Haditechnikai Topic

Az US ARMY-t ugyanakkor belülrõl rágta a légideszant, hogy márpedig az M551 gázos, vagyis nem is az M551, mert amúgy a jármû szuper, csak a Shillelagh rendszer való a kukába. Nosza, az M551 tornyába építettek kísérletképpen 105 és 120mm-es hk. lövegeket. Annyira bíztak a sikerben, hogy 1984-ben be is jelentették a dolgot. Hogy aztán egy év múlva ez is le legyen söpörve, mivel az M551 pótalkatrészek terén már korántsem állt jól, és az átalakítás túl sok pénzt igényelt volna, hogy a kongresszus támogatását elnyerhessék. Ezt a játékot amúgy az USMC is eljátszotta, õk is csináltak egy saját 105mm-es Sheridan változatot, de aztán ott is kihúzták a dugót...

Ekkor jött ugyanis a LAV-105 elképzelés, a LAV alváz adott, arra rakjanak egy alacsony nyomású 105mm-es löveget, és mindenki boldog lesz (persze azok nem annyira, akiknek majd ezzel kell az ellenség frontvonal béli harckocsijait leküzdeni). Az US ARMY megkapta az ukázt, hogy az USMC által indított programba csatlakozzon be, és azt rendszeresítse, ha elkészül. De a LAV-105 jött, majd távozott, az örök vadászmezõkre. Ekkor még egy pillanatra képbe került a svéd IKV-91 könnyû harckocsi, 105mm-es löveggel. De csak azért, hogy balra el távozzon a képletbõl...

Újfent feltámasztották tehát a könnyû légideszant harckocsi programot, most éppen XM4 Airborne Gun System (AGS) név alatt. Az AAI indult a már kézben lévõ RDF/LT-vel, a Caddilac a Stingray exportra tervezett harckocsi egy változatával, ez az nem túl ísmert, alapjában véve konvencionális, 105mm-es löveggel szerelt jármû Thaiföldön kívül senkinek sem kellett, a Teledyne-Continental a TCM-20 egy torony nélküli, két fõs személyzetû, 105mm-es alacsony nyomású M68 löveggel felszerelt harcjármû volt, míg az FMC a CCV-L jármûvel pályázott, utóbbi a Stingray-hez hasonló, konvencionális, de automata töltõs, így csak három fõs személyzetû jármû volt, 105mm-es XM35 löveggel, az utomata töltõben 21, ezen kívül további 9 lõszeres lõszerkészlettel. A program némi vargabetût írt le, majd 1992-ben XM8 néven futott tovább, immár úgy, hogy az FMC tervét fogadták el.

Az XM8 (nem hivatalos neve: Buford) program szépen haladt elõre, ez is három páncélzati szinttel rendelkezett, az alap 19 tonnás jármû csúzlik ellen, a max. 25 tonnás tömeggel pedig max. szembõl 30mm-es gépágyúk ellen védett. Hat (más források szerint nyolc) teszt példány épült belõle, és 1996-ban már meg is rendelték, hogy az idõközben kivont M551-esek és a HMMWV-TOW-ok helyét betöltse. De 1997-ben ez a program is zátonyra futott. Az indokokat nehéz követni, sokak szerint az új US ARMY fõmufti, Shinseki tábornok nyírta ki, hogy a megálmodott (késõbbi Stryker) gumikerekes jármûcsaládját ne veszélyeztesse, mások szerint a jármû nem felelt meg továbbra se a valódi igényeknek, hiszen az M35-ös löveg se volt alkalmas egy T-80B vagy T-90 tornyának átlövésére, így tehát harcképessége eléggé vitatható a fõ feladata terén.


Az XM8 AGS Level3 páncélzati blokkokal

Akárhogy is, az AGS nevet megváltoztatták MGS-re (Mobile Gun System), ám immár a Stryker-105 másodneve lett (ez nem hivatalos név persze, nyilván durván hasonlítana a jó másfél évtizeddel korábban lelõtt LAV-105-ös programra 😄), amely nem volt más, mint az XM4 programba benevezett TCM-20 torony nélküli lövege rászerelve a Stryker alvázára. A programot sok-sok kritika érte, a szûkös beltér miatt, a löveg nem elégséges páncéltörõ képessége miatt (hiszen ezzel sem fognak T-90-esekre vadászni, ezt elvileg a Stryker ATGM változat végzi - a jó öreg TOW rakétákkal). De tetszik-nem tetszik, a Stryker Brigade-ok és az Airborne egységek is ezt kapták.


Stryker MGS, felcicomázva

Aztán jött a vargabetû V2.0, ugyanis az MGS nem megfelelõ terepjáró képessége miatt a légideszantosok szeretnék mégis inkább az M8 Buford-ot vissza. Könyörögtek, fenyegettek, végül annyi lett, hogy elkészült az M8 „Thunderbolt”, egy jármû, ami eredetileg az FCS részére indult tesztjármûnek, a 120mm-es XM291 löveggel felszerelve, automata töltõberendezéssel, kerámia-kompozit páncélzattal. De a „Thunderbolt” sem jön továbbra sem, a legutóbbi hír az, hogy a Stryker ICV-k (a sima APC változat) kaphat esetleg 30mm-es gépágyút.

