Haditechnikai Topic

Érdekes, de én is a szkeptikusok közé tartozom az ilyen dolgokkal kapcsolatban. Az emberi viselkedés nehezen elõre jelezhetõ dolog...

kösz

Na ezért ne vegyetek skodát !

😊

Tudja valaki, milyen típusú harckocsit szórnak ebben a videóban ? airforce.users.ru

Hadakozó ágensek

Megszûnt a kétpólusú világrend; szétszóródott, láthatatlanná vált a korábban oly könnyen definiálható ellenség. A váratlan és mindenhol jelenlévõ fenyegetés reakciójaként, háttérbe szorulnak a hagyományos – valószínûségi, statisztikai jellegû – háborús játékok. Az ágensalapú modellezés komplexebb kimenetekkel kecsegtet.

érdemes beleolvasni

na, most olvastam végig, sztorno

Ez a Shkval érdekes, miért nem használják tengeralattjárók esetén is, pl menekülésre? kilõnek rá egy torpedót, vagy vadásznak rá helikopterek, és akkor elhuz 300km/h sebességgel akkor nem tudják követni se hajók, se vizibombák se semmi, és kormányozni se kell
20-30 kilométerre eltávolodik, ami az életet jelentheti

Akkor elõször is egy kis áttekintés. Jelen korunkban a tengeralatjárókat (jelölés elsõ betüje: SS) két fõ módszerint osztályozzuk: egyfelõl vannak a "hagyományos meghajtásúak", amelyek legtöbbször dizel-elektromos meghajtásúak (jelölésük: utolsó betü K), és vannak a "nukleáris meghajtásúak" (jelölésük: utolsó betû N), a másik mód a feladatkörük. A "vadásztengeralatjárók" feladata az ellenség vízalatti vagy vízfelszini jármûveinek leküzdése (nincs külön jelölése, ez a 'hagyományos' feladatkörük), a "rakétahordozó tengeralatjárók" nevüknek megfelelõen stratégiai csapásmérésre készültek, ballisztikus rakétáikkal több ezer kilométerre lévõ nagyvárosokra vagy katonai célpontokra is képesek nukleáris csapást mérni (jelölése: középsõ betû 😎, az utolsó feladatkör pedig a "robotrepülõgép-hordozó tengeralatjáró", amelyek legtöbbször az ellenséges vízfelszini célok leküzdésére vagy ellenséges szárazföldi célpontok elpusztítására alkalmas robotrepülõgépeket indíthatnak (jelölésük: középsõ betû G), itt jegyezném meg, hogy az utóbbi idõben sok vadásztengeralatjárót képessé tettek robotrepülõgépek hordozására és indítására, de nem ez az elsõdleges céljuk, ennek megfelelõen nem kapják meg a "G" jelölést. A nemzetközi jelölés a fentiek alapján áll össze, tehát egy hagyományos meghajtású vadásztengeralatjáró jelölése SSK (SS mint tegeralatjáró, és K, mint hagyományos meghajtású), egy nukleáris meghajtású robotrepülõgép-hordozó tengeralatjáró jelölése pedig SSGN (SS, mint tengeralatjáró, G mint robotrepülõgéphordozó, és N, mint nukleáris meghajtású).


Az SSN-774 USS Virginia, a legújabb amerikai vadász-tengeralatjáró


A fegyverzetüket a feladatkörük határozza meg, minden tengeralatjáró rendelkezik torpedóvetõ csövekkel, amelyek a legtöbb esetben ezek 533mm-esek, és általában max. 7 méter hosszú torpedókat képesek indítani. A 70-es évek vége óta a szovjet tengeralatjárókon feltüntek a 650mm-es torpedóvetõ csövek, amelyekbõl ilyen átmérölyû torpedókat lehet indítani, illetve az amerikai Seawolf-osztályon 660mm-es torpedóvetõcsöveket használnak, de ezekbõl jelenleg továbbra is 533mm-es torpedókat lõnek ki. A nagyobb torpedóvetõ csövek értelme az, hogy a legtöbb hagyományos töltetû tengeralatjáró-elleni torpedó robbanófeje kumulatív elven mûködik (ezt már körberágtam a tüzérségi lõszereknél), és a nagyobb átmérõ hatásosabb átûtöerõt jelent.

