Haditechnikai Topic

Ha az a kamera nagylátószögû, akkor szoftveresen követhet több célt is, nem?

láttam már, nem épp dokumentum jellegû 😄DD

Egy másik film:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sp%C3%A1rta_a_k%C3%B6b%C3%B6n

<#bohoc>

köszönöm srácok!

Steven Pressfield-A tûz kapui(kritika)

Elsõ körben ajánlom a wiki-t.

Link a Thermopülai csatához ITT

A film egy scifi volt, semmi köze a valósághoz, csak a szereplõk nevei egyeztek.

érdekelne, hol lehetne többet, részleteket olvasni a híres spártai 300 ról, jó hogy most láttam a filmet az mégsem olyan. gondolom valami írásos emlék is fennmaradt, tudja valahol hol találhatom?

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Cifu, bocsi az offért.

Ez is egy érdekes kinézetû fegyver. Bullpup Saiga 12 Gauge.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Fú, még nagyobb a zavar, hogy akkor ez mi. Egy képalkotó rendszer hogyan követ hat célt nyomon...? A valódi kamera, akkor csak egyfelé tud nézni. Ha pásztázik, akkor még csak csak, de akkor igen speckó képalkotó.

Ez tipikusan olyan téma, ami megérne egy cikket egy hozzáértõ személytõl.

Az AMRAAM említése érdekes, mert soha nem itegrálták a cicus flottára, csak tesztlövészet volt vele egy géppel.

Ja és még ez az eredeti kérdésedre ennyit:

IRST

The F-14 AN/AAS-42 IRST (Infrared Search and Track) is a passive long-wave infrared sensor system that searches for and detects heat sources within its field of view. Operating in six discrete modes, the AN/AAS-42 provides the aircraft mission computer track file data on all targets while simultaneously providing infrared imagery to the cockpit display. The AN/AAS-42 gives the aircrew unprecedented on-board situational awareness while significantly enhancing the engagement range of modern high-performance weapons such as the AIM-120 (AMRAAM).

Forrás.

Az elsõ eszköz amit említ véleményem szerint 100%, hogy nem képalkotó, hanem a légiharcrakétákhkoz hasonló IRST, olyan, mint MiG-29/Szu-27-en a KOLS.

Az F-14D-nél nekem úgy tûnik, hogy képalkotó rendszerrõl van szó, tehát az IRST terminológia használata vagy megváltozott, vagy téves.

A szöveget köszi. <#eljen>

Minden, amit ezzel kapcsolatban találtam a látszólag legrészletesebb kandúrral foglalkozó monográfiámból ...

Forrás: David Baker: Grumman F-14 Tomcat, The Crowood Press Ltd,Wiltshire, 1998.

pp.105-106

„Early Tomcats incorporated a AN-ALR-23 infra-red detection set under the nose mounted on gimbals, which could either be slaved to the radar or used
independently for the optical tracking of other targets. With an acquisition range of 90 nm (l67km) it was supposed to be useful in heavy ECM environments, providing better target elevation, azimuth and angular tracking than radar. It was advertised as being particularly useful for rocket-powered cruise missiles or aircraft in afterburner. It was incorporated into the AWG-9 control by the Pulse Doppler-Radar-Slaved (PDR) mode where the radar was slaved to the infrared line of sight. Cryogenically cooled indium antimonide detectors would provide infra-red detection from the fuselage chin position but, in practice, the system was not effective. After trials aboard the Kennedy and the Constellation in 1978, the ALR-23 was replaced by the Northrop AAX-l Television Camera Sight (TCS), a passive electro-optical sensor providing the pilot with an ultralong-range telescope.

