Haditechnikai Topic

Nem ismertem az esetet, de Cifu felhomályosított. Nem az oroszok ellen volt a hsz.-om, hanem a barbárság ellen. Valhol a nyugati és orosz hozzáállás között lehet az általam normálisnak vélt. A francia hisztit sem értem a 12 halott miatt. De ez már pszihológia, ami nem is érdekel, meg - ehhez sem - értek.

Azzal együtt, hogy homlokráncolós volt a parancs, igazából mit tudott volna Woodward csinálni? Nem volt dedikált aknaszedő hajója (mivel a Royal Navy aknaszedő flottája kifejezetten csak a saját kikötők és partmenti vizek aknamentesítésére volt tervezve, nem egy Atlanti-óceánon való átkelésre), illetve amit az Admiralitás neki szánt, azok sebtiben átalakított északi-tengeri vontatóhálós halászhajók voltak, de még csak félúton jártak (lévén a halászhajók 13-14 csomós végsebességükkel nem tudták tartani a lépést a hadiflottával). Miután késlekedni nem késlekedhetett (ugye emlékszünk arra, hogy nem egy brit admirálist hurcoltak már meg azért, mert "gyáván" nem vállalták a kockázatot, és biztosra mentek), a legkevésbé fontos hajóját küldte be a Falkland Sound-ba.

Egyébként az átalakított aknaszedők esete is hasonlóan "mókás", mivel ezekre csak az aknaszedő berendezést szerelték egyébként fel, és semmilyen más téren (megerősített válaszfalak, mágneses és akusztikus 'védelem', önvédelmi fegyverzet, katonai navigációs és kommunikációs rendszerek, stb.) nem voltak felkészítve a feladatra. Mivel a személyzetük ezzel tisztában volt, ezért például a HMS Pict úgy hajtotta végre az első (létfontosságú és gyorsan szükséges) aknamentesítést, hogy csak a feladat végrehajtásához szükséges személyzet tartózkodott a fedélzeten, a többiek valamelyik másik közeli hajóra átszálltak addig... Az, hogy egyetlen hajó sem végezte a tenger fenekén argentín aknától, hatalmas szerencséje a briteknek...


A HMS Pict "aknaszedő"-halászhaló 1982-ben a Falkland-szigeteknél
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.28. 08:49:42

Nem szeretem ezt a nagy liberalizmust amit pl az EU művel, de hányok az oroszos barbár megoldásoktól, hogy mennyire nem ér nekik semmit a sajátjaik élete.

Bar par napos tema volt, de azert halkan hozzatennem, hogy Adm. Woodward gond nelkul bekuldte az HMS Alacrity-t a Falkland Sound-ba, hogy mindenfele MCM felszereles nelkul nezze meg, hogy nem aknasitottak-e el a szorost az argentinok...

Ez nem egészen pontos. A svéd data link mellett van link 16 is. Nem helyette... A gépnek valóban saját típusjelzése van, de azért ne túlozzunk már, nem vészesen tér el a nagyvilágban repkedő más C/D Gripenektől. A legfőbb eltérés az, hogy a szárny használt és A/B gépekről van C törzzsel.

Nem egyezik a hajtómüvük és a sárkányban is jelentős eltérések vannak . egész egyszerüen azért növelik a különbözö felszerelések az árat ,mert mindet egyedileg kell bekábelezni és a számitógépes rendszerhez integrálni, nem csak abból áll,hogy 2 csavarrak fefogatom és adok áramot neki.
Nem azon múlik, hogy ejjel is repülhetnek a mentők, hogy van e rajta éjjellátó

A gripenek is egyediek a mi változatunk ,mert mi NATO kompatibiliset kértünk ez az takarja, hogy angol feliratos a kabin nato pilonos a gép és link16 titkositó van a svéd verzió helyett benne,tehát 14 gépet csak a mi kérésünkre fejlesztettek ki és ha netán valami gond lesz az egyikkel az nem kis idő és költség mire ugyan ilyet adnak nekünk,mert nincs tartalék ebből a szériából, ha ugy tetszik nem konfekciós verziót vettünk ami ha lepottyan másnap küldenek helyette.