A hajók ellen használt torpedóknál a lényeg az, hogy a hajó gerince alatt robbanjon, mivel az ekkor létrejövõ erõhatások szabályosan kettétörik a hajót.

Egy, a hajógerinc alatt robbanó torpedó hatása képekben

A torpedók meghajtására három fõ mód létezik, az egyik az elektromos meghajtás, mikor akumulátorokról táplált villanymotor forgatja a hajócsavarokat, szintén hajócsavaros megoldás amikor valamilyen gáz-meghajtású (általában hidrogén-peroxid) turbina- vagy dugattyú-meghajtást alkalmaznak, a harmadik megoldás pedig a reaktív meghajtás, ami egy víz alatti rakétahajtó-szerûség, és egy kémiai reakció hozza létre a tolóerõt. A torpedók legtöbb esetben kétféle sebességre képesek, egy gyors (tipustól függõen 50-70 csomó (1 csomó = 1,852km/h)) és egy lassú (30-50 csomó) sebességre, és a hatótávolságuk ennek megfelelõen ~50 vagy ~30km körül van (persze ezek most nagyon durva adatok, és fõleg a nyugati tipusokra igazak).
Egy kivétel akad, mégpedig a VA-111 "Shkval", amely egy torpedóvetõ csõbõl kilõhetõ speciális... valami... A Shkval ugyanis egy szuperkavitációnak nevezett jelenséget használ ki, amelynek a lényege, hogy a vízbe merült test körül létrejövõ gõzbuborékok jelentõsen lecsökkentik a test ellenállását. Ez a jelenség hajócsavarok esetén jelentkezik pl., és ott káros, mivel a hajócsavar nem tudja átadni a mozgási energiáját a víznek. A Shkval viszont ezen jelenlség segítésével képes döbbentes sebességek elérésére (pontos adat nem ismert, de 200 és 300 csomó (!!!) közé teszik). Ennek persze ára van - a Shkval egyszerûen túl gyorsan és túl zajosan halad ahoz, hogy irányítani lehessen, ezért csak "egyenesen elõre" elv érvényes rá - cserébe létezik nukleáris robbanófejjel ellátott változata, amely 2-3kT robbanóerejével elég nagy terültre hat ahoz, hogy ne kelljen tökéletes találat. (érdekesség: 1995-ben az oroszok "piacra dobták" a Shkval butított verzióját, Shkval-E néven, amelybõl a Kína, Irán és Franciaország is vásárolt. Az oroszok szerint a technológia nem visszafejthetõ....)


VA-111 "Shkval"

A torpedók irányítására két fõ változat létezik, az önírányító torpedó saját szonárral rendelkeznek, és magukat vezetik célra, míg a távírányított torpedók dróton keresztûl kapják az utasítást a tengeralatjáróról.

A tengeralatjárók (fõleg a nukleáris meghajtásúak) másik fõ fegyvere a robotrepülõgépek, amelyeket vagy a torpedóvetõ csõbõl indítanak, vagy pedig külön vetõcsövük van (pl.: a Los Angeles-osztályú tengeralatjárók második fele már 15db függõleges indítócsõvel rendelkezik, amelyekben Tomahawk robotrepülõgépek vannak). A robotrepülõgépek elsõdleges használata a szovjet/orosz stratégiában az ellenséges felszini flotta leküzdése, alapvetõen hagyományos (de természetesen szükség esetén nukleáris) robbanófejû robotrepülõgépek alkalmazásával - nem is titkoltan ennek lényege az USA repülõgép-hordozói által vezetett hadmûveleti csoportok (Battle Group) elpusztítása. Erre a feladatra csúcsosodott ki az Oscar I. és II. osztály, amelybe a nemrég katasztrófát szenvedett Kurszk is tartozott.
Az amerikaiak inkább a szárazföldi célok ellen bevethetõ robotrepülõgépeket tekintik hasznosnak, ennek megfelelõen a START II. korlátozásai miatt leszerelni kényszerült 4db Ohio-osztályú SSBN-eket SSGN-ekké alakították, amelyek nem kevesebb, mint 154db Tomahawk robotrepülõgépet képesek hordozni és indítani.

