95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#66042
Nagyon nem....
Az elfogó vadászgépek teljesen máshova vannak optimalizálva mint a klasszikus vadászok a '70-es évek óta vagy csak gondolj pl. az English Electric Lightningra. Egyes paraméterei az F-15-tel vetekedtek és nagy magasságban mai napig asszem no1. gyorsulással bírt. Mi volt ennak az ára? Nos, a 300-350 km-es harcászati hatósugár és őrjáratozásra teljesen alkalmatlan volt. Az F-102 és F-106 dettó ugyanez, CAP-elésre tökéletesen alkalmatlanok voltak. Az angolok ezért voltak oda piszikosul az F-4-ért, mert annak ellenére, hogy az is szuperszonikus repülésre lőtték be, azért három pótossal képes volt komoly időt CAP-elni és légiutántöltéssel meg aztán főleg...
Az F-14 is képes szuperszonikusan repülni, de igazia ereje a félelmetes CAP idejében volt. 200-250 mérföldre egy tankolással erőlködés nélkül volt kint 2,5-3 órát, F-15 dettó. Kettőt találhatsz, hogy az USAF-ban miért volt gyakorlatilag 0 karrierje az F-104-nek... Egyszerűen olyan kicsi volt, hogy hatósugara semmire sem volt jó, kellett a nagyobb F-102 és F-106, taktikai vadásznak meg egy rakás szar volt, ezen nincs mit szépíteni. A MiG-21 bármely változata jobb volt klasszikus vadászként nála repteljesítmény terén kivéve a kései BVR képességgel bíró (pl. olasz) változatot, de azoktól sem kellett hasra esni.
Az F-102 vietnámi szereplése 0 volt, epizódszerep sem jutott neki, semmire sem volt jó. A Tornado F3 meg nem elfogóvadász, hanem egy alacsonytámadóból buherált rakétaplatfrom, semmi több. Igazából az a gép egy katasztrófa volt csak az angol azzal főzött, amije volt... CAP-elésre és BVR harcászatra jó, manőverező légiharcban meg még egy MiG-21MF vagy bisz is félelmetes ellenfél számára...
Röviden, a '60-as évek óta nem tervezett senki elfogóvadászt, az oroszoknál volt a frontvadász és légifölény közötti vadász eltérés, legalábbis az ango terminológia a MiG-29-re is frontline fighter és a Szu-27 air superiority fightert használja. Az F-15 az utóbbi, az F-16 meg igazából lehet mindkettő, mert három pótossal és csak légiharcfegyverzettel igen combos CAP ideje volt annak is ám... Az csak egy buta sztereotípua, hogy az F-16 hatósugara kicsi nagy általánosságban. Igen, csapásmérő fegyverzettel és konténerekkel agyonpakolva, de nem 4-6 AIM-9-cel és ECM podnélkül három pótossal... (A klasszik '80-as évek eleji konfig.) -
Rue East #66041 Ezt nem értem. A elfogó az egy vadászrepülőgép fajta (szerep), a CAP meg egy bevetési forma. Az egyik a mit csinál kérdésre válasz, a másik meg a hogyan csinálra.
Hadműveleti területen (háborús zónában) mondjuk egy elfogó gép is repül(het) CAP-t, lásd F-012 Vietnám vagy Tornado F3 Irak és Jugoszlávia. -
#66040
Ausztrália tudtommal már megkapta a CEC-et. Legalábbis az ott élő és RAN-ben dolgozó magyar így tudja. Repülőgépeknél egyébként meg semmi értelme, mert azok olyan magasságban CAP-elnek, hogy mindig előbb látnak rá a célra, minthogy kimetmatikai hatótávon belül legyen...
Ami ebből a koncepcióból nagyon hiányzik, az egy jó képességekkel rendelkező elfogó vadászgép, mert hát ez a feladatkör az, ahol az F-35C nem brillirozik.
