Haditechnikai Topic

Huhh... Egy napig nem olvastam a fórumot és tessék. Nem tudnátok most kcsit pihenni?

Akkor passz. A páncélzata mondjuk elmarad a Bismarck vagy a Tirpitz csatahajókétól, de még az angol csatahajóktól is, ám eddig mindenhol, ahol láttam, "Battleship"-nek írták. Ott egye a fene, tõlem legyen csatacirkáló. 😊

Yes, of course, kevertem a nehézcirkálókkal.

A Gneisenau besorolása a "híres" Hadihajók c. könyv szerint csatacirkáló.

nem bonyolult ilyen kis légijármûvet elvezetni, nem kell hozzá sok idõ megtanulni.

igen, én is érzem az ellentmondást abban amit írtam,viszont a helikopterrõl szóló cikk sem ad elég tájékoztatást hogy pontosan mi is ez,milyen célra készül.igazából oda próbáltam meg kilyukadni, hogy ahol nagy ellenállásra és légvédelemre kell számítani, azért ott most is a vadászbombázóké lesz a fõszerep,nagy sebességgel megközelítik a célt,ledobálják a bombákat és gyorsan visszatérnek.fordulnak egy párszor,aztán mehet a földi támadás egy már jelentõsen meggyengített ellenállás felé.átlagos körülmények között, ahol nincs, vagy nem valószínû jól kiépített védelem, viszont igen nagy hatékonysággal képesek tevékenykedni.a pillanatok allatt azt értettem, hogy sokkal gyorsabban, mint arra mondjuk gépjármûvekkel vagy csapatszállító helikopterrel számítana az ellenséges hadvezetés,illetve õk már a levegõbõl ütõképesek.kissebb távolságokra kell gondolni, nem univerzális fegyverrõl van szó.

Szerintem annyira nem egyszeru ilyen nagy mennyisegben embereket helikopterpilotanak kikepezni, foleg hogy ha jol ertem, akkor gyalogos katonakent is meg kene allniuk a helyuket. Tovabba a pancelozatlan, 2 raketaval felszerelt mini-helikopter az egesz ut alatt kivalo celpontot nyujta kiskaliberu fegyverek szamara is.

várható volt hogy elõbb utóbb megtalálják õket is.

Tíz magyar katona sérült meg Irakban

Szerdán reggel két nagy erejû robbanás történt Irakban, a többnemzetiségû hadosztály al-hillahi bázisánál. A robbanásban tíz magyar katona sérült meg, kettejük állapota súlyos, de nem életveszélyes - közölte a Honvédelmi Minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a magyar szállítózászlóalj a merénylet után is folytatja feladatainak végrehajtását.

A Honvédelmi Minisztérium honlapján közzétett tájékoztatás szerint szerdán reggel hét óra után nem sokkal két nagy erejû robbanás volt az al-hillahi bázisnál, a magyar szállítózászlóalj lakóépületeitõl mintegy száz méterre. A robbanásban tíz magyar katona sérült meg, kettejük állapota súlyos, de nem életveszélyes - közölte Matyuc Péter, a tárca kommunikációs fõigazgatója.

Öngyilkos merénylõk

A lengyel vezetésû, többnemzetiségû hadosztály bázisánál bekövetkezett robbantásokat is öngyilkos merénylõk okozták. A HM közölte: a helyszíni vizsgálatok szerint két teherautó hajtott a tábort övezõ védmûveknek. Az elsõ valószínûleg megpróbálta felrobbantani azokat, hogy a másik az így keletkezett nyíláson behajtson a tábor területére, és ott robbantsa fel magát. A betonakadályok azonban mindkét teherautót megállították, így azok a tábor szélén robbantak fel.

A robbanás helyszínén 15 méter átmérõjû, két méter mély kráter keletkezett. A jelentõs anyagi károkat okozó detonáció következtében a magyar szállítózászlóalj épületeinek ablakai kitörtek, a szétrepülõ ablakszilánkok több embert megsebesítettek. Hírügynökségi jelentések szerint a robbanás erejérõl tanúskodik, hogy a két terrorista maradványait a támaszponttól 200 méternyire találták meg.

Bagdadban és Babilonban ápolják a súlyos sérülteket

A magyar katonák közül tízen orvosi ellátást igénylõ sérülést szenvedtek, közülük kettõt súlyos, de nem életveszélyes állapotban egy babiloni és egy bagdadi kórházba szállították, ahol szakorvosi ellátásban részesültek. A lengyel kontingens szóvivõje szerint a terrortámadásban tíz magyar, hat lengyel és egy amerikai katona sebesült meg, egyikük sincs életveszélyben. A merényletben öt iraki életét vesztette - az elhunytak közül kettõ nõ -, valamint legalább harminc iraki megsebesült.

A Magyar Honvédség a sérültek családtagjait értesítette - közölte a HM. A robbanások után valamennyi nemzet katonái azonnal szigorították a biztonsági intézkedéseket. Jelenleg folyik a károk felszámolása, a robbantás körülményeinek kivizsgálása. A HM tájékoztatása szerint a magyar szállítózászlóalj a merénylet után is folytatja feladatainak végrehajtását Irakban.