És akkor most kanyar vissza az eredeti kérdéshez. A fõ probléma persze az, hogy akarnak egy könnyû páncélozott jármûvet, ami képes két vállra fektetni egy modern „teljesértékû” harckocsit (MBT-t). Ehhez viszont nagy „bumm” kell, az meg nincs ingyen, nagy reakcióerõk, nagy tömeg, nehéz és nagy lõszer. A vicces az, hogy a franciáknál végig volt ilyen, az ERC 90 és az AMX 10RC képében, ami egy felderítõ jármû lenne, persze ki mondta, hogy a felderítõknek olyan fegyvere kell, hogy legyen, hogy szükség esetén átlõhesse a potenciális ellenfél bundáját?

Az olaszok is megcsinálták a saját változatukat, B1 Centauro néven, 8x8-as alvázon, 105mm-es löveggel. A 105mm-es löveg persze továbbra is csak a második vonal beli egységek ellen hatásos, és a páncélzata is alapból szembõl a 25mm-es, kiegészítõ páncélzattal a 30mm-es lõszerek ellen véd. Aztán csináltak belõle egy 120mm-es L/45-ös löveggel szerelt változatot, amely szembõl már a 40mm-es magokat is megfogja. Igaz Ománon kívül senki sem volt vevõ rá, viszont a Centauro-ból vett pár darabot az US ARMY, hogy tapasztalatokat szerezzen a Stryker MGS-hez, és az oroszok is megvizslatták közelrõl.


A B1 Centauro 120mm

Azok az oroszok, akiknek ott van a direkt légideszant 2Sz25 Szprut-SzD, egy BMD-3 alvázra épített 125mm-es pct. Löveg, és szembõl a 23mm-es lövedékek ellen véd – máshonnan max. 7,62mm-esek ellen. De arról is ellentmondásosak az információk, hogy most a 2Sz25 sorozatban gyártják, vagy leállították a gyártását. Ez viszont kifejezetten légideszant-harcjármû.

És itt jutottunk el a PL-01 konceptig. Ami szintén 120mm-es löveggel rendelkezik (majd), legalábbis a legutóbbi információk szerint. Viszont kérdés, hogy merre tovább. Igazából már 20 éve ott voltak a 140mm-es lövegek, a jelenlegi 120mm-es L/55-ösökhöz képest 1,2-1,4x torkolati energiával. De senki sem erõlködik, hogy megtegye ezt a lépést. Talán majd ha jön az Armata...

Hogy van-e életképes könnyû páncélvadász / tûztámogató elképzelés? Nehéz megmondani. Jelenleg senki sem akar a „komoly” versenyzõk közül lemondani a „valódi” nehéz harckocsikról (mert az Armata is bõven 50 tonna felett lesz, ez borítékolható). Úgy tûnik aféle segéd, második vonalbeli erõknek elmennek az ilyen Stryker MGS szintû jármûvek, de a CV90-120 sikertelensége szerintem azt mutatja, hogy senki sem fogja a „teljes értékû” harckocsijait ilyen könnyû harcjármûvekre cserélni....

A tehetõsebb országok a harckocsik mellett tartanak könnyû, mozgékony önjáró páncéltörõ egységeket, a többség viszont marad inkább a páncéltörõ rakétáknál. Olcsók (legalábbis egy Stryker MGS-hez viszonyítva), és a megfelelõ páncéltörõ képességet biztosíthatják szükség esetén akár egy APC / IFV számára is. Akkor minek egy dedikált jármû?

"Dehogynem, csak gondold el, hogy a Vietnami háborúban a Vietcong harcol M16-osokkal, és az US ARMY AKM-47-esekkel... 😊"

Elõferdült az 😛

Az mekkora érv a tyúktól, hogy ha nem annak a fegyvere van a kezében aki fizeti, olyan hülye lesz, hogy az ajtót alig tudja kinyitni 😊
Nem csodálnám, ha amerikai katonák tömegestõl dobálnák el a fegyvereiket 😊

Köszönöm az infókat, ment a plusz mindkettõtöknek! 😊

Véleményem szerint egy ilyen kis kaliberû AT löveg nem állja meg a helyét. Egy MBT-vel szemben, egyszerûen túl gyenge, de egy jó páncéltörõ rakéta még mindig hatékony. Ha meg nem MBT ellen kell akkor bõven elég a kisebb 35-40 mm-es kaliber is.

