Haditechnikai Topic

És mivan, ha egy modernebb mbt-t, pl egy Leopard2 A6ot kapnak el ilyen rakétával ? Vagy egy M1a2 Abramsot ?

ja.. hosszútávon 100 %

akkor a kínaiak jelenlegi harci taktikája a legcélravezetõbb: együk meg a világot

az se rossz taktika... de nem vezet túl sok eredményre

visszatérünk a legõsibb harci taktikához: a futáshoz

és mi lesz a jövõ ? haditechnikája ?

Hát igen, a harckocsizók élete a jelenlegi fejlett páncélehárító fegyverek mellett nem habostorta :)

Anno egy éve volt olyan, hogy egy Merkava tornya mellé valahogy 150kg (!!!) TNT-t sikerült felrakniuk valahogy a palesztinoknak. Tán nem meglepõ, hogy a legénységnek írmagja sem maradt...

Ehhhehhehh... Minden harckocsival ezt csinálják a pct. rakéták ? Lósz.ar nem maradt szegénykémbõl... :(

Bár azt lehetett látni, hogy a harckocsit egy másodlagos detonáció vetette szét, ami a küzdõtérben ment végbe (szerintem is a bent tárolt tartalék gránátok, illetve ha fel volt töltve akkor az üzemanyag), de azért... Ehh...

lol ;]]]

Jujj, ez nagyon király felvétel :)

Anno nagyon sokáig volt téma ez a felvétel, mivel nehezen hihetõ, hogy egy üres T-72-õt ennyire szétvisz egy pct. rakéta. Arra jutottunk, hogy a tank teljes lõszerkészlettel rendelkezhetett, és az automata töltõberendezésben lévõ meghajtótöltetek berobbantak - a robbanás pedig begyújtotta a torony alatt lévõ többi töltetett. Az eredmény pedig magáért beszél...

Ezek után érthetõ, hogy miért eröltetik a NATO-harckocsiknál az elszeparált, biztonsági lõszertárolórekeszeket :D

Nesztek kis ajándék:

http://www.rob.com/matt/videos/JavelinLiveFireVsT72.mpg

Hitler's secret weapons

Emmeg mi a V5? :D

te debil

A Globalsecurity.org és a FAS.org csaknem ugyanaz, a FAS.org volt anno, csak aztán pár ember kivált belõle (nem részletezték miért) és megalakították a Globalsecurity.org-ot, és mivel a FAS.org tipusismertetõi az õ munkájuk volt, azt is magukkal vitték - ha megnézed a két oldalt kisérteties hasonlóságok vannak bennük. Csak éppen amíg a FAS.org teszthalott állapotban van, addig a Globalsecurity él és virul, elég ha megnézed az ismertetõit, mivel azok frissitve vannak, míg a FAS.org-osok olyan 2000-2001 körül megálltak, akkor kezdõdött a mizéria ugyanis.
A lenti linkem csak az USA része a fegyverismertetõknek, de ez alapján nem nehéz megtalálni a többi országot sem.

Ez jobb, itt a világ összes harci cucca fenn van! MAN

Khmm...

Na az ilyen oldalakat javaslom inkább kerüld el :)
Pontatlan és felületes...

Akkor már inkább javaslom a Globalsecurity.org-ot.

Egy kicsit bõvebben arról, mi is a hüvely nélküli lõszer értelme.

Ehez viszont vissza kell menni a II. Világháborúig. Mind a nyugati, mind a keleti fronton egyértelmûvé vált, hogy milyen elõnyei lennének egy olyan sorozatlövõ fegyvernek, amely a géppisztoly és puska közötti ûrt töltené be. A német STG-44 (STurmGewehr-44 - de nevezték MP-44-nek is) volt az elsõ, amely végülis az elsõ (magyar nyelvben) Gépkarabélynak nevezett fegyver. Elég könnyû volt ahoz, hogy ne jelentsen komoly megterhelést a cipelése, erõsebb volt, mint az akkori géppisztolyok és sorozatlövés közben a visszarugó erõ nem volt olyan nagy, hogy a katona ne tudta volna kellõen kontrolálni. Ehez viszont egy, a pisztoly és a puskalõszer közötti lõszertipusra volt szükség, a 7,62mm-es Kurz lõszerre (amely a Szovjet 7,62x39 alapja is egyben).