A robotrepülõgépekrõl most nem kívánok bõven írni, mivel magukban megérnek egy külön misét (illetve már kissé fáradt vagyok 😊).

A harmadik fõ fegyverzetük a ballisztikus rakéták, amelyek jellemzõen közepes (néhány ezek km) és nagy (interkontinentális, vagyis akár 7000km-nél is nagyobb) hatótávolsággal rendelkeznek. Ilyen tengeralatjáróik jelenleg az Oroszoknak, az USA-nak, Angliának, Franciaországnak és Kínának van (Kína jelenlegi SSBN-je viszont rövid hatótávolságú, vagyis alig egy-két ezer km hatótávolságú rakétával felszerelt SSBN-el rendelkezik).


A tengeralatjárók felderítése több módon is törénhet, de még mindig a legáltalánosabb a halgatózás, tehát a passzív szonár alkalmazása. Mivel a víz igen jól vezeti a hangot, ideális esetben egy kellõen érzékeny hidrofon akár több száz km-re is "elhallhat". Ez ellen csak úgy lehet védekezni, hogy a tengeralatjáró olyan csendes marad, amennyire csak lehet. Az összes fedélzeti gépet, lehetséges zajforrást olyan csendesre tervezik, amennyire csak lehet, és a nagyobb rezonanciát keltõ gépeket gumibakokra helyezik. Az orosz hajók külsõ burkolatára rugalmas "táglákat" rögzítenek, amelyeknek a hangelnyelés a feladata. Érdemes tudni, hogy a NATO egy, a világ összes tengerére kiterjedõ víz alatti lehalgató-hálózatott telepített, így (elvileg) ami a vízben történik, arról õk tudnak (feltehetõen ez nem teljesen így van persze).

A másik fõ módszer a mágneses-anomália érzékelése. A tengeralatjárók többszáz, vagy több ezer tonna acélból készülnek, és egy ekkora fémtömeg már megfeleõen érzékeny mûszerekkel kimutathatóak - mivel a föld mágneses mezejét minimális mértékben befolyásolják. Az ilyen érzékelõket általában repülõgépekre vagy helikopterekre telepítik, mivel csak így lehet kellõen hatékonyan átfésülni egy területett. Ez ellen is létezik védelem, mégpedig ha a fémtestet vagy nem mágnesezhetõ acélötvözetbõl készítik, illetve ha demagnetizálják azt. Mindkét eljárás elég drága, és a második ráadásul nem is hoz tartós eredményt.


Egy P-3 Orion tengeralatjáró-elhárító repülõgép. A gép farkán lévõ "nyúlván" rejti a mágneses-anomália detektort. A tengeralatjáról felderítésére továbbá ledobható szonárbójákat visz magával.

Meghajtás terén jelenleg két fõ igéretes megoldás van, az egyik az MHD (Magneto-Hidrodinamika), amelynek lényege egy csõ, amelynek falában (folyékony) fémet keringtetnek (bár pontosan nem tudom, mi módon), és az emiatt létrejövõ mágneses mezõ mozgatja a csõben áthaladó vizet. Ez a megoldás teljesen hangtalan lenne, ám jelenleg csak igen szerény mértékû tolóerõt sikerült kisajtolni ebbõl a megoldásból.
A másik megoldás lényege pedig az, hogy a jármû orra és fara között elektromos feszültséget hoznak létre, és ez a hajótest mentén vízáramlást hoz létre - elõre hajtva a tengeralatjárót. E megoldás is inkább kisérleti szinten van.

A harmadik, még felmerülhetõ megoldás a szuperkavitáció kiterjesztése a tengeralatjárókra. Mindenképpen nagy dobás lenne egy olyan víz alatti harcjármû, amely akár többszáz km/h sebességel haladhatna - ám igen komoly technikai akadályai lehetnek, és eddig látványos sikert ilyen meghajtással csak az oroszok értek el.