Ha ez az ARES féle 75 mm-es az XM-274, akkor kicsit túlzó megállapítás, hogy a 105 mm M774-el egyenértékû. Igazából a közelében sincs.
Nem sok mindent lehet találni róla, de a tank-net-en annyit írnak, hogy az ARES 75 mm-esének a 76 mm-es verziója az M41D harckocsiba lett beépítve 76 mm M-32 néven. Ez a löveg egy 1433 m/s csõtokolati sebességû M464 típusjelzésû APFSDS lövedéket használt, pár helyen olvasni olyat amely szerint az átütése 230 mm 2 km-rõl. Ez függõleges RHA páncélzatra értendõ.
Ugyenezen az oldalon (itt) az Odermatt-egyenlettel szórakoznak a fiúk és modern lövegek átütéseit számolgatják, többek között a 76 mm M-32-ét is.
Ezen egyenlet alapján ezt hozták ki: 2km távolságnál 23 cm +/-3 cm 0°-ra és 12 +/-2 cm 60°-ra. Illetve említenek egy optimalizált lövedéket ami 4 és 2 cm-el nyújt jobb teljesítményt ugyanekkora távolságból ugyanilyen szögek esetén.
Most abba ne menjünk bele, hogy mennyire pontos (elég árulkodó az a +/-) ez a közelítõ egyenlet, mivel elég sok mindent kéne pontosan tudni a lövedékrõl és a célpont tulajdonságairól, ami szerintem itt nincs beleszámítva. De ha elfogadjuk ezeket az átütési értékeket, akkor is azt látjuk, hogy nem túlságosan erõs. Pláne, ha azt nézzük, hogy ez már '70-es évek vége '80-as évek eleje. Ezek az értékek RHA-ra vonatkoznak, rétegelt és egyéb modern páncélzat ellen még tovább csökkennének a számolt értékek. Ez már az alap T-64 ellen se nagyon lenne elég. Tényleg csak az akkor már réginek számító T-54/55/62 harckocsik ellen hatékony szembõl.

Viszont a löveg a leírás alapján igen nagy tûzgyorsaságú és alkalmazható légi célok ellen is. De nagy a kopása, emiatt gondolom kicsi az élettartama. Nem csoda hogy nem rendszeresítették a '80-as években.

Dehogynem, csak gondold el, hogy a Vietnami háborúban a Vietcong harcol M16-osokkal, és az US ARMY AKM-47-esekkel... 😊

Hallottam már cifrábbat is...

Bullpup: Értem én, hogy mindenki a saját pukkáját akarja eladni, de GIJoe hatékonyságán sokat nem javít a pukka.

Erõt veszek magamon, és begépelem újra. Azért annyit elõjáróban: az ARES 75mm-es lövege annyira azért nem volt hú, de világverõ, sajnos sok hasonló "szép múltú, meg nem valósult" elképzeléshez hasonlóan az idõ múltával elkezdenek a valósnál többet belelátni a "mi lehetett volna belõle" szinten...

A T-72 témáról: én úgy tudom, hogy csak "sima" mezítlábas, elsõ szériás, export T-72A ellen tesztelték, se késõbbi, jobb minõségû réteges páncélzat (Dolly Parton), se T-80 ellen nem. Az USMC elemzése szerint a második vonalbeli T-55/-62-es ellen lehetett volna használni, a frontvonalbeli szovjet egységek ellen nem.

Anno meg nem erõsített pletykák szerint valamelyik hülye sorállományú fordítva fogta az RPG-t, és hátrafelé belõtt az erdõbe.
Úgy rémlik a '90-es évek elején Hmvhelyen, illetve a dóci lõtéren történt.
Nem tudom, hogy mi igaz belõle, mi nem...

Nekem elég lenne az M16 is, csak lehetne tartani (a tyúk is jöhet(ne) mellé...)

Bwahaha... Link

Szerk.: Sajnos az SG videóbeszúrása csak a Youtube-al mûködik, liveleak-el nem. : - Cifu

Why You Need a Bullpup

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Kellemetlen de nem vészes ha arcon talál a hüvely. A videó szerint. Én nem akarom kipróbálni. Ha tudnám se.

Az FN F2000 megoldása nekem akkor már szimpatikusabb...
Lehet, hogy megvan az FN F2000-nek is a helye. De én nem fogadnék rá. Ez most metafora volt. Nem érzem benne azt, hogy arra készült, a mocsokban is mûködjön egy lökött katona kezeiben. És ugye a tár, amirõl írtam.

@Cifu: Remélem majd egyszer azért elolvashatom az írásodat. 😊 És persze, hogy megállná-e a helyét a mai körülmények között, persze modernizált ágyúval.

Például az olyan "innovatív" tankon, mint a lengyel PL-01-re is újíthattak volna valamit az ágyúval kapcsolatban. Egy ARES ágyú modernizálva elég új lenne. 😊 A kisebb ûrméretû lövedékeknek több elõnyük is lenne nem? Fõleg ha "hypervelocity". 😊

Azt olvastam valamely fórumon, hogy az ARES 75mm képes volt 2000m-rõl kilõni a T-72-est face-to-face, és azt hogy 4000m-rõl elkap egy Hind-et(repülve), egy tárból.

