95140
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#66802
Köszönöm, most éppen nem kell 100mm-es HE lőszer a spájzba, de legalább tudom, hogy ha kifogynak a készletek, hova kell fordulni... 
-
#66801
http://www.yugoimport.com/en/proizvodi/round-100mm-fixed-gun-100mm-tank-t55-spg-100mm-m44-and-coast-gun-100mm-m87 -
#66800
Ha erre építünk, akkor a régóta jelentős mennyiségű Alca-nk kellene legyen, hajdan a csehek is mindent elkövettek, hogy vásároljunk a leállított gépekből, mégse tettük meg... :) -
#66799
Elvileg lehetséges lenne, de a lövegek csőemelkedése általában erősen korlátozott, ráadásul itt nehéz (= lehetettlen) a tüzérségi lőszereknél alkalmazott változtatható mennyiségű hajítótöltettel játszani. Magyarul sokkal macerásabb a pontos tűzvezetés. Szükséghelyzetnek elmehet, de a gyakorlatban az indirekt tűzvezetést nem nagyon szokták használni (mintha a Dél-Szláv háborúban használtak volna T-55-ösöket valamelyik Bosznia-Hercegonivai város bombázására, de ott is kvázi direkt-célzással lőttek HE lőszert). -
#66798
Kiváncsi vagyok hogyan alakulnának a görbék 36 L/D-nél és mondjuk 15 MJ-nál.
Nyilván én is örülnék részletesebb adatoknak, de ilyet találtam. :P
De... Brrr.... még 25mm-es átmérőnél is az 900mm-es penetrátor rúd (bizar fél-magyarítás :P), de eddig senki sem erőlteti a 30 feletti L/d arányt, ha jól tudom. A 15Mj meg 120mm-elnél csaknem reménytelen a mai technológiával (a DM-53 tud L/55-ös csőből 12.7Mj torkolati energiát, ebben ugye benne van a levállóköppeny is), talán az ETC, de annyira csend van körülötte, hogy a végén előbb lesz EM ágyú a harckocsikon, mint ETC löveg...
De számoljunk, ha 800mm-es penetrátor rudat és 21.5mm-es átmérőt vesszük (L/D: 37,2, 10Mj, 1800m/s, Anderson egyenlettel (by Tank-net), akkor hozzávetőleg:
Torkolat: 910mm
1km: 850mm
2km: 790mm -
fonak #66797 Ha a sajtóban megjelent nyilván fizetett reklámcikkek alapján tippelhetünk, Agusta Westland AW139? -
#66796
De a cikk végén meg éppen azt írja, hogy csapatszállító és harctámogató vegyes típusok. Kíváncsi vagyok, egyszerűen vajon mit veszünk?
Senki sem tudja. De a "harctámogató" ez esetben lehet felfegyverzett szállító helikopter is...
-
JanáJ #66795 Nézegettem a diagramot, nem ez a kérdés. Ha jól tudom a DU mellet az szólt, hogy olcsó volt, nagy mennyiségben rendelkezésre ált a 3. VH-ra. A wolfram viszont ha jól értem most ezen a nyomáson hozza a DU-t, de ha valamiért kell és feláldozzák az élettartamot akkor lehet rajta még "húzni"plusz 5%-ot. -
JanáJ #66794 Ilyet játszottak amlékeim szerint a szerbek, bár inkább terror bombázásnak hívnám. -
#66793
Most nagyon laikusan fogalmazva ha túl nagy sebességgel csapódik be a DU akkor elkenődik rajta ahelyett, hogy átütné?
Nagyon leegyszerűsítve igen, de nem elkenődik, hanem mintegy összedolgozódik a páncélzat fémjével, és az energiát így nagyon területen adja át.
Most melyik a jobb a DU vagy a WHA?