Ém itt most a mini-helikopter egységet mint csapásmérõ erõt vettem számításba, mert anno a cikk is errõl szólt, és szerintem egyálltalán nem ostoba ötlet, csak éppen politikailag nyugati országokban nem kivitelezhetõ.

Egy ilyen helikopterre a személyzet kiképzése nem venne több idõt igénybe, mint egy-két hónap, ennyi idõ alatt bárki megszerezheti akár a privát helikopterpilóta-engedélyét civilként, persze úgy, hogy heti 5 nap jár oktatásra. Az persze tény, hogy bizonyos egézségügyi feltételeknek meg kell felenie.

Talán inkább csak Te beszélsz magad ellen és nem olvasod el rendesen a cikkeket 😊.

A cikkbõl az idetartozó rész :

Egy hadosztályban 300 ilyen helikopter a darázsrajokhoz hasonlóan lerohanhat több nagy páncélozott gépet, amelyek így nem sok eséllyel rendelkeznek, bár 1-2 kis gépet leszedhetnek

Az írásodból az ide tartozó rész : #637

mindenki képzelje el hogy néhány perc alatt megjelenik az égbolton vagy 100-200 db, pillanatok alatt szétlövik a helyszínen lévõ páncélosokat(egy új típusu rakéta ellen nincs védelem, semmilyen páncélzat nem áll ellen annak hogy behatoljon a tank belsejébe és ott robbanjon)aztán földreszállás és erõsítés bevárása vagy továbbállnak.igaz hogy egy ilyen támadásnál biztosan lesznek veszteségek, hiszen géppuskával is le lehet lõni egy ilyen helit, de hirtelen olyan nagy számban támadnak, hogy pillanatok alatt lepucolják az ellenállást

Tehát ezeket a mini helikoptereket mint _csapásmérõ eszközként_ vetnék be, és nem mint önvédelmi fegyverrel felszerelt szállító egység (szállító egységként nem is lenne valami gazdaságos).

Az meg hogy "megjelenik pillanatokok belül" felejtsük már el...

cifu:téged is behúzot yetike a hozzászólásaival, fölösleges találgatásokba mentél bele, mert úgyse ilyen akcióra vezényelnének egy ilyen mini-helikopter századot.de amúgy szerintem is helyes a veszteség-arány becslésed.
amúgy meg abdullah hiába fogja a golyós puskáját, mert ma már BÁRMILYEN modern(nem MH)katonai eszköznél elvárás hogy legalább a kézifegyverek ellen(vagyis a nagyobb kaliberû puskalõszerig)védett legyen.a heli bemutató hozzászólásban ugyan nincs leírva, de nem lepõdnék meg ha páncélüveg és védett motorral gyártanák.persze már géppuskával biztosan le lehet lõni(nagyobb erejû lövedék,állványos, nem ugrál,több találat egy ponton)de azért ezek mennyiség jóval kevesebb bárhol mint a kézifegyvereké

yetike, hogy te mekkora butaságokat tudsz összehordani.ez a mini-helikopter nem azért van hogy többé ne gyártsanak csataheliket meg vadászbombázókat, hanem hogy gyorsreagálású gyalogsági egységeket hozzanak létre.míg eddig egy 20-80 fõs beavatkozóosztagot szállítóhelikopterrel vagy gépjármûvekkel kellett a helyszínre vinni, addig így sokkal rövidebb idõ alatt a kívánt mennyiségû katonát a helyszínre lehet parancsolni harcolni.azért van fegyverzete a helinek, hogy ha útközben nem várt ellenállással találkozna, akkor képesek legyenek BÁRMIT megsemmisíteni, mégha veszteségek árán is.ez talán jobb mintha fegyvertelenül csak õk szenvednének veszteségeket, nem beszélve arról, hogy ha a légvédelmi egységeket kilövik, utána már szabad a gazda, a maradék ellen fusson amerre lát.itt ne feletsük el azt, hogy nem csatahelikopterekrõl van szó, az elõbbi hozzászólásokban arra volt találgatás, hogy valyon mit szólna hozzá a közvélemény hogy minden bevetésen jelentõs áldozatok vannak.ezeket nem támadni küldik ki páncélososzlopok ellen, hanem mint mondtam gyalogos katonákat szállít gyorsreagálású egységként helyszínre, másodlagos feladata az önvédelem, amire képes, illetve mondjuk útközben látják hogy ellenséges teherautó vagy páncélos megy a csatába, azt akkor a levegõbõl is el tudják intézni.mivel rövid a hatótávolsága és a védelme csak a mozgékonyság és a kis méret, ezért olyan útvonalon küldik õket, ahol nem kell jelentõs légvédelemmel számolni.erre van a felderítés.de mivel tévedni emberi dolog, azért szerelik fel õket fegyverekkel.mindenképpen hatékony a maga feladatában, csodálom hogy eddig még nem rendszeresítették, de biztosan nem kell már sokat várni.

