Haditechnikai Topic

Ezzel tisztában vagyok. Lehet akkor nem 2 db, hanem 3 db Ancsa kell. Nem értek hozzá. De a heliket sokallom. Most van 3-4-5 db minyó. Nem látom szükségét, hogy legyen egy tucat. Kell kb kettő ami keszit ad, meg kettő tartalék, meg kettő csak úgy és kettő amit javítanak / karbantartanak. Tudom jó lenne a több, de egy heli több milliárdos árából mi mindent lehetne venni. Igaz ezeket úgysem egyben fizetjük ki.
Hova kell több személyt szállítani? Mert lehet olcsóbb bérelni civil gépet missziózni, mint fenntartani. Csodálkozom hogy nem adtuk el még őket, a két gép árából pár évig lehet még 1-2 tábornokunk...

A bejegyzést elolvastam nem semmi, de nálunk nincs szükség ilyenre a CS és a Minecraft bőven elég háborús és vészhelyzetekre a mai ifjúságnál, hogy valós helyzetben is helytálljanak.<#idiota>

Az hogy a cikk írója Dániában állt önkéntesnek, bennem nem ébreszt semmilyen rossz érzést hisz a történelmünk során nem egy más országból jött katona és katonatiszt harcolt a mi csapatainkban és ott szerzett tapasztalataival a mi segítségünkre is lehet. Azt már embere válogatja , hogy mennyire érzi magáénak ezt az ügyet, hogy Mo. is hasonló szintre fejlődjön, mennyire kitartó az itteni vízfejek meggyőzésében.
A Mo.-i helyzet inkább aggaszt miszerint nincs egy két olyan ember aki elhivatottságot érezne ez ügyben és még anyagilag is támogatni tudná a kezdeteket, anno egy-két tehetősebb báró és gróf fia a katonai iskolákat kijárva mind bel és külföldön, hazatérésekor látva az itteni helyzetet késztetést éreztek annak változtatásán. A mai helyzet meg ha valaki itt Mo.-n megszedi magát és befolyásos pozícióban van az általában csak a kezét tartja továbbra is Mo. felé, és nem nézi mit adhatna. Az az adakozó, országépítő tehetősebb réteg sajnos már a múlté amikor még színházra, hidakra, iskolákra, kórházakra, vasútra és sorolhatnám, saját vagyonukból áldoztak amivel támogatókat szereztek egy jó ügy érdekében.
Annak idején a honvédségnél sem értettem, hogy egy harcjárművet, hogy bízhatnak rá egy bevonulóra aki mindent csinált legtöbbször csak nem vigyázott az eszközre. Az én elképzelésemben egy felelős vezetésnél minden eszközre egy hivatásos katona van beosztva aki az adott technikát magas szinten ismeri és felel az adott technikáért majd az ő keze alatt képződnek ki az újoncok, így egy valóban értéket képviselő kiképzést kaphattak volna nem egy bele...unk kiképzést. ect. ect.

Ezt a részét nem jól látod, mert a repülő eszközök nem ugy müködnek/üzemelnek mint a kocsik.Itt nem addig hajtom mig nincs baja. ÉS a pilótákat sem lehet ugy ezelni, mint a sofőroket , hogy megvan a jogsi aztán élete végéig tud vezetni.
Ehhez mind gyakorolni kell különbözö szituációkat , feladatokat .Ehhez kell a sok heli és, hogy a üzemeltetésből adodo javitási ciklusokban is mindig maradjon megfelelő számú müködö eszköz. 25,50,100,500 stb óránként javitások vannak rajtuk ha jó ha nem egy gép igy sosincs olyan, hogy 100% os az egész létszám.

Amig volt PG addig annyire nem volt gond, mert rövidebb volt az átfutási idő, mint mikor ki kell vinni az eszközt külföldre.

Ancsából sem elég a 2 , mert ha meghibásodik az egyik a másik feladaton van akkor a pilóták min gyakorolnak, vagy ha több személyt kell szállitani ?

Nem értem mit nem értetek azon, hogy nem mondhat mást. A MH tipikus magyar narancs.
Én pl azt sem értem minek nekünk már megint ennyi szállító heli. Mi a tökömet fognak szállítani és kinek? Kb a kutató mentés miatt kellenek. Az Ancsákból is legyen kettő amiből egy mindig repül.
Nagyobb gondnak érzem, hogy ha beütne a gebasz, mondjuk csak egy árvíz, ahova kell az ember, akkor sem lenne meg a vezetés akinek a keze alá feltölthetnék a sorosokat.

Az a baj a magyar honvédséggel, hogy tele van dilettáns hozzá nem értő és komplexusokkal küszködő egyénekkel.Egy háború esetén ezerszer rosszabbul járnánk mint az ukránok, mert nekünk nem, hogy elavult a hadseregünk, de még technikai állományunk sincsen (nekik ugye van csak most isszák meg a levét annak, hogy hagyták lerohadni a technikájukat).Ne adja az ég, hogy itt 3-4 évtizedig komoly balhé legyen. Talán addigra lesz esetleg hadseregnek nevezhető honvédelmi erőnk.

Ja. Komolyan mondom az egész nyilatkozat olyan volt, hogy én nehezen álltam volna meg, hogy ne vágjam hozzá az alanyhoz a diktafont...