A különbőző ágazatokat eléggé nagy marhaság volt bevonni,de mint irták is ök adják a pénzt rá. igy lehet ,hogy a MH kap majd egy OMSZ-re kiváló gépet ami majd fel lesz aggatva pár meggymag köpködővel.
Utoljára szerkesztette: repvez, 2015.01.27. 22:13:09

köszi

Szerintem ha egy helyről veszed akkor olcsóbb mint 3 külön típus. Pl a 109 és a 139/149 hajtóműben egyezik?
Miért növelné a különböző felszerelés az árat. Amúgy 2014-ben had repüljön éjjel is a mentő heli.
Nem tudom megéri-e a mentő heliket bevonni. Gondolok itt arra, hogy a Grifek is csillaghangárban aludnának ha nem bérelnénk őket, hanem megvettük volna őket.

Nem éppen, mert az OMSZ-nek felesleges egy tizenx számu ember szállitására megfelelő heli, mikor max 1-2 sérültel fordulnak egyszerre, viszont komoly hátrányt okoz a nagyobb méret egy országuti leszállásnál vagy kis helyre. oda a csörló sem létfontosság , mert nem fognak csörlövel felszedni beteget nálunk mint svájcban.

Mig a katonainál meg azért nem árt ha legalább 16 katona egyszerre felfér rá és csörlő éjjellátó célzó és fegyverrendszer is van.

Az OMSZ-nek a 109-es megfelelőbb,de még az is lehet hogy nagy , mig a katonaságnak a 139/149-es kéne hamár egy családot veszünk alapnak az egyszerübb logisztika miatt.

Arról nem is beszélve, hogy az is növeli a számlát ha egy tipus de 5 féle felszereléssel kéred.
Az meg megint nem lenne ésszerü ha az OMSZ-nek EC-172-est a teknek megint egy másikat ,mig a MH-nak egy 3.at vennének.
DE ez mint azon mulik kinek lesz nagyobb lobby érdeke és kinek az igényeit tartják jobban szem elött.

A "Nokiás doboz" dönt...
Miért ne lehetne egy fajta heli, ha méretben megfelel és az egyikben eü felszerelés van, a másikban meg flir és fegyver gerenda? Nem a sárkány és a hajtómű egyezzen és örülünk?

Az a baj, hogy nálunk nem alakult ki a normális gondolkodásmód a beszerzéshez és még mindig a felsővezetés dönt szakmai hozzáértés és tanácsok nélkül.
illetve akik a folyamatban részt vesznek nem annyira tájékozodtak, hogy tudnák, hogy mi közül lehet érdemes válogatni vagy mi az amivel ugyan azt a funkciót olcsóbban is ki lehet váltani.
igy kiirnak egy pályázatot amire jelentkezik 4 cég akkor azt hiszik, hogy nincs is más azokon kivül.

Az egész szisztémát nem értem, hogy hogy akarják a valóságban majd megvalósitani ,hogy minden szervezet egy tipust vagy legalább is egy gyár különböző tipusait használja.

Mert ha mindenből egy fajtát veszunk ugyan olyan felszereléssel akkor valahol teljesen felslegesen lesz rajt egy eszköz (pl OMSZ-nél a flir más ha lesz hozzá) mig más szervezetnél meg lehet hiányozni fog belöle egy fontos rész.
Arról nem is beszélve, hogy a logisztikát és a kiszolgálást hogy oldják meg. Mert ugye az OMSZ 7 helyen települ az országban oda mind a 7 helyre minden szügséges eszközt rendszeresiteni kell.
Ebből megint az lesz ami mindenre jó az semmire sem lesz jó.

Vagy ez, vagy az AW149 is szóba jöhet talán? Esetleg AW109 Power + AW139/149 vegyesen? Passz.

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Persze az is lehet, hogy az UH-60 lesz a befutó ha "békülni" akarnának az amcsikkal, bár kétlem.

