Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#85469
Az olajár függvénye, hogy mi valósul meg belőle...
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#85468
19 billió rubel = 317 milliárd dollár. Vagyis Oroszország 10 év alatt annyit tervez költeni a katonai beszerzésekre, mint az USA nem egész két év alatt (2017-ben 186 milliárd dollárt költenek el ilyen célból).
Figyelemre méltó, hogy nincs említve a T-15 lövészpáncélos (a Bumerang és a Kurganyetsz igen), arról már korábban is lehetett hallani, hogy nem nyerte el a hadsereg tetszését...
Utoljára szerkesztette:
Figyelemre méltó, hogy nincs említve a T-15 lövészpáncélos (a Bumerang és a Kurganyetsz igen), arról már korábban is lehetett hallani, hogy nem nyerte el a hadsereg tetszését...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85466
Nagy fesztávolság, magas szárnykarcsúsag = alacsony indukált légellenállás. Főleg kis sebesség és/vagy nagy repülési magasság esetén alacsony légellenállás. Alacsony sebesség = üzemanyag takarékosság.
Lásd összes vitorlázó gép, Ta 152, U-2 stb.
Lásd összes vitorlázó gép, Ta 152, U-2 stb.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
#85464
Nem jó link, rövidítve szúrta be.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85463
A harkocsik páncélja mekkora túlnyomásnak áll ellent?
1.3 Armor materials and composition
1.3.1 Steel
Any review of modern armor materials must start with steel. According to
the
of steels in use throughout the world, but only a few qualify as good
armor material.
Firstly the type of steel must be relatively cheap as its still the most common
material used in tank armor accounting for about ½ the weight. In order to
survive the pressure and strain of impact, this steel must be both strong and
ductile. A class of steels -that currently fit the bill- have been developed
called ‘high strength low alloy steel’
in research papers is ‘Type 4340 steel’. This steel features low carbon <0.3—
0.5%>0.5%>, with moderate manganese content <1—3%> and good ductilityorder of 8—10%> order of 8—10%> and strength <~1.0—1.1 GPa – ultimate tensile strength>.
The hardness range from ~250—300 Brinell Hardness Numberrating system for metal hardness> rating system for metal hardness> to BHN 350—390. Other steels are available
that are stronger like ‘Maraging Steel’ and harder like ‘Tool Steel’,
but tests reveal these offer only 90% of the resistance of RHA.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.16. 12:23:42
1.3 Armor materials and composition
1.3.1 Steel
Any review of modern armor materials must start with steel. According to
the
of steels in use throughout the world, but only a few qualify as good
armor material.
Firstly the type of steel must be relatively cheap as its still the most common
material used in tank armor accounting for about ½ the weight. In order to
survive the pressure and strain of impact, this steel must be both strong and
ductile. A class of steels -that currently fit the bill- have been developed
called ‘high strength low alloy steel’
in research papers is ‘Type 4340 steel’. This steel features low carbon <0.3—
0.5%>0.5%>, with moderate manganese content <1—3%> and good ductility
The hardness range from ~250—300 Brinell Hardness Number
that are stronger like ‘Maraging Steel’ and harder like ‘Tool Steel’,
but tests reveal these offer only 90% of the resistance of RHA.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.16. 12:23:42
#85462
Nem hiszem, hogy ezt kerested, de találtam egy ilyet. A 32-dik oldalon van egy ábra, amely szerint még egy Mk.83-as is 6-7 méteren belül kell landoljon a harckocsihoz, hogy elpusztítsa. Oké, feltehetően súlyosan megrongálódik, de a személyzet túléli a csapást.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85461
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85460
Régen mintha láttam volna forrást, de most nem találom. A harkocsik páncélja mekkora túlnyomásnak áll ellent? Azt próbálom visszanyomozni, hogy kb. mekkora távolságban van esélye HE bombáknak komoly kárt okozni bennük.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85459
Van hogy fordítva is megy...
<#fejvakaras><#taps><#wow1><#worship>
A Blackburn Buccaneer tanking a RAF Lockheed TriStar, late '80s.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.15. 17:44:30
<#fejvakaras><#taps><#wow1><#worship>
A Blackburn Buccaneer tanking a RAF Lockheed TriStar, late '80s.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.15. 17:44:30
#85458
Nem sikerült összevetnem őket. A közel 20 órás airliner megvolt és asszem ott is már hozzá kellett nyúlni a hajtóművekhez, nem csak nafta kellett több sőt az utas szám sem csak a nagyobb kényelem céljából csökkent. A repmagasság meg nem tudom mennyire számít. A GH az az U" és az airlinerek magassága között repül? Nem tudom mi az ideális neki a felderítés szempontjából.
