Haditechnikai Topic

Azt jól értem, hogy az állítható tollú (?) légcsavar nem teljesítmény pluszt ad, hanem adott sebességen gazdaságosabb üzemet?

jó, ezt lehet cifrázni, de ebben szerintem ugyan annyi szokás, mint a szakmaiság. A magyar egy gyönyörû nyelv, de mi mindent másképpen használunk. Imádom a golyószóró kifejezést, de gyakorlatiasabb a light machinegun.

Ennél kicsivel összetettebb a dolog, noha a lõszer / töltény tényleg hungarikum.

Az angol terminológia például megkülönbözteti a:

shell: Robbanóanyaggal töltött nagy kaliberû lövedék.
shot: Alapvetõen tömör (nem robbanó) lövedék a nagy kaliberû fegyvereknél. De ide tartoznak a több tömör lövedék egyszerre való kilövésére szolgáló megoldások is (magyarul kartácslövedék), kalibertõl függetlenül. (megj.: az ilyen kézifegyverek gyûjtõneve a shotgun)
projectile: lövedék, kalibertõl függetlenül.
bullet: Lövedék, kis kaliber.

cartridge: lövedék (bullet), hüvely (case vagy cartridge case), hajítótöltet (propellant) és gyutacs (primer), jellemzõen kis kaliberû (kézifegyver) szinten.
round: lövedék (shell, shot, projectile, bullet), hüvely (case vagy casing), hajítótöltet (propellant) és gyutacs (primer), minden kaliberre használatos.

lõszer: mikor minden szükséges elem egybe van szerelve (lövedék, hüvely, lõpor, csutacs)
töltény: gyak mikor nincs benne lövedék, tehát vaktöltény, gáz/riasztó töltény, de tudtommal a bemutató "lõszer" is töltény mikor nincs benne lõpor, de lövedék igen.
lövedék: ami eltalál :-)

Ez szerintem megint ilyen hungarikum, mert tudtommal külföldön nincs töltény/lõszer megkülönböztetés.

Ez alapján a definíció elég zavaros nekem, bár említi a hatályos magyar jogszabályok szerint a lõszer is töltény (ahogy te is írtad). Ami szerintem is logikusabb. 😊

Ez Flóbert pisztolyba való.

"A lõszert egy Flobert nevû francia puskamûves fejlesztette ki 1854-ben. Ez ekkoriban használatos csappantyú rézhüvelyét meghosszabbította, és egy kis gömb alakú lövedéket sajtolt bele. A mai változatok 6-8 mm-es hüvelyében 0,035-0,08 g gyúelegy található. A lövedék sebessége tipikusan 130-170 m/s, csõtorkolati energiája átlagosan 4-5 J, maximum 7,2 J. Kisebb kaliber a 4 mm Flobert és a 4 mm Flobert Long. A 6 mm Flobert Short-nak létezik hegyes végû lõszerrel szerelt változata is. A Long kivitel 8 mm-es hüvelyhosszúságú, a többi 6,2-6,4 mm-es. Még nagyobb átmérõjû a 9 mm-es Flobert. A 6 mm-es Flóbert patronhoz nagyon hasonló, de kisebb átmérõjû a .22 BB (Bulleted Breech Cap) és .22 CB kaliberû lõszer. A CB ugyanakkora mint a BB, csak kúpos a lõszer. Ezeket a rövid, peremgyújtásos lõszereket beltéri használatra, esetleg kis távolságra kártevõirtásra tervezték 1845 körül. Sebességük kicsiny (<210 m/s), a lövés hangja gyenge, teljesítményük hasonló az 5,5 mm-es légfegyverekéhez.

Magyarországon a 235/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet alapján Flóbert-fegyver csak engedéllyel tartható. Az engedélyt egyszer kell kiváltani, visszavonásig érvényes. Korábban engedély nélkül lehetett vásárolni Flóbert-fegyvert. Ezeket 2006. június 30-ig kellett bevizsgáltatni."

Megtaláltam, erre gondoltam, ennek milyen ereje van?

Vagy egyáltalán mire való ez?

