Haditechnikai Topic

Volt idõm a munkahelyen éppen, és amúgy is már felmerült egy alapvetõ dolgokat tisztázó írás igénye... Bár sok dolog mér így is hátravan (pl. alapvetõ ballisztika és társai). Szóval gondoltam nekiállok ennek.
Amúgy eredetileg a következõ adag BOP cikk HTML formázása volt a terv, de ez most csúszott két napot. 😊

Huh... Ha unatkozol szólj és bármikor kérdezek valamit!
És köszi mégegyszer!

A cikk tökéletes! köszi!

Ez még ide tartozhat, bár már régebben linkeltem:
AK-47 animáció

elöbb let kitéve mint du 10 szal 😛

Igen. 😊

De. 10 óta???

Jah, sajnos a szöveg végsõ revizionálása teljesen elmaradt, mert kb. fél órája lettem kész az egésszel, és már eléggé kivagyok (kissebb-nagyobb megszakításokkal de. 10 óta íródott...). Szóval sajnos lehet benne pár ilyen szépség... 😊)

De, hétfõ körül állok neki a következõ adagot átteni HTML-re.

Ezekrõl már annyiszor keresgéltem, de soha nem találtam ilyen átfogó leírást
Annyi még, hogy a tárból nem a fegyver ürül ki, hanem a lõszer 😊

cifu ezeket a bopra is felkellene tenni nem? 😊

Namost ami a géppisztoly/gépkarabély/géppuska részeket illeti, kicsivel összetettebb a kép, fõleg, hogy ha részegységek részletesebben is érdekelnek. Már csak abból kifolyólag, hogy többféle reteszelési és mûködési elv létezik...

Mûködési elvek

Itt arról lesz szó, hogy milyen módszerrel biztosítják a fegyver mûködéséhez szükséges energiát.

Tömegzár: A csõ ennél a reteszelési megoldásnál mereven van a tokhoz rögzítve, az elõre-hátra mozgó zártömb zárja a csõfart, és csak a helyretolórugó szorítja oda. Lövés közben a zár tömegének tehetettlensége tartja zárva a csõfart, lövéskor a fellépõ erõk csak akkor gyõzik le a zár tehetettlenségét, amikor a lövedék már elhagyta a csõtorkolatott. Ebbõl fakadóan a zár tömegének és a helyrertoló rugó erejének az adott lõszerhez kell megfelelõnek lennie, hiszen ha túl nehéz a zár, akkor a lövéskor nem mozog kellõ mértékben hátra, ha viszont túl könnyû, akkor idõ elött hátramozdul, és a lõporgázok hátrafele is távozhatnak. A tömegzár legnagyobb elõnye az egyszerû szerkezet, ami miatt elterjedt a géppisztolyok esetén (pl. Suomi, PSS, Vz.61 Skorpió, UZI, Mac-10, stb.). De szinte csak ott, ugyanis a zár tömege hatványozottan nõ a lõszer energiájával, és egy köztes vagy puska lõszer esetén már akár több tíz kg-os zártömbre lenne szükség.


A reteszeletlen tömegzár elvi mûködése

Rövid csõhátrasiklásos rendszer: Ennél a megoldásnál a csõ és a zár reteszelve van a lövés pillanatában, majd együtt mozognak hátra pár milimétert, ekkora a lövedék már elhagyta a csõtorkolatott, a csõ megáll, a reteszelés kiold, a zár pedig tovább mozog hátra elvégezve az ürítést és majd elõre mozogva a töltést. Pisztolyoknál használják fõleg ezt az elvet, sorozatlövõ fegyverhez csak elvétve, mivel az, hogy a csõ nincs rögzítve a tokhoz, befolyásolja a találati pontosságot - negatív irányban. De ilyen módszert használ pl. az MG42 géppuska.