The development of the TCS grew out of the US Air Force Rivet Haste and Combat Tree programmes at about the same time as the F-14A was being put through its paces in the early 1970. The Air Force adopted a device comprising a video camera connected to a stabilized optical telescope attached to the port wing of the F-4E, and during 1977 the US Navy developed its own velrsion known as TVSU (Television Sight Unit). In tests against simulated aggressors it proved that the pilot's normal eyeball identification range of 2 to 3 miles (3 to 5 km) could be extended to 9 miles (l4 km) with the TVSU. During the 1978 tests Navy pilots demonstrated that they could identify surface ships and
proposed a mechanism to slave the optical telescope to the radar, providing the luxury of being able to identify ship type and nationality through visual means. The Navy was convinced and during the 1980s the TCS was qualified for shipboard use and retrofitted to most F-14s.

The TCS is equipped with a wide-angle (1.42 degrees) option for long-range acquisition and a narrow-angle option (0.44 degrees) for identifying the target. Images are produced through a 10x magnification telescope with a 30-degrees field of view and presented in black and white to the pilot's VDI and the NFO's TDI. It is manually operated through a small joystick in the cockpit and moves on a gimbal system on the undernose mounting but is usually slaved to the radar. Operational use of the TCS has proved it to be a rugged and dependable asset, stable under high g loads. It may be used to confirm visually friend or foe in the air or at sea and it has been used to discriminate between separate components of a multiple target seen as a single radar fix.”

pp. 144.

Unique to the F-14D, a dual-mounted, side-by-side sensor pod beneath the nose is the only distinguishing feature of this type in contrast to earlier Tomcat variants. It comprises the General Electric Aerospace Electronic Systems AN/AAS Infra-Red Search and Track (IRST) sensor housing to port of the centreline and the Northrop AN/AAX-1 Television Camera Sight (TCS) to starboard. Rather than replacing the TCS the IRST operates alongside the Northrop sensor, and both usc focal-plane infra-red detectors and signal filetrs to improve vision.

Igen, ez tuti, hogy csak a D változat. Viszont a cicus orra alatt annyi minden volt az idõk során...

Elhunyt Norman Schwarzkopf, az ODS vezetõje...

Annak a kevés dolognak az alapján, amit olvastam róla, a temperamentuma és a stílusa úgy a Patton és a Halsey szinten mozgott, de javítsatok ki, ha tévednék.

Bár holtakról csak jót vagy semmit...

Szerintem a videóban a kép a TCS rendszerbõl van és úgy emlékszem össze van kötve a IRST-el

Hat ugy nem, ha kozben a felfokozott idegallapot miatt eleve no a legzesi utem a megnovekedett oxigenfelhasznalas miatt,raadasul ha egy brutalis kapacitasu arteriat kap szet a lovedek,akkor az agy a fenti okok miatt sem jut hozza eleg oxigenhez..Az adrenalin sem segit,mert fokozva az szivizom munkajat,osszehuzva a periferias erhalozatot segit kipumpalni a vert a tudoerekbol a serulesen keresztul, csak meghamarabb juttatja az agyat az oxigenhianyos allapotba..(Az gaz, h egy szarvas siman fut 100metert szivloves utan, de az se tobb 10 masodpercnel)

Az ertekek nagyon alacsonyak: a a -50/60 cm vizoszlop nyomas=2/100-ad resze a legkori nyomasnak(=tengerszinten a {legkori}nyomas 1 bar(ATA) ez megegyezik 10 meter {edesviz}vizoszlop nyomasaval)..A ver nyomasa ennel joval nagyobb, tehat az a donto, h milyen hamar verzik el az illeto..(Amikor mar az agy nem kap eleg oxigent, akkor a kozponti idegrendszer--az egyeduli lehetseges dontest hozza es--veszleallassal probalja a meglevo oxigent gazdasagosan tartalekolni= keszenleti uzemmodra valt= elajul..)