Na igen, rendfenntartásra kétségkívül alkalmasak lennének, bár ! nem tudom mekkora hatótávval rendelkeznek, és még az Apachoknál is könnyebb célpontot nyújtanak. Gondold el, Abdullah fogja az ócska golyós puskáját, kihajol az ablakon és keresztül lõ egy ilyet.

Olyanra gondolok, mint most irak. Ha lenne folyamatosan a levegõben a kényes helyek felett (pl. bagdad, vagy faludzsa felett) akkor bármilyen terrorakció esetén egy percen belül beavatkozhatnának tucatnyian. Tudom, most is van folyamatos vadászgépjárörözés, de ez azért teljesen más, házmagasságban sokkal többet látnak, és rendfenntartásra sem utolsó, hogy mindig mindent látnak. Az, hogy van rajta géppuska, az mellékes, habár van amikor jol jöhet, pl. amikor 50en támadtak meg egy börtönt a mult héten, és ELMENEKÜLTEK! Tankok, dzsippek 8-10 perc alatt érhetnek oda, mig az ilyenek 1-2 perc alatt, és néhány ilyet már figyelembe kell venni, fõként, hogy nehéz fedezékbe huzodni + nem lehet elõle elfutni. És pár percre feltartva az ellent, jöhetnek a hummerek, és utána is folyamatosan figyelhetnék a menekülés irányát.

Azért ezekhez az eszközökhöz nem kellene akkora szaktudás, mint pl egy Apachehoz, inkább csak fanatizmus, arabokat meg toboroznak a közel keletrõl 😊.

Na igen, a feltételezések. Egész máshogy nézne ki a helyzet, ha egy ilyen fiaskó után a páncélos oszlopokat teljes légifedezettel és megnövelt arányú légvédelmi páncélossal küldenék bevetésre. Másik tényezõ, hogy nyílt terepen egy ilyen mini rajt könnyen bemérnek, és így mégha nem is likvidálnak, de erõsen "leszázalékolnak". A figyelmeztetés hatására pedig a légvédelmi gyalogság állásba helyezkedik, és így könnyû prédává válnak számukra a helik.

Az megint csak más kérdés, hogy milyen hatásfokkal dolgozna ez a fegyvernem pl a légierõ vagy a páncélos oszlopok támogató szerveként ? Klasszikus összecsapásokra manapság nem nagyon van példa (amikor két ugyanolyan felszereltségû hadsereg ütközik meg). Ott talán beválnának a forgószárnyas támogató kategóriában, de hát akkor már inkább az Apache, mivel az 1000x sokoldalúbb, még ha 10x drágább is.

Ahogy Cat mondta, talán inkább a gerilla harcokban vennék ezeknek a kütyüknek a hasznát, ott valóban szükség van a kis felülettel rendelkezõ nagy mozgékonysággal bíró eszközökre.

nem értek egyet, a pilóta sokkal drágább, mint a repülõgép (ne menjünk vissza a korábbi "mennyibe kerül" vitához), mivel itt most arra gondolok, hogy egy évtized normálisan kiképezni. Ha nagy a veszteség, akkor egy hosszabb háborunál hiába olcsón elõállítható a helikopter, egyszerüen nem lesz aki hatékonyan veszesse.

Nos azért nem olyan gyors a reakcióideje egy Tunguskának, hogy pár másodperc alatt egymásutánban képes legyen 5-10 légi cél elpusztítására. A tankok légvédelmi géppuskája pedig legtöbbször nem stabilizált, tehát meg kell állni ahoz, hogy reális esély legyen a találathoz - sokkal könyebb célpontott nyújtva. Az olyan rakéták, mint a Brimstone könnyûek, olcsóak (legalábbis a Hellfire-hoz képest), megbízhatóak és halálosak - az én feltevésem szerint ha 20db miniheli megtámad egy páncélos egységet (mondjuk 12db T-80, 2db Tunguska és 24db BMP-3), akkor:

I. verzió: alapból megpróbálják kilõni a két légvédelmi jármûvet, mondjuk teszik ezt 4-6 jármû veszteséggel, utána viszont szabad préda a többi jármû, ha a megmaradt heliknek 2-2 Brimstone-juk van, akkor ez 28-32db rakétát jelent! A célok kilövéséhez alig pár másodperc kell, és még a cél tévesztett és esetleg duplán kilött jármûveknél is olyan 20 kilõtt jármûvel számolhatunk a két Tunguskán kívûl!