Gázvételes rendszer: Ennél a megoldásnál a csõ és zártömb reteszelve van, tehát fizikailag össze van kapcsolva a lövés pillanatában, majd a zárvezetõ mozgatja a zártömböt hátra. A csövön egy kis furat található, a gázátömlõ furat, amelyen keresztül a lõporgázok energiáját használják fel a fegyver mûködtetésére. A a gáz müködteti a zárvezetõt, amely csak akkor engedi a kireteszelést, amikor a csövet már elhagyta a lövedék.

Késleltetett tömegzár: Itt a zár és csõfar nincs összekötve egymással, de valamilyen szerkezet (pl. görgõk) nem hagyja, hogy a zár rögtön elmozduljon a lövés pillanatában, a fellépõ energiát a hátra mozdulni akaró töltényhüvely a zárnak, az pedig a késleltetõ szerkezetnek adja, a késleltetõ szerkezet általában a tehetettlenséget használja ki, hogy csak akkor tegye lehetõvé a zár hátra való mozgását, amikor a lövedék már elhagyta a csövet.


Reteszelési módszerek

A hagyományos tömegzáron kívûl minden más mûködési elvnél szükség van a csõfar és a zártömb rögzítésére, reteszelésére, most ezen megoldások következnek:

Forgózár: A záron reteszelõszemölcsök vannak, amelyek a tok belsõ részén kiképzett fészkeikbe illeszkednek nyugalmi helyzetben, és a zártömböt a csõfarhoz rögzítik. Lövéskor a zárszerkezett hátra mozdulna a reakcióerõktõl, de a zártömb vezetõszemölcse a zárvezetõbe mart horonyba kapaszkodik, és a hosszirányú mozgást forgómozgássá alakítja. Ez a leggyakoribb reteszelési eljárás a gázvételes mûködtetésû fegyvereknél. Ilyet használ pl. az AK-47/74 és a AR-15/M16/M4 család is.

Billenõzár: Egy viszonylag ritkán alkalmazott megoldás, a zártömb hátrafele tud lebilleni, és a tok egy megerõsített részéhez csatlakozik. Ilyen reteszelést használ pl. az FN FAL.

Ékzár: A zárszerkezet része egy ékalakú kiképzésû, és a tok hornyai kapaszkodik, így zárja össze a csõfart és a zártömböt. A kinetikai energiát a zárkeret közli az ékkel, a lövéskor (gázvételes módon mûködtetve) hátrafele mozog a zárkeret, kiemelve az éket a hornyokból, lehetõvé téve a zártömb hátra való mozgását. Bonyolult módszer, csak a csehek használták az M58 gépkarabélyban.

Görgõzár: A késleltett tömegzáras fegyvereknél használják, a zártömböt zárt helyzetben két görgõ szorítja a csõfarhoz, a görgõk ekkor kiképzett hornyaikba feszülnek be. Lövéskor a hüvely a zártömbnek, az pedig a görgõknek továbbítja az energiát, a görgõk pedig a zárvezetõnek. A zárvezetõ mozgását csak a helyretoló rugó lassítja, de ez is elég, hogy addig ne engedje a görgõket kiszabadulni, amíg a lövedék el nem hagyja a csövet. Ekkor a görgõk végre kiugranak a fészkükbõl, lehetõvé téve, hogy a zártömb hátra mozogva kireteszeljen. Ezt a reteszelést használja a CETME ill. a HK G3 gépkarabély, a HK MP5 géppisztolycsalád illetve az MG42, de az, eltérõen többitõl, a már említett módon rövid csõhátrasiklásos elvet használ mûködésekor.


A HK G3 zárszerkezetének fõbb részei és mûködése

Emelõkaros zár: A zárat és a zárvezetõt egy emelõkar kapcsolja össze, és nyugalmi állapotban a tok egy keresztirányú kiképzésén pihen. Lövéskor a kar megakadályozza, hogy a zár egybõl hátra mozogjon, az átvett energiát a zárvezetõbe továbbítja, és amire az elmozdul, már a lövedék elhagyta a csõtorkolatot. Ritkán használt megoldás, de ilyen használt a II. Világháborús magyar M39 és M43 géppisztoly, valamint a francia FAMAS gépkarabély.


