93546
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • JanáJ
    #93546
    Aknavetőnél van egy mili eltérés, ezért állítólag az orosz a zsákmányolt lőszert is tudta volna küldeni. Nuki VH-nál ez mondjuk sokat nem számított volna, de tábortűz mellé jó történet.
  • savaz
    #93545
    Helyesbítek, talán ki lehet lőni a 7,62x51-et a 7,62x54R fegyferből (talán egy Mosin-Ngant ismétlőből), de az se lesz automata az tuti. De akkor is, ezt komolyan gondolták?
  • savaz
    #93544
    Ránézésre egyértelmű, hogy a hüvely szűkítésénél fekszik fel a töltényűrbe, és az 5.56-osnak hosszabb a teljes átmérőjű része mint a 7,62-nek alap esetben nem fog reteszelni a fegyver, mert kilóg a hüvely vége.

    Utolsó esetben valahogy sikerült beleerőltetni teljes hosszában, mert valszeg összenyomódott a hüvely, ami szerintem a lövéssel együtt károsíthatta a töltényűr-cső átmenetet. Illetve nem lennék biztos benne, hogy a csőben bólogató lövedék nemcsinált kárt a huzagolásban, de sok próbálkozásnál akár meg is akadhat a csőben.


    Kérdés: Sok katona ismerősömtől hallottam, hogy kiképzésen azt mondták nekik, hogy az oroszok olyan fifikásan választottak űrméretet, hogy az övék egy kicsit nagyobb, ezért az orosz fegyverekből kilőhető az amaerikai, de az amarikai fegyverek nem lövik ki az orosz lőszert.

    Itt mégis milyen fegyverre gondolhattak?
    Azt tudom, hogy az egyik fél a huzagolás barázdái között méri az űrméretet, a másik az oromzatok között (de nem tudom, melyik-melyik). Éppen ezért azt sok helyen láttam már, hogy a 9 mm Parabellumot és a 9 mm Makarovot tilos felcserélni.
    De a 7,62*54R meg a 7,62x51 is annyira más formájú, hogy tuti nem illenek egymás töltényűrébe. A fenti példa sem tűnik nagyon használhatónak.
    Mindenesetbe a valós életben, ha kéznél van az ellenség lőszere, akkor valszeg van hozzá fegyver is.
  • SZUsszan
    #93543
    Mondjuk úgy, hogy nekem is megfordult már a fejemben ehhez hasonló kérdés, de nem pólóban és lövész szemüvegben álltam volna neki kísérletezni.
  • [NST]Cifu
    #93542
    Ez nagyon pihent...
  • SZUsszan
    #93541
  • [NST]Cifu
    #93540
    Az osztrák Rotax anyavállalata, a kanadai Bombardier bejelentette, hogy leállítja a Törökországnak való szállítást, mivel az Azeri-Örmény konfliktus rávilágított, hogy a Bayraktar TB2 drón Rotax motorral készül. Az amúgy civil Rotax motorok nem szerepelnek a kettős-célú felhasználású (ilyen formán Törökországnak tiltott) eszközök listáján.
  • [NST]Cifu
    #93539
    Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka.


    Nem kuka, hanem kell látható és nem látható tartományban is dolgozó EO. A legtöbb komoly EO eleve ilyen...

    IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel)


    Először is akkus drónnál is van kisugárzott hőjel, hiszen minden energiakonverzió és energiahasználat hőtermeléssel jár. Vagy neked komolyabb játéknál nem melegszik talán fel a telefonod? Dehogynem...

    Ez egy DJI Phantom 4 drón egy olcsó, 80x60 pixel felbontású Lepton IR érzékelővel fotózva, amit egy RPi3 miniszámítógéppel kötöttek össze:



    A drónt 51 méterről észlelte ez az abszolút civil hátterű, boltból összevásárolható megoldás. ( Forrás )

    Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.