Ha ezek igazak volnának, akkor azért egy elég király ágyúról lenne szó. Fõleg, hogy a hordozó platform, mint a HIMAG, ami kicsi volt, gyors és 14t körül mozgott, így légi szállításra is alkalmas volt, eléggé olyan "üss és fuss" tanknak tûnik, mint a világháborús Hellcat.

Az biztos, hogy a Tavor hüvelyterelõje jól van megoldva, de azért én nem mernék vele bal kézzel lõni, ha megnézed, minimálisan az arca elõtt repül el a hüvely. Egy kicsit jobban befordítja véletlenül a vállát, és máris arcon csapja. Persze, nem biztos, hogy megsérül, de azért köszönetet sem fog mondani érte, az is tuti...

Az FN F2000 megoldása nekem akkor már szimpatikusabb...

Inkább spoilerezek. 3 részt emeltem ki a videóból. Remélem sikerült, mert nézhettem végig a régi videóit. De van olyan videója is, amin AUG-al lõ bal vállból. Szájon vágja a hüvely de nem sérül meg, lõ tovább. Viszont van AUG-ra kiegészítõ terelõ(?), jobbos fegyverre, ha bal vállból lõ valaki, akkor nem vágja arcon a hüvely.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

A videók szerint a TAVOR-al gond nélkül lehet bal vállból lõni.

Bal kezes zártömbbel és átalakítással. Vagy létezik olyan videó, ahol jobb oldali hüvelykivetésû TAVOR-al lõnek bal vállból? Mert én találtam ilyet például, ahol fél kézzel (!), egyenesen állva valóban lehet a másik kézzel lõni, de a biztonság kedvéért annak is védõmaszk van az arcán, aki ezt bemutatja. 😊

Ezek szerint az FN F2000 frappáns megoldást talált egy nem égetõ problémára.

Nem égetõ probléma? Amikor az SA80 szériával csak jobb kézzel lehet lõni? Amikor az összes Bull-pup fegyver vagy bal, vagy jobb kezes alkalmazással használható átalakítás nélkül? Mert az F2000-el átalakítás nélkül válthatsz kezet.

OFF

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

A VP70 a tipikus esete annak, hogy egy amúgy nagyon jó fegyver rossz idõben kerül a piacra.

És milyen igaz! Majd a US Colonial Marines fogja rendszeresíteni. Soká fog eljönni az ideje. 😊

A G36 felhúzókarja mellé tedd oda az FN F2000 hüvelykivetõ-alagútját, vagy a Beretta ARX-160 pár mozdulattal való átszerelhetõségét jobb vagy bal kezessé, de lehet emlegetni az An-94 kétlövéses rövid sorozatát, amihez egy acélkábeles, trükkös zárszerkezetet használ. Ezek így fejbõl...

FN F2000-re számítottam. Abba csak az eredeti STANAG tárat lehet betenni. Semmi mást. Közben USA + Izrael erõi veszik a P MAG-ot. Szerintem a példájuk ragadós lesz. A videók szerint a TAVOR-al gond nélkül lehet bal vállból lõni. Ezek szerint az FN F2000 frappáns megoldást talált egy nem égetõ problémára. ARX-160 dettó. Tud jobbra és balra hüvelyt kivetni. De nem is bull pup felépítésû. Azért a németek felhúzókarja jobb, mint az olaszoké. Oké, végül is lehet frappánsnak nevezni ezeket.
De szerintem az An-94 az egyetlen ezek közül, ami olyan elõrelépés, aminek van értelme. De annak szó szerint és átvitt értelemben nagy ára lett, és csak gyakorlott lövész tudja az elõnyét kihasználni olyan szituációban, amire a valóságban kicsi az esély.

Összességében kell nézni.
Mindent. A Glock ott van a piacon, ahol a helye van. Ha a rendõrségre Glockokat akarnának rásózni, Simonyi Ottó azt nem fúrná meg. Ebben biztos vagyok.

Minden poszt elõtt vágólapra mentem amit posztolok, biztos ami biztos.

OFF

Nagy levegõ, nyugalom, átgondol, és újra nekiveselkedik .. 😊) Legalábbis én így csináltam, amikor 3 óra munkám tûnt el az éterben este 23 órakor másnap reggel 9 órás leadási határidõvel egy fél soros hibaüzenet miatt.. kicsit .. ideges voltam .. 😊

y

Írtam egy jóóóóó hosszú hsz.-t a 75mm-es ARES történetével, arról, hogy miért nem kellett elõször az US ARMY-nak, majd az USMC-nek, végül hogy került a tajvani M41D Walker Buldogokra egy változata, aztán arról, hogy miért döntött szinte mindenki inkább a pct. rakétákkal felszerelt könnyû jármûvek mellett a könnyû harckocsik helyett.

Aztán eme szöveg szépen elveszett, mikor egy óvatlan kattintással "kinyírtam"...

Azért ez nem ilyen egyszerû. Például az F88 Austeyr-t a Lithgow Small Arms Factory gyártotta Ausztráliának. Pedig az lényegében Steyr AUG.