Mindkettő jó. A nukleáris anyagokat kezelő országoknál értelemszerűen a DU-t részesítik előnybe, mert olcsóbb (az U-238 az urándúsítás "mellékterméke"), így az USA, Nagy-Brittania vagy a Franciák e mellé tették le a voksukat. A németeknél ez nem játszik, így ők inkább a drágább wolfram-magvas megoldásnál maradtak. -
JanáJ #66792 Nem. Azt írják, hogy olyan szállító helik lesznek amik képesek lesznek harctámogatásra. Értsd felfegyverzett szállító heli irányított és irányítatlan fegyerekkel. Mivel ez egy politikai döntés így bármi lehet, lásd anno Gripen. Az http://lhsn.hu/-n rugóznak sokat ezen, ha utána akarsz olvasni. -
#66791
Tehát elméletileg harckocsik lövegével is lehetne tüzérséget játszani HE gránátokkal, csak éppen a tűzvezető rendszere nem alkalmas erre? Még 20-25 fokos csőemelkedéssel is lazán elszállnak a gránátok 8-10 km-re. -
davidbog #66790 A diagrammról leolvasható mikor melyik a jobb, az adott feltételek mellett. A mai nyugati 120 mm-es lövegekből az APFSDS lövedékek csőtörkolati sebessége 1650-1750 m/s körül van (ezt olyan 550-600 MPa-os nyomással érik el, a lövegek maximális nyomása 650-700 MPa körül van). Azt hiszem kilométerenként 20-30 m/s-ot veszíthetnek a sebességükből. Most pont abban a sebességtartományban vannak, ahol a DU és a WHA közel ugyanazt tudja, ezért se ragaszkodik mindenki a DU-hoz.
Ha tovább növekszik a sebesség akkor a WHA lesz a jobb. Legalábbis 30 L/D-nél és 10 MJ-nál, ami eleve nem fog megvalósulni. Kiváncsi vagyok hogyan alakulnának a görbék 36 L/D-nél és mondjuk 15 MJ-nál.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.01.27. 15:45:11 -
Máshol is így megy ez, a vizesek kemény srácok :) -
A NASA már vizsgálódik nagyobb sebességnél is, mert az űrben a sok szemét néha betalál a műholdaknál és pár grammos alkatrészek krátereket hagynak maguk után.
https://www.youtube.com/watch?annotation_id=annotation_3169782159&feature=iv&src_vid=LZLe-tObCeQ&v=GoqDLFhiGwc
SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!
http://ares.jsc.nasa.gov/hvit/physics.cfm
http://www.noveldefence.com/phd_research.html
http://www.darpa.mil/Our_Work/TTO/Programs/Magneto_Hydrodynamic_Explosive_Munition_%28MAHEM%29.aspx
Explosively Formed Penetrator (EFP)
https://www.youtube.com/watch?v=HTXrN5hfrdo
A mégse tartsd teljesen szárazon a "puskaport"
https://www.youtube.com/watch?v=78l4cU5F2YE
A késleltetés miatt elég hátul kapta el
https://www.youtube.com/watch?v=DhDhwUdO40M
-
DantesHUN #66787 Olvastam, de az index az ilyen típusú híreknél, hát időnként, finoman szólva, szokott tévedni.
De a cikk végén meg éppen azt írja, hogy csapatszállító és harctámogató vegyes típusok. Kíváncsi vagyok, egyszerűen vajon mit veszünk? -
JanáJ #66786 Elolvastad a cikket? :-) Kb minden benne van. Elvileg vegyes flotta lesz, azaz nem egyfajta típusból 30 db. Ez mondjuk logikus is lenne. A többi politika és/vagy korrupció. Harci heliről nincs szó, az nem kell nekünk mert a KMZ a víztisztítókkal és a vegyvédelmisekkel mindent lenyom... -
DantesHUN #66785 http://index.hu/tech/2015/01/27/172_milliardbol_veszunk_30_uj_helikoptert/
Na ez vajon igaz? És ha igaz, vajon milyen típusú gépek lesznek, milyen felszereléssel? Milyen célokra? Katonai-rendőri-mentő, az odáig oké, de vajon konkrétan, mi lehet az elképzelésük? (a ha rosszindulató lennék, azt mondanám, ilyen távirányítós játékhelikoptereket veszünk majd) -
JanáJ #66784 Most nagyon laikusan fogalmazva ha túl nagy sebességgel csapódik be a DU akkor elkenődik rajta ahelyett, hogy átütné?
