92658
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • fade2black
    #92618
    Stand off weapons. Ezekkel a platformokkal ugyanúgy és ugyanannyira lehet keménykedni. A keménykedés az amit hordoznak és nem a platform.

    innen az a jobb amelyiket könnyebb üzemeltetni és olcsobb. na most a B1et és a Tu-160at nehéz és drága üzemeltetni. nagyon.
  • molnibalage83
    #92617
    A Tu-160 utazósebessége nem sokkal nagyobb, mint a Tu-142/95 családé. A szuperszonikus száguldozással töredékére esik a hatótáv. Viszonyításképpen a B-1A.


    The M2.0 speed is quite theoretical because it strongly reduces the range of the plane. As an indication you can see how strong was the range reduction for B-1A comparing the low level flying which is also very fuel consuming.

    http://www.alternatewars.com/SAC/B-1A_CS_-_January_1976.pdf


    Kis magasságon: 1050 + 525 nm low + 700 nm at high to nearest airbase 340= 2275 nm

    Nagy magasságú szuperszonikus: 340+170 nm + 500 nm at high to nearest airbase = 1010 nm.

    A végső résznél a hatótáv felére esik. A szubszonikus/szuperszonikus hatótáv aránya (1050+525)/(340+170) = 3,08.
    Na, akkor képzeld el ezt, ha nagy magasságú gazdaságos repüléssel vetném össze...
  • JanáJ
    #92616
    A Tu-160 szerintem annyira nem is hülyeség a többi mellett. A Maci lassú és kb robotrepcsi hordozónak jó csak. Keménykedni sem lehet vele. Szíriában én azt látom, hogy a prec fegyverzetet mennyiséggel pótolják. Buta bombát messze vinni ideális. De mond ha nem. Az atom torpedónál nem nagyobb hülyeség.
  • fade2black
    #92615
    Mindig historikusan is kell nézni.
    B1B tökéletesen végrehajtotta amire tervezték. Többek közt miatta a Szu gazdaságilag teljesen megroppant a hidegháborút minimális emberi veszteséggel USA megnyerte. Hibátlan.
    Ezek után ott voltak a kész repülők eredeti feladat nélkül. De soha nem tudod mi lesz 1-2-5év múlva (Szu feltámad, Kína akármi) így rendszerben maradtak és késöbb megkapták a B-52 feladatkörét is amire persze meg nem ideálisak, de ha van és amúgy is kell pilótáknak az évi min 100+h repülés mért ne csinálják amit B-52.
    Erre még rájött, hogy várták a soha meg nem valósuló NGBt amíg az meg nem jön B1marad.
    Most várják a B-21et ami elvileg megvalósul.

    És nézzük kontexusban is. USA(F) legalább annyira értelmes, hogy nem rendel új B1eket... ehez képesz Oroszok újrakezdik a Tu-160 gyártását. Anyám borogass. Ami nem csak variaszárny de hírhedten problémás a hajtóműve is. Iszonyat drága és semmi értelme. Akkor már 100*inkább Tu-95MS+ ha nincs pénzük és vmi új platform ha van.

    Amiknál az én kedvenc hülyeségem, pazarlásom az LCS és a Zumwalt.... Na azok katonailag tényleg megmagyarázhatatlanok és mutatják mennyire idióták is vannak arrafele...
  • SZUsszan
    #92614
    Mi a meglepő ezen?



  • ximix #92613
    Hogy mik vannak . . . . .50cal félautomata

    . . stophatással valószínűleg nincs probléma
  • [NST]Cifu
    #92612
    A Dash 1 gondolom a D Check, ami a legmagasabb szintű nagyjavítás.
  • JanáJ
    #92611
    Köszi. Soha nem találtam volna meg.
    Ha jól értem, el kellett volna hagyniuk a gépet. Ellenben szerencsére csak az egyik hajtómű adta fel. Majd később 3 hajtóművel repülték javításra. A Dash 1 check az a legdurvább átnézés lehet?
    link
  • [NST]Cifu
    #92610
    A B-1B esetében van az AUTO és a MANUAL mód, előbbinél adott sorrendben, 2 másodperces közökkel zajlik le a katapultálás. Ez volt aktiválva feltehetően, és a WSO lett volna az első. Mivel az ő széke nem működött el, nem lépett tovább a rendszer (feltehetően csak akkor folytatta volna, ha a szék sikeresen elhagyta volna a gépet).