Utoljára szerkesztette: fonak, 2015.01.27. 20:01:33

Ha nem az átütés a kérdés akkor a DU a jobb. Olcsóbb és szinte mindig nagy tüzeket okoz a célpontban. Úgy önmagában is van valami gamma sugárzása, de úgy tudom az nem nagy. Viszont a kilőtt harcjárművekben a becsapódás és kiégés után rádioaktív por maradhat hátra, ami nagyon káros, ha belélegzik. De hát nem kell kilőtt járműveken mászókázni.

Cifu: Nem írtam, hogy 120 mm-re gondoltam. 😄
Az M829A3 és DM-63 már 30 felettiek, gondolom a DM-63 japán verziója is. A brit, orosz APFSDS-ek biztosan nem, azok olyan 20-25 között lehetnek mert azok osztott lőszeresek. A többi nemzetét nem tudom, de gondolom igazodnak a fent emlíettekhez.

Molni: Mint ahogy Cifu írta, lehet tüzérségként alkalmazni őket, csak korlátoltabban. Ha nem elég a csőemelkedés és a helyzet megengedi akkor a harckocsi alá lehet földtorlaszt csinálni amire ráállhat. A kezelőszemélyzet dolgát nem könnyíti meg, de így magasabb szög állása lesz a lövegcsőnek. Lehet ilyen képeket találni M26 Pershingekről a koreai háborűból.

Kis kereséssel több fotót is lehet találni, amikor az amerikaiak az M26-osokat ferde rámpára állították, vagy lejtősen ásták be, hogy növeljék a csőemelkedést, és így közvetett irányzással tüzeltek velük. De láttam ilyen fotót M48-cal is, amely gondolom Vietnámban készült. Persze ezek ahogy írtad inkább csak szükségmegoldások és az amerikaiakon kívül másnál nem láttam, viszont ők már a második világháborúban is használták a harckocsikat, igaz közvetlen irányzással, hagyományos tábori tüzérségi feladatokra.

TG

De melik.? Ez ?

Leegyszerűsítve igen, egyébként eleve tüzérségi ágyútarackoknál osztott lőszer a használatos, és ott meg tudod határozni, hogy mekkora hajító töltetet raksz be a lövedék mögé. A zsákos megoldást ma már kezdi kiszorítani az un. bi-modular hajítótöltetek, ezek egymásra legóként összerakható elégő rekeszek. A 155mm-es rendszereknél általában 1-5, vagy 1-6 (néha 1-7) ilyen modult lehet a töltényűrbe helyezni.


"Régi", zsákos rendszer, számozott zsákokkal


Bi-modular hajtótöltet metszett és főbb tulajdonságok egy prezentációban


Indiai 155mm-es Bi-modular charge system
A zöld modulok rövid távú (direkt tűzvezetés) esetén használatosak
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.27. 18:20:42

A tüzérségi lövegeknél ez azt jelenti, hogy a berakott lőporzsák (vagy mi) tér el? Mekkora variációs lehetőség van?

Köszönöm, most éppen nem kell 100mm-es HE lőszer a spájzba, de legalább tudom, hogy ha kifogynak a készletek, hova kell fordulni... <#vigyor1>

Ha erre építünk, akkor a régóta jelentős mennyiségű Alca-nk kellene legyen, hajdan a csehek is mindent elkövettek, hogy vásároljunk a leállított gépekből, mégse tettük meg... 😊

Elvileg lehetséges lenne, de a lövegek csőemelkedése általában erősen korlátozott, ráadásul itt nehéz (= lehetettlen) a tüzérségi lőszereknél alkalmazott változtatható mennyiségű hajítótöltettel játszani. Magyarul sokkal macerásabb a pontos tűzvezetés. Szükséghelyzetnek elmehet, de a gyakorlatban az indirekt tűzvezetést nem nagyon szokták használni (mintha a Dél-Szláv háborúban használtak volna T-55-ösöket valamelyik Bosznia-Hercegonivai város bombázására, de ott is kvázi direkt-célzással lőttek HE lőszert).

Kiváncsi vagyok hogyan alakulnának a görbék 36 L/D-nél és mondjuk 15 MJ-nál.

