Haditechnikai Topic

Háhá, ez szép kanyar, de a következőt tudni kell ehhez....

Az ezred szintű lv. a hh. alatt:
4 db Sikla + 4 db Sztrela-1/10 ezredenként. Ezek a zl-aknak voltak szétdobva 2-2 db-ot kaptak a támadó zl.-ak a tartalék zl. semmit. Ennel leváltása lett volna a cél 6 db 2K22M-mel, 3-3 db a támadó zl-nál, a védekezőnél semmi.

A 9K331 Tor-M1 az Osza váltótípusa, gl. ho.-ok ho. szintű légvédelme. 20 db/ ho mindkét esetben. Ezeket is szétdobták volna az ezredek és azok. zl.-i között, minden támadó zl. kapott volna 2 db-ot.


Az Osza repcsik elleni HMZ-je papíron 10,5 km, amivel a Tung-ot felülmúlja távolságban, hatómagasságban meg végképp, mert az Osza is jó volt 5 km-es magasság tájáig és a 10,5 km a görög nyilatkozatok szerint nagyon túl van biztosítva, még repcsik ellen is nagyobb ennél. A 2K22M Tugn. HMZ ennél lényegsen kisebb, kb. 8km ferde lőtáv max. 3,5 km magasságig. A Tor-M1 HMZ távolságban kb. 12 km távolság max. 6 km magasság. Már ez is totál agyonveri a Tunguszkát nemhogy a Tor-M2....

A MAKSZ 2007 kiállításon mutatták e a rendszer újabb generációját a 9K332 Tor-M2 változatot, ami 2012-től kezdve állt hadrendbe. Az M2 változat kinézetre szinte teljesen azonos az M1-gyel, a fő eltérést a körkörös keresőradar antennája illetve a plusz egy széles sugarú rakéta irányító antenna megjelenése jelentik. Az M2 változat emiatt immáron 4 db célcsatornás lett. További változtatás, hogy újfajta rakéta típus jelent meg a 9M331 mellett a kisebb méretű 9M338 típusú rakétából egy cellába 4 db helyett már 8 db tárazható be, valószínűleg vegyesen is lehetséges a 9M331-gyel. Ezzel 4+4 db 9M331 vagy 4 db 9M331 +8 db 9M338 vagy 16 db 9M338 rakétával rendelkezik egy jármű. A rendszer megsemmisítési zónája a nagyobb rakétával magasságban már eléri a 10 km-et, távolságban 15 km-et. A Tor-M2 már menetből is képes tüzelni kis sebesség és jó minőségű szilárd útburkolat esetén. Minden korábbi csapatlégvédelmi jármű esetén tüzeléshez és rakéta rávezetéshez a járművel meg kell állni.

A Tunguzka fejlesztéséről Hpasp asszem már linket egy igen hosszú anyagot, amit nem olvastam,* de lényege az, hogy n+1-szer változott a koncepció és szegénybe ott rúgtak bele, ahol tudtak. Pl. a kétlépcsős rakéta booster fokozatát utálták, merhogy a védendő csapatok fejére esett volna. A Tung. rakéta azért érdekes, mert bár kétlépcsős, de a második lépcsőnek nincs hajtóműve.

*Holnap majd feltöltöm. A fentiek tőmondatok, a HT összefoglalóban a csapatlégvédelem cirka 100 oldalon van tagalva. 😉

Két dolog:

1. Az AESA antennás kép linkjét be tudnád tenni más formában? (valamiért nekem most nem jeleníti meg a képet)
2. El tudnád magyarázni, hogy miért indokolt a TOR létezése? Bár elég elegáns rendszer, ha a wikipediának lehet hinni a TOR 9K331 -es rakétájának a teljesítménye lőtávolság és maximális célmagassáb tekintetében nagyon közel van a Tunguszka 9K311 -eséhez. Nem lenne ésszerűbb csak az egyiket használni?

Csak tippelek, de jót tett a rendszernek a hajós üzemre való felkészítés, mert valószínűleg kapott egy amolyan hajóbillegést kiegyensúlyozó ketyerét, amit a szárazföldön is lehet kamatoztatni.
Amúgy a lánctalpnak itt jön ki az előnye, mert képes kisimítani a kisebb úthibákat, egy gumikerekeshez képest.

