Haditechnikai Topic

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#61709
Bár tudja a fene, 55-ben már fejleszthették a 115-öst, akkor jöhetett a T-12 55-ben. Nélunk aszem a 80-as évek elején jelent tán meg.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#61708
Yupp, igazad lesz, a T-12 volt 1955-ben, az MT-12 csak 1970-ben jött, akkor viszont már volt 125-ös is... Így viszont még kevésbé értem. <#fejvakaras>

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#61707
Egy részük valójában a boltok polcairól leemelhetõ (pl. a 3. kép bal oldali lõszere "sörétes" pisztolylõszer, ilyet a mi lõterünkre is hoztak ki, szép szitát csinált a lõlapból), egy részük kísérleti (pl. a 4. kép középsõ fletchette lõszere), vagy kis szériában rendszerbe állt (pl. a 4. kép jobb oldali triplex lõszere (három lövedéktest egy hüvelyben, amelyek a csõtorkolat után szétválnak és picit eltérõ pályán repülnek tovább)).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61706
Szerintem téved a viki, a 100-as eredetije, a T-12, a 62 115-öse után készült. De ezt most csak hasból mondom, szóval így kezeld.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#61705
Ha a Wiki adatai jók, 1955-ben jött ki az MT-12. Akkor még a 125-ös még csak papíron volt a 115-össel együtt (T-62). Igaz az a kettõ a két (késõbbi) T-62-essel és T-64-essel párhuzamos fejlesztés volt.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61703
Tán a kínaiak próbálkoztak vele 55-ön, de nem vált be valamiért. A miértjét nem tudom.

Máshova meg... Kb ekkor jött ki a 125-ös, még vontattottat is csináltak belõle. Gondolom értelmetlen lett volna két kalibert is futtatni hasonló témakörben, a 125-ösben pedig mindenképen jobb lehetõségek voltak és így utólag az idõ is õket igazolja tán.

A románok TAT-100 néven pl eleve az 55-ös lövegét használták vontatottnak, csak elhagyták a füstelszívót, mert itt ugye nem lett volna értelme, eltekerték a csõfart így függõlegesen mozgó ejtõ ékzáras lett és kapott egy - szemre - jó erõs réselt csõszájféket. Így a lõszerellátás egyszerûbb volt, az 55-ös lõszere ment a löveghez is, de amúgy minden szempontból gyengébb volt mint a ruszki MT-12-es.

Sztori: A románok szóltak, hogy a lõszeresláda tetejét nem elég lehajtani (a hátravágódó por szennyezte volna a lõszert) hanem le is kell csatolni. Pesze nemhogy nem csatoltuk be de nyitva is felejtettük, az a rohadt réselt csõszájfék meg nyomott olyat hátra, hogy letépte a láda tetejét... 😄

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#61702
Direkt miattad tettem be az MT-12K-t, tippeltem, hogy nem volt hozzá paketa, de nem akartam hülyeséget írni. 😊

Mondjuk én sem igazán értem, hogy mi így az értelme egyáltalán, fõleg, hogy ugyebár a lézeres célmegjelölõ egy külön állványon volt.

Arról egyébként tudsz valamit, hogy ezt a löveget miért nem szerelték soha semmiféle harcjármûbe, ha annyira jó volt?

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61701
Brömi: BRDM-2 alvázon lévõ 133-as vagy 148-as páncéltörõrakettya rendszer. Leginkább egyszerûen Maljutka és Konkursz néven emlegették õket.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#61700
"Magyarországon volt MT-12, de nem találtam információt arról, hogy a Kastet rendszeresítve volt-e nálunk."

Hááá' akkor most találtál. 😊

Nem volt. Meglepõ vagy nem de - szerintem - teljesen jó döntés volt hogy nem rendszeresítettük. Betyárjó löveg volt, fellengzõsen a tüzérség mesterlövészpuskájának is mondták, bár ez baromság volt, de a második generációs, hordozható IPTR komplexumok minden tekintetben jobbak voltak. Egyszerûen semmi szükség nem volt a rakétaindításhoz egy 3 tonnás lövegre.

Az sem elhanyagolható, hogy a brömisek halálra baxtattak volna minket ha a lövegbõl rakettát lövünk... 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

#61699
"Na de ott van a 61551-ben a kép amit @zoltang belinkelt, a torony alatt az a kosár. 😊"

"A forgózsámoly kifejezést én csak a futómûvel kapcsolatban olvastam eddig (harckocsik témában persze)."

Persze, néztem azt a képet, csak emlékeimben úgy él, hogy az 55-ösben a töltõ (amikor éppen nem az ülésén ült természetesen) a toronnyal együtt fordult a forgózyámolyon állva. Tehát nem gyalogolt körbe körbe ahogy az irányzó vagy a péká forgatta a tornyot.