    A MANUAL módban mindenki saját maga aktiválja a saját székét. Feltehetően adott esetben a másik három ember aktiválhatta volna a saját katapultülését, de a WSO feltehetően ez esetben a géppel együtt csapódik be (már ha a többi három ülés rendben működik). Forrás
  • JanáJ
    #92609
    Ehhez tudsz adni forrást. Kíváncsi vagyok mit jelent a nem folytatják. Eddig azt gondoltam ha elindul akkor végigmegy mind a négy ülésen. Valamint, hogy miért akartak egyből ugrani. Amennyire tudom bizonyos esetekben ez az előírás.
  • molnibalage83
    #92608
    Még az sem. A B-1B és B-52 szubszonikus utazósebessége közel azonos.
  • [NST]Cifu
    #92607
    A 2018-as esetnél a WSO lett volna a katapultálási sorrendben az első, a katapultülés feletti panelt le is robbantotta a rendszer, de aztán nem történt semmi. A parancsnok ezt konstatálva úgy döntött (mindenkivel egyetértve), hogy megpróbálják letenni a gépet inkább, és nem folytatják a katapultálási kísérletet.


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.17. 10:53:27
  • JanáJ
    #92606
    Nem mertem írni, hogy mi a töknek kell nekik a B-1. Kb annyit tud a másik kettőhöz adni, hogy gyorsabban oda érhet.
    A COIN-nal mi a gond? Értem én, hogy "picit" túlzás, de több értelme van mint hogy otthon kiképző reptetésre menjen a sárkány.
  • molnibalage83
    #92605
    Kabaré az a szint, amit az amerikai védelmi szféra kezd elérni.

    Egy réskitöltőnek szánt gépet, aminek lényegében nem volt feladatköre és CONI (!) környezetben használtak csapásmérésre 2040-ig akarják reptetni ilyen feltételek mellett...? Spórolni akarnak? Öcsém, vágják ki az egész flottát a francba és csá. Ha ilyen kevés Bone repül, akkor támasszanak fel még 10 db B-52-est, ha van annyi és csá. A B-1-re el nem baszott pénzből meg hajtóművezzék át már az ég szerelmére a B-52-eseket. Úgy 30 éve kellett volna már megtenni.

    A B-1B-nek is semmi értelme nem volt. Minek kell low level penetration képesség, amikor 2000-2500 km-es hatótávolságú CM-et hordoz a gép? Csak a védelmi ipa felpörgetése és az agyatlan szinten is túlmenő fegyverkezési verseny eredménye volt a gép. Az én szememben midig is értelmetlen volt.


    Az meg kemény, hogy egyetlen a katapultülés sem működött...?
  • [NST]Cifu
    #92604
    2019 augusztásban a 62 aktív B-1B bombázóból mindössze 6 volt bevethető státuszban. A B-1B rossz hadrafoghatósági statisztikái régóta adnak puskaport az USAF-on csámcsogók számára, de tény, hogy a B-1A program eredetileg nagy magasságban repülő szuperszonikus bombázógépről szólt, a B-1B pedig kifejezetten alacsonyan repülő platformmá alakította át azt. A tervezők megtettek, ami tőlük telt, de ők arra készültek, hogy B-1B alapvetően egy nukleáris elrettentő feladatkörű eszköz lesz, a méretezést is ennek megfelelően végezték el. A Rockwell mérnökei aztán az 1990-es években negatívan nyilatkoztak arról, hogy az USAF pilótái touch-and-go manővereket gyakoroltak rendszeresen. A hatalmas és nehéz gép számára minden egyes ilyen egy előre nem kívánt extra terhelést okozott.

