Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#84571
Mennyire életszerű ez? Nagyhatalmak nem lövik egymást a vízen sem. És itt még ilyen vietnámi, afganisztáni háborúsdit sem tudok elképzelni.
#84570
Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.
Kb. két hete pontosan ezen morfondíroztam.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#84569
Jogos az öt pont. Én itt alapvetően a két fő konkurens flotta elleni való harcra akartam utalni...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84568
Oroszok amit lehet üzemletetnek, de 2030ra a BWs romboló, cirkáló, hordozóik átlagéletkora 50+fölé fog kerülni. Onnan sok sikert...
Ugyan szentségtörésnek tűnik, de már felmerült, hogy Oroszország Kínától vásárolna nagyobb méretű felszíni egységeket. A felmerült opció 2015-ben a Type 054A osztályú fregattok voltak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84567
"Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen."
Kínát még értem, de az oroszok benne vannak még a top5-ben? Én eddig azt hittem, hogy a japók lenyomnák őket vízen mint a bélyeget. Milyen modern orosz hajójuk van most?
Kínát még értem, de az oroszok benne vannak még a top5-ben? Én eddig azt hittem, hogy a japók lenyomnák őket vízen mint a bélyeget. Milyen modern orosz hajójuk van most?
#84566
A kínaiaknál a gyártási üteme, ami félelmetes, ugyebár már legyártották a Kuznyecov / Liaoning koppintásukat, építik a következőt, építenek legalább 3db ~13 000 tonnás Type 055 rombolót a nemrég elkészült mellé, és az utóbbi három évben évente három darab 7500 tonnás Type 052D rombolót adnak át, plusz 3-5 fregatt méretű egységet.
Ha a gyártás ütemét nézzük, alapvetően pariban vannak az US NAVY-vel. Igen, nem a hordozók / nukleáris tengók terén, de ott is közel vannak, ha figyelembe vesszük a hagyományos tengókat és hordozókat.
Az 355 hajós flottatervet támogatók egyik érve, ha Kína ezt az ütemet tartja, akkor a hordozókat / SSN / SSBN-eket leszámítva 2020-as évek közepére beérik az US NAVY-t a 308 hajós flottatervhez képest (megj.: a 308 hajós flottatervet sem igazán tudták tartani eddig, most futtatják fel a gyártást a 2018-as költségvetési évben). Itt természetesen ott van a sok kérdőjel, hogy mit mihez hasonlítunk, hiszen az US NAVY szövetségeseit is beleszámoljuk (például az igen potens Japán és Dél-Korea, illetve a kevésbé potens, de nem elhanyagolható Tajvan haditengerészetét), akkor Kína még így is gyengébb lábakon áll.
Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.
Ha a gyártás ütemét nézzük, alapvetően pariban vannak az US NAVY-vel. Igen, nem a hordozók / nukleáris tengók terén, de ott is közel vannak, ha figyelembe vesszük a hagyományos tengókat és hordozókat.
Az 355 hajós flottatervet támogatók egyik érve, ha Kína ezt az ütemet tartja, akkor a hordozókat / SSN / SSBN-eket leszámítva 2020-as évek közepére beérik az US NAVY-t a 308 hajós flottatervhez képest (megj.: a 308 hajós flottatervet sem igazán tudták tartani eddig, most futtatják fel a gyártást a 2018-as költségvetési évben). Itt természetesen ott van a sok kérdőjel, hogy mit mihez hasonlítunk, hiszen az US NAVY szövetségeseit is beleszámoljuk (például az igen potens Japán és Dél-Korea, illetve a kevésbé potens, de nem elhanyagolható Tajvan haditengerészetét), akkor Kína még így is gyengébb lábakon áll.
Leírva sehol sem láttam, de én úgy vélem, hogy az amerikai haditengerészet alapvetően a britek több, mint száz évvel korábbi "a másodiknál és harmadiknál erősebb flotta szükséges" elvéhez tartják magukat, és egyszerre készülnek a Kínai, és az Orosz haditengerészet ellen.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84565
Ha csak hajó gyár életben tartás lenne, akkor arra elég lenne a csere is szerintem. Gondolom ott pont olyan hülyék a politikusok a témához, mint máshol.
#84564
Techikailag Kína esetén nem 10-15 nuki tengó a baj, hanem az AIPs Type 039C, meg a felderítés + DF-21. Ez ellen a + 50 hajó főleg ha LCS szart se ér. Navy Kínai fejlesztések meg a végtelen butaságok miatt végképp kiszorult a first island chainból. Kérdés, hogy tovább...
Oroszok amit lehet üzemletetnek, de 2030ra a BWs romboló, cirkáló, hordozóik átlagéletkora 50+fölé fog kerülni. Onnan sok sikert...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.09.21. 13:46:17
Oroszok amit lehet üzemletetnek, de 2030ra a BWs romboló, cirkáló, hordozóik átlagéletkora 50+fölé fog kerülni. Onnan sok sikert...
Utoljára szerkesztette: fade2black, 2017.09.21. 13:46:17
#84563
Szerintem a Zumwalt Burke (F3 Burke) viszonya legalább ennyire szép. De ott legalább lelötték Zumwaltot LCSből meg még akarnak 20-25dbot miközben bárkinek egyértelmű kéne legyen, hogy semmire nem jó. Se ASWre, se AAra, se hajók ellen... semmire.
#84562
Igen az említett oldalt olvastam, azért is kezdtem el vakarni a fejem. A kínait még értem, a 2000-es években önmagukhoz képest elég komolyan előreléptek, de a USN jelelegi állományához képest az a 10-15 nukleáris tengeralattjáró ami a jövőben valamikor lesz nekik azért még mindig elég karcsú. A "megnövekedett orosz aktivitás" még ennyire sem konkrét, mire gondolhatnak, hogy egy hidegháborús roncs áthajózott a földközi tengerre.. az egykori vörös flotta nagy része meg vagy bontóban van, vagy valamelyik kikötőben van, khmm, tartósan lekonzerválva (=horgonyláncon fog elrohadni a következő évtizedekben).
Ha széthajtották a meglévő egységeket az elmúlt években, akkor érdemes lehet őket pótolni, kapacitást növelni viszont, hááát. Nyilván nem publikus, hogy konfliktus esetére hány egységgel számolnak egy adott térségben úgy, hogy a többibe is jusson, de azért ezek a kihívások, amiket megjelöltek nem túl konkrétak/hihetőek. Ha tippelnem kellene, inkább valami olyasmiről lehet szó hogy ha a hajógyárak nem épít új egységeket akkor elveszik a tudás/kapacitás, úgyhogy akkor megrendeléssekkel tartjuk életben.
Ha széthajtották a meglévő egységeket az elmúlt években, akkor érdemes lehet őket pótolni, kapacitást növelni viszont, hááát. Nyilván nem publikus, hogy konfliktus esetére hány egységgel számolnak egy adott térségben úgy, hogy a többibe is jusson, de azért ezek a kihívások, amiket megjelöltek nem túl konkrétak/hihetőek. Ha tippelnem kellene, inkább valami olyasmiről lehet szó hogy ha a hajógyárak nem épít új egységeket akkor elveszik a tudás/kapacitás, úgyhogy akkor megrendeléssekkel tartjuk életben.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#84561
Ott van az indoklás a #84559-es hsz-ben lévő linken elérhető PDF 10. oldalán (4. sorszámozott oldal).
Alapvetően a megnövekedett orosz és kínai haditengerészeti jelenlét a tengereken, illetve a jelenlegi flotta általános feladatainak (ide sorolva a hadgyakorlatokat, kikötőlátogatásokat, stb.) megnövekedett számát (pl. ugye az Észak-Koreai rakétakísérletek egyik hozománya, hogy az US NAVY a környező vizeken folyamatos járőrözésbe kezdett az esetleges rakétaelfogás biztosításának érdekében).