Namost... Vagy gyarló és bomló elmém képzelete csak ez a dolog és a fûtõgyerek bizony csak körbesétált ha kellett vagy forgott alatta valami. Na ez a valami vagy forgózsámoly néven fut - és ebben az esetben talán a toronykosár része? - vagy szakszerûtlen megnevezése valaminek.

Na, ezért vagyok én ebben a kérdésben naaaaagy zavarban. Mert én az általad toronykosárnak nevezett szerkezet alján lévõ korong alakú részt mondom forgózsámolynak. De csak nagyon bizonytalanul... 😊

https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás

[NST]Cifu
#61698
VSz: A szovjeteknél a töltõberendezésbe kellett helyezni a rakétát és az indítótöltetet is, a töltési fázis a hagyományos lõszereknek megfelelõen történt, kivéve persze a kézzel való töltést a Kastan, Bastion és Sheksna rendszereket.

A rendszerek:

9K112, Kobra (NATO: AT-8 Songster): SACLOS, rádió-vezérelt. A T-64B-ken jelent meg 1976-ban, az 1970-es évek végére általános volt a frontvonalbéli T-64B egységeknél. Késõbb nagyobb átütõképességû harci fejeket kapott (9M112M és 9M112M2 rakéta, 1983 ill. 1986). (Csak szovjet használat a VSz-en belül)
9K112-1, Kobra (NATO: AT-8 Songster): SACLOS, rádió-vezérelt. A T-80B-ken jelent meg 1979-tõl, a standard felszerelés részét képezte. 9M112M rakéta, majd késõbbi a jobb hatékonyságú 9M112M2-õt õk is megkapták. (Csak szovjet használat a VSz-en belül)
9K116 ill. 2A29K, Kastet (NATO: AT-10 Stabber): SACLOS, lézer-vezérelt. A meglévõ 100mm-es, sima csövû, vontatott MT-12 pct. ágyúhoz készült. Nem terjedt el túl széles körben, de a frontvonalbéli egységeknél azért megtalálható volt 1981 után. Magyarországon volt MT-12, de nem találtam információt arról, hogy a Kastet rendszeresítve volt-e nálunk.
9K116-1, Bastion (NATO: AT-10 Stabber): SACLOS, lézer-vezérelt. A 9M116 rakéta a huzagolt csövû D-10T lövegbõl kilõve, 1983-tól jelent meg, és a legtöbb modernizált T-55-ösön megjelent (T-55D, M, MV, AM, AM1, AM2, AM2B és AM2P), a Szovjeteknél, illetve a Kelet-Németeknél, Csehszlovákiában és Lengyelországban az elsõ vonal beli T-55-ös egységeken jellemzõen megtalálható volt. Magyarországon tudomásom szerint nem került rendszeresítésre a Bastion.
9M119, Svir/Refleks (NATO: AT-11 Sniper): SACLOS, lézer-vezérelt. A T-72B-nél jelent meg, 1985-ben. A T-72B upgrade és "új" T-72B-k inkább a második vonalbeli csapatoknál fordultak elõ, de természetesen volt T-72B-vel felfegyverzett Szovjet egység a VSz területén is. Amennyire én tudom, a Lengyel és Csehszlovák gyártmányú T-72-esek sose kapták meg ezt, illetve nem jelent meg a VSz egységeinél, csak a Szovjet állományban.

Szumma szummárum, a VSz-nél az 1970-es években még inkább csak a top szovjet csapatoknál, majd az 1980-as években egyre több VSz ország fegyverzetében jelentek meg a lövegcsõbõl indítható pct. rakéták, illetve általánossá váltak a szovjet csapatoknál.

NATO: A NATO-ban kísérleteztek a technológiával, de leszámítva az amerikai MGM-51 Shillelagh rendszert, senki más nem rendszeresített ilyet. A Shiellagh pedig kudarcnak minõsült, az M60A2 csak rövid ideig volt frontvonalon az 1970-es években, majd fokozatosan kiszorította az M60A3 és az M1 Abrams.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61697
Tudtommal az automata töltõben tartották mint a standard 125mm est.Betölteni ugyanannyi idõ....
itten pedig egy M60a2

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

#61696
ott a pont, mentségemre szóljon, hogy 5 percig néztem míg felfogtam az elírást. :-)
#61695
Úgy értem szvsz a franciák jobban képben vannak mint a kínaiak, pedig õk is szívnak a vassal.
A kereszt képzésrõl tudok. Szokott is lenni egy -egy géppár csere-berében leni rajtuk.
Molnibalage
#61694
És még egy kérdés. Hol tárolták és hogyan töltötték be õket? Mennyire volt ez idõigényes?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#61693
A VSZ országokban mennyire voltak elterjedtek a harckocsiknál a lövegbõl indítható pct. rakéták a '70-es évek végén és '80-as évek közepén? A NATO-ban?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#61692
Janáj: Oké, hogy megépítik, de még a CdG se egy megbízható vas és szerintem õk már jobban képben vannak lapostetejû építésben.