amiben a nyomás mintegy tizedrésze a normál légköri nyomásnak

A pleura leglényegesebb szerepe az, hogy segítségével a tüdõ szivacsszerû rugalmas szövete a mellkasfal maximális belégzési és kilégzési állapota közötti nagy térfogatkülönbséget követni tudja. A mellhártya lemezei között élettani körülmények között negatív, azaz légköri nyomásnál alacsonyabb nyomás uralkodik: belégzéskor -8 és -12 vízcm (vízcentiméter) között (erõltetett belégzéskor a nyomás akár -50-60 vízcm is lehet), kilégzéskor -4 és 0 vízcm között(erõltetett kilégzéskor akár a légköri nyomásnál sokkal nagyobb, erõsen pozitív, +20-+30 nyomás is kialakulhat).

ha nem is bír venni többet levegõt 1 percet bárki kibír levegõvétel nélkül

Annyiban pontosítanálak,hogy a mellüregben,a mellhártyán belül egy folyadék van,amiben a nyomás mintegy tizedrésze a normál légköri nyomásnak.A nyomáskülönbség kiegyenlítõdésekor- pölö mellbe lûûnek,félrenyeled a fogpiszkálót-bizony összeesik a tüdõ és megfulladsz.
Ráadásul folyadék is kerülhet a tüdõbe(nyomáskülönbség,ugye),ami szintén nem egészséges(fõleg a késõbbiekben,fertõzés szempontjából).

Levegõt nem nagyon fog venni, mert ha a mellhártya kér rétege közé zavartalanul áramlik be a levegõ/vér, akkor nem tartja össze õket a vákuum, és így nem fog kitágulni a tüdõ a mellkassal együtt.

És nem kaphat sokkot a szervezet ha ilyen létfontosságú szerv sérül? Egy tüdõ találat eseten, akár FMJ-vel, nem esik össze a tüdõ?

1986 FBI Miami shootout
Kiindulásnak.

Mar vettem is egyet a vatera-n.. <#nevetes1>

Milyen reszeken ertek a talalatok es milyen serulesei voltak..?Errol van vmi infod..?

Velemenyem szerint a legfontosabb, hogy a tudo mely reszet erte a talalat..Ha egy fo arteriat(brutal vastag arteriak is vannak a tudoben a kapillaris halozat mellett), akkor sztm max.10sec, de ha periferiasan serul a tudo, akkor percekig ellovoldozet az illeto..

most találtam, mivel kicsit ül a topic nem várom az április elsejét ezzel 😄

@qtab986: Bocsánat a rossz fogalmazásért
Nincs miért bocsánatot kérni. Csak megjegyeztem, hogy a komment így értelmezhetetlen.

😊

A Haditechnikia összefoglaló újraszövegezett, az F-15 cikkhez méltó változata is mindjárt kész, kiegészítve a E-M elmélet és manõverezõképesség még jobb megértését szolgáló diagramok és magyarázatával, ezen kívül számtalan pontatlan információ és apróság javítva lesz. Nagyon durván újra lett szövegezve a mû, mert az elsõ változata még egy 2007-es mûbõl indult ki, amikor még azért nem ment olyan jól az írás. <#zavart1> Formailag is az F-15 cikkhez igazodik ez is, ahogy az összes ráncfellvart v2-es változatú írás.

Köszönöm!

Ez megint kiválló munka lett, gratulálok! <#eljen>

szerintem a Remington se lenne elég, azt néztem mikor SWAT os arcok mesélték hogy a fejlövés nem elég, az agy mozgás központját kell eltalálják mert 3 másodperc alatt kiszórhat 30 lövedéket és megsérülhetnek a túszok.

Nem sok értelme van a kérdésnek ebben a formában. Baromira függ attól, hogy milyen típusú a lövedék, milyen távolságról lõtték és magától az egyéntõl is. Ha meglõnek valakit egy Remington Golden Saber-el közvetlen közelrõl valszeg azonnal megborul és kerek nulla másodpercig harcképes, de ha valami ratyi FMJ-vel kapják telibe, ami komolyabb energialeadás nélkül átmegy, akkor még percekig lövöldözhet megfelelõ adrenalin fokozódás mellett, lásd a híres 1986-os Miami incidenst, ahol az egyik faszi halálos találatok után is harcolt még egy picit, kinyírt pár FBI-ost, majd csak utána halt bele a sérüléseibe.

egy tárat még üríthet gépkarabélyból szerintem

Egy 9mm Para vagy egy 5.7x28mm-es lövedék tüdõt ért találata esetén szerintetek mennyi ideig maradhat harcképes egy ember?