Na mert a Hornet igen...? Az elfogót sem értem, a US Navy-nek időtlen idők óta nincs ilyen gépe, mert az F-14 is CAP-elt volna, ahogy a Hornet és Super Hornet is, aminek az elfogáshoz az égvilágon semmi köze nincs. Az F-102 és F-106 az elfogó és a korai F-4 gépeket képzelte el így a NAVY. Az a valóságban flottavédőként azoknak is CAP-elni kellett volna...
Az F-35C minden konfigban gyorsabb és erőteljesebb egy SH-nál, mindig alacsonyabb RCS-e van és mindig nagyobb a hatósugara. A te listádban ehhez képest egy tétel volt...
A NATF az mi volt? Volt ilyen dedikált program? Vagy csak álmodozás volt az F-22 navalizált változatáról?
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.11.23. 22:09:25 -
JanáJ #66039 Ez nekem kicsit olyan úri pökhendiség. A Hornetnél jobb a gép. Lehet hogy drága, de egy elfogó lopakodó sem lenne olcsóbb. Én eddig abban voltam, hogy a Hornettek repülnek míg ki nem dőlnek, addig a 35-ös megy be a necces helyekre, utána meg az UAV repül a 35 előtt.Utána meg világbéke. Meglepődnék, ha a 22-es és 35-ös után belevágnának egy újabb "olcsó" és "gyors" fejlesztésbe.
Légierő oldalról is keresik már a 22-es utódját? -
JanáJ #66038 Miért állnak kifelé a fegyvertartók? -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#66037
@Fade2black: Amennyire én tudom, azért itt két gond is van az elképzeléseddel. Először is az SM-6 inkább egy SM-2 Block IV., amelynek az orrába egy AMRAAM C-7 radarját helyezték el, és kapott egy CEC (Cooperative Engagement Capability) adatkapcsolatot. Az E-2D szintén rendelkezik CEC-el, így képes az SM-6-ot rávezeti a célra. Csakhogy az SH-k és az F-35-ösök által hordozott AMRAAM C-7 nem rendelkezik CEC-el. Szóval a gond ott van, hogy akkor életképes az E-2D + AMRAAM, ha CEC-el látják el az AMRAAM-okat... Amire elég kevés az esély, mert a CEC egy US NAVY adatkapcsolat, rajta kívül (legalábbis jelenleg) senki sem használja (felmerült, hogy Japán és Dél-Korea megkapja amúgy).
@Janáj & @Molni: Az US NAVY F-35-el szembeni ellenérzése régi gyökerekhez kötődik. Az US Navy hagyományosan külön utakon jár az USAF-tól, és nem is erőlködött soha, hogy komolyabban összefésüljék a típusaikat (elég az F-4-es történetére, vagy az F-16 vs. YF-17/F-18 történetére gondolni). Az USN az 1990-es évek legelejéig úgy tervezte a jövőt, hogy az A-6 és A-7 helyére érkezik, az A-12 Avenger II., a lopakodó bombázó, az F-14-es helyére pedig a NATF, vagy bármilyen hasonló, 5. generációs légifölény vadászgép, az F/A-18 maradna olcsó "bombahordozónak", aféle második vonalbeli típusnak, a légi célokat az NATF, az erősen védett célok leküzdését, és a SEAD feladatokat pedig az A-12 látná el. Ezt az 1990-es évek elején két dolog húzta át: első körben az A-12-est dobta a kongresszus a levesbe, aztán az NATF bizonyult életképtelennek.
A NAVY második nekifutása egy F/A-X program volt, ami egy lopakodó F/A-18 utód lett volna, olcsón. Ezt beolvasztották a közös JAST majd JSF programba. Az US NAVY-nek egy nagy csomó dolgot le kellett nyelnie, amit nem akart, de nem volt választása, meghozták a döntést az F-35C igényéről. Érdemes izlelgetni a dolgot, mert itt válik nyilvánvalóvá, hogy az USN eredetileg a Hornet utódját kereste, nem pedig a Tomcat-ét. Mert egy nagy sebességű, első sorban légifölény gép iránti igény is folyamatosan a levegőben lógott, ám belátták, hogy egyhamar nem lesz erre pénz, pláne az F-35 mellett. Így a kongresszust inkább a Ford, Zumwalt és LCS osztályokkal traktálták, és erre kértek pénzt. Látszólag beletörődtek abba, hogy az F-35 lesz a Hornet utódja, igaz közben jött ugye a Super Hornet, ami nagyszerűen bele illett a tervekbe, lévén az F-35 csúszott és csúszik.
