Haditechnikai Topic

Azért ragaszkodtak hozzá a nehéz harckocsiknál, mert akkoriban ez adta a legjobb védelmet. Nagy LOS értékeket lehet elérni vele és kb a torony elejéig a harckocsitest oldalát is ez adja, míg a hagyományos "ék" orrnál az már ténylegesen is az oldalpáncélzat ami nagyságrenddel gyengébb mint a homlokpáncél.

Elég sok volt az olyan ami nem csuka-orral rendelkezett és nem kapcsolható a felsoroltakhoz:
Eredetileg a cseljabinszikiek IS-3-asa is hagyományos orral épült meg, IS-2, Object 252/253 (IS-6-osok), Object 701-esek mind a 6 verziója (legvégsõ az IS-4), Object 140, Object 416 (bár ez nem minõsül harckocsinak), Object 430/2/4.
A következõek pedig elliptikus orral rendelkeztek: Object 277/278/279/770, Object 907.

Tulajdonképpen az IS-3, majd az 1945-ös nehéz harckocsifejlesztés eredményei (Ob 705, IS-7 és elõzményei) illetve azok bukása után az 1949-es nehéz harckocsi (Object 730 amibõl késõbb a T-10 lett) kapott csuka orrat. Az '55-ben elkezedett nehéz harckocsik már elliptikus orral készültek a közepes harckocsiknál pedig nem is alkalmazták. Egyetlen közepes "harckocsi" van az A-22 ami ilyen orral készült, de annak a páncélzat tesztelése volt a célja. Csak nagy vonalakban volt kidolgozva a többi része. Feltételezem azért hogy meglehessen határozni hol milyen méretekkel rendelkezzen a harckocsitest.


A K-91-nél olyan érzésem van, hogy valamit gyorsan összedobtak 1949-ben hogy hátha bejön az 50 tonnás nehéz harckocsi tenderre és ezt választják. Lehet maguk a tervezõk se gondolták komolyan. 😊 Szerintem is elég baromság, de azért érdekes.
Amúgy a valóban a toronyban van a sofõr a kép szerint. Ebben megelõzték az MBT-70-et. Szerintem nem egy nagy dicsõség mert rossz irány. A harckocsitestbe koncentrálni a legénységet sokkal célszerûbb mert ezzel csökkenthetõ a torony mérete, tömege, meg az egész harckocsié is. Ha a toronyba koncentrálják akkor nem, a testet nem lehet csökkenteni egy bizonyos méret alá.

"Lehet, hogy a szovjetek megelõzték a nyugatiakat (MBT-70/Kfpz-70) abban, hogy megpróbálták a sofõrt a toronyba ültetni?"

Ezt én is észrevételeztem az Ismert fel a képrõl a fegyvert topicban 😊
De asszem mégiscsak van ott sofõr, ha a toronyban ülne, illene neki egy forgó platform, különben érdekes lenne neki vezetni miközben a torony forgolódik 😊
Bár a helyét nem nagyon látom, szóval vicc az egész rajz szerintem...

Egyáltalán a T-34/44/54 (és kapcsolódó Oject-eken), illetve az itt látott K-91-en túl volt olyan ez idõbeli szovjet harckocsiterv, ami nem csuka-orral rendelkezett? Iszonyatosan ragaszkodtak hozzá...

Ha pedig már K-91... jobban megnézve nem látok sofõrt a teknõben. Lehet, hogy a szovjetek megelõzték a nyugatiakat (MBT-70/Kfpz-70) abban, hogy megpróbálták a sofõrt a toronyba ültetni? O.o

Én igazából el se tudom képzelni az Object 705 orrát. Ha igazi csuka orr lenne akkor annak az elöl lévõ srég vonalnak nem a homlokpáncél közepéhez kéne csatlakoznia hanem kb a teknõ elejének a közepéhez.
Mint ezen a képen. Talán látszik.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Szóval akkor most a 705-nél ez a csuka-orr csak a homlokpáncél feléig tart, alatta hagyományos "ék" orr van?