Most melyik a jobb a DU vagy a WHA? MErt ha jól értem a WHA 5-10%-al nagyobb átütésért cserébe jobban igénybe veszi a csövet és sokkal drágább, de legalább nincs utána urán környezet és tüdő szennyezés. -
#66783
Egy kicsit ez megtévesztő, a lényeg az, hogy függ attól, milyen anyagú lövedékről beszélünk, milyen keménységű páncélzatba csapódik, és milyen sebességgel. Van egy "sweet point" (~ideális eset), ami a wolfram-karbid illetve urán-karbid magvas nyillövedékeknél olyan 1400-2000m/s közé tehető. Amikor nagy sebesség (1100m/s felett) csapódik egy lövedék a célpontba, akkor a fizika törvényei egy picit megváltoznak, és a szilárd, illetve folyékony közötti állapotba kerül a (fém)páncélzat, és ez növeli a lövedék átütő erejét. Ha tovább növeled a sebességet, akkor a páncélátütés (a folyédékok felé hajló törvényszerűségek miatt) már alig változik.
Itt egy grafikon ennek a hatásáról:
![]()
Magyarázat: a zöld csíkok a "sima" acélmagvas nyillövedék értékei, a kék az szegényitett urán magvas, a sárga-piros pedig a wolfrámmagvas nyillövedék értékei. A függőleges tengely a páncélátütés értéke, a vízszintes tengely a becsapódás sebessége. A sötétebb vonalak a lágyabb, értelemszerűen a világosabb vonalak a keményebb páncélzatba való becsapódásra vonatkozó értékek.
Látható, hogy az acélmagvas lövedéknél nincs "púp", kvázi konstansan változik a páncélátütés. A Wolfram-magvas lövedék enyhén púpos, és kb. 2000m/s környékén van az ideális sebessége. A DU lövedék viszont nagyon púpos, és úgy 1600m/s környékén "érzik jól" magukat. Az is látható, hogy keményebb (300-350BHN) páncélzatnál viszont már egyre laposabb a vonal. Azonban ha a páncélzatot túl keményre csinálják (noha 350BHN messze nem szerszámacél-keménység mondjuk), akkor könnyebben törik el behatásra...
Az is jól látható viszont, hogy miért érdemes DU és Wolfram magvas lövedéket használni: az acélhoz képest azonos sebesség mellett ~30-50%-al magasabb a páncélátütési képességük. Ha pedig a lövedék sebességét nagyon meg akarod emelni, akkor (a jelenlegi általános technológiák mellett) növelni kell a lövegűrben a nyomást, ami nehezebb (vagy drágább) csövet jelent, és egyben a cső élettartamára is kihatással van. A német DM53 (egyébként wolfram-magvas) lőszernél például ezt olyan extrém, hogy az amúgy 500-800 lövésre méretezett cső élettartamát 250-300 lövésre csökkenti le...
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.27. 08:55:09 -
JanáJ #66782 "Egy bizonyos sebesség felett már csökken azAPFSDS-ek átütő ereje."
No azt hogy? -
#66781
halálos kimenetelű gyakorlat görög F16 -
davidbog #66780 Nem csak a te agymenésed, ez korábban létező probléma volt. Az lehet hogy mára már sikerült ezt a problémát megoldania a mérnököknek csak épp nem kötik az orrunkra.
A 140 mm-es réselt (én hasítottnak olvastam ezt a fajta kialakítást) csőszájféke a lövedék szempontjából ugyanaz mint a furatos (ezt meg háló csőszájféknek is szokták nevezni, angolba meg pepper pot). Ezeknél az a lényeg, hogy a csőszájfék belső átmérője ugyanakkora vagy alig nagyobb mint a lövegcsőé. Ez az APFSDS-nek jó, de a hátrasiklás csökkentésének nem. Mert annál meg az a lényeg, hogy legyenek olyan felületek, amelyekbe a kiáramló gáz bele tud ütközni és annál fogva "tolja előre" az amágy már hátrafelé sikló löveget.