Hülyeséget mondtam. Kb. 28 db elem van, ha jól látom --> 102/24 = 4,25 fok. Meglepően nagy.

Mondjuk szemre 1200 mm-es antenna, elem nagysága 50 mm, ebből a félhullámhossz 25 mm. --> 12 GHz tája? Furcsán magas.

OMG...

Aztamocskos. Szemre bőven 1 fok alatti a tűnyaláb, ha jól látom. Elég durva teljesíménysűrsűge lehet. A 40 km/h-s sebesség sem kutya ahhoz képest, hogy minden más radaros SHORAD állóhelyzetből képes csak tüzelni tudtommal vagy nagon elméleti képességük van tükörsima aszfaltom 10-20 km/h-ig. Soha nem láttam Tor-M2-őn kivül bármit mozgás kötben indítani. Még IR SHORADot sem.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.10.28. 22:56:10

DOQ Channel, most.
Koreai háború.
Narrátor (fejből idézve):
"A T34-eseknek a Bazooka meg sem kottyant.
A 105mm-esek találata szúnyogcsípés a számára"

Jó kis TOR videó kajabálós emberünkkel...

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

...érdekesség az úszó sarki TOR, tömeges tomahawk csapás elhárítása, illetve a tüzelés 40km/h sebességnél.

Bónusz találós kérdés, hogy mekkora a TOR célkövető tűnyalábjának átmérője, ha az ESA antennája így néz ki?

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.10.28. 21:37:29

jogos

Keleten se nagyon jelent meg ez a kategória. Megcsinálták a BMP-T, kis mennyiségben megjelent itt-ott, és.... ennyi.

Egyébként ha belegondolsz egy átlag lövészpáncélos némileg kisebb tűzerővel ugyanezt hozza, csak még tud nyuszikat is vinni magával...

mi lehet az oka, hogy nyugaton egyáltalán nem jelenik meg ez a kategória?

Náluk nagyon jó a CAS.

Én röhögni járok oda...
Amúgy az Index fő oldali cikke.

Ez az oldal tényleg valami olyasmi, amit olvasnak az emberek? Eddig nem láttam semmi olyat linkelve, ahol nem tolták volna fullba a kretént. Atomenergia, HT, egyre megy...

igazából a bmp-t-nél se páncélozták agyon azt a részt, bár teljesen más a torony kialakítás ott, de igen, lévén ezeket tűztámogatásra, és gondolom városi harcra terveznék, így férne rá némi plusz védelem, sőt
egyébként maga a kategória szerintem nem egy elvetélt ötlet, mi lehet az oka, hogy nyugaton egyáltalán nem jelenik meg ez a kategória?

Ami látványosan hiányzik, az egy APS. Igen, a BMP-T sem bír vele, de mindent összevetve nagyon hiányzik az összképből.
Plusz számomra irgalmatlanul alulpáncélozott. Itt ugye a személyzet két tagja a torony alatt foglal helyet, márpedig nincs rendes páncélvédelmük...

érdekesség, bmpt ukránul
t-64 teknő, módosított bmp-2 torony, 2db 30 mm-es gépágyú és 2db 7.62mm-es géppuska, egy 30mm-es gránátvető és 4 db Konkurs vagy Berrier 212 páncélelhárító raketta
kíváncsi vagyok, hogy a demón kívül lesz e belőle valami, elvileg lehetne, mert nem egy bonyolult szerkezet

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Hát aztakurva...

Ha valakit érdekel, mekkora is egyetlen amerikai Helikopter Dandár (1st Air Cavalry Brigade):

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.10.27. 15:29:31

Kár, hogy az érdekek a technológiai fejlődést lassítják. Ezeknek a technológiának a civil szférában is lett volna keresnivalója.

Nem lett volna pazarlás, ha megrendelik. Csak menet közben az érdekek ütköztetésénél az X-47-et támogató csoport alul maradt a küzdelemben. A technológia megmaradt, pl. hordozóról való drónindítást, automatikus leszállás, stb.

