Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#61756
Nehezen értelmezhetõ a kérés. Ahol nem fut végig a rugó, ott is a markolat felsõ részén van. Ilyen a Steyr GB vagy a Desert Eagle.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61755
Hali!
Soroljatok már fel olyan szekrénytáras pisztolyokat, ahol a tár a markolatban van, a fegyver külsõ kakasos -DA/SA képes legyen lehetõleg-, de a kakasfeszítõ-rugó vezetõje (és maga a rugó) nem a tár mögött markolatban fut.
Kösz!
Soroljatok már fel olyan szekrénytáras pisztolyokat, ahol a tár a markolatban van, a fegyver külsõ kakasos -DA/SA képes legyen lehetõleg-, de a kakasfeszítõ-rugó vezetõje (és maga a rugó) nem a tár mögött markolatban fut.
Kösz!
-Egy olyan ember szükségleteire gondolt, akit még csak nem is ismert és soha nem is fog látni.- "DERSZU UZALA" ☫ Zemdee bodáá Irán! ☫
#61754
"A járõrözés az nem pont egy nagyon összetett mûvelet egy robotnak?"
Igen és nem. Teljesen autonóm módon nehéz / túl összetett megoldani, viszont fél-autonóm módon nem olyan vészes. Ez az a verzió, amikor ha valami történik, akkor jelez az irányításnak. Persze lehet, hogy amire az reagál, már késõ, ám még így is elviselhetõbb egy robotot elveszteni, mint egy terepjárót 4 katonával...
"UCAV-LB"
Fikcionális elnevezés, amit én akasztottam a pilóta nélküli könnyû bombázógépre (Unmanned Combat Air Vehicle - Light Bomber).
Igen és nem. Teljesen autonóm módon nehéz / túl összetett megoldani, viszont fél-autonóm módon nem olyan vészes. Ez az a verzió, amikor ha valami történik, akkor jelez az irányításnak. Persze lehet, hogy amire az reagál, már késõ, ám még így is elviselhetõbb egy robotot elveszteni, mint egy terepjárót 4 katonával...
"UCAV-LB"
Fikcionális elnevezés, amit én akasztottam a pilóta nélküli könnyû bombázógépre (Unmanned Combat Air Vehicle - Light Bomber).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61753
Ahh, így már érthetõ. :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61752
A gazdasági érvvel egyet tudok érteni.A morálissal már nem teljesen.Idõvel a morál is változhat,megengedõbb lesz ha úgy tetszik.Fõleg ha fokozatos a bevezetés.Én a részemrõl 70%-ot adnék hasra ütésbõl arra,hogy valaha lesz teljesen autonóm felfegyverzett robot tûzparanccsal(a következõ 200 évben).
Azt hiszem én is,hogy ember-gép kapcsolat lesz még a baka szintjén is nagyon sokáig.A"felperzselt föld"taktikájánál (atom) pont a robotok az egyedüli megoldás.Ki más menne oda.Szerintem még a mi életünkben kiderûl az igazság,hogy mi vált be,mi nem.Kiváncsian várom.
A járõrözés az nem pont egy nagyon összetett mûvelet egy robotnak?
"(UCAV-LB)" Mit jelent az LB?
Azt hiszem én is,hogy ember-gép kapcsolat lesz még a baka szintjén is nagyon sokáig.A"felperzselt föld"taktikájánál (atom) pont a robotok az egyedüli megoldás.Ki más menne oda.Szerintem még a mi életünkben kiderûl az igazság,hogy mi vált be,mi nem.Kiváncsian várom.
A járõrözés az nem pont egy nagyon összetett mûvelet egy robotnak?
"(UCAV-LB)" Mit jelent az LB?
#61751
Csak gondolj bele, egy 6 löveges üteget 12 helikopter vinne el tüzelõállásba. Ráadásul ezeket inkább osztálykötelékben alakalmazták ami minimum 2 csöves üteg...
125-öst olyan keveset láttam a lõtéren, hogy arról nem mondanék semmit, de a 85-ös D-44-nél és a T-55-nél látványosan pontosabb volt.
125-öst olyan keveset láttam a lõtéren, hogy arról nem mondanék semmit, de a 85-ös D-44-nél és a T-55-nél látványosan pontosabb volt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61750
Nem, nem, amikõl én beszélek (írok :)) abban nem volt semmi festék. Az csak annyit tudott, hogy nagyon nagyon pici volt az átütõképessége és kenõdött nem pattogott. Ha beleszaladok egyszer a típusjelzésébe majd megírom.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61749
Pro és kontra vannak érvek az autonóm fegyverekre. Pro érv elsõ sorban a életvesztés hiánya, és ez az ellenfél morálját is rombolhatja (hiszen tudod, hogy gépek ellen harcolsz, amiket simán pótolhat (ha pótolhat) az ellenség).
A legnagyobb kontra érvként én nem is a technikai nehézségeket látom, hanem a gazdaságit. Ha fejlett autonóm gépeket is gyártasz le, azok méregdrágák lesznek valószínûleg, így csak olyan ellenfelek ellen hatékonyak stratégiai szempontból, akik nem rendelkeznek elég fejlett technológiával, hogy megfelelõ ellentevékenységez, ellenállást tudjanak kifejteni. Ha a veszteségek magasak, akkor a pótlásuk igen megterhelõ lehet.
Persze ez irgalmatlanul összetett dolog, hiszen háborúban kétségbeesett megoldások születhetnek, hogy már a sci-fi szintjén mozogjunk, ha az ellenfélnek hatékony autonóm robotjai vannak, de nekünk nincs megfelelõ gyártókapacitás és technológia ahhoz, hogy ugyanezt lemásolva azonos módon harcoljunk ellenük (tehát ugyanilyen autonóm robotokat hozzunk létre), akkor alternatív megoldásokat kell keresni, például az emberes jármûveket kíborgizált személyzettel ellátni, vagy például a "felégetett föld" elven jelentõs saját károkat okozó, de az ellenfél ellen hatékony öngyilkos (vagy területgyilkos) megoldásokhoz folyamodni (pl. UCGV-k ellen gátrobbantás, hogy elárasszuk õket, de a legszélsõségesebb esett atomfegyvert robbantani a saját területünkön).
Ezzel együtt is nehéz megmondani mi lesz 50-100 év múlva. Én úgy látom, hogy az elkövetkezõ 10-20 évben a frontvonalban megjelennek a harci robotok, amelyek az emberek mellett fognak harcolni, nem feltétlenül helyettük. Én példaként a járõrözést, logisztikai szállítást (személyzet nélküli teherautók, teherhelikopterek és teherrepülõgépek) tartom valószínûnek elsõ körben, a már jelenleg is meglévõ felderítõ, aknamentesítõ és harci-támogató megoldásokon túl.
A következõ lépcsõfok már inkább úgy 15-20 éven túlra teszem, ezek a korlátozottan autonóm harci gépek frontvonalban való megjelenése, ez esetben olyan feladatokról beszélünk, mint az X-45 által demonstrált képesség, hogy egy UCAV könnyû bombázó (UCAV-LB?) felszáll a bázisról, a saját csapatok felett készenlétben köröz, és ha ellenséges erõt fedeznek fel (akár UAV-k, akár mûholdak, akár a harcoló egységek), akkor azok nyakába bombákat, rakétákat indíthat.
Erõs kérdés, hogy mi lesz az általános morális megítélése a robotoknak a harctéren, így nem mernék mérget venni arra, hogy a teljesen autonóm harci robotok megjelenhetnek a jelenlegi körülmények között.