A korábbi furatos csőszájfékek nem ilyenek voltak, mint a belinkelt képeken lévő maiak. Azok tulajdonképpen egy egy kamrás csőszájfékek, csak nem oldalanként egy-egy nagy kivágással, hanem ilyen háló felülettel. De a csőszájfék nyílásánál volt egy függőleges karima ami merüleges volt a kiáramló gázok útjára. Ezeknek a furatos csőszájfékeknek az egyik előnye amit nem említettél, az hogy a kiáramló gázok kisebb porfelverődést okoznak. A furatokon úgymond patakokban távozik a gáz. Ezért jellemzően vontatható páncéltörő lövegeken alkalmazták mint a 12,8 cm Pak44, 7,5 cm Pak41, 85 mm D-85, 130 mm M-46. Meg ugye ezeknél nem olyan fontos a hátrasiklás mértéke se. Harcjárműveken nem volt jellemző, nekem így hirtelen csak a Zrinyi II, Semovente 75 és az IS-7 ugrik be ezzel a csőszájfékkel. Meg persze az új lövegek, de ugye mint írtam a kinézet ellenére más kialakítású a kettő.
Az amerikai M829A3-nél szerintem is olyasmi lesz a probléma amit írsz. Az M829A3 urán magvas, a sebesség növelésével hamarabb kezd el csökkenni az átütő ereje mint a wolfram-karbidosnak. Egy bizonyos sebesség felett már csökken azAPFSDS-ek átütő ereje. Lehet az L/55 már biztosította azt a plusz sebességet aminél az átütő erő csökkent. Illetve minden lövedéknek van egy maximális becsapódási sebessége (8,8 cm PzGr39 és 12,8 cm PzGr40 ~1080-1100 m/s), ennél nagyobb sebességnél már akkora erők vannak aminél széttörik a lövedék, mert egyszerűen nem akkora erőkre méretezték a szerkezetét.
.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.01.26. 19:44:04 -
F1End #66779 Tudom, az idézett részben a "T-55 tornya direkt meg van gyengítve, hogy elrepüljön" elméletet kritizáltam (mert ha igaz lenne, akkor az idézett gondolatot is tartalmazza burkoltan). -
kiskorúbézoltán #66778 Ez esetben lehet, hogy megoldották valahogy a dolgot, vagy akár az is lehetséges, hogy ez az egész leválóköpeny vs csőszájfék probléma csak az én két agysejtemben létezik és a valóságban semmi probléma nincs velük. -
#66777
Nem hiszem, hogy átmenetinek szánták, szinte minden 1970-es és 80-as (majd 90-es évek eleji) harckocsitervüknél markánsan ott figyel ez a jellegzetes csőszájfék, bár ki tudja. Az Strv121/122 (Leopard 2) esetén maradtak a sima L/44-es lövegnél, aztán a CV90-105 esetében egy másfajta (de szintén kamrás) csőszájfék volt látható a prototípuson. Aztán a 120mm esetén már furatos csőszájfék jött elő (amúgy a Swiss Ordenance 140mm-es lövegén ugyanilyen csőszájfék volt látható már a 80-as évek végén, a lenti KWS tesztjárművön a Rheinmetal-féle 140mm-es löveget láthatjuk).
![]()
A CV90-105 és a csőszájfékes 105mm-es lövege
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.26. 10:47:21 -
kiskorúbézoltán #66776 A késleltetett leválással eléggé megbaxnák magnának a leválóköpenyes cuccnak a lényegét, ha pont a legkritikusabb időszakban van rajta hosszabb ideig. Ráadásul pontosan időzíteni sem lehetett egyszerű. Talán csak átmeneti megoldásnak szánták valami jobb/más hátrasiklórendszer kifejlesztéséig.
Az amik meg talán nagyon a határig vitték a hosszarányát a lövedéknek és ha már egy picivel nagyobb is volt a becsapódó sebesség hajolhatott/törhetett a lövedék talán. Nagyon talán. De más ötletem most nincs. :) -
kiskorúbézoltán #66775 Nem hinném, a hátrasiklás kb 10-20%-nál már elhagyja a lövedék a csövet és a kiáramló gázok utóhatási zónáját is, a hátrasiklás meg ugye tengelyirányú. -
#66774
Talán dolgoztak a lőszernél is valamin, vagy a kamra kialakítása sikerült olyanra, hogy nem okoz problémát, de ezt elképzelni sem tudom hogyan csinálhatják.