Tényleg, a jelenleg is folyó ukrán háború is azt mutatja, hogy gyakorlatilag nem is vetnek be harckocsikat csak gyalogságot meg páncélozott járműveket. Ekkora ökörséget mondani....

Ne öld meg a rossz hír hozóját! :-)

Nem megvédeni akarom, de a pozíciójából adódóan nem mondhatja meg az igazat. Az infók egy része titkos, a másik része meg nem bevallható. Te sem hirdetnéd, hogy nincs tankunk.
A másik, hogy nem tudom mióta látja el a posztját, de szerintem a teljhatalmat gyakorolna, akkor is kellene 10-20 év mire látható eredmény lenne.
A Krím alatt szerintem nem tudom mire gondolt, mert az adott probléma az ukránok részéről megugorhatatlan volt. Szerintem itt a gombhoz választjuk a kabátot. Anno utászkodni, meg ABV védelemmel marketingeltünk. Most az amik segítettek létrehozni a KMZ-t, most ezt marketingeljük, hogy milyen jó. Tényleg jó, de velük csak a politikai szerepeket tudjuk ellátni, alibiől kiküldeni őket misszióba.
Szerintem "jót tesz" majd a MH-nak az orosz veszedelem. Megint előtérbe kerülünk, fejlesztjük Pápát, megyünk baltikumba, különleges műveleti képesség. Van/lesz EU-s/NATO nyomás, a hazai politikusokon, hogy kössük fel a gatyát és így a HM-en és a MH-n is. Anno a missziózás is így épült ki a "Maximum nulla áldozat" könyv alapján. A szükséges rossz hozzá állás meg úgysem változik.
Szerintem nem az a baj, hogy 45 tankunk van - ha annyi van - hanem hogy harckocsizó mennyi van?

Lemilen van két jó cikk a dán "nemzeti gárdáról". Ha nálunk ilyen lenne, akkor már ott toporognék a kapuban: link
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2015.01.09. 12:02:30

Képtelenség elégszer elmondani, a hadsereg nem olyan jószág, amit ha egyszer felfejlesztettünk egy szintre, utána el lehet felejteni tíz-húsz évre.

:
Nálam ez a rész visz mindent, pont ez az ami eddig történt.

Kérdés: – Valóban csak tizenöt működőképes harckocsink van?

Válasz: – Aki effélét terjeszt, nem tudja, mit beszél.

15 bevethető. Nem tudjuk miről beszélünk.... <#kuss>

Kérdés: – Legyen akkor mondjuk negyvenöt T–72-es…

Válasz: – Mielőtt azt mondaná, hogy az sem sok – ami egyébként igaz –, hozzátenném, ma más a világ, mint 1990 előtt. Nem tömegekben, hanem speciálisan képzett, de nem túl nagy alakulatok együttműködésében kell gondolkodnunk.

A baj csak annyi, hogy még ha 45 bevethető T-72M1-ünk lenne, akkor is arról van szó, hogy az 1980-as éveket képviselő, nagyon elavult harckocsiról beszélünk. Se kiegészítő páncélzat (ERA, NERA), se lézeres besugárzásjelző, se modern pct. lövedékek, se lövegcsőből inditott pct. rakéta, se modern ködgránátvető rendszer (ami a lézeres besugárzásjelzőhöz kapcsolódik a jobb rendszereknél), sorolhatjuk tovább, csak minek...

Kérdés: – Magyarán nem kell annyi eszköz, mint régen?

Válasz: – Annyi nem, de korszerűbb, modernebb és hatékonyabb az igen. Egy kérdés a kétkedők felé, Oroszország gépesített lövész-, tüzér- és tankhad- osztályok bevetésével csatolta magához a Krímet? Ugye nem. Egy külső szemlélő, elnézve a sok, honvédséggel foglalkozó cikket, blogot, eszmefuttatást, könnyedén úgy hiheti, nálunk a honvédelemhez mindenki ért.

Nagyon szép példa. Egy, a helyiek által támogatott beavatkozás, ami ugyanakkor katonapolitikai okokból elítélhető megoldás (azonosítójelek nélküli egyenruhát viselő katonai egységek). Ami mögött ott áll az orosz hadsereg, légierő és haditengerészet. Aminek nem elhanyagolható része Krímen állomásozott a beavatkozáskor. Errefelé haladna akkor a HM? Milyen módon?

A korszerű, modern, hatékony szavak szépek, de a MH esetében egyedül a légierőnél beszélhetünk ilyenről. A harckocsikról már esett szó, elavultak. A tüzérségünk vonatott lövegekből áll, tüzérségi radar nincs, modern lőszerek nincsenek. A légvédelem szintén elavult technológiát képvisel, a Mistral Atlas e téren az egyetlen esemény, de e téren is visszafogottan beszélhetünk sikerről. Lövészpáncélos hadrendben nincs. Páncélzott szállító harcjárművek esetében a BTR-80A a csúcs, ami szintén elavultnak tekinthető (mondjuk egy modern PSzH-nál elvárás, hogy ne oldalt, hanem hátul hagyhassa el a járművet a katona, így a (jellemzően az ellenfél felé néző) PSzH teste kellő fedezéket nyújt neki).