Most következne a részegységek illetve a mûködés bemutatása. Namost ez apróbb akadályba ütközik: egyszerûen nem találtam olyan képsorozatot, mint amilyen anno a pisztoly esetén, noha órákon át kerestem a neten. Úgyhogy kénytelen vagyok a hagyományos metszeti rajzokat használni, és a többit aláírni. Ha valakinek van esetleg megfelelõ metszeti ábrája egy géppisztolyról vagy gépkarabélyról, akkor azt befogom, és kibõvítve újra berakom ezt a hozzászólást.

Az AK-47 és családja esetén a mûködtetés a következõ képpen mûködik:


AKM-47

A fegyverbe helyezezzük be a töltött tárat, ehez a tár kampóját a tok nyúlványa mögé kell illeszteni, majd a tárat hátrafele húzva a tárrögzító megfogja a tárat. A tûzváltó kart állítsuk egyes vagy sorozatlövésre, és a felhúzókart ütközésig húzzuk hátra (ez egyben felhúzza a kakast is), majd engedjük el, az elõre mozgó zárszerkezet a tárból az elsõ lõszert a csõbe tolja. Ezzel csõre töltöttük a fegyvert. Nyugalmi helyzetben a zártömb a hossztengelye körül jobbra van elfordulva, rögzítõszemölcse a tok hornyaiba kapaszkodva reteszelik a fegyvert. Elsütéskor az elsütõbillentyû elhúzásával felszabadul a kakas, amely ráüt az ütõszegre, amely elõre mozogva ráüt a lõszer csappantyújára, elsütve a lõszert. A keletkezõ lõporgázok a lövedéket elõre kényszerítik a csõben, a csõ ormózata pedig az elõre való mozgás közben forgó mozgásra kényszerítik. Amikor a lövedék elhagyja a gázátömlõ furatot, a lõporgázok egy része ezen keresztül a gázhengerbe jut, és hátrafele mozgatja a gázdugatyút, az pedig a zárkeretet. Ekkor (ugyanúgy, ahogy a felhúzókar hátrahúzásakor) a zárkeret vezetõhornya elforgatja a zártömböt a hossztengelye körül ballra, amely miatt a reteszelõszemölcsök kiszabadulnak fészkeikbõl. A zár így már hátra tud mozogni, a hüvelyvonó karma kihúzza a töltényûrbõl a hüvelyt, majd ahogy mozog tovább hátra, a hüvely a tok erre a célra kialakított nyúlványába ütközik, és a függöleges tengelye körül forogva kivetõdik. A zár eközben hátra mozogva felhúzza ismét a kakast, majd a helyretoló rugó által elindul elõre, a tárból a következõ lõszert a töltényûrbe tolva, majd a zárkeret vezetõhornya a zártömböt jobbra forgatja, így a reteszelõszemölcsök a fészkeikbe feszülnek. Sorozatlövésre állított fegyvernél a zárkeret elõre mozogva oldja a kakasakasztót, és a kakas újra felszabadul, kiváltva a következõ lövést, egészen addig, amíg az elsütõbillentyût el nem engedjük, amelyel a kakasakasztó végleg megfogja a kakast. Egyes lövésnél a kakast csak az elsütõbillentyû elengedésével és újbóli meghúzásával lehet felszabadítani, és így a lövést kiváltani. Amikor a tárból kiürül a fegyver, a zár nem akad meg hátul, tehát a katona csak onnan tudja, hogy üres a fegyvere, hogy hiába húzza az elsütõbillentyût, a fegyvere néma marad.

M16/M4 használata:


Az M16A4 fõbb részei


Az M16A2 belsõ felépítése.