#85457
Oké, de a Global Hawk / Triton esetében még utas sincs. :)
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85456
Meg kényelmi funckió semmi, a gép alacsonyan repült, tehát túlnyomásos kabin sem volt tudtommal, az igazi fapados gép, ahol az utas vezet is. :)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85455
Na jó, de a Voyager esetében a felszálló tömeg 3/4-e üzemanyag volt. :)
Utoljára szerkesztette:
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85454
Igazán extrém hatótája ennek a Rutan Voyagernek volt.
Ezzel már 1986-ban körül repülték a földet leszállás nélkül.
A repült idő 9 nap 3 perc és 44 sec volt a megtett távolság pedig 42 432 km. Ráadásul ebben ugyebár emberek is ültek.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.11.15. 14:30:38
Ezzel már 1986-ban körül repülték a földet leszállás nélkül.
A repült idő 9 nap 3 perc és 44 sec volt a megtett távolság pedig 42 432 km. Ráadásul ebben ugyebár emberek is ültek.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.11.15. 14:30:38
#85453
Ha belegondolsz, akkor airliner teljesítményéből is levezethető. Sokkal kisebb hasznos térfogat, tehát légellenállás kell és engedtek a repülési sebességőből is. A legnagyobb airlinerek tudnak 18 órás járatokat tolni. Itt spóroltak max sebességen és még magasabbra mentek.
Az U-2 is mérce lehet, pedig annak mai szemmel kőkorszaki hajtóműve van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.15. 13:39:41
Az U-2 is mérce lehet, pedig annak mai szemmel kőkorszaki hajtóműve van.
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.15. 13:39:41
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85452
Akkor semmi "magic" "csak" nagyon feladat specifikus. Vicces.
#85451
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85450
Először is nagy felhajtóerőt termelő egyenes szárnyai vannak, takarékos hajtóműve (e kettő miatt viszont a max. sebesség is ~620km/h), nagy magasságban repül (~14-18km) és a lényeg: a felszállótömegének több, mint a fele üzemanyag (~14 tonnás felszálló tömeg és ~6,7 tonnás üres tömeg).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85449
Ezen a 25 fokos látszik. Na, akkor képzeld el 45 foknál...
//www.youtube.com/embed/m_oiJ1PbE_U
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85448
Szu-25-tel bohóckodtam, a Hog már fizetős és azt nem vettem meg, mert nekem még nagyon magas a C. De megkérdem a többieket. ksöz.
#85447
Az, hogy nagyon nehéz kivitelezni. Amikor 3-6 fokos szögben repülsz, akkor hosszú idő van a célpontot megközelíteni és pontosítani is a célzást és végig látod a célt. 1 km alatti repülési magasságban is 4-5 km-ről elkezded lesni a célterületet és kiválasztasz egy hk-t. Végig látod a célterületet és azt is, hogy ki indít rakétát vagy lő rád, ha képes rá szemből.
Na, 4-5 km magasról az átlagos erórpai időjárást többsgében 0 db célpontot látsz 6-8 km távolságból, erre jönnek még a felhők, pára, köd, füst, stb. Kirstálytiszta időben még talán megy, de ekkor meg eleve nem a célok felé repülsz, mert lefele 45 fokban nem látsz (4 km magasság 4 km vízszintes tábv esetén a ferde távolság 4*gyök2 = ami cirka 6 km. Tehát egy kisebb leborítással indulsz de ekkor már látni kéne legalább a potenciális célok egy csoportját, de közben a gép gyorsulna, mint állat, ki kell tolni a féklapokat. Még is így gyorsulnl szerintem. 1,5 km-es lőtávval és 120 m/s gépsebességgel alig néhány másodperced van a durva és finom célzásra együtt, utána fel kell kapni a gépet, ha nem akarsz földbe állni. Ezzel még a minimális lőtáv is kisebb lesz. Annyi előnye van, hogy a gravitáció hatása a szórásra elvileg kisebb, de ha én ezt kipróbálnám, akkor is kb, 2 km-ről eregetnél 3 mésodperces salvot buzgón imádkozva, hogy legyen találat.