A hagyományos meghajtás kiváltására szintén vannak ötletek. Az egyik az üzemanyagcella, amikor a tengeralatjáró oxigén és hidrogén reakciójából nyerne energiát akumulátorok alkalmazása helyett. Egy ilyen tengeralatjáró már készült az 1980'-as években, mégpedig egy nyugatnémet hajógyárban, de úgytünik nem hozott áttörést, mivel nem követte több. A svédek a zárt-mûködésû Stirling-motorral kisérleteztek, át is építették egyik tengeralattjárójukat, és úgytünik ez a megoldás bevált, mert az új, közös Dán-Svéd tengeralatjárót a tervek szerint ilyen rendszer fogja a víz alatt hajtani.


Az egyenlõre még csak tervezõasztalon létezõ Viking-osztályú tengeralatjáró.

Huh, mar megijedtem hogy a fe'nykardomra is engedely kell... 😊

fegyverzetük, hogyan lehet õket levadászni, tehát a gyengéik, és ha van vmi info az ujabb fajta hajtomuvekrõl 😊

Úgy tudom, a törvénytervezet nem foglalkozik vele, szóval nem lesz változás.

most, de késõbb? mert én nem fogok a papírokkal szarozni az tuti.....

Én úgytudom simán tarthatod, nincs semmilyen különösebben rá vonatkozó szabály.

Majd összedobok valamit - amúgy konkrétan mi érdekel? 😊

légpuska minek számít amúgy?

Cifu, tengeralatjárokrol nincs valami jo kis anyagod? Fõleg az orosz és usa dobozok érdekelnének 😊

Az a nagy baj, hogy egy annyira szedet-vedett a fegyvertörvény, hogy az valami katasztrófa, ráadásul sok-sok kiegászítõ rendelettel van megbolondítva az egész (ugye az erõsorrend: Alkotmány > Törvény > Rendelet). Így aztán vannak néha igen érdekes furcsaságok.

De a téma "csodája" az, hogy úgy beszélnek a bolitikusok, mint egységesek lenne az EU-ban a fegyvertartásra vonatkozó törvények - na ez messzemenõen nem igaz...

hirekben most nézem ezt a flobertes dolgot.... azt mondja az egyik egyesulet hogy a belugyminisztérium rosszul értelmezi az unios szabályozást, és az unioban nem kell engedély rá.
Kérdés: mi az hogy rosszul értelmezik? Én ezt ugy képzelem hogy vannak bizonyos szabályok amik le vannak irva, hogy lehet ezt félreértelmezni? le van irva hogy kell rá engedély vagy nincs le irva? az ilyenektõl falra tudok mászni...

jó kis csúzli 😊

A Francia hadsereg "kontrázott". 796 millió Eurós áron megrendeltek 22.600+9.000 darab FELIN (Fantassin à équipements et liaisons intégrées; Integrált Katonai Felszerelés és Kommunikáció) rendszert a SAGEM francia cégtõl.
A FELIN "tartalma":

-Kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyû géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrel ellátva, amely infravörös v. fényerõsítõ módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videókamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisak-kijelzõjére.

-A sisak a védelmi funkciókon kívûl el van látva egy "egyszemes" kijelzõvel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, vagy a sisakon lévõ infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetõek meg.

-A kommunikációs rendszer raj- vagy zászlóalj szinten képes majd titkosított és zavarás ellen védett módon többszintû adat-, hang- és képtovábbításra.

-A FELIN központi egysége a katona hátán, vagy derekán foglal majd helyet, a rendszert egy nagysebességû adatbusz (tessék figyelni: USB 2.0! 😊) köré építették fel, amely egyfelõl energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelõl biztosítja az adatforgalmat ezek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendõ.

-A ruházat desingja nem változik különösebben, de víztaszít, ugyanakkor jól szellõzõ anyagból készül, a katona felsõtestét pedig egy könnyû, de igen ellenálló golyóálló mellény védi majd.

A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság 2/3-a ezzel lesz felszerelve.

Érdekesség, hogy nem esik szó a Giat PAPOP-ról (PolyArme POlyProjectiles), amely a "Francia OICW", és vérmes reményeket fûztek hozzá. A fegyver az OICW-hez hasonlóan egy 5,56mm-es gépkarabélyból és egy gránátvetõbõl áll, amely azonban 35mm-es (az OICW gránátvetõje ugye csak 20mm-es), és 3 lõszert befogadó csõtára van. A PAPOP is rendelkezik egy beépített optikai egységgel, és a tervek szerint egy kis ballisztikai számítógéppel is.