Az STG-44

Keleten a háború után az AK-47 indult hóditó útjára, amely az STG-44 egyenesági leszármazottja, csak éppen a német precizitást megbolondította Kalasnyikov az orosz "egyszerû, megbízható, olcsó" elvel, így az STG-44-nél egy minden téren jobb fegyvert tervezve.
Nyugaton kicsit zûrösebb volt a helyzet. A frissiben alakult NATO elsõ kihívása nem is annyira a Szovjetúnio volt, mint inkább a saját tagjai közötti együttmûködés. A II. VH-ban az amerikai és brit csapatok különbözõ fegyvereket és lõszereket használtak. Logisztikai szempontból ez nem volt túl kedvezõ, mivel más-más alkatrészeket és lõszereket kellett biztosítani, ami jelentõsen bonyolította az ellátást. Ideális esetben az azonos oldalon harcolók ugyanolyan fegyverrel küzdenek, amely ugyanolyan lõszert használ - így hihetettlenül legyeszerûsödne az ellátás, mivel teljesen mindegy, hogy milyen országból jöttek, milyen egységbe tartoznak, bármely közelben lévõ raktárban lesz olyan fegyver, alkatrész és lõszer, ami a csapatoknak kell. Ez lett volna a NATO szabványosítási elv lényege. Ám az elvek mit sem érnek megfelelõ hozzáállás nélkül. Az USA szorgalmazta egy egységes gépfegyver rendszeresítését, arra a megállapításra alapozva, miszerint a II. VH-ban 40000, kézifegyverekbõl leadott lövésre jutott egy találat. Hiába volt a kezükben az STG-44, és a tervezõcsapat nagy része, egyszerûen elvették e fegyver továbbfejlesztését, ahogy az angolok javaslatát egy kisebb ûrméretû lõszer bevezetésére is. Az USA tüzön-vizen keresztülvitte a .308 Winchester puskalõszer rendszeresítését, még akkor is, amikor minden észérve egy köztes lõszerért kiáltott, a .308 azonban gyõzött és 7,62x51 jelzéssel mind a mai napig a NATO egyik fontos puskalõszere. A problémák a közös fegyver terén kezdõdtek, az amerikaiak az M1 Garand továbbfejlesztett változatát, az M14-et eröltették, míg a Belgák kifejlesztették az FN FAL-t, amelyet az európai tagországok jobbnak találtak. Tény, hogy az M14 sorozatlövésre szinte alkalmatlan volt, egyes lövés esetén viszont igen pontos volt - kissé módosított változatát a mai napig használják mesterlövészfegyverként, M21 néven. Az FN FAL is csak korlátozottan volt alkalmas sorozatlövésre, mert a puskalõszer egyszerûen túl erõs visszarugást produkált, és alig lehetett a célon tartani a fegyvert. A nyugat-németek az FN FAL-t nem kaphatták meg, mivel a Belgák azt visszatartották (az emlékek még élénken éltek ugye...), így az STG tervezõgárdájból néhányan a Spanyol CETME vállalatnál készítették el a saját verziójukat a 7,62x51mm-es lõszerre - ez lett a G3, amely a Spanyol, majd a Német seregben jelent meg.

Már ekkor voltak kisérletek arra, hogy leváltsák a hagyományos, egybeszerelt lõszert egy hüvely nélküli változatra, ugyanis rájöttek, hogy a sorozatlövés lõszerepocsékló, mivel az elsõ két-három lövés után a csõ már annyira elmozdul a visszarugás miatt a célról, hogy esély sincs a találatra. Ezen elgondolás szülte a rögzített sorozatott, ami végülis egy olyan sorozatlövés, amely a 3. lövés után leáll, és újabb tûzkiváltás csak az elsütõbillentyú elõreengedésével és újra meghúzásával érhetõ el - közben pedig a katona ösztönösen újra célra tarthat, javítva a találat esélyét. Ezzel azonban csak az volt a gond, hogy az átlag gépfegyverek tûzgyorsaság 600-700 lövés/perc, és amire a 3. lövedék elhagyja a csõtorkolatott, az elsõ lövés visszarugási ereje már bõven realizálódott, és a csõ elmozdul a célról. A megoldás az lenne, hogy a fegyver tûzgyorsaságát kellene annyira megemeleni, hogy a 3. lövedék még az elött hagyja el a csövet, mielött az elsõ lövés reakcióereje realizálódik a fegyvertartó katonán és ezáltal a fegyveren. Ehez olyan 2000 lövés/perc tûzgyorsaságot kellene elérni, amely a hagyományos megoldásokkal nem, vagy csak nagyon nehezen, kompromisszumokkal érhetõ el.