Nyilván én is örülnék részletesebb adatoknak, de ilyet találtam. 😛

De... Brrr.... még 25mm-es átmérőnél is az 900mm-es penetrátor rúd (bizar fél-magyarítás 😛), de eddig senki sem erőlteti a 30 feletti L/d arányt, ha jól tudom. A 15Mj meg 120mm-elnél csaknem reménytelen a mai technológiával (a DM-53 tud L/55-ös csőből 12.7Mj torkolati energiát, ebben ugye benne van a levállóköppeny is), talán az ETC, de annyira csend van körülötte, hogy a végén előbb lesz EM ágyú a harckocsikon, mint ETC löveg...

De számoljunk, ha 800mm-es penetrátor rudat és 21.5mm-es átmérőt vesszük (L/D: 37,2, 10Mj, 1800m/s, Anderson egyenlettel (by Tank-net), akkor hozzávetőleg:

Torkolat: 910mm
1km: 850mm
2km: 790mm

Ha a sajtóban megjelent nyilván fizetett reklámcikkek alapján tippelhetünk, Agusta Westland AW139?

De a cikk végén meg éppen azt írja, hogy csapatszállító és harctámogató vegyes típusok. Kíváncsi vagyok, egyszerűen vajon mit veszünk?

Senki sem tudja. De a "harctámogató" ez esetben lehet felfegyverzett szállító helikopter is...

Nézegettem a diagramot, nem ez a kérdés. Ha jól tudom a DU mellet az szólt, hogy olcsó volt, nagy mennyiségben rendelkezésre ált a 3. VH-ra. A wolfram viszont ha jól értem most ezen a nyomáson hozza a DU-t, de ha valamiért kell és feláldozzák az élettartamot akkor lehet rajta még "húzni"plusz 5%-ot.

Ilyet játszottak amlékeim szerint a szerbek, bár inkább terror bombázásnak hívnám.

Most nagyon laikusan fogalmazva ha túl nagy sebességgel csapódik be a DU akkor elkenődik rajta ahelyett, hogy átütné?

Nagyon leegyszerűsítve igen, de nem elkenődik, hanem mintegy összedolgozódik a páncélzat fémjével, és az energiát így nagyon területen adja át.

Most melyik a jobb a DU vagy a WHA?

Mindkettő jó. A nukleáris anyagokat kezelő országoknál értelemszerűen a DU-t részesítik előnybe, mert olcsóbb (az U-238 az urándúsítás "mellékterméke"😉, így az USA, Nagy-Brittania vagy a Franciák e mellé tették le a voksukat. A németeknél ez nem játszik, így ők inkább a drágább wolfram-magvas megoldásnál maradtak.

Nem. Azt írják, hogy olyan szállító helik lesznek amik képesek lesznek harctámogatásra. Értsd felfegyverzett szállító heli irányított és irányítatlan fegyerekkel. Mivel ez egy politikai döntés így bármi lehet, lásd anno Gripen. Az http://lhsn.hu/-n rugóznak sokat ezen, ha utána akarsz olvasni.

Tehát elméletileg harckocsik lövegével is lehetne tüzérséget játszani HE gránátokkal, csak éppen a tűzvezető rendszere nem alkalmas erre? Még 20-25 fokos csőemelkedéssel is lazán elszállnak a gránátok 8-10 km-re.

A diagrammról leolvasható mikor melyik a jobb, az adott feltételek mellett. A mai nyugati 120 mm-es lövegekből az APFSDS lövedékek csőtörkolati sebessége 1650-1750 m/s körül van (ezt olyan 550-600 MPa-os nyomással érik el, a lövegek maximális nyomása 650-700 MPa körül van). Azt hiszem kilométerenként 20-30 m/s-ot veszíthetnek a sebességükből. Most pont abban a sebességtartományban vannak, ahol a DU és a WHA közel ugyanazt tudja, ezért se ragaszkodik mindenki a DU-hoz.
Ha tovább növekszik a sebesség akkor a WHA lesz a jobb. Legalábbis 30 L/D-nél és 10 MJ-nál, ami eleve nem fog megvalósulni. Kiváncsi vagyok hogyan alakulnának a görbék 36 L/D-nél és mondjuk 15 MJ-nál.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.01.27. 15:45:11