    Ha ez még nem lett volna elég, a B-1B bombázó flottát átalakították hagyományos fegyverekkel hosszú ideig a levegőben köröző csapásmérő géppé. Ami aztán folyamatos járőrözéseket jelentett. A BOne flotta amúgy is komoly igénybevételnek kitett gépei még gyorsabban kezdtek el elhasználódni. A megoldás az lett, hogy 5 évente mindegy bombázó átesik egy kvázi nagyjavításon, Program Depot Maintenance-en (PDM). Ezek után a 2018-as eset hatalmas blama volt, egy Texas felett kiképző repülést végző, Hawk 91 hívójelű bombázó egyik hajtóműve kigyulladt, mire a parancsnok utasítást adott a katapultálásra. Ami sikertelen volt, egyszerűen nem működtek a katapultülések. A gép személyzete ezek után végül sikeresen letette a Midlandi reptéren a bombázót, ám három hétre a földre parancsolták az összes bombázót ezért.



    A menet közben talált problémák miatt a PDM eredeti, 5000 munkaórás programját átdolgozták, és 14 000 órásra bővítették, tényleg teljesen szétszerelve és összeszerelve a gépeket. A Tinker légibázis karbantartó személyzetét emiatt másfélszeresére kell bővíteni. A cél azonban az, hogy valahogy repképes állapotban tartsák a B-1B flottát legalább a 2040-ig.

    De ehhez további megszorítások kellenek. Többek között 2020-tól kezdve minden sárkány legfeljebb évi 300 órát repülhet, ha csak szükséghelyzet nem lép életbe. Ezen kívül javaslatot tettek arra, hogy a gépek innentől kezdve hagyják abba az alacsony magasságú gyakorlórepüléseket. A B-1B eredeti feladata pont ez lett volna, ám katonai bevetéseken sose használták ezt a küldetésprofilt. Mivel stratégiai feladatköre jelenleg nincs a bombázónak, így egyetlen értelmezhető oka maradt a nagy sebességű mélyrepülés gyakorlásának: élvezetes a pilótáknak (meg a spoterreknek)...



    Ez azt jelenti, hogy a B-1B-k esetében egy 5000 lábas (1500 méteres) "padlószintet" jelöltek meg, ez alá nem mehetnek a gépek, a le- és felszállást leszámítva természetesen. A TheDrive (TheWarZone) több mérnököt és katonatisztet is megkérdezett, és alapvetően mind egyetértettek abban, hogy a B-1 flotta már most is túlteljesítette azt, amire eredetileg szánták, és alapvetően az alulfinanszírozott és túlzottan sokat követelő elvárásokhoz képest ez a minimum, amit meg kell hozni. Mint egy mellékesen, az USAF a törvényhozásnak benyújtott költségvetési igénylistájában további 17 B-1B-t ki szeretne vonni az aktív szolgálatban, 45-re csökkentve az aktív Bone állományt...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.17. 09:50:58
  • JanáJ
    #92603
    Ez azért manpad-nál komolyabbnak tűnik. Mintha dobott volna valamit a gép, de flarenek túl sötét.
  • z0ty4
    #92602
  • z0ty4
    #92601
  • [NST]Cifu
    #92600
  • [NST]Cifu
    #92599
    A Pulat az Ukrán Zaszlon aktív védelmi rendszer másolata vagy licensze. A lengyelektől kezdve a törökökön át a pakisztániaik mindenhol feltűnt, de csak azért, mert kb. bárkinek odaadnák. Tudomásom szerint még sehol sincs hadrendbe állítva, csak mindenhol promózták...

  • [NST]Cifu
    #92598
    CV90 Mk.IV bemutató:

  • kiskorúbézoltán #92597
    "Az oroszoknál vannak alternatívák, de kérdés, hogy azt exportálnák-e úgy, hogy saját maguknak sem állt még hadrendbe."