A megoldás a lövés folyamatának gyorsítása lehet. A lövés alaphelyzetben a következõ fázisokból áll: Töltés-Reteszelés (a csõfar lezárása)-Elsütés-Kireteszelés-Ûrités. A legtöbb automata fegyveren a töltés/reteszelés és a kireteszelés/ûrités egy folyamatban megy végbe. Ebbõl igazából csak az ûrítést lehet kivenni, mégpedig úgy, hogy a fegyver elsütése után nem marad olyan anyag, amit el kellene távolítani. Erre két módszer ismeretes jelenleg, mindkettõ lényege, hogy a töltényûrbe csak a lövedék és a hajtóanyag kerül:

I.: Hüvely nélküli fegyver: A lövedék egy olyan meghajtótöltetbe van beleszerelve, amelynek külseje elég kemény ahoz, hogy ellenálljon a külsõ behatásoknak. Elsütéskor a meghajtótöltet maradéktalanul elég. Elsütéséhez vagy elektromos gyújtást használnának, vagy olyan csappantyúval szerelik a lõszert, amely vagy elég, vagy azh elsütés után, a töltési fázisban könnyen eltávolítható.

II.: Folyékony hajtóanyagú fegyver: Egyenlõre csak kisérleti szintig jutott megoldás, a lényeg az, hogy a lövedéket betöltik a csõfarba, a töltényûrbe egy folyékony meghajtótöltett töltenek, és ezt elektromosan meggyújták. Ezzel a megoldással az a baj, hogy a lövedéket és a hajtóanyagot külön-külön kell bejutattni, és ez elég bonyolult.

A kézi lõfegyverek terén a Vietnami háború hozta meg a változás szelét, és az 5,56x45-ös NATO lõszert. Az Európai tagországok továbbra is inkább a saját gyártású fegyverek mellett döntöttek (FN FNC, FAMAS, L85, stb.), kivéve Németországot, ahol úgy vélték, hogy a G3 leváltása nem idõszerû. A válasz keleten sem váratott sokat magára, és létrehozta a Szovjetúnió az AK-74 családot és hozzá az 5.45x39mm-es lõszert.
Németországban úgy gondolták, hogy a jelenlegi kézifegyverek elérték technikai képességeik határát, és új megoldások felé kell fordulni - Mindezt még a 60-as évek végén. A HK feladata volt egy, a G3-nál sokkal jobb hatásfokú fegyver megtervezése és kivitelezése. 1970-ben a következõ kritériumokat támasztották a fegyverrel kapcsolatban:

Max. hossza: Kevesebb, mint 75cm
Max. tömege 100 lõszerrel: Kevesebb, mint 4.5kg
Egy tárban lévõ lõszerek száma: Legalább 50db
Nagy találati pontosság 3.-as rövid sorozat alkalmazásakor
300m-es lõtáv nyilt irányzék alkalmazásakor (ami lapos röppályát feltételez)

A program lényege az, hogy olyan fegyver szülessen, amelyel nehéz harci körülmények között, erõs stresszhelyzetben lévõ katona is igen jó teljesítményt érhet el. A HK két utat kezdett vizsgálni:

"Sörétespuska-elv": Sok lövedék egyszerre való kilövése. Hátránya, hogy nagy a visszarugás, kicsi a hatótávolság, és nagy a lõszerfogyasztás. (A STEYR cég a 80-as években ezen az elven készítette el az ACR jelû kisérleti fegyverét)

"Sorozattûz-elv": Nagyon rövid idõ alatt adott számú lövedék kilövése.