A legnagyobb kontra érvként én nem is a technikai nehézségeket látom, hanem a gazdaságit. Ha fejlett autonóm gépeket is gyártasz le, azok méregdrágák lesznek valószínûleg, így csak olyan ellenfelek ellen hatékonyak stratégiai szempontból, akik nem rendelkeznek elég fejlett technológiával, hogy megfelelõ ellentevékenységez, ellenállást tudjanak kifejteni. Ha a veszteségek magasak, akkor a pótlásuk igen megterhelõ lehet.
Persze ez irgalmatlanul összetett dolog, hiszen háborúban kétségbeesett megoldások születhetnek, hogy már a sci-fi szintjén mozogjunk, ha az ellenfélnek hatékony autonóm robotjai vannak, de nekünk nincs megfelelõ gyártókapacitás és technológia ahhoz, hogy ugyanezt lemásolva azonos módon harcoljunk ellenük (tehát ugyanilyen autonóm robotokat hozzunk létre), akkor alternatív megoldásokat kell keresni, például az emberes jármûveket kíborgizált személyzettel ellátni, vagy például a "felégetett föld" elven jelentõs saját károkat okozó, de az ellenfél ellen hatékony öngyilkos (vagy területgyilkos) megoldásokhoz folyamodni (pl. UCGV-k ellen gátrobbantás, hogy elárasszuk õket, de a legszélsõségesebb esett atomfegyvert robbantani a saját területünkön).
Ezzel együtt is nehéz megmondani mi lesz 50-100 év múlva. Én úgy látom, hogy az elkövetkezõ 10-20 évben a frontvonalban megjelennek a harci robotok, amelyek az emberek mellett fognak harcolni, nem feltétlenül helyettük. Én példaként a járõrözést, logisztikai szállítást (személyzet nélküli teherautók, teherhelikopterek és teherrepülõgépek) tartom valószínûnek elsõ körben, a már jelenleg is meglévõ felderítõ, aknamentesítõ és harci-támogató megoldásokon túl.
A következõ lépcsõfok már inkább úgy 15-20 éven túlra teszem, ezek a korlátozottan autonóm harci gépek frontvonalban való megjelenése, ez esetben olyan feladatokról beszélünk, mint az X-45 által demonstrált képesség, hogy egy UCAV könnyû bombázó (UCAV-LB?) felszáll a bázisról, a saját csapatok felett készenlétben köröz, és ha ellenséges erõt fedeznek fel (akár UAV-k, akár mûholdak, akár a harcoló egységek), akkor azok nyakába bombákat, rakétákat indíthat.
Erõs kérdés, hogy mi lesz az általános morális megítélése a robotoknak a harctéren, így nem mernék mérget venni arra, hogy a teljesen autonóm harci robotok megjelenhetnek a jelenlegi körülmények között.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61748
Ezeket cáfolni tényleg nem lehet.Nagyon precedens sincs rá.
Ezeket a problémákat egyébként a távoli jövõre nézve is fentartod? 50-100évben gondolkodva?
Ezeket a problémákat egyébként a távoli jövõre nézve is fentartod? 50-100évben gondolkodva?
#61747
Bocsi a bocsiért.:)Csak vicc volt,csak vicc volt.
A mûanyag lövedéknél még kérdés a hüvely hõtûrése,legalább is számomra.
" de miért 4-5 kis ûrméret alatti lövedékkel, amik együtt repülnek a becsapódásig?" Ezt nem értem én sem.Ráadásul a tömegközéppont sem hiszem,hogy jó helyen van a pörgés szempontjából.Ugyanez a sörétesre.Mondjuk a nagy felület miatt becsapódáskor hamarabb lelassúl.
6.kép teleszkópikus lehet?
A mûanyag lövedéknél még kérdés a hüvely hõtûrése,legalább is számomra.
" de miért 4-5 kis ûrméret alatti lövedékkel, amik együtt repülnek a becsapódásig?" Ezt nem értem én sem.Ráadásul a tömegközéppont sem hiszem,hogy jó helyen van a pörgés szempontjából.Ugyanez a sörétesre.Mondjuk a nagy felület miatt becsapódáskor hamarabb lelassúl.
6.kép teleszkópikus lehet?
#61746
Ugyan ezek a problémák igazak az emberi patrolra is:
Ott viszont már van egy ember, aki dönthet a helyzettõl függõen, hogy mit cselekszik. Ha látja, hogy a jármûben csak egy ember ül, akkor például azt nagyobb veszélynek tekintheti, mint egy családdal teli kisbuszt, és a többi.
Ezt viszont automatizálni nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Az meg viszont nem opció egy autonóm rendszernél, hogy mikor észrevesz egy civil autót, akkor "csenget" az irányításnál, hogy "hé, tessék ide figyelni, és megmondani, mit tegyek", ugyanis amíg válasz érkezhet (a képernyõ elõtt ülõ feldolgozza, hogy hol van az adott robot, mit csinál, és mit lát egyáltalán a képernyõn), addig lehet, hogy már késõ.
Te is az alakfelismerésedre hagyatkozhatsz,úgyhogy robotunk is ezt teszi gondolom.Amíg microbi szintje el nem éri a tiedet addíg te leszel ebben a jobb.Aztán...
Itt megint az a probléma, hogy a platón valami le van takarva ponyvával. Egy ember képes megkülönböztetni mondjuk egy letakart generátort egy géppuskától, de ezt lekódolni egy számítógépen már korántsem egyszerû...
Azt hiszem a katona sem jönne rá egybõl hogy baj van.
Egy katonának feltûnhet, ha a felszerelésnél valami nem stimmel (bakancs, a málhaöv, sérülés a mellényen, nem megfelelõ egységjelzés, és így tovább). Egy robot esetében nagyon nehéz ezeket betáplálni, hiszen az ember ezeket az információkat tapasztalás útján tanulja meg, míg egy robot jobb híján kénytelen a beprogramozott információkra hagyatkozni.
Hiszen a katona nehezen álná meg hogy ne lõjön vissza vagy ne vonuljon vissza,ellenben a robottal.
Itt megint a döntõképesség a kérdés. Egy távirányított robot esetében nincs gond, a képernyõ mögött ülõ ember majd dönt. Egy autonóm robot ellenben csak a beprogramozott dolgokat képes értelmezni, és amíg egy katona nagy eséllyel értelmezni tud egy olyan helyzetet, amikor egy gyerek kezében elsül egy AK, viszont egy robotnál egy teljesen más történet.
Ott viszont már van egy ember, aki dönthet a helyzettõl függõen, hogy mit cselekszik. Ha látja, hogy a jármûben csak egy ember ül, akkor például azt nagyobb veszélynek tekintheti, mint egy családdal teli kisbuszt, és a többi.
Ezt viszont automatizálni nagyon nehéz, ha nem lehetetlen. Az meg viszont nem opció egy autonóm rendszernél, hogy mikor észrevesz egy civil autót, akkor "csenget" az irányításnál, hogy "hé, tessék ide figyelni, és megmondani, mit tegyek", ugyanis amíg válasz érkezhet (a képernyõ elõtt ülõ feldolgozza, hogy hol van az adott robot, mit csinál, és mit lát egyáltalán a képernyõn), addig lehet, hogy már késõ.
Te is az alakfelismerésedre hagyatkozhatsz,úgyhogy robotunk is ezt teszi gondolom.Amíg microbi szintje el nem éri a tiedet addíg te leszel ebben a jobb.Aztán...
Itt megint az a probléma, hogy a platón valami le van takarva ponyvával. Egy ember képes megkülönböztetni mondjuk egy letakart generátort egy géppuskától, de ezt lekódolni egy számítógépen már korántsem egyszerû...
Azt hiszem a katona sem jönne rá egybõl hogy baj van.