II. verzió: A helik elõre megbeszélt módszer szerint láncban támadnak. Egy-egy heli megy a tunguskákra, a többi pedig saját célt választ magának, és egyszerre támadnak, majd gyorsan el is tünnek. Tegyük fel mindkét tunguska megmaradt, és lelõtt mondjuk 6-8 helit (az elsõ támadás max. 10-15 másodperc körül lehet!). Ideális esetben ekkor is 20 célpont jármû megsemmisült (ha a Tunguskák egyik helit sem lõtték le rakétaindítás elött), de ha reálisan nézzük, legyen 12 elpusztított cél. Második rárepülésnél már felkészültebbek a védõk (még mindig csak kb. egy perc telt el az elsõ támadás óta!), de már kevesebb célpontjuk van, tehát nehezebb is a dolguk (6-8 heli veszteség). Ideális esetben a második támadás 12-14 céljármû pusztulásával számol, reálisan legyen mondjuk 8. Ha innen nézzük, akkor 12-16 heli és személyzete elvesztése árán minimum 20 harcjármû és annak személyzete (harckocsiknál 3-3 fõ, BMP-knél 10-10 fõ) pusztult el, sikeres támadás esetén azonban 34db harcjármûvet sikerült elpusztítaniuk a 38-ból!

Nem vitás, hogy erre képes lenne 4db Eurofighter vagy F-18E is, de a 4 vadászbombázógép ára akár a 200 millió $-t elérheti! A 20db mini-heli viszont rakétákkal együtt sem kerülhet többe 10 millió $-nál! A Tunguskának pedig ugyanúgy lenne esélye a vadászbombázók lelövésére is, és egyetlen vadászbombázó elvesztése többe kerülne, mint 4 teljesen felszerelt, 20 gépes mini-helikopter egység!

De mint korábban is írtam, a politikusok ilyen emberveszteségbe nem mennének bele, egyszerûen nem megengedhetõ. Persze ez nem jelenti azt, hogy teljesen el is kell felejteni - mondjuk Kína számára az ilyen mértékû embervesztség mind politikailag, mind katonailag tökéletesen elfogadható...

Gerillaharc ? Pontosan mire gondolsz, városi harc, dzsungel harc, rajtaütések - partizánharc ?

ÁLLJ ÁLLJ ÁLLJ!

Itt nem háboruról van szó szerintem, ott egyértelmû hogy nagyok a veszteségek! De a mai gerillaharcos helyzetben hatalmas elõnye lehetne ezeknek!

nomeg azt is tegyuk hozzá, hogy nem tunguska ellen szánják, hanem gerillaharcok esetén
ahol rendes légvédelmi egységek vannak oda õk is komolyabb eszközöket küldenének

Akkor sem 1-2 célról volt szó, hanem 30-40 zsebtengeralattjárót is bevetettek egy egy flotta ellen, és habár esetleg elsüllyesztettek 1 aknaszedõt vagy akármilyen kis kategóriájú hajót, jelentõs veszteségeket szenvedtek.

Egy ilyen mini heli rajt akár nagyobb távolságból is be lehet mérni, így likvidálni, de tegyük fel hogy egy 30 gépbõl álló raj elér egy páncélos egységet. Mi történik ? Elsõ két gép beméri az elsõ páncélost, és kilövik rá a rakétáikat, utána viszont kapnak egy szép össztüzet a harckocsik légvédelmi géppuskáikból és a légvédelmi páncélosok számítógép vezérelt így meglehetõsen pontos és alacsony reakcióidejû gépágyúiból. Esetleg még szétdurrantanak közöttük (ha elég szoros kötelékben repülnek) egykét idõzített repeszromboló gránátot, és akkor már teljes a repertoár. Saját veszteség 100%, ellenséges veszteség 1 lövészpáncélos kilõve, 2 további harckocsi megrongálva.

A másik ahogy mondtad, hogy ezeknek a miniheliknek a túlélési lehetõségei meglehetõsen korlátozottak, és mivel ember által repültek nemigen akadna hozzájuk jelentkezõ 😊. Esetleg a robotheliknek lehet jövõjük, de az még messze van.

A Zsebtengeralatjárók valóban nem váltak be, de ott van a Me-163 "Komet" példának. Olcsó volt és igen hatásos...

A probléma ott van, hogy itt nem egy vagy két cél van, hanem mondjuk 20-30. Odavész 3-4 miniheli? Na és?

Na persze ez a megoldás sose fog mûködni a mai nyugati kulturát figyelembe véve, de katonai szempontból mindenképpen érdekes és megfontolandó. Egy modern harci helikopter fegyverek nélkül is legalább 12-15 millió dollár, egy mini-helikopter max. 500.000$, és akkor már a két páncéltörõ rakéta is benne van az árban. Egyetlen helikopter árából kényelmesen kijöhet egy század méretû egység. Hatásfok terén pedig jobbak, hiszen a Tunguska ugyanúgy lelõhet egy AH-64D-t is, de egyszerre nem képes lelõni 20db minihelit, mielött azok kilõnél rakétáikat, talán kettõt vagy hármat le tud szedni.

Durva és embertelen, de a háború nem vajszivûeknek való...

Hmm hmm... Az ilyen "ûrméret alatti" eszközökre a legjobb gyakorlati példa a VH.II.ben a Zsebtengeralattjárók (Neger és társai) históriája. Mondanom sem kell, rendkívül kis hatásfokkal dolgoztak...

Egy ilyen minihelikopter rajt szerintem pár légelhárító jármû hatástalaníthat (Tunguska, Flakpanzer stb). A helik még be sem fogják a célt, máris darabokra lõtték õket a gépágyúkkal.