Természetesen akadnak ilyen megoldások is, amikor a tenderkiíró eleve egy licenc-t akar csak venni. Ettõl persze a mondatom még áll, ahol gyártási kapacitás is kell, az egy külön tészta... Márpedig azért az országok többsége így gondolkodik.

Még most sem kétkezes a tárkioldója.

Valóban nem, de a Gen4-eseknél már cserélhetõ jobb vagy bal oldalra. Amúgy én anno a Gen1-el még úgy lõttem, hogy egy szintén bal kezes lövõ megmutatta, hogy a lövõ kéz (tehát a bal kéz) mutató újjával hogy lehet a tárkioldót mûködtetni. Nem mondom, hogy elsõre természetes volt, de teljesen mûködõképes megoldás, és kis gyakorlással elsajátítható.

Szerintem az, hogy valami nagyon-nagyon jó az még mindig nem garancia, hogy kell. Gyakran sem az "egyszerû emberek" sem a szervezetek szakértõi/döntéshozói nem ismerik fel vagy látják be. Személyesen nem ismerem, de az írások alapján a VP70 szerintem ma is nagyon-nagyon jó szolgálati fegyver lenne. Amennyit tudok róla, a legjobb. Aztán csak egy nagy bukta.

A VP70 a tipikus esete annak, hogy egy amúgy nagyon jó fegyver rossz idõben kerül a piacra.

Amúgy ott van a HK-tól akkor már a P7, ami ugyanarra a biztosítási problémára jelent megoldást, amiben a Glock nagyott alkotott. Ugyanis a Glock legnagyobb újítása az elsütõ-billetnyûbe épített biztosítókar. Ezek mellett persze jól megépített, könnyû, mûanyag tokos pisztoly, és nem több...

Mi lenne frappáns? Nekem a G36 felhúzókarja annak tûnik, de aztán évtizedeket megyek vissza az idõben, mire találok valamit, ami frappáns, de az meg nem kellett a piacnak. De várjunk! Az MP9 markolata igen is frappáns. (Köszönhetõen a Steyr-nek.) Jobb, mint az UZI-ké.

A G36 felhúzókarja mellé tedd oda az FN F2000 hüvelykivetõ-alagútját, vagy a Beretta ARX-160 pár mozdulattal való átszerelhetõségét jobb vagy bal kezessé, de lehet emlegetni az An-94 kétlövéses rövid sorozatát, amihez egy acélkábeles, trükkös zárszerkezetet használ. Ezek így fejbõl...

Szóval, vannak pisztolyok, amiknek alacsonyabban van a csöve, ezért kisebb erõkar, kisebb nyomaték jelentkezik lövésnél. Kevesebb alkatrészbõl épülnek fel, és full kétkezesek.

Összességében kell nézni. Roppant megbízható, strapabíró, ergonomikus (ok, kétkezes tárkioldója tényleg nincs), ugyanakkor viszonylag olcsó fegyverrõl beszélünk. Vannak nála jobbak, fõleg most, de ami árban versenyképes, azok általában Glock másolatok, amik pedig jóval többet nyújtanak valamiben (pl. HK USP), azok meg más árkategóriában mozognak...

Szerinted ideális esetben lehet ebbõl sorozat gyártás? A lengyelek tudják finanszírozni? Megvan a tudásuk hozzá? Nem vagyok képben, de kb a lengyel 72-rõl tudok, mint hk. gyártás. Megéri egy középhatalomnak fejleszteni. Nem lenne egyszerûbb venni valamit, bármit.

Hogy sorozatgyártás lesz-e, az inkább politikai/gazdasági kérdés. El tudom képzelni a lengyelekrõl, hogy megcsinálják, és sorozatba gyártják majd, de azért ott sem fenékig tejfel az élet, szóval én adok rá egy 50% esélyt, hogy sorozatba kerül.

Know-how terén a helyzet faramuci, a lengyeleknek évtizedes hagyományaik vannak harcjármû gyártás terén, de igazán elõremutató dolgot nem tettek le az asztalra eddig.

A BAe pedig feltehetõen azért tûnt fel a színen, mert van tudása, és ugyanakkor örül a lengyelek pénzének...

Az utolsó mondatra a válasz nem egyszerû. Elõször is mit veszel? A PL-01 nem "teljes értékû harckocsi", szembõl is csak 30mm-es gépágyú lõszer ellen véd. Szóval nem a Leopard-2 kategória, hanem inkább a CV90-120 kategóriája lenne - ami lassan egy évtizede várja a megrendelõket, sikertelenül...

Mennyire drága egy harckocsizó kiképzése? Mekkora értéket képvisel pénzben. (Az ember életet félretéve.)

Nehezen megfogalmazható, ha nem mondod meg, milyen ország harckocsizójára gondolsz. Jó tizen éves adatok rémlenek az US ARMY-tól, ott egy parancsnok kiképzésére 400,000US$, egy irányzó kiképzésére 250,000US$, egy sofõr kiképzésére 100,000US$, egy töltõkezelõ kiképzésére 75,000US$-t állapítottak meg (a számok fejbõl vannak, de a nagyságrend stimmel szerintem ma is).