    Itt a Robin cég saját kis drón-érzékelő radarja, egy DJI Inspire méretű drónt 3km-ről észlelni, 1,1km-ről már azonosítani képes:


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2020.10.25. 07:43:31
  • ximix #93538
    Az éjjel látáson azért dolgoznak, már nem a harckocsikon lévő infravetővel molyolnak
    Pl itt az X27 hogy mire jutottak az évek során nem figyeltem SPI Infrared link


    De itt Moog Sensor ködben elég jól muzsikál.
  • fade2black
    #93537
    BIztos mindenki dolgozik valamin. 1982óta. Csak 2020ra se készült el. Lényegében jól senki. Max részmegoldások vannak.

    Az optikai felismerés fő gondja, hogy éjjel nem működik. Innen kb kuka. IR nem megy mert IR jel minimális. pldanal a motor ha már fent van 10le nyi veszteséghőt sugárohat ki. Azt is felfelé próbálják kisugározni (akus dronoknál meg aztán tényleg 0 az IR jel) Radar detto baromi problémás az egész dron "műanyag", radarjelre amelyiknél kell odafigyelnek.
    Az egész érzékelés baromi problémás. De ott a másik pldam az Spike NLOS. Az meg alacsonyan megy nagy sebességgel. IR jele leginkább kilövés után közvetlenül van utána kb semmi. Azt a megközelítést is elég nehéz lelövöldözni.

    Éjjel nem működik miatt az optikai felismerés további problémáiba nem mennék bele.

    "Egy közös dolog van a tárgyakban amik a célpontot akarják megsemmisíteni, hogy az útvonaluknak a végfázisában, mindegyik a célpontja felé tart, mintha zsinóron húznák őket."

    Mért kéne így lennie? Ha ez hátrány nem így lesz. Amúgy ha egy ilyen pl green dragon, switchbalde 600... "végfázisban" van az nagyon rossz akármihez is közeledik.

    Most ne Izraeil vagy US hanem legyen egy Orosz kis dronról video. zala Szerkezete nekem hasonlít egy házibarkács windsurf deszkáéra. :) 2kg robbanóanyag ebbe is befér ami egy légvédelmi radar, telar... akármi ellen bőven elég.
    Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.24. 10:48:13
  • Palinko
    #93536
    Végül is kamera is tudna gyorsan fényképet készíteni csak nagyon sötét lenne de ezt utófeldolgozni lehetne. Másrészt a 4K szerintem még nem lenne elég felbontás úgy érzem. A gyors kamerák meg előszeretettel dolgoznak akár jóval 720p felbontás alatt :D
    Utoljára szerkesztette: Palinko, 2020.10.23. 16:26:57
  • ximix #93535
    Most, hogy így írod egyszer, mintha már ebbe belefutottam volna, valami rossz beidegződés ez nálam úgy látom .
  • [NST]Cifu
    #93534
    Optikai felderítésnél nem a pásztázással van a gond szerintem, hanem a képfeldolgozással és ahhoz tartozó számítási kapacitással.
    Ha szeretnéd az apró tárgyakat nagy távolságból is észrevenni, akkor nagy felbontás kell sok pixellel, ami egy nagy kép lesz.
    Ezt a nagy képet utána elemezni kell egy progival, ami figyelhet alakzatokra és pixel szintű elmozdulásra


    A probléma az, hogy ha még mozogsz is közben. Ugyanakkor ez nem olyan extrém számítási igény a mai hardvereknek.
    Egy RTX 3070 videókártya nagyjából 100 Gpixel / s sebességgel képes a pixeleket kiszámolni. Ez visszafele is működik, vagyis a képfeldolgozás is ilyen sebességű. Ez azt jelenti, hogy egy 4K felbontású képet 1/10000 másodperc alatt számol ki. A memóriasebesség, késleletetés, stb. beleszámításával, mindent lefele kerekítve még mindig ott járunk, hogy másodpercenként mondjuk 1000 4K felbontású képet lenne képes feldolgozni. Ha 7x 4K kamerád van (6 irány oldalban és egy felfele) akkor is másodpercenként 142 képet tudna feldolgozni.