<#eljen>

Az X-47 akkor egy irdatlan pazarlás. Mennyire újrahasznosítható az a technológia és eszköz, amit kifejlesztettek?

Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra?

Az alkalmazott doktrínától függ. Jelenleg a páncélosok elvi elsődleges feladata az ellenséges páncélosok elleni harc - lévén komolyabb mobil pct. eszköz nincs rajta kívül rendszerben.

Ettől függetlenül általánosságot tekintve egy harckocsi az alapja a páncélozott harci egységeknek kvázi mindenhol.

Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV?

Mit? Ha páncéltörés a cél, akkor olyan lövészpáncélos kell, amely komolyabb pct. rakétával van felszerelve. Továbbá a harckocsi egyben tűztámogatási feladatot is ellát. Egy géppuskafészket vagy megerősített fedezéket HE vagy HEAT-MP lőszerrel egy lövésből le tud bontani - ugyanez 30mm-es gépágyúval kevésbé egyszerű feladat...

Nem véletlen, hogy a komolyabb hadseregekben a harckocsi az alap, és nem a lövészpáncélos...

Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne.

Egy rendesen felszerelt PUMA ára közelít egy új Leo2A7-éhez, ha mindennel felszereld, amit egy modern harcjárműnél elvárásnak tekinthetünk (ideértve az aktív védelmi rendszereket is). Egy PUMA nem éli túl, ha szemből megkínálja egy T-72-es (hacsak az APS nem képes megfogni a beérkező lövedéket). Egy Leo2A7 igen.

Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő?

A történet tömören:

Az US NAVY akkori döntéshozói a 2000-es években elkezdtek egy lopakodóképes UCAV könnyűbombázó lehetőségét pedzegetni. A programhoz először demonstrálni kell viszont, hogy megoldják a hordozófedélzeti nagy méretű drónok indítását, leszállását, fedélzeten való kezelését. Ez volt az X-47A és X-47B program alapvető célja. A program következő lépcsőfoka egy lopakodó UCAV verzió, amely képes harctéri felderítésre és teljes értékű csapásmérésre (a fegyverterhelése 10 000 font, vagyis ~4,5 tonna).

A 2010-es évek elején-közepén viszont elkezdték a programot támadni. Alapvetően kettős okból. először is az X-47C feladatát alapvetően az F-35C-nek kellene ellátnia, ha az X-47C megvalósul, a haditengerészet esetleg visszavághatja még jobban az F-35C megrendelést, ami eléggé fájna a már így is agyon csonkított F-35 programnak. Tehát az F-35 program támogatóinak a szemében az X-47 program egy nagy-nagy szálka.

A másik támadás a pilótákból lett főtisztek felől érkezett, akik az ember vezette gépek szekerét akarták tolni. Ők nem úgy képzelik el a katonai repülés jövőjét, hogy "az F-35 lesz az utolsó ember vezette harci gép". Ők szeretnék minél előbb útjára indítani az F-35-ösnél is jobb képességű következő vadászgép fejlesztést, ez a leginkább F/A-XX néven ismert program jelenleg. A program hivatalosan "optionally manned", vagyis ember vezette és ember nélkül is működni képes gép létrehozását célozza, ám itt alapvetően nem az utóbbi a lényeg (vagyis hogy teljes értékű harci gépet építsenek, amelynek a fedélzetén nincs pilóta), hanem az előbbi, vagyis hogy legyen ember vezette változat. Az X-47 erre is veszélyt jelent, hiszen ha elkezdődik a program, akkor az F/A-XX legalább egyik indoka a létezésre kérdőjelessé válik, hiszen lesz lopakodó ember nélküli csapásmérő gépe az US NAVY-nek.