8 és 9. oldal érdekes, hogy hogyan értelmezik a költségeket egyesek. flyaway, procurment, és program cost.

Hát ez érdekes. Akkor most IRST vagy FLIR? Én úgy tudtam eddig, hogy az IRST kategóriájú eszközök azok nem képalkotó rendszerek.

Benéztem, ezt gondoltam szerintem nyíllövedéknek: Pzgr 40 Volfrám-magvas páncéltörõ gránát.

Igen a HESH úgy mûködik, ahogy Rue East írta. De nem tudok róla, hogy használták volna a 2. vh-ban háborúban. Ha használták is biztosan nem nagy számban és nem harckocsik ellen. Nem egy népszerû lövedék a HESH. Hirtelen csak a britek és az indiaiak jutnak eszembe akik ma alkalmazzák harckocsiban. De hidegháborúból is inkább a brit lövegek jutnak eszembe: 120 mm L1, 120 L11, 165 mm L9, 105 mm L7.

"Ellenben a németeknél volt wolfram magvas páncéltörõ lövedék ami tudtommal ûrméret alatti volt." Írtam is, hogy használták, ez az APCR.

Én jobban kedvelem a rövidítéseket. Egyszerûbb és egyértelmûbb is.

igen, amirõl írsz, az a HESH (high-explosive squash head), amcsiknál HEP (high-explosive plastic), lövedék mûködése elve, de ennek egyáltalán nem is célja átütni a páncélzatot
mint elsõdleges harckocsi ellen lövedék ez egy zsákutca, van jó pár eléggé nagy hátránya, viszont megfelelõek a paraméterei, mint univerzális lövedék, alig marad el a normál HE teljesítményétõl, kiváló beton-romboló és tankok ellen is alkalmazható

a volfrám magvas lövedék angol neve az APCR (armor piercing composite rigid), amcsiknál HVAP (high velocity armor piercing)

A HEAT megvan, nem erre gondolok. Valahol olvastam, de nem lelem, hogy - tudtommal - rogyó kúposnak nevezik és a lényege, hogy nem lepattan, hanem rátapad a döntött páncélra majd felrobban. Ez a robbanás, ha át nem is üti a páncélt, a túloldalon repesz levállást okoz. Ha jól emlékszem azért halt ki, mert jöttek a heat-ek, meg egy idõ után már nem is volt elég erõs az akkori ûrméretekben.

A nyíl lövedék tiszta, csak nem szeretek olyan rövidítéseket használni amit nem ismerek pontosan (APFSDS) meg jegyezze meg aki tudja. :-) Ellenben a németeknél volt wolfram magvas páncéltörõ lövedék ami tudtommal ûrméret alatti volt.

modern harckocsilövegekhez már nem is nagyon van hagyományos APCBC lövedék tudtommal, mert már nem képesek átütni az új páncélzatokat
hogy milyen hõt termelnek a nyíllövedékek azt én nem tudom, mindenesetre én maradok a repeszeknél és a lökéshullámnál, mint pusztítás végzõ jelenség, a hõ szerintem inkább a kumulatív sajátja

a második vh-ban már kifejlesztették a HESH lövedéket az angolok, de csak a hidegháborúban terjedt el, mai napig használják a challenger 2 huzagolt lövegénél is, a normál HE helyett
szovjetek rendszeresen használtak amúgy hagyományos HE lövedékeket páncélozott célpontok ellen (nyilván a nagy-kaliberû ágyúkból volt értelme elsõsorban, ISz-2 vagy az ISzU-152)

A 2. vh-ban nem használtak HESH lõszert. Legalábbis én nem tudok róla.
És nyillövedéket se. A nyillövedék az az APFSDS és azért hívják így mert a stabilizáló szárnyak (a röviditésben FS) miatt a csõ elhagyása után hasonlított egy nyilvesszõhöz. Ez a típus az APDS lövedékekbõl fejlõdött ki. A németek APCR lövedéket használtak és légvédelmi lövegeknél kísérleteztek APDS-el.