Elsõ blikkre az alapvetõ mûködést tekintve nincs nagy különbség az AK széria és az AR-10/15 ill. M16/M4 széria között. Mindkettõnél gázvételes rendszerû, forgózáras reteszelésû megoldást alkalmaztak. A fõ különbség az, hogy míg az AK esetén a lõporgázok energiáját egy gázdugatyún keresztül közvetítik a zárvezetõhöz (Ak esetén a zárkerethez), addig a Eugene Stoner a lõporgázokat közvetlenül a zárvezetõhöz vezette. Ez az M16/M4 megbízhatóságának egyik sarokpontja, ugyanis a lõporgázokban lévõ szennyezõdések egyenesen a zárszerkezetbe jutthatnak, míg Kalasnyikov fegyverében ez nem fordulhat elõ.

A fegyverbe behelyezzük a tárat, a felhúzókart hátra húzva, majd elõre engedve a fegyvert csõre töltjük. Nyugalmi helyzetben a zár nyolcs reteszelõszemölcse a tok hornyaiba illeszkedik, és reteszeli a zárt. Az elsütõbillentyû elhúzásakor a kakas felszabadul, ráüt az ütõszegre, amely a csappantyúra ütve kiválta a lövést. A felszabaduló lõporgázok a lõszert elõre kényszerítik, amikor a lövedék elhagyja a gázátömlõ furatot, a lõporgáz egy része a gázhengerbe, és azon keresztül közvetlen a zárvezetõhöz jut, és hátrafelé mozdítja azt. A zárvezetõ mintegy 10 mm-et még hátramozdul, és csak ekkor fordítja el a zárvezetõn lévõ horony a zártömb forditócsapját, és vele az egész zártömböt. A forgással a zártömb reteszelõszemölcsei elhagyják a fészkeiket, és a zártömb ezután a zárvezetõvel együtt immár szabadon mozog hátra, eközben a hüvelykivetõ kihúzza a hüvelyt a töltényûrbõl és amikor eléri a hüvelykivetõ nyílást, a hüvely jobbra kirepül. A hátramozgó zár egyben felhúzza a kakast, amelyet a kakaskésleltetõ vagy a kioldó-emelõ kakasakasztója fog meg. A zár hátul a lökéscsillapítónak ütközik, ezután a helyretoló rugó elõre tolja, és a zár a tárból a következõ lõszert a töltényûrbe tolja. A zárvezetõ az elõre mozgás végén a zártömb fordítócsapját forgásra kényszeríti, így a zár reteszelõszemölcsei ismét a fészkeikbe feszülnek, reteszelve a fegyvert. Sorozatlövésre (vagy rögzített sorozatra) állított tûzváltó ál és elhúzott elsütõbillentyûnél a kakast az elõre mozgó zárvezetõ újra felszabadítja, így újra kiváltódik a lövés. Rögzített sorozatnál egy lövésszámláló a harmadik lövés után rögzíti a kakast, és az újabb lövéskiváltáshoz az elsütõbillentyût elõre kell engedni és újra meghúzni.
A fegyvernél még szót érdemel a zármozgató gomb, ami a tok jobb oldalán, hátul található. Ez arra szolgál, hogy ha a csõre töltés valamiért nem sikerült, akkor ezt a gombot elõre nyomva lehet a zárt elõre mozgatni - ez az M16A1-nél jelent meg, a közismert korai Vietnami baklövés után.


Még egy dolgott említettél, hogy a csõszájfék micsoda. Nos a csõszájfék a csõtorkolatnál található, és az a feladata, hogy a lõporgázok egy részének irányát megváltoztatva azok energiáját arra használja fel, hogy a fegyver visszarugását csökkentse. A másik csõtorkolaton elõforduló eszköz a lángrejtõ, amely a torkolattüzet hivatott elrejteni többé-kevésbé (az orosz AK-74 család gépkarabélyain egy tágulási kamra jelent meg, amely hasonló célt szolgál).

csináltam képeket Nimródról majd holnap feltöltöm 😊

- Mitörtént?
- Láttam!
- Mitláttál?
- Azt! Láttam!