Amit Spencer is említett a meghallgatásán, hogy nem feltétlenül szükséges sokkal több hajó (a 308-as korábbi tervhez viszonyítva), viszont a hajók hadra foghatóságát és bevethetőségét javítani kell.
Érdemes megemlíteni, hogy ez a 355 hajós flottafejlesztési terv alapvetően az US NAVY igénye, hogy a rá háruló feladatokat mekkora flottával tudja teljesíteni, ezt hagyta jóvá a törvényhozás 2016 decemberében. A növekedés egyik mozgatórúgója a sok közül az, hogy egyes hordozó-flottacsoportoknál már előfordult 9 hónapos bevetési idő is (a tervezett 6 hónap volt), és ez nem tartható fent folyamatosan (ie.: ez volt az egyik indok, hogy a 11 hordozóról 12 hordozóra bővítették a szükséges mennyiség-igényt).
Az, hogy mi miatt tart igényt a főparancsnokság és adott esetben az elnök több vagy hosszabb bevetésre, már egészen más tészta...
Alapvetően a megnövekedett orosz és kínai haditengerészeti jelenlét a tengereken, illetve a jelenlegi flotta általános feladatainak (ide sorolva a hadgyakorlatokat, kikötőlátogatásokat, stb.) megnövekedett számát (pl. ugye az Észak-Koreai rakétakísérletek egyik hozománya, hogy az US NAVY a környező vizeken folyamatos járőrözésbe kezdett az esetleges rakétaelfogás biztosításának érdekében).
Amit Spencer is említett a meghallgatásán, hogy nem feltétlenül szükséges sokkal több hajó (a 308-as korábbi tervhez viszonyítva), viszont a hajók hadra foghatóságát és bevethetőségét javítani kell.
Érdemes megemlíteni, hogy ez a 355 hajós flottafejlesztési terv alapvetően az US NAVY igénye, hogy a rá háruló feladatokat mekkora flottával tudja teljesíteni, ezt hagyta jóvá a törvényhozás 2016 decemberében. A növekedés egyik mozgatórúgója a sok közül az, hogy egyes hordozó-flottacsoportoknál már előfordult 9 hónapos bevetési idő is (a tervezett 6 hónap volt), és ez nem tartható fent folyamatosan (ie.: ez volt az egyik indok, hogy a 11 hordozóról 12 hordozóra bővítették a szükséges mennyiség-igényt).
Az, hogy mi miatt tart igényt a főparancsnokság és adott esetben az elnök több vagy hosszabb bevetésre, már egészen más tészta...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84560
Ezek után az érdekelne hogy egyáltalán van-e bármilyen kézzelfogható stratégiai elképzelésük arról, hogy az a 308 hajót mire is akarják használni. Már a szokásos gumifrázisokon túl. Mert pl. a kínai vagy az indai flotta programoknak reális mérete és értelemesnek mondható stratégiai célja van.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#84559
Yepp, de a "nagy számokat" alapvetően úgy biztosították ott is, hogy tovább tartották hadrendben az olyan hajóosztályokat, mint a Farragut-osztályú rombolókat vagy a Leahy-osztályú cirkálókat, végrehajtották rajtuk a New Threat Upgrade (NTU) programot, amellyel a régi Terrier és Tartar légvédelmi rakéták helyett SM-2MR és ER rakétákkal lettek felfegyverezve, és így tovább.
Anno a 600 hajós számot sem sikerült elérniük, igaz közel voltak hozzá (594), most úgy számolnak, hogy talán 2030 környékére sikerülhet teljesíteni a 355 hajósat, ha a költségvetés biztosítja a pénzt hozzá...
Megj.: A mostani tervezet is alapvetően új hajókkal számol, nem pedig olyan lépésekkel, mint a Perry-osztály reaktiválása...
Utoljára szerkesztette:
Anno a 600 hajós számot sem sikerült elérniük, igaz közel voltak hozzá (594), most úgy számolnak, hogy talán 2030 környékére sikerülhet teljesíteni a 355 hajósat, ha a költségvetés biztosítja a pénzt hozzá...
Megj.: A mostani tervezet is alapvetően új hajókkal számol, nem pedig olyan lépésekkel, mint a Perry-osztály reaktiválása...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84558
Reagannél még a "600 ship navy" volt a kampányígéret. Elő is vették még az Iowákat is megint, és raktak rájuk páncélozott Tomahawk-indítókat stb.
#84557
Ezek szerint azért még nem mindenki idióta bólogatójános és tökkelütött marha.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84556
Ezen pörögnek hónapok óta. Ez a Richard V. Spencer, aki jelenleg a Navy titkára, elég reálisan áll hozzá a témához, a jelölése utáni meghallgatáson kerek-perec kimondta, hogy a 355 csak egy szám, a képességek visszaállítása és biztosítása jelenleg a legfontosabb. Ezen páran ki is akadtak, ugyanis azt várták, hogy teljes mellszélességgel ki fog állni a 355-ös flottaterv mellett. Ehelyett nem is tagadta, hogy amíg 308 hajóra sem elég a haditengerészet költségvetése (ez volt a jelenlegi 355 hajós flottafejlesztési terv előtt), addig ne is álmodjanak 355 hajós haditengerészetről.
Spencer egyébként az USMC pilótája volt főleg CH-46 nyergében a 70-es évek végén, 80-as évek elején.
Utoljára szerkesztette:
Spencer egyébként az USMC pilótája volt főleg CH-46 nyergében a 70-es évek végén, 80-as évek elején.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84555
Nevetséges az egész. 355 hajó egy szám. Ha ennyire számháborúzni akarnak, akkor lobogózzanak fel 50 db yachtot és meglesz a mennyiség. Szerintem képességeket és nem egy értelmetlen szám kéne, hogy legyen a cél...
Szép, szép a 355 db hajó, ha a CVN-eknek a Hornetek többssége egy időszakban már nem hadrafogható...
Szép, szép a 355 db hajó, ha a CVN-eknek a Hornetek többssége egy időszakban már nem hadrafogható...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84554
Az pedig már csak hab a tortára, hogy a hét említett Perry-t 2015-ben vonták ki, vagyis alig két éve...
Egyébként a másik oldalról nézve az aktuális Sec. of Navy szempontjából ez az ötlet és megoldás teljesen vállalható. Az elnöki utasítás a 355 hajós flottára pusztán új hajókkal nehezen megvalósítható. Az adott hét Perry feltehetően valóban olcsón újra hadrendbe állítható, "csak" a személyzet kérdését kell megoldani, de amúgy is téma, hogy növelni kell mindegyik fegyveres erő létszámát, tehát feltehetően ez sem lesz probléma középtávon.
A nagyobbik kérdés, hogy a hosszú távú hajóépítési / hajóüzemeltetési tervekben mi fog szerepelni. Felmerültek amúgy olyan ötletek is, hogy a Kitty Hawk hordozót és a korábban már a topicban említett, három félre állított Tico-t is visszahelyezik a szolgálatba, ám ezek olyan esetek, amelyek egyszerűen nem valósíthatóak meg olcsóan (pl. a Tico-k esetében az Aegis rendszert egy-az-egyben lehetne cserélni, feltehetően a radarokkal együtt), tehát aligha valósulnak meg.
Az LCS-ek esete... Hát az is, és a Zumwalt-osztály is annyira félrement, amire nincsenek szavak... Viszont ha már megvannak, kezdeni kell velük valamit...
Utoljára szerkesztette:
Egyébként a másik oldalról nézve az aktuális Sec. of Navy szempontjából ez az ötlet és megoldás teljesen vállalható. Az elnöki utasítás a 355 hajós flottára pusztán új hajókkal nehezen megvalósítható. Az adott hét Perry feltehetően valóban olcsón újra hadrendbe állítható, "csak" a személyzet kérdését kell megoldani, de amúgy is téma, hogy növelni kell mindegyik fegyveres erő létszámát, tehát feltehetően ez sem lesz probléma középtávon.