Máshol is így megy ez, a vizesek kemény srácok 😊

A NASA már vizsgálódik nagyobb sebességnél is, mert az űrben a sok szemét néha betalál a műholdaknál és pár grammos alkatrészek krátereket hagynak maguk után.
https://www.youtube.com/watch?annotation_id=annotation_3169782159&feature=iv&src_vid=LZLe-tObCeQ&v=GoqDLFhiGwc

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

http://ares.jsc.nasa.gov/hvit/physics.cfm
http://www.noveldefence.com/phd_research.html



http://www.darpa.mil/Our_Work/TTO/Programs/Magneto_Hydrodynamic_Explosive_Munition_%28MAHEM%29.aspx

Explosively Formed Penetrator (EFP)
https://www.youtube.com/watch?v=HTXrN5hfrdo
A mégse tartsd teljesen szárazon a "puskaport"
https://www.youtube.com/watch?v=78l4cU5F2YE
A késleltetés miatt elég hátul kapta el
https://www.youtube.com/watch?v=DhDhwUdO40M

Olvastam, de az index az ilyen típusú híreknél, hát időnként, finoman szólva, szokott tévedni.

De a cikk végén meg éppen azt írja, hogy csapatszállító és harctámogató vegyes típusok. Kíváncsi vagyok, egyszerűen vajon mit veszünk?

Elolvastad a cikket? :-) Kb minden benne van. Elvileg vegyes flotta lesz, azaz nem egyfajta típusból 30 db. Ez mondjuk logikus is lenne. A többi politika és/vagy korrupció. Harci heliről nincs szó, az nem kell nekünk mert a KMZ a víztisztítókkal és a vegyvédelmisekkel mindent lenyom...

http://index.hu/tech/2015/01/27/172_milliardbol_veszunk_30_uj_helikoptert/

Na ez vajon igaz? És ha igaz, vajon milyen típusú gépek lesznek, milyen felszereléssel? Milyen célokra? Katonai-rendőri-mentő, az odáig oké, de vajon konkrétan, mi lehet az elképzelésük? (a ha rosszindulató lennék, azt mondanám, ilyen távirányítós játékhelikoptereket veszünk majd)

Most nagyon laikusan fogalmazva ha túl nagy sebességgel csapódik be a DU akkor elkenődik rajta ahelyett, hogy átütné?
Most melyik a jobb a DU vagy a WHA? MErt ha jól értem a WHA 5-10%-al nagyobb átütésért cserébe jobban igénybe veszi a csövet és sokkal drágább, de legalább nincs utána urán környezet és tüdő szennyezés.

Egy kicsit ez megtévesztő, a lényeg az, hogy függ attól, milyen anyagú lövedékről beszélünk, milyen keménységű páncélzatba csapódik, és milyen sebességgel. Van egy "sweet point" (~ideális eset), ami a wolfram-karbid illetve urán-karbid magvas nyillövedékeknél olyan 1400-2000m/s közé tehető. Amikor nagy sebesség (1100m/s felett) csapódik egy lövedék a célpontba, akkor a fizika törvényei egy picit megváltoznak, és a szilárd, illetve folyékony közötti állapotba kerül a (fém)páncélzat, és ez növeli a lövedék átütő erejét. Ha tovább növeled a sebességet, akkor a páncélátütés (a folyédékok felé hajló törvényszerűségek miatt) már alig változik.

Itt egy grafikon ennek a hatásáról:



Magyarázat: a zöld csíkok a "sima" acélmagvas nyillövedék értékei, a kék az szegényitett urán magvas, a sárga-piros pedig a wolfrámmagvas nyillövedék értékei. A függőleges tengely a páncélátütés értéke, a vízszintes tengely a becsapódás sebessége. A sötétebb vonalak a lágyabb, értelemszerűen a világosabb vonalak a keményebb páncélzatba való becsapódásra vonatkozó értékek.