DCS szimben igyen kipróbálhatod a Szu-25-tel. Ok, nem A-10, de a mozgásparaméterek ugyanzok lehetnek. A-10C is van hozzá. Lehet, hogy talán YT-n van ilyen videó. Én már fakező vagyok, de ha szólsz akkor karácsonykor felteszem és megpróbálom bemutatni a difit. Vagy a BMS4-gyel, de annak modellezési pontossága ezen a téren A DCS alatt van.
Na, 4-5 km magasról az átlagos erórpai időjárást többsgében 0 db célpontot látsz 6-8 km távolságból, erre jönnek még a felhők, pára, köd, füst, stb. Kirstálytiszta időben még talán megy, de ekkor meg eleve nem a célok felé repülsz, mert lefele 45 fokban nem látsz (4 km magasság 4 km vízszintes tábv esetén a ferde távolság 4*gyök2 = ami cirka 6 km. Tehát egy kisebb leborítással indulsz de ekkor már látni kéne legalább a potenciális célok egy csoportját, de közben a gép gyorsulna, mint állat, ki kell tolni a féklapokat. Még is így gyorsulnl szerintem. 1,5 km-es lőtávval és 120 m/s gépsebességgel alig néhány másodperced van a durva és finom célzásra együtt, utána fel kell kapni a gépet, ha nem akarsz földbe állni. Ezzel még a minimális lőtáv is kisebb lesz. Annyi előnye van, hogy a gravitáció hatása a szórásra elvileg kisebb, de ha én ezt kipróbálnám, akkor is kb, 2 km-ről eregetnél 3 mésodperces salvot buzgón imádkozva, hogy legyen találat.
DCS szimben igyen kipróbálhatod a Szu-25-tel. Ok, nem A-10, de a mozgásparaméterek ugyanzok lehetnek. A-10C is van hozzá. Lehet, hogy talán YT-n van ilyen videó. Én már fakező vagyok, de ha szólsz akkor karácsonykor felteszem és megpróbálom bemutatni a difit. Vagy a BMS4-gyel, de annak modellezési pontossága ezen a téren A DCS alatt van.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85446
Hogy tudnak ezek ennyi ideig repülni? Ha eljutunk odáig, hogy mondjuk légi után tölti egy drón, akkor mennyire lehetne kitolni egy gép reptetését? Az elnöki és egyéb világvége gépeknél a hajtómű kenését említettétek, mint szűk keresztmetszet. Ez gondolom menet közben nem tölthető, hanem cserélni kell, mint az autó motor olaját, max túlméretezni lehet.
Ha pl egy triton leszáll, akkor sima felszállás előtti ellenőrzés és tankolás után mehet vissza? A kérdés arra irányul, hogy mennyire maximalizálható a használatuk.
Ha pl egy triton leszáll, akkor sima felszállás előtti ellenőrzés és tankolás után mehet vissza? A kérdés arra irányul, hogy mennyire maximalizálható a használatuk.
#85445
Na akkor ez vitt engem félre. Mi akadálya a magasból rácsapásnak? Hosszabb ideig van kitéve az ellenséges tűznek, vagy bele állna a földbe.
#85444
Az US NAVY megkapta az első MQ-4C Triton UAV-ját, amely 24-27 órát tud a levegőben tölteni, 2D AESA radarral, ESM-el és EO/IR érzékelőkkel bír, az adatkapcsolatot pedig műholdakon keresztül tartja. Az USAF már vagy 5 éve használja a Triton alapjául szolgáló Global Hawk-ot, de az US NAVY lassabban reagált a hadrendbe állítás terén.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85443
Ez egy általános téveszme. A teszt pontosan ezt cáfolja meg, de alaposan. 3-6 fokos rácsapások voltak. Még, ha tetőt találná el a lövés is, ezt olyan lapos szögben teszi, hogy az életben nem üti át a páncélt sanszosan inkább csak leszúszik a lövedék.
Az effektív tetőn keresztüli áttöréshez kb. 35-45 fokban kéne rácsapni célokra ami kb. szinte fizikai képtelenség, mert ehhez 4-5 km magasságból kéne kezdeni az egészet 4-5 km vízszintes távolság mellett.
Az effektív tetőn keresztüli áttöréshez kb. 35-45 fokban kéne rácsapni célokra ami kb. szinte fizikai képtelenség, mert ehhez 4-5 km magasságból kéne kezdeni az egészet 4-5 km vízszintes távolság mellett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85442
A GAU-8 részben fentről támadott a papír tetőpáncélon.