A nagyobbik kérdés, hogy a hosszú távú hajóépítési / hajóüzemeltetési tervekben mi fog szerepelni. Felmerültek amúgy olyan ötletek is, hogy a Kitty Hawk hordozót és a korábban már a topicban említett, három félre állított Tico-t is visszahelyezik a szolgálatba, ám ezek olyan esetek, amelyek egyszerűen nem valósíthatóak meg olcsóan (pl. a Tico-k esetében az Aegis rendszert egy-az-egyben lehetne cserélni, feltehetően a radarokkal együtt), tehát aligha valósulnak meg.
Az LCS-ek esete... Hát az is, és a Zumwalt-osztály is annyira félrement, amire nincsenek szavak... Viszont ha már megvannak, kezdeni kell velük valamit...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84553
Itt már tényleg a fejemet fogom, hogy ezek mekkora állatok...
1. Kitalálták az FCS-t, aminél 40+ csomós sebességet vártak el... Emiatt lett olyan gépészet aránya, hogy a hajóra fregatt mérete ellenére érdemi fegyverzet nem jutott.
2. A Perryket hagyták lerohadni allan ellenére, hogy az ausztrál féle upgraddel (Adelaide osztály) az addig is jól balanszolt Perry szerinted kategóriájának talán legpontensebb hajója. Légitámadás ellen közel sem védtelen, ASW képessége és van, de olyan ASM-je van, ami bármit zárójelbe tesz, amin nincs SAM + CIWS.
3. Erre mit csinálnak. Előveszik a Perry-t, ami max. 30 csomós és arra használják majd, amire a LCS-t.
És ez a világ vezető katonai és gazdasági hatalma...? Atyaég... A hidegháborút lehozók meg csuklanak vagy sírjukban forognak. Komolyan mondom, hogy az USA mai katonai és politikai vezetése a hidegháborús korszak nagyjaihoz képest totálisan inkomptenes barmok gyülekezetének látszik. Ez annak eredménye, hogy az egypólusú világ alatt nem volt teher, ami alatt nőhetett volna pálma...? <#fejvakaras>
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.21. 10:42:18
1. Kitalálták az FCS-t, aminél 40+ csomós sebességet vártak el... Emiatt lett olyan gépészet aránya, hogy a hajóra fregatt mérete ellenére érdemi fegyverzet nem jutott.
2. A Perryket hagyták lerohadni allan ellenére, hogy az ausztrál féle upgraddel (Adelaide osztály) az addig is jól balanszolt Perry szerinted kategóriájának talán legpontensebb hajója. Légitámadás ellen közel sem védtelen, ASW képessége és van, de olyan ASM-je van, ami bármit zárójelbe tesz, amin nincs SAM + CIWS.
3. Erre mit csinálnak. Előveszik a Perry-t, ami max. 30 csomós és arra használják majd, amire a LCS-t.
És ez a világ vezető katonai és gazdasági hatalma...? Atyaég... A hidegháborút lehozók meg csuklanak vagy sírjukban forognak. Komolyan mondom, hogy az USA mai katonai és politikai vezetése a hidegháborús korszak nagyjaihoz képest totálisan inkomptenes barmok gyülekezetének látszik. Ez annak eredménye, hogy az egypólusú világ alatt nem volt teher, ami alatt nőhetett volna pálma...? <#fejvakaras>
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.21. 10:42:18
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84552
Az US NAVY titkára (Secretary of the Navy) szerint teljesen reális lehet, hogy hét Oliver Hazard Perry osztályú fregattot visszaállítsanak a szolgálatba, és minimális vagy akár semmiféle felújítás után például drogcsempészek üldözésére vagy az északi vizeken való járőrözésre bevessenek. A felhozott példák alapján Tajvannak mindössze 30 000 dollárba került egyenként két korábban tartalékba helyezett Perry újra aktiválása. A kivonás előtt az US NAVY Perry fregattjainak fegyverzete egy 76mm-es Oto-Melara löveg, egy Phalanx CIWS és az orron a leszerelt Mk.13 rakétaindító helyére, egy emelvényre helyezett 25mm-es Mk.38 gépágyú volt, valamint 2x3 torpedó vetőcső és természetesen max. két helikopter a hátsó felépítményben tárolt hangárokban.
Az USS Rodney M. Davis 2014-ben, a fent említett fegyverzettel
A reaktiválás feltehetően meg fog történni, ezzel is "előre lépve" a 355 hajós flotta felé, noha alapvetően ebben a formában a Perry-k már inkább csak OPV-nek, vagyis mélyvízi járőrhajóknak felelnek meg.
Utoljára szerkesztette:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Az USS Rodney M. Davis 2014-ben, a fent említett fegyverzettel
A reaktiválás feltehetően meg fog történni, ezzel is "előre lépve" a 355 hajós flotta felé, noha alapvetően ebben a formában a Perry-k már inkább csak OPV-nek, vagyis mélyvízi járőrhajóknak felelnek meg.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84551
Az egész kérdésnek jogi vetülete is van, nevezetesen, hogy milyen magasan repülhet a gép. Nincs egyezmény arra, hogy az űr milyen magasságban kezdődik, viszont világűr = nemzetközi víznek számít, tehát egyik ország sem sajátíthatja ki a felette levő részét a világűrnek, mégha pár ország így is képzeli ezt. (Súlytalan, egyes afrikai országok, akik szerint felettük levő geostac pályán levő helyekért fizetni kéne.)
Tehát, ha valaki épít egy olyan gépet, ami gyorsítva ugró manőverrel átrepül pl. Oo. felett és az a világűr peremén repül, akkor lehet vakarni a fejet, hogy akkor az most ki szerint légtérsértés vagy sem. Fizikai megközelítéssel a világűr a Kármán vonalnál van, de az ne statikus a légköri viszonyoktól is függ. Az USA minden pilótának megadja az űrhajós jelvényt aki 50 stat. mile felett repült, ami alig 80 km, a Kármán vonal meg 100 km felett van picivel átlagba.
Start felderítés szempontjából az időérzékeny dolgokat nem kaphatja le, de a teljesen statig dolgokat igen. Középhatalmak nagy része megfelelő bevetéstervezzéssel nem tudná előrejelezni, hogy mikor jön. Ha egyáltalán képesek lennének érzékelni, mert 1000 km+ távolságban bukannak elő a horizont mögül, ami azért bármilyen repcsi RCS esetén iszonyatosan nagy távolság.
Taktikai felderítésre alkalmatlan, ez nyilvánvaló. Mint fegyverhordozó platfrom értelmetlen egy ilyen eszköz.
Tehát, ha valaki épít egy olyan gépet, ami gyorsítva ugró manőverrel átrepül pl. Oo. felett és az a világűr peremén repül, akkor lehet vakarni a fejet, hogy akkor az most ki szerint légtérsértés vagy sem. Fizikai megközelítéssel a világűr a Kármán vonalnál van, de az ne statikus a légköri viszonyoktól is függ. Az USA minden pilótának megadja az űrhajós jelvényt aki 50 stat. mile felett repült, ami alig 80 km, a Kármán vonal meg 100 km felett van picivel átlagba.
Start felderítés szempontjából az időérzékeny dolgokat nem kaphatja le, de a teljesen statig dolgokat igen. Középhatalmak nagy része megfelelő bevetéstervezzéssel nem tudná előrejelezni, hogy mikor jön. Ha egyáltalán képesek lennének érzékelni, mert 1000 km+ távolságban bukannak elő a horizont mögül, ami azért bármilyen repcsi RCS esetén iszonyatosan nagy távolság.
Taktikai felderítésre alkalmatlan, ez nyilvánvaló. Mint fegyverhordozó platfrom értelmetlen egy ilyen eszköz.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84550
Nem nagyon hinném, gondolom emiatt fordult a nyilvánosság felé a Lockheed.