Az UCAV program támogatói védekezni kényszerültek, és a menekülőpálya az lett, hogy akkor megpróbálják a már elért eredményeket megmenteni egy olyan programmal, amely később felhasználható lesz felderítő / csapásmérő gépként. Ez az MQ-25 Stingray program. Ki is pécézték a légi utántöltés kérdéskörét, ugyanis jelenleg a Hornet gépek jó része kénytelen tankerként működni, hála annak, hogy az US NAVY kivonta a korábbi hordozófedélzeti tankergépeit. Az eredeti MQ-25 RFP (~Igénylista) alapja az volt, hogy a légi utántöltés az elsődleges feladat, de közben később felhasználható legyen felderítő / csapásmérő gépnek is. Egy tankergépnek nem létfontosságú a lopakodó képesség, az RFP-ben mégis kiemelt fontosságúként volt megemlítve. Na ezt herélték ki nemrég, úgy, hogy a döntéshozatalban az elsődleges súlyú kérdés a légi utántöltés képessége lesz, a többi elhanyagolható.

A NorthropGrumman itt sokallt be. Az X-47A/B/C program egy felderítő/csapásmérő gépnek készült. Augusztusban előkerültek olyan lesifotók, amelyek az X-47B két szárny alatti tartállyal (vagy buddy-tankkal, amivel után lehet tölteni) volt felszerelve. Feltehetően a tesztek megmutatták, hogy ez nem járható út (az X-47 program sose számolt külső függesztménnyel, hiszen az a gép lopakodó képességét csúnyán tönkreteszi... Szóval az MQ-25 tenderen nem sok esélye lenne komoly áttervezés nélkül, amire nincs idő...

Jól értelmezem, hogy Ő lenne az aki a benyát viszi a többi hagyományos gépnek (mármint megtankolja azokat a levegőben)? Ez, hogy jött ki abból, hogy csapásmérő és/vagy felderítő?

Magyarországnak mennyire lenne szüksége teljes értékű páncélosokra? Nem jobban ki tudná szolgálni néhány modern IFV? Több feladatra lehetne használni rugalmasabb és talán a fenntartása is olcsóbb lenne.

NorthropGrumman aktív önvédelmi rendszer szabadalom önirányító hit-to-kill mini rakétákkal:



A szabadalom erre található. A szövege nagyon általános, például a rakéta irányítórendszerét nagyon általánosan kezeli, bármilyen RF, IR vagy hasonló érzékelőt felhasználva.

A CV90 család legújabb tagja, a CV90 CZ, kiegészítő páncélzat, 2 Spike-LR pct. rakéta, Iron Fist APS...




Utoljára szerkesztette: Cifu, 2017.10.27. 07:05:43

A rendőrségnél milyen fegyverek vannak most csapatpróbán? Milyen új fegyvereket rendszeresíthetnek?

Az MQ-25 tenderről visszavonult a NorthropGrumman, aki az X-47B alapú gépével próbálkozott megfelelni. Korábban úgy tűnt, hogy éppen amiatt esélyes a cég, mert az X-47B egy repülési teszteken részt vett, hordozóról már indított és fogadott drón. Ehhez képest viszont feltehetően nem tudták a gép alapvető kialakítását a légi tankoláshoz idomítani megfelelően. A tenderen így a Boeing, a Lockheed Martin és a General Atomics maradt még versenyben...


X-47B légi utántöltés...

OFf

Spoiler (katt a megjelenítéshez)

A WoT-ban nem az ilyen és ehhez hasonlókon ment a vita, mert ez mondhatni egyértelmű, ha ilyen lapos a szög akkor lepattan, régebben voltak itt képek puska és egyéb lőszerekről ahogy a vékony lemezről lepattannak.

A WoT-ban arról ment a "kulturált anyázás", hogy egy döntött oldal vagy frontpáncélnál a random tényező miatt, előfordult olyan helyzet, hogy egy biztosnak hitt találat is lepattant.
Tehát ha beállítunk egy helyzetet majd ott pl: 10 lövésből 9 ugyanott átmegy és 1 nem , persze olyankor amikor nagyon jó lett volna ha nem pattan le.

Na ezt végig fogom nézni, az tuti.

Azaz, World of Tank, World of Warship és World of Warplanes.

Beszarás

This tank was designed to meet the Malaysian army requirements with the lowest possible effort so they took a leftover Leopard 1 hull and a leftover T-72M1 turret from ex-East-German army stocks and created this tank. Malaysia ended up buying Polish PT-91Ms a few years later.

