95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#70855
Ez így önmagában nem definiáltható. Mi ellen és hogyan? Csak a fegyver költségét nézve? Egy Sniper TGP valahol 5-10 milla között van. Ebből tengernyi Mk bomba jön ki. Csak éppen kemény célpontot azokkal soha nem kapsz szét, pl. egy betonbunkert. Tehát "végtelen sokat" használva is az eredmény 0.
Ellenben egy a semmi közepén levő támaszpont területe elég szépen befedhető sok bumba bombával közepes magasságról is.
A cél és a collateral dmg határozza meg és az, hogy a saját és ellenséges csapat között mekkora távot engedsz meg és mekkora kockázatot vállalsz fel. Nincs erre univerzális válasz. -
JanáJ #70854 Az egész egy KMZ-s fotóról jutott eszembe. Ott az egyik katonán bino volt, a másikon mono. Na most ők csak eldönthetnék, hogy melyik kell nekik. A Mono mellett mondjuk termo-nv fegyver optika volt.
De ha ennyire egyértelműen a mono lenne a jó, akkor miért csináltak volna egy csöves binoculárt? Meg miért lenne kétcsöves binoculár?
A FB-on egyik srác azt írta, hogy a mono mellett a szabad szemeddel nézhetsz szabad szemmel, azaz gyorsan válthatsz a nv és a szabad szem között. -
JanáJ #70853 Amúgy a prec fegyverzettel olcsóbb operálni? Mert a buta bomba olcsóbb, de több kell. Meg gondolom biztonságos magasból csak az LGB az opció. -
steweee #70852 zsenik és riválisok a spektrumon magyarul : colt vs wesson
sztem nagyok érdekes, aki esetleg még nem láttal
nincs még neten, tévén tessék keresni :
https://www.youtube.com/watch?v=t3gj0qF2egs&spfreload=10
itt pedig az angol eredeti
https://www.youtube.com/watch?v=dkTpNMw1mRw
Utoljára szerkesztette: steweee, 2015.09.30. 22:16:00 -
#70851
Kazettás bomba csinál ilyet, de nagyon szét van szóródva, az altöltet széteresztési magassága ne, tűnik szerencsésnek. Az első videón is ordít, hogy nem PGM volt. Hiába van IR kamera buta bombát dobtak a szórásképen látszik. Ez az orosz "CAS". Csak nem túl közel hozzád csinálja, mert a még saját csapatok is végén kapnak az arcukba. -
JanáJ #70850 A 2. és 3. az milyen bomba? link -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#70849
Eleve ott kezdődik a dolog, hogy a katona milyen éjjellátó cuccot kap kézhez. Ha AN/PVS-7 (egy bemeneti lencse, binokulár kimeneti lencse) vagy AN/PVS-15 (teljes értékű binoculár), akkor a téma le van zárva, nem válogathat, a fegyverén max. hőkamerás rendszer esetén érdemes felszerelni, ami viszont szigorúan spec.ops egységeknél volt jellemző akkoriban (és többségében még ma is).
A katonák többsége viszont AN/PVS-14-et kap, ami monokulár. Ez mind fegyverre, mind sisakra felszerelhető.
A "sisak vagy fegyver" kérdés annyira esszenciális, hogy nincs rá jó válasz, ezen az USMC 11th MEU egységet ábrázoló képen is mindkettő látható, valaki így, valaki úgy használja a sajátját. Spec. egységeknél még előferdül, hogy QD (Quick Detach) rögzítőgyűrű van a fegyveren, és a szükségnek megfelelően alaphangon a sisakon van, de ha tűzharcra van kilátás, vagy éppen már benne vannak, két mozdulattal áthelyezhetik a fegyverre.
Amikor két ugyanolyan (pl. AN/AVS-14) éjjellátó van a sisakon és a fegyveren, akkor jellemzően a fegyveren lévőn rajta van a 3x nagyítást biztosító kiegészítő az első lencsén. Nyilván nem jut minden katonának két AN/AVS-14, de egyes katonák kaphatnak ilyen kivételezést.
A "csípőből" lövés és az IR vagy zöld lézer pontos megoldás jellemzően CQB esetén használatos. Ott értelme is van, de nyílt terepen, 30-50 méter felett már nem olyan sok...