Az UDES-19 esetén is látni ezt a fajta csőszájféket egy 105mm-es lövegen, de érdekes módon aztán eltünt róla.
![]()
"Propagandafotó" az UDES-19-ről, csőszájfékkel
![]()
UDES-19 csőszájfék nélkül
Aztán jött az UDES-20-XX, ez egy BV-206 alapján épített 20-25 tonnás "páncélvadász" terv lett volna, Rheinmetal 120mm L/44 löveggel. A jármű kis tömege és löveg elhelyezése (az lövéskor fellépő erő a löveg magas és hátul való elhelyezése miatt komoly erőkarral hat az első "kocsira") miatt itt szükség volt csőszájfékre. A képes tanulsága szerint lőttek is vele. Mivel a teszteket 1982 és 84 között végezték, feltehetően APFSDS lövedékkel is csinálták (és később ugyanez a csőszájfék tűnt fel az Strv2000 maketten, lásd lent). Én arra tudnék gondolni, hogy vagy valami késleltetett levállást csináltak a köppenynél, vagy pedig a csőszájféken lévő furat űrméret feletti, és ezen a kis távon a köppeny még nem nyílik szét...
![]()
UDES-20-XX
![]()
Tüzelés közben
![]()
Feltehetően egy videóból kivágott kép az UDES-20-XX-ről tüzelés közben, mutatva a két irányba szétterjedő égésgázokat a csőszájféktől
de valami oka csak lehet a 44-es csőnek.
A svédeknél az Strv-122 esetén azért mondtak le az L/55-ösről, mert a fő hadszintér (erdős terepen) a hosszabb cső rontja szerintük az alkalmazás lehetőségét (könnyebben elakad a fák törzsében). Ez is egy indok. :)
Az amiknál viszont nem vágom, hogyan nőhetett meg a szórás. Tippeim lennének, de mind elég valószínűtlen.
Rosszul emlékeztem, szóval a repülés (flight) és a becsapódáskori (penetration) viselkedése a lövedéknek nem volt megfelelő, valamiért az maradt meg bennen, hogy a szórás nőtt. Egyébként szinte csak negatív megjegyzéseket találni az M256E1 (amerikai Rheinmetal L/55 változat) esetében. A vége az volt, hogy a már fejlesztés alatt álló M829A3 a szükséges plusz átütéserőt tudja biztosítani hosszabb cső nélkül. -
Azzal lehet összefüggésben esetleg, hogy a lövedék mielőtt kiérne a csövön a tank már hátra billen egy minimálisat ? -
kiskorúbézoltán #66772 Az elsőre megkockáztatnám, hogy technikailag egy furatos, még ha a furatok hosszúkásak is. A másodiknál láthatóan kerülték az igazi kamrás kialakítást, biztos vagyok benne, hogy nagyon alacsony hatásfokú lehet. Az uccsó viszont egy tagadhatatlanul klasszikus kamrás csőszájfék. Talán dolgoztak a lőszernél is valamin, vagy a kamra kialakítása sikerült olyanra, hogy nem okoz problémát, de ezt elképzelni sem tudom hogyan csinálhatják.
D-Kórea talán más elveket követ és a japók esetében is csak erősen a hasamra csaptam, de valami oka csak lehet a 44-es csőnek.
Az amiknál viszont nem vágom, hogyan nőhetett meg a szórás. Tippeim lennének, de mind elég valószínűtlen. -
#66771
Ebbe az elméletbe pedig az is nagyjából benne van, hogy az összes többi harckocsi tornya azért van erősebben rögzítve, hogy a lőszerek berobbanása esetén ne repüljön el.
Egyfelől ez nem igaz, lásd Chally vagy Merkava lerepült torony. Másfelől sok harckocsiban (pl. Abrams, Leclerc) a lőszertároló el van választva a küzdőtértől, és előre meggyengített tárolófedelei vannak, így lőszerrobbanáskor csak a lőszertároló pukkan el, a torony nem. -
#66770
A megoldás ott van, hogy mindegyik csőszájfék furatos volt, nem kamrás vagy réselt. Furatosnál ugye nem probléma sem a ny-i megoldású hosszú köpeny és a k-i gallérszerű köpeny sem, cserébe sokkal kisebb a hatékonysága mint a kamrásnak vagy réseltnek.