Jogos, igazad van.
Nem tudom mi az a WOT - (valami tankos multi, gondolom olyan mint a hasonló repülős és hajós multi a World (War?) of X sorozatból). Mondanám, hogy ami ott komoly annak itt nem kéne annak lennie, de jobban belegondolva itt is szoktak menni olyan dolgok, hogy inkább nem mondok semmit.

Oké, teljesen mindegy volt a példában, hogy a WOTban épp milyen csőhosszúságú és kaliberű löveggel ellátott Panzerkampfwagen VI B-jének, milyen típusú lövedéke pattant le, a pontosan melyik típuső M3-as hátuljáról. Mert egyszerűen az egyik oldal azt állította, ilyen nincs és nem is lesz soha, hogy egy pár mm vastagságú lemezt nem rongálja meg teljesen egy lapos szögben érkező találat akkor is, ha lepattan.

A játékban ezt 0, zéró sebzéssel honorálta, mert lepattant. Lett egy karistolás a 3D-s model egyik textúráján.

Azt már külön vitatták, hogy egyáltalán van-e esélye a lepattanásnak, de a nagyobb vita a zéró sebzésnek volt.

A Lada szemmel láthatóan minimális sérüléssel megúszta a lepattanót, max. az ablakai bepókhálósodtak és lett egy ronda nagy árok a tetején, de igazából ennyi.

Szóval én így láttam a képpel kapcsolatos nosztalgiázásomat. Te hogyan és miért kell egyáltalán egy játékból kiragadott 3-5 éves vitaemlékfoszlánynak bármilyen szinten komoly szintet képviselnie, ha már eleve egy játékból volt és játékosok közötti vita volt? =)

Szerintem nincs itt semmilyen félreértés. Az eredeti kérdés az eredeti formájában komolytalan. De ha máskép látod, mond, érdekel.

Valamit félreértetek.

A WOT ugyebár egy félig-meddig arcade harckocsis multiplayer game. És ott is próbáltak lemodellezni mindenféle realisztikusnak szánt dolgot.

És ha nem is gyakran, de simán előfordulhat, hogy a példánál maradva a KT lepattan mondjuk egy Sherman oldaláról, vagy egy SPG hátuljáról, ha extrém lapos szögben találta el. Ezen ment a vita mindenféle adatokkal meg képletekkel dobálózva régen.

Erre most pont megtaláltam ezt a kis videót, hogy egy Lada tetejéről pattantak le, ami csak nem lehet masszívabb, mint mondjuk egy PZIIIA hátulja.

2006 márciusában érkezett az első gép, az utolsó 2007 decemberében. Első keszi 1 évvel később, de még vegyesen 29-es váltásban.

Mióta is vannak rendszerben? Régen ennyi idő alatt már a következő típusváltás zajlott...

Nem tudom, ez az ábra min alapult, de ilyen lövedékút nincsen. Ezeknél a klasszikus forma lövedékeknél még szó nem volt "megfelelő szögbe" fordításról. A tompa fémkúp ("cap"😉 eredetileg azért került rájuk, hogy a korabeli hadihajókra is jellemző cementált vagy előtét-páncéllal való találkozásnál az erőhatásokat jobban elosztva megóvja a mögötte lévő éles csúcsot, na meg a robbanó harci részt az idő előtti sérülésektől.

Ahogy a hegyes orrot védő kúp formája sem befolyásolta az átütést semmiben.

Ha meg palásttal éri az orr helyett, akkor ott nincs mit tenni.

A világháborúban például a vastag és döntött páncélzat inkább kivétel volt, mint szabály, inkább csak az utolsó egy évben kezdett elterjedni.
Utoljára szerkesztette: Oddball29, 2017.10.25. 13:47:38

Igazából lehetne még fűszerezni a dolgot a hegyes és tompacsúcsú kialakítással is a rogyókúp mellett, amiknek további érdekessége, hogy kívülről a tompacsúcsú általában hegyesebb, és páncélfajtától és becsapódási szögtől, sebességtől függően melyik hogyan viselkedik... Végül eljutunk oda, hogy a kérdés bonyolult. 😄 Szóval ha a kérdés az - és így van feltéve - hogy a KT lepattan-e hátulról az M3-ról, az eleve elég komolytalan. Szerintem.
A Rudi linkjén lévő kis mozgóképes izé inkábba tompacsúcsú működését szemléltetné.