    Ilyen szinten nem a számítási kapacitás a kevés, hanem az olyan kamera, amely kellően gyorsan tud képet készíteni...
  • ximix #93533
    Beam on
    A wide range of counter-drone technologies comes of age
    link

    KuRFS: Ku-band Radio Frequency System
    "A Ku-band rádiófrekvenciás rendszer egy 360 fokos radar, amely érzékeli a bejövő drónokat, rakétákat, tüzérségeket és habarcsokat. Jelezhet védekező fegyvereket, és 30 percen belül fel lehet állítani, akár rögzített helyen, akár járművön."
    link

    Coyote UAS
    A drón vadász drón.
    link
  • ximix #93532
    Biztos dolgoznak már valamin .

    Egy közös dolog van a tárgyakban amik a célpontot akarják megsemmisíteni, hogy az útvonaluknak a végfázisában, mindegyik a célpontja felé tart, mintha zsinóron húznák őket.
    Tehát lehet az egy kicsike drón amit madárnak lát a radar, de ha a radar vagy bármi más érzékelő ép azt látja, hogy nyíl egyenesen, felé vagy a védendő objektumok felé tart akkor parancsot ad a védelmi rendszernek és tűz.

    Optikai felderítésnél nem a pásztázással van a gond szerintem, hanem a képfeldolgozással és ahhoz tartozó számítási kapacitással.
    Ha szeretnéd az apró tárgyakat nagy távolságból is észrevenni, akkor nagy felbontás kell sok pixellel, ami egy nagy kép lesz.
    Ezt a nagy képet utána elemezni kell egy progival, ami figyelhet alakzatokra és pixel szintű elmozdulásra
    és mivel szerintem nemcsak az emberi szem számára látható tartományban vannak bennük szenzorok, így esetleg olyat is látnak amit az emberi szem nem, pl a Flir is igen látványos.
    Földháttér figyelésénél, ha ott dús növényzet van hátrányba kerül, de égháttér vagy kopár, sivár tájon jól működhet.
    Az optikának a légköri zavar torzulás és az időjárás tud gondot okozni még.

    Ha esetleg Lidar-t is mellészerelnének, akkor ha a radar vagy az optika csak egy bizonytalan jelet lát,
    akkor a Lidar ráellenőrizne és máris kiderülne van-e ott valami, de lehet elég volna csak valami lézeres távolság vagy célmegjelölő is ami az adott bizonytalan jelforrás helyét végig pásztázná.
    Az már apróság, hogy a csöves vagy egyéb légvédelmet be kell kalibrálni, mire és mettől-meddig lőhet automata üzemben, amikor nem lehet a kezelőre várni, mert már épp beérkezik az áldás.
    Ezen a zónán túli célpontoknál meg a kezelő egy jó optikával ránéz a bizonytalan célpontra, hogy az valami madár vagy egy kis drón ami éppen karistol az égen.

    Aztán, hogy mit választanak a megsemmisítésükre az megint egy külön téma, lehet , csöves, rakéta, lézer, mikrohullám.

    A mindenki olyat szeretne ami hatékony, gazdaságos és időtálló.
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.21. 19:43:30
  • fade2black
    #93531
    A dronos dolog aki nem vak annak 1982ben már egyértelmű volt. Aztán nem látom hogy hude foglalkoztak volna vele.