Ez az, amit én tudok erről a témáról.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.30. 17:12:10 -
SZUsszan #70848 Szerintem sem merült fel mint mindent vivő megoldás. Van ahol sokkal jobb lesz, mint a hagyományos alternatívák, és van ahol maradnak a régi módszereknél. -
JanáJ #70847 A videón szereplő cucc szerintem beton útra jó, ahol eleve egy töltésen vagy. :-) -
JanáJ #70846 Ha ennyire egyszerű lenne, akkor nem csak minden kb. tizedik katona lenne így felszerelve. A többiek meg binoculárral + anpaq. A "csípőből" lövöldözés alatt meg azt érzem, hogy a lézerrel célzol, nem pedig az optikával vagy a nyílt irányzékkal. -
#70845
Nagyon látványos, amikor kiépített műúton csinálják, de azért az előretolt bázisok falai a legritkább esetben vannak ilyen talajon....
![]()
![]()
Ettől még jó lehet valóban ott, ahol mondjuk egy reptér betonján, vagy egy város mellett, sík terepen kell felhúzni egy FOB-ot, de én korántsem látom olyan ideálisnak a megoldást. -
SZUsszan #70844
Érdekes koncepció. Legalább a homokkal feltöltés már egy takart rész mögött történik, mégha nem is fogja meg még akkor a lövedékeket. -
#70843
A #70841 első bekezdésében a válasz. Nem lövöldözöl "csípőből", legalábbis értelmesebb ember aligha. Szóval nem véletlenül kerül a fegyverre éjellátó. Viszont ha csak az van, akkor korlátozva vagy a használata terén (csak arra nézhetsz, amerre a fegyver). -
JanáJ #70842 Biztos van értelme, csak nem értem mi az. A GK csak példa volt. De éles RS fotókon is láttam olyat, hogy egy monoculár szemen, egy ugyan olyan meg fegyveren. Minek? Úgyis Anpaq lézerrel "csípőből" lövöldözöl. Vagy ha ez olyan jó és távcső/reddotként használod, akkor miért nem mindenki. Persze lehet a fegyveren valami szuperebb, vagy szálkeresztes NV van. Meg ugye a korai mono és binoculárok ugyan úgy egycsövesek voltak. Nem is tudom a két szem hogy kezeli le a monoculárt. A szabad szememmel tág pupilla a sötét miatt a NV-el meg szűk a fény miatt? -
#70841
Kezdjük ott, hogy az egyik a szemed előtt van (körbetekinteni, belesni valahova), a másik pedig a fegyvereden (lövésnél). Tehát az egyik esetben az egyik, a másik esetben a másik szemedet használod.
A Generation Kill fegyvermegjelenítései egyébként eléggé... civilesek. A feltünő fegyverek különféle M4/M16 klónok, különféle civil szerelvénysinekkel, első pisztolymarkolatokkal. Az is feltünő, hogy mennyi katona fegyverén van "csak" sima "iron sight", miközben a frontvonalbeli egységeknél ekkoriban már elterjedten használták az ACOG-ot (a "sima" katonáknál évekkel később jött el ez a korszak, de a Gen. kill ugye egy eléggé komoly egységet mutat be.
-
JanáJ #70840 Mire jó a kétszemes/binoculár éjjellátó helyett az egy monoculár a puskára, egy szemed elé dolog. Mint pl. Jegesnek a Gen. killben. Egy KMZ-s fotó kapcsán merült fel bennem. Ott a megoldás, hogy a fegyveren nv-thermó kombó volt, de már a thermo előtt is használtak ilyet. -
JanáJ #70839 Erre gondoltam, csak nem emlékeztem a miértre. :-) -
#70838
APFSDS lőszerrel igen, legalábbis a Bushmaster 25mm-es és 30mm-es, illetve a Mauser 30mm-es gépágyúi. A szovjet/orosz 30mm-es 2A42/2A72mm-es gépágyú még APFSDS-el talán.
A T-34-85 frontpáncélja ugye 45mm @ 60° = effektív 90mm-es RHA értéket képvisel.
Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2015.09.29. 16:46:48 -
#70837
A mai 25-30 milis gyortüzelő ágyúk azok 1200-1500 méter táján átlőnék a T-34-85 frontpáncélját? -
#70836
Lövésem sincs. Az F-15-ét talán meg tudom nézni, az F-16-hoz meg FM-ek kell feltúrni. -
Freeda Krueger #70835 Köszönöm,nagyon hasznos lessz
Ximix nek is kösz
Amint meglesz lesz fotó -
millerius #70834 Ha nem tervezték volna erre, akkor nem tudta volna végigrepülni az időt, mert minden fedélzeti rendszernek megvan a maga limitje, valami kifogyott volna. Van nyitott és zárt olajrendszer is, ha a túlnyomásos rendszerből az olajgőzt kiengedik, akkor jobban fogy az olaj, mint ha lecsapatják és újra felhasználják. A MiG-21-en ilyen szempontból nyitott a rendszer, gondolom a Szu-24-en is, de milyen olajrendszere van az F-16C-nek és milyen a Tornado-nak? -
#70833
Ezek is tényezők az elsőt mindig is gyanítottam. Anyagi realitás nem volt. A Tornado IOC viszont tényleg közel volt időben. -
#70832
Onnan, hogy arra volt tervezve. Alacsonyan repülve fékernyős bombákkal egy 30 méter sugarú körbe estek volna a bombák. Az F-16 gépek CCIP üzemmóddal ilyen magasságból 10 méteres CEP-pel dolgoztak. Osirakban is kettőt találhatsz, hogy miért talált az összes bomba (vagy talán csak egy ment mellé.) -
#70831
Nem, nem az. Egyszerűen kisett egy tanker és nem tudott váltás menni. Így maradtak tovább. -
#70830
Szigorúan saját vélemény, de két oldalról látom indokoltnak, hogy a Vulcan, és nem a Tornado mellett döntöttek:
-A Vulcan effektíve már kivonásra volt ítélve. A bombázó parancsnokság esélyt látott arra, hogy még egyszer utóljára megmutassák, hogy mire képes a haderőnem, és talán abban bíztak, hogy esélyt kapnak egy új, modern bombázó kifejletésére. Ezt erősíti, hogy nem volt "ellenérv" az, hogy a Vulcan személyzete évek óta nem gyakorolta a légi utántöltést, és az sem hogy komoly költségen "felújították" a kiválasztott Vulcan-okat (bombatér átalakítása, szárny alatti fegyverzet megoldása, ECM rendszer, Shrike integrálás).
-A Tornado nagyon új volt, és még nem volt teljesen kiforrott. A britek 1991-re már gyakorlott és olajozottan működő Tornado egységeket tudtak letenni az asztalra, de 1982-ben ez még nem volt ennyire stabil, és nem akarták a vadonatúj típust esetleg kudarcokkal terhelni. -
JanáJ #70829 Amit te emlegetsz F-16 eset az az mikor ráb@sztak a pilóták, mert "nem tudtak" leszállni nem? Értsd az sem tervezett volt.
A Tornádó/Vulcan kérdésre nem tudok mit mondani. Miből gondolod, hogy a Tornádó pontosabban dobta volna a kevesebb bombáját? -
#70828
Leszállás nélkül áttelepültek Nevadába a Red Flag-re tudtommal... Barátok közt is 8800 km.
Mondom, soha semmilyen gépről nem hallottam azt, hogy ennyire alacsony lenne az olaj miatti limitje... -
millerius #70827 És a Tornado hajtómű-kenőolaj rendszere hány órás bevetésre van tervezve? Talán azért nem azt küldték, mert félúton visszafelé kifogyott volna az olaj, kenés nélkül meg besül a hajtómű forgórész tengelye? -
#70826
Igen, a tanker együttműködés bonyolultabb. Csak ennyi erővel nem vicc, odaküldhettek volna két Tornado-t. Azoknak töredék tanker is elég lett volna és alacsonyan berepülve pontosabban bombáztak volna és még a SAM-től sem kellett volna félni annyira. Ha F-16-ban kibírtak 13,5 órát, akkor egy Tornadoban is kibírható lett volna 15. Műszaki meghibásodás esetén pont ugyanakkora szarban lettek volna, mint a Vulcan, segítség nekik sem lett volna. Csak akkor nem ennyi tanker bohóckodik, hanem kb. 3 darab elég lett volna és talán egy tartalék...