Egy katonának feltûnhet, ha a felszerelésnél valami nem stimmel (bakancs, a málhaöv, sérülés a mellényen, nem megfelelõ egységjelzés, és így tovább). Egy robot esetében nagyon nehéz ezeket betáplálni, hiszen az ember ezeket az információkat tapasztalás útján tanulja meg, míg egy robot jobb híján kénytelen a beprogramozott információkra hagyatkozni.
Hiszen a katona nehezen álná meg hogy ne lõjön vissza vagy ne vonuljon vissza,ellenben a robottal.
Itt megint a döntõképesség a kérdés. Egy távirányított robot esetében nincs gond, a képernyõ mögött ülõ ember majd dönt. Egy autonóm robot ellenben csak a beprogramozott dolgokat képes értelmezni, és amíg egy katona nagy eséllyel értelmezni tud egy olyan helyzetet, amikor egy gyerek kezében elsül egy AK, viszont egy robotnál egy teljesen más történet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61745
Az én véleményem az (szigorúan laikus),hogy a srácok az ötszögben már nem csak a turbános vályog bucka lakókra gondolnak mint lehetséges konfliktusra.Ebben az esetben fenáll a kémkedés,stb.Ám de akkor a többi titkosított rendszert is dobjuk ki.Nem lenne túl jó pl.:hamis célpontok jelennének meg a kijelzõkön,hamis indítási parancs,stb.Ezekben az esetekben nem veri õket a víz.Úgyhogy bár valós a probléma,mint ahogy azt vázoltad,azért kár lenne elhamarkodniuk ezt a döntést.
A másik szitudban nagyon jó a példa,de.Ugyan ezek a problémák igazak az emberi patrolra is:
"-Mit csináljon, ha egy civil jármûvel találkozik?"
Azt hiszem ez problémás a katonáknak is de tény,hogy csak robot,nehezebben oldaná meg az esetleges átvizsgálást,kikérdezést, miegymást.Azonban esetleges katonai veszteségek minimalizálódnak és ez a fõ cél.
"-Hogy különbözteti meg a civil jármûvet az ellenségestõl (pl. Technical)?"
Te is az alakfelismerésedre hagyatkozhatsz,úgyhogy robotunk is ezt teszi gondolom.Amíg microbi szintje el nem éri a tiedet addíg te leszel ebben a jobb.Aztán...
"-Hogy különbözteti meg a saját csapatokat az ellenségestõl? (itt arra kell gondolni, hogy például ne legyen pusztán úgy átverhetõ, hogy valaki amerikai egyenruhába öltözik)"
Azt hiszem a katona sem jönne rá egybõl hogy baj van.
"-Hogy reagáljon ha megtámadják? Visszalõjön, vagy visszavonuljon, és jelentse a támadást?"
Ezen a téren a robot rugalmasabbis lehet szvsz.Hiszen a katona nehezen álná meg hogy ne lõjön vissza vagy ne vonuljon vissza,ellenben a robottal.Itt most arról a ritka helyzetrõl írok,amikor taktikailag fontos az elõbbi két helyzet.
Ahogy írtad nagyon komplex az egész háborúsdi úgyhogy nem valószínü,hogy az ember kimaradjon a láncból.Viszont a határokat kitolni nem árt.Valaki ki fogja,ez tuti."Aki kimarad az lemarad"és társai dumák ;)Az egész ilyen tipusú vita el fog dõlni mihelyst a robotokat valaki így fogja alkalmazni.
A másik szitudban nagyon jó a példa,de.Ugyan ezek a problémák igazak az emberi patrolra is:
"-Mit csináljon, ha egy civil jármûvel találkozik?"
Azt hiszem ez problémás a katonáknak is de tény,hogy csak robot,nehezebben oldaná meg az esetleges átvizsgálást,kikérdezést, miegymást.Azonban esetleges katonai veszteségek minimalizálódnak és ez a fõ cél.
"-Hogy különbözteti meg a civil jármûvet az ellenségestõl (pl. Technical)?"
Te is az alakfelismerésedre hagyatkozhatsz,úgyhogy robotunk is ezt teszi gondolom.Amíg microbi szintje el nem éri a tiedet addíg te leszel ebben a jobb.Aztán...
"-Hogy különbözteti meg a saját csapatokat az ellenségestõl? (itt arra kell gondolni, hogy például ne legyen pusztán úgy átverhetõ, hogy valaki amerikai egyenruhába öltözik)"
Azt hiszem a katona sem jönne rá egybõl hogy baj van.
"-Hogy reagáljon ha megtámadják? Visszalõjön, vagy visszavonuljon, és jelentse a támadást?"
Ezen a téren a robot rugalmasabbis lehet szvsz.Hiszen a katona nehezen álná meg hogy ne lõjön vissza vagy ne vonuljon vissza,ellenben a robottal.Itt most arról a ritka helyzetrõl írok,amikor taktikailag fontos az elõbbi két helyzet.
Ahogy írtad nagyon komplex az egész háborúsdi úgyhogy nem valószínü,hogy az ember kimaradjon a láncból.Viszont a határokat kitolni nem árt.Valaki ki fogja,ez tuti."Aki kimarad az lemarad"és társai dumák ;)Az egész ilyen tipusú vita el fog dõlni mihelyst a robotokat valaki így fogja alkalmazni.
#61744
Az ötödik képen a bal oldali pisztolykõszer az tényleg érdekes, mert a rézhüvely egyben tartja azt a sok (IMHO legalább 4) hegyes rudacskát a röppályán. Ha hegyes, akkor nyilván a jobb átütés volt a cél, de miért 4-5 kis ûrméret alatti lövedékkel, amik együtt repülnek a becsapódásig?
Az ötödik kép jobb oldali lõszerében egyszerûen sörétek vannak. Elég vékony a rézköpeny, ki tudja, a röppályán magában tarja-e a söréteket.
A 6. kép tényleg érdekes. A hüvely se nem peremes, se nem hornyos. A csappantyú helyén meg mintha egy flobert-hez való hüvely lenne. A lövedékek meg itt is hegyes rudacskák. Érdekes.
#61743
Nem tudni, mi áll pontosan a döntés mögött, de a hivatalos verzió erõsen BS szagú.
A fõ probléma az, hogy elviekben rádióelektronikai hadviseléssel csúnyán alá lehet tenni a drónoknak. A legegyszerûbb verzió ugyebár az, ami Irakban és Afganisztánban volt, mely szerint a korai drónoknál titkosítás nélküli adatfolyamot sugárzott a drón, így egy viszonylag egyszerû antennával és laptoppal lehetséges volt azt a képet látni, amit a drón látott, és közvetített a bázis felé. Ennél összetettebb az a megoldás, amelynél a rádiókapcsolatot zavarják. Ekkor a drón nem esik le, hanem általában automatikusan visszaindul a bázisa felé, és ott elkezd körözni, hogy a leszállási irányítást megkapja, és letegyék biztonságosan a földre.
A harmadik lehetõség az, hogy ha feltörik a teljes adatfolyamot, akkor képesek lehetnek a drón felett átvenni a hatalmat. Ez ellen feltehetõen több szintes biztonsági intézkedés van a rendszerbe iktatva (azonosító kódok, jelszavak, naponta változó titkosítási kulcs, stb.), tehát ha nem is lehetetlen mûveletrõl beszélünk, de nagyon nehéz és roppant erõforrásigényeket támaszt (pl. valahogy meg kell szerezni az aktuális biztonsági protokollokat, vagyis kémkedésre van szükség).