Az A-10A/C inkább lapos szögben tüzel, tehát a tetőpáncél kevésbé játszik. Ellenben ha sikerült oldalról elkapnia a járműtestet, az már elegendő lehet a legtöbb esetben...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85441
A GAU-8 részben fentről támadott a papír tetőpáncélon. A kazettás bombáknál csapongunk, mert teherautós példától indultunk, bár asszem van vegyes töltetes ami puha és kemény célokra is jó.
Az A-10-re nem oroszos értelemben értettem a tömeg cucc kifejezést, de azért sok volt belőle. Csak az amik használták. A MIG meg amolyan olcsó mindenes volt keleten. Tudom anno mindenből sok volt. Ezzel csak arra célzok, hogy nem kellett /tudott annyira hatásos fegyvernek lennie.
Az A-10-re nem oroszos értelemben értettem a tömeg cucc kifejezést, de azért sok volt belőle. Csak az amik használták. A MIG meg amolyan olcsó mindenes volt keleten. Tudom anno mindenből sok volt. Ezzel csak arra célzok, hogy nem kellett /tudott annyira hatásos fegyvernek lennie.
#85440
Ez így szerintem nem igaz. Ha nem tudod mi ellen fejlesztesz, akkor nehéz eltalálni mi lesz a jó. Inkább fordítva igaz. Amikor az oroszok felett nem tudtak már repülni az amik, akkor próbáltak gyorsan repülni, utána alacsonyan és gyorsan, most meg lopakodnak. És akkor most még nem is vettem bele, hogy a strat bombázók pl "eltűntek" mint elrettentő fegyver a rakéták miatt.
Ha jól értem a HGV-nél nem az a baj, hogy gyors, hanem hogy kiszámíthatatlan. Az ICBM-nél is nagyon rövid reakció időd van, bár azt legalább indításkor jelezhetik, a HGV viszont kiszámíthatatlannak tűnik.
Ha jól értem a HGV-nél nem az a baj, hogy gyors, hanem hogy kiszámíthatatlan. Az ICBM-nél is nagyon rövid reakció időd van, bár azt legalább indításkor jelezhetik, a HGV viszont kiszámíthatatlannak tűnik.
#85439
A gondolat menet jó, de van tovább is, mégpedig ha túl fejleszted egy ilyen eszköz paramétereit akkor az ellenfél lehetőségeit szűkíted be ezáltal, elveszel tőle lehetőségeket, fejlesztésbe kényszeríted, bonyolultabb és egyben drágább eszköz építésére sarkallod, ...ect mindezt csak pár paraméter növelésével.
-------------------------------------
A HGV elfogását, szerintem a végfázisnál elért sebessége határozza meg a cél közelében, ha 5mach körüli akkor könnyen előfordul, hogy pár rakéta már nem éri utol, így a támadhatóság, elfogás szöge lecsökken.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.14. 23:09:10
-------------------------------------
A HGV elfogását, szerintem a végfázisnál elért sebessége határozza meg a cél közelében, ha 5mach körüli akkor könnyen előfordul, hogy pár rakéta már nem éri utol, így a támadhatóság, elfogás szöge lecsökken.
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.11.14. 23:09:10
#85438
www.smart-bus.hu
#85437
A lézerfegyverekkel a Cifu által leírtakon kívül az is baj hogy igen sok féle képpen lehet védekezni ellenük.
- a lézer fegyverek által használt hullámhossz tartományban 99,999%-os visszaverő képességű dielektromos tükrük;
- a védett eszköz kritikus részeinek védelme valamilyen jó hőszigetelő anyaggal ami megakadályozza a hőáramlást a szerkezet belsejébe
- valamilyen, a lézer számára átláthatatlan füst kibocsájtása (ez szerintem inkább csak a földi eszközöknél szóba jöhető technika)
- talán a leg elegánsabb módszer amiről eddig hallottam pedig a lézer elhárító lézer. A linkelt cikkben a Helios cég rendszerét említi ahol egy pl. drón fedélzetére telepített érzékelő először is érzékeli a bejövő lézersugárzást, meghatározza annak karakterisztikáját (erősség, hullámhossz, frekvencia, stb..) majd a forrás irányába visszaküld egy olyan lézerfényt (ennek nem muszály erősnek lennie) ami interferál a beérkező lézerfénnyel. Ezzel összezavarja a bejövő lézer fókusz kontrolját ami így nem tud kárt okozni a szerkezetben.