A 2. vh-ban ezeket használták:
- AP (bár ez ekkor már ritka, de még elõfordul), APC, APBC és APCBC. Ezek különbözõ teljes ûrméretû páncéltörõ lövedékek, ezeket leginkább páncélosok ellen használták.
- HE (nagy robbanó erejû), HE-Frag (repesz-romboló) és a Frag (sima repesz). Ezt gyalogság, erõdített pontok, páncélozatlan jármûvek ellen alkalmazták.
- APCR/HVAP. Ezek az ûrméret alatti páncéltörõ lövedékek. Ezeknél a köpeny nem válik le.
- APDS. Ûrméret alatti páncéltörõ lövedék, de ennél a köpeny leválik. Ekkor még csak angol páncélelhárító lövegeknél használták.
- HEAT. Ez meg a kumulatív lõszer. Ezt is páncélosok ellen alkalmazták. Szerintem erre gondoltál amikor HESH-t írtál. Elõnye, hogy a páncélátütõ képessége nem függ a távolságtól. De lassabb és valamivel ívesebb a röppályája mint az páncéltörõ lövedékeknek, ezért nem olyan pontos. '42 után veszít a népszerûségébõl, mert ez a típus az akkori technikával és kaliberekkel csak 75-100 mm-es páncélt tudott átütni és a hagyományos APCBC lõszerek már erõsebbek voltak. Például a Kwk 42-höz már nem is fejlesztettek HEAT lövedéket. A háború után az '50-es években kezdik el továbbfejleszteni.

Köszi.

Most ezt a 2. VH-s nyíllövedékekre mondod? Mert az eddig olvasottak alapján a mostani nyíllövedékek olyan hõt termelnek, hogy élettel összeegyeztethetetlen lesz a küzdõtér belseje ezzel egyben lenullázva a legénységet és a hk belsejét is. Max az ára lehet drága a sima AP-el szemben.

A 2. VH-nál maradva: meg tudod mondani miért használtak 3 fajta lõszert a HK-ban? A HE gondolom gyalogság és egyebek ellen is jó, de akkor a HESH és APCBC párhuzamos használatát mi tette indokolttá. (A német nyíllövedéket nem veszem ide, mert drága volt, szóval megértem miért nem használták.)

rebesgetnek vastagbõrû beszerzést, de én nem hiszek a mesékben :-(

ja ki a fene venné meg... emígy is jó leszerelték ami volt és kerekes dolgokra álltak át.

a rogyókúpos lövedék az egy másik fajta, angol neve a HESH és nem a páncél átütés a funkciója, hanem amit te is írtál
az APCBC célja továbbra is megegyezik a normál AP-vel (hiszen annak csak egy továbbfejlesztett változata), azaz a páncél átütése és a lövedékben szállított robbanóanyag küzdõtérbeni berobbantása (már ha van benne, nyílván, ha nincs, akkor csak átütési utáni repeszekkel viszi végbe a pusztítást), a lágy(abb) fémbõl készült sapka (C mint capped) célja, hogy felvegye az elsõdleges erõhatásokat és védje az AP orrészét, de ez meg nem volt elég áramvonalas, ezért egy aerodinamikailag kedvezõ kialakítású süveget raktak rá (BC mint ballistic capped)

a kisebb romboló erõt arra alapozom, hogy egy ûrméret alatti lövedék kisebb, mint egy hagyományos lövedék, 10 kg fém átjutva a páncélon jó eséllyel kisebb rendetlenséget csinál, mint egy 20 kg-os csomag
az már egy másik kérdés, hogy vastagabb páncélon képesek áthatolni...

...és ezzel repesz leválást