Az autonóm rendszereknél szintén sokváltozós az egyenlet. Ott kezdõdik, hogy ezek alaphangon csak "jelentenek" az irányításnak, ha valami szokatlant észlelnek (pl. hackelési próbálkozás, vagy egy ellenséges azonosítás), ami után beavatkozhat az irányítás, ha szükségesnek ítéli meg. Itt megint a probléma része a biztonsági protokollok ismerete. Erre egy példával élve tudok rámutatni:
Adva van egy UCGV, ami egy útvonalon járõrözik, ami mondjuk egy US ARMY forward base (FOB) ellátási vonala. Hogy programozod be a következõ lehetõségekre:
-Mit csináljon, ha egy civil jármûvel találkozik?
-Hogy különbözteti meg a civil jármûvet az ellenségestõl (pl. Technical)?
-Hogy különbözteti meg a saját csapatokat az ellenségestõl? (itt arra kell gondolni, hogy például ne legyen pusztán úgy átverhetõ, hogy valaki amerikai egyenruhába öltözik)
-Hogy reagáljon ha megtámadják? Visszalõjön, vagy visszavonuljon, és jelentse a támadást?
Irgalmatlanul összetett dologról beszélünk, és kvázi minden egyes változót úgy kell a programban megadni, hogy az gyorsan és könnyen, akár a terepen változtatható legyen. Tegyük fel van egy szövetséges erõ, aki ugyanolyan jármûvekkel és fegyverekkel rendelkezik, mint az ellenség, akkor õket valahogy meg kell különböztetni, és ezt alaposan egyeztetni kell a szövetségesekkel is (pl. adott zászló használata kötelezõen, jól láthatóan).
Nagyon-nagyon sok probléma van, ami megoldásra vár e téren, és nem lehet mindenre elõre felkészülni, vagyis az egész rendszernek irtó rugalmasnak kell lennie...
A fõ probléma az, hogy elviekben rádióelektronikai hadviseléssel csúnyán alá lehet tenni a drónoknak. A legegyszerûbb verzió ugyebár az, ami Irakban és Afganisztánban volt, mely szerint a korai drónoknál titkosítás nélküli adatfolyamot sugárzott a drón, így egy viszonylag egyszerû antennával és laptoppal lehetséges volt azt a képet látni, amit a drón látott, és közvetített a bázis felé. Ennél összetettebb az a megoldás, amelynél a rádiókapcsolatot zavarják. Ekkor a drón nem esik le, hanem általában automatikusan visszaindul a bázisa felé, és ott elkezd körözni, hogy a leszállási irányítást megkapja, és letegyék biztonságosan a földre.
A harmadik lehetõség az, hogy ha feltörik a teljes adatfolyamot, akkor képesek lehetnek a drón felett átvenni a hatalmat. Ez ellen feltehetõen több szintes biztonsági intézkedés van a rendszerbe iktatva (azonosító kódok, jelszavak, naponta változó titkosítási kulcs, stb.), tehát ha nem is lehetetlen mûveletrõl beszélünk, de nagyon nehéz és roppant erõforrásigényeket támaszt (pl. valahogy meg kell szerezni az aktuális biztonsági protokollokat, vagyis kémkedésre van szükség).
Az autonóm rendszereknél szintén sokváltozós az egyenlet. Ott kezdõdik, hogy ezek alaphangon csak "jelentenek" az irányításnak, ha valami szokatlant észlelnek (pl. hackelési próbálkozás, vagy egy ellenséges azonosítás), ami után beavatkozhat az irányítás, ha szükségesnek ítéli meg. Itt megint a probléma része a biztonsági protokollok ismerete. Erre egy példával élve tudok rámutatni:
Adva van egy UCGV, ami egy útvonalon járõrözik, ami mondjuk egy US ARMY forward base (FOB) ellátási vonala. Hogy programozod be a következõ lehetõségekre:
-Mit csináljon, ha egy civil jármûvel találkozik?
-Hogy különbözteti meg a civil jármûvet az ellenségestõl (pl. Technical)?
-Hogy különbözteti meg a saját csapatokat az ellenségestõl? (itt arra kell gondolni, hogy például ne legyen pusztán úgy átverhetõ, hogy valaki amerikai egyenruhába öltözik)
-Hogy reagáljon ha megtámadják? Visszalõjön, vagy visszavonuljon, és jelentse a támadást?
Irgalmatlanul összetett dologról beszélünk, és kvázi minden egyes változót úgy kell a programban megadni, hogy az gyorsan és könnyen, akár a terepen változtatható legyen. Tegyük fel van egy szövetséges erõ, aki ugyanolyan jármûvekkel és fegyverekkel rendelkezik, mint az ellenség, akkor õket valahogy meg kell különböztetni, és ezt alaposan egyeztetni kell a szövetségesekkel is (pl. adott zászló használata kötelezõen, jól láthatóan).
Nagyon-nagyon sok probléma van, ami megoldásra vár e téren, és nem lehet mindenre elõre felkészülni, vagyis az egész rendszernek irtó rugalmasnak kell lennie...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61742
Lehet,hogy lefolytattak pár kísérletett saját hackelésre és nem volt túl megnyugtató az eredmény?;)
De ezen az alapon bármelyik fejlett rendszerük veszélyben lehet.Mindenesetre ha a robotikából visszavesznek szitkozódás lehet a vége.Akkor meg már késõ.A teljesen autonóm robotokat nehezebb lesz feltörni nem?Már ha lesz ilyen.
De ezen az alapon bármelyik fejlett rendszerük veszélyben lehet.Mindenesetre ha a robotikából visszavesznek szitkozódás lehet a vége.Akkor meg már késõ.A teljesen autonóm robotokat nehezebb lesz feltörni nem?Már ha lesz ilyen.
#61741
Köszi az infót.
Az lepett meg,hogy a müanyag nem ég bele töltényûrbe.
Az lepett meg,hogy a müanyag nem ég bele töltényûrbe.
#61740
Bocsi!Elfelejtettem,hogy már volt.
Nekem az 5.meg a 6. oldal is rejtéj,vajon mi célt szolgál?
Nekem az 5.meg a 6. oldal is rejtéj,vajon mi célt szolgál?
#61736
A holnapi tisztavatáskor a Gripenek milyen útvonalon repülnek be? Más repeszköz is tiszteletét teszi majd?
A másik kérdésem szervezi jellegû. Itthon, a pilóták a tiszti fokozatot mikor kapják meg? Már Kanadába az NFTC-be is tisztkén mennek?
A másik kérdésem szervezi jellegû. Itthon, a pilóták a tiszti fokozatot mikor kapják meg? Már Kanadába az NFTC-be is tisztkén mennek?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61735
Érdekes kifogást emelt az US ARMY és az USMC a független, legalábbis részben önálló, felfegyverzett UGV-k (UCGV - Unmanned Combat Ground Vehicle) ellen.
A fõ kitétel a "független" itt, ám a kontexus már az távirányított UCGV-kre is vonatkozik - noha "teherhordó" UGV-k vannak az US ARMY és az USMC robotikai szárnyának tarsolyában is, felfegyverezni nem szeretnék õket a közeljövõben. A fõ kifogás az attól való félelem, hogy esetleg valaki átveheti a hatalmat felettük, és akár civilek, akár a saját harcoló alakulataik ellen fordíthatja õket.
Az USMC robotikával foglalkozó alezredese szerint hasonló okból nem fog ez megvalósulni, mint ami miatt a aknáktól elfordultak - nem tudják kezelni, irányítani õket. A távirányított fegyverplatformok ugyanakkor népszerûek, a kérdés igazából az, hogy mik a határai ezeknek. Egy terepjáróra telepítve, egy õrtoronyba telepítve még senkinek sincs gondja velük, de különálló jármûként már problémákat látnak mögötte. Az érvelés is érdekes, az US ARMY Robotikai R&D fejese szerint az USAF azért van kényelmes helyzetben, mert ha nem találja el a célt, akkor csak a földet találja el valahol. Ezzel szemben ha a földrõl állva tüzelsz valamilyen földi célpontra akkor nagy esélyed van arra, hogy valakit eltalálhatsz a célon mögött.