Viszont minden lõszer töltény is egyben, de nem minden töltény lõszer. Az airsoft BB meg egyik sem, mert az lövedék.

Az ennél kisebb töltény az minek minõsül?
Eredetileg lõszerrõl volt szó. Nem ugyanaz.

Ej ha! Ezek még gyártják?
BUÉK!

Airsoft bb 😄

Légypiszoknak 😄

Az ennél kisebb töltény az minek minõsül?

A 0.107 (2.7 mm Kolibri) kisebb
A .17 HM2 az 5. ebben a listában.

A legkisebb ez.

BUÉK

.17-es kaliberben, vannak .17 HM2, .17HMR, .17WSM lõszerek. A három közül a .17 HM2 a legkisebb térfogatú lõszer.

Melyik a legkissebb kapható lõszer kaliberben? Töltény és golyó egyben kompletten...

Mert Számvéber Norbi azt szeretné, hogy minnél többen jöjenek el és ne csak a 2vh-s-tankos-SS-es elõadásokra.

Egyébként ismertette a SzU-100 kialakulását és annak okait, beleértve az SzU-85, az SzU-85M és természetesen az SzU-100-at. Kiemelte a lõszergyártás problémáit, összehasonlította az optikákat és sok minden mást is.

Kitért a szervezésre beleértve az ezredeket és a dandárokat. A dandárok létrehozásának okaira és arra, hogy miért is harcolt a 4-bõl 3 Magyarországon. Utánna több eseten keresztül ismertette a harci alkalmazásait, és természetesen kitért a statisztikákra is.

TG

Sejtettem.
Nem szoktam figyelni milyen elõadások vannak, pedig ez különösen érdekes lett volna számomra, erre is csak ráakadtam, mikor pont a blogodat nézegettem.

Miért ez a koncepció?

A HD-k meghirdetett célja, hogy ott kell lenni, épp ezért elméletileg semilyen honlapon sem jelennek meg róla szervezett formában összefoglalók (a legkorábbiakról volt a Panzerkeil-en de ez csak pár elõadás PPS-e volt). Olyan összefoglaló, amit szeretnél szinte sohasem készül, (kivétel amikor Cifu írt a faludzsai elõadásról). Persze ezek az elõadások az elõadók szellemi termékei és ezért azok a saját honlapokon esetleg könyv, vagy újságcikk formában megjenhetnek. Úgyhogy nem kizárt, hogy a pont a decemberi elõadás anyagából (ami bõvített kiadása az egyhónappal korábban egy hadijátékon elhangzottnak) elõbb-utóbb lesz egy cikk a Regimentben, a Katonaújságban, vagy éppen a Hadtörténeti Közleményekben, de ez korntsem biztos.

Tudom, hogy ezt sokan kifogásolják, de Számvéber Norbi dekralált célja, hogy ezeket ott kell meghallgatni. Persze sokan nem budapestiek, de ezekre az elõadásokra rendszeresen járnak Gyõrbõl, Tatabányáról, néha Debrecenbõl, sõt korábban volt egy srác aki a Felvidékrõl jött csak ide.

TG

Na ezt se tudtam 😄

Van reteszeletlen tömegzáras megoldás pl: APS Stechkin
A reteszelt tömegzáras megoldást szokták szilárd reteszelésnek nevezni.
pl a Glock 17: Reteszelt tömegzáras, rövid csõhátrasiklásos, billenõ csövû.

Máshol írják:
"Azt jelenti, hogy a lövés pillanatában, uilletve azután minimális ideig a zártest súlyánál fogva zárja a töltényûrt. Nincs mechanikus reteszelés. Ez csak kissebb energiájú lõszereknél mûködik. Nagyobb teljesítménynél mechanikusan összekaocsolják a szánt és a csövet, amit töbfféle eltére rendszer szerint ennek az összekapcsolt testnek a mozgatásával oldanak.
Vannak típusok ahol szabad tömegzárt használnak nagy teljesítményû lõszerrel, ezeknél gázelvezetéssel, ellentétes irányba dolgozó gázdugattyúval tompítják a szán hátramozgását."

#63140: <#wilting>

Inkább nem mennék bele, hogy van-e és ha igen mi okból vannak hullám völgyek és hegyek. 😊

A lényeg, hogy úgy 1992-tõl zuhan az USA katonai költségvetése, mert hát véget ért a hidegháború. 2001-tõl kezdve nagy emelkedés kezdõdött, nem kis mértékben az Iraki és Afganisztáni háború miatt (a csúcson, 2006-7 körül a DoD éves költségvetésének több, mint a harmada közvetlenül a Iraki- és Afganisztáni katonai jelenlétbe folyt el). 2011-tõl egy enyhe csökkenés kezdõdött, de ez részben amiatt, mert csökkentek az Afganisztáni költségek is.

Ha jól értem akkor 10-20 évente megvágják a büdzsét, majd 10 év alatt szépen megint elszáll.

Továbbra is vitatkoznék. A rugalmasság mellett viszont egy CAS feladatú F-35A egy Afganisztáni szintû hadszíntéren viszi magával a méregdrága AN/APG-81-t, meg repked 31.000$ / óra áron. Ahol amúgy egy A-6 vagy A-7 szintû gép is bõven elég lenne, harmad-negyed akkora óraköltséggel. A légifölényhez pedig nincs szükség EOTS-re, például, és nagy sebességû repülésre, szupercirkálásra lehetett volna tervezni a gépet...

Én továbbra is azt látom bele a koncepcióba, hogy hatalmas háborúkra készülnek, ami egyfelõl oké, de másfelõl mindezt úgy kommunikálják le, hogy minden gépnek szüksége van a csúcstechnikára, holott valójában korántsincs így. Ez pedig gigászi pazarláshoz vezet...

Arról nem is szólva, hogy mekkora költségeket és késéseket okozott a fejlesztésben az, hogy megfeleljenek minden igénynek...

Most a nevekre már nem emlékszem pontosan, de a lényeg röviden az, hogy miközben a "régi" Gepárdok szépen elúsztak a megrendelések hiányában, a SERO Kft. égisze alatt kellett volna ezekkel foglalkozni. Ott azonban az M6-al foglalkoztak inkább, és a SERO ügyvezetõje a saját nevével propagálta a Lynx-et, holott különösebb köze nem volt hozzá. Majd miután a nagy marketinghadjárat után sem sikerült az M6-osra találni komolyabb mennyiségû vevõt, idén ugyebár eladták az egész licencét a Romániai CRIABO-nak.

Az utolsó kérdés jó. A probléma a rugalmatlanság. A US Navy hajóin a csapásmérõ képesség elvitt 24 gépnyi helyet. Ha kellett volna légiharc vad + CAP képesség, akkor le kellett építeni és cserélgetni a századokat. A multirole gépen meg más fegyvert raksz fel és mindenki happy. Pillanatok alatt átbalanszolható, hogy vadászod van, SEAD géped vagy csapásmérõd. Ezen felül mivel az AMRAAM óta van rajtuk légiharc fegyverzet, ezért mindenféle jöttment vadásztól nem esnek kétségbe. Egy A-6E, A-7 szerû gép légiharcban legfeljebb egy MiG-21-gyel képes szembeszállni, vagy még azzal sem. Az A-7-nek volt önvédelmi légiharc fegyverzete, az A-6 még visszalõni sem tudott volna, csak az alacsonyan repülésben bízhatott volna.

A multirole gép egyszerûen nagyobb rugalmasságot ad, több bumm azonos helyen, a repterek befogadóképessége sem végtelen, ezen felül irgalmatlan mennyiségû pilótát igényelt a rendszer. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy 1990 táján mennyi aktív elsõvonalas pilótája és oktatója volt az USAF-nak és mennyi ma.

Az F-22-bõl több készül, mint amennyi F-14 és F-15 gépet összesen vett az USA és technológiailag "picit" fejlettebb.

A maguk korában nézd a fejlettségüket, az F-22-es kb. olyan volt a 2000-es évek elején/közepén, mint az F-14A és az F-15A az 1970-es évek közepén...