Húúú, ilyen fordulót a körúti villamos csinál, ha kisiklott.
<#nyes>
A valóságban viszont...

Tudtommal a teljes űrméretű PT gránátoknál pont azért volt a keményre edzett hegyes mag elején egy jóval puhább, tompa fém kúp hogy az a lapos szögű becsapódásnál felkenődve a páncélra, megfelelő szögbe fordítsa a páncélt átütő magot a páncélba hatoláshoz.

Oké, csak pár éve, amikor még wotoztam vérre menő viták voltak a csoportban, hogy nincs az az isten, hogy egy KT lepattanjon hátulról egy M3-asról, vagy egy artyról, kicsi szög ide, vagy oda.

Vérre menő viták jók, de még jobb utána olvasni, esetleg kiszámolni.

1.2 Geometry
1.2.1 Slope and ricochet
Firstly, all projectiles will ricochet. The real question is at what angle and velocity do they ricochet
.
<#awink>

Oké, csak pár éve, amikor még wotoztam vérre menő viták voltak a csoportban, hogy nincs az az isten, hogy egy KT lepattanjon hátulról egy M3-asról, vagy egy artyról, kicsi szög ide, vagy oda.

Úgy tűnik a KMW-Nexter összeolvadás csak a kezdet volt. Most arról szólnak a hírek, hogy a STX Europe franciaországi hajógyárait megvette / megvenné az olasz Fincantieri. Az STX Europe eredetileg a Dél-Koreai STX csoport tagja volt, amely viszont csődbe ment. A hatalmas cég francia darabjait (amely többek között a Mistral osztályú LHD-kat is építette) akarja megmenteni a francia állam az Olasz cégbe való olvadással. A témakör még nincs lezárva, ugyanis érdekellentétek vannak például a beszállítók között: a Thales a hagyományos beszállítója a francia hajógyárnak, míg az olaszoknál ugyanez a Leonardo. A Thales viszont résztulajdonos is, más szóval beleszólása lehet abba, milyen radarokkal, fedélzeti rendszerekkel szereljék / tervezzék a hajókat, kigolyózva a Leonardo-t a beszállítói körbe...

Ilyen tízfokos szögekben állítólag még a hajótüzérség is lepattog. Az űrméretes pct. gránát feje egyszerűen nem tud megkapaszkodni semmiben...
Utoljára szerkesztette: Kurfürst, 2017.10.24. 23:30:14

Hm!

Lehet hogy a wot mégis csak egy szimulátor?

Rikosé!
Utoljára szerkesztette: SZUsszan, 2017.10.24. 20:49:37

Az U-33, az U-34 és az U-36 kikötőben

Érdekes hír, hogy a német haditengerészetnek jelenleg nincs bevethető tengeralattjárója. Mind a hat Type-212A típusú tengeralattjárójuk ugyanis dokkban, javítás/upgrade alatt van, avagy javításra és szabad dokk pozícióra vár. A helyzet az után vált nyilvánvalóvá, hogy az U-35 balesetet szenvedett egy hadgyakorlaton Norvégia partjai közelében, és megrongálódott a merülési kormánya.

Ez után a tengeralattjáró flotta így áll:

U-31: felújítás/karbantartás alatt áll 2017 decemberéig
U-32: karbantartásra vár
U-33: felújítás/karbantartás alatt áll 2018 februárjáig
U-34: karbantartásra vár
U-35: megrongálódott, javításra vár
U-36: felújítás/karbantartás alatt áll 2018 májusáig

A német haditengerészet hivatalosan a pótalkatrészek beszerzését tartja a probléma forrásának. A hideg-háború alatt bevett szokás volt, hogy minden lényeges alkatrészből tartanak raktárban, de a költségmegszorítások miatt ez manapság nem dívik, így minden egyes alkatrészt, amelyet cserélni szeretnének, először meg kell rendelni, le kell gyártani és a dokkba kell szállítani, mielőtt beépítik. Különösen akkor probléma ez, ha a karbantartás közben derül ki, hogy valamit cserélni kell...