HMS Tiger, HMS Hood, Renown-osztály, Lion-osztály... A csatacirkálók jeles képviselõi - és mindnek 3 vagy 4 fõ tornya volt....

Érdekes téma ez a Gneisenau. Az tény, hogy nem igazi csatahajó, mivel a fegyverzete nem a szokásos 14-16"-es, csak 11.1-es. Az igazsághoz a legközelebb a .www.battleships-cruisers.co.uk-n járnak, amely szerint egy kompromisszum a csatahajó és a zsebcsatahajó között.
Ha még nem láttad amúgy sohasem csatacirkálóként leírva, akkor nézd meg a google-t. 😊

Csatacirkáló = Csatahajó + nagyobb végsebrsség + kevesebb páncélzat + kevesebb löveg. Jellemzõen a csatacirkálók 2 ágyútoronnyal rendelkeztek, míg a csatahajók 3-4-gyel.

Szerinted mi fogyasztana többet egy guruló autó vagy egy ugyanolyan tömegû lépegetõ?

Nem kötekedés képpen, de:

A Csathajók és a Csatacirkálók között én úgy tudom a páncélzat volt az eltérés - a Csatacirkálók gyengébb páncélzattal voltak ellátva, a védelmet a nagyobb sebesség jelentette volna (Battlecruiser -> "Fast Battleship"). Viszont a tûzérségük megegyezett a csatahajókével - például az angol Lion-osztály vagy a HMS Tiger csatacirkáló fõfegyverzete 8db 13,5 inches hajóágyú volt (ugyanilyen volt a korabeli csatahajók fegyverzete, pl. Iron Duke-osztály vagy a Centurion-osztály).

Az elsõ világháború után nem építettek Csatacirkálókat (a HMS Hood volt az utolsó), mivel a Jütlandi-csatában leszerepeltek - a Csatahajók erõsebb páncélzata sokkal több védelmet nyújtott, mint a Csatacirkálók nagyobb sebessége.

A Gneiseau és a Scharnhorst-ot én eddig csak Csatahajónak (Battleship) láttam besorolva, Csatacirkálónak (Battlescruiser v. Fast Battleship) egyszer sem.

A Deutschland-osztály besorolása éppen a fegyverzete és páncélzata miatt volt vitatott, de olyan, hogy "zsebcsatahajó" besorolás sose volt, inkább csak jelzõ egy, az átlagtól eltérõ osztályra.

A Daishi mondjuk 6 db ER Large Lézerrel megpakolva és töménytelen mennyiségû hûtéssel jó, ha 45-te tud caplatni. De valahogy így szeretem.(MW4)

"© Bucser 2004. feb. 15. 22:24 | Privát | Válasz | #591
Másrészt az f117 pedig bombázó és nem vadász😊)) "

Ennek ellenére F-117A, azaz fighter, tehát vadász. Amúgy hivatalosan fighterbomber, tehát vadászbombázóként emlegetik az amcsik.

Pár javítás:
A 203 mm, azaz 8 inch a nehézcirkálók tipikus kalibere volt. 280 mm volt a csatacirkálók kalibere, csatahajók jellemzõen 12-16 inches ágyúkkal voltak szerelve.
Gneisenau és a Scharnhorst tökéletes példái a csatacirkálóknak, csakúgy, mint a Hood avagy a Repulse.
A Deutschland osztály hivatalos besorolása nehézcirkáló.

Köszönöm, akkor most legalább kicsivel világosabban látom, mi az értelme a frekiugrásos módszernek (eddig azt hittem, hogy csak lehalgatni nehezebb).

Viszont széles sávon zavarni sincs ilyenkor értelme? Az némileg könyebben megolható, nem?

Az EMP mondjuk irtó brutkó cucc, csodálkozom, hogy eddig sehol sem vetették be...

Na, én aztán nem vagyok se rádióamatõr, se szakember, de amennyire én tudom, a frekvenciaugratás használata esetén nem nagyon van esély az adó felfedezésére: annyira rövid ideig használják az adott frekvenciát, mielõtt átugratnának egy másikra, hogy a lehallgatónak nincs lehetõsége "végigtekerni" a teljes frekitartományt abból a célból, hogy elcsípje az adást. A jelenleg használt antennák/vevõk/jelprocesszorok/algoritmusok még nem boldogulnak a feladattal, hiszen elvileg olyan megoldások kellenének, amelyek egy idõben az egész, esetleg több tucat MHz-es sávot figyelik. Ha leosztod akárcsak néhány kHz-enkénti csatornákra, egyszerre akár több ezernyi megfigyelni való frekvenciát kapsz, és ezeken kell a századmásodperces adásokat megcsípni - hát ehhez szerintem SETI kellene, nem a mai harctéri elektronika. Konklúzió: szerintem a frekiugratás használata esetén jelenleg egyáltalán nem képesek bemérni az adókat, még csak a jelenlétüket sem érzékelik. Az más kérdés, hogy csak egy szolid A-bomba kell, néhány km magasban eldurrantva, és lehet kihajítani a kukába az egész Land Warrior-t (EMP rulez): 😊

tény hogy helyzetkérdés...
egy városban ahol minden sarokban van valaki valszinû inkább hummer bár inkább elkerülöm a várost, de ahol nyilt terep vagy sivatagi homokdünék stb ott inkább a motor