A K-91 pedig elég kusza. Azt is írják rá hogy töltõberendezéssel van ellátva és hogy 3 fõs. A képen nem 3 fõs és én töltõberendezést se látok. Az egyesített lõszer elképzelhetõ amennyiben a BR-412 lõszer valamelyik vertióját használta, azok egyesített lõszerek voltak. De semmit nem találtam errõl az állítólagos 100 mm D-46T lövegrõl.

A 30.000 lövés akadály nélkül annak fényében érdekes csak, hogy még Földi is 10.000 lövésben adta meg a géppisztoly élettartamát (az az intervallum, amíg a fegyver nagyjavítás nélkül mûködõképes). 😊

Lehet, hogy ezt is itt gyártották nálunk a faluvégen, az AMD-kkel együtt...

Anno a Magyar Honvédban olvastam valamit a tesztelésrõl, hogy egy soros hóban-fagyban-sárban húzta maga után a KGP-t, és nagyon elégedettek voltak vele (hirtelen a 30.000lövés / 0 elakadás jut eszembe, de lehet, hogy tévedek, ennek már huszon... éve.)
Lökött unokatesóm tudná, a belövõknél volt üzemmérnök, de két és fél éve fejbe lõtte magát... (anno õ szerzett nekem padi átverõt meg ezt-azt az AMD-mhez, amikor elhagytam a seregben)

ez cyre mc

Upsz, akkor ezt benéztem.

Eléggé elhúzódott a rendszeresítés, mondván, hogy nincs rá pénz, illetve sok tesztet hajtottak végre vele. Két véleményezést olvastam róla, az egyik szerint megbízhatóság tekintetében példásan sikerült, lesöpörte az UZI-t a színrõl (ezt szokták felemlegetni sokan a fegyverrel kapcsolatban). A másik viszont a tereppróbák tapasztalatát összegzi, és tele van negatív pontokkal, mint például a felhúzókar sérülésveszélyes kialakítása, a rosszul kivitelezett nyílt irányzék, illetve a nem éppen ergonómikus kezelõszervek miatt. Az itt tapasztalt megbízhatattlanságot az MFS (állítólag akkor tényleg nem éppen kiemelkedõ) minõségû lõszereire vezették vissza. Hozzá kell tenni azért a teljesség kedvéért, hogy a KGP-9 és a P9RC nagyságrendekkel volt olcsóbb, mint a konkurens gyártók bevált termékei, akkoriban egy P9RC legfeljebb 30e Ft volt, míg egy Glock már akkoriban is alsó hangon 90e Ft-be került, és ehhez képest a KGP-9 pitiáner 60e Ft-be fájt (a rendõrség késõbb több, mint 200e Ft-t fizetett az MP5-ösökért).

A FÉG ekkoriban már katasztrófális állapotban volt, az állami megrendelések elmaradtak, a piaci körülmények között pedig a szûk és nem éppen vonzó (X+1-edik AK variáns, az X+1-edik, kipróbálatlan 9x19-es géppisztoly és egy X+1 Hi-Power klón) termékkínálata elégtelen volt, és nem tudtak felnõni a marketing terén sem a feladathoz. A leépülõ cég minõségellenõrzése az elmaradt karbantartások és fejlesztések miatti minõségromlást nem tudta kezelni. A cég azonban erõteljesen lobbizni kezdett az államvezetésnél, hogy az "új" P9RC és KGP-9 fegyverekre megrendelést kapjon. Ennek a kicsúcsosodása 1996-ban következett be, ha jól emlékszem a Kaliberben ekkor jelent meg egy cikk a KGP-9-rõl Földi tollából, amely szuperlatívuszokban beszélt a fegyverrõl. Mind a honvédség, mint a rendõrség, mind pedig a büntetés-végrehajtás megkapta az ukázt, hogy akkor ezen fegyverekkel lesznek felszerelve. Igazság szerint mindhárom fegyveres szolgálatra ráfért a fegyverek terén való beszerzés (a VPOP korábban kapott kiemelt figyelmet, így a szórásból õk kimaradtak itt). A honvédség és a BV nem gördített akadályt a rendszeresítés elé, szemben a rendõrséggel, amely a saját tesztjei alapján a fegyvert alkalmatlannak tartotta a feladatra. A P9RC rendszeresítésébõl viszont õk sem maradtak ki.