Nem mondom, hogy értek a honvédelemhez, de a haditechnikai fejlesztéseket, trendeket az átlagnál talán picikét jobban ismerem. A fentiek terén pedig kétlem, hogy valódi, szakmai hibát bárki is találna... (de nyugodtan meg lehet hazudtolni...).

Vagyis a mozgósítást követően a „szakértők” egy része szintén erősítené a hazájukat védő harcoló katonák létszámát. Legalábbis bízom benne, hogy nem lennének dezertőrök.

Attól függ, ha a vezetés alkalmas lenne a feladatra, és II.Vh-s szovjet motívációs eszközöknél jobb megoldásokat képes felmutatni (például szakmailag megfelelő döntések, kellő önkritika, életképes mozgósítási tervek, már békeidőben is kellő felkészítés), akkor meggondolnák a "szakértők" is, hogy pozitívan álljanak a témához. Mondjuk például támogatni kellene a civil fegyverismereti képzést, lőgyakorlatokat, alapvető taktikai képzést. Például Svédországban, Finnországban, Svájcban vannak erre példák... Itthon annyit ért el a politikai vezetés, hogy szétverték az MHSz-t, és a sportlövészek életét is ott keseríteték, ahol csak tudják (igen, tudom, hogy a másik oldalról meg a "sportlövészek" egy jó része aztán "sportfegyvernek" FÉG P9R-el jelent meg, kimondatlanul azért, hogy saját kvázi-önvéldelmi fegyvere legyen. Ez nem a HM, hanem a politikai vezetés és a jogalkotók és társadalmi helyzet bűne...).

Megértem azt, hogy szűkös a költségvetés. De az isten szerelmére, pont ilyenkor kell reálisan közölni a közvéleménnyel, hogy igen, ilyen rossz a helyzet, és ha ezen változtatni akarunk, akkor ahhoz több pénzre van szüksége az HM-nek. Ja, és a hibáknál rámutatni a szörnyű belső állapotokra, a vízfejre, az eltorzult állományi táblára, stb...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.08. 22:39:16

Volt egy sokkal sokkal régebbi ilyen néven futó sorozat, talán még a '80-as években indult, de a '90-es években nyomták nagyon. Asszem később átkeresztelék Wing-re. Szinte az összes rész fent az eredetiben a YT-n, de vesződj a magyarral.

furcsa, mert magyarul Nagy repülők néven futott (legalábbis a youtube videó alapján), angolul Great Planes, de ahogy rákeresek, valami 2008-ban futó sorozatot találok... aztán googlezes után, mintha a "wings" cím kerülne elő, de az nem tudom ez-e. Mindenesetre itt a végefőcím, imádtam gyerekként.
http://www.youtube.com/embed/TApSc_0QcIw

Juj, igen durva félrefordítások voltak abban...

megoszthatnád velünk is :)

Okés, megtaláltam! :D

Körülbelül 15 éve ment a spektrumon egy sorozat repülőgépekről. A régebbi gépektől a modernekig mindenféle típust bemutattak, és Usztics Mátyás volt a narrátor. Nem tudja esetleg valaki a címét?

Féloff.

http://www.youtube.com/embed/28r87OzTVeo

Vitézi nagy jelvény
Ismertem olyan falut ahol a ház elején volt táblával úgy is hívták vitéz ház, az elismerés gyanánt kaphatta a tulaj anno.

Nézőpont kérdése. Egy 2030as jövőképben a dron autonom modon működik.

off: Erről tudja vki, hogy mi a fene? link Azt se tudom hol lehetne megkérdezni.

@Mijki: És mi lenne, ha nem 80-95 tonnás harckocsikat gyártanánk a jövőben, hanem egy Stryker MGS szerűséget(140mm-s ágyú+1x25mm+12.7mm a toronyban), felszerelnénk aktív és passzív védelmi rendszerekkel.

Alant ott van a GXV-T program elképzelése, amely "lehasalna", ha például rálőnek. Én kissé szkeptikus vagyok az elképzeléssel kapcsolatban. A mozgékonyság akkor ér valamit, ha folyamatosan nagy sebességgel haladsz. Namost a Stryker MGS nem igazán képes mozgás közben lőni, és nem arról híres, hogy különösebben nagy a terepen elérhető sebessége. Így pedig azt elfelejthetjük, hogy "elugrik" a lövés elől.

Ahogy alant írtam, a "könnyű" nagy kaliberű (120-140mm) löveggel szerelt elképzelések visszafogott fogadtatást kaptak. A CV90-120 lassan egy évtizede van a picon. A kutyának se kell. A lengyelek most a PL-01 koncepcióval "újra" támadnak ezen a téren, csak az az érdekes, hogy egyszer már elkaszáltak egy ilyet, az Anders-t. Mindkettő 120mm-es löveggel volt / van tervezve.

Általánosságban úgy lehet fogalmazni, hogy az ilyen könnyű harckocsi, meg gumikerekes páncélvadász elképzelések nem igazán népszerűek: a harckocsivadász a Stryker családon belül sem az MGS, hanem az M1134 TOW carrier:

http://www.youtube.com/embed/MSJJFEIMsQc

És mivel összfegyvernemi hadviselés van, ezért az ellenséges MBT-kel foglalkozhatna a például a légierő.