Mondom: ha választanod kellene, te melyikkel mennél? Egy Hummer vagy egy Motorbicikli?

motor max anyibol jobb hogy szvsz egy jo motor mozgékonyabb miont egy auto és kiseb célfelületet nyujta, mert egy kcosit még el tudnak kapni egy válrolindithato rakétával de egy motort már nemnagyon

Motor? Nos azért messze nem olyan egyszerû a felállás, az autó nem sokkal drágább, de sokkal több védelmet nyújt (különösen az utóbbi idõben elterjedõ páncélzott tipusok), kellõen mozgékony és sokkal kényelmesebb.

Ha választanod kellene, hogy miben juss el A pontból B pontba úgy, hogy tudod, talán rád is lõhetnek, te mivel mennél: egy Hummer-el vagy egy Motorkerékpárral?

Persze nem vitás, hogy egyes esetekben egy motorkerékpárnak vagy egy oldakocsis motornak komoly elõnyei lennének, de egy hadsereg esetén túl rizikós. Inkább a gerillataktikához illik a Technical-ok mellé...

A nehézgépágyú kicsit erõs lenne, szerintem nehézgéppuskát akartál írni, nem?


AMCAT páncélzott jármû


MULTIROLE LIGHT VEHICLE (MLV), Nagy-Britannia

mert ez tul ocslo megoldás lenne az amcsiknak nem lehet emiatt megnövelni a hadsereg költségvetését 😊))

na, kérdés
felmerült itt ugye a légi lovasság ötlete, pro és kontra
mellette fõleg az merült fel, hogy tehermentesítené a 25-30 kilot cipelõ gyalogságot, növelné a mobilitást, akár nehézfegyvereket is tudna vinni, egyszóval radikálisan növelné a harcértéket. Ellene az merült fel fõ érvként, hogy akár egy vadászpuskával is lelõhetõ.

Most volt spektrumon II világháborus lengyel lerohanás, és rengeteg motor, és oldalkocsis motor volt, sõt, kerékpárok! Manapság miért nincsenek? A motor kiforrott technika, ugyanugy növelné a mobilitást és a teherbirást (páncéltörõ rakéta, nehézgépágyu simán rápakolható), nem egyszerü eltalálni egy gyors fordulékony motort, és akár páncélozni is lehet minimálisan (gondoljunk itt a BMW bukókeretes motorjára, az oldalára rakhatók lemezek
de még anélkül is, nehezebb kilöni mint egy levegõben távolról is eltalálható dolgot, itt azért lehet vele fedezéket találni stb.

amugy szvsz tényleg lehet õket törölni mert értelmük nem sok van 😊

mééért? egy kis flame mindig jo igy legalább nem az van hogy összes hozzászolás a tied ;P

Gondolkotam rajta eleget, mert tényleg politika irányába mentünk el... Végülis egyenlõre maradnak a hozzászólások, de tanusítson mindenki önmérsékletett, ha kérhetem (én is, mivel sikeresen én is belefolytam eme vitába...

Na, gyorsan-gyorsan, valami témát:

Az 1950-es években a helikopterek elõtérbe kerültek az osztagok és ellátmányok szállításánál, ám a szállítóhelikopterekre még egy sima gépfegyveres katona is komoly veszélyt jelentett, ráadásul szükség lett volna légi támogató képességre is, ezért elõször a szállítóhelikopterek felfegyverzésével próbálkoztak, azonban ezek túl lomhák voltak, és nem rendelkeztek elegendõ tûzerõvel. A Bell cég az Iroquois helikopter felfegyverzett változatával, az Iroquois Warrior helikopterrel indult a hadsereg harci-helikopter tenderén, ám mikor a sebességbeli elvárásokat a katonaság 200km/h fölé emelte, a Bell cég helikoptere kiesett a tenderbõl. A konkurens Lockheed AH-56A Cheyenne gépe képes volt 400km/h feletti sebességre is, mivel egy tolólégcsavart helyeztek el a gép farkára, egyéb rendszereiben pedig a kor akkori csúcstechnológiáját vetették be, ami arra ösztökélte a sereg döntnökeit, hogy az AH-56A-ot támogassák. A Cheyenne azonban túl bonyolult gépnek bizonyult, és a végére kiderült, hogy a egy-egy Cheyenne csillagászati összegekbe került volna. A Bell eközben a saját pénzén elkezdett egy új, rendkívül keskeny törzzsel ellátott helikoptert tervezni az UH-1 Huey meghajtási rendszere köré. Miután az US ARMY a horribilis költségek miatt lemondta a Cheyenne rendszeresítését, és a Vietnami harctéren égetõ szükség volt a harci helikopterre, 1966-ban megrendelték a Bell AH-1G Huey Cobra-ját. A Cobra-k az orr alá szerelt Emerson M28 toronyban két fegyverállvánnyal rendelkeztek, melyekbe 7,62mm-es 6 csövû gatling-rendszerû géppuskát, vagy 40mm-es gránátvetõt lehet tetszõleges elosztásban beszerelni, ezek mellet 70mm-es irányitattlan Hydra és (az US NAVY és az US MARINES AH-1-esein) 127mm-es Zuni rakéták alkották fegyverzetét. A hadsereg számára épített helikopter sikerén felbuzdulva a tengerészgyalogás saját alváltozatott kért a Bell cégtõl (AH-1J Sea Cobra), azzal a kitétellel, hogy hozzon létre egy kéthajtómûves változatot, mivel a hagyományos egyhajtómûves megoldás túlélõképessége az egyetlen hajtómû esetleges meghibásodása miatt nem volt túl jó. További átalakítás volt, hogy a géppuska ill. gránátvetõ fegyverzetû torony helyett egy 20mm-es gépágyút kértek (a hadsereg is átfegyverezte a saját AH-1G/Q helikoptereit is ilyen fegyverre a 70-es években, ez lett az AH-1S).