Az USN számára nagyon hamar nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy az F-35 nehézkesen illik a terveikbe, gyakorlatilag a Super Hornet-hez képest kevés az előrelépés, főleg légifölény feladatkörben. Gyakorlatilag a lopakodáson túl más jelentős előrelépést csak a fejlett szenzorai nyújtanak. Viszont ezért magas árat kell fizetni, ráadásul jött az UAV/UCAV robbanás a jövő terveiben, ezért a NAVY hirtelen egy A-12 szellemi utód UCAV-ot kezdett el vizionálni, amit az UCLASS program takar be. Az UCLASS gyakorlatilag felenné az F-35C csapásmérő feladatát, így az F-35 már egyre nehézkesebben beleilleszthető az USN doktrínájába. Emiatt vágják a megrendeléseket ott, ahol tudják (most folyik az adok-kapok, hogy megfelezik az F-35C megrendelésállományt 2018-ig (ez lenne most az F-35C IOC, vagyis harcképesség rendszerbe állítási időpontja), mindezt kimondatlanul azért, mert a kongresszus megfúrta 22db EA-18G Growler beszerzését, az USN pedig nagyon szereti a Growlereket (amik amúgy eleddig elég jól is működtek). A Lockheed-lobby fúrja-szúrja a Growlert, mondván, hogy az F-35-nek nincs szüksége arra, hogy egy elektronikai-hadviselést folytató gép kísérgesse, hiszen lopakodó.
Az USN mostani koncepciója alapvetően úgy vázolja fel az F-35-öst, mint egy hálózatba kötött felderítő egységet, amely felderíti a célpontokat a modern radarjával és EOST-jével, majd ezekre vezetné rá a Super Hornetekről és UCLASS-okról indított irányított fegyvereket. A koncepcióban lenne ráció, de a lényege az, hogy a Lightning II. eszerint az USN számára nem csapásérő egység első sorban.
Ami ebből a koncepcióból nagyon hiányzik, az egy jó képességekkel rendelkező elfogó vadászgép, mert hát ez a feladatkör az, ahol az F-35C nem brillirozik. Erre lenne válasz az F/A-XX. Látszólag egyszerű a képlet, hiszen 2030 (amire az F/A-XX-nek IOC-t kell elérnie) messze van. De vessük csak mellé, hogy az F-35C IOC-je 2018-ban van. Vagyis ha innen nézzük "mindössze" 12 év van a kettő között. Ez bár nem kevés, de ha figyelembe vesszük, hogy a Hornet család már több, mint 30 éve van rendszerben, nem is olyan sok. Ha reálisak akarunk lenni, az eddigi tapasztalatok alapján egy teljesen új típus kifejlesztése bizony igénybe is vesz 15 évet (mivel 2015-ben tervezik, hogy eldöntik mi legyen az F/A-XX sorsa, megrendelik-e, és ha igen, melyik pályázóval), szóval valójában egyáltalán nem húzzák az időt, nekik kell egy új gép... Az UCLASS sorsa biztosnak tűnik, az F-35C pedig akár akarják, akár nem, a nyakukban csücsül, így jön el az F/A-XX program kora...
Megjegyzés: az USN-nél az F-35-el kapcsolatosan nagyon komoly kérdőjel a lopakodóképesség megőrzésének képessége és annak biztosítása. Az F-35 nem olyan gép, mint a "hagyományos" NAVY vadászgépek, amelyek ütötten-kopottan, koszosan repülnek nap-mint-nap, mert a hordozófedélzeti üzemeltetés ezt teszi lehetővé. Érdekes kérdés lesz, hogy az F-35B és C esetén mi lesz a gyakorlati tapasztalat, sikerül-e megoldani a lopakodóképesség megőrzését a hajófedélzeti üzemeltetés közben is. Ez amúgy nem F-35 specialitás, az UCLASS esetén is komoly téma.