Ez akkor életképes, ha az ellenséges haderőnek nincs harcképes légiereje és légvédelme. Mert ha van, akkor a saját légierő nem fog olyan lazán alázni minden MBT-t.... Akkor pedig mit csinálsz? Reménykedsz, hogy a pct. rakétás egységed megoldják a helyzetet....

Az összfegyvernem ma általánosságban úgy működik, hogy adott egységek ellen azonos kategóriájú saját egységek veszik fel a harcot. HIába lenne képes a TOW-al felszerelt M2 és M3 Bradley felvenni a harcot az ellenséges harckocsikkal, mégis az M1 Abrams-ok mentek előre 2003-ban Irakban, amikor ellenséges páncélosokat sejtettek a területen...

De a löveg sokoldalúbb minta rakéta. Pl.: gyalogsági támogatásra sokkal alkalmasabb és olcsóbb.

Gyalogsági tűztámogatásra készült az MGS. Nem páncélvadászatra. Amúgy a sokoldalúságban nincs igazad, TOW-al is mentek géppuskafészekre, ha úgy adta a szükség. Pazarlás, de hatékony...

@Davidbog: Egy jó csőszájfékkel könnyebb lenne orvosolni ezt, de az APFSDS lövedékek elterjedése óta nem látni csőszájféket a harckocsi lövegeken. Lehet azért mert nincs rá szükség, de lehet azért mert problémát okozna a leváló köpenynek.

Én is így gondolkodnék, de akkor mi a magyarázat a svájci Pz.87 @ 140mm-es kísérleti löveg csőszájfékére, illetve az FCS-hez szánt XM360 csőszájfékére?


Pz.87 140mm-es kísérleti jármű


XM-360 tesztelés

@fade2black: illetve legyen képes dront indítani az ellenfél felkuttatására, terület megfigyelésére és persze active defence.

A drón-t miért a "harci" változatra telepítenéd? Van neki már elég baja, amit rá kell tespálni. A drónt inkább célszerű egy külön indító / hordozó járműre rakni, amely az irányításért is felel. Ez már csak azért is hasznos, mert ha a drón nem autonóm (önálló), akkor kell egy pilóta neki - egy harckocsinál meg ezt a feladatot nem nagyon célszerű beépíteni (ha 3 fős személyzettel és automata töltővel számolunk, akkor kell egy 4. ember).

Vagy inkább érzéketlenek, nem védettek. Az igazi érzékeny (sok mindenre figyelő, ilyen tevékenység ellen is zavarvédett) radarnál már a vevőegységnél mérik a visszavert bejövő jeleket, és a veszélyes nagyságrendű jelből "levágják" a fölösleget, nem engedik az erősítő-egységhez eljutni csak azt a jel-nagyságot, ami a kijelzéshez kell (meg ne kérdezzétek, milyen "ollóval" vágnak elektromos jelet, én sárkány-hajtóműves gépész vagyok, ezt egy villanyász kollégám egyszerűsítette így direkt nekem, hogy számomra is érthető legyen az ami nekem csak "fekete mágia").

Hoppá! Ez érdekes történet, ezek szerint mégis csak annyira érzékenyek (legalábbis az ilyen régebbi) a radarok, hogy nem képesek a plusz energiát kezelni...

illetve legyen képes dront indítani az ellenfél felkuttatására, terület megfigyelésére és persze active defence.

De a löveg sokoldalúbb minta rakéta. Pl.: gyalogsági támogatásra sokkal alkalmasabb és olcsóbb.

Egy lapos felépítmény és olyan platformot tolnak rá ami tetszik (tüzérség, légvédelem... :)
Amúgy ez sima harckocsi test + a "zsiráfnyakas" le-fel mozgatható löveges verzió nem lenne utolsó.
A löszerek a kérdés egy 4 löszeres rekesz ami nem szélesebb, mint az löveg szemből és kiürülésnél a löveg leereszkedik majd rekeszt cserél és újra felemelkedik. Több magassági pozícióból is tud tüzelni és legalacsonyabb szállítási pozícióban sem túrja földet. Legyen képes magának fedezéket túrni, és az mögött viszonylag rejtve csak a teleszkópos parancsnoki keresővel leselkedni majd amikor akció van kiemelkedni és tűz. (tudom gyógyszerek<#vigyor>)

Utoljára szerkesztette: ximix, 2015.01.06. 21:58:29

Akor valami 140-es csúzlival ellátott BMP-1 szerüségre gondolsz? Mert akkor meg minek 140-es, arra ott a rakéta.