Gondolom első körben próbálkoztak a CIA-val és az USAF-al zárt ajtók mögött, de egyik sem volt vevő az ötletre. Teljesen érthető, jegyzem meg... Egy Mach 6-al haladó gépet aligha lehet elrejteni a radarok és IR szenzorok elől, tehát stratégiai felderítésre alkalmatlan, erre pedig ott vannak a műholdak. Taktikai felderítésre megint nem az igazi, mert az MQ-9, RQ-170, RQ-4 ugyanezt olcsóbban megcsinálja...
Gondolom első körben próbálkoztak a CIA-val és az USAF-al zárt ajtók mögött, de egyik sem volt vevő az ötletre. Teljesen érthető, jegyzem meg... Egy Mach 6-al haladó gépet aligha lehet elrejteni a radarok és IR szenzorok elől, tehát stratégiai felderítésre alkalmatlan, erre pedig ott vannak a műholdak. Taktikai felderítésre megint nem az igazi, mert az MQ-9, RQ-170, RQ-4 ugyanezt olcsóbban megcsinálja...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84549
Nem tudod, a videón a vágás olyan, hogy már mozgásban van a gép. Egyébként így második megnézésére ez az indítás a QE osztályra vonatkozhat, lásd AIM-132 makett a külső pilonokon.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84548
Kérdés, hogy egyáltalán igény van-e erre...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84547
Le kell mérni videón a nekifutási úthosszt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84546
Sajnos csak tippelni tudunk. Szvsz nem balanszolják ki, a cél az, hogy "zéró" körülmények között meglegyen a teszt, megkapja az engedélyeket. Hogy hordozóról mondjuk több üzemanyaggal szállhat fel, az csak egy extra.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84545
A szöveg szerint (a Lockheed által) javasolt SR-71 utód...
A Lockheed tavaly kezdte el pedzegetni, hogy ők szívesen megépítenék az SR-71 valódi utódját, "csak" egy milliárd dollárból meg tudnák építeni a proof-of-concept tesztgépet. Amennyire én tudom, ezt viszont nem építették be a költségvetésbe, legalább a fehér / szürke régióba biztos nem.
A Lockheed tavaly kezdte el pedzegetni, hogy ők szívesen megépítenék az SR-71 valódi utódját, "csak" egy milliárd dollárból meg tudnák építeni a proof-of-concept tesztgépet. Amennyire én tudom, ezt viszont nem építették be a költségvetésbe, legalább a fehér / szürke régióba biztos nem.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84544
De gondolom a felszállási úthosszal balanszolják ezt ki virtuálisan.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84543
Lemaradtam valamiről?
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#84542
Közben van egy kis fejvakarás Csehországban, mivel egy adag Dana önjáró löveg és Vampir rakéta-sorozatvető tűnt fel Azerbajdzsánban. Ami azért kínos, mert az EU határozatai szerint a Karabakh-i konfliktus miatt fegyvert és kettős célú eszközöket tilos EU tagországnak Azerbajdzsánnak exportálnia.
Videó a különféle új Azeri járművekről itt.
Csak tippelni lehet, hogy pontosan mi történt, de a legvalószínűbb, hogy egy közel-keleti országon keresztül kerültek a járművek Azeri tulajdonba, megkerülve az embargót...
Utoljára szerkesztette:
Videó a különféle új Azeri járművekről itt.
Csak tippelni lehet, hogy pontosan mi történt, de a legvalószínűbb, hogy egy közel-keleti országon keresztül kerültek a járművek Azeri tulajdonba, megkerülve az embargót...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84541
Érdekessége az F-35B tesztnek, hogy itt nincs menetszél, amit a hordozó haladási sebességével tud még segíteni a felszállásnál.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84540
Ez egy teljes terheléses felszállási teszt lehet, már hogy így a szárnya tele van pakolva, gondolom a pocakja sem üres.
T50A: Mission X
T50A: Mission X
#84539
"Az élet egy nagy szarosszendvics és minden nap egy újabb harapás..." -ismeretlen gerilla feljegyzése-
#84538
Rendesen szorongatják a tökeit az US NAVY felelős vezetőinek a meghallgatásokon. Amelyekben olyan kérdések merültek fel, hogy a Maine Öbölben minden hajón van radar, és ha valamelyik ütközési pályán van, azonnal szól a riasztás. Érdekes kérdés, hogy egy egymilliárd dolláros hadihajón miért okoz ez problémát. Ahogy az is fel lett téve kérdésként, hogy vajon vannak-e megfigyelők a hajón, sima távcsővel, hogy figyeljék a környező hajóforgalmat.
A jogos kérdésekre egyen válaszok jöttek, alapvetően a haditengerészet hajóit úgy tervezték, hogy nehezebb legyen őket észrevenni, illetve haladási irányukat és sebességüket meghatározni. Ez visszaüt a nagyon zsúfolt hajózási útvonalakon, ahol a többi hajónak nehéz meghatározni a hadihajók pontos helyzetét és sebességét. Emiatt elviekben a hadihajókat úgy kell kormányozni, mint egy defenzív autóvezetőnek, vagyis mindig nekik kell a környező hajóforgalomra figyelni, és szükség esetén akkor is kitérni előlük, ha amúgy a szabályok szerint nem kellene elsőbbséget adniuk.
Megj.: Ugyan nem említi a cikk, de a magyarázat egyik nemrég történt balesetben sem áll meg rendesen a helyén, a USS Fitzgerald esetében például simán a hadihajónak kellett volna elsőbbséget adnia minden hajózási szabály szerint.
A gyorsan adandó válasz az, hogy az US NAVY kötelezően bekapcsolja az AIS-t (Automatic Identification System) a kikötők és zsúfolt hajózási pontok közelében. Az AIS eddig is ott volt a legtöbb US NAVY hajón, csak éppen bekapcsolni nem kapcsolták be, hiszen az AIS elárulja a hajó nevét, típusát, pontos helyzetét, haladási irányát ás sebességét, így pedig kvázi kiszolgáltat minden információt magáról, amit amúgy nem feltétlenül vernének nagy dobra. Az amerikai hajózási szabályok szerint egyébként minden amerikai felségvízen haladó hajónak kell AIS-al rendelkeznie megadott vízkiszorítás felett, de ez alól az állami és katonai egységek felmentést kapnak.
Mellesleg a 7. Flotta parancsnoka leváltotta Charles Williams ellentengernagyot (a Combined Task Force 70 és egyben a Carrier Strike Group 5 parancsnokát) illetve Jeffery Bennett kapitányt, aki a 15. Rombolóraj parancsnokaként felelt a USS Fitzgerald és az USS John McCain-ért is. Ezzel együtt már 6 főtisztet váltottak le (a 7. Flotta korábbi főparancsnokát, illetve a Fitzgeralt kapitányát, első tisztjét és a fő-altisztjét) a balesetek miatt.
Utoljára szerkesztette:
A jogos kérdésekre egyen válaszok jöttek, alapvetően a haditengerészet hajóit úgy tervezték, hogy nehezebb legyen őket észrevenni, illetve haladási irányukat és sebességüket meghatározni. Ez visszaüt a nagyon zsúfolt hajózási útvonalakon, ahol a többi hajónak nehéz meghatározni a hadihajók pontos helyzetét és sebességét. Emiatt elviekben a hadihajókat úgy kell kormányozni, mint egy defenzív autóvezetőnek, vagyis mindig nekik kell a környező hajóforgalomra figyelni, és szükség esetén akkor is kitérni előlük, ha amúgy a szabályok szerint nem kellene elsőbbséget adniuk.
Megj.: Ugyan nem említi a cikk, de a magyarázat egyik nemrég történt balesetben sem áll meg rendesen a helyén, a USS Fitzgerald esetében például simán a hadihajónak kellett volna elsőbbséget adnia minden hajózási szabály szerint.
