:24 -
ManoNegra #65757 Egy fórumon azt állították, hogy a gripenek nem a mieink, csak béreljük őket, de a bérlet lejárta után sem lesz a mi tulajdonunk. Ez igaz, vagy a - ahogy írod: "lizing", tehát a végén a birtokunkba kerülnek? -
#65756
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Abban remenykedtem, valakinek megvan konkretan konyvjelzoben, barhol, esetleg magyarul, barmi ami jobb lehet annal amit randomban talalok. Megtalaltam. Ha nehezedre esik egy szivesseget tenni, vagy barmi szurja az erzekeny kis lelkedet, inkabb ne is reagalj semmit, koszi. -
#65755
Nem. Semmi értelme. Az erre fordított összegből olyan Gripen csapásmérő potenciál hozható létre, hogy összefosod magad a gyönyörtől és a Gripen túlélőképessége és harcászati paraméterei féyévekre vannak az említett két gépétől.
Az L-159 ára is alsó hangon tíz millás nagyságrend, dollárban... A Hawk meg inkább 20-25+ tudtommal. Bőven telne belőle fegyverre és repóára is, sőt még akár +2 Griffre is repórával. A gépet veszel lényegében azonnal ki kell fizetni őket, mert ugyebár legyártják őket. A Griff lzing meg sok-sok évre van elosztva... Ezen felül új gépet emelnél be a rendszerbe, még plusz költség. +2 Griffhez meg mi kell? Kb. két hangár és még pilóta és üzemeltető személyzet.
Összességében a lenti megoldás 100 millió USD-s nagyságrendű "azonnali" kiadás lenne mikor ennek töredékéből kapsz kiképzett 0 órás Gripen pilótát. Pilóta igazából most is van elég tudtommal, tehát így néve még értelmetlenebb az egész. A kemény mag megvan és meg is marad, az állomány megtartása és a kikopási sebességgel arányos képzéshez egyszerűen felesleges a fenti mennyiség.
A fenti összesgből százszámra lehet LGB-t venni és ezres nagyságrendben Mk bombákat és minden egyéb pluszköltéggel számolva is bőven marad. (Ha idióta módon nem heréljük ki magunkat, akkor kazettás bombát is lehetne. Nem kell mindenáron "polkorrektnek" lenni....)
GBU-16/12-ből 200-240 db az kb. 20 milla minden egyéb költséggel és akkor nagyon vastagon fog a ceruza. A fennmaradó összegből cirka 1600 repóra jön ki a jelenlegi átlagolt költséggel, ami kiadódik hazai viszonyok között, a borzalmas 50k USD/óra számolt értékkel. 10 évre van 16800 szóval ez kb. +10%.
Kb. 35-40 vadászgépes flotta alatt nem éri megtartani a pilótaképzést csak, ha nagyon nagyon gazdag az ország, Vagy még akkor sem. Asszem már Hollandia is fontolgatja - vagy már meg is lépte? - hogy nincs hazai pilótaképzés, csak olyan, mint itthon. Emlékeim szerint itthon Jak-52 van és utána mennek ki Kanadába. Ennyi. Náluk meg van pilátus, de jetes oktatógépük nekik sincs. "Picit" gazdagabbak és nagyobb is s légierő, de mégsics ilyen kategóriájú gépük... -
messerharcos #65754 Nem lenne értelme itthonra visszahozni a vadászpilótaképzést, olyan gépek beszerzésével, amik baj esetén bevethetők földi célok ellen is? Mondjuk vennénk 8 L-159-et vagy Hawk 100-at. Persze azután hogy a Gripenekhez is vettünk fegyvert. -
#65753
Az egy másik eset volt, az alig pár éve volt. Egyébként az ilyen esetkre kb. 5 másodperc alatt rá lehet keresni, csak tessék már az alapvető angol szavakat használni a keresőben...