    Ezeknél a kis pl szuicid dronoknál az első gond az észlelés. Egy green dragon 20kg. 1.5ht fent van. Keres jellemzően vmi intel alapján. Elmegy 40kmre 3kg robbanóanyaggal megrakva. Amennyire lehet műanyag. Mehet alacsonyan terepkövetve. Olvastam olyat, hogy radarjele lényegében mint egy madáré. Nem is megy gyorsabban hogy az alapján ki lehetne szúrni. IR spektrumban detto mint egy nagyobb madár. Optikaival nagyon nehéz kiszúrni, folyamatos pásztázás, fejlett alakfelismerés... de éjjel még ez sem.

    A gondok itt kezdődnek.
    Ha megvan onnan a lelövésük legnagyobb gondja, hogy ne kerüljön pl 50* annyiba amit indítanak rá.

    Okos munició pontvédelem, csapatvédelem esetén reális lehet... Nem lenne hülyeség ha új pl IFVk megkapnának egy olyan képességet, hogy ha kapnak intelt a holról le tudnák lőni. De ez se könnyű. Ld a Pantsirok, OSAk... szereplését
    Utoljára szerkesztette: fade2black, 2020.10.21. 18:33:51
  • [NST]Cifu
    #93530


    SM-2 Block IIIZA indítása a DDG-1000 Zumwalt fedélzetéről. Eredetileg az ESSM-nél komolyabb SAM rakétát nem kapott volna az osztály, hiszen ezzel megkérdőjelezi a légvédelemre szánt CG-21 létjogosultságát, de miután a CG-21 végül sose került le a tervezőasztalról, az SM-2 Block IIIA egy speciálisan a Zumwalt-osztályhoz idomított változatát (IIIZA -> Zumwalt A) gyártásba viszik. Elvi szinten az aktív radaros SM-6 integrálása is várható.

    Ezzel a fő probléma, hogy a Zumwalt kevesebb VLS indítóval bír, mint az Arliegh Burke-osztály (csak 80db-al, míg a Burke 90 ill. 96db-al), szóval némileg nehezen értelmezhető a hajóegység ilyen célú alkalmazása (főleg, hogy a fő fegyverzetéhez az AGS-hez pedig nincs lőszer...).
  • Hpasp #93529
    Sz-400 9M96 indítás.
  • JanáJ
    #93528
    Szerepelnek benne olyan dolgok amivel vagy nem rendelkezünk (C-17), vagy csak hosszú évek múlva fogunk és csak remélhetjük, hogy lesz rá ember aki magas szinten használni is tudja majd. Szerintem ma kb a KMZ-re és a Griffekre lehetünk büszkék. Nem a többieket szólom le, de kb csak nekik van vasuk ahhoz, hogy modernek legyenek. Ha mondjuk öt év múlva "összeérik" a sereg a megrendelt vasakkal, akkor sem leszünk valami hú de erősek, hanem csak simán hozzuk a méretünkhöz képest elvárhatót és végre lehetőséget biztosítunk a katonáknak a feladataik ellátásához. A Nagy Magyarországos rész meg kellett mint egy falat kenyér. Ha a józan észt félreteszed, akkor szerinted melyik országtól tudnánk visszaszerezni csak a hozzá elcsatolt részt?
  • SZUsszan
    #93527
    Bővebben is kifejted?
  • JanáJ
    #93526
    Szerintem inkább azért, mert ők támadni akartak. A NATO meg nem akart a béke tábor (muhaha) területén kóricálni, ezért nem is volt akkora szüksége csapatlégvédelemre.
  • JanáJ
    #93525
    Nem tudom hogy sírjak vagy nevessek-e tőle.
  • ximix #93524
    A Hiúz kilépőjére egy ilyen vagy hasonló csúszásgátlót nem ártana felragasztani.
  • [NST]Cifu
    #93523
    Ebben egyetértünk, csak szerintem a szovjetek / oroszok valahogy mindig komolyabban vették a csapatlégvédelmet, gondolom a NATO relatív légifölénye miatt. Most viszont már nem is a hagyományos légvédelem miatt van szükség első sorban a csapatlégvédelemre, hanem az ellenséges precíziós fegyverek és a drónok ellen. Szép új világ, csak valahogy nem látni, hogy ezt komolyan vennék a hadseregek...
  • SZUsszan
    #93522
  • molnibalage83
    #93521
    Akkor nem ment át a tartalom... :)

    1. A VSz erőkben is pont annyi AAA ÉS SHORAD volt mellette a névleges felépítésben, amivel azonos mennyiségű légvédelem kéne. 2 db Silka + 2 db SHORAD / zl. volt.