Haver mondta, hogy a nem rossz P226 már-már pilóta vizsgás hozzá képest.

Van neki egy fesztelenítõje és egy szánakasztója egymás mellett. Mikor a jugoszláv CZ lemásolta, akkor a két funkciót egy karocskába egyesítették. Szóval két funkciója lett egy kezelõszervnek. CZ 99-nek nevezték el a pisztolyt.
Amikor a NATO gépek uralták Jugoszlávia egét és lelõttek egy Mig-29-est, és a pilóta katapultált, akkor egy CZ 99 volt nála. TOP GUN vagy Aranysas írta.

Bár ahogy látom, van ott minden.



Y

Hmm, a kenyai bakák Scar-okkal mászkálnak? 😊 A sisakuk mondjuk idejétmúltnak tûnik.



http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?230658-Today-s-Pix-Monday-September-23rd-2013

Y

Én is fotel harcos vagyok. :-) Csak látom, te a maroklõfegyverekben képben vagy. Nekem a Glockban az tetszik, hogy egyszerû a kezelését tekintve. Haver mondta, hogy a nem rossz P226 már-már pilóta vizsgás hozzá képest.

Szerintem maroklõfegyvernél nincsenek csodák a - jó értelemben véve ! - egyszerû harcosoknál. Egy rendõrnél szvsz sokkal többet számít a gyakorlás, mint a fegyver. Szerintem.

Volt egy kísérleti harcjármû a '70-es években, HIMAG volt a neve. ARES 75mm-es "hypervelocity AT" ágyú volt rajta, auto-loaderes, dobtáras volt, táranként 4 lõszerrel. Azt olvastam hogy a 75mm APFSDS, nagyjából egyenlõ átütéssel rendelkezett mint a 105mm M774 APFSDS (M60MBT).
" rel="ugc nofollow noopener noreferrer">Forrás

Lehetne esélye egy hasonló, modernizált koncepciónak a mai körülmények között?

A Glocknál mire gondolsz a "nem a legjobb a maga kategóriájában, de amire való, arra elég jó" alatt?

Elõrebocsájtom, hogy nem használok fegyvert, csak olvasgatok. Emellett a legjobb az egy szubjektív vélemény. Tehát igazából nem is létezik.
Szóval, vannak pisztolyok, amiknek alacsonyabban van a csöve, ezért kisebb erõkar, kisebb nyomaték jelentkezik lövésnél. Kevesebb alkatrészbõl épülnek fel, és full kétkezesek.
A Glock-ra ipar épül, cserélik a gyári mûanyag irányzékot és rugóvezetõt. Talán mondható, ez alap a civileknél. Hirtelen ennyi jutott eszembe.

A Glocknál mire gondolsz a "nem a legjobb a maga kategóriájában, de amire való, arra elég jó" alatt?

(Bocs hogy soha nem férek bele egy válaszba.)

"Még most sem kétkezes a tárkioldója" ??<#wilting>

A jelentõs mennyiség annyit tesz, hogy ha XY ügynökség, hadsereg, fegyveres testület tendert ír ki, hogy kell Z ezer mennyiségû lõfegyver, akkor ott a B&T nem is fog elindulni, hiszen tudja, hogy esélye sincs...

Azért ez nem ilyen egyszerû. Például az F88 Austeyr-t a Lithgow Small Arms Factory gyártotta Ausztráliának. Pedig az lényegében Steyr AUG.

Csakhogy a Glock egy nagyon-nagyon jól megtervezett fegyvert dobott a piacra

Még most sem kétkezes a tárkioldója. Meg Wilhelm Bubits átment a Steyr-hez, és csinált egy majdnem ugyanolyan pisztolyt, aminek (emlékezetem szerint) kevesebb alkatrésze van, mint a Glock-nak. Ez csak 1, amiben felülmúlja a Glock-ot.
Szerintem az, hogy valami nagyon-nagyon jó az még mindig nem garancia, hogy kell. Gyakran sem az "egyszerû emberek" sem a szervezetek szakértõi/döntéshozói nem ismerik fel vagy látják be. Személyesen nem ismerem, de az írások alapján a VP70 szerintem ma is nagyon-nagyon jó szolgálati fegyver lenne. Amennyit tudok róla, a legjobb. Aztán csak egy nagy bukta.

nagyon jó marketinggel nyakon öntve nagyon jó idõben

Ezt nem tudom. Például a Norvég hadsereg gyorsan megvette a Glock 17-est, de a DOD-al nem jött össze az üzlet. Azért azt hiszem ez inkább a DOD sara. Persze, könnyen meglehet, hogy a Glock pisztolyok a példák rá, mi az jókor jó helyen lenni, és akkor beindul az üzlet. Szerintem nem a legjobb a maga kategóriájában, de amire való, arra elég jó.