Azért kivételek akadnak:
![]()
Rheinmetal 140mm-es kísérleti löveg a KWS programban
![]()
T-72BU, 125mm-es 2A66 löveggel
![]()
Strv2000 makett, látványos csőszájfékkel a 140mm-es lövegén (az UDES programnál hasonló volt a lövegeken)
Igen, tény, hogy három kísérleti / proto harckocsit tudok csak felmutatni ellenpéldának... :)
Ha az első nagyobb felújításig nem kell olyan ellenfére számítaniuk amit ne ütne át - megfelelő távolságból persze - a 44-es akkor teljesen oké a dolog...
Két észrevétel:
1.: A Dél-Koreaiak alapból bevállalták a hosszabb lövegcsövet.
2.: Az US ARMY állítólag azért tett le az L/55-re való átállásról, mert tesztelték bár a Rheinmetal lövegét, ám az akkor meglévő M829A1 és A2 lőszerek jóval nagyobb szórást produkáltak vele.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.01.25. 20:15:56 -
JanáJ #66769 Szerintem igy van csak tul van dimenzionalva. A T55-re azt olvastam hogy faek egyszeru volt. Ha a tekno es a toroby egyben maradt akkor lehet egyszeru volt ujra osszerakni es bekabelezni. A logisztika sem lehetett gaz mert ami a frontra ment vonat ellatmannyal az hazafele vihette a lukas tankokat. Ami miatt tul lehet lihegve az az altalad is irt hogy ha robban akkor ugyis repul a torony ezert max ugy kellett megtervezni hogy iranyitottan szakadjon ki. Amugy nem a ww2es orosz tankokra volt hogy atlag otszor lottek ki egy tankot. -
F1End #66768 Én is hallottam erről az elméletről, de szerintem hülyeség úgy, ahogy van.
Az alap feltevése az, hogy a torony azért nem repül le a harckocsiról, mert elég erősen hozzá van rögzítve, illetve, ha ezt a rögzítést gyengítjük, az a robbanás, ami a kb 10 tonnás tornyot a levegőbe repíti majd nem tesz komoly kárt a harckocsi egyéb részeiben.
Nekem ez elég abszurdnak tűnik. További problémáim az elmélettel:
1. A szovjetekre emlékeim szerint nem volt jellemző, hogy a komolyan sérült harcjárműveket a hátországba szállítva újjáépítsék.
2. Feltételezi, hogy azért repül le a torony, mert meggyengítették. Azonban rengeteg harckocsiról találni olyan képet, ahol a torony lerepült, pedig elvileg ezek nem voltak meggyengítve ilyen szándékkal. ( Sherman, Tiger, Pz IV, Merkava, JSz-2(?), T-34, Challenger )
3. A T-54/55 sorozatot egy totális európai háború megvívására szánták elsősorban, ami során olyan mennyiséggel semmisültek volna meg a járművek, hogy a sok roncs visszaszállítása valódi logisztikai rémálom lett volna.
4. A tornyot alapból nem érdemes erősebben rögzíteni, mint az feltétlenül szükséges, egyszerűen azért, mert ha valamit erősebben akarunk rögzíteni, ahhoz több anyagra (nehezebb) és munkára (drágább) van szükségünk. Ha elég erősen rögzítve van valami ahhoz, hogy ne okozzon balesetet és ne okozzon hátrányt a harc során, akkor annyi bőven elég. Ebbe az elméletbe pedig az is nagyjából benne van, hogy az összes többi harckocsi tornya azért van erősebben rögzítve, hogy a lőszerek berobbanása esetén ne repüljön el. Azonban utóbbinak szerintem nincs semmi értelme, semmivel sem teszi a járművet hatékonyabbá, még elméletileg sem. -
Én is ilyenre gondoltam, pl 1° elmozdulás a forgáspontnál mekkora különbséget generál a rövid és hosszú csőnél.
Nem tudom honnan mérik a löveg hosszt, de számoljunk 5,3 és 6,6 méterrel.
egyenlő szárú háromszögnél b=c cosα
5,3m-nél 1°elmozdulás= 9,3cm 6,6m-nél 1°elmozdulás=11,5cm
A különbség 2,2 cm ez csak a 130cm-es hossz különbségből adódik.