Kételkedem benne, azért a Franciáknak a II.Vh után folyamatosan volt hordozójuk.

Egyébként a francia hordozókon Amerikai CATOBAR rendszer van, illetve egy rövidebb katapult, mint az amerikai szuper-hordozókon, de ugyanattól a cégtõl, ugyanazon tervek alapján. Emiatt aztán többek között a Francia gépek is képesek az amerikai hordozókról is üzemelhetnek és vica versa.

YukapoppSimon: Hát mindenesetre 3/2 a siker ráta,még nem az igazi.

Tesztgépekrõl beszélünk...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61691
Hát mindenesetre 3/2 a siker ráta,még nem az igazi.

qtab986
#61690
Light Machine Gun. A light mashinegun elírás. De mellékes. Azért ilyen a szöveg színe is.

#61689
Vagy golyószóró. CSak arra céloztam, hogy mi mindent magyarítunk. Amit én imádok a magyarban, de ilyenkor nem praktikus. :-)

Oké, hogy megépítik, de még a CdG se egy megbízható vas és szerintem õk már jobban képben vannak lapostetejû építésben.

#61688
Az LMG az magyarul golyószóró tudtommal, legalábbis ez a hagyományos elnevezés.
Molnibalage
#61687
Nagyon ritkán használhatják. Én még nem láttam olyan cockpit videót, ahol ne a pilóta tette le volna a gépet.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

[NST]Cifu
#61686
De õszintén csak egy pl light mashinegunt fordíts le úgy hogy ne kössünk bele. :-)

Könnyû géppuska? 😊

Szerintetek képesek catobart építeni?

Építeni képesek, hogy mennyire lesz mûködõképes, az egy másik tészta. Amúgy más elemzések kiemelik, hogy csak egy "árok" látható a fedélzeti modulon (ha tényleg arról van szó a képen), ez két dolgot jelenthet: vagy lesz egy ferdefedélzet, katapulttal, és az orr marad siugrósáncos (tehát hibrid megoldás lesz, amíg a katapult megbízhatóan nem mûködik, és utána át lehet építeni tisztán CATOBAR-ra), vagy pedig annyira kicsi lesz, hogy a CdG-hez hasonlóan csak két katapultja lesz (egy az orrfedélzeten, egy a harántfedélzeten).

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

[NST]Cifu
#61685
Kettõs indok van rá, mindkettõ inkább szubjektív (döntésbõl, és nem szükségbõl ered):

1.: A pilótáknak gyakorlottnak kell maradniuk a manuális leszállás terén, hiszen bármikor történhet olyan, hogy az automata rendszer valamiért nem mûködik. Mivel ezt a manõvert tartják a NAVY pilóták a specialitásuknak, amivel "felülkerekedhetnek" az USAF pilótáin, ezért erre büszkék.

2.: Nemes egyszerûséggel hiúk a NAVY pilóták, amint fent is említve lett, elvárás, hogy az automata rendszert csak akkor használják, ha valamiért nem érzik úgy, hogy biztonságosan képesek letenni a gépet.

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61684
Szerintetek képesek catobart építeni?
#61683
De õszintén csak egy pl light mashinegunt fordíts le úgy hogy ne kössünk bele. :-)
#61682
Hát pedig valszeg tényleg õk fordítják, ez van 😊
#61681
Készül Kína második hordozója, ha igaz ennyi már kész van belõle.
#61680
én inkább halnék meg a saját hibám miatt mint a gép hibája miatt.
Molnibalage
#61679
Miért van az, hogy a pilóták mégis manuálisan landolnak, ha van ilyen rendszer...?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#61678
Ezek a mûsorok nem nekünk szólnak. Olyan szintet kell megütni, hogy minél szélesebb réteg értse. Az ha pl. egyetemisták fordítják magyarra éhbérért, az sem segít. :-)
[NST]Cifu
#61677
Az újdonság az, hogy egyáltalán egy UCAV (pilóta nélküli harci repülõgép) CATOBAR (katapult indítás, fékezõköteles leszállás) elven mûködik. Az X-47 egy tesztgép, a feladata azt bizonyítani, hogy technikai szinten képesek erre.

Annyira "nagy" dobásról nem beszélhetünk. Technikai szinten már lassan fél évszázada képesek rá. Csak egy nagyméretû UCAV ilyet még eddig nem csinált...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61676
Ilyeneket nem is szívesen nézek meg, pont az általad említett okok miatt.