A HK a második változaton kezdett el dolgozni, ehez viszont minimum 2000 lövés/perc tûzgyorsaságra lenne szükség, amit viszont hüveélynélküli fegyverrel lehet reálisan elérni. A G11 program azonban nem csupán (sõt, inkább egyálltalán) nem a HK érdeme, hanem az általa, valamint a Dynamite Nobel (lõszer) és a Hensoldt (távcsõ) által alkotott GHGS konzorcium terméke.

A mûködési elv lényege, hogy egy hengeres test, benne a tölténûrrel a zárszerkezet, amely két állást vehet fel (függõleges és vizszintes), függõleges állásban fentrõl töltik be a lõszert, miközben alul kipotyoghatnak az esetleges maradékok, illetve eltávolítható a lõszer besült lõszernél. A zár vizszintes pozicióba fordul ezután, és megtörténik az elsütés, majd ismét függõleges poziciót vesz fel.


A G11 hüvely nélküli lõszert tüzelõ fegyver mûködési elve.

A fõ gond a lõszer volt, ugyanis ilyesmivel nem nagyon volt akkor még tapasztalat, a Dynamite Nobel-nek nem kis nehézséget okozott a megfelelõ megoldás kikisérletezése.


Az egyik elsõ proto-lõszer. Látható, hogy a meghajtótöltet egyszerû, préselt lõpor.
Ez a megoldás nem vált be, mivel a lõpor túl érzékeny volt a behatásokra és a hõmérsékletre.


Balra az egyik vég-közeli változat, illetve a végleges, DM11 jelõ lõszer, teljesen bujtatott lövedékkel.

A fegyver tûzváltója három állású volt, Biztosított, Rögzitett 3.-as Sorozat (2000 lövés/perc) és Sorozat (460 lövés/perc). A fegyver tetjén egy nagyítás nélküli célzótávcsõ volt, amelyel 300m-ig a tesztek szerint igen jól teljesített a fegyver. Elsõ változatain 50-es tár volt még, de aztán a végleges, 4,73x33mm-es lõszer megjelenése után 45db-os tárakat használtak. A G11K2-nél a betöltött tár mindkét oldalán egy-egy tartaléktárnak volrt kiképzett hely.


A G11 elsõ prototipusa

A G11 elég nehezen jutott el a végsõ változatba, csaknem 20 év volt a fejlesztése, és mikor végre elkészült, az egyesülni készülõ Német állam már nem tartott igényt rá, mivel egyfelõl megszünt a közvetlen fenyegetettség, másfelõl a pénzre égetõ szükség volt az egyesülés miatt.


A végsõ, sorozatgyártásra érett G11K2 változat

Egy kis Videó a G11-reõl mûködés közben

Forrás: HKpro.com

Te szar :D

Jééé tényleg

neked is thx

Jogos, bár inkább a sorozat szinvonalát mutatja, hogy Bell kisasszonyon kívûl más pozitívumot nem lehet elmondani róla...

Ghost a Centurion tankról csinált leírást, de te ugye a Crusader tankot kérdezted, na egy rövid ismertetõ összeütök róla:

1936-ban Angol megfigyelõk is részt vettek egy Szovjet hadgyakorlaton, és nagyon meggyõzõnek találták a BT harckocsikat. Doktrinájuk szerint viszonylag gyors, közepes páncélzattal és fegyverzettel felszerelt harckocsikra van szükség - ezt akkoriban közepes harckocsinak nevezték, az angolok azonban "Cirkáló" harckocsiként nevezték el ezeket. Néhány kisérleti jármû után a létrehozták az A15 Crusader tankot, amely 18 tonnát nyomot, egy 2 fontos (40mm-es) páncéltörõ ágyú volt a tornyában, és a kiemelt helyeket 40mm-es páncélzat védte. Ezek alapján jobb volt, mint a Panzer II. (amely 1940-ben a német harckocsiegységek gerincét alkották), és a Panzer III.-asal többé-kevésbé egy szinten mozgott teljesítmény terén. 1940-ben kezdték el rendszeresítlését, és ez lett a Britt hadsereg fõ harckocsitipusa addig, amíg meg nem érkezetek az USA hadbalépése után az M3 Grant és az M4 Sherman harckocsik. 1941-ben jelent meg fejlesztett változata, az MK II., amely 47mm-es homlokpáncélzattal rendelkezet, és a korábbi MK I.-ek egy részét is feljavították MK II. szintre. 1942-ben jelent meg az MK III., amelyen a kétfontos ágyút annak elégtelen teljesítménye miatt lecserélték egy 6 fontos (57mm-es) páncéltörõ ágyúra, és eltávolították az MK I. és II.-n található másodlagos géppuskatornyot, amely a harckocsi bal oldalán, a torony elött volt. A Crusader-ekbõl összesen 5700db-ot építettek, és 1943 elejéig az angolok legfontosabb harckocsija volt.
Bár alapjában véve nem lett volna olyan rossz harckocsi, legendásan megbízhatattlan volt - márpedig amúgy is szélsõséges körülmények között, az Észak-Afrikai harcokban kellett bizonyítania. A britt harckocsizók azonban sokkal többre tartották a megbízható amerikai harckocsikat, így nem meglepõ, hogy viszonylag hamar eltüntek a frontvonali harcokból. A bázisán kialakítottak légvédelmi és utász-harckocsit (aknamezõk felszámolására).

Adatok (MK III.):

Max. sebessége: 43.4 km/hr
Méretei (hossz x szélesség x magasság): 5.99 x 2.64 x 2.23 m
Tömege: 20.3 tonna
Armament: 57 mm páncéltörõ ágyú, 7.62 mm géppuska
Személyzet: 3 fõ
Páncélvastagsága: 40 mm


Két Crusader MK I.


Egy Crusader MK III. - jól látható a szegecselt páncélzat.

A "Ryan közlegény megmentése" ilyen téren viszonylag kevés látványos hibával rendelkezik, inkább történelmi pontatlanságok vannak benne pl.: a II.VH-ban az amerikai katonák barna bakancsot és khaki szinû rövidújjút viseltek, a filmben pedig fekete bakancs és zöld rövidújjút, vagy hogy az amerikaiak a D-Day idején, de még egy ideig utána sem találkoztak SS katonákkal, csak Wermacht egységekkel, meg ilyenek.

Azon kívûl talán csak Miller "zoknigránátja" kritizálható, mivel ilyen trükökket nem nagyon alkalmaztak a katonák, inkább a gerillaharcot folytató ellenállók.

Lehet, hogy azért annyira brit utánérzés, mert egy egy Centurion átalakítás? :)
A Rooivalk anno igen alaposan meglepte a "fejlett" államokat, mikor feloldották Dél-Afrikával szemben az embargót. Hirtelen ott termett a Mangustának egy vetélytársa, ami a könnyû csatahelikopter kategóriában jobbnak mutatkozott.

Ja, kimaradt. A G3 ugyebár az StW-44 közvetlen leszármazottja, egy 7,62 mm-es lõszerhez gyártott automata puska, avagy assault rifle. Ma már nem nagyon használják, a német hadseregben most zajlik a leváltása a G-36-osokra.

Idézet a Kézi lõfegyverek típuskönyvbõl:

"A G11 jelû fegyver a mikroméretû fegyverekhez tartozik, és napjainkban az egyetlen, amely hüvely nélküli lõszert tüzel.
A G11 típusú önmûködõ puskában a lövésfolyamat más, mint az eddig ismertetett fegyverekben. A tölténynek nincs hüvelye, ezéert az ürítés mûveletét el lehetett hagyni, így a fegyver szerkezete is egyszerûbb lett, hüvelyvonóra, kivetõre és terelõre nincs szükség, és a lövésfolyamat is gyorsabb lett.
A hüvelynélküli (más néven elégû hüvelyû) tölténynek igen nagy elõnye, hogy tüzelés után nem maradnak vissza hüvelyek. Ez különösen harcjármûvekbõl való tüzelésnél nagy jelentõségú, ugyanis egy bizonyos idejû tüzelés után a hüvelyeket a harcjármûben össze kell gyûjteni, emellett a hüvelyben maradó lõporgázok szén-monoxid tartalma a jármû belsõ terének levegõjét szennyezi.
...
A mûanyag tár 50 töltény befogadására alkalmas. A tár a csõ felett egy tokban helyezkedik el. A töltények lefelé állnak...a nyomórugó hatására lövés közben a fegyver hátsó része felé mozognak, és egyenként potyognak a töltényûrbe.A töltényûr a tölténnyel együtt fordul bea csõfurat vonalába a lövés leadásához. Mivel a tárat a fegyvertokon belül helyezték el, így teljesen védve van a szennyezõdésektõl...Az elsütõszerkezete egyes- és sorozatlövés, valamint 3 lövésbõl álló rögzített sorozatleadására egyaránt alkalmas.
A tokra erõsített optikai irányzéknak nagyítása nincs, de szálkereszttel ellátták. "
Ûrméret 4.7 mm
Tömege 3.6 kg
Hossza 750 mm
Magassága 298 mm
Vastagsága 65 mm
Csõhossz 540 mm
Csavarzathossz 155 mm
A huzagolás profilja: poligonal
Elméleti tûzgyorsaság 600 lövés / perc
3 lövéses sorozatnál 2000 lövés / perc