A vezetékes irányítású TOW rakétákkal az AH-1 potenciális tank-gyilkos helikopter lett, és ezt felismerve az US ARMY az AH-1-seit fõleg tankelhárító szerepkörbe osztotta be európában, ahol a Varsói Szerzõdés jelentõs elõnyben volt páncélos erõk tekintetében. Késõbb, a tapasztalatok alapján a lekerekített pilótafülke áttervezésre került, mivel a lekerekített forma miatt a nap fénye már messzirõl is láthatóan csillogással jelezte a közeledõ AH-1-seket, plusz az új, síküvegekbõl készített pilótafülkében a pilóták fejének is nagyobb mozgástere lett - érdekes módon azonban csak a hadsereg helikopterein alkalmazták a síküveges pilótafülkét.

Az US ARMY 2001-re kivonta az összes AH-1-esét az aktív állományból, és azóta az AH-64 a fõ harci helikoptertipusa. A tengerészgyalogság viszont drágának találta az AH-64-et, ezért úgy döntött, hogy az AH-1-et tartja meg harci helikopternek, ugyanakkor alapos ráncfelvarrásra van szükség. Ez az AH-1W "Super Cobra", ami a tengerészgyalogság "válasza" a hadsereg AH-64-eseire. Az AH-1W teljesértékû éjjelátó rendszerrel és a Hellfire rakétarendszer harci értékben egyenértékû az AH-64A-val, "csupán" a páncélzata gyengébb - ellenpontként azonban csaknem fele annyiba kerül. Jelenleg az AH-1W fejlesztése modernebb éjjelátó és optikai rendszerek beépítésére koncentrál.

A fejlesztéseknek azonban van egy másik iránya is - mivel a tengerészgyalogság továbbra is drágálja mind az AH-64D Apache, mint a RAH-66 Comanche gépeket, továbbra is Cobrákban gondolkoznak - a jelenlegi tervek szerint még 2020-ban is ez lesz a fõ harci helikoptere a tengerészgyalogságnak - amikor már a tipus 54 éves lesz! A jelenlegi fejlesztés egyfelõl a régi kétlapátos fõrotor lecseréli egy négylapátos fõrotorra, ami nagyobb teljesítményt és kisebb zajszintet eredményez. Továbbá modernizálják a tûzvezetõ rendszert, a pilótafülkébe két szines kijelzõ kerül, új, 3. generációs éjjelátót kap a helikopter, illetve tervezik a Longbow rendszer integrálását is az AH-1-hez. Ez az AH-1Z, amely szintre a tengerészgyalogság szeretné felfejleszteni a jelenlegi AH-1W helikoptereit.

Fõbb tipusok:
AH-1G - Elsõ tipus az US ARMY részére géppuska és/vagy gránátvetõ a toronyban, valamint irányítattlan rakéták volt a fegyverzete. 1127db készült belõle.
AH-1J - A tengerészgyalogság elsõ saját változata két hajtómûvel és gépágyútoronnyal.
AH-1Q - Az elsõ páncélelhárító változat, mely 1973-ban került Vietnámba, de az ottani körülmények között nem volt képes teljes fegyverterheléssel repülni.
AH-1T King Cobra - A tengerészgyalogság fejlesztett Cobrája, Erõsebb meghajtás, TOW-rakétarendszer és éjjelátó szemüveg a hajózólegénységnek.
AH-1S - Feljavított AH-1G/Q helikopter erõsebb hajtómûvel, modern orr alatti célzóberendezéssel és TOW-rakétarendszerrel.
AH-1P - Szériagyártott AH-1S, immás síküveg pilótafülkével.
AH-1E - Kifejezetten tankvadász tipus, univerzális fegyvertornyába 3 csövû 20mm-es (750 lõszer) vagy 3 csövû 30mm-es (300 lõszer) gépágyú kerülhet, csak TOW-rakéta hordozására képes (se Hydra, se Zuni rakétát nem vihet)
AH-1F - 1981-ben megjelent, tovább javított ARMY változat. Az AH-1E fegyvertornyát kapta meg 20mm-es gépágyúval de képes a TOW-rakéták mellett Hydra rakétákat is szállítani. Lézeres távolságmérõt és tûzvezetõ számítógépet kapott.
AH-1W "Super Cobra" - Jelenleg a tengerészgyalogság standard helikoptere. Lekererített pilótafülkéje megmaradt, de modernizálták tûzvezetõ rendszereit, meghajtását és fegyverzetét.
AH-1Z "Viper" - A legutóbbi fejlesztés, négylapátos fõrotor, tovább modernizált infravörös és optikai felderítõ/célzóberendezés, új szines kijelzõk és új tûzvezetõ számítógép, valamint modernebb fegyverek.