afghanistan german bomb tank truck
Ennyi kell és ömlenek a találatok és egyéb szavak, amivel lehet tovább keresni. -
JanáJ #65752 Nem erre gondoltam. Ha jól emlékszem német katonák kértek CAS-ot nem tudom milyen nemzetiségű géptől. Korábban megtámadtak egy NATO konvojt és a helyi civilek elkezdték lecsapolni az ottmaradt tartálykocsikból az üzemanyagot. Ezt félreértették a németek és rájuk kértek légicsapást. Sokan ottmaradtak. -
#65751
Erről van szó és nem németes. Több eset is volt, de ez a legismertebb. -
#65750
Erröl a "nemetes" sztorirol lehet olvasni vhonnan? -
SZUsszan #65749 Ez polgárháború, ott sokkal elnézőbbek a külföldiek. =) -
JanáJ #65748 Értem én, hoyg komolyan veszik. Csak pénz nincs rá. -
JanáJ #65747 Jaaa, értem.
Mindenesetre vicc. Már az hogy mekkora hiszti volt mikor a németek (?) afgánban telibe csaptak egy esküvői / benzinlopó civil tömeget véletlenül. De az hogy tüzérséggel lőnek egy várost az nem gond. -
SZUsszan #65746 Nem érted? =) Nem egy területre, hanem két, vagy több egymástól jó messzire lévő területre indítottak szórást egyszerre, több üteggel. Az első robbanás sorozat halk, a második hangos, mivel az első nem lehetett az indítás hangja, ezért becsapódás volt.
Ennyire nem lőhetnek nagy területre egy vetővel, mert azt még a katyusa is kiröhögné...
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2014.10.16. 09:39:29 -
JanáJ #65745 "Szóval egyszerre több célpontra indítottak kis időbeni eltéréssel csapást." Ez tuti, mivel egy rakéta sorozatvető. Ami terület fegyver. :-) -
SZUsszan #65744 Értem, akkor elképzelhető, hogy az első halkabb durrogás az szintén Grad becsapódás, csak tőlük még messzebbre, aztán a hangosabb robbanások meg a hozzájuk közelebbi csapódások hangjai lehettek.
Szóval egyszerre több célpontra indítottak kis időbeni eltéréssel csapást. -
http://bastion-karpenko.narod.ru/RSZO_sovr.pdf#page=7
itten vala írnak olyanokat, hogy 500-715 m/s az 1800-2574 Km/h
Itten meg vannak a típusok http://www.splav.org/ru/arms/grad/index.asp
http://vk.com/doc209359237_279506516?hash=4914078a714df940b2&dl=693e78bf04114aab5f -
#65742
@Janáj: Ugye rémlik, hogy Ciprust pár évtizede lerohanta, és az északi részen megszálta egy Törökország nevezetű ország. Azóta sem távoztak, mellesleg. Szóval a Görög-Török ellentét nem csupán szúrós szemmelverés, mint egy Magyar-Román virtus...
A Görögök nagyon komolyan veszik ezt...
@SZUsszan: A Grad égésvégi sebessége a hangsebesség 2x felett van, szóval a videóban biztos nem a rakéták indítását hallottad. Pláne, hogy a rakéták minimális lőtávolsága is kilométerekben mérhető....
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.15. 20:59:55 -
SZUsszan #65741 Az általam linkelt badass ruszki/ukrán videó kapcsán felmerült bennem egy kérdés,
a BM–21 Grad rakéták, -amivel lőnek rájuk- sebessége nem hangsebesség feletti?