Nem arra gondoltam hogy a Stryker-re rakjunk egy 140mm-st :D Csak arra, hogy lenne mondjuk egy gyors, nem nagyon páncélozott, akár széles, lapos platform, amivel hatékonyan lehetne támogatni mondjuk a gyalogságot. Az MBT elleni harcot pedig úgy értettem, hogy pl.: face2face mint Kursknál, vagy a Sivatagi Viharban kicsit szívás lenne szinte 0 páncéllal(csak a 120-125mm-s lövedékek ellen védene) rohangálni. :D De mivel ezen a platformon is 140mm-s ágyú lenne, ezért az ellenséges tankok ellen is hatékony lehetne, csak azok ne lőjenek vissza. :D

Az MGS a 105-ös csúzlijával alig bír el, egy 140-től szerintem hanyat esne. :-) Ha nem kell hk-ra vadászni, akkor minek a hk? Hisz a légierő szét tud bombázni mindent, nem? Hát nem. :-)

Valószínűleg nem lenne elég merev a platform. Túl nagy egy 140 mm-es löveg hátrasiklásából származó erő. Az oroszok a 2S25 Sprut-SD-je is elég nehéz szülés volt. Egy jó csőszájfékkel könnyebb lenne orvosolni ezt, de az APFSDS lövedékek elterjedése óta nem látni csőszájféket a harckocsi lövegeken. Lehet azért mert nincs rá szükség, de lehet azért mert problémát okozna a leváló köpenynek.

És mi lenne, ha nem 80-95 tonnás harckocsikat gyártanánk a jövőben, hanem egy Stryker MGS szerűséget(140mm-s ágyú+1x25mm+12.7mm a toronyban), felszerelnénk aktív és passzív védelmi rendszerekkel. A páncélvédettség - tűzerő - mobilitás hármasból a mobilitáson és a tűzerőn lenne inkább a hangsúly. És mivel összfegyvernemi hadviselés van, ezért az ellenséges MBT-kel foglalkozhatna a például a légierő.
Utoljára szerkesztette: mijki, 2015.01.06. 18:08:59

A Szu-24 által "megvakított" MiG-21 története.
Gránit Repülő-Harcászati Gyakorlat, 1984 ápr. 17, a Kecskemétről felszálló MiG-21MF géppár (Arató Ferenc alez. géppárparancsnok, Bali József örgy. kísérő) földi rávezetéssel rárepültek egy szovjet Szu-24-re, majd saját lokátorukat kisugárzásra kapcsolva akarták végrehajtani a végső elfogást. Arató lokátorán a céljel megjelenése után azonnal fehérben felvillant a képernyő, majd rögtön elsötétült. Radarhiba, értékelte Arató, így kifordult és parancsot adott a kísérőnek az elfogás végrehajtására. Bali örgy. lokátora azonban ugyanígy működött (ill. nem működött), így ezután kénytelenek voltak közvetlen közelről gépágyútámadást imitálva fotógéppuska-filmfelvétellel igazolni az elfogást. A műszaki kivizsgálás során kiderült, hogy mindkét lokátorban ugyanannak az erősítő-fokozatnak ugyanaz a biztosítéka olvadt ki, és ezt a Szuhoj aktív zavaró-rendszere okozta, amely a radarjelet többszörösére erősítve sugározta vissza, a 21MF radarja pedig ezt nem tudta kivédeni.

Időközben jelentősen fejlődtek a technológiák, a T-72-es motorja kevesebb helyet foglal és könnyebb, mint a Panther-é, mégis jóval erősebb. Automata töltőberendezése van, amely helytakarékosabb, mintha egy töltőkezelőnek szorítottak volna helyett.

Adott esetben nem is a löveg tömege a nagy probléma (az amerikaiak az ATAC programban könnyebb 140mm-es löveget hoztak össze, mint a 120mm-es M256), hanem a járulékos méretproblémákkal, és a vele járó tömegnövekedéssel. Ahhoz például, hogy a löveg negatív kitéríthetősége ("lefele" nézni a löveggel) kielégítő legyen, egy nagyobb zárszerkezet esetén emelni kell a torony tetejét, ami nagyobb befoglaló méretet jelent -> nagyobb frontfelület, több páncélzat, nagyobb tömeg. Vagy pedig a löveg zárszerkezete negatív irányú kitérítéskor kiemelkedhet a torony tetejéből, ahogy a Leopard 2 "low-profile" torony-elképzelésnél.

Félreérthetően fogalmaztam. Nem a Panther és a Tiger B egymással való összehasonlítása volt a célom, hanem ezek összehasonlítása későbbi harckocsikkal, például a kevesebb mint 40 tonnát nyomó, de 125 mm-es löveggel felszerelt és az előbbi két járműnél (szemből) sokkal jobban védett T-72-essel.

Azért ne felejtsük el azt sem, hogy a 7,5 cm-es löveggel felszerelt Panther 45 tonna, a Tiger B meg 68 tonna volt a 88-as lövegével, szóval koránt sem magától értetődő a tömeg növekedésének mértéke.

A Tiger B viszont sokkal erősebb páncélzattal is rendelkezett, így nem a löveg űrméretének növekedése okozta a tömegnövekedést.

itt is lenne kb 55-60 tonnás alapjármű, amire még 20 tonnát rá lehet pakolni.

Ezt játszák most is, például a Leopard 2A4-esre felszerelt moduláris kiegészítő páncélzatokkal. Vagy az izraeliek a Merkava Mk.3-esetén utólagosan felszerelt páncélzattal. De ezek tömege 3-5 tonna körül mozog maximum, mert a futómű és a meghajtás tartalékai végesek.

Az GCV esetén is a 80 tonnás tömeg már kiegészítő modulokkal lett volna meg.

Az a baj, hogy ilyen mélységekbe nem látok már a dologba, mert ez már erősen mélyvíz. De. Az én értelmezésem szerint egy modern AESA radar képes egymástól függetlenül több (akár több tucat) nyalábot létrehozni. Vagyis "normál" keresésnél képes lehet akár másodpercenként 2000 "tűnyalábot" is létrehozni. Persze ennek ára a kisebb felbontás. Teljes felbontásnál viszont az van, amit te leírsz, vagyis bizony 4-6 másodperc lehet egy teljes szkennelés időtartama.

Páncél védelemnél most mi a cél? Egy azonos kategóriájú ellentől kapott szemből jövő találat után még harcképes a hk. vagy "csak" túlélte a legénység?

Általában arra törekednek, hogy azonos kategóriájú harckocsi szemből ne tudja harcképtelenné tenni egy találattal. A "szemből" általában +/- 30°-ot takar, az oroszok toronynál +/- 60°-ot szoktak mutogatni, de ez egy kicsit túlzásnak tűnik (de a rövidebb torony miatt ebben tényleg jobbak). Hozzá kell tenni, hogy "szerencsés" találattal szemben nincs mit tenni, jellemzően a lövegpajzs sebezhető pont, mert a fel-le mozgathatóságot biztosító "lyuk" sebezhető. Hasonlóan sebezhetőek a célzóberendezések (ezek akár nehézgéppuska / gépágyú szinten is), ezért jellemzően ha az irányzó rendszerét kilövik, akkor a parancsnok kameráját tartalékként be lehet vetni.

Esetleg még javítható?

Nyilván függ attól, hogy hol és mi találta el, illetve hogy pontosabban milyen kárt okozott. Ha csak a páncélzat külső rétegeit (ERA/NERA blokkok) ütötte át, akkor elég ezeket cserélni. De egy APFSDS esetén esélyesen a végén csak maga a végső páncélmag állítja meg a penetrátor rudat, ez pedig már komolyabb javítást igényel, ami kint a harctér mögötti javítóbázisokon teljesen nem javítható (attól függően, milyen károsodást szenvedett, azonban azt megcsinálhatják, hogy a külső, cserélhető páncélmodulokat lecserélik, ám ha ne adj isten pont ugyanoda érkezne egy újabb találat, azt feltehetően már nem lenne képes megfogni.

Mert ha jól értem a személyzet nélküli toronynál is csak a legénységet védenék.

Ketté kell választani. Van személyzet nélküli, de páncélozott torony. Itt annyi a lényeg, hogy a személyzet nem toronyban, hanem elötte vagy mögötte, egy páncélozott kapszulában. A védelmüket a harckocsitest biztosítja, a terveken jellemzően a motort is a kapszula elé rakják.

Amit én torony nélküli kivitelnek hívok (egyébként teljesen logikátlanul... :P ), ott a löveg külsőleg van elhelyezve, ez azért nem teljesen korrekt elneveztés, mert én ide sorolom a valójában toronyként viselkedő megoldásokat, ahol a "torony" maga a testben van, ott foroghat körbe, és a löveget fölé, de páncélzat nélkül helyezik el (. Ezeknél a megoldást a löveg maga csak kis kaliberű lövedékektől véd, itt rengeteget lehet spórolni, mert egy modern harckocsinál a torony páncélzata összesen simán 10-15 tonna körül mozog (számomra éppen ezért némileg meglepő, hogy az Strv 2000 esetén a T 140/40 és az O 140/40 tervek között "csak" alig több, mint 8 tonna különbség volt).

A Tiger I "csak" 55 tonnás volt és abban is 88 milis löveg volt. A Jagdpanther és abban is 88-as löveg volt és védettsége talán a legjobb volt az erősen döntött páncél miatt, bér alacsonynak ez sem volt alacsony, de az már csak 45 tonna volt. Persze torony nélkül könnyű...

Azért ne felejtsük el azt sem, hogy a 7,5 cm-es löveggel felszerelt Panther 45 tonna, a Tiger B meg 68 tonna volt a 88-as lövegével, szóval koránt sem magától értetődő a tömeg növekedésének mértéke. Ha pedig mégis 80 tonna körülre kéne felmenni a megfelelő védelemhez, akkor gondolom moduláris kiegészítő páncélzattal rugalmasabbá lehetne tenni a dolgot, ahogy pl. a Puma IFV is 31,5 tonna alapból, kiegészítő páncélzattal meg 43, itt is lenne kb 55-60 tonnás alapjármű, amire még 20 tonnát rá lehet pakolni.

Az osztott lőszeres automatatöltőkkel kapcsolatban: Szerintem a szovjet harckocsiknál 2 okból kifolyólag terjedt el ez a rendszer.
Az első az, hogy osztott lőszer esetén a hajtótöltet és maga a gránát/sabot egymás felett tárolható, így sokkal kisebb helyen elfér a harckocsiban. A második pedig, hogy valószínűleg nem csak automata töltőberendezéssel történő használatra tervezték, tehát lehet, hogy egyrészt fenn akarták tartani annak a lehetőségét, hogy hagyományos töltővel rendelkező harckocsikba is beépítsék, másrészt ha később el is álltak ettől az elképzeléstől, a meglévő rengeteg lőszer és erre kiépített rendszer miatt inkább megtartották az osztott formát.

A videót ismerem és pont ebből indult el az egész kérdés. A videón látszik az, hogy az azimut tartomány két széle közötti célokat tizedmásodperces (!) eltéréssel deríti fel és ahogy többet pásztáz az adott zóna felett úgy talál meg és vesz követésbe stabilan több célt és csinálja több pásztázás után a folyamatos trackképzést.

Ez alapján nekem az jött le, hogy ismeretlen sáv és elevation átfogással, de az azimut tartományt tizedmásodperc alatt lefogja az AESA. Még, ha feltesszük, hogy a lenti teszten csak egy sáv volt - amit erősen kétlek, mert soha nem tenné meg ennyi cél azt a szívességet, hogy egy igen szűk magassági tartományban repüljön - akkor is iszonyatosan gyors, mert egy sáv kerül tizedmásodpercbe. Tehát, ha még több sáv is van, akkor is cirka 1 sec alatt 2 fokos nyalábbal is simán letapogat akkora térrészt, mint egy mechanikus radar 12-16 másodpercig tart. (4 sáv +/- 60 fok) Ebből tehát extrapolálva kijöhet az, hogy a teljes elavation és azimit tartomány is kb. 2-3 másoperc, ami sokkal nagyobb folyamatosan figyelt térrészt tesz lehetőé és a gyors pásztázással mehetett ugye a R-33 SARH valódi szimultán célleküzdése is.

Ehhez képset a Patriot és Sz-300 tűmegvilágítója másodpercenklént százas nagyságrendű tűnyalábot tud - legalábbis Hpasp ezt mondta - de ezekkel azt csinálja, hogy időosztásosan több célnak szúr be. Így van szimultán célrávezetés, de Calm Shell vagy más radar is kell a tűnyalábozáshoz, legalább a célok követésbe vételéhez, utána már sanszosan a tűzmegvilágító radar sanszosan képes célköetésre, ha a CS alapján megvan az összes cél, hiszen az 1 fokos tűnyalágbokkal azért már lehet célkövetést csinálni.

Viszont, ha másodpercenként kb. 200 tűnyalábbal számolsz és az 1x1 fokos akkor mire végigmegy a +/- 60 fokon és repülőgépnél a 4 bar esetén 10 fok eleavationnal, az jelent 2x60x10 = 1200 tűnyalábot, ami 6 másodperc, de úgy, hogy nincs átfedés a nyalábok között, ami szeritnem nem lehetséges több ok miatt sem. Azért ez nem túl acélos, Hpasp szerint gyakorlatilag teljes elméleti az, hogy a tűzvezető radar tűnyalábokkal dolgozzon magának, mert irgalmatlan veszélyes és lassú, nem véletlen van a "kétradaros" módszer.

@Molnibalage: Mármint ütközel előtt nem? Akkor meg nem kerget a tatár. A teljes javadalmazást betöltöd az automatába? Csata közben a küzdőtérben nincs az az átlagos töltő, aki 40 kg-ot tudna mozgatni. Az ziher...

A toronyba épített automata töltőberendezéssel egybeépített lőszertárolók általában 12-22 lőszert fogadnak be 120-125mm-es malacok esetén, a többi a harckocsitestben van elhelyezve. A torony nélküli megoldásnál ha a méretet minimalizálni akarják, akkor a lőszer a harckocsitestben van elhelyezve. Akár hogy is, a töltőberendezésbe általában kézzel kell behelyezni a cuccott, és ez egybeszerelt lőszernél nem kellemes dolog, ha ~40kg-os cuccot hoznak össze...

Zordtól kezdve mindenki arról beszél, hogy villámgyorsz pásztázási idő van, a mechanikusan pásztázó radarokhoz képest. Azok 3-4 sávot +/- 60 fokoz azimut mellett úgy átlagban 10-16 sec alatt pásztáznak végig és a nyaláb nyílásszöge kb. 2 fok táján van, tehát még 4 sáv (bar) esetén is kb. 8-10 fokos térrészt pásztáz végig.

Az AN/APG-77 esetén a teljes, 120°-os pásztázásra azt írják, hogy "szimultán" teszi meg, ám tudjuk, hogy ez nem igaz, érdemes megnézni az AN/APG-81 teszteléséről kiadott videót:

http://www.youtube.com/embed/CRkpFsXz9yk

Ez azonban "nulláról" teljes felderítés, de figyelemre méltó, hogy kevesebb, mint 10 másodperc kellett mind a 23 cél felderítéséhez, és a legtöbb esetében már teljes adatokat tud nyújtani (full track: távolság, magasság, haladási irány és sebesség). A videó érdekessége még, hogy ha hinni lehet neki, akkor teljesen "lépcsősen" működik, vagyis a radar feltehetően kereséssel kezd, ahol mind a ~1200 T/R egységet használja, majd ahogy felderíti a célpontokat, a T/R egységeket több nyalábra bontva kezdi a felderített célok bemérését és követését külön-külön nyalábokkal. Feltehetően a keresésre rendelkezésre álló T/R egységek számának csökkenése miatt lassul le a felderített célpontok A videón egyszerre 6 nyalábot látunk, de ez félrevezető lehet, egyfelől 2006-os a videó, másfelől nyílván nem teljes képességgel mutatják be.