Fõbb adatok: (AH-1P)

Teljes Hossz: 16,18 m
Törzs szélesség: 0,97 m
Max. Felszálló súly: 4536 kg
Hajtómû: 1800 LE tengelyteljesítményû Lycoming T53-703
Max. Sebesség: 227 km/h
Hatótávolság: 507 km
Fegyverzet: 1 db GE többcélú fegyvertorony 20mm-es, 3 csövû M197 vagy 30mm-es, szintén 3 csövû XM188E1 gatling-rendszerû gépágyúval
2x4 db BGM-71 TOW-1 vagy TOW-2 páncéltörõ rakéta
2x19 db 2,75 Inch-es Hydra irányitattlan rakéta


AH-1G valahol Vietnámban. Megfigyelhetõ a géppuska+gránátvetõ az orrtoronyban.


ANG (légi nemzetõrség) AH-1P egy gyakorlaton, 1981-ben


AH-1W lebegés közben infracsapdákat szór


AH-1Z közelrõl, v16db Hellfire és 2db Sidewinder rakétamakettel

Ajánlott link: Hueyhelicopter.com

épp most fejeztük be (láccik nem is ir már senki ebbe a topicba azóta 😛P)
le vagy maradva! 😊))

sztm ne menjünk át politikába, cifu lépj a tökükre 😊

tény de ettõl még nem fogják szétatombombázni a két centire lévõ országot hogy aztán belõlük is nukleáris sivatag legyen... 8a sima sivatag helyett lol 😛)

fejezük be okc sak még egy ucsot😊 :
én meg arra probáltam rávilágitani neked hogy az élet nem rózsaszinû az amerikai hadsereget nem a vöröskereszt irányitja stb...
az meg hogy vannak kisméretû tömegpusztito fegyverek is az tény , nem is modntam mást, az hogy nem elég pár atomfegyver egy háboru emgnyeréséhez szintén tény, nem is állitotam énse mást..., azt meg hogy az atomfegyverekkel majd csak "elrettentenek" pont te ecsetelted nem én..., énis ezt modntam hogy 1dbatombombával pl max terrorcselekményt halytanak végre és nem háboruznak...
és lehet hogy már a multé a hidegháború de ettõl még egyenlõ viszonyok közöt ugyanugy nem csak egy darabot lõnek ki és mivel ma már szinte midnenkinek van kismillio szövetségese már alig van semleges állam, az meg hogy "az ellenségem barájta az ellenségem" még midnig él hiába nincs hidegháború...
az meg hogyha csak az egyik nagyhatalom és a másik nem persze hogy nem dobna atombombát a másikra, olvassd már vissza hogy mit irtam...
természetesen csak akor vetnének be atomfegyvert ha kellõen feynegetve érzik magukat... (és ezt a fenyegetést pl irak nem tudja amerikával szemben elérni...)

ok, itt fejezzük be.a szavakon és a következtetéseken kívül úgysem áll semmilyen bizonyíték egyikünk rendelkezésére sem, arról úgyis csak is a beavatott politikusok tudhatnak biztosat.csak arra próbáltam meg rávilágítani, hogy az élet azér nem úgy mûködik hogy hopsz, nesze itt egy atom, na akkor rádvágom az összeset!mivel gyilkos vírusokat, kisméretû atombombákat táskákban is lehet szállítani, szerinted miért vannak még mindig interkontinentális rakéták.csomó költés a fenntartásuk.azért mert háborút csak nagy mennyiségû atom/vegyi/biológiai fegyverrel lehetne megnyerni, néhány darab csak pánikkeltésre meg néhány ezer ember elpusztítására alkalmas.ideális terroristáknak.de világpolitikai erõ szintjén csak a jelentõs mennyiség számít.és az már a múlté, hogy volt az amiknak meg az oroszoknak Xezer robbanófejük, aztán tényleg olyan volt a rendszer, hogy ha kitört volnae a totális háború, akkor nemcsak egymásra, hanem a szövetséges országokra, sõt a semlegesek fõvárosaira is be voltak állítva.de ez már a múlt.lassan oroszország is nato tag és uniós tagállam.ha két ország közt kitörne egy atomháburú, és mondjuk az egyik egy atomnagyhatalom lenne,az akkor sem dobna másik országra bombát