Molni: a "szeretett" Super Hornet egy kényszerpálya volt. 1992-re a kongresszus rengeteg drága program alól kihúzta a szőnyeget, az A-12 már említve volt, de itt volt a Seawolf SSN és akkor még ne említsük azt, hogy az USN-nek 1990 és 92 között kellett a 600 hajós flottáját (és doktrínáját) ~330 egységesre olvasztania. Az F/A-X beolvadt a JAST-ba, és a 2000-es évek közepéig (ekkor így gondolták) várni kell a rendszeresítésére. Az F-14 viszont kiöregedett, így kellett valami a helyébe. Egy teljesen új gépre se idő, se pénz nem volt, még a Super Hornetet is úgy adták el, hogy csak egy pár apró módosításokon átesett F/A-18C/D, amelyben nincs rizikó. Valójában meg ugye a gép 3/4-e megváltozott, új volt. Egy MiG-nél vagy Szuhojnál kevesebbért is teljesen új típusjelzést adtak volna a gépre, de még amerikai hasonlatban is találunk ilyet, lásd F-5 vs. F-20 eset. A McDonald-Douglasnak kapóra jött a megrendelés, a NAVY-nek meg kellett gyorsan valami, mert nem volt alternatívája (hacsak nem vesszük ide a Dassault Rafale megvásárlását... :D), de a Tomcat-eket meg nem nagyon akarták tovább reptetni. -
#66036
A Navy idegenkedését nem értem az F-35C-vel kapcsolatban ugyanis az imádott Super Hornetjük a kifelé álló fegyvertartók miatt jelentős repteljesíményt és hatósugár romlást szenevdett el és az A-6E utódjaként nem sikerült a 600 tmf-es hatósugarat elérni, amit az F-35 meg bizony elér... -
JanáJ #66035 Köszi!
A Villámmal mi a baja a Navynak? Mert egy baj van vele, hogy drága. De "lopakodik", a többiek előtt van 2-3 lépéssel és kb mindent lever égről földről. Erre most kell egy mégszuperüber drágább program, pont a legdrágább fegyvernemnek. Okos. Azt értem, hogy kell előre tervezni, de gondoltam majd a 35-ös utánra, nem mellé. Na mind1, ők tudják. -
fade2black #66034 Ha alacsonyan megy arra pedig ott az E2D+SM6.
ha pedig SM-6ot célra vezet egy E2D csak egy miliméter hozzágondolni, hogy az SHk által hordozott amraamokat is célra tudja vezetni, hisz az Sm6 nem más mint egy nagy és nehéz amraam.
Ettől még a CSBA report nagyon reális problémákat vet fel. Itt is egy link: CSBA és ha US hadvezetés nem változtat Japán... esetén a stratégiáján, nem Kínaisitja azt (Area denial...) hosszú távon nincs kérdés.
-
#66033
1.: A 200NM-ről mindent lelövünk az SM-2/SM-6, illetve az amerikai CBG-kre épül.
1.a.: A Granit-ot hordozó aktív egységek:
Oscar II (949A) osztály (24db):
-Voronyezs, Szmolenszk, Tver, Omszk és Tomszk aktív. A Tver-en kívül mindegyik átesett már egy nagyjavításon.
-Az Orel nagyjavítás alatt, a Cseljabinszk nagyjavításra vár.
Kirov-osztály (20db):
-Nagy Péter aktív
A P-700 Granit működési képességei terén nem ismert változó az űrbéli modulja a rendszernek, ugyebár egy műholdas rendszer felelős a középső pályamódísáti parancsokért, ennek állapota, működőképességével kapcsolatban nincs megbízható információ (egyes források szerint működésképtelen, mások viszont azt említik, hogy az elmúlt bő 5 évben annyi katonai orosz műhold lett felküldve, hogy nem kizárt, a rendszer, vagy annak utódja nagyon is életképes).