Thx!

LOL

Szép fogás. 😛

Kezdjük a Gatlingal:

A XIX.század közepéig számtalan próbálkozás volt a lõfegyverek tûzgyorsaságának növelésére, de egyetlen megoldás sem volt igazán mûködõképes (ne feledjük, hogy ekkor kezdtek csak megjelenni a fémbõl készült hüvelyek!), a legjobb megoldás még mindig az volt, hogy több fegyvercsövet összefogtak, és egyenként megtöltötték, majd elsütötték õket.
1862-ben, Indiana államban Richard Gatling szabadalmaztott egy olyan megoldást, amelyel áthidalhatta ezt a problémát. Elvének lényege az, hogy több (általában 6-10db) csövet egy forgó tengelyre szerelnek, minden csõnek saját, kombinált zár- és elsütõszerkezete volt, amelyeket a forgás közben hornyokkal ellátott dob mûködtettet. Az tengelyt egy fogaskerékáttétellel hajtották meg, kézzel. Ahogy a csõ forgott, elõször egy lõszer pottyant a zárba, ahogy forgott tovább a fegyver, elõször a zárt a helyére tolta a dob, miközben egy kiképzett horony a zár végén lévõ karmantyút elkapta, és felhúzta (a zárban az ütõszeget egy rugó kényszerítette elõre, az ütõszeg végén volt ez a bizonyos karmantyú, így a rugó ellenében húzta fel azt a horony). Ahogy forgott tovább, a horony végén a karmantyú kiszabadult, és az ütõszeget a rugó elõre kényszerítette, az pedig elsütötte a lõszert. Tovább forogva a zárszerkezet hátra mozgott, kihúzva, majd kidobva az üres hüvelyt, így készen állt, hogy az egész elõröl kezdje. A mûködési elv egyik nagy elõnye, hogy teljesen mûködésbiztos: ha a lõszer valamiért nem is sült el, az nem befolyásolta a mûködését, hanem szépen kivetette azt. A lõszert a gravitáció segítségével, felülrõl adagolták.


Gatling javított változatra vonatkozó szabadalmi rajza, 1965-bõl.
Alul jobbra látható a zárszerkezet.

Egy CGI kép a belsõ felépítésrõl.

Az elsõ fegyver .58 kaliberes, papírhüvelyes, peremesgyújtású lõszert tüzelt, de a papírhüvely sok problémát okozott. Ettõl függetlenül a fegyver akkoriban döbbenetes, 200 lövés/perc elméleti tûzgyorsasággal rendelkezett. 1867-ben Gatling fémhüvelyes lõszerre tervezte át a fegyvert, és ezt a változatott az amerikai hadsereg is megvásárolta, 50db .50 kaliberes (12,7mm), illetve 50db 1 hüvelykes (25,4mm) változatban. A fegyvereket fakerekes állványra helyezték, és a harctérre lovak segítségével jutatták el. 1870-ben Gatling saját céget alapított (Gatling Gun Company néven) a fegyverek gyártására, és jól ment a bolt, nemcsak az amerikai hadsereg, de az európai országok is vásároltak a fegyverbõl, többek között széles körben elterjedt az angol fegyveres erõknél. A fejlesztések nem álltak le, többek között kifejlesztettek egy dobtárat, amelybe 400 lõszer fért, illetve javítottak a tûzgyorsaságon (1882-ben már 1200 lövés/perc elméleti tûzgyorsaságot is elérték) és a megbízhatóságon is. A Gatling-fegyver diadalmenetét Hiram Maxim állította meg, amikor 1885-ben az angol hadseregnek bemutatta teljesen önmûködõ géppuskáját.


Egy 1883-ban gyártott Gatling-fegyver.