GIAT PAPOP

Lenne egy-két tippem 😊))

Francba most akkor mit csináljak az MP5K-mal?

Ami érdekes:
-Mi lesz a sok flóbert-pisztolyal? Kötve hiszem, hogy a tulajok majd nekiállnak fegyvervizsgát tenni...
-Gáz- és Riasztófegyver téma. Önvédelemre egy gázfegyver mindenképpen ideális, de csak akkor, ha az ellenfélnek nincs valódi lõfegyvere. Ezen kívûl elõre látom az újsághíreket, hogy XY bár elött két csoport hülyére lõtte egymást gázpisztolyal...
-És mi lesz az elektromos sokkolókkal, gázspray-kel, viperákkal, stb., stb. ?
-Eledig lehetett bármely civilnek is engedélye automata lõfegyverre, más tárgynak álcázott tûzfegyverre, páncéltörõ- v. robbanólõszerre vagy hangtompítóra?

hehe ! 😊

1000

Májustól bárkinek lehet gázpisztolya

Néhány ponton lényegesen változni fognak a lõfegyvertartás szabályai a kormány szándékai szerint. Ha az Országgyûlés elfogadja a tervezetet, májustól bárkinek lehetne gáz- és riasztófegyvere, mivel az engedélykötelezettségük megszûnik. A flóbertpisztolyra viszont engedély kell az eddigiekkel ellentétben.

Május 1-jétõl, az uniós csatlakozás után bárki hozzájuthat az eddig engedélyköteles gáz- és riasztófegyverekhez, miután a kormány lõfegyverekrõl és lõszerekrõl szóló törvényjavaslata - a vonatkozó EU-irányelvnek megfelelõen - csak a tûzfegyverek tartását, megszerzését szabályozza.

A leginkább sportcélokra használt flóbertpisztolyokhoz viszont a korábbiakkal ellentétben engedély kell májustól, mivel tûzfegyvernek minõsül az EU szerint. Magyarországon mintegy 200 ezer ilyen fegyver gazdáját érinti ez az intézkedés. Azokat a flóbertpisztolyokat, amelyeken nincs gyártási szám, azokat egyedi azonosítójellel kell ellátni. A flóbert tartására, valamint az azonosítási szám kérésére május 31-ig kell engedélyt kérniük a flóberteseknek.

Néhány fegyver és extra - nem lesz engedélyezhetõ az állampolgárok részére. Ilyenek például az automata lõfegyverek, más tárgynak álcázott tûzfegyverek, páncéltörõ, robbanó lõszerek és lövedékek, hangtompítók, lõfegyverre szerelhetõ lézeres célzókészülék, valamint az éjszakai irányzék tartása és megszerzése is tiltott lesz a civileknek.

A lõfegyverek megszerzési, tartási feltételeit rendeletekben fogják részletesen szabályozni. A törvényjavaslat indoklása szerint ezek nem változnak majd lényegesen.

A magyar Gripenek a JAS-39EBS HU jelölésüek, ezek a Lot2 (angolul: batch2) sorozat utolsó példányai lesznek, de több elemük már a Lot3-ról származik, és teljes NATO-kompatibilitásal rendelkeznek, képes lesz preciziós (lézervezérlésû) légibombák alkalmazására, valamint légi utántöltésre is képesek lesznek.

Az eredeti, még nem módósított szerzõdésben azonban vanlóban irtó alap Lot2 gépeket kaptunk volna, amely semmiféle NATO-komptabilkiotással nem rendelkezett volna, nem használhatott volna preciziós fegyvereket, és nem rendelkezett a légi utántöltés képességével sem... De Simicskó "szakértõ" úr anno nagyon erélyesen azt mondogatta, hoigy minek nekünk olyasmi? (Ahhh... minek nekünk hadsereg, nem?... 😊)

Mintha a legujabb Aranysasban lenne errol szo. Ott azt irtak, hogy a mi gepeinkben csak a torzs lesz uj, a szarnyak, vezersikok es a hajtomu az hasznalt. Raadasul a csehek ugyannyi gepet olcsobban, es hamarabb kapjak meg :-/ De tudtommal mi is batch 3-as gepeket vettunk, meg ok is, ugyhoy olyan nagy kulonbseg nem lehet kozottuk

A csehek szerint elavult Gripeneket vettünk

Nem igaz, hogy Magyarország elavult Gripen típusú vadászrepülõgépeket vásárol, a magyar légierõ ugyanolyan repülõgépeket használ majd, mint amilyeneket a cseh kormány vásárolni tervez - nyilatkozott Hollósi Nándor, a honvédelmi miniszter fõtanácsadója az MTI-nek szerdán.