1.b.: Brahmos
Aktív Brahmos hordozó egységek:
-Rajput-osztályú rombolókból három egység (Rajput: 4db; Ranvir és Ranvijay: 8db) / az osztály további két egysége feltehetően később szintén átépítésre kerül.
-Talwar-osztályú fregattokból az utolsó három (Ter, Tarkash, Trikand), egyenként 8db.
-Shivalok-osztályú fregatt (3 egység, egyenként 8db)
-Kolkata-osztályú rombolók (1 egység átadva, két további építés alatt, egyenként 2x8db Brahmos)
A Brahmos légi- és víz alatti indítású változatai fejlesztés és tesztelés alatt (utóbbi verziót 2013-ban indították először víz alól).
India és Oroszország a Brahmos-t exportálni is tervezi, a legjelentősebb érdeklődöt Vietnam, Indonézia és Venezuela. A légi indítású változata egy-két éven belül várható (a Szu-30MKI-k hasa alá...).
-P-800 'Onyx'.
Aktív egységek:
-Nakat (Nanucska IV. osztály), 2x6db
-3db Bastion-P partvédelmi rendszer, egyenként 4x2 Onyx-al, a Fekete-tenger partvédelmi erőknél.
-Az indonéz haditengerészet 6 Ahmed Jani-osztályú (ex-holland Van Speijk-osztályú) fregattján (4db Jahkton, vagyis export-Onyx VLS)
-Vietnam két Bastion-P partvédelmi rendszere.
(A Kirov-osztályú Admiral Nakhimov várhatóan 2018-ban tér vissza a hadrendbe, a P-700-asai helyett becslések szerint 40db Onyx-ot kap)
2.: Pontosan ez a helyzet. Az F-35C igazából egy F/A-18C/D/E/F kiváltó a képességei és feladatai alapján. Az USN viszont sose volt a program nagy rajongója, amint lehetősége volt, egyből csökkentette a megrendelését, és helyette F/A-18E/F-eket vásárolt. A jelenlegi állapot szerint az US Navy "csak" 260db F-35C-t vásárol , illetve ugyebár a CBG-kre kerül 80db USMC F-35C is. Ugye eredetileg 480db F-35C jött volna a NAVY-hez, és a viszonyításhoz - per pillanat 556db F/A-18E/F van az USN/USMC-nél rendszerben...
A története is kicsit kurta-furcsa, mert az első F/A-XX vázlatokat a Boeing kezdte el szórni 2009-ben, mikor az US Navy még nem is tervezgetett ilyesmi hivatalosan. Majd 2012-ben hivatalosan is felvázolta az igényeit egy nagy méretű Super Hornet utódra, amely első sorban légifölényre készül, de többfeladatú, így felszíni (víz és szárazföld) célok ellen is bevethető. A Navy koncepciója azt a lehetőséget is felvázolja, ami anno a JAST-nál már tervezőasztalon volt, mely szerint a gép maga nem rendelkezik komoly radarral és érzékelőkkel, hanem csak befogadója a külső céladatoknak (F-35C, felszíni egységek radarja, műholdak, AW&C gépek, UAV-ok, stb.), sőt opcionálisan pilóta nélküli változatot is igényelnek. A programot NGAD (Next Generation Air Dominance) néven is ismert, a Navy most hivatalosan így hivatkozik rá.
![]()
A Boeing 2013-as F/A-XX koncepciója -
#66032
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához! -
JanáJ #66031 Ruszkiknál gondolom a repülők. A P-700 meg kb mindenről indítható. Gondolom ez még mindig jobb mintha katapulttal kellene lőni a CBG-re. :-) -
#66030
Ez mind szép és a célfelderítést meg mi végzi a hajók számára...? -
JanáJ #66029 No de nem azért kell a többieknek ilyen, mert nincs hordozójuk, az amiknak meg azért nem, mert nekik van? -
JanáJ #66028 -
#66027
Igen, a US Navy hajós ASM képessége vicc. Viszont lehetne csinálni olyan ábrát, hogy repcsis ASM-mel milyen bődületes mennyiséget képes indítani és egyidőben akár több irányból is a hajó csapásmérő erejének töredéke... A Brahmos 250 nm feletti távolsága meg abban az esetben van esetleg, ha nagy magassában szeli az eget. Na, ebben a módban egy AEGIS-nek nem túl fifikás célpont. Igen, gyors, de semmi több... -
JanáJ #66026 Fejtsd ki, nem tudlak követni.