Továbbá ne feledjük, hogy igazán frappáns megoldásokat nem mutattak fel

Mi lenne frappáns? Nekem a G36 felhúzókarja annak tûnik, de aztán évtizedeket megyek vissza az idõben, mire találok valamit, ami frappáns, de az meg nem kellett a piacnak. De várjunk! Az MP9 markolata igen is frappáns. (Köszönhetõen a Steyr-nek.) Jobb, mint az UZI-ké.

Félreértés ne essék, én is kalapot emelek a B&T elõtt, csak azért ez még kb. az a szint, mint az USA-ban a KAC vagy ami anno Finnországban a Valmet volt. A Valmet kitörtne a nyakát a piaci versenyben, a KAC pedig továbbra is csak próbálkozik kitörni a középszintû fegyvergyártók világából.

Mert igazán jó fegyvert csak a germánok tudnak csinálni. 😊 De az oroszok meg a csehek is dobogósak. Nemrég olvastam, hogy a CZ gyárat nyit Brazíliában.

Mennyire drága egy harckocsizó kiképzése? Mekkora értéket képvisel pénzben. (Az ember életet félretéve.)

Szerinted ideális esetben lehet ebbõl sorozat gyártás? A lengyelek tudják finanszírozni? Megvan a tudásuk hozzá? Nem vagyok képben, de kb a lengyel 72-rõl tudok, mint hk. gyártás. Megéri egy középhatalomnak fejleszteni. Nem lenne egyszerûbb venni valamit, bármit.

Érdekes, hogy a lengyelek mennyire nyomulnak páncélosok terén. Az elgondolásuk amúgy többé-kevésbé követi a "hagyományokat", kerüli a látványos, új innovációkat (pl. nem is akarnak 120mm-es fõfegyverzet fölé menni), amiket itt bemutattak, azok már évek óta szerepelnek a különféle tervekben, prototípusokban.

A nagy kérdés az lesz, hogy valóban sikerül-e sorozatba ültetni a technológiákat.

Illetve ami még komoly kérdés, hogy vajon a PL-01 csak egy újabb nekifutás a "könnyû harckocsi" koncepciónak, amit már jó ideje próbálgatnak (legutóbb ugye az US Army a FCS program keretében), vagy valóban elfogadják a hadseregek azt, hogy a "pajzs" jelenleg kihívásokkal küszködik a "kard"-al szemben, és inkább nem erõltetik tovább a nagy méretû, 50+ tonnás harcjármûveket. Ami azért tûnik érdekesnek, mert ugye az oroszok az Armata-program keretében továbbra is a "teljes értékû harckocsi" mellett kardoskodnak jelenleg...

A jelentõs mennyiség határozatlan szám.

A jelentõs mennyiség annyit tesz, hogy ha XY ügynökség, hadsereg, fegyveres testület tendert ír ki, hogy kell Z ezer mennyiségû lõfegyver, akkor ott a B&T nem is fog elindulni, hiszen tudja, hogy esélye sincs...

GL-06; APR Sniper Rifle; MP9 rendszeresítése rendvédelmi szerveknél, hadseregeknél.

Majd ha a Svájci hadsereg nem Sig-Sauereket fog rendszeresíteni, akkor beszélhetünk komoly eredményrõl. Számtalan kissebb gyártó létezik a világon, soknak van saját tervezésû fegyvere is, általános szabály viszont, hogy katonai fegyvereknél egy kisebb ország esetén a gyártó ország hadserege határozza meg azt, hogy mennyire tud egy fegyvergyár érvényesülni, lásd Beretta - Olaszország, CZ - Csehország, stb.

Az, hogy pár száz darabos értékesítésekkel büszkélkedhetnek az szép eredmény, de csak a maguk szintjén...


Glock mûanyagot fröccsöntött fémdarabokra, aztán egyszer csak csinált egy pisztolyt a semmibõl és megszerezte a piac egy jelentõs részét. Elõtte egy lõfegyvert se csinált.

Csakhogy a Glock egy nagyon-nagyon jól megtervezett fegyvert dobott a piacra nagyon jó marketinggel nyakon öntve nagyon jó idõben (1980-as évek). A B&T egy olyan idõben van viszont, amikor a fegyverpiac eléggé telített, és minden komolyabb megrendeléséért öldöklõ harc folyik. Továbbá ne feledjük, hogy igazán frappáns megoldásokat nem mutattak fel - jó iparosmunkát igen, de ez még korántsem garancia a sikerre...


Félreértés ne essék, én is kalapot emelek a B&T elõtt, csak azért ez még kb. az a szint, mint az USA-ban a KAC vagy ami anno Finnországban a Valmet volt. A Valmet kitörtne a nyakát a piaci versenyben, a KAC pedig továbbra is csak próbálkozik kitörni a középszintû fegyvergyártók világából.