Hollósi Nándor nyugállományú tábornok mindezt annak kapcsán mondta el, hogy a Mladá Fronta Dnes címû cseh napilap írása szerint Magyarország régi Gripeneket kap, amelyek túl drágák, nem kompatibilisek a NATO légierejével, valamint repülés közben nem tudnak üzemanyagot felvenni.

Hollósi Nándor mindezt cáfolva közölte: a magyar légierõben 2006-tól rendszeresített Gripenek "száz százalékos együttmûködésre képesek a NATO-tagországok összes repülõgépével, mindenfajta mûveletben." Hozzátette: ezek a Gripenek képesek a levegõben történõ utántöltésre is.

A cseh lap szerint Csehország nem kívánja elsietni a tárgyalásokat a svéd kormánnyal a 14 Gripen típusú vadászgép bérlésérõl, mert tanult a magyarok hibájából. A tábornok hangsúlyozta: "a Magyarországnak leszállítandó Gripenek milliméterrõl milliméterre ugyanazok lesznek", mint amilyeneket Csehország vásárolna. A fõtanácsadó közölte: nincs értelme összehasonlítani a két beszerzést, hiszen Csehország még alá sem írta a szerzõdést, másrészt a két kormány szándékai is eltérõek.

Hollósi Nándor ismertetése szerint Magyarország 210 milliárd forintért 10 éven keresztül bérli a 14 Gripen vadászrepülõgépet. A 10 év leteltével, 2016 márciusában az utolsó bérleti díj befizetésével - és minden egyéb költség nélkül - Magyarország megkapja a repülõgépeket és a hozzájuk tartozó földi támogató rendszert.

Csehország ezzel szemben 5 éves bérletre írta ki a repülõgépekre vonatkozó tendert, amely opcióként további 5 évre meghosszabbítható. A tábornok közölte: korábbi nyilatkozatok szerint Csehország 2008-ban már pályázatot írna ki új repülõgépeket vásárlására, tehát nincs arról szó, hogy megtartják a Gripeneket. Vladimír Spidla cseh miniszterelnök decemberben jelentette be, hogy Csehország légvédelme számára 14 darab Jas-39 Gripen vadászgépet vesz bérbe Svédországtól, és megkezdik az errõl szóló tárgyalásokat.

szal eltaláltam 😊

A B-52H tragédia 1994-ben történt, a Fairchild AFB-n, egy légishow keretében. A bázison a BUFF-okat (több variáció is van a névre, pl. Big Ugly Fat Fellow - Nagy Undorító Dagadt Pajtás) éppen leszerelték, és ez volt az utolsó darab, ami elméletileg a búcsúrepülést végezte volna. A pilótáját "Hot-Dog"-nak hívták, és bár jó pilóta volt, híres volt nagy egójáról és arról, hogy menetrend szerint szegte meg a szabályokat (többször is jelentették ezt az ezredparancsnoknak, de mégsem szedték le a géprõl). A búcsúrepüléskor négyen voltak a gépen, a másodpilóta egy Alezredes volt, a Navigátori széken pedig egy Õrnagy ült. Mindnégyen meghaltak.
Maga a katasztrófa oka az, hogy a pilóta olyan éles manõvert hajtott végre, amelyet ilyen alacsony magasságon egyszerûen nem szabadott volna végrehajtani.