A csővégnél kellemes ez a tízen centiméter, de bent a stabilizátornak a rövid erőkaron milliméterek maradnak 1°-ra.
pl 50cm erőkaron 1° az 8,7mm elmozdulás
Tehát a stabilizátornak fokonként + 2,2cmrel nagyobb eltéréssel is megkel birkóznia + a belengés+ hk.test mozgás még ezekhez adódik a lőszer szórása és az adót távon való magasság vesztése.
Onnan is nézhetjük, hogy ha csak 1°-ot téved a stab, bemozdul a tank a lövéspillanatában az a csővégen ekkorra eltérést okoz. (persze ha annyi a hossz amennyi)
-
JanáJ #66766 Valamelyik haditeknikai parkban a tulaj azt allitotta hogy a T55 tornyan direkt gyengitesek vannak hogy lerobbanjon a torony. Majd ipari nagyjavitas utan megint tank lesz belole. Ertelemszeruen ez egy modern vasnal mar nem lenne opcii. -
JanáJ #66765 "De értem én, hogy állítólag Zsukov büszke volt rá és Eisenhower meg Monty nem."
Szerintem ez egy jelentős különbség.
A szpk. még ismeri az embereit. Az ezredektől felfele, meg gondolom csak alegységben gondolkodnak. -
kiskorúbézoltán #66764 "Nekem ezekután simán ostobaságnak tűnik frontból probálkozni, de ha ti onnan csinálnátok... Biztos?"
Mégis mekkora ostobaság? Csak, hogy el tudjam képzelni, mondjuk nagyobb mint fotelből szakérteni?
De ha te ezt így meg tudod ítélni akkor mesélj csak tovább, tényeg érdekel a téma, hallgatlak (olvaslak).
Más.
Régebben volt szó az új/tervezett/kísérleti hk.lg-ekről meg azok csőszáfékeiről meg a leváló köpenyekről. A megoldás ott van, hogy mindegyik csőszájfék furatos volt, nem kamrás vagy réselt. Furatosnál ugye nem probléma sem a ny-i megoldású hosszú köpeny és a k-i gallérszerű köpeny sem, cserébe sokkal kisebb a hatékonysága mint a kamrásnak vagy réseltnek. Ugyanakkaor kiviteltől és űrmérettől függően 30-50-60 cm-rel is megnövelheti a cső hosszát.
Volt szó a japó 44kaliberes hk.lg-ről is. Nagyon hasraütve én azt mondanám, hogy lehet ráció a dologban. Ha az első nagyobb felújításig nem kell olyan ellenfére számítaniuk amit ne ütne át - megfelelő távolságból persze - a 44-es akkor teljesen oké a dolog. Egy hosszabb cső nehezebb is, de nem is ez a lényeg hanem, hogy ez a plusz tömeg egy 5-6m (had ne nézzek most utána) hosszú cső végén jelentkezik. A kiegyensúlyozón nyilván állítanak de a függőleges irányzógépeknek ez mindenképen érezhető többletet jelenthet. Pontos értéket nem ismerve - nyilván :D - azt mondanám, ha fél másodperccel hamarabb áll a célra a 44-es mint az 5x-es akkor érdemes lehet elgondolkodni a dolgon. Itt utalnék vissza za előző dologra a csőszájfékkel amit néha rátesznek deinkább nem. Talán ez is lehet az oka, hogy inkább nem teszik rá, már a mellett, hogy a mai 60 t-hoz közelítő hk-k elég jól megfoghatják a hátrsiklást még azon a nagyon rövid távon is ami egy torony belsejében rendelkezésre áll.
Ha nem itt lett volna szó ezekről régebben akkor bocsi, kevertem egy másik fórummal.
Utoljára szerkesztette: kiskorúbézoltán, 2015.01.25. 11:05:47 -
#66763
Kapcsolódik a haditechnikához, ide is beírom a vh-s topic után:
Otto Carius tegnap 92 éves korában, rövid de súlyos betegség után elhunyt. Az utolsó(?) még élő 2. világháborús harckocsizó legenda volt.