Látható, hogy az acélmagvas lövedéknél nincs "púp", kvázi konstansan változik a páncélátütés. A Wolfram-magvas lövedék enyhén púpos, és kb. 2000m/s környékén van az ideális sebessége. A DU lövedék viszont nagyon púpos, és úgy 1600m/s környékén "érzik jól" magukat. Az is látható, hogy keményebb (300-350BHN) páncélzatnál viszont már egyre laposabb a vonal. Azonban ha a páncélzatot túl keményre csinálják (noha 350BHN messze nem szerszámacél-keménység mondjuk), akkor könnyebben törik el behatásra...

Az is jól látható viszont, hogy miért érdemes DU és Wolfram magvas lövedéket használni: az acélhoz képest azonos sebesség mellett ~30-50%-al magasabb a páncélátütési képességük. Ha pedig a lövedék sebességét nagyon meg akarod emelni, akkor (a jelenlegi általános technológiák mellett) növelni kell a lövegűrben a nyomást, ami nehezebb (vagy drágább) csövet jelent, és egyben a cső élettartamára is kihatással van. A német DM53 (egyébként wolfram-magvas) lőszernél például ezt olyan extrém, hogy az amúgy 500-800 lövésre méretezett cső élettartamát 250-300 lövésre csökkenti le...
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.27. 08:55:09

"Egy bizonyos sebesség felett már csökken azAPFSDS-ek átütő ereje."
No azt hogy?

Nem csak a te agymenésed, ez korábban létező probléma volt. Az lehet hogy mára már sikerült ezt a problémát megoldania a mérnököknek csak épp nem kötik az orrunkra.
A 140 mm-es réselt (én hasítottnak olvastam ezt a fajta kialakítást) csőszájféke a lövedék szempontjából ugyanaz mint a furatos (ezt meg háló csőszájféknek is szokták nevezni, angolba meg pepper pot). Ezeknél az a lényeg, hogy a csőszájfék belső átmérője ugyanakkora vagy alig nagyobb mint a lövegcsőé. Ez az APFSDS-nek jó, de a hátrasiklás csökkentésének nem. Mert annál meg az a lényeg, hogy legyenek olyan felületek, amelyekbe a kiáramló gáz bele tud ütközni és annál fogva "tolja előre" az amágy már hátrafelé sikló löveget.
A korábbi furatos csőszájfékek nem ilyenek voltak, mint a belinkelt képeken lévő maiak. Azok tulajdonképpen egy egy kamrás csőszájfékek, csak nem oldalanként egy-egy nagy kivágással, hanem ilyen háló felülettel. De a csőszájfék nyílásánál volt egy függőleges karima ami merüleges volt a kiáramló gázok útjára. Ezeknek a furatos csőszájfékeknek az egyik előnye amit nem említettél, az hogy a kiáramló gázok kisebb porfelverődést okoznak. A furatokon úgymond patakokban távozik a gáz. Ezért jellemzően vontatható páncéltörő lövegeken alkalmazták mint a 12,8 cm Pak44, 7,5 cm Pak41, 85 mm D-85, 130 mm M-46. Meg ugye ezeknél nem olyan fontos a hátrasiklás mértéke se. Harcjárműveken nem volt jellemző, nekem így hirtelen csak a Zrinyi II, Semovente 75 és az IS-7 ugrik be ezzel a csőszájfékkel. Meg persze az új lövegek, de ugye mint írtam a kinézet ellenére más kialakítású a kettő.

Az amerikai M829A3-nél szerintem is olyasmi lesz a probléma amit írsz. Az M829A3 urán magvas, a sebesség növelésével hamarabb kezd el csökkenni az átütő ereje mint a wolfram-karbidosnak. Egy bizonyos sebesség felett már csökken azAPFSDS-ek átütő ereje. Lehet az L/55 már biztosította azt a plusz sebességet aminél az átütő erő csökkent. Illetve minden lövedéknek van egy maximális becsapódási sebessége (8,8 cm PzGr39 és 12,8 cm PzGr40 ~1080-1100 m/s), ennél nagyobb sebességnél már akkora erők vannak aminél széttörik a lövedék, mert egyszerűen nem akkora erőkre méretezték a szerkezetét.
.
Utoljára szerkesztette: davidbog, 2015.01.26. 19:44:04

Tudom, az idézett részben a "T-55 tornya direkt meg van gyengítve, hogy elrepüljön" elméletet kritizáltam (mert ha igaz lenne, akkor az idézett gondolatot is tartalmazza burkoltan).