Itt egy nagyon részletekbe menõ emelzés az eset elõzményeirõl és magáról az esetrõl.

az a 2 helikopter is durva volt

szerintem túl élesen fordult, de nem vagyok szakértõ

Elég durva... Fõleg amelyik a közönséget szántotta fel. Az a B52 amúgy mit csinált ?

ja, többsége nagyon ismert, pl a tengerbe zuhant utasszállító, vagy a légiparádékon összeütközött orosz gépek
szvsz ezek kiváló minõségben ezek elég nehezen elérhetõk, tekintve hogy többségénél örülhetünk hogy egyáltalán vki felvette

ez nagyon jó, nekem az tetszett a legjobban, amikor a mig29 az utánégetõvel meg próbálta menteni magát, de túlhúzta

Az a gáz, hogy amúgy gyûjteném az ilyen videókat, de normális minõségben (nem bélyegnagyság) szinte teljesen lehetettlen rájuk találni. Van pár jó kis videó (amiket amúgy szerintem mindenki ismer), de sajnos a legtöbb ilyen minõségû...

nagyon durva, de a hangrobbanás nagyon szép 😊

Egy érdekes kis videó - sajnos elég rossz minõségû, viszont csak 5,44MB...

Ez jó fénykép.



Egyébként, hogy tudjátok azonosítani (többnyire) amikrõl beszélnek:

Kiegészítés:

Eredeti szovjet gyártmányok:

AK-47: (1949) elsõ sorozat, egy tömbbõl forgácsolt (mart) tok.
AKS-47: (1949) behajtható váltámaszos, deszantváltozata z AK-47-nek
AK-47 "könnyû": (1953) a gépesített egységeknek készült alváltozat, a tokon és a táron marással könnyítettek és kisebb a tus. (ebbõl is készült AKS-47 "könnyû" változat)
AKM(-47): (1959) a tok hajtogatott lemez, sok kisebb átalakítás (tok, elsütõszerkezet, tus, bajonett), késõbb egy tovább módosított változata is kijött, új lángrejtõvel.
(a -47 jelölés késõbb vált általánossá, és fõleg nyugaton)
AKMS(-47): (1959) Az AKM behajtható váltámaszú, deszantváltozata.
AKMS (100 lõszeres): (1965) Egy eléggé bénán kinézõ, a csõtorkolatilg érõ, félkör alakú, 100 lõszert befogadó tárral rendelkezõ AKMS.

Magyar gyártmányoknál (ahogy én eddig ismertem):

AMD-63 - AKM alapjain készült magyar változat mûanyag elõágyal és tussal, mellsõ markolattal (AKM-63 néven rendszeresítették volna?)

Az AMM/AMMSZ-t én eddig AMM és AMMSZ néven ismerem, ezt az AK-63 megnevezezést korábban is hallottam, mostmár legalább tudom, pontosan melyik fegyvert takarja 😊

Szóval a félreértés valószinüleg abból adódott, hogy én a neten fellelt (angol nyelvû forrásokból táplált) anyagok alapján alkalmaztam az elnevezéseket, te meg az MH-ban alkalmazott elnevezést vetted alapul.

Forrás az orosz tipusokhoz (Kalashnikov.Guns.Ru)

Cifu én a következõket tudom (?😊) az AK család Mo-on szerepelt változatairól :

- AK-47 alap , egy tömbbõl forgácsolt (mart?) tok
- AKM (szám nélkül) , lemeztok , módosított elsütõszerkezet (csökkent a tgy.)
- AKM-63 müa. tus és mellsõ markolat (egy változatban egy rögzítõbakkal az éjszakai ir. számára)
- AMD-65 oldalra behajtható válltámasz + müa. mellsõ markolat , csõszájfék , kb 10cm-rel rövidebb csõ
- AMD-65I elõzõ rögzítõbakos változata , csõszájfék helyett lángrejtõvel
- AMP(-??) spec. puskagránátlövõ változat op.ir-kal
- AK-63D (gyári megnev :AMMSZ)válltámasz (alulra hajlik be) , kompenzátor , fa mellsõ ágy
- AK-63I fa tus , rögzítõbak az éjszakai ir. számára
- AK-63F fa tus

(elõzmények a STALKER topicban)

http://ww2.a-10.org/A-10_ROTV_Final_High.avi

Majd jon a Fekete Istvan, oszt jol fejreallitja. 😊

Nagyon lol!

Sehol, angolul ismertem! 😄