A gyorsan adandó válasz az, hogy az US NAVY kötelezően bekapcsolja az AIS-t (Automatic Identification System) a kikötők és zsúfolt hajózási pontok közelében. Az AIS eddig is ott volt a legtöbb US NAVY hajón, csak éppen bekapcsolni nem kapcsolták be, hiszen az AIS elárulja a hajó nevét, típusát, pontos helyzetét, haladási irányát ás sebességét, így pedig kvázi kiszolgáltat minden információt magáról, amit amúgy nem feltétlenül vernének nagy dobra. Az amerikai hajózási szabályok szerint egyébként minden amerikai felségvízen haladó hajónak kell AIS-al rendelkeznie megadott vízkiszorítás felett, de ez alól az állami és katonai egységek felmentést kapnak.
Mellesleg a 7. Flotta parancsnoka leváltotta Charles Williams ellentengernagyot (a Combined Task Force 70 és egyben a Carrier Strike Group 5 parancsnokát) illetve Jeffery Bennett kapitányt, aki a 15. Rombolóraj parancsnokaként felelt a USS Fitzgerald és az USS John McCain-ért is. Ezzel együtt már 6 főtisztet váltottak le (a 7. Flotta korábbi főparancsnokát, illetve a Fitzgeralt kapitányát, első tisztjét és a fő-altisztjét) a balesetek miatt.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84537
Azt egy szovjet klimatizált teherautó hozta volna...
#84536
Csak mert nem rég volt szó a 21-esek legeltetéséről. Fegyverzetnek én csak azt az egy sporttáskát láttam.
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
#84535
Vs. F-104G
1971 után 20 gép / 100k óra alatt tudtak maradni és a kezdei pocsék átlagot görgetve pár év múlva ez alatt maradtak. Egyedól az MF változat volt ennél jobb itthon.
1971 után 20 gép / 100k óra alatt tudtak maradni és a kezdei pocsék átlagot görgetve pár év múlva ez alatt maradtak. Egyedól az MF változat volt ennél jobb itthon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84534
Lövésem sincs.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84533
A bisz A-nál a legkisebb a darabszám és a repült óra is, így könnyebben torzulhatott a statisztika. Más üzemeltetőknél is ilyen esendő volt?
#84532
MiG-21 itthon.
MiG-21 F-13 80 db
67 643 óra
29 db veszteség
43,2 gép / 100 ezer óra.
36%-os veszteség.
MiG-21 PF 24 db
37 409 óra
7 db veszteség
18,9 gép / 100 ezer óra.
29%-os veszteség.
MiG-21 MF 50 db
83 207 óra
9 db veszteség
10,8 gép / 100 ezer óra.
18%-os veszteség.
MiG-21 bisz A 15 db
18 728 óra
7 db veszteség
36,8 gép / 100 ezer óra.
46%-os veszteség. (az igen...)
MiG-21 bisz AP 47 db
69 885 óra
13 db veszteség
18,6 gép / 100 ezer óra.
27%-os veszteség.
MiG-21 UM 27 db
41 676 óra
6 db veszteség
14,3 gép / 100 ezer óra.
22%-os veszteség.
Baromi érdekes a csökkenő tendencia az MF-ig, aztán a bisz A katasztrofiális és a a bisz AP is csak PF szinten ért el.
Ez alapján az F-104G statisztikája nemhogy nem katasztrofális, hanem hízelgő. Majd este felrakom azt is.
MiG-21 F-13 80 db
67 643 óra
29 db veszteség
43,2 gép / 100 ezer óra.
36%-os veszteség.
MiG-21 PF 24 db
37 409 óra
7 db veszteség
18,9 gép / 100 ezer óra.
29%-os veszteség.
MiG-21 MF 50 db
83 207 óra
9 db veszteség
10,8 gép / 100 ezer óra.
18%-os veszteség.
MiG-21 bisz A 15 db
18 728 óra
7 db veszteség
36,8 gép / 100 ezer óra.
46%-os veszteség. (az igen...)
MiG-21 bisz AP 47 db
69 885 óra
13 db veszteség
18,6 gép / 100 ezer óra.
27%-os veszteség.
MiG-21 UM 27 db
41 676 óra
6 db veszteség
14,3 gép / 100 ezer óra.
22%-os veszteség.
Baromi érdekes a csökkenő tendencia az MF-ig, aztán a bisz A katasztrofiális és a a bisz AP is csak PF szinten ért el.
Ez alapján az F-104G statisztikája nemhogy nem katasztrofális, hanem hízelgő. Majd este felrakom azt is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84531
fedélzeti videó
ezt gyorsan kiadták
ezt gyorsan kiadták
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#84530
Hosszabban:
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Az elme az önmaga saját helye és önmagában alkothat Mennyet Pokolból, Poklot Mennyből.
#84529
A videó aláírásából ferdítve:
A "Zapad-2017" hadgyakorlat keretében a Szentpétervárhoz közeli Luzinszky gyakorlótéren történt incidensben egy Ka-52 véletlenül indított levegő-föld rakétákat. Két ember kórházba került az incidens következményeként. Az incidens nem sokkal az előtt következett be, hogy Putyin kilátogatott volna a gyakorlótérre.
A "Zapad-2017" hadgyakorlat keretében a Szentpétervárhoz közeli Luzinszky gyakorlótéren történt incidensben egy Ka-52 véletlenül indított levegő-föld rakétákat. Két ember kórházba került az incidens következményeként. Az incidens nem sokkal az előtt következett be, hogy Putyin kilátogatott volna a gyakorlótérre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#84528
Krisztusom...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84527
Nagyon röviden, a többit remélhetőleg karácsonykor már olvashatod. Ez is idézet lesz a műből.
A Patriot a HAWK-hoz képest nem csak az automatizáltság terén, hanem a célcsatorna és tűzcsatorna mennyiség terén is hatalmas előrelépést jelentett, továbbá a megsemmisítési zóna is nőtt, 35-40 km-ről 68 km-re. A rendszer szimultán célleküzdési képességgel rendelkezik annak ellenére, hogy csak egyetlen célfelderítő és tűzvezető radarral bír.
A TVM vezérlési módszerrel lehetővé vált egy időben 8 db célra 16 db rakétát rávezetni, de ebből csak 3 db rakéta lehetett végfázisban, ami a rávezetés utolsó néhány másodpercét jelenti, amikor folyamatosan szükséges megvilágítani a célpontokat a tűzvezető radarral. Ezt azt jelenti, hogy akár 16 db rakéta is úton lehet 8 db célpont felé, de a néhány másodperces TVM végfázis szakaszban egyszerre csak 3 db rakéta lehet. Ezért (is) szükséges a teljesen automatikus üzem, mert nincs olyan operátor, aki képes lenne a beérkező célokat rangsorolni a megsemmisítés szükséges sorrendjében és megadni, hogy a radar mikor melyik célt világítsa meg tűnyalábokkal.
A célokat nem a távolságuk vagy a sebességük, hanem az elfogásra rendelkezésre álló idő alapján kell rangsorolni, ami a cél sebességéből, távolságból és irányából számítható. Ez még repülőgépek esetén is megoldhatatlan feladat egy ember számára, erre rakódik rá még a célok megsemmisítésének fontossági sorrendje is (pl. ballisztikus rakéta fenyegetés), ahol azt is figyelembe kell venni, hogy az adott ballisztikus rakéta várhatóan hová csapódik be (sivatagba, vagy fontos védett objektumba). A valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott eset, hogy akár százas nagyságrendű céljel látható a kijelzőn. Az operátor a számítógép segítsége nélkül képtelen lenne arra, hogy a fenti helyzetekben megítélje azt, hogy mikor mire tüzeljen a rendszer.