    Ezt nem gondoltad át... :D

    Valami Pulat nevű dologra azé' majd nézz rá és hogy rögtön kapcsolódjon is az előzőkhöz, valahol mintha má' láttam vó'na. ;)
  • [NST]Cifu
    #92596
    Nyilván van az a szituáció, amikor jól fog jönni az APS, de a törököknek és az indonézoknak sincs jelenleg APS rendszerük, vásárolhatnak harmadik féltől, de ezek integrálása nem olcsó mulatság, illetve hát a törököknek most például az Izraeliek aligha adnának el Thropy-t, az EU irányából pedig embargó van életben. Az oroszoknál vannak alternatívák, de kérdés, hogy azt exportálnák-e úgy, hogy saját maguknak sem állt még hadrendbe.
  • kiskorúbézoltán #92595
    Még csak most kezdték gyártani. Ha eljut a felhasználóhoz ÉS lesz igény/pénz a komolyabb rpg+ kategóriájú védelemnövelésre szerintem lehet realitása egy aktív védelemi bárminek. Aktív dolgokra meg azt szokták felhozni, hogy milyen kis tömegnövekedéssel jár.
    Kifelé vagy befelé erőt demonstrálni így is jó, de ha otthon problémát jelentenek majd a veszteségek egy komolyabb szituációban, lehet, hogy rákényszerül a használó ország, hogy költsön rá.
    Addigra meg talán az árverseny is nagyobb lesz a gyártóknál, jobban oszlik a fejlesztési költség nagyobb sorozatoknál.
    Meg ugye eleve csak feltételezés volt részemről az aktív rendszer egy könnyű/közepes tankon.
  • [NST]Cifu
    #92594
    Az US NAVY a költségvetési tervezet szerint ki szeretné vonni az első négy LCS egységet (LCS-1, -2, -3 és -4), mivel a felújításuk a későbbi LCS hajók szintjére túl drága lenne, a jelen állapotukban viszont nem hadvonalba küldhetőek (ezt csak körbeírják), és eredeti "kísérleti és teszt" feladatkörüket már betöltötték. Érdekes javaslat, főleg, hogy közben ugye a 355 hajós flottát próbálják építeni...
  • [NST]Cifu
    #92593
    Az eddigi információk szerint nincs ilyen. Mivel az APS-ek általában elég drága játékszerek, esélyesen nem is lesz, hiszen a Kaplan MT / Harimau mellett általában leginkább az olcsóságát szokták felhozni, hiszen második vonalbéli járműveket vált ki (AMX-13/105 ill. -13/75 az indonézoknál, illetve M48A5T a törököknél).
  • kiskorúbézoltán #92592
    Vagy valami opcionális aktív védelem.
  • [NST]Cifu
    #92591
    Szíria, Idlib városa közelében a törökök lelőttek egy Mi-8/-17 helit, feltehetően az SAA vagy a Szír légierő gépe lehetett. Forrás
  • [NST]Cifu
    #92590
    Egy épület vagy megerősített védállás ellen jobb a 105mm-es malac, mint a 30-40-50mm-es.
    A védelem terén az RPG-7 szintet feltehetően hozza a kiegészítő páncélzat.
  • JanáJ
    #92589
    Ez most olyan, mint ha azt mondanám, hogy egy CGB is ugyan az mint egy görög bárka (?). Úszik a vízen.
  • fade2black
    #92588
    Hát szerinem egy F-35 erősen más mint egy ME-262 technikailag is de végülis tényleg van szárnya mindkettőnek....
  • qtab986
    #92587
  • repvez
    #92586
    miért miben másabb a hajtáslánca a réginek és az újnak ? persze, változott, jobb anyagokbol precízebb megmunkálás sok elektronika, de mégis ugyanaz az elvü otto motor mint a régibe.Nincs se egy wankel vagy más szisztémán alapuló meghajtás. ugyanúgy mint a repülöknél is, az elv ugyan az a me-262 es ota, mit sem változott. Se a szárny mechanizáció terén ugyanaz az orrsegédszárny, féklapos megoldások.
  • fade2black
    #92585
    porsche 911 is uaz a technika 1963 és 2020ban?