- a lézer fegyverek által használt hullámhossz tartományban 99,999%-os visszaverő képességű dielektromos tükrük;
- a védett eszköz kritikus részeinek védelme valamilyen jó hőszigetelő anyaggal ami megakadályozza a hőáramlást a szerkezet belsejébe
- valamilyen, a lézer számára átláthatatlan füst kibocsájtása (ez szerintem inkább csak a földi eszközöknél szóba jöhető technika)
- talán a leg elegánsabb módszer amiről eddig hallottam pedig a lézer elhárító lézer. A linkelt cikkben a Helios cég rendszerét említi ahol egy pl. drón fedélzetére telepített érzékelő először is érzékeli a bejövő lézersugárzást, meghatározza annak karakterisztikáját (erősség, hullámhossz, frekvencia, stb..) majd a forrás irányába visszaküld egy olyan lézerfényt (ennek nem muszály erősnek lennie) ami interferál a beérkező lézerfénnyel. Ezzel összezavarja a bejövő lézer fókusz kontrolját ami így nem tud kárt okozni a szerkezetben.
#85436
Javaslom olvasd el ezt az írást, igaz már 4 éves, és ebben a topicban, illetve a Hadviselés a világűrben c. topicban leírtakat összesítettem benne. Azóta sincs csoda, csak annyi, hogy pár kW-os lézereket fognak össze, így már 60-70kW-os, szilárdtest-alapú tesztlézereket tudnak letenni az asztalra.
Abból másolok egy kicsit, hogy melyik teljesítményszint mire jó:
10 kW nagyságrend: "Puha" UAV-k ellen, illetve az optikai/infravörös rávezetésű rakéták megvakítására használhatóak, energiaigényük 50-100 kW.
60-100 kW nagyságrend: UAV-k, optikai/infravörös rávezetésű rakéták és gumicsónakok ellen. Energiaigény 400 kW vagy kevesebb, a hűtés cirka 70 tonna.
300-500 kW nagyságrend: A fentiek, de nagyobb távolságból, plusz akár kereszt irányban haladó (tehát nem a lézerrel felszerelt hajó ellen indított) rakéták/robotrepülőgépek leküzdése, illetve a műanyag/alumínium támadó csónakok elleni harc. Energiaigénye 2,5 MW alatti, hűtésigénye mintegy 560 tonna.
1 MW vagy felette: Immár teljes értékű önvédelmi képesség (a hajó ellen indított gránátok, lövedékek, rakéták ellen), továbbá ballisztikus rakéták leküzdésének képessége. Energiaigény mintegy 10-20 MW, a hűtés 1400 tonnát jelent.
Na most ezeket a számokhoz vedd hozzá, hogy 30%-os hatásfok fölé nem sikerült mér menni (ezért kell ilyen brutális méretű hűtés). Vagyis egy 100kW-os lézer esetében alsó hangon is legalább 200kW hőenergiát kéne leadni valahova. A kémiai lézereknél ez nem probléma, mert a reakciótermék a hő nagy részét viszi magával, ahogy kiengedik a légkörbe. Csakhogy ott üzemanyag szükséges. Az USAF szilárdtest / fiber lézert szeretne. A 100kW kb. arra lenne jó, hogy megvakíts egy feléd haladó rakétát vagy leküzdj egy jól kiszámítható pályán haladó célt. Ami remélhetőleg inkább műanyagból van, mint aluból, mert az alumínium ötvözetek kurta jól verik vissza az infravörös tartományt, tehát a lézer energiájának nagy részét nem is tudja átadni.
Amíg nem lesz valami hatalmas áttörés a lézer-technológiában, addig a vadászgépekre szerelt lézer leginkább csak arra lesz jó, hogy az optikai érzékelőket (pl. infravörös önirányítású rakéták) tönkretegye.
Hogy miként lehet a lézer ellen védekezni? Ismerni kell a hullámhosszát. Ha ismered a hullámhosszát, akkor olyan bevonat kellene (vagy olyan anyagból építeni a járművet), amely az adott hullámhosszon igen jól visszaveri a beérkező energiát.
Abból másolok egy kicsit, hogy melyik teljesítményszint mire jó:
10 kW nagyságrend: "Puha" UAV-k ellen, illetve az optikai/infravörös rávezetésű rakéták megvakítására használhatóak, energiaigényük 50-100 kW.