1, Mivel lőnek az amik 200 nm-re, ha a Harpon ritka verziója van csak? Repülőről? A Granit meg a Bramos mennyire jelent veszélyt? Értsd hány egységen van? Mekkora darabszámban? Értem én hogy veszélyt jelent, de valós veszélyt?
2, Az F-35 nem egy lopakodó Hornet lett? Értsd minden tud, vadász és csapásmérő is. Ha most futnának ki a 18-ok és lenne pénz rá, akkor kb tiszta F-35-ös hajók is lehetnének, nem? -
#66025
Két érdekesség:
1.: Egy CSBA elemzésben azt pedzgetik, mennyire életképes az US NAVY jelenlegi "200 NM-ről bármit lelövünk" hurráoptimista stratégiája, és milyen opciók merülnek fel arra, hogy ebből a hibás koncepcióból kikeveredjenek.
![]()
Az első kiragadott kép az USN és a konkurens haditengerészetek ASM eszközeinek hatótávolságát veti össze. Az RGM-84F mellé oda kell bigyeszteni, hogy eme 1992-es (!) Harpoon verzió csak korlátozott mennyiségben került rendszeresítésre, az USN Harpoon-jainak többsége még ma is az A verzióból származik, és azt, hogy az RGM-84F még így is alulmarad a modern indiai/orosz (BrahMos/SS-N-26 (P-800)) ASM-ekkel szemben.
A háttér röviden egyébként annyi, hogy az US Navy úgy 30 éve várja a hiperszónikus ASM-ek eljövetelét (igaz a költségvetésből rendszeresen lehúzzák a program pénzét).
![]()
A jövőbeli AAW kategórizálása. Az első körben az SM-2/SM-6 felől inkább a kisebb és olcsóbb Sea Sparrow felé mozdulna el, illetve a Burke osztály Flight III. verziójára rakna 300-500kW-os lézereket. Itt rögtön meg is jegyzik, hogy más hajókon (leszámítva a Zumwalt osztályt, és feltehetően a Ford-osztályt, akiket valamiért kihagynak) aligha lenne energia-tartalék az ilyen erejű lézer-fegyverekhez.
A másik érdekesség az EM / Rail-gun alkalmazása légvédelmi feladatkörben, itt a Zumwalt mellett valamiért felkerült a lapra a JHSV. Ez az ~1500 tonnás hajó mindössze rail-gun teszteszközként szolgál a General Atomics Blitzer (~10MJ-os) EM ágyújához, és elég nyílvánvaló, hogy semmilyen szempontból nem reális a végleges beépítése.
2.: Az USN F/A-XX programja ismét hallatott magáról (2 év után), amit szerint az USN elemzi a Lockheed és a Boeing által benyújtott javaslatokat, és tovább finomítja a terveit az F/A-18E/F utódjáról - aminek 2030 körül kellene jönnie. Ebben két érdekes dolog van. Az egyik, hogy egy roppant nagy lengőbordu-rúgás az F-35C-be, amely ugye most fejezte be az első hordozófedélzeti tesztjeit. Ahelyett, hogy a Lockheed ünnepelhetné a sikert, rögtön jön a hír, amely emlékeztet arra, hogy az USN továbbra sem akar homogén F-35C flottát, és az F/A-18E/F helyére új gépet képzel el, amely feltehetően első sorban légifölény célból épülne (emlékeztető, ilyen feladatkörben az F-14 mozgott, helyére eredetileg az ATF (később: F-22) haditengerészeti változatát tervezték, de ezt elvetették, lévén eredetileg az ATF-nél nem volt kikötés a hordozófedélzeti alkalmazás lehetősége, így a program során az ehhez szükséges változtatások (megerősített futómű, fékezőhorog, felhajtható szárny, stb.) soha nem merültek fel. Az előzetes becslések szerint a gép üres tömege várhatóan legalább 22 tonnára nőtt volna (19,7-ről), illetve már a standard F-22A 38 tonnás maximális felszálló tömege is meghaladta volna a katapultok képességeit - így az F-22N ment a levesbe, az F-14 utódja meg lett az F/A-18E/F...). -
Freeda Krueger #66024 köszönöm mindkettőtöknek. -
ambasa #66023 Az elő három linkeden T-55-ös van amibe ezt nem építették be, de a harmadik kiváló, ott van olyan ábra ami ezt ábrázolja. Azt keresetem, de nekem nem sikerült megtalálnom. 