Az eredmény már történelem. A BV és a honvédség rendszeresítette a KGP-9-est, utóbbi 96M jelöléssel (és szintén rendszeresítették a 96M P9RC-t), a rendõrség viszont csak a P9RC-t. A tapasztalatok katasztrófálisak voltak, egy BV-s ismerõsöm pár éve mesélt a saját tapasztalataikról, volt, hogy lövés közben szétesett a tokja egy fegyvernek, de az is elfordult, hogy megvetemedett az egész, és így a tok felsõ részére szerelt irányzék használhatattlanná vált. A második és harmadik széria, amit késõbb, 1999-2000 körül kaptak, már egy fokkal minõségibb kidolgozású volt, de összeségében még így is erõsen kritizálhatóra sikerült. A P9RC ugyanez volt pepitában, arról egy rendõr mesélt, hogy a lõtéren lövés közben eltört a helyretoló rugó. Ennél kézközelibb, hogy egy sporttársunk P9RC-jén a szán és a tok nemes egyszerûséggel úgy összegyógyult hétköznapi, lõtéri használat közben, hogy a fegyvermester visszaadta neki, hogy ebbõl õ már nem tud mûködõképes fegyvert csinálni...

Ehhez még annyit kell hozzátenni, hogy mind a BV, mind a rendõrség, mind a honvédség nagyon ügyelt a jó píárra, így aki kritizálni merte a fegyvereket, minimum megrovást kapott...

A FÉG ki is múlt 2002-ben, teljes joggal, életképtelen volt a piaci körülmények között, miközben semmiféle innovációt vagy legalább minõségbeli kiugró javulást nem tudtak felmutatni.

Nem elektronikus. De kicsit keresgéltem a neten, a lap kiadója már elérhetõvé tette elektronikusan.
KGP-9: a FÉG 9x19 mm-es parabellum kaliberû géppisztolya
A KGP?9 géppisztoly fejlesztésének vázlatos története

Végül is 96M lett...?

Akkor tesztelték, amikor '90-91-ben sorkatona voltam.

OFF:

Részben tartozik a haditechnikához, eme pár sor mit tegnap virtuális papírra vetettem. Örülnék, pár építõjellegû kritikának, szakkritikának(pl.: a Tigris frontjáról nem pattan a ZiS-2, vagy a német páncélosok nem ék alakban támadtak, stb.), akár pm-ben is. Elõre is köszönöm.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Meleg volt a szovjet nyár s a sztyeppe szinte izzott. A Citadella hadmûvelet ma reggel indult s a föld is beleremegett. A hajnali szovjet tüzérségi támadás csekély veszteségeket okozott a német csapatok között s órákkal késõbb, a 212-es számmal ellátott Tiger IE harckocsi rótta a füves pusztát, maga elõtt látva célját, áttörni a szovjet védvonalakat mindenáron. S hogy ezt képes-e véghezvinni, õ maga se tudta.
Hans Kammerling százados és tankparancsnok legénységével az elõbb említett 212-es számú Tigrisben foglalt helyet. A német páncélos ék, jobb oldalán, a 3. tank helyét foglalta el. A fémszörnyetegek V alakú formációját úgy tûnt semmi se tudja megállítani. A szovjet tüzérségi gránátok detonációinak kíséretében értek a tankelhárító ágyúk lõtávolságába. Ekkor a kiépített védmûvekbõl is záporozott az áldás a tankokra. Hans fülsiketítõ „klang” hangot hallott, mikor egy orosz lövedék gellert kapva a frontpáncélról a földbe csapódott. De nem tétovázhatott és tovább kereste a periszkópban az ellenséges ágyúk helyét, majd kis idõ múlva meg is látott egyet. Ekkor kiadta a parancsot a lövésznek, ki ráfordult a célra, majd a Tigris megállt és várt. A 88-as eldördült s az egész tank porfelhõbe burkolódzott, hála a lövés pillanatában létrejövõ lökéshullámnak. A Maybach felbõgött és a Tigris tovább haladt, egyenesen ki a porfelhõbõl. Mikor kiértek, Kammerling százados csak egy égõ roncsot látott az egykori löveg helyén. A Tigris felzárkózott az alakzathoz. A szovjet vonal egyre csak közeledett és így vert egyre hevesebben a személyzet minden tagjának a szíve. 1500m, 1300m, 1000m, 700m…s így tovább. Hirtelen, a bal szárnyon leghátul haladó tank jobb lánctalpa alatt akna robbant, mely szétszakította azt, így a jobb oldali görgõkrõl lefutott a lánc és a monstrum éles kanyarral jobbra fordult majd megállt. A legénység fejvesztve menekült a tankból, mielõtt az orosz ZiS-2 és ZiS-3 lövegek sortüze megsemmisíti tankjukat velük együtt. A szovjet össztûzre nem is kellett sokat várni. Lövedékek csapódtak a Tigris oldalába, könnyedén átütve azt. Az elsõ pár találat után, hatalmas robbanás rázta meg a közel 60 tonnás acél szörnyeteget, mely tüzet okádott magából és a tornyot felrepítette 10-15 méter magasra. Szerencsére legénysége, már hátrébb húzódott, a tankok mögött haladó gyalogságra várva. A maradék német páncélos tovább haladt kitûzött célja felé, a gyalogság és mûszakiak támogatásával áttörve az elsõ védvonalat. Ekkor jelentek meg fejük felett az elsõ IL-2-es csatarepülõ kötelékek…

ON:

elektronikusan? Érdekelne.

Magyarországon tervezett 9x19-es géppisztolyt a KGP-9-est leszámítva nem tudok... A 96M = KGP-9.

Nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy a Wikis szójegyzetét is õ maga írta saját magáról...

Amennyire én tudom a Leopard 1 elég vékonybõrû volt kortársaihoz képest, még a homlokpáncélzata is messze elmaradt ettõl. Nem a Leo 2 -re gondoltál?

Nem, a Leo-1-re, az A3 és késõbbi verziók (kivéve a német A5-ösök, amelyek EMES-15-el szerelt A1-esek voltak valójában) esetében a torony réteges páncélzatot kapott (spaced armour), két acéllemez képezte ezt, amely közé mûanyag töltõanyag került. Függõen a forrásoktól, oldalról így 230-250mm RHA egyenértékû volt oldalról, 180-210mm RHA hátulról HEAT robbanófejek ellen.

Az L7 -hez (vagy változataihoz) mikor jelent meg olyan pct lövedék, amivel képesek voltak szembõl kilõni egy T-72 -t/T-64 -t?

A kérdés helyesen még egy változót kell tartalmazzon: a lõtávolságot. A T-72/A/M1 (1973-) tornya szembõl 280-380mm RHA egyenértékû, a T-72B-é (1985) már 280-690mm (ehhez viszonyítva haladjunk idõrendben:

(gyártási év : ország és típus; lõszerfajta: RHA egyenértékû átütés @ távolságról

1971-: Amerikai M396A2; APDS: 240mm @ 2km
1973-77: Brit L52/Amerikai M728; APDS: 320mm @ 1km
1976-: Amerikai M735; APFSDS: 350mm @ 1km
1978-: Izraeli M-111, német DM-23; APFSDS: 400mm @ 1km, 335mm @ 2km
1981-: Francia OFL105G2, APFSDS-DU: 540mm @ 2km (???)
1983-: Amerikai M774; APFSDS-DU: 420mm @ 1km, 385mm @ 2km
1984-: Német DM-33: APFSDS: 470mm @ 2km
1985-: Amerikai M883; APFSDS-DU: 480mm @ 1km, 420mm @ 2km
1991-: Amerikai M900; APFSDS-DU: 520mm @ 2km

Ezek alapján az elsõ szériás T-72-eseket az 1970-es évek második felében azért már esélyesen le tudták küzdeni a nyugati 105mm-es löveggel rendelkezõ harckocsik. Az M1 Abrams esetében azért húzták a 120mm-es löveg rendszeresítését, mivel az új M774 majd M883 DU lövedékek kielégítõ páncélátütést produkáltak.