\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról

#61675
A Jak-36/38 függõlegesen fel/leszálló gép volt.
Kövezzetek meg, de ezeket a drónokat nem ismerem.
Úgy rémlik, hogy az X47 nem VTOL gép.

\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról

qtab986
#61674
Az is szomorú, hogy ismeretterjesztõ csatornákon tévednek szakkifejezésben (talán az értelmüket sem tudják, esetleg sejtik), illetve a haditechnika történetében is szelektív a memóriájuk. Erre jön a gyenge fordítás. Konklúzió: ismeretterjesztésre alkalmatlanok. És ezekben ex hivatásos katonák szakértenek forgatás során!
Spoiler (katt a megjelenítéshez)

#61673
Tehát a nagy dobás a gép mérete?
fonak Jakja jóval kisebb?
Bocsi de nem értem az összefüggést,hiszen ha a 60-as években már mûködött,akkor miért nagy bumm?
Neked is köszi az infót.

[NST]Cifu
#61672
Az amerikai haditengerészet az 1950-es években már sikerrel tesztelt automatikus leszállító rendszert, 1965-tõl pedig hivatalosan is rendszerbe állt az SPN-10 ALCS (Automatic Carrier Landing System), az 1980-as évektõl pedig az AN/SPN-46 ALCS.

Tehát az automatikus landolás nem újdonság, viszont hogy egy akkora UCAV, mint az X-47B-t, sikeresen indítsanak és majd le is szálljon egy hordozóra, az újdonság. A pilóta vezette gépeknél az ALCS egy back-up rendszer, és a pilóták nem túlzottan szerették, számukra a leszállás kihívást jelentett, kellett az adrenalin löket...

A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!

#61671
?
#61670
Köszi az infót.Kérdés akkor mi tartott a Northtropnak eddig?

#61669
70-es években a Jak-38 már tudott automatikus landolást hordozóra, pedig az még csak nem is amcsi volt.
#61668
Ebben igazad van,de ezzel nem mondtál nekem ellent.A hozzászólásodban te magad is a máról beszélsz.Az X-47-es landolására mit mondtál vólna 20 évvel ezelõtt?Tudtommal ezt a pilóták közûl sem mind abszolválja.Pesze értem én,hogy más a leszáló sebesség stb.de azért mégis.A hk alakú sziklát pedig az ember is megszórhatja a stresszben.
Ennek a vitának 15-20 éven belûl úgyis vége lesz.

#61667
Tõk jók....
Meg is csinálnám némelyeket,némelyek meg nem is tünnek olyan vad ötletnek.

"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."

#61666
Szegény kis disznó. :-(

Kalandozunk. Az egész nem azzal indult hogy mostani UAV vs. vadászgép?
#61665
Csak arra emlékszem, hogy anno a sajtóban láttam képen szerb katonák társaságában valamit ami Tunguzkához vagy Torhoz hasonlított, de lehet valami saját fejlesztésû cucc volt, ha volt nekik ilyesmi (vagy netán Silka bár azt szerintem felismertem volna). De nem találtam róla a neten semmit, hogy lett volna, valóban.
Molnibalage
#61664
Csak ma nem létezik MI. Igaz, hogy sakk nagymester, de azt is alig ver meg egy szuper számítógép, amiben annyi parti van eltárolva és kielemezve, hogy olyan, mintha egy nagymester az összes többi ellen játszana egy olyan világban, aminek tökéletesen lehatárolt vége van matematikailag. Apró hiba, hogy a valóság nem ilyen...

Nincs olyan szenzor és MI ma, ami képes lenne általános értelmezni azt, hogy mi lát. Nem tudja az MI megkülönböztetni az, hogy csak egy harkocsi alakú sziklát, vagy harckocsit lát, stb., ha még fals IR forrást is bevetnek, stb. Igazából MI-rõl ma nem is beszélhetünk semmilyen szinten.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#61663
Nem, egy megsorozott gépnek volt nõ a pilótája, ami súlyos sérülésekkel, de hazament.

Ez volt az.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#61662
Bocs, de ezeket a téveszméket honnan szedted? Egy darab Tor és Tunguzga nem volt ott...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#61661
Én azért a robot vs ember bajnokságban a robot mellé írnám,hogy amit az egyik megtanúlt,azt a többi már alapból tudni fogja.Lásd:X-47.Tehát a fejlõdés nem kezdõdik 0-ról mint az embernél.Én nem mondom,hogy lesz olyan amikor pilótát nem képeznek többet,de azért még van benne fejlõdési potenciál.

#61660
Ebben egyetértünk. Ezért mondom, hogy arra amire az uccsó 20 évben kellettek a gépek, arra könnyebb út a drón. Szerintem.
Molni nem tud/akar elszakadni a hadi felhasználásról, pedig igazából politikailag indokoltak az UAV-k.