TG -
ambasa #66022 ![]()
belsőt nem találtam, talán a szabályzatban van rajz róla. Ez volt a T-54-es egyik jellegzetessége, ez a mereven beépített géppuska. Kívülről csak a homlokbáncélon lévő kicsi luk látszott. A T-54-esek nagy többségén, valamelyik nagyjavításakor, amikor T-55 standartra építették át, ezt is kiépítették. A vezető kezelte.
TG -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
-
Freeda Krueger #66020 ![]()
Nincs valakinek erről egy belső nézeti képe?Esetleg olyan ahol kivágás nélkül látszik?
Utoljára szerkesztette: Freeda Krueger, 2014.11.21. 17:22:41 -
#66019
Úgy sincs semmi értelme, mert a magasság és sebesség miatt a tolóerő arány rohadtul eltérő lehet. Pl. a Szu-27-ben az AL-31-egy 0 sebességnél földön sokkal erősebb, M0.9 táján meg szinte azonos tolóerőt ad az F100-zal, de 5 km magasan az F100 tolóereje nagyobb egy kicsivel. M ia bibi? Az, hogy F-15C üres tömege meg cirka 3,5 tonnával kisebb...
Az APA oldalon található összes ilyen diagram az állatság vagy értelmezhetetlen vagy nem lényeges kategóriában van. Az F-111-et leszámítva CK szemében minden jenki vas szar és az orosz projektek 4000% sikerességgel valósulnak meg.... -
#66018
Bár az APA-n vannak néha egészen jó rendszerező anyagok, az elemzéseiket kb. minden kicsit is jártas körberöhögi. Régen, amíg a Google nem cenzúrázta annyira a keresőt szavakra, az első felajánlott szókapcsolat a "carlo kopp idiot" volt. No comment... -
millerius #66017 Ha jól látom, a második diagram-csoport nem abszolút tolóerőt, hanem tolóerő/súly arányt ad meg. Nagyobb probléma, hogy ezek a tipusok inkább a csapásmérő kategóriába tartoznak, nem az a fő feladatuk, hogy egymás ellen vitézkedjenek. Érdekesebb lenne, ha valódi légiharcos-tipusokat hasonlítgatnának, amelyeknek alapfeladata egymásra vadászni, a légifölényt kivívni. Hiányolom innen a Raptort, az Eurofightert, vagy akár az F-15C-t, a Szu-27-et, azokat hasonlítgatni több értelme lenne, persze egy kicsit precízebben, részletesebben. -
JanáJ #66016 Ha jól látom 2002-2003-as kép. Honnan a pékf***ból veszi az adatokat? -
#66015
Az első oszlop összehasonlításnak semmi értelme elve. A második is kurvára lényegtelen, mert kinemszarja le a tolóerő abszolút értékét, mikor a lényeg az, hogy a gép tömegével és légellenállásával milyen arányban van. A szárnyterhelésről meg n+1-szer írtam, hogy szinte szart sem ér. A feladat nagyságát mutatja meg, de azt nem, hogy a gép mire képes nagyobb állásszögön és azt sem, hogy mekkora a külső függesztmény hatása, ezen felül nem veszi figyelembe a függesztmények hatását és n+1 dolgot sem.