60-100 kW nagyságrend: UAV-k, optikai/infravörös rávezetésű rakéták és gumicsónakok ellen. Energiaigény 400 kW vagy kevesebb, a hűtés cirka 70 tonna.
300-500 kW nagyságrend: A fentiek, de nagyobb távolságból, plusz akár kereszt irányban haladó (tehát nem a lézerrel felszerelt hajó ellen indított) rakéták/robotrepülőgépek leküzdése, illetve a műanyag/alumínium támadó csónakok elleni harc. Energiaigénye 2,5 MW alatti, hűtésigénye mintegy 560 tonna.
1 MW vagy felette: Immár teljes értékű önvédelmi képesség (a hajó ellen indított gránátok, lövedékek, rakéták ellen), továbbá ballisztikus rakéták leküzdésének képessége. Energiaigény mintegy 10-20 MW, a hűtés 1400 tonnát jelent.
Na most ezeket a számokhoz vedd hozzá, hogy 30%-os hatásfok fölé nem sikerült mér menni (ezért kell ilyen brutális méretű hűtés). Vagyis egy 100kW-os lézer esetében alsó hangon is legalább 200kW hőenergiát kéne leadni valahova. A kémiai lézereknél ez nem probléma, mert a reakciótermék a hő nagy részét viszi magával, ahogy kiengedik a légkörbe. Csakhogy ott üzemanyag szükséges. Az USAF szilárdtest / fiber lézert szeretne. A 100kW kb. arra lenne jó, hogy megvakíts egy feléd haladó rakétát vagy leküzdj egy jól kiszámítható pályán haladó célt. Ami remélhetőleg inkább műanyagból van, mint aluból, mert az alumínium ötvözetek kurta jól verik vissza az infravörös tartományt, tehát a lézer energiájának nagy részét nem is tudja átadni.
Amíg nem lesz valami hatalmas áttörés a lézer-technológiában, addig a vadászgépekre szerelt lézer leginkább csak arra lesz jó, hogy az optikai érzékelőket (pl. infravörös önirányítású rakéták) tönkretegye.
Hogy miként lehet a lézer ellen védekezni? Ismerni kell a hullámhosszát. Ha ismered a hullámhosszát, akkor olyan bevonat kellene (vagy olyan anyagból építeni a járművet), amely az adott hullámhosszon igen jól visszaveri a beérkező energiát.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85435
Ha a SHiELD program sikeres lesz, akkor elképzelhető, hogy a későbbiekben támadó célra is lehet majd vadászgépen használni a lézert? Ha ez bekövetkezik, akkor vajon egy ilyen fegyver ellen, hogyan lehet majd védekezni? Prizma páncélzattal vagy valamilyen fényvisszaverő réteggel?
#85434
Viszont ezeknek a fejlesztéseknek egyszer csapásmérő rendszer lehet az eredménye. Ha nem is valósul meg, a veszély reális, és jobb előre túltervezni a lehetőségeket, mint utólag sajnálkozni, hogy jajj, ha egy kicsit magasabb célsebesség / célmagasság elérhető lenne az adott rakétával / radarral / tűzvezető rendszerrel, akkor tudnánk csak leküzdeni.
Ami mondjuk érdekesebb kérdés, hogy milyen paraméterek mellett lehet képes leszedni a HGV-t a légvédelem. A HGV ugyanis jelentősebb manővereket is végrehajthat bármelyik irányba, így nehezebb elfogni.
Ami mondjuk érdekesebb kérdés, hogy milyen paraméterek mellett lehet képes leszedni a HGV-t a légvédelem. A HGV ugyanis jelentősebb manővereket is végrehajthat bármelyik irányba, így nehezebb elfogni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85433
Szerintem ezen dolgok egy rész off-design. Az Sz-200 max. célsebessége is olyan, hogy totálisan értelmetlen maradt az egész hidegháború alatt, de még utána is. Soha nem volt olyan cél, ami ellen kihasználhatta volna. A AGM-69 és AGM-28-nál gyorsabb célok nem voltak reálisak, az soha hadrendbe nem állt B-70 ellen is megfelelt volna.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#85432
A nem irányított rakéta inkább rocket szokott lenni. A missile meg irányított, de nem feltétlenül rakéta, lásd Tomahawk és társai.
#85431
Eddig nem értettem hogy miért tolják fel az Sz-400 által követett cél magasságát 75km-re, hisz eddig nem nagyon repült arra cél.
Szintén értelmetlennek tűnt az elfogható célsebességet Mach8-ról (Sz-300PMU2) Mach14-re (Sz-400) emelni, szintúgy mint a felderítő radar 600km-es hatótávolsága. (ott már durván kitakar a radarhorizont, viszont nagy célmagasság esetén növeli a rendelkezésre álló időt)
Alighanem a lérak fejlesztők többet tudnak a jövőbeni célokról, mint mi :D
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.13. 19:54:59
Szintén értelmetlennek tűnt az elfogható célsebességet Mach8-ról (Sz-300PMU2) Mach14-re (Sz-400) emelni, szintúgy mint a felderítő radar 600km-es hatótávolsága. (ott már durván kitakar a radarhorizont, viszont nagy célmagasság esetén növeli a rendelkezésre álló időt)
Alighanem a lérak fejlesztők többet tudnak a jövőbeni célokról, mint mi :D
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.13. 19:54:59
#85430
ASRock H570 Phantom Gaming 4 \ i5-10600K \ 64gb DDR4 \RTX 3070
#85429
Nos majd kiderül, mindenesetre nálam a "missile" azt jelenti ha valaminek a rakéta elvnek megfelelő saját meghajtása van.
Az hogy valami - pl. egy rakéta - irányított vagy nem irányított eddigi tapasztalataim szerint az angolban a "guided" illetve az "unguided" szavakkal szokták kifejezni.
Az hogy valami - pl. egy rakéta - irányított vagy nem irányított eddigi tapasztalataim szerint az angolban a "guided" illetve az "unguided" szavakkal szokták kifejezni.
#85428
A "missile" irányított lövedéket jelent, de nem feltétlenül meghajtással rendelkezőt. Az eredeti szövegben is szerepelt a "...hypersonic boost-glide technologies..." szófordulat.
Az X-51 az USAF tesztjárműve volt, ez az US NAVY jármű a Conventional Prompt Strike Flight Experiment-1 (CPS FE-1) néven repült.
Az X-51 az USAF tesztjárműve volt, ez az US NAVY jármű a Conventional Prompt Strike Flight Experiment-1 (CPS FE-1) néven repült.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85427
:Az US NAVY végrehajtott egy tesztrepülést a Hiperszonikus Vitorlázó Járművel (hypersonic glide vehicles (HGV)
Lehet hogy csak az én figyelmemet kerülte el de én sehol nem láttam azt leírva hogy "hypersonic glide vehicles", lett volna tesztelve, ellenben mindenhol úgy emlegetik a tesztelt járművet mint "hypersonic missile" ami valószínűbb is, mivel a jenkik eddig mindig valamilyen saját meghajtással is rendelkező hiperszonikus eszközöket teszteltek. Mint pl. ezt a X-51A Waveridert:
Nekem logikusnak tűnik hogy ezt a vonalat vitték tovább.
Utoljára szerkesztette: _rudi, 2017.11.13. 17:11:46
#85426
Az Thales EF88 (a Steyr AUG A3 ausztralizált változata) teljesítette az első harci bevetését, és a csapatok visszajelzése a pozitív a fegyverről. Az ADF több, mint 30 000db EF88-ast rendelt nem rég, és a bull-pup gépkarabélyok csökkenő létszámú felhasználóinak egyik oszlopos tagja maradt.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85425
Nem egészen, volt egy 2015-ös terv, amely a lengyel Rosomak (ami ugye a Patria AMV helyi változata) testét párosította volna egy szlovák toronnyal, ez lett volna a Scipio. 2016-ban ezt a tervet lelőtték, és most májusban bejelentették, hogy még idén kiírnak egy tendert, amely 81db 8x8-as és 404db 4x4-es páncélzott jármű beszerzésére vonatkozik. Ez azóta nem lépett előre. Előzetesen a Scipio és a Cseh gyártású Steyr Pandur II. gyártója jelezte, hogy indul mindenképpen a tenderen.
Scipio
Cseh Pandur II.
Utoljára szerkesztette:
Scipio
Cseh Pandur II.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85424
Műkedvelőként a régi Patriák valahogy engem se tudtak meghatni, de az új szériájuk már meggyőzöbb. Cv90 dettó.
Izgik az új tornyok , bár általában a szlovákoknak ebben is eltér a koncepciójuk (tudtommal) - keveset olvasok ilyesmikkel kapcsolatban mostanság, ezekre is "saját" tornyot raknának? -
Izgik az új tornyok , bár általában a szlovákoknak ebben is eltér a koncepciójuk (tudtommal) - keveset olvasok ilyesmikkel kapcsolatban mostanság, ezekre is "saját" tornyot raknának? -
Szent Haba-kukk
#85423
Az US NAVY végrehajtott egy tesztrepülést a Hiperszonikus Vitorlázó Járművel (hypersonic glide vehicles (HGV)). Ez még csak egy tesztrepülés, a valódi, bevethető eszköz akkor is legalább 4-5 év, ha holnap kijelentik a törvényhozásban, hogy ebből nekik hagyományos csapásmérő fegyvert csináljanak.
A HGV lényege ugyebár az, hogy a repülés első fázisában van meghajtása, amely 40-100km-es magasságba juttatja fel és Mach 5 fölé gyorsítja a manőverező harci fejet. A harci fej kiképzése olyan, hogy felhatóerőt termel, és egyben végig irányítható marad, majd a célpont távolságától függő repülési pályán, végig nagy sebességgel közelíti meg azt (innentől az adott HGV-től függ, hogy végfázisban van-e meghajtása, avagy pusztán a lendülete viszi már el a célhoz). A HGV előnye a ballisztikus rakétákhoz képest, hogy a pályája nem olyan egyértelmű, ugyan a manőverező harci fejek is tudják a pályájukat megváltoztatni, ám ennek mértéke kisebb, mint a HGV-knek. Emiatt a HGV-ket légvédelemmel leszedni is jóval bonyolultabb lehet.
Az US NAVY alapvetően az Ohio-osztályú tengeralattjárókra tervezi a HGV alapú csapásmérő eszközöket, a Trident SLBM-ek tubusaiba.
Utoljára szerkesztette:
A HGV lényege ugyebár az, hogy a repülés első fázisában van meghajtása, amely 40-100km-es magasságba juttatja fel és Mach 5 fölé gyorsítja a manőverező harci fejet. A harci fej kiképzése olyan, hogy felhatóerőt termel, és egyben végig irányítható marad, majd a célpont távolságától függő repülési pályán, végig nagy sebességgel közelíti meg azt (innentől az adott HGV-től függ, hogy végfázisban van-e meghajtása, avagy pusztán a lendülete viszi már el a célhoz). A HGV előnye a ballisztikus rakétákhoz képest, hogy a pályája nem olyan egyértelmű, ugyan a manőverező harci fejek is tudják a pályájukat megváltoztatni, ám ennek mértéke kisebb, mint a HGV-knek. Emiatt a HGV-ket légvédelemmel leszedni is jóval bonyolultabb lehet.
Az US NAVY alapvetően az Ohio-osztályú tengeralattjárókra tervezi a HGV alapú csapásmérő eszközöket, a Trident SLBM-ek tubusaiba.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#85422
Érdekes, a szlovákok szerződtek a finnekel Patria AMV járművekre, elvileg a szolvák kormány 1,2 milliárd eurót biztosít a hadseregnek, amiből 404db 4x4-es és 81db 8x8-as járművet kell beszerezni 2018 és 2029 között. Ami miatt érdekes, hogy korábban tervezték lengyel Rosomak "Scorpion"-ok beszerzését, de úgy rémlik sokallták az árat és elálltak tőle, úgy tűnik, vagy változott valami, vagy a finn Patria cég jobb feltételeket ajánlott. Kíváncsi vagyok 4x4-esek terén maradnak e az Iveco LMV-nél.
A másik nagyobb beszerzési dolog, hogy a litvánok meg 200db L-ATV-t akarnak venni az amiktől.
A másik nagyobb beszerzési dolog, hogy a litvánok meg 200db L-ATV-t akarnak venni az amiktől.
#85421
Nem is nagyon hallani hogy a lelkes vevők ostromolnák az Almaz-t érte, annál inkább az Sz-400-ért.
Egyetlen különbséget látok csak a MEADS és az Sz-350 piaci lehetőségei között, és az pedig a meglévő uszkve 30 Orosz Sz-300PSz osztályok leváltása, azok elöregedése miatt. Azért manapság az sem rossz deal...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.12. 15:49:25
Egyetlen különbséget látok csak a MEADS és az Sz-350 piaci lehetőségei között, és az pedig a meglévő uszkve 30 Orosz Sz-300PSz osztályok leváltása, azok elöregedése miatt. Azért manapság az sem rossz deal...
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.11.12. 15:49:25