Csak mert hallani a becsapódás előtt a kilövést is. -
JanáJ #65740 Gondolom nem ők a hülyék, hanem én, de a görögöknek minek ekkora légierő? A mostani HTKA f-16-os cikk miatt merült fel bennem minek nekik. Tudom kakaskodnak a törökökkel, de akkor is kilóg a seggük a gatyából és soha nem hallottam volna, hogy bárhova is adtak volna bármit. Irak, Líbia, stb... -
#65739
Ahhh "frontáttörő hk" köszi. Ez lesz az, amit kerestem T95-ös szuper nehéz harckocsit hívják így........a WOT ban :) -
#65738
Hát ezt így még soha nem olvastam. Elég fura angolság. Ezt hol találtad? Egyéblént a nehéz frontáttörő hk-ra gondolhat, de ezek ugyebár kihaltak a 60/70-es évekre. A szót használni még csak olyan értelemben láttam, ahol valami elméleti kutatásban vagy hasonlóban van áttörés, de nem fizikai értelemben vett áttörésre.
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.10.15. 08:21:21 -
#65737
A "heavy breakthrough tank"-nak van valamilyen magyar megfelelője? -
Ha jól értelmezem két gyengített urán lemez között van a kompozit, kerámia rész.
http://twower.livejournal.com/612904.html
http://forums.airbase.ru/2010/12/t75926,51--iveco-lmv-vs-tigr-vtoroj-raund.html#p2709544
davidbog-nak
Svéd itiner IS3-ra és sok egyéb
http://otvaga2004.mybb.ru/viewtopic.php?id=788&p=2#p314819
Utoljára szerkesztette: ximix, 2014.10.15. 00:16:17 -
![]()
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
http://www.youtube.com/watch?v=0NS5sbmqL9Q
http://www.youtube.com/watch?v=ZlGt7m1392g&feature=youtu.be&t=5m14s
![]()
http://goo.gl/KxJ1xS
http://paralay.iboards.ru/viewtopic.php?f=10&t=774&st=0&sk=t&sd=a&start=30#wrapheader
http://www.youtube.com/embed/Vnyd8YUCGvc
http://btvt.narod.ru/spec/antitank/destroy.htm
http://sdelanounas.ru/blogs/20285/
http://youtu.be/Ms2_Z7cMHo4?t=11m58s
-
SZUsszan #65734 Ő az én hősöm:
-
#65733
Egen, Militarysta legnagyobb hibája ugyan az, ami a hasonszőrű társainak (Baron Harkonnen, Ethos, stb.), néha nagyon jó meglátásaik, szakmai megjegyzéseik vannak, néha viszont alapvető dolgokban vannak furcsa visszacsatolásai. :)
A Burlington a kompozit páncélzat korai kódneve volt, később áttértek a Cobham elnevezésre, amennyire én tudom a kettő között nincs elementális különbség. Több helyen olvasható, hogy a Burlington az amerikaizált Cobham elnevezése, de ennek nem látom értelmét. Feltehetően a Burlington páncélzattal kapcsolatos amerikai-brit együttműködés közben az amerikaiak is Burlingtonnak nevezték a páncélzattípust, és innen származhat a félreértés.
A Burlington páncélzatról szóló brit elemzés a brit levéltárból.
A "nem fém lemezek" kompozit műanyag lemezek, hogy pontosan milyen műanyagból, azt nem tudom. Egyes helyeken említik, hogy kerámia lenne, ám ez számomra furcsának tűnik, mivel a kilőtt Merkava és Abrams-ok esetén nem igazán látni ennek nyomát (bár az is egy lehetőség, hogy szétporladásuk miatt egész egyszerűen nincs is látható maradványuk), illetve amíg a rugalmas lemezek valóban jól elnyelhetik az energiát, addig a kerámia pont, hogy nem rugalmas...
APFSDS lövedékek esetén szerintem igen, a lemezek rugalmassága elvezeti a mozgási energiát, köszönhetően a ferdén beépített lemezeknek (a becsapódáskori vízszintes irányú energiát ferde irányba vezetik el). Legalábbis ez az én elméletem. :) -
#65732
valaki felismeri őket?
![]()
-
davidbog #65731 Érdekes. Ezen a fórumon találtam ezt is:
![]()
A - nem írnak rá semmit, gondolom valamilyen jó fajta acél.