.. csak még nem létezik 😊

Y

A lengyelek "Komondora" jól néz ki és jobba a reklámvideója is.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

azért továbbra is mikro vállalkozásnak minõsül

Hát ez az érdekes bennük.

és aligha lenne képes egy valóban jelentõs mennyiségû megrendelést teljesíteni.

A jelentõs mennyiség határozatlan szám.

A "hogy nem tudják lenyomni a nagyok" kérdést pedig nem értem.

GL-06; APR Sniper Rifle; MP9 rendszeresítése rendvédelmi szerveknél, hadseregeknél.

Ha végiggondolod, a "nagyok" messze a B&T felett állnak, mind know-how terén

Glock mûanyagot fröccsöntött fémdarabokra, aztán egyszer csak csinált egy pisztolyt a semmibõl és megszerezte a piac egy jelentõs részét. Elõtte egy lõfegyvert se csinált.

azért a B&T még nem állt neki saját lõszert kifejleszteni, mint egy FN vagy HK

Mert minek is? Már így is túl sok van lõszerekbõl.

mind gyártókapacitás, mind nemzetközi kapcsolatok terén.

Na ez az! Mindezek ellenére rendszeresítik a fegyvereiket, államok veszik meg. Valamilyen teszten át kell esniük, amit a vevõ végez el, hogy lássa, mit vesz. Sokan úgy látták, érdemes megvenni. És nem hiszem, hogy Svájc, vagy egy kanton elment lobbizni a sikerért. De ki tudja, talán a BT Davosban rendezett a vevõknek termékbemutatót, meg egy kis síelés. 😊

Õõõõ.....

A B&T úgy indult, hogy hangtompítókat terveztek és gyártottak, a HK csõre szerelhetõ (tehát nem gyárilag hangtompítós, mint az MP5SD) hangtompitóit a B&T gyártja 20 éve.

Ebbõl lett aztán egy kísérleti fegyvergyártás, mikor a Steyr úgy döntött, hogy a TMP gyártását a minimális érdeklõdésre való tekintettel leállítják, és mivel a B&T velük is kapcsolatban volt, ezért õk kísérletképpen megvették a lincenc-t.

Ezzel együtt is bár a B&T szépen lassan fejlõdik (jelenleg a honlapja szerint "kevesebb, mint 50" alkalmazottja van), azért továbbra is mikro vállalkozásnak minõsül, és aligha lenne képes egy valóban jelentõs mennyiségû megrendelést teljesíteni.

A "hogy nem tudják lenyomni a nagyok" kérdést pedig nem értem. Ha végiggondolod, a "nagyok" messze a B&T felett állnak, mind know-how terén (azért a B&T még nem állt neki saját lõszert kifejleszteni, mint egy FN vagy HK), mind gyártókapacitás, mind nemzetközi kapcsolatok terén.

Amit ismertem az tetszet, de ez a micro reddot gránátvetõre. :-)

Prototípusok:
APC556
Lõszer: 5.56x45mm


Félautomata változata:
APC223
Lõszer: .223 Remington (gondolom)



APC300
Lõszer: .300 Whisper

gránátvetõ
GL-06
Lõszer: 40mm x 46

pdf dokumentum
Ilyet kapott a magyar rendõrség is. A 2006-os eseményekbõl okultak.

APR Sniper Rifle
Lõszer: 7.62x51mm NATO/.308 Winchester & .338 Lapua Magnum
Rendszerben: Luxemburg; Szingapúr; Tunézia

Aztán ott vannak a félautomata karabélyok pisztoly lõszerekkel:
TP9 Carbine

TP9 Pistol

BT-96, ami kilóg a sorból, a félautomata HK MP5

MP9 Submachine Gun a továbbgondolt Steyr TMP
Lõszer: 9x19mm & wikipédia szerint + 6.5×25mm CBJ és talán .45 ACP
Rendszerben: India; Indonézia; Makaó; Portugália; Svájc; Thaiföld. Ezt írja a wikipédia. De emlékszem, hogy láttam másokon is. A szlovák BV-sen vagy rendõrön, belga rendõrön.

pdf dokumentum

Érdekes, mit ért el 1991 óta a Brügger & Thomet. Német nyelvterületen a nagyok árnyékában, mint a SIG, HK, Steyr. A wiki szerint csupán 30 alkalmazottja van a cégnek.
Csak a gyalogsági fegyverekre fókuszálok a széles termékpalettájukból:

Pisztolykaliberû fegyverek

APC Carbine
Lõszer: 9x19mm & .45 ACP

pdf dokumentum

Hollandok értékesitenek 44db cv9035nl-est plusz pártucatot az anti-tank-osított Fennekjeikbõl is . /via shephardmedia.com/
Remélhetöleg nem a románok vagy a lengyelek fogják megvenni ezeket is ..

Meglehetõsen impresszívek a HK új festései:







Érdekes a G36 új válltámasza is. Az A2 verziónál ha jól tudom, a csövet körülvevõ részt is aluminiumra cserélték, hogy ellenálóbb legyen a hõterheléssel szemben.

Y