A XIX.sz végén, XX.sz. elején a Maxim-géppuska teljesen kiszorította a Gatling-fegyvert, 1911-ben az amerikai hadsereg is kivonta õket. Ezek után a mûködési elv csipkerózsika álmát aludta, egészen 1946-ig, amikor a második világháború tapasztalatai alapján a légierõ igényt tartott egy, a korábbi fegyvereknél nagyobb tûzgyorsaságú eszközre, mivel belátták, hogy az akkor álltalánosan használt 6db .50 kaliberes géppuska nem volt ideális megoldás (az amerikai sugárhajtású vadászgépek még az 1950-es években is ilyen fegyverzetett kaptak!). A General Electric kapta a megbízást, melyet "Project Vulcan"-ra kereszteltek. 1950-ben készültek el az elsõ próbaverzióval, amely még .60 kaliberes volt, késõbb 20mm-es és 27mm-es változat is elkészült, és a légierõ kemény tesztelésnek vetették alá, majd 1956-ban rendszeresítették M61 'Vulcan' néven mind a légierõnél, mind a hadseregnél. Az M61 mûködési alapelve azonos a Gatling alapelvével, de a meghajtást hidraulikus vagy elektromotor illetve repülõgép esetén egy torlónyomással által megforgatott turbina biztosíthatja. Tûzgyorsasága állítható, a két beállítás 6000 illetve 4000 lövés/perc.


M61A1

A Vulcan igen sikeresnek bizonyult, és több hasznos tulajdonsággal is rendelkezett. Egyfelõl a már említett megbízhatóság, miszerint egy besült lõszer nem akasztja meg a fegyver mûködését, másfelõl a fegyver élettartama is nagyobb, hiszen ha egy fegyvercsõbõl 10.000 lövést lehet leadni, mielött cserére szorulna, a Gatling fegyver esetén ez a csõ számával szorzandó, tehát egy 6 csövû változat 60.000 lövést adhat le, mielött cserélni kellene. A másik elõnye szintén a csövek megnövekedett számából következik: a csövek hõfelvétele is kontrolálható, hiszen 6000 lövés/perc tûzgyorsaság mellett is csak 1000 lövés jut percenként 1-1 csõre. Persze hátrányai is akadnak, elsõsorban az, hogy bonyolult a felépítése és a karbantartása (és ebbõl fakadóan az ára), valamint a nagy tömeg. 1960-ban felmerült, hogy készüljön egy kissebb méretû változat, a helikopterek illetve a kissebb repülõgépek számára. Az M61 csökkentett méretû változata az akkori szabvány kézifegyver-lõszert, a 7,62x51mm NATO tüzelte, és M134 'Minigun' néven állt rendszerbe 1962-ben.


M134


M134

Az M134 hamar bevetésre került Vietnam felett, ahol a helikopterek fegyverzetében hamarosan kiváltotta az M60 géppuskát. Az UH-1, OH-6, OH-58, majd az AH-1 gépeken megjelent gatling-géppuska jól helyt állt a harctéren, és mind a mai napig az amerikai katonai szállítóhelikopterek fõ fegyvere. A helikoptereken jellemzõen egy 2000 lõszert befogadó lõszertároló "eteti" az M134-et.

M134 fõbb adatok

Lõszer: 7.62x51 mm NATO
Csövek száma: 6
Tûzgyorsaság: 3000 - 6000 lövés/perc
Tömege: 18.8 kg
Mûködési mód: Elektromotor
Hossza: 801 mm
Csõhossz: 559 mm
Csõtorkolati sebesség: 869 m/s
Visszarugási erõ: 120 kg


A hadsereg még az 1970-es években igényt formált az M134 egy könnyebb változatára, amely az új 5.56x45mm NATO lõszert tüzelte volna, és a gyalogos egységek tûztámogatására szerették volna használni, akár az M2 nehézgéppuska helyett. Ennek a tervnek az XM214 'Microgun' vagy 'Mini-Minigun' lett a végeredménye, ez 12,25kg-ot nyomott, és egy háromlábú állványra szerelve lehetett vele tûzelni, tûzgyorsasága pedig 400-4000 között volt változtatható. A fegyvert két katona szállíthatta volna, és 1000 lõszerrel együtt a teljes rendszer 38.6kg-ot nyomott. A hadsereg végül nem tartott igényt a fegyverre.