A régebbi két célcsatornás HAWK osztály vagy az egy-célcsatornás szovjet légvédelmi rendszerek osztályai a Patriot rendszerhez képes szinte véletlenszerűen dolgoztak. A rendelkezésre álló pillanatnyi helyzetkép alapján, parancsnoki utasításra támadtak egy célt amíg le nem lőtték, ki nem fogytak a rakétából, esetleg az osztályt nem lőtték szét, amennyiben az nem függesztette fel a légvédelmi rakéta rávezetést érzékelve a „radargyilkos” rakéta közeledését. (Az AVR rendszerek ezen segítettek az szovjet-orosz oldalon, lásd később.) A Patriot ehhez képest a fent ismertetett módon, szoftveres matematikai algoritmusok segítségével határozza meg a leküzdendő célokat az emberhez képest villámgyorsan akár 100-as nagyságrendű cél esetén is.
A rendszer képes a bejövő radargyilkos rakéták önvédelmi lelövésére is. A MIM-104A rakétával a maximális célsebesség 1100 m/s.
A rendszer a hálózatos felépítése miatt, több osztály (FU) ICC-n keresztül képes kiháromszögelni a zavaró célokat, de az ICC akár távolról is képes az egyes FU-k megsemmisítendő cél listáját (to be engaged queue, TBEQ) módosítani, ha ezt a légihelyzet megkívánja, és az összesített helyzetkép alapján úgy dönt a zászlóalj parancsnoka. A Patriot a honi légvédelemnél jóval dinamikusabb környezetben egészen más minőségű helyzetkép összeállítására képes, mint az korábban lehetséges volt akár a SAGE rendszerrel is.
Az ICC-ben is az ECS-hez hasonlóan három kezelő foglal helyet. Ami azt jelenti, hogy szélsőséges esetben az egész Patriot zászlóalj tűzereje felett mindösszesen kettő ember (meg a rádiós, és a szoftver) rendelkezik. Egészen elképesztő szintű tűzerőt központosíthat a rendszer néhány ember kezében.
Patriot osztály számára a cél prioritizálást az ICC végezte, mint a Volhov/Nyeva osztályok számára a Vektor/Szenyezs ezred szintű AVR, vagy mint a PBU ezred/dandár szintű vezetési pont az Sz-300 rendszernél, lásd később. Bár az ECS-ek képesek egymással kommunikálni és ebben koncepcionálisan eltérnek az Sz-300-tól, ez pusztán valós idejű adatmegosztást jelent, de nincs közöttük alá/fölérendeltségi viszony. Két ECS képes egymással cél információt megosztani, de egyik ECS sem bírálhatja felül a másik megsemmisítendő célok listáját. (to be engaged queue, TBEQ).
A Patriot alapvetően két féle üzemmódban működhet fél-automatikus vagy automatikus üzemben. A két módszer szinte megegyezik, az egyetlen eltérés a működési ciklusban zöld illetve ciánkék színnel van jelölve, a zöld fél-automatikus, a kék az automatikus harci munka közti eltérést mutatja. A komplexum működési ciklusa tehát a következő:
• RS (Radar Station) felderíti, majd követésbe veszi a célt. (esetleg másik Patriot osztálytól, AWACS-tól, vagy NAVY AEGIS rendszertől adatkapcsolatok keresztül megkapja)
• Elemzi hogy a cél követi-e az aktuális hadműveletben megszabott légi folyosókat, illetve veszélyeztet-e az előre beprogramozott védendő objektumokat.
• IFF ellenőrzést hajt végre, aminek eredménye lehet;
o True friend (saját gép, IFF mód-4 válasszal)
o Special Friend, Friend (saját gép)
o Assumed friend (feltételezett saját gép)
o Unknown (ismeretlen cél)
o Hostile (ellenséges cél)
• A cél kinematikai pályájából megállapítja hogy az;
o ABT (Air Breathing Target, légi cél)
o SOJ (Stand Off Jammer, zavaró cél)
o ARM (Anti-Radiation Missile, „radargyilkos” rakéta)
o ARMC (Anti-Radiation Missile Carrier, „radargyilkos” rakétát indító repülőgép)
o TBM (Tactical Ballistic Missile, ballisztikus rakéta)
• Kiszámolja, hogy a cél jelent-e követlen fenyegetést a Patriot ütegre: Self Defense Threat
• Kiszámolja, hogy a TBM (ballisztikus cél) jelent-e követlen fenyegetést beprogramozott védendő objektumokra
• A célt grafikusan ábrázolja a TCO/TCA képernyőjén.
• TCA az ellenséges célt kijelöli a egerével, és megnyomja az ENG gombot (S/I) (Ez a zöld színű szöveg)
• A célt a szoftver automatikusan kijelöli megsemmisítésre (Ez a cián színű)
• A cél felkerül a TBEQ (To Be Engaged Qeue) listára, ami a megsemmisítésre kijelölt célok sorrendjét tartalmazza.
• A rendszer eldönti az ideális indítási pillanatot, indítóállványt, és rakéta típust, ezekbe a kezelőknek már nincs beleszólásuk.
• A rendszer indítja a rakétát(kat) majd elemzi a találat eredményét, esetleg dönt újabb indításról.
A rakétákat a következő módon indíthatja a rendszer:
Shoot look shoot
Jellemzően légi célok ellen ez a módszer használatos. Egy célra egy rakéta indítása. A rakéta célpont közelébe érése és a találat kiértékelését követően indít újra ugyanarra célra a rendszer, ha szükséges a találat elmaradása miatt. Az automatikus üzem esetén ezt használja a Patriot.
Ripple
Két rakéta indítása történik 4,2 másodperc eltéréssel, ez eltérő vagy azonos indítóból (LS) is lehetséges, ezek a 4,2 másodperces indítási szekvenciák ismétlődnek (egy adott időn belül.) Ez akkor kívánatos amikor több, kötelékben repülő célpont szimultán célleküzdése szükséges. Ekkor az első találat után a második rakétának van ideje a kötelék következő gépére átállni, amennyiben az első célpont megsemmisült.
Salvo
Két rakéta indítása történik 1,2 másodperc különbséggel. Erre akkor van szükség, amikor egy célpontot nagyon magas valószínűséggel kell megsemmisíteni, jellemzően ballisztikus rakéták – különösen, ha atomháború esete áll már fent – vagy közeledő „radargyilkos” rakéták ilyen célok. Ez a legkevésbé kívánatos üzemmód akkor, amikor nagyszámú célpont van, mert az osztály így hamar kifogyhat a rakétákból.
A felsorolt képességek, üzemmódok és funckiók után érdemes megjegyezni, hogy a Patriot számítástechnikai igényét a ’70-es évek végén ’80-as évek elején egy kétmagos, 6MHz-es redundáns processzor biztosította szintén redundáns 2x256 kbyte memóriával. Viszonyításképpen az 1982-ben piacra dobott Commodore 64 számítógép 1 MHz-es órajelű processzorral és 64 kbyte RAM és 20 kbyte ROM memóriával rendelkezett.
A MIM-104A rakéta maximális célsebessége 1100 m/s volt, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a harcászati ballisztikus rakéták egy igen szűk spektruma, nagyjából a maximum 150 km-es hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen volt hatásos, de azok ellen is inkább csak önvédelmi funkcióval. Az osztály nem a környező csapatokat vagy objektumokat, hanem saját magát védte meg (egy VSz elleni háború esetén atomtöltetű) ballisztikus rakéta támadás ellen. Elvi lehetősége természetesen megvan az ilyen alkalmazásnak is, de ebben az esetben a találat valószínűsége a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon alacsony.
Az aerodinamikai fékezéssel bíró ballisztikus rakéták pályája.
(TTFL = time to first launch, TTLL = time to last launch)
A ’80-as évek végén a szovjet oldalon megjelent OTR-23 Oka és a 2000-es évek közepén érkező 9K720 Iszkander ballisztikus rakéták újfajta kihívást jelentettek a Patriot számára. Nem csak a nagyobb célsebességük miatt, hanem azért, mert nem tisztán ballisztikus pályán közeledett a rakéta, hanem a végfázisban „törést” vittek be a pályájukba azzal, hogy aerodinamikai fékezésre voltak képesek.