    Mert a nemérthozzá szerint ugyanúgy néz ki, ugyanaz a technika, nem változott semmi.
  • fade2black
    #92584
    fegyverzet: Ha nem készülnek tank ellen akkor minek raktak rá 105mmest és nem vmi 30-40-50mmest?
    védelem: Tank ellen nem készülnek. ok. De 30éves RPG7 fej ellen sem?
  • JanáJ
    #92583
    Mert nincs ra igeny. Ez olyan egyszerusites, minthavazt mondanam, hogy nem fejlodtek azvautok 70 eve. Akkor is mentek 200al,volt legkondi, szervo.
  • repvez
    #92582
    Abban igazad van, hogy magában a repülés technológiai részében nem történt előrelépés, de az alkalmazott technológiákban igen.
    :

    A mostaniak, meg ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a wright fivérek gépét megépítették volna karbonbol, meg erősebb motorral , precízebb irányítással és kapott volna fejlettebb műszereket, és ugyan azzal a kialakitással ment volna a ww2be.
    DE attól még semmi a repülést magát érintő fejlesztés nem történt
    :

    ez pont ezt akarta volna szemléltetni, hogy ugyan azt a sárkányt más anyagból elkészítve tele pakolod modernebb cuccal attól az nem maga a repülés fejlődése, csak az elektronika iparé.
  • [NST]Cifu
    #92581
    Azért ez nem teljesen igaz, mert az elmúlt 40 évben megjelentek az aktív radaros önvezérlésű levegő-levegő rakéták (pl. AMRAAM), megjelentek a sisakkijelzők, összetettebb és fejlettebb adatkapcsolatok, a hagyományos antennák helyett PESA majd AESA antennákat használó radarok, a precíziós csapásmérő fegyverek, és így tovább.

    Egy Falcon Block 1 mellé állítva a mostani Falcon Block 70/72-őket azért bőven van különbség, a Block 1-nek esélye se lenne az utóbbi ellen egy légiharcban, és a taktikai lehetőségei is messze elmaradnának tőle.

    Abban igazad van, hogy magában a szigorúan repülés technológiai részében nem történt előrelépés, de ettől még az eszköz maga igencsak fejlődött...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.02.10. 14:07:54
  • molnibalage83
    #92580
    Juj....
    Ez úgy nem igaz, ahogy van. A platfrom hasonló. Ami a burkolat alatt van, az változott. Azért, mert annak van lényeges hatása a harcászati paramétereknek. Nem a további méregdrága repteljesítmény hajhászsásnak, aminek hatása szinte vonalvastagságnyi, amíg az nem F-22-es magasságokban van.
  • repvez
    #92579
    inkább az az egészen durva, hogy 40 éve ugyan azt a technikát használjuk, szinte alig van fejlődés.Ahogy irod elötte 40 évvel milyen fejlődés volt.manapság csak finomítják a 40-50 éves technológiát, de semmi uj .
    Ha hozzá veszed, hogy a P40-es előtt 40 évvel a wright fivérek probálgatták még csak a szárnyukat.
    A mostaniak, meg ahhoz lehetne hasonlítani, mintha a wright fivérek gépét megépítették volna karbonbol, meg erősebb motorral , precízebb irányítással és kapott volna fejlettebb műszereket, és ugyan azzal a kialakitással ment volna a ww2be.

    DE attól még semmi a repülést magát érintő fejlesztés nem történt. csak úgy mint az ürhajózásban, 50es évekbe kezdték és 70re már a holfdon voltak 20 év alatt.Azóta mi történt csak visszafejlödés, 80-90es évekbeli sojuz rakétákkal megyunk föld körüli pályára.