A Gatling-géppuskánál nem lehet elmenni amellett, hogy Hollywood is "rátalált" a fegyverre. Az elsõ bemutatkozása az 1987-es 'Predator' c. filmben volt, ahol egy erõsen átalakított M134-et használt Jesse Ventura szinész/wrestling birkózó (jelenleg pedig Minnesota állam kormányzója). Ez át lett alakítva direkt a film céljaira, hogy vaktöltényel is mûködhessen. A 4kW-os elektromotort a szinész nadrája alatt elvezett elektromos kábel látte el árammal, és védõmellényt viselt a repkedõ hüvelyek miatt. A Termiátor második részében ugyan ez a fegyver szerepelt immár Arnold Schwarzenegger (immár szintén kormányzó) kezében. A filmek által sugaltakkal ellentétben, az M134 nem alkalmas semilyen szinten kézifegyvernek. A tömege üresen is kb. 19kg, emellett még el kellene látni árammal, ami ilyen szinten akumulátorokat jelenthet (számoljunk 10kg-al, bár ez erõsen optimista becslés) és lõszerrel (1000db 7.62x51mm NATO lõszer tömege durván 17kg, ehez még jön a heveder és a lõszertároló tömege, legyen mondjuk összesen 25kg), az egész hóbelevanc nyom úgy 54kg-ot, optimista becslésem alapján. Hát bizony nem árt, ha minimum olyan fizikummal rendelkezünk, mint Jesse és Arnold fénykorában, ha ezt szeretnénk cipelni. A gond azonban akkor kezdõdik, ha lõni is szeretnénk vele. Az M134 ugyanis mintegy 120kg-os (~1200 Newton) visszarugással rendelkezik. Namost ezt azonban már senki sem fogja meg a valóságban...

A végére két kép a 'Predator'-ból:

Jó, akkor majd éjszaka feltöltöm a képeket a fegyverekrõl. 😊

majd intézek ftp-t és elküldöm a logint

Hát gond sajnos... Az alapot még megértem (ugy ahogy), de ezt már nem.

forrás : fegyver.org

Megjegyzés az elemzéshez : Felhoz kb 50 ezer hibát, hogy ezt meg ezt elcseszték a fegyveren meg ez se jó meg az se. A végére pedig oda szúrja, hogyha ezeket kijavítanák, akkor jobb csúzli lenne, mint az MP5. Aha.

Ha adsz valahova helyet feltötlöm õket, csak nem tudom hova feltölteni õket zipben...

Ha van jó képed jöhet. Úgyis akarunk csinálni egy galéria rovatot is.

Idézet Cifu mestertõl: "KGP-9, egy magyar géppisztoly, ilyenekkel van ellátva több belügyi szerv is, pl. a foglyokat kisérõ BV-s kommandó is ilyeneket használ. Egy BV-s tiszttõl úgy hallotam, hogy az elsõ széria valami iszonyú gagyi lett, volt, hogy szó szerint szétesett a lõtéren, gyakorlólövészeten a fegyver, de a mostani változatok már strapabíróbbak, és normális minõségûek." 😊

http://www.hmhti.hu/fejlesztesek/img13.htm

Én IMI UZI-ra tippelek

Nekem is van egy kérdésem:

Ez milyen fegyó?

Kértek kép-kiegészítést a Steyr AUGhoz? 😊

Ha az angol nem gond, akkor itt van a forgócsöves gépágyúkról néhány dolog: www.world.guns.ru

Persze, összehordok majd valamit ezekrõl. 😊

Cifu 2 kérdésem, illetve kérésem lenne.
Az egyik: a géppisztolyok, gépkarabélyok, géppuskák pontos részeire lennék kiváncsi, egy olyasmi rajz segitene pl. amilyen a