Akkor mi a 96M KGP? Mert ezek szerint nem a KGP-9. A HM hány 9 mm-es géppisztolyt rendszeresített?

Annak sem lenne sok értelme. A sebességet 99%-ban felülírja a térfogat és tömeg igénye.

Hát ez esetben egyszerûen arról van szó, hogy õ tervezte. 😊

Viszont tudomásom szerint a KGP-9-hez nem sok köze volt, azt ugyanis Horváth Zoltán tervezte.

Amennyire én tudom a Leopard 1 elég vékonybõrû volt kortársaihoz képest, még a homlokpáncélzata is messze elmaradt ettõl. Nem a Leo 2 -re gondoltál?
+ lenne egy kérdésem: Az L7 -hez (vagy változataihoz) mikor jelent meg olyan pct lövedék, amivel képesek voltak szembõl kilõni egy T-72 -t/T-64 -t?
Mert ugye az M1 -eseket csak 1985 -tõl kezdõdõen kezdték felszerelni a Rheinmetal féle 120 mm -s löveggel, de addig már kb másfél-két évtizede volt T-64/72. Addig tehát az amerikai páncélosoknak nem sok esélyük lett volna egy ilyen harckocsikkal felszerelt szovjettel szemben?

Engedd el ezt a LEO dologot. Már túlragoztuk. Én a Cifu által megtalált hsz.-ra alapozva mondtam, hogy ha lenne egy nagy sebességû gép projekt, akkor az nem csak, vagy nem is bombázóként/felderítõként, hanem inkább transzportként képzelném el.

😄
Igen, kíváncsi lettem Dr. Földi Ferenc jelentõsebb haditechnikai mûszaki eredményeire. Ezek egyike a 96M KGP, ami gondolom a KGP–9 másik néven nevezve. Érdekel, Dr. Földi Ferenc mennyiben részese annak, hogy az az lett, ami lett. Simonyi Ottó szerint ha jól emlékszem kicsi, de rossz.

LEO pályáról bombázni a világ legnagyobb állatságai között van szeritnem.

A 705-ös elég érdekesen néz ki a hátsó toronnyal és a "V" teknõvel. A K-91 ábráját pedig nem értem, négy ember a toronyban, de az ábra szerint egybeszerelt lõszert használt? <#fejvakaras>

Pár érdekes kép szovjet nehéz harckocsitervekrõl a '40-es évek második felébõl.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

IS-7 model1945. Talán ez a legkevésbé érdekes. A '46-os teszteket követõen át kellett tervezniük, amibõl a Kubinkában is látható IS-7 lett. Viszonylag sok információ van róla de kevés kép. Még nem találtam olyan archív képet amelyen a teljes harckocsi jól látható, úgyhogy marad ez a makettet ábrázoló.


Object 705. Az 1945-ös nehéz harckocsi kiírásra a cseljabinszkiek verziója. (A másik versenyzõ a leningrádiak Object 258/259/260/261-esei voltak amelyekbõl a 260-ast választották és ez lett a késõbbi IS-7.)
Eredetileg 55 tonna tömegû és a 122 mm D-25T-vel felfegyverzett gépet többek között az elégtelen tûzerõ miatt 1946-ra már modosítják is. A tömege 65 tonnára növekszik és a 152 mm M-51 löveget kapná meg, ekkor az erõforrása az 1000 LE-s DM-45 jelû diesel. Torziós felfüggesztéssel és elektro-mechanikus erõátvitellel rendelkezne. Több hidraulikus egységgel (toronyforgatás, futomûnél a csillapítás). 1948-ban végleg törlik. A második kép elvileg a '45-ös verzió páncélzatát ábrázolja, a '46-osérról nincs kép és sehol nem írják mennyit váltotott. Egyéb komponenseirõl vannak még mûszaki jellegû rajzok.





K-91. (Feladványom az ismerd fel a képrõl a fegyvert topikban.)
Csak tervként létezett. Nagyon kevés infromáció van róla. 100 mm D-46T löveg, egy B-64 jelû boxermotor és valami furcsa futómû, felfüggesztés amit nem értettem. 1949-ben törlik amellyel a tervezõiroda is megszûnik.
Volt hátsó tornyos verziója is és fix felépítményes önjáró löveg verziója is. Ezekrõl is van kép. Ha valakit érdekel majd azokat is berakhatom.






Említenek még Object 706, 726, 718 jelû nehézharckocsikat is amik szintén érdekesek lehetnek de még semmit nem tudni róluk.

Az Aurora a fantazmagória szerint nem bombázó, hanem felderítõ gép, a'la SR-71 vagy A-12.

A "gyûrûs" kondenz csíkokról is fõleg mobiltelefonnal készült képek vannak... 😊

Erre gondoltam, csak nem találtam. Nem is azt mondtam, hogy van aurora, csak hogy erre is jó lehetne, nem csak bombázni. :-)

Hát Cifu, minden elismerésem, ha Te egy telefon kamerájával értékelhetõ képet készítesz egy 20+ (30+?) km magasan repülõ tárgyról...

Amirõl beszélsz, az egy ûrugró, nem fog LEO pályára állni, és a jelen helyzetben erõsen koncepció szinten rekedt. 2010-es hozzászólásom a témában.

Az állítás félig igaz, már az 1970-es évek elején is jelentek meg olyan harckocsik, amelyek hátulról és oldalról ennél nagyobb RHA értékkel bírtak, például a brit Chieftain, a német Leopard 1A1A1/1A2A2/1A3/1A4, hogy az izraeli Merkava Mk.1 / Mk.2-rõl már ne is beszéljek. Szóval én úgy látom, hogy noha kétségkívül hatékony megoldás, de azért az összes harckocsi kifejezés itt költõi túlzás...

Szép szép a Global hawk, de az auróra még szebb nála 😊

Mármint az, amit pár lelkes illetõ fantáziában megszületve Aurora néven ismert?

Ugyan azt tudom mondani, mint az UFO hívõknek: tök jó dolog, de amikor manapság gyakorlatilag minden ember kezében ott van egy kamera / fényképezõgép mobiltelefon bõrébe bújtatva, akkor elég nehéz elfogadni azt, hogy eleddig senki sem kapta le.

A gyûrû alakú kondenzcsíkokkal is ez a helyzet, érdekes, hogy amikor valami azt a kondenzcsíkot húzza, akkor senki sem ragad fényképezõgépet, telefont.

Szóval én fantazmagóriának látom. Fõleg amiatt, mert amúgy a DARPA és a DoD sok fehér és szürke, ismert nagy sebességû tesztprogrammot futtat. Tudsz te olyanról, hogy a fekete, sötétszürke lopakodó programok (F-117 és B-2 az 1980-as években) mellett futott volna szürke vagy fehér lopakodó programról? Na ugye, párhuzamosan minek fejleszteni valamit, ha valójában már ott van a kezükben?

😊 És ha valahova leszáll, akkor onnan fel is fog szállni? Ott nem hagyhatják, mert hi tech. Ha nem tud eljönni az LZ-rõl, akkor kb. atomot kell dobni a gépre. Nem elég egy SOF-t vagy CTU-t letenni az LZ-re vagy ledobni valahova ejtõernyõvel. A mai ûrsiklók nem tudnak annyi üzemanyagot vinni, hogy elrepüljenek. Csak vitorláznak mikor vissza térnek az ûrbõl, de elég gyorsan. Amire te gondolsz az meg elég picike. Mire annyira lelassul, hogy ki lehet ugrani már majdnem földet ér. Ejtõernyõs ugrást se lehet akármilyen sebességnél csinálni.

Ez a véleményem.

Ez még a távoli jövõ:

Azt kétlem. LEO pályáról kidobni valamit az minden, csak nem észrevétlen...

Nem a sivatagi (Tropentarn) és nem is a néhány éve kifejlesztett világos mintázatú Flecktarnnal (ez tényleg eléggé hasonlít rá) kevertem össze.
Pár kép:


1.
2.
3.
4.
Legelsõ kép, látszik, hogy különbözik a hagyományos német Flecktarntól.

Tényleg nagyon kellett keresgélnem, hogy megtaláljam, így gondoom a KSK-nál is csak mutatóban van, de úgy látszik tényleg van.

Ne csak felderítésben gondolkozz. Most is valami ûrugró bigyóval "bohóskodnak". Spec egységeket át/ledobni is jó a cucc.

Ha volt is Aurora ma valószínûleg már nincs rá szükség. Egyszerûen túl drága lenne egy mûholdhoz képest. Az F-117 repórája a '80-as évek elején / közepén volt 100k USD / óra, ez ma olyan 220k / óra. Ennyibe került a sok tankergép, keró és maga a kis számú és speciális flotta üzemeltetése. Egy bevetés 4-6 órás volt. Ma szerintem néhány százmillióból fel lehet küldeni egy felderítõ holdat. Persze nem olyan rugalmas a kötött pálya miatt, viszont hosszútávon olcsóbb.

Ugyan F-19 nem volt, de volt Have Blue, aztán F-117. Szóval ezzel a logikával az Aurora "legenda" mögött is lehet valami még mindig "black" projekt.

Az Aurora kb. olyan hidegháborús legenda szintjén mozog, hogy az F-19. Valaki kitalálta, hogy van olyan, de kb. ennyi.

Cifu, az újgenerációs felderítõ repülõk projekttel mi a helyzet? Itt elsõsorban a pilóta vezette gépekre gondolok. Szép szép a Global hawk, de az auróra még szebb nála 😊 Egy idõben rebesgették, fõleg az SR71 kivonása után, de azóta elég nagy a csend, már senki nem lát "gyûrû" alakú kondenzcsíkokat 😊 Kivéve a chemtrail hívõk, de az más kérdés. 😊

Valaki veszi még a Kaliber-t? Aki tudja az szkennerrel lemásolhatná a cikket és legalább privátban megoszthatná azzal, akit érdekel.

Ma végigolvastam a témát. Most Dr. Földi Ferenc reagálását. Szerintem nagyon érdekes. Meg Dr. Földi talán még hiteles forrás is. Csak néhány kiemelés:
Például AMP–69 nem létezett. Amit annak vélnek, annak a neve AMP. A maga korában* a PGK–69 (merõleges homogén páncélátütése 212 mm) az összes tankot megsemmisíthette volna oldalsó vagy hátsó találat esetén. Gondolom felülrõl még inkább. Városi harcra jó lett volna páncélosok ellen. Állítja Dr. Földi.

*A páncélosokhoz nem értek. A '70-es évekrõl beszélünk. Ez az állítás igaz?

A Bundeswehr-nél elvileg a Flecktarn a hivatalosan használt. Szerintem ezt láttad (a sivatagi színekben eléggé hasonlít messzirõl a MultiCam-hoz).

Láttam pár képet a neten a Bundeswehr-rõl, aholis MultiCamban feszítenek a katonák. Legalábbis én annak néztem, de a Wikipedián pl. semmilyen említést nem találtam ezzel kapcsolatban.

Tudja valaki, hogy a Bundeswehr-nél melyik MultiCam típust használják? 2010 elõttit, 2010 utánit (OCP) vagy netalántán nemis MultiCam-et, hanem a brit Multi-Terrain Pattern-t vagy valami saját variánst?

Ebbõl a szempontból nem vagyok jó megfigyelõ és a fény-árnyék hatások is nagyon zavaróak tudnak lenni.