Egyébként a G-36-hoz legfeljebb annyi köze van, hogy mindkettõ a Heckler und Koch cég gyártmánya, mint az MP5
A G36 sokkal közelebb áll az AK-47-hez, mint a G11-hez. A fegyvert sohasem rendszeresítették, de a kifejlesztése sikeresen megroppantotta anyagilag a H&K-t.

grétsi lászló sujtson le rád :>

THX

mondom hogy egy szar helyrõl szedtem. ezért irtam oda hogy nehiggyétek hogy az enyém

Itt egy kis ismertetõ:

Centurion

A brit Centurion nehéz harckocsi kifejlesztését szintén a II. világháború éveiben kezdték meg A41 kódjellel, prototípusa 1945 elején gördült le a futószalagokról. Sorozatgyártása azonban már csak a háború befejezése után indult el. A Centurionok különbözõ változatait egészen 1962-ig gyártották, mely során összesen 4423 db ilyen páncélos került ki az üzemekbõl. Az elsõ Mk1 és Mk2 változatok 17 fontos (76,2 mm) ágyúval voltak felszerelve, míg az Mk3-as változat már 20 fontos (83,4 mm) löveget kapott.

A Centurionnak az évek során 13 fõ változata jött létre, míg szinte valamennyi fõváltozatnak több módosított alverziója is létezett. Az Mk10-es pl. az Mk8-as nagyobb páncélvédettséggel és 105mm-es L7 löveggel ellátott módosulata volt.
A brit hadseregben rendszeresített Centurion egy Merlin repülõgépmotorból kifejlesztett szabványos Rolls-Royce Meteor benzinmotort kapott. Bár 1963-tól a brit hadseregben a Centuriont fokozatosan leváltották a Chieftain harckocsikkal, azokat a Királyi Tüzérség megfigyelõ jármûként egészen napjainkig használta.

A briteken kívül számos más állam is rendszeresítette a Centurionokat, így pl. Dánia, Izrael, Jordánia, Hollandia, Szomália, Dél-Afrika, Svédország vagy Svájc. Ezen államok közül többen átakakításokat is végeztek a harckocsikon, amivel elérték, hogy ezeket a harceszközöket egészen az 1990-es évek elejéig rendszerben tarthatták.

Izrael pl. lecserélte az eredeti benzinüzemû motorokat Teledyne Continental dízelmotorra, melynek hatására a harckocsi sebessége 43 km/h-ra nõtt, hatótávolsága pedig megduplázódott! Az átépített és 105 mm-es löveggel ellátott izraeli Centurionok a Modernizált Centurion elnevezést kapták. Ez a változat már tartalék lõszert is szállíthatott.