    2. Ezen anno megvoltak. Lásd HTÖ. Iszonyatos mennyiségű Flpz. volt a BW állományában. Valami 36 db / dd ha jól emlékszem.

    Eddig nem volt erre igény.
    Most úgy látom lesz...
    Mert nagyon vaknak kell lenni, hogy ezek után faarccal kijelentse bárki, hogy "majd zavarunk", stb.

    Ki kell nyírni a drónt. Az tuti.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.10.20. 22:17:29
  • [NST]Cifu
    #93520
    Nem mondtam, hogy vállalhatatlan költséget jelent. Azt mondtam, hogy nem látom, hogy tömegével vásárolnák az ilyen eszközöket.

    A Flakpanzer Gepard-ot a németek kivonták 2010-ben (akkor 90 egység volt még rendszerben), a SysFla-t várják azóta, csak az istennek sem akar megérkezni. Azóta a mobil légvédelmet 50db Wiesel 2 kisharcjárműre épített LeSysFla rendszer biztosítja, Stinger rakétákkal.
  • molnibalage83
    #93519
    Azért vegyük már észre, ez simán az orosz csapatlévédelem. Sőt, a régi német. Csak a sok Flakpanzer helyett ez lenne.

    Mobil AVR rendszerek 50+ éve vannak.

    Semmi vállalhatatlan költség nincs ebben.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.10.20. 21:42:33
  • [NST]Cifu
    #93518
    Ahogy korábban beszéltük: ehhez az kell, hogy akkor kvázi mindenfele legyenek AHEAD lőszeres SPAAG-ok, összehangolt légvédelem-hálózattal és persze tüzérségi radarokkal...
  • Hpasp #93517
    Végre megjelent az általam régóta várt tudományos igényességű alapmű az MN harendjének változásairól:
    Rubin-feladat - A Magyar Néphadsereg szárazföldi csapatainak hadrendi változásai 1987-ben

  • molnibalage83
    #93516
    Ez lényegében egy elfajzott ballisztikus rakéta, ahol a végfázis lassú és sokáig tart. A problámát abban látom, hogy viszonylas szerény áron az AHEAD lőszeres AAA megfogja. Annak nem kihívás ez cél. Tömegesen kéne indítani.

    Kb. 1 tucat lövedékkel 2-3 km-ről is lelő egy kis SDB-t. Egy ilyen támadó izé ára meg alsó hangon 100-200k USD. Csak maga a bomba ennyi, erre jön még a rakéta és a többi.

    2 km-ről egy AGM-65 rakétával ezt művelte a Skyranger. Ez az SDB-nél talán még nagyobb célpont...



    A BM esetén legalább elmondható, hogy az ABM képes rakéta és rendszer is méregdrága. Egy 35 mm-es CW radaros AAA nem a világ teteje finoman szólva és a hozzá való kis radar sem.

    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2020.10.20. 15:23:32
  • ximix #93515
    GLSDB-t még el is felejtettem, a Boeing és a SAAB közös gyereke, földről indítható, 150km hatótávolsággal.


    Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.20. 14:45:54
  • ximix #93514
    SDB kicsi, főleg tömegben a többi régi bombához képest, de azért annyira nem kicsi, hogy egy hk. gondot okozna neki.