Nos a szép az egészben az, hogy egy iszonyú nagy csúsztatás az egész hír. Elõször is önállóan mozgó UGV-k fejlesztésével már jóideje foglalkoznak, és ott nem probléma az önállóság? A John Deere Gator-családra épülõ Squad Mission Support System (SMSS) robotból négy példány tavaly Afganisztánban volt tesztelés alatt, többé-kevésbé sikeresen. Idén februárban már azt tesztelték, hogy 200 mérföldrõl távirányították a félautomata (kijelölt útvonalon önállóan haladó) üzemmódban. Na most egy üresen majdnem egy tonnás, 70km/h sebességre képes robot nem minõsül veszélyesnek állandó emberi felügyelet nélkül, de ugyanez felfegyverezve már igen? Ha adott esetben a robot "ámokfutó lesz" nyakában fél tonna lõszerrel, akkor ugyanolyan brutális károkat tud okozni, mintha rakétaindító lenne rajta... (ha pedig valaki átveszi felette a hatalmat, aligha a robot épsége fogja aggasztani).
A Lockheed Marton SMSS
Ennél is szebb az US ARMY példálózása, mely szerint egy levegõbõl indított lövedék nem veszélyes, hiszen hát ha nem talál, akkor csak úgy lepottyan és felrobban valahol. Hogy miért nem veszik számításba azt, hogy esetleg egy civil ház van pont ott, ahova esik, az rejtély marad.
A jelek szerint ahogy az USAF pilóták "féltik a kenyerüket" a drónoktól, úgy a "sártúró" katonák is aggódnak amiatt, ha nem fütyülhetnek az ellen lövedékei a fülük mellett? :)
A fõ kitétel a "független" itt, ám a kontexus már az távirányított UCGV-kre is vonatkozik - noha "teherhordó" UGV-k vannak az US ARMY és az USMC robotikai szárnyának tarsolyában is, felfegyverezni nem szeretnék õket a közeljövõben. A fõ kifogás az attól való félelem, hogy esetleg valaki átveheti a hatalmat felettük, és akár civilek, akár a saját harcoló alakulataik ellen fordíthatja õket.
Az USMC robotikával foglalkozó alezredese szerint hasonló okból nem fog ez megvalósulni, mint ami miatt a aknáktól elfordultak - nem tudják kezelni, irányítani õket. A távirányított fegyverplatformok ugyanakkor népszerûek, a kérdés igazából az, hogy mik a határai ezeknek. Egy terepjáróra telepítve, egy õrtoronyba telepítve még senkinek sincs gondja velük, de különálló jármûként már problémákat látnak mögötte. Az érvelés is érdekes, az US ARMY Robotikai R&D fejese szerint az USAF azért van kényelmes helyzetben, mert ha nem találja el a célt, akkor csak a földet találja el valahol. Ezzel szemben ha a földrõl állva tüzelsz valamilyen földi célpontra akkor nagy esélyed van arra, hogy valakit eltalálhatsz a célon mögött.
Nos a szép az egészben az, hogy egy iszonyú nagy csúsztatás az egész hír. Elõször is önállóan mozgó UGV-k fejlesztésével már jóideje foglalkoznak, és ott nem probléma az önállóság? A John Deere Gator-családra épülõ Squad Mission Support System (SMSS) robotból négy példány tavaly Afganisztánban volt tesztelés alatt, többé-kevésbé sikeresen. Idén februárban már azt tesztelték, hogy 200 mérföldrõl távirányították a félautomata (kijelölt útvonalon önállóan haladó) üzemmódban. Na most egy üresen majdnem egy tonnás, 70km/h sebességre képes robot nem minõsül veszélyesnek állandó emberi felügyelet nélkül, de ugyanez felfegyverezve már igen? Ha adott esetben a robot "ámokfutó lesz" nyakában fél tonna lõszerrel, akkor ugyanolyan brutális károkat tud okozni, mintha rakétaindító lenne rajta... (ha pedig valaki átveszi felette a hatalmat, aligha a robot épsége fogja aggasztani).
A Lockheed Marton SMSS
Ennél is szebb az US ARMY példálózása, mely szerint egy levegõbõl indított lövedék nem veszélyes, hiszen hát ha nem talál, akkor csak úgy lepottyan és felrobban valahol. Hogy miért nem veszik számításba azt, hogy esetleg egy civil ház van pont ott, ahova esik, az rejtély marad.
A jelek szerint ahogy az USAF pilóták "féltik a kenyerüket" a drónoktól, úgy a "sártúró" katonák is aggódnak amiatt, ha nem fütyülhetnek az ellen lövedékei a fülük mellett? :)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61734
"Egyrészt nem sok értelme lenne olyan helyre helivel vinni ami amúgy jármûvel megközelíthetetlen (mert ugye ott tank se lesz jellemzõ)"
Én úgy okoskodtam, hogy például egy nehezen megközelíthetõ magaslatra telepíteni egy vonulási út közelébe. Persze lehet rossz az egész gondolatmenetem... :\
"Amit a 100-asnál kifelejtettetek az a pontosság. A legrosszabb szórású gránáttal is gyakorlatilag majdnem biztos volt a találat 1000m-en mozgó hk célra, nagyjából ideális lõtéri körülmények közt, sor irányzóval és parancsnokkal. Ezt az eredményt már az elsõ lövészeten hozták rendszerint."
Ez mibõl fakadt? Ennyire jó volt a konstrukció? A 125-össel rosszabb volt az eredmény?
Én úgy okoskodtam, hogy például egy nehezen megközelíthetõ magaslatra telepíteni egy vonulási út közelébe. Persze lehet rossz az egész gondolatmenetem... :\
"Amit a 100-asnál kifelejtettetek az a pontosság. A legrosszabb szórású gránáttal is gyakorlatilag majdnem biztos volt a találat 1000m-en mozgó hk célra, nagyjából ideális lõtéri körülmények közt, sor irányzóval és parancsnokkal. Ezt az eredményt már az elsõ lövészeten hozták rendszerint."
Ez mibõl fakadt? Ennyire jó volt a konstrukció? A 125-össel rosszabb volt az eredmény?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61733
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61732
Nem tudom milyen mûanyag golyóról van szó, de ha arról amit az amik használnak akkor az igencsak jó dolog.
99%-ig biztos vagyok, hogy az a Simunition. Õk (Simunition) olyan lövedéket raknak a hüvelybe, ami képlékeny és át van itatva egy színes folyadékkal. Ahova becsapódik a Simunition lövedéke ott színes nyomot hagy. (Így magyarázták valahol egy videón)
Ez a kék gyakorló lõszer, a HK G3-ashoz a fórumon elhelyezett képek szerint valami más. A lövedékek nem képlékenyek, maradandóan deformálódnak. Szerintem közönséges mûanyagok. Ezek nem színes nyomot hagynak az emberek ruháján, hanem véres lyukat. <#hehe>
De annyiban is különböznek Sabine Pearlman fotójától, hogy Sabine Pearlman-én a lövedék csúcsa piros és a lövedék belsejében gyanús, hogy még fém mag is van. A fémmag összetett, mert abban is látszik egy üreg és valami apró fekete tárgy. Ezzel egyben azt is mondom, Sabine Pearlman nem annak a lõszernek (de legalábbis a lövedéknek) a metszetét fényképezte le, amelyik lõszerrõl a m14forum.com fórumon írnak. Mivel a fórum képein nincs piros csúcsa a lövedékeknek.
99%-ig biztos vagyok, hogy az a Simunition. Õk (Simunition) olyan lövedéket raknak a hüvelybe, ami képlékeny és át van itatva egy színes folyadékkal. Ahova becsapódik a Simunition lövedéke ott színes nyomot hagy. (Így magyarázták valahol egy videón)
Ez a kék gyakorló lõszer, a HK G3-ashoz a fórumon elhelyezett képek szerint valami más. A lövedékek nem képlékenyek, maradandóan deformálódnak. Szerintem közönséges mûanyagok. Ezek nem színes nyomot hagynak az emberek ruháján, hanem véres lyukat. <#hehe>
De annyiban is különböznek Sabine Pearlman fotójától, hogy Sabine Pearlman-én a lövedék csúcsa piros és a lövedék belsejében gyanús, hogy még fém mag is van. A fémmag összetett, mert abban is látszik egy üreg és valami apró fekete tárgy. Ezzel egyben azt is mondom, Sabine Pearlman nem annak a lõszernek (de legalábbis a lövedéknek) a metszetét fényképezte le, amelyik lõszerrõl a m14forum.com fórumon írnak. Mivel a fórum képein nincs piros csúcsa a lövedékeknek.
#61731
Nem tudom milyen mûanyag golyóról van szó, de ha arról amit az amik használnak akkor az igencsak jó dolog.
Helységharc gyakorlásra példának okáért, amire mostanság igencsak szükség van. Nem üti át a falat, nem pattog (nem kap gurulatot :)), nem teszi tönkre annyira a gyakoró és lõtereket. Nem veri át a sisakot és mellényt. Ugyanakkor senkinek nem jut eszébe gyakorlólõszerként kezelni és lazábbra venni a dolgot emiatt, épületen belül ugyanolyan hangos mint az éles (hiszed vagy nem de ez nagyon fontos! :)).
Helységharc gyakorlásra példának okáért, amire mostanság igencsak szükség van. Nem üti át a falat, nem pattog (nem kap gurulatot :)), nem teszi tönkre annyira a gyakoró és lõtereket. Nem veri át a sisakot és mellényt. Ugyanakkor senkinek nem jut eszébe gyakorlólõszerként kezelni és lazábbra venni a dolgot emiatt, épületen belül ugyanolyan hangos mint az éles (hiszed vagy nem de ez nagyon fontos! :)).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61730
Rossz példa a Minyós szállítás. Egyrészt nem sok értelme lenne olyan helyre helivel vinni ami amúgy jármûvel megközelíthetetlen (mert ugye ott tank se lesz jellemzõ), másrészt pont a minyót úgy megterhelné, hogy kezelõket meg lõszert már egy másik helivel kéne vinni. Ált tûztámogatásra meg a D-44 minden szempontból jobb, feleannyi tömeg mellett.
Amit a 100-asnál kifelejtettetek az a pontosság. A legrosszabb szórású gránáttal is gyakorlatilag majdnem biztos volt a találat 1000m-en mozgó hk célra, nagyjából ideális lõtéri körülmények közt, sor irányzóval és parancsnokkal. Ezt az eredményt már az elsõ lövészeten hozták rendszerint.
Persze ennek ellenére is elavult volt a félautomata rakéták mellett.
Amit a 100-asnál kifelejtettetek az a pontosság. A legrosszabb szórású gránáttal is gyakorlatilag majdnem biztos volt a találat 1000m-en mozgó hk célra, nagyjából ideális lõtéri körülmények közt, sor irányzóval és parancsnokkal. Ezt az eredményt már az elsõ lövészeten hozták rendszerint.
Persze ennek ellenére is elavult volt a félautomata rakéták mellett.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61729
Persze, .22LR is halálos, de most én nem értem, mit nem érteni? Ha olcsó halálos gyakorlólösztér kell, akkor .22 LR.
A http://m14forum.com/ oldalon azt írják, a DAG blue plastic training ammo halálos. It shoots flat to 100 yards and is lethal up close.
7.62 NATO: drága, halálos (akit eltalál, az meghalhat)
Blue plastic training ammo:x , halálos
Simunition:y , nem halálos
.22 LR:olcsó , halálos
Hogyx vagy y olcsóbb, mint a .22 LR az nekem elképzelhetetlen. Amire ezt a kék mûanyagot használják arra a .22 LR is jó. Miben jobb a mûanyag?
A http://m14forum.com/ oldalon azt írják, a DAG blue plastic training ammo halálos. It shoots flat to 100 yards and is lethal up close.
7.62 NATO: drága, halálos (akit eltalál, az meghalhat)
Blue plastic training ammo:
Simunition:
.22 LR:
Hogy
#61728
Õõõõ... azt a részt azért nem értem, hogy "belehalnak a találatba". Egy .22LR találatba is belehalnak akkor...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61727
Világoskék lõszer gyakorló lõszer (training ammunition)
Ha olyan lenne, mint a Simunition (talán a Simunition késõbb jött létre?) akkor rendben van. De azt írják ez halálos. Érdekes, hogy felmerült az igény egy a 7.62 NATO helyett egy gyengébb lõszerre, amivel gyakorolhatnak. Ami viszont erõsebb a Simunition-nél és belehalnak a találatba. Emellett a .22 LR* se volt jó.
El van kényeztetve a gyalogság, válogathat a fegyverükhöz való löszerek között.:)
*Tudom, most jön az, hogy a .22 kaliberhez a csövet is ki kell cserélni. Hol van bármilyen .22-es árához egy bármilyen köztes lõszer?
Ha olyan lenne, mint a Simunition (talán a Simunition késõbb jött létre?) akkor rendben van. De azt írják ez halálos. Érdekes, hogy felmerült az igény egy a 7.62 NATO helyett egy gyengébb lõszerre, amivel gyakorolhatnak. Ami viszont erõsebb a Simunition-nél és belehalnak a találatba. Emellett a .22 LR* se volt jó.
El van kényeztetve a gyalogság, válogathat a fegyverükhöz való löszerek között.:)
*Tudom, most jön az, hogy a .22 kaliberhez a csövet is ki kell cserélni. Hol van bármilyen .22-es árához egy bármilyen köztes lõszer?
#61726
@Davidbog: Ezen lamentáltam én is. Még igazából egy pozitívumot tudnék mondani neki, az pedig a viszonylagosan kis tömege, így akár egy Mi-8 helikopter alá függesztve is szállítható pl. magaslatokra.
Az 125mm-es utód 2A45 Sprut már 6,5 tonna, ami eléggé cinkessé teszi a légi deszant alkalmazást. Abból ugye készült egy kis méretû motorral felszerelt "önjáró" változat, a 2A45M Sprut-B, de ez minimális mozgékonyságot jelent csak. Külön szépség, hogy a Sprut-ok ugyanúgy megkaphatták a lézeres rávezetésû 9K119 Svir pct. rakéta rendszert. Agyrém.
@Drazse23: Függõen a használó egyéni preferenciáitól, könnyebben koordinálható a fegyver CQB (épületharc) közben.
@YukapoppSimon & Qtab986:
-Világoskék lõszer gyakorló lõszer (training ammunition), például lõkiképzéshez használták ezeket a HK G3-asokhoz, egy külön cserélhetõ zárdugattyúval. A gyakorló lõszer kisebb lõportöltetû, kisebb hátrarúgású, a környezetben (falak, célok) kevesebb kárt tesz, és nem mellesleg a puskát is kíméli, ugyanakkor 100-150 méter alatt a szórásképe bõven megfelelõ egy átlagos képességû lövész számára.