B - NERA réteg, valami polimer lesz, de azt írják nem "aramid" és nem "explosive polimer" (azt nem tudom ebbe pontosan milyen polimerek tartoznak)
C - Burlington, én eddig azt hittem, hogy a Burlington a Dorchester amerikai verziója/megnevezése és a teljes rendszerre értendő.
D-E-D - nem fém lemezek, de nem írják mi lehet
Azért furcsa, hogy ezek vékony lemezek megfelelnek 360-400 RHA-nak. Mi a fenét csinálnak ezek egy 300 mm RHA átütésű wolfram magvas APFSDS-el, mert elvileg az nem üti át. Elnyíródik a penetrátor? Vagy annyira rugalmasak lennének ezek a lemezek, hogy elnyelik az APFSDS lövedék teljes mozgási energiáját és az benn ragad ebben a páncélzatban?
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2014.10.13. 23:28:58 -
#65730
Nagy nehezen találtam egy imghostot, ami megy is a fórumon - igaz megtükrözte a képet, a pokol tudja miért... :P
A lenti képen ( vagy ittvan Militarysta eredeti képének linkje ) látható, hogy a "blokkon" belül sok réteg van, Egy adott (vízszintes) becsapódáskor 4-5 belső, plusz a 3 külső NxRA réteget kell átüsse. Ez azért elég komolyan megdolgoztatja a kumulatív sugarat.... Hogy milyen anyagból van, az jó kérdés...
Egyébként nem csodálom, hogy Hunnicutt nem emelte ki külön az oldalpáncélzatot. Amíg a sérült Abramsokról nem kezdtek el jönni a képek, addig ezen megoldásról senki sem tett említést. Azt mindenki tudta, hogy a frontoldali megoldás különleges, de az oldalpáncélzatról nem tett senki említést.
(a margóra, és lehet ismét egy pipát rakni az amerikaiak gyakorlatias gondolkodásáról - a frontpáncélzat a britek megoldásán alapul, a torony oldalpáncélzata az izraeliekén, a löveg pedig a német tervezőasztalokról érkezett... mindenből a legjobbat :D )
Néha egyébként tényleg érdekes belegondolni, hogy egy "ártatlan" kis szelfie kép (amelyen a harckocsizók a megsérült egységük mellett pózolnak) mennyi mindent elárúl a harckocsi valódi védelméről...
Forrás
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.13. 22:58:41 -
davidbog #65729 Azt nem tudom a képen melyik verzió van, a Hunnicutt táblázata az M1A1 tornyánál csak a front részt emeli ki mint speciális páncélt. Milyen anyag, milyen vastag és mennyi réteg ez a NxRA, azt nem lehet tudni mi?
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2014.10.13. 22:38:23 -
#65728
Valóban nem Cobham / Dorchester bázisú (ugyebár az amcsik a Cobham alapján dolgozták ki a saját Abrams toronypáncélzat-verziójukat) az Abrams oldalrésze, de azért nem is "egyszerű RHA".
Militarysta elemzése alapján ez az M1A1HA-nál feltünt megoldás a Merkava Mk.3 Dor Daletnél is használt NxRA megoldás egy változata. A lényeg, hogy rengeteg (5-6-7+) NxRA réteget használnak. Az APFSDS-ek ellen valóban nem a legjobb megoldás, de a HEAT robbanófejek ellen közel teljes immunitást ad.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2014.10.13. 22:41:19 -
davidbog #65727 Azt a részt ~360 mm effektív védelműnek tartják. Elvileg az nem is chobham hanem egyszerű RHA, szóval körülbelül annyi a védelme amit kép alapján látunk. '60-as évekbeli 115-125 mm-es APFSDS lövedékeknek kedvező szögből (merőleges vagy ahhoz közeli) se menne, HEAT-nak talán. A '70-80-as évekbeli APFSDS-eknek már menne kedvező szög esetén.