    Az SDB más néven GBU-39/.. ö a pontatlanabb 5-8méter a CEP-je
    180x ⌀19 és ~130kg
    Standoff: Max Range: greater than 60 nm azaz ~ 110km
    pdf




    Az SDB II. más néven GBU-53/.. 1méter CEP
    Közel hasonló paraméterekkel rendelkezik csak,
    3 féle célkeresővel van szerelve és kétirányú adatkapcsolat is van benne.
    pdf


    Mindegyik SDB-nél van több robbanófej variáns is.

    A max 110km az elvileg bőven az Osza észlelési határán túl van így a dobás után az indító jármű akár vissza is fordulhat.
    Ha jól látom itt az F-15-re 20db is felfér,vagy egy B-1B bombázóra 3 db revolvertárra 96.


    Itt írnak a SDB III.-ról ami maradna szabvány keretek között, csak hosszában két helyet foglalna,
    feladata az 1000 és 2000 lb bombák kiváltása volna.
    2016 MINIATURE MUNITIONS: IS THE US MILITARY PREPARED TO SUPPORT MAJOR COMBAT OPERATIONS?
    pdf

    Nem olyan rég volt téma a precíziós tüzérség és hogy milyen eredményeket érnek el,
    precíziós lőszerek már régebb óta vannak, egy PZH2000 is tud gáz vagy rakéta segédhajtású lövedékkel 50+km-t.
    A nagyobb hatótáv növelésre a fejlesztések meg mostanában is folynak (ERCA).
    Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.10.20. 14:26:49
  • molnibalage83
    #93513
    Nem mindegy, hogy akkor lunch vagy launch time lesz.. XD
  • ximix #93512
    Royal Navy officer in charge of sub's nuclear weapons sent back to UK for 'clocking on after night of drinking'
    SKYNews ford.link
  • JanáJ
    #93511
    Ja, én a nagyokra gondoltam. A 40k ha igaz az egy vicc, ennél szerintem a prec 155 milis tűzérségi lövedék drágább. Emlékeim szerint vagy kétszer. Szépen lehozza a precíziós csapás képességét az átlag országok szintjére. Ellenben ez szerintem akkor működik, ha tudod, hogy hol keresgélj. Ehhez viszont kellenek a nagy drónok.
    Nyilván egy repfedélzeti cuccnak sokkal több dolgot kell tudnia és e miatt - meg mondjuk mert nincs konkurencia - drága. Ellenben szföldi beavatkozás nélkül tudod bombázni csóri olaj fölé született bucka lakókat.
  • JanáJ
    #93510
    A tűzérségi lövedéket mire alapozod?
    A marketing háború nem érdekel, csak az ezt megevők idegesítenek.
  • molnibalage83
    #93509
    Az EO tornyok se tudnak egy ponton túl felderíteni. Ha kicsi a FOV, akkor iszonyatosan sokat kell pásztázni és alakfelismerés is kell ahhoz, hogy felismerjen földháttérben vagy bármi háttérben célokat.

    Az EO tornyok és minden más célkövetésre alkalmasak, ha már tudod, hogy hol kell keresni. Az Osza esetén magasabb szintű radartól AVR-en jön az irány. Optikával rááll és a megtámadott gép reakciódieje csökken így.
  • aksurv2
    #93508
    Egy 3 kg robbanóanyagot tartalmazo efp bármelyik tankot szétuti.
    Főleg felülről.
  • fade2black
    #93507
    Hülye plda de lehet megvilágítja a gondot.
    Spike ATGM. 70-200K$ változattól függően. 200K$ az NLOS még mindig tankra, sebességre van összerakva nem wankel motorral így csak 25kmes a hatótávja. Ha elkap egy pantsir/osa/S400 radart annak annyi. A probléma és ezért a plda uaz mint ezeknél az egyszer használatos dronoknál. Pici/alacsony észlehetőségű. Jöhet manőverezve terep adottságait kihasználva, érdemi IR... jele nincs.
    Baromi nehéz lelőni, olcsó. Az OSA / Pantsir / S400 meg baromi drága.