Ezek alapján én olyan 3-4 másodpercre tenném a szkennelés időigényét (eddigre a 23 célból megtalált 19-et) a teljes érzékelési területre vonatkozólag. Hogy a nyaláb milyen széles, az jó kérdés. Pontos adat sehol nincs, általában 1-2°-os adatokat emlegetnek.

A 21-es megvilágította és befogta a 24-est az meg zavarást kapcsolt és töntrevágta az 21-es radarját.

Nekem nagyon UL-nek hangzik. Hogy a zavarástól a 21-es radarja "megvakul", azt el tudom hinni, de tönkretenni? Miért menne tönkre?

A Krug-os történetnél is ez a bajom (erről még nem is hallottam amúgy). Pusztán zavarástól nem szabadna (szerintem tönkremennie). Ha direktbe "megvilágítják" egy nagyobb teljesítményű radarral megfelelő frekin, akkor felteszem igen, túl lehet terhelni a vevőegységet.

Köszi.
Páncél védelemnél most mi a cél? Egy azonos kategóriájú ellentől kapott szemből jövő találat után még harcképes a hk. vagy "csak" túlélte a legénység? Esetleg még javítható? Mert ha jól értem a személyzet nélküli toronynál is csak a legénységet védenék.

Néhány kérdésem lenne, ami Hpasp-tal történt hosszas konzultáció után merült fel.

A szovjet és nyugati légvédelmi rendszereknél a PESA és AESA tűzvezető radarok kb. 1 fokos tűnyalágokkal dolgoznak. Ez jó a tűzvezetéshez, de a teljes légtér gyors letapogatására alkalmatlanok, szükségük van a célmegvilágítás koordinálásához a rendszer másik radarjára is.

Akkor azt nem vágom, hogy a repülőgépfedélzeti PESA és AESA radarok hogyan működnek...? Zordtól kezdve mindenki arról beszél, hogy villámgyorsz pásztázási idő van, a mechanikusan pásztázó radarokhoz képest. Azok 3-4 sávot +/- 60 fokoz azimut mellett úgy átlagban 10-16 sec alatt pásztáznak végig és a nyaláb nyílásszöge kb. 2 fok táján van, tehát még 4 sáv (bar) esetén is kb. 8-10 fokos térrészt pásztáz végig.

Hogyan működnek akkor a repfedélzeti PESA és ASEA radarok összevetve a tűnyalábbal dolgozó SAM tűzvezető radarokhoz kjépest? Mennyi idő alatt pásztáznak végig a mechanikus radarokhoz mérhető térészt? Annál nagyobb részt?

(Egyes szimulátorokban a PESA és AESA radar úgy van modellezve, hogy azok gyakorlatialg a nyaláb teljes pásztázási tartományát gyakorlatialg egyszerre látják...)


A másik két kérdés egy általam többször hallott történetre vonatkozik. Az első szovjet Szu-24 és MiG-21 esete. A 21-es megvilágította és befogta a 24-est az meg zavarást kapcsolt és töntrevágta az 21-es radarját. Ez UL? Mikor és hol történt? Tud valaki legalább hozzávetőleges évet és alauklatot? Vagy nem UL csak ezekben reménykedni feleslges? Egy szimpla "igen én megbízható személytől hallottam" megerősítés is frankó lenne vagy szimplán az, hogy "á, dehogy".

A másik szintén ehhez hasonló, a délszláv válság idejről. Jenki légtérellenörző vagy J-STAR repkedett és megkérték, hogy a magyar fél "ne játsza az eszét" és ne világítgassák meg mndenfélével őket. Állítóleg egy Krug nem bírt magával és rádolgozott a gépre. Itt is jött valamiféle zavarás és állítólag itt is megsült a rendszert és javítani kellett. Erről ki hallott vagy ki tudja megerősíteni ezt?
Utoljára szerkesztette: Molnibalage, 2015.01.06. 10:40:05

én is arra gondoltam, meg ha elfelejtetted, hogy csőre van töltve, esetleg félkarú vagy és elakad :D

Szerintem ez arra van, ha stesszesen csőretöltött fegyvert akarsz újra csőretölteni a tokban akció közben és nem lenne rajta a hüvelykivető luk, akkor nem tudnád előrántani a pisztolyt, mert beakadna a félig kivetett lőszerbe.

De már látom magam előtt, ahogy fps Russian ilyen tokkal a combtokból elő sem véve, háton fekve tüzel és robbannak fel a zombi bábúk.
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2015.01.06. 09:28:09

Nem fake. Le is irjak hogyan tortent: "When the F/A-18 was stopped by the arresting cable, the improperly attached missile flew off its rail and just continued on its merry way, just like those who don't wear seat belts sometimes fly through a windshield in a car accident."

mire jó az, hogy a pisztolytáskában is kivetheti a töltényt? ott nem akad el, hacsak nem cowboyosan tüzel :D

én csak annyit tudok, hogy ha lock onban a mig31 rákapcsolt és 3kval elhúzott esélyem sem volt utolérni :D