Tipikus APA-s balfasz diagram. -
#66014
![]()
de jó lenne tudni honnan szedik az infót. -
millerius #66013 UAV=unmannad air vehicle=pilóta nélküli légijármű (meghajtástól és irányítási módtól függetlenül)
Szóval miért ne lenne az a Tu-143? A Ford T, a Skoda-120 és az Opel Astra meg a mai BMW-csodák is személygépkocsik, mindegyik saját korának megfelelő kivitelben, minőségben és képesség-szintekkel. Ugyanezt el lehet mondani pl. a tengeralattjárókra is, de bármely más műszaki eszközre is, attól még a nevük/kategória-besorolásuk nem változik. -
#66012
Igen az tudom, hogy UAV, de akkor is. Mikor állították hadrendbe ezeket? Hetvenes évek elején talán (pontosan nem tudom)? Ezeknek már inkább a múzeumokban a helyük mint a harctéren. Vagy max légvédelmi gyakorlatokon célpontnak megfelelnek :) -
#66011
Tu-143 felderito "UAV" (csak elore prograozott utvonalon tud vegigrepulni..nem igaz UAV) -
#66010
Egy kis kuriózum :)
UI: Az ukrán hadseregnél nagy lehet a baj, ha már ilyeneket vesznek elő. Mi lesz a következő? Előveszik a hadtörténeti múzeumból a V1 és ketteseket? :) -
SZUsszan #66009 Annyira meg kellett fotoshopolni a vicc kedvéért, hogy még egy géppuska is rákerült a toronyra... =) -
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
![]()
-
#66007
Én csak attól fosok, hogy ez a Mayak komplexum környékén történt. Az említett várostól kb. 180 km-re fekszik, és ott már történtek érdekes dolgok.
Utoljára szerkesztette: Nohab, 2014.11.20. 17:28:35 -
SZUsszan #66006 Bizony, érdemes megnézni a régi akciófilmeket, ahol jó sok robbanás van. Mindegyiknek jellegzetes gombafelhője volt.
Gondolom ahogy áramlik felfelé a forró törmelék-por-füst és hül le, az szépen oldalt visszazuhanna, középen meg folyamatosan repül felfelé a még forró utánpótlás és a lefelé hulló részt visszafordítja az áramlás. Így "bodorodik" vissza a gomba kalapja.
Pl itt is az 54. mpben eléggé gombafelhőre hajaz
A robbanás hangja lehet, hogy hallatszódna, csak a videók rövidek, a hang meg még nem ért el a mikrofonig:
13 mp alatt ér oda hozzájuk a robbanás hangja és a légnyomás. Az orosz videók meg elég messziről vehették a robbanást SzVSz -
#66005
Az akusztikai jelenségek néha viccesek. A Hood felrobbanása kapcsán a legtöbb szemtanú azt mondta, hogy a robbanásnak hangját ők nem hallották.. Hogy ez fizikailag hogyan lehetséges, nem tudom, nem vagyok ennyire pro.
A gombafelhő egyébként a hagyományos detonációnál is kialakul csak akkora hatás, hogy atomrobbanásnak tűnjön ahhoz egy irgalmatlan nagy lőszerraktás teljes és egyidejű berobbanása kell, ami azért nehéz, mert az is inkább robbanások sorozatából áll.
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.11.20. 10:26:44 -
#66004
Van még róla videó. Itt egy másik is amiben az általad említett gombafelhő mintha látszana (persze lehet én magyarázom csak bele).
Másik lehetőség akkor esetleg egy meteorit becsapódás. De aminek ekkora fénye van nem kellene, hogy hangja is legyen?
Utoljára szerkesztette: Pluskast, 2014.11.20. 10:19:08 -
#66003
Szerintem kizárt. Az atomvillanás teljesen más, sokkal gyorsabb ennél. Benne is van a nevében, vllanás. Gyakorlatialg azonnal éles felvillanás van, a te videódon meg szépen lassan lesz világos ezen felül a gombafelhőnek világítania kellene egy ideig a benne levő izzó anyagok (?) miatt.
A másik fele az, hogy tegnapelőtti, ennyi idő alatt a fél világ csámcsogna rajta, mert ennyi idő alatt bárki a helyszínre megy és mér egy sugárterhelést.
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2014.11.20. 10:12:16