Ezzel a Patriot számítógépét meg tudták zavarni, mert a becsapódási pont a Patriot osztályhoz közel változik meg ezzel felborítva a TBEQ rangsorolást és a rakétaindítás folyamatát. Amennyiben a rendszer nem elég gyors, akkor elfogó rakéta indítására nincs már lehetőség, vagy amennyiben már indult korábban a ballisztikus rakétára, akkor az a rakéta valószínűleg kárba vész, hiszen a közel ballisztikus pályán mozgó légvédelmi rakéta számított elfogási pontja eléggé megváltozik, emiatt új rakéta indítása szükséges.
Természetesen a változó fenyegetésre a rendszer továbbfejlesztése során új program verziókkal illetve rakétákkal reagáltak.
A Patriot a HAWK-hoz képest nem csak az automatizáltság terén, hanem a célcsatorna és tűzcsatorna mennyiség terén is hatalmas előrelépést jelentett, továbbá a megsemmisítési zóna is nőtt, 35-40 km-ről 68 km-re. A rendszer szimultán célleküzdési képességgel rendelkezik annak ellenére, hogy csak egyetlen célfelderítő és tűzvezető radarral bír.
A TVM vezérlési módszerrel lehetővé vált egy időben 8 db célra 16 db rakétát rávezetni, de ebből csak 3 db rakéta lehetett végfázisban, ami a rávezetés utolsó néhány másodpercét jelenti, amikor folyamatosan szükséges megvilágítani a célpontokat a tűzvezető radarral. Ezt azt jelenti, hogy akár 16 db rakéta is úton lehet 8 db célpont felé, de a néhány másodperces TVM végfázis szakaszban egyszerre csak 3 db rakéta lehet. Ezért (is) szükséges a teljesen automatikus üzem, mert nincs olyan operátor, aki képes lenne a beérkező célokat rangsorolni a megsemmisítés szükséges sorrendjében és megadni, hogy a radar mikor melyik célt világítsa meg tűnyalábokkal.
A célokat nem a távolságuk vagy a sebességük, hanem az elfogásra rendelkezésre álló idő alapján kell rangsorolni, ami a cél sebességéből, távolságból és irányából számítható. Ez még repülőgépek esetén is megoldhatatlan feladat egy ember számára, erre rakódik rá még a célok megsemmisítésének fontossági sorrendje is (pl. ballisztikus rakéta fenyegetés), ahol azt is figyelembe kell venni, hogy az adott ballisztikus rakéta várhatóan hová csapódik be (sivatagba, vagy fontos védett objektumba). A valóságtól egyáltalán nem elrugaszkodott eset, hogy akár százas nagyságrendű céljel látható a kijelzőn. Az operátor a számítógép segítsége nélkül képtelen lenne arra, hogy a fenti helyzetekben megítélje azt, hogy mikor mire tüzeljen a rendszer.
A régebbi két célcsatornás HAWK osztály vagy az egy-célcsatornás szovjet légvédelmi rendszerek osztályai a Patriot rendszerhez képes szinte véletlenszerűen dolgoztak. A rendelkezésre álló pillanatnyi helyzetkép alapján, parancsnoki utasításra támadtak egy célt amíg le nem lőtték, ki nem fogytak a rakétából, esetleg az osztályt nem lőtték szét, amennyiben az nem függesztette fel a légvédelmi rakéta rávezetést érzékelve a „radargyilkos” rakéta közeledését. (Az AVR rendszerek ezen segítettek az szovjet-orosz oldalon, lásd később.) A Patriot ehhez képest a fent ismertetett módon, szoftveres matematikai algoritmusok segítségével határozza meg a leküzdendő célokat az emberhez képest villámgyorsan akár 100-as nagyságrendű cél esetén is.
A rendszer képes a bejövő radargyilkos rakéták önvédelmi lelövésére is. A MIM-104A rakétával a maximális célsebesség 1100 m/s.
A rendszer a hálózatos felépítése miatt, több osztály (FU) ICC-n keresztül képes kiháromszögelni a zavaró célokat, de az ICC akár távolról is képes az egyes FU-k megsemmisítendő cél listáját (to be engaged queue, TBEQ) módosítani, ha ezt a légihelyzet megkívánja, és az összesített helyzetkép alapján úgy dönt a zászlóalj parancsnoka. A Patriot a honi légvédelemnél jóval dinamikusabb környezetben egészen más minőségű helyzetkép összeállítására képes, mint az korábban lehetséges volt akár a SAGE rendszerrel is.
Az ICC-ben is az ECS-hez hasonlóan három kezelő foglal helyet. Ami azt jelenti, hogy szélsőséges esetben az egész Patriot zászlóalj tűzereje felett mindösszesen kettő ember (meg a rádiós, és a szoftver) rendelkezik. Egészen elképesztő szintű tűzerőt központosíthat a rendszer néhány ember kezében.
Patriot osztály számára a cél prioritizálást az ICC végezte, mint a Volhov/Nyeva osztályok számára a Vektor/Szenyezs ezred szintű AVR, vagy mint a PBU ezred/dandár szintű vezetési pont az Sz-300 rendszernél, lásd később. Bár az ECS-ek képesek egymással kommunikálni és ebben koncepcionálisan eltérnek az Sz-300-tól, ez pusztán valós idejű adatmegosztást jelent, de nincs közöttük alá/fölérendeltségi viszony. Két ECS képes egymással cél információt megosztani, de egyik ECS sem bírálhatja felül a másik megsemmisítendő célok listáját. (to be engaged queue, TBEQ).
A Patriot alapvetően két féle üzemmódban működhet fél-automatikus vagy automatikus üzemben. A két módszer szinte megegyezik, az egyetlen eltérés a működési ciklusban zöld illetve ciánkék színnel van jelölve, a zöld fél-automatikus, a kék az automatikus harci munka közti eltérést mutatja. A komplexum működési ciklusa tehát a következő:
• RS (Radar Station) felderíti, majd követésbe veszi a célt. (esetleg másik Patriot osztálytól, AWACS-tól, vagy NAVY AEGIS rendszertől adatkapcsolatok keresztül megkapja)
• Elemzi hogy a cél követi-e az aktuális hadműveletben megszabott légi folyosókat, illetve veszélyeztet-e az előre beprogramozott védendő objektumokat.
• IFF ellenőrzést hajt végre, aminek eredménye lehet;
o True friend (saját gép, IFF mód-4 válasszal)
o Special Friend, Friend (saját gép)
o Assumed friend (feltételezett saját gép)
o Unknown (ismeretlen cél)
o Hostile (ellenséges cél)
• A cél kinematikai pályájából megállapítja hogy az;
o ABT (Air Breathing Target, légi cél)
o SOJ (Stand Off Jammer, zavaró cél)
o ARM (Anti-Radiation Missile, „radargyilkos” rakéta)
o ARMC (Anti-Radiation Missile Carrier, „radargyilkos” rakétát indító repülőgép)
o TBM (Tactical Ballistic Missile, ballisztikus rakéta)
• Kiszámolja, hogy a cél jelent-e követlen fenyegetést a Patriot ütegre: Self Defense Threat
• Kiszámolja, hogy a TBM (ballisztikus cél) jelent-e követlen fenyegetést beprogramozott védendő objektumokra
• A célt grafikusan ábrázolja a TCO/TCA képernyőjén.
• TCA az ellenséges célt kijelöli a egerével, és megnyomja az ENG gombot (S/I) (Ez a zöld színű szöveg)
• A célt a szoftver automatikusan kijelöli megsemmisítésre (Ez a cián színű)
• A cél felkerül a TBEQ (To Be Engaged Qeue) listára, ami a megsemmisítésre kijelölt célok sorrendjét tartalmazza.