A Black Buck bevetések a "minden kötél szakad" esete voltak. Semmivel sem lett volna őrültebb Tornadoval megcsinálni, ha a gépek technikailag képesek rá.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2015.09.29. 14:50:54 -
JanáJ #70825 Nem vitatkozás, de tanker szempontból szerintem nem mindegy hogy pl Kecskemét felett kőrözök 13 órát, vagy repülsz oda 6 órát, meg vissza 6 órát. Mert ott ez volt a gond, nem? -
#70824
Kizárt, hogy az olajtartály ekkora limit lenne. A nyüzige F-16C repült 13,5 órás bevetést Líbia felett, holott soha nem tervezték erre.* Egyszerűen karbantartási szempontból sem praktikus, ha ilyen gyakran kellene töltögetni...
*féloff.
Az angolok mai napig milyen büszkék arra, hogy egy stratégiai bombázóval csapást mértek 6000 km-re 16 órás bevetéssel. Egy könnyűvadásznak tervezet F-16 repült majdnem annyit, mintha azzal mértek volna csapást Ascensionról... Hát izé... -
JanáJ #70823 Nem kötözködés, de akkor egy F-16 ami anno kicsi-ócsó volt, az miért tud többet? Vagy lehet csak kapott egy nagyobb olaj tartályt a Block xy-nál oszt csók? -
millerius #70822 Ez az olajtartály-méretezés és a fogyasztás függvénye - vagyis hogy mire tervezik a gépet. Ha nagyobb hatótávot/harcászati hatósugarat akartak volna, kicsit nagyobb olajtartályt terveztek volna a gépbe, elfért volna pár liter plusz abban a nagy böhöncben. Ha a Szu-24-el nem akarják átrepülni az óceánokat, akkor mire nem elég az a 4270 km hatótáv?! Van nekik hosszabb hatótávolságú csapásmérő/bombázó gépük? Van. Probléma részükről a saját szempontjaik szerint megoldva. -
#70821
De. A B-1B-nél ez kb. 30 órás limit. 1998 táján csináltak egy demonstratív bombázást az iraki határ mellett az USA-ból repülve kezdő személyzettel. Visszafelé az Azori-szigeteken emiatt le kellett szállni. Hogy a gépekre jellemzően mennyi ez az érték? Lövésem sincs. -
JanáJ #70820 "és ez a csúcs, mert a gép nemcsak kerozént fogyaszt hanem hajtómű-kenőolajat is, azt pedig nem lehet légitankolással pótolni"
Ez azért elég gáz érték, nem? Az amcsi vasakra meg 2-3-4x-i légi tankolást is írnak. Nekik nem fogy el az olaj? -
JanáJ #70819 Még pár orosz vas, lassan lehetne repnapot tartani Szíriában. :-)
link
link -
millerius #70818 Az első az elég általános, a második precízebb, és megegyezik az én adataimmal. Szerintem az a lényeg, hogy bármelyiket is nézzük, Oroszországból a Kaszpi-tenger-Irán felől Latakiába átrepülni Szu-24-el egyik adat szerint se probléma még légitankolás nélkül sem, tehát a nagy gép simán lehetett Il-76 teherszállító is, és az hasznosabb is lehetett mint egy tankergép. -
#70817
Itten 3055 írnak nincs típus megjelölve , itt van típus is jelölve és üzemmódok meg + tankolás is. -
millerius #70816 "A 2500 km-et hol találtad? Biztosan alábecsült adat?"
Szerintem nem alá és nem becsült: World Air Power Journal 1999 Vol 39, Jefim Gordon és Alekszander Dekszter cikke (Gordon "régi motoros", több évtizedes múlttal rendelkező szakíró, ami anno a modern szovjet légierőről értékelhető anyag a légierő lapjában megjelenhetett /megjelent, azt mindet ő írta). Még részletesebb adatok: max hatótáv (póttartályok leoldásával: 2850 km; egy légitankolással: 4270 km (és ez a csúcs, mert a gép nemcsak kerozént fogyaszt hanem hajtómű-kenőolajat is, azt pedig nem lehet légitankolással pótolni).
A max G értéket ne keverjük bele, utazó üzemmódon ez nem játszik, az viszont igen, hogy a magasabb szárnyterheléssel - tehát nagyobb AoA-al való repülés nagyobb légellenállást is jelent, ergó - a különben is jó étvágyú orosz hajtóművel - magasabb fogyasztást. Azt se hagyjuk ki, hogy az F-15 (és a Gripen) hajtóműve már kétáramú - tehát gazdaságosabb fogyasztású hajtómű a Szu-24 Ljulka AL-21F-3 egyáramú hajtóművéhez képest.