Ez esetben lehet, hogy megoldották valahogy a dolgot, vagy akár az is lehetséges, hogy ez az egész leválóköpeny vs csőszájfék probléma csak az én két agysejtemben létezik és a valóságban semmi probléma nincs velük.

Nem hiszem, hogy átmenetinek szánták, szinte minden 1970-es és 80-as (majd 90-es évek eleji) harckocsitervüknél markánsan ott figyel ez a jellegzetes csőszájfék, bár ki tudja. Az Strv121/122 (Leopard 2) esetén maradtak a sima L/44-es lövegnél, aztán a CV90-105 esetében egy másfajta (de szintén kamrás) csőszájfék volt látható a prototípuson. Aztán a 120mm esetén már furatos csőszájfék jött elő (amúgy a Swiss Ordenance 140mm-es lövegén ugyanilyen csőszájfék volt látható már a 80-as évek végén, a lenti KWS tesztjárművön a Rheinmetal-féle 140mm-es löveget láthatjuk).


A CV90-105 és a csőszájfékes 105mm-es lövege
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.26. 10:47:21

A késleltetett leválással eléggé megbaxnák magnának a leválóköpenyes cuccnak a lényegét, ha pont a legkritikusabb időszakban van rajta hosszabb ideig. Ráadásul pontosan időzíteni sem lehetett egyszerű. Talán csak átmeneti megoldásnak szánták valami jobb/más hátrasiklórendszer kifejlesztéséig.

Az amik meg talán nagyon a határig vitték a hosszarányát a lövedéknek és ha már egy picivel nagyobb is volt a becsapódó sebesség hajolhatott/törhetett a lövedék talán. Nagyon talán. De más ötletem most nincs. 😊

Nem hinném, a hátrasiklás kb 10-20%-nál már elhagyja a lövedék a csövet és a kiáramló gázok utóhatási zónáját is, a hátrasiklás meg ugye tengelyirányú.

Talán dolgoztak a lőszernél is valamin, vagy a kamra kialakítása sikerült olyanra, hogy nem okoz problémát, de ezt elképzelni sem tudom hogyan csinálhatják.

Az UDES-19 esetén is látni ezt a fajta csőszájféket egy 105mm-es lövegen, de érdekes módon aztán eltünt róla.


"Propagandafotó" az UDES-19-ről, csőszájfékkel


UDES-19 csőszájfék nélkül

Aztán jött az UDES-20-XX, ez egy BV-206 alapján épített 20-25 tonnás "páncélvadász" terv lett volna, Rheinmetal 120mm L/44 löveggel. A jármű kis tömege és löveg elhelyezése (az lövéskor fellépő erő a löveg magas és hátul való elhelyezése miatt komoly erőkarral hat az első "kocsira"😉 miatt itt szükség volt csőszájfékre. A képes tanulsága szerint lőttek is vele. Mivel a teszteket 1982 és 84 között végezték, feltehetően APFSDS lövedékkel is csinálták (és később ugyanez a csőszájfék tűnt fel az Strv2000 maketten, lásd lent). Én arra tudnék gondolni, hogy vagy valami késleltetett levállást csináltak a köppenynél, vagy pedig a csőszájféken lévő furat űrméret feletti, és ezen a kis távon a köppeny még nem nyílik szét...


UDES-20-XX


Tüzelés közben


Feltehetően egy videóból kivágott kép az UDES-20-XX-ről tüzelés közben, mutatva a két irányba szétterjedő égésgázokat a csőszájféktől

de valami oka csak lehet a 44-es csőnek.

A svédeknél az Strv-122 esetén azért mondtak le az L/55-ösről, mert a fő hadszintér (erdős terepen) a hosszabb cső rontja szerintük az alkalmazás lehetőségét (könnyebben elakad a fák törzsében). Ez is egy indok. 😊

Az amiknál viszont nem vágom, hogyan nőhetett meg a szórás. Tippeim lennének, de mind elég valószínűtlen.