(Itt van bõvebb információ és sok kép ilyen G3 gyakorló konverzióról)
-A fekete lövedék a Fletchete lõszer mellet acél lövedék, amelynek egy hátsó 2/3-án sárgaréz bevonat van, utóbbi azért szükséges, hogy a csõ huzagolását kímélje. Kvázi ez egy 5.56x45mm-es AP lõszer.
-A "vattás" lõszernél olyan verziót olvastam, hogy talán egy 7.92mm Mauser szabotázs lõszer. A világos színû anyag nagy erejû, gyors lefolyású robbanóanyag, a vatta pedig tömés. Vagyis a célja az, hogy elsütve a fegyver használó képébe robbanjon...
Az 125mm-es utód 2A45 Sprut már 6,5 tonna, ami eléggé cinkessé teszi a légi deszant alkalmazást. Abból ugye készült egy kis méretû motorral felszerelt "önjáró" változat, a 2A45M Sprut-B, de ez minimális mozgékonyságot jelent csak. Külön szépség, hogy a Sprut-ok ugyanúgy megkaphatták a lézeres rávezetésû 9K119 Svir pct. rakéta rendszert. Agyrém.
@Drazse23: Függõen a használó egyéni preferenciáitól, könnyebben koordinálható a fegyver CQB (épületharc) közben.
@YukapoppSimon & Qtab986:
-Világoskék lõszer gyakorló lõszer (training ammunition), például lõkiképzéshez használták ezeket a HK G3-asokhoz, egy külön cserélhetõ zárdugattyúval. A gyakorló lõszer kisebb lõportöltetû, kisebb hátrarúgású, a környezetben (falak, célok) kevesebb kárt tesz, és nem mellesleg a puskát is kíméli, ugyanakkor 100-150 méter alatt a szórásképe bõven megfelelõ egy átlagos képességû lövész számára.
(Itt van bõvebb információ és sok kép ilyen G3 gyakorló konverzióról)
-A fekete lövedék a Fletchete lõszer mellet acél lövedék, amelynek egy hátsó 2/3-án sárgaréz bevonat van, utóbbi azért szükséges, hogy a csõ huzagolását kímélje. Kvázi ez egy 5.56x45mm-es AP lõszer.
-A "vattás" lõszernél olyan verziót olvastam, hogy talán egy 7.92mm Mauser szabotázs lõszer. A világos színû anyag nagy erejû, gyors lefolyású robbanóanyag, a vatta pedig tömés. Vagyis a célja az, hogy elsütve a fegyver használó képébe robbanjon...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61725
A végén kiváncsi lennék mi az amihez 3 LGB kellett. :-)
#61724
Résztöltetekkel ellátott lövedéknek tûnik, talán az MLRS rendszer M26-DPCIM rakétájából.
\"Fuck Hollywood. Fuck CGI. Fuck 3D Cinema. Fuck Special Effects. Fuck AVATAR. I want Clint Eastwood, Sergio Leone and Ennio Morricone! Damn it!\" -Ismeretlen török srác a Youtube-ról
#61723
0:22-nél mi az a kettõ, ami a levegõben robban?
#61722
Mielõtt 2013. júl. 04. 12:13-kor elküldtem a #61375 kommentet szerintem legalább 1 órát kerestem, hogy mik lehetnek az érdekes lõszereke, mint az a kék is. Szerettem volna leírni, milyen lõszerek, milyen kaliberek, mi a céljuk. Nem lehet rátalálni a válaszra. Kerestem kép alapján és megnéztem az oldalakat, ahol a képek feltûnnek és más úton is kerestem, de hiába. Csak annyi derült ki, hogy Sabine Pearlman 2012-ben Svájcban készített 900 metszetképet és ezek kerültek ki a netre. Legjárhatóbb út az lenne, ha tudnánk, kik biztosították a fotográfiák tárgyait. Akkor meg lehet kérdezni õket.
Nekem 3 lõszer talány:
1. a kék mûanyag.
2. a fekete lövedék, amirõl nem tudom megállapítani, hogy üreges-e, vagy nem. Ez olyan, mint az az optikai csalódás, mikor nem tudjuk megállapítani hogy egy maszknak a külsõ vagy a belsõ oldalát látjuk, az agy akkor is egy normális arcot lát.
Ez a fletchette lövedékestõl balra van. A fletchette lövedékest lehet hívni APFSDS-nek?
3. és a kék mûagyag hüvelyes mellett az a normális FMJ lövedékkel szerelt lõszer, amiben nem lõpor van, hanem 2 különbözõ anyag, ami vagy szilár, vagy nagyon nagy a viszkozitása (szerintem) és a vatta lövedék alatt.
Nekem 3 lõszer talány:
1. a kék mûanyag.
2. a fekete lövedék, amirõl nem tudom megállapítani, hogy üreges-e, vagy nem. Ez olyan, mint az az optikai csalódás, mikor nem tudjuk megállapítani hogy egy maszknak a külsõ vagy a belsõ oldalát látjuk, az agy akkor is egy normális arcot lát.
Ez a fletchette lövedékestõl balra van. A fletchette lövedékest lehet hívni APFSDS-nek?
3. és a kék mûagyag hüvelyes mellett az a normális FMJ lövedékkel szerelt lõszer, amiben nem lõpor van, hanem 2 különbözõ anyag, ami vagy szilár, vagy nagyon nagy a viszkozitása (szerintem) és a vatta lövedék alatt.
#61721
Az utóbi ketõ nekem is ismerõs volt.Szerinted mi lehet az 1.kép babakék skúlója?
#61720
igazából szerintem azért hülyeség, mert megnézném mondjuk egy nagyobb kaliberû pukkával mit kezdene ezzel a fegyvertartással, pl valamelyik 7.62-el.
#61719
+50 HP, +100 geardo, +10 stamina, és az elsõdleges nemi jelleged is hosszabb 5cm-el. <#banplz>
Komolyra véve szvsz marketing maszlag ez a átfogunk a fegyver csövön. De valamivel el kel adni ezt a 3 Ft-os kiegészítõt.
Komolyra véve szvsz marketing maszlag ez a átfogunk a fegyver csövön. De valamivel el kel adni ezt a 3 Ft-os kiegészítõt.
#61718
Az un. angle grip, mitõl jobb, elõnyösebb, mint egy sima elõagy markolat (foregrip). Jó persze kissebb, de ergonómialag mivel nyújt többet? Csak mert mostanság kezd nagy divatja lenni.
YouTube: 23Drazse
#61717
Az MT-12-nél már írtátok, hogy valószínûleg azért mert akkor már volt 115 és 125 mm-es.
A T-12 már érdekesebb. Az tényleg 1955-ös löveg. Kicsit hosszú az L/63-as kalierhosszával és a hátrasiklása is elég nagy akkori harckocsilövegekhez képest: 680-770 mm az orosz wiki szerint. De ha másba nem is felépítményes harcjármûbe be lehetett volna építeni.
Ha jók az adatok akkor szerintem azért nem építették be semmilyen harcjármûbe mert egyszerûen gyenge volt az 1950-60-as évekbeli APFSDS lövedéke. Erre a 100 mm 3BM-2 APFSDS-re 225-230 mm-es átütést adnak meg 1000 méteres távolságokra, függõleges (0°-os) páncélra. Sajnos semmilyen adatot nem találtam 60°-os (vízszinttõl 30°) lemez ellen, de véleményem szerint maximum 100 mm lehetett.
Ez egy ûrméret alatti lövedéktõl elég gyenge az '50-es évek második felében.
A huzagolt D-54, M-62T2 lövegek ugyanennyit vagy többet tudtak függõleges páncél ellen a teljes kaliberû AP lövedékeikkel, 60°-os döntött páncél ellen viszont csak 75 (M-62) és 85 (D-54) mm-t. A D-54 viszont már jóval erõsebb volt APDS-el mint a T-12 az APFSDS-ével.
Ha ezek az adatok jók, akkor én nemhogy azt nem értem, hogy miért nem építették be harcjármûbe, hanem azt se nagyon, hogy miért rendszeresítették.
A T-12 már érdekesebb. Az tényleg 1955-ös löveg. Kicsit hosszú az L/63-as kalierhosszával és a hátrasiklása is elég nagy akkori harckocsilövegekhez képest: 680-770 mm az orosz wiki szerint. De ha másba nem is felépítményes harcjármûbe be lehetett volna építeni.
Ha jók az adatok akkor szerintem azért nem építették be semmilyen harcjármûbe mert egyszerûen gyenge volt az 1950-60-as évekbeli APFSDS lövedéke. Erre a 100 mm 3BM-2 APFSDS-re 225-230 mm-es átütést adnak meg 1000 méteres távolságokra, függõleges (0°-os) páncélra. Sajnos semmilyen adatot nem találtam 60°-os (vízszinttõl 30°) lemez ellen, de véleményem szerint maximum 100 mm lehetett.
Ez egy ûrméret alatti lövedéktõl elég gyenge az '50-es évek második felében.
A huzagolt D-54, M-62T2 lövegek ugyanennyit vagy többet tudtak függõleges páncél ellen a teljes kaliberû AP lövedékeikkel, 60°-os döntött páncél ellen viszont csak 75 (M-62) és 85 (D-54) mm-t. A D-54 viszont már jóval erõsebb volt APDS-el mint a T-12 az APFSDS-ével.
Ha ezek az adatok jók, akkor én nemhogy azt nem értem, hogy miért nem építették be harcjármûbe, hanem azt se nagyon, hogy miért rendszeresítették.
#61716
Típustól függ, inkább 5-6.
T-72B:
3VBM17 (BM-42) APFSDS: 8db a töltõberendezésben, 5 a küzdõtérben tárolva
3VOF36 (OF-26) HEF-FS 8db a töltõberendezésben, 5 a küzdõtérben tárolva
3VBK25 (BK-29) HEAT-FS 4db a töltõberendezésben, 10 a küzdõtérben tárolva
9M119 "Szvir" ATGM: 2db a töltõberendezésben, 3 a küzdõtérben tárolva
PKT: 8db 250 lõszeres heveder doboz
NSzVT: 1db 150 lõszeres és 3db 50 lõszeres heveder doboz
Ez az általános, de a harci lõszerkészlet szabadon változhat függõen a feladattól. Ha ellenséges páncélosra nem számítanak, akkor az APFSDS ill. HEAT-FS kárára vihet magával több HEF-FS-t (ez volt pl. Csecsenföldi háborúk esetén az általános, csak 5-6 APFSDS-t és ugyanennyi HEAT-FS-t vittek magukkal, a maradék HEF-FS volt). De persze vica versa is mûködhet, ha fõleg páncélosokra számítanak.
T-72B:
3VBM17 (BM-42) APFSDS: 8db a töltõberendezésben, 5 a küzdõtérben tárolva
3VOF36 (OF-26) HEF-FS 8db a töltõberendezésben, 5 a küzdõtérben tárolva
3VBK25 (BK-29) HEAT-FS 4db a töltõberendezésben, 10 a küzdõtérben tárolva
9M119 "Szvir" ATGM: 2db a töltõberendezésben, 3 a küzdõtérben tárolva
PKT: 8db 250 lõszeres heveder doboz
NSzVT: 1db 150 lõszeres és 3db 50 lõszeres heveder doboz
Ez az általános, de a harci lõszerkészlet szabadon változhat függõen a feladattól. Ha ellenséges páncélosra nem számítanak, akkor az APFSDS ill. HEAT-FS kárára vihet magával több HEF-FS-t (ez volt pl. Csecsenföldi háborúk esetén az általános, csak 5-6 APFSDS-t és ugyanennyi HEAT-FS-t vittek magukkal, a maradék HEF-FS volt). De persze vica versa is mûködhet, ha fõleg páncélosokra számítanak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61714
10--AK Rifle Magazines
Solicitation Number: W15QKN13T8513
Agency: Department of the Army
Office: Army Contracting Command
Location: ACC - New Jersey
.
.
.
The U. S. Army Contracting Command - New Jersey, Picatinny Arsenal, NJ, in support of the U.S. Army Research Development Engineering Command Armament Research Development and Engineering Center (RDECOM-ARDEC) and Several Program Offices, intends to issue a solicitation to all Basic Ordering Agreement (BOA) holders to procure the following:
1. 592,825 (approx) AK Rifle Magazines: 7.62x39mm Caliber, New Production, Steel, 30 Round Capacity
e.t.c.
Federal Business Opportunities
Most jöhetnek a konteók!<#hehe>
Solicitation Number: W15QKN13T8513
Agency: Department of the Army
Office: Army Contracting Command
Location: ACC - New Jersey
.
.
.
The U. S. Army Contracting Command - New Jersey, Picatinny Arsenal, NJ, in support of the U.S. Army Research Development Engineering Command Armament Research Development and Engineering Center (RDECOM-ARDEC) and Several Program Offices, intends to issue a solicitation to all Basic Ordering Agreement (BOA) holders to procure the following:
1. 592,825 (approx) AK Rifle Magazines: 7.62x39mm Caliber, New Production, Steel, 30 Round Capacity
e.t.c.
Federal Business Opportunities
Most jöhetnek a konteók!<#hehe>
#61713
Jellemzõen mennyit vittek volna ezekbõl? 3-4 darabot?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61712
Nem a löveg a probléma, hanem a vontatott. :) A nem vontatott pct löveget meg úgy hívják, hogy tank. Vagy ha valami teszkógazdaságos akartak volna akkor is valami önjáróban kellett volna gondolkodniuk. A páncéltörõ témában a mozgékonyság létkérdés.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61711
A szovjet gondolkodásmódra igaz volt, hogy párhuzamosan azonos feladatra több eszközt is rendszeresítettek sok esetben. Ha az egyik kudarcot vall (tervezési/gyártási/harceljárási okokból), a másik még ott lesz, hogy betöltse az ûrt.
Lehet, hogy a szovjetek még az 1970-es években is úgy vélték, hogy esetleg a pct. rakétákkal bármi lehet (pl. úgy hatékony védelmi megoldások), és akkor jól fog jönni a pct. vonatott löveg.
Lehet, hogy a szovjetek még az 1970-es években is úgy vélték, hogy esetleg a pct. rakétákkal bármi lehet (pl. úgy hatékony védelmi megoldások), és akkor jól fog jönni a pct. vonatott löveg.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#61710
Kb. a '70-es évek végére, '80-as évek elejére mondanám a második generációs rakéták tömeges elterjedését K-en és Ny-on egyaránt. A már eddig is kevés létjogosultsággal rendelkezõ vontatott páncéltörõknek ekkor végkép lejárt az idejük. Az oroszok valamiért tovább eröltették ezt a vonalat. A mai napig nem értem, hogy miért.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61709
Bár tudja a fene, 55-ben már fejleszthették a 115-öst, akkor jöhetett a T-12 55-ben. Nélunk aszem a 80-as évek elején jelent tán meg.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning–Kruger-hatás
#61708
Yupp, igazad lesz, a T-12 volt 1955-ben, az MT-12 csak 1970-ben jött, akkor viszont már volt 125-ös is... Így viszont még kevésbé értem. <#fejvakaras>
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!