Egyébként 1979-es USD árfolyam táján 20 milla volt egy F-14 darabára (unit cost), tehát a fejlesztés után még ennyit fizettek érte. Ez alulról súrolja a mai csúcsgépek árát, pedig összeségében közelében nincs a tudása.

Ismét: 1979-ben az F-14A azért olyan képességekkel rendelkezett, amelyekkel egyedülálló volt (szimultán célleküzdési képesség, például). Nyílván egy 1970-es évekbeli gép nem fog egy húsz évvel késõbb fejlesztett géppel versenyre kelni.

Ma van egy nagy JSF program és ezért az USAF és a többi haderõnem is elég sokat beáldoz. Akkor hány program is futott együtt? Csak a jenki haderõnekem számára párhuzamosan gyártottak vagy féltucat géptípust. F-15, F-16, F-18, de még ment az F-4, A-6, A-7 gyártása is az AV-8 mellett. Ezek új gépek voltak. Csak a McDD gyártott egyszerre négy (!) elsõvonalas típust. (F-15/F-18/F-4/AV-8).

Én azért kíváncsi lennék arra, hogy a szûk feladatkörû gépeknél hogy néznének ki a fejlesztési költségek. Az LTV az A-7 alapú gépekkel elég durván alatta maradt a többfeladatú gépeknek még az 1990-es évek legelején is, érthetõen.

Noha nagyon divatos a többfeladatúság, de vajon egy dedikált CAS / könnyû bombázó gép, és dedikált könnyû légifölény vadászgép páros biztos, hogy drágább lenne, mint a többfeladatú, mindenben csúcs F-35?

Az öntöltõ fegyverek hosszú csõhátrasiklásos, reteszelt tömeg-záras fegyverek, melyek speciális kialakítású belsõ energiatárolós zárszerkezettel vannak ellátva.
Most reteszelt vagy tömegzáras? Szerintem egyszerre nem lehet mindkettõ.

Ha az USA többet költ a fegyveres erõire, mint 10 éve, akkor most mik ezek a megvágások? Ennyire drága az új villám, mert különben nem tudom mi ez a sok repóra szám sírás, nem megyünk repnapra, kivonjuk az A-10-est.

Az 1990-es évek végére akkora megvágások történtek a katonai tervekben, hogy csak na. Ma mosolygunk visszanézve, hogy anno hogy akarta Shinseki tábornok "könnyû" és mozgékony haderõvé varázsolni a hatalmas és nehézkes US ARMY-t, de e mögött részben költségvetési indokok is álltak. Ugyanez elviekben igaz a haditengerészetre, és teljesen igaz a légierõre is.

A haditengerészet tovább erõltette a "Blue Water" koncepciót, és hatalmas méretû, "lopakodó" hajóflottát akart, ez volt a Sea Force XXI., majd a Sea Combatant for the XXI. centure (SC-21) program, amiben a DD-21, CG-21 és társai is szerepeltek. Amúgy az elemzéshez készült tervekben meglepõen rugalmasak voltak még, lásd:

Koncept tervek (1: meglévõ hajók fejlesztése, 2: meglévõ típusok új egységei, 3: teljesen új hajó-osztályok):

1A: Teljesen alapszinten, csak a meglévõ egységek karbantartása (ezt élbõl elvetették, a késõbbi felsorolásokból ki is hagyták teljesen)
1B: A meglévõ hajók új érzékelõkkel, fegyverekkel való felszerelése (az 1996-os SC-21-ben már ez sincs benne!)

2A: Új építésú Arleigh Burke Flight IIA egységek
2B: A Burke osztály továbbfejlesztése (Flight III.)

3A: Power Projection Ship (kb. a mostani Zumwalt-osztály, de 256 VLS cellával), Aviation Cruiser (egyfajta Harrier-carrier, de 128 VLS cellával megtámogatva), Heavy Cruiser (256 VLS, de részleges partraszállító képesség, pl. 4-8 helikopter szállítása)
3B : Littoral Combatant, egy viszonylag olcsó, 128 VLS cellás partmenti támogató egység, kb. ez lett a Zumwalt-osztály
3C : Maritime Combatant (nagy hatótávolságú, de viszonylag kis méretû (Fregatt szintû) blue water egység 64 VLS-el), Armed Supertanker (igen, civil egység sok-sok VLS-el felszerelve), Agile Maritime Patrol Ship (partmenti korvett szintû egység), Small ASW Combatant (gyorsjáratú tengeralattjáró-vadász egység), Focused Mission Local Area Combatant (partmenti támogató / partraszállító / járõrhajó azonos hajótestre építve)
3D : Expeditionary Force Support Ship (kb. mint az America-osztályú LHA), Tailored Maritime Support Ship (civil hajóteknõre épülõ "arsenal" hajó sok VLS-el) valamint további "mission packs"-al felszerelhetõ fregatt méretû, többcélú hajók (kb. ebbõl nõtte ki magát a Freedom- és Independence-osztályú LCS).

Ahogy látható széles spektrumon mozogtak az elképzelések. Végül a politikusoknak be lett adva a 3B1 elképzelés, egy ~12000 tonnás partmenti támogató romboló. Ezt megszavazták, de idõközben mindenféle csúcstechnikát csaptak bele (Permamens mágneses elektromotorok, EM ágyú, stb.), így végül egyre drágább lett. Szerintem az US NAVY arra játszott, hogy valahogy úgy is kibulizza ezen egységek megépítését. Lyukra futottak elsõre, hiszen végül mindössze 2-3 egységre szavaztak meg pénzt, ráadásul a technikai csodák jó részét ki is vették a tervekbõl (PMM, EM ágyú), és a 2B elképzelés alapján jött a Burke Flight III..

A légierõre rá lett erõltetve a JSF program, ám ugyebár az 1990-es évekbeli elképzelések szerint ~30 millió US$ / flyout szinten. Ebbõl most ott tartunk, hogy háromszor akkora áron lehet számolni, nem kis mértékben azért, mert az USAF folyamatosan új technológiákat kért a gépekbe (a JSF eredeti kiírásában nem szerepelt az EOTS és a DAS sem, például)...

Gepárd "újkori" (kb. 2000 utáni) történelmében a szóbeszédek szerint sok a meglehetõsen csúnya folt...
Mik lennének azok a csúnya foltok?

Az F-22 = F-35 akart lenni.

Az F-22 program nagyobb, mint az összes eddigi együttvéve, ezért nem is fair összevetni vele. Az F-22-bõl több készül, mint amennyi F-14 és F-15 gépet összesen vett az USA és technológiailag "picit" fejlettebb.

Egyébként 1979-es USD árfolyam táján 20 milla volt egy F-14 darabára (unit cost), tehát a fejlesztés után még ennyit fizettek érte. Ez alulról súrolja a mai csúcsgépek árát, pedig összeségében közelében nincs a tudása.

Ma van egy nagy JSF program és ezért az USAF és a többi haderõnem is elég sokat beáldoz. Akkor hány program is futott együtt? Csak a jenki haderõnekem számára párhuzamosan gyártottak vagy féltucat géptípust. F-15, F-16, F-18, de még ment az F-4, A-6, A-7 gyártása is az AV-8 mellett. Ezek új gépek voltak. Csak a McDD gyártott egyszerre négy (!) elsõvonalas típust. (F-15/F-18/F-4/AV-8).

Szóval azon nyavajogni, hogy ma mennyit költenek fegyverkezésre röhejes. Komoly esély van rá, hogy a világtörténelemben talán soha nem költöttek ennyire keveset relatív értelemben. Ezért is vannak olyan jóléti társadalmak, mint amilyenek..

Ma már csak a Gepárd M6 van gyártásban tudomásom szerint, a korábbi verziók gyártóit azért nem találod, mert vagy csõdbe mentek megrendelések híjján, vagy feladták a fegyvergyártói terveiket.

Ha belegondolsz, az M6 valójában egyébként kvázi kiváltotta az M2 és M4/M5 típusokat, szóval már csak ezért sem találod ma ezeket meg. Hozzáteszem a Gepárd "újkori" (kb. 2000 utáni) történelmében a szóbeszédek szerint sok a meglehetõsen csúnya folt...

Ne feled azonban, hogy a kiadások egy jó része akkor a külföldi bázisok fenntartására kellett, legalábbis az USA, és pár nyugati egykori gyarmati hatalom (Franciaország, Nagy-Britannia) esetében.

Egy teljesen más világrend, egy teljesen más világ volt...

Még ha inflációval is számol az ember, még egy anno igen költséges fejlesztés, mint az F-14 program sincs sehol a mai fejlesztesékhez képest, mint az F-22, F-35, RAH-66, stb...

Hadtörténelmi Délutánokról lehet valahol valami összefoglalót olvasni?Konkrétan ez a decemberi nagyon érdekel(t volna).

Az, hogy tudtommal ezek nem egy keretbõl mennek. Az operatív költségeket eseti alapon is megszavazhatja az arra illetékes szerv, de az szigorúan véve nem biztos, hogy a DoD költségvetésének a része. Ez már részben játék a számokkal...

Ez érdekes, ezek szerint nem orosz mentalitással kezelik a kiskatonákat.

Ha az USA többet költ a fegyveres erõire, mint 10 éve, akkor most mik ezek a megvágások? Ennyire drága az új villám, mert különben nem tudom mi ez a sok repóra szám sírás, nem megyünk repnapra, kivonjuk az A-10-est.
Vagy ebben benne van Irak meg Afg.-án pénznyelõje is?

Kínában nincs sorozás, elvileg van sorkötelezettség de mivel mindig volt elég önkéntes, nem alkalmazzák.

Azt még el tudom képzelni, hogy optikát a MOM készíti, de magát a csuzlikat a BÉ.

Több helyen is írják. Ez pl egy külföldi portál.

Itthárom céget említenek Nyírbátor ÉSZ Kft. a GEPÁRD M1, M5 és az M6 típusokat, a MOM Vízméréstechnikai Rt. (Mátészalka) a GEPÁRD M1, M2, M2A1, M3 típusokat mindkét kaliberben, a HM ARZENÁL Rt. (Nyírtelek)a GEPÁRD M4, M2A2 típust mindkét kaliberben.

Nyírbátor ÉSZ Kft. itt nem találtam. MOM Vízméréstechnika TEÁOR-ja nincs fegyvergyártásra.
Bátori Épszol Kft. azonban (a Cylex szerint 9 fõ alkalmazottal) mûködik.

Furcsa nekem, hogy ezek a cégek nagyon egy rakásra vannak székhelyileg. Az éceszgéber gondolom ugyanaz a klikk az összes cég esetében.<#bohoc>

A Gepárd család és a Szép puska, ami gyalogsági fegyver és még nem olvastam róla rosszat (esetleg nem emlékszem rá) illetve nem valaminek a másolata. De nincs itt valami félreértés? Én úgy emlékszem a Gepárdok meg a Hiúz az a Sero kreációi. A Bátori Épszol meg a Kalasnyikov modernizációval foglalkozott (vagy még mindig azt csinálja?). A Bátori Épszol gyártott vagy tervezett fegyvert? Nem vagyok képben. <#confused>

"Kína hivatalosan megadott katonai költségvetése 2012-es ~106 milliárd dollár, miközben 2000-ben még csak ~17 milliárd volt, de még inflációval számolva is mindössze 23 milliárd. De itt meg azt kell hozzátenni, hogy még így is az éves GDP kevesebb, mint 2%-át költik csak a hadseregre..."
Ha fizetést adnának annak a kb 2.2 millió besorozottnak, akkor megnyomná ezt a számot kb 4.4 mrd $-al<#bohoc>

Gepárd fegyvercsaládot (Gyártásban most szerintem csak a GM6 Hiúz van)és asszem a Szép puska licencét is megvették.

A Bátori Épszol is köszöni elvan,
Miket gyártanak?

A hidegháborús idõszakhoz, fõleg az '50-es és a jenkik '80-as évek pörgetéséhez képest sehol nincs relatív arányban a hadikiadások aránya sem globálisan sem a vezetõ hatalmaknál. 30-50 évvel ezelõtt röhögtek volna azon, amit most látnak. Olyan szintû jóléti társadalmak épültek ki és olyan szinten nem költenek fegyveres erõkre, hogy az ihaj.

Ez OK, de hol vannak akkor azok, akik ezeket a fegyvereket legyártják? Elég jellegzetes a koncepció, szóval azért feltûnt volna (szerintem), ha most hirtelen valahol kijöttek volna nagyobb tételben velük.

Vagy csak én járok szemellenzõvel?

Szerintem fegyvereket terveznek továbbra is, a helyzet mindössze az, hogy nincs saját gyáruk (legalábbis olyan, ami 1-2 prototípusnál többet le tudna gyártani), ezért a tervek/koncepciókat értékesítik/licenszelik a gyártásra szakosodott cégeknél.

Renegade szerintem cinikusnak szánta a hsz.-ét.

Egyébként azért az új generációs harckocsi terén lehet vitatkoznék. Elõször is azért, mert ahogy a vadászgépeknél is vakartuk a fejünket a generációs besorolás követhetettlensége miatt, úgy itt is ezzel állunk szembe. Nagyon-nagyon tág határok között esetleg lehet meghatározni, pl. aktív-passzív éjjellátó berendezés, adatkapcsolat, stb. megléte alapján - ám ha egy T-72-est felszerelsz modern éjjellátóval és adatkapcsolattal, meg kiegészítõ páncélzattal, akkor 3. vagy 4. generációs harckocsiról beszélünk?

A Type-10 harckocsi CVT váltója és hidropneumatikus rugózása (a koreai K2-höz hasonlóan) elég durva terepjáró képességet feltételez.

Az adatkapcsolat önmagában brutális elõrelépés a harckocsik C4I képessége terén, márpedig ebben az elmúlt ~15-20 évben szinte a semmibõl már egy alapkövetelményként lépett elõre.

Lehet még sorolni (növelt aknaálló képesség, ERA kiegészítõ páncélzatok, aktív és passzív védelem, stb.).

Szó se róla, a fejlõdés üteme ha nem is lelassult, de átalakult a kevésbé látványos változások felé. Egy ERA páncélblokk, vagy akár a rácspáncélzat még feltünõ dolog, de egy harcjármû harcértékét viszonylag jól meg lehet növelni utólagosan velük. Egy adatkapcsolatot és APU-t beépíteni, új éjjellátót, 360°-os periszkópot felszerelni már kevésbé látványos változás, pedig akár 100%-os harcértéknövekedést is okozhat, egyes elemzések szerint.

Ezzel együtt a katonai kiadások terén az elsõ három, de inkább az elsõ öt jelentõsen növelte a védelemi feladatokra fordított pénzmennyiséget az elmúlt jó egy évtizedben. Az USA jelenleg kb. kétszer akkora katonai kiadással rendelkezik, mint 2000-ben, még inflációval számolva is. Persze tény, hogy a 2011-es csúcshoz képest azóta azért visszavágtak már rendesen. Kína hivatalosan megadott katonai költségvetése 2012-es ~106 milliárd dollár, miközben 2000-ben még csak ~17 milliárd volt, de még inflációval számolva is mindössze 23 milliárd. De itt meg azt kell hozzátenni, hogy még így is az éves GDP kevesebb, mint 2%-át költik csak a hadseregre...

Akkor mibõl élnek meg? Mert szerintem többet letettek az asztalra mint az egész magyar fegyveripar a gyalogsági fegyverek terén.

Hogy mibõl élnek meg? Ez jó kérdés. A honlapjuk szerint fegyverdokumentációkat adnak el. Egy nyúlfarknyi mondatban pedig fegyverek és lõszerek megsemmisítésével is foglalkoznak. Azt nem tudjuk, hogy mibõl tellik kenyérre nekik 1996 óta.

Amúgy azért seggreülni nem kell ettõl. Fogtak egy moduláris fegyver koncepciót, és azt ültetik át különféle kaliberekre, különféle feladatkörökre. Ezekhez gyártanak prototípusokat. De ahogy nem különösebben látni ezen fegyvereket mindenfelé, úgy vélem itt sem éppen sikertörténetrõl beszélünk...