Rosszul emlékeztem, szóval a repülés (flight) és a becsapódáskori (penetration) viselkedése a lövedéknek nem volt megfelelő, valamiért az maradt meg bennen, hogy a szórás nőtt. Egyébként szinte csak negatív megjegyzéseket találni az M256E1 (amerikai Rheinmetal L/55 változat) esetében. A vége az volt, hogy a már fejlesztés alatt álló M829A3 a szükséges plusz átütéserőt tudja biztosítani hosszabb cső nélkül.

Azzal lehet összefüggésben esetleg, hogy a lövedék mielőtt kiérne a csövön a tank már hátra billen egy minimálisat ?

Az elsőre megkockáztatnám, hogy technikailag egy furatos, még ha a furatok hosszúkásak is. A másodiknál láthatóan kerülték az igazi kamrás kialakítást, biztos vagyok benne, hogy nagyon alacsony hatásfokú lehet. Az uccsó viszont egy tagadhatatlanul klasszikus kamrás csőszájfék. Talán dolgoztak a lőszernél is valamin, vagy a kamra kialakítása sikerült olyanra, hogy nem okoz problémát, de ezt elképzelni sem tudom hogyan csinálhatják.

D-Kórea talán más elveket követ és a japók esetében is csak erősen a hasamra csaptam, de valami oka csak lehet a 44-es csőnek.
Az amiknál viszont nem vágom, hogyan nőhetett meg a szórás. Tippeim lennének, de mind elég valószínűtlen.

Ebbe az elméletbe pedig az is nagyjából benne van, hogy az összes többi harckocsi tornya azért van erősebben rögzítve, hogy a lőszerek berobbanása esetén ne repüljön el.

Egyfelől ez nem igaz, lásd Chally vagy Merkava lerepült torony. Másfelől sok harckocsiban (pl. Abrams, Leclerc) a lőszertároló el van választva a küzdőtértől, és előre meggyengített tárolófedelei vannak, így lőszerrobbanáskor csak a lőszertároló pukkan el, a torony nem.

A megoldás ott van, hogy mindegyik csőszájfék furatos volt, nem kamrás vagy réselt. Furatosnál ugye nem probléma sem a ny-i megoldású hosszú köpeny és a k-i gallérszerű köpeny sem, cserébe sokkal kisebb a hatékonysága mint a kamrásnak vagy réseltnek.

Azért kivételek akadnak:


Rheinmetal 140mm-es kísérleti löveg a KWS programban


T-72BU, 125mm-es 2A66 löveggel


Strv2000 makett, látványos csőszájfékkel a 140mm-es lövegén (az UDES programnál hasonló volt a lövegeken)

Igen, tény, hogy három kísérleti / proto harckocsit tudok csak felmutatni ellenpéldának... 😊

Ha az első nagyobb felújításig nem kell olyan ellenfére számítaniuk amit ne ütne át - megfelelő távolságból persze - a 44-es akkor teljesen oké a dolog...

Két észrevétel:

1.: A Dél-Koreaiak alapból bevállalták a hosszabb lövegcsövet.
2.: Az US ARMY állítólag azért tett le az L/55-re való átállásról, mert tesztelték bár a Rheinmetal lövegét, ám az akkor meglévő M829A1 és A2 lőszerek jóval nagyobb szórást produkáltak vele.
Utoljára szerkesztette: Cifu, 2015.01.25. 20:15:56

Szerintem igy van csak tul van dimenzionalva. A T55-re azt olvastam hogy faek egyszeru volt. Ha a tekno es a toroby egyben maradt akkor lehet egyszeru volt ujra osszerakni es bekabelezni. A logisztika sem lehetett gaz mert ami a frontra ment vonat ellatmannyal az hazafele vihette a lukas tankokat. Ami miatt tul lehet lihegve az az altalad is irt hogy ha robban akkor ugyis repul a torony ezert max ugy kellett megtervezni hogy iranyitottan szakadjon ki. Amugy nem a ww2es orosz tankokra volt hogy atlag otszor lottek ki egy tankot.