A Centurionoknak igen sok átalakított módosulata is létezett. Ilyenek voltak pl. a 180 mm-es önjáró lövegek, a 120 mm-es páncéltörõ ágyúk, vagy az Mk2 típusú mûszaki mentõjármûvek, melyekre hátsó ásólapot és 31 tonna vonóerõvel rendelkezõ csörlõt is szereltek. (A csörlõ vonóerejét kiegészítõ berendezésekkel 90 tonnára lehetett növelni!) A Centurion AVRE (Királyi Mûszaki Csapatok Rohamjármûve) kizárólag a brit haderõ keretében volt használatos. Ezen típus lövegtornyában egy 165 mm-es rombolóágyút helyeztek el. Az alváz elejére tolólapot szereltek, s a harckocsi mindig szállított egy adag rönkfát is, amit a harctéri árkok betömésére használhattak.
Magával vontathatta a ROF Giant Viper elnevezésû aknamentesítõ eszközt is. A Centurion BARV (Páncélozott Parti Mûszaki Mentõjármû) alkalmas volt egy esetleges partraszállás alkalmával az elakadt jármûvek mentésére, ill. a partraszállító hajók tengerbe való visszatolására is. Ezt a változatot sikeresen vetették be a Falkland-háború idején is! A változatok között szerepelt még többek között egy Centurion AVLB megjelölésû hídvetõ jármû is. A Centurion harckocsik nagy elõnye, hogy el lehet látni õket kiegészítõ páncélzattal és erõsebb fegyverzettel is. A menet közbeni tüzelést lövegstabilizátor segíti, s napjainkban több ország is lézertávmérõvel ellátott új tûzvezetõ rendszert épített a típusba. A Centurionok a harcmezõkön is sikeresen vizsgáztak, így pl. a britek Koreában, az ausztrálok Vietnamban, az indiaiak Pakisztán ellen, Izrael pedig Egyiptom és Jordánia ellen vetette be a típust, s sehol nem vallottak szégyent.


TECHNIKAI ADATOK: (Centurion nehéz harckocsi)
Hossz (löveggel): 9,854 m Magasság: 3,009 m Szélesség: 3,39 m
Hatótáv: 190 km Személyzet: 4 fõ Tömeg: 51,82 tonna
Max. sebesség közúton: 34,6 km/h Lejtõmászó képesség: 60% lépcsõmászó képesség: 0,914m
Árokáthidaló képesség: 3,352m
Hajtómû: 650 LE-s, Rolls-Royce Meteor Mk IVB V-12 benzinmotor.

Forrás: fabulis

És néhány kép (az enyémeim közül):

Ez, amit leírtál semmi téren nem állja meg a helyét, majd holnap kifejtem, de most ágyikó. :)

Az úgyis csak a bögyös maca miatt nézzük(gyk. Bell kisasszony), mert sok realitást nem kell keresni benne:))) Bocsi az OFF-ért.

a britt

amugy ez ilyen kerti törpe vadász eszköz, én arra használnám

Van egy Brit Crusader, meg egy amcsi. A brit az egy sima tank, az amcsi az egy még sorozatgyártásra nem került, mobil tüzérség. Melik kõ?

A Crusader tankról tud vki valami infot? Mert az az a tank amirõl frankón nem tudok semmit.

keresztmetszetét nem ûrméretét

A H&K G11 A G3-as közvetlen elõdje. Szerepelt a Global Operations c játékba. Valóságban egy nagyon jó fegyver, jók a tulajdonságai, csak annyira drága a fegyver hogy senki nem rendelt a cuccból. Aztán leegyszerûsítették a gyártást, az anyagát mûanyagra cserélték, a csõ ûrméretét a szabványos töltényekhez igazították és áttervezték egy kicsit a fegyvert, és lett a G3 v a g36 már nemtom mert nagyon rég olvastam. Ez egy ilyen szar hobbilapon volt ugyhogy nem 100-as a forrás. Majd Cifu fölvilágosít minket szerintem.

patkányirto nem? :)
vagy esetleg gyalogsági kézilõfegyver :P

Ilyen kellene ide a kertembe,ezzel ébreszteném a környéket reggelente

mi ellen?

Ez is jó

The HK Saluting Gun M635
Cal. 75mm

iszonyat nagyot rúg vissza a fegyver, szal szerintem nincs nagy jövõje + hatalmas is...

megnézzük....
amúgy H&K király

Mi a véleményetek a HK G11-rõl,itt van egy kis videó róla:

http://www.hkpro.com/video/g11-1-128.mpg

Most akkor hogy is mûködik ez a "caseless ammunition" dolog ?