• A rendszer eldönti az ideális indítási pillanatot, indítóállványt, és rakéta típust, ezekbe a kezelőknek már nincs beleszólásuk.
• A rendszer indítja a rakétát(kat) majd elemzi a találat eredményét, esetleg dönt újabb indításról.
A rakétákat a következő módon indíthatja a rendszer:
Shoot look shoot
Jellemzően légi célok ellen ez a módszer használatos. Egy célra egy rakéta indítása. A rakéta célpont közelébe érése és a találat kiértékelését követően indít újra ugyanarra célra a rendszer, ha szükséges a találat elmaradása miatt. Az automatikus üzem esetén ezt használja a Patriot.
Ripple
Két rakéta indítása történik 4,2 másodperc eltéréssel, ez eltérő vagy azonos indítóból (LS) is lehetséges, ezek a 4,2 másodperces indítási szekvenciák ismétlődnek (egy adott időn belül.) Ez akkor kívánatos amikor több, kötelékben repülő célpont szimultán célleküzdése szükséges. Ekkor az első találat után a második rakétának van ideje a kötelék következő gépére átállni, amennyiben az első célpont megsemmisült.
Salvo
Két rakéta indítása történik 1,2 másodperc különbséggel. Erre akkor van szükség, amikor egy célpontot nagyon magas valószínűséggel kell megsemmisíteni, jellemzően ballisztikus rakéták – különösen, ha atomháború esete áll már fent – vagy közeledő „radargyilkos” rakéták ilyen célok. Ez a legkevésbé kívánatos üzemmód akkor, amikor nagyszámú célpont van, mert az osztály így hamar kifogyhat a rakétákból.
A felsorolt képességek, üzemmódok és funckiók után érdemes megjegyezni, hogy a Patriot számítástechnikai igényét a ’70-es évek végén ’80-as évek elején egy kétmagos, 6MHz-es redundáns processzor biztosította szintén redundáns 2x256 kbyte memóriával. Viszonyításképpen az 1982-ben piacra dobott Commodore 64 számítógép 1 MHz-es órajelű processzorral és 64 kbyte RAM és 20 kbyte ROM memóriával rendelkezett.
A MIM-104A rakéta maximális célsebessége 1100 m/s volt, ami azt jelenti, hogy legfeljebb a harcászati ballisztikus rakéták egy igen szűk spektruma, nagyjából a maximum 150 km-es hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen volt hatásos, de azok ellen is inkább csak önvédelmi funkcióval. Az osztály nem a környező csapatokat vagy objektumokat, hanem saját magát védte meg (egy VSz elleni háború esetén atomtöltetű) ballisztikus rakéta támadás ellen. Elvi lehetősége természetesen megvan az ilyen alkalmazásnak is, de ebben az esetben a találat valószínűsége a gyakorlati tapasztalatok szerint nagyon alacsony.
Az aerodinamikai fékezéssel bíró ballisztikus rakéták pályája.
(TTFL = time to first launch, TTLL = time to last launch)
A ’80-as évek végén a szovjet oldalon megjelent OTR-23 Oka és a 2000-es évek közepén érkező 9K720 Iszkander ballisztikus rakéták újfajta kihívást jelentettek a Patriot számára. Nem csak a nagyobb célsebességük miatt, hanem azért, mert nem tisztán ballisztikus pályán közeledett a rakéta, hanem a végfázisban „törést” vittek be a pályájukba azzal, hogy aerodinamikai fékezésre voltak képesek.
Ezzel a Patriot számítógépét meg tudták zavarni, mert a becsapódási pont a Patriot osztályhoz közel változik meg ezzel felborítva a TBEQ rangsorolást és a rakétaindítás folyamatát. Amennyiben a rendszer nem elég gyors, akkor elfogó rakéta indítására nincs már lehetőség, vagy amennyiben már indult korábban a ballisztikus rakétára, akkor az a rakéta valószínűleg kárba vész, hiszen a közel ballisztikus pályán mozgó légvédelmi rakéta számított elfogási pontja eléggé megváltozik, emiatt új rakéta indítása szükséges.
Természetesen a változó fenyegetésre a rendszer továbbfejlesztése során új program verziókkal illetve rakétákkal reagáltak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84526
#84525
" Az Oka és Iszkander pályatörése is ezen alapszik, hogy a Patriot TBEQ-ját szétbarmolja azzal, hogy a lehető legkésőbb piszkál ebbe bele. Csak azok nem klasszikus BM-ek, mert képesek végfázis manőverezésre is. Persze a mai szoftverek mellett ezekre is fel lehet készíteni a rendszereket főleg úgy, hogy 198x évek óta azért a számítástecnikai háttár is nőtt."
Ezt fejtsd ki kérlek. A repülés melyik fázisában töri meg a pályáját? Még a végfázis előtt?
Ezt fejtsd ki kérlek. A repülés melyik fázisában töri meg a pályáját? Még a végfázis előtt?
#84524
Attól függ milyen pontossággal akarod, mert mindennek van mérési hibája. Egy ballisztikus parabola pályának a végpontja a legelméletibb közelítéssel két pontból számolható. A bibi az, ha ezek egymáshoz közel vannak és a mérési hiba nagy, akkor a végén a célterületre baromi nagy hibával rendelkező területet kasz. Ezért van az, hogy amikor bejelntik, hogy XY aszerodiát vagy új bolygószerű izét találnak, akkor bizony várni kell, hogy a pályára mondjanak valamit....
A BM gyorsítás alatt tudtommal már eleve kijelöli a pálya végpontját, de ha ez nem így van, akkor bizony meg kell várni a hajtómű kiégést és akkor onnantól valóban Newton kezédben van a dolog. Minél hosszabb és több ideig mérnek rá annál biztosabb a dolog. Emelkedő fázisban egy 100 km-es kör szerintem simán számolható, mert azért határozott jellege van az egésznek. Az, hogy akkor néhány km-es célterületet te meghatározz, ahhoz picit több idő kell. Az Oka és Iszkander pályatörése is ezen alapszik, hogy a Patriot TBEQ-ját szétbarmolja azzal, hogy a lehető legkésőbb piszkál ebbe bele. Csak azok nem klasszikus BM-ek, mert képesek végfázis manőverezésre is. Persze a mai szoftverek mellett ezekre is fel lehet készíteni a rendszereket főleg úgy, hogy 198x évek óta azért a számítástecnikai háttár is nőtt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.19. 10:06:30
A BM gyorsítás alatt tudtommal már eleve kijelöli a pálya végpontját, de ha ez nem így van, akkor bizony meg kell várni a hajtómű kiégést és akkor onnantól valóban Newton kezédben van a dolog. Minél hosszabb és több ideig mérnek rá annál biztosabb a dolog. Emelkedő fázisban egy 100 km-es kör szerintem simán számolható, mert azért határozott jellege van az egésznek. Az, hogy akkor néhány km-es célterületet te meghatározz, ahhoz picit több idő kell. Az Oka és Iszkander pályatörése is ezen alapszik, hogy a Patriot TBEQ-ját szétbarmolja azzal, hogy a lehető legkésőbb piszkál ebbe bele. Csak azok nem klasszikus BM-ek, mert képesek végfázis manőverezésre is. Persze a mai szoftverek mellett ezekre is fel lehet készíteni a rendszereket főleg úgy, hogy 198x évek óta azért a számítástecnikai háttár is nőtt.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.09.19. 10:06:30
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#84523
Azt egyébként mennyi idő megállapitani, hogy milyen pályán fog haladni a rakáta? Elvileg amig be nem fejezi a gyorsitást maximum az irányt lehet tudni, nem?
#84522
Mert elviekben lehetne úgy is Csendes-óceánra lőni, hogy Szahalin felett repüljön át... Csak az meg már atomhatalom... Érdekelné az oroszokat ez?
Blyat! Piros gomb lenyom, probléma és Észak Korea örökre elfelejt.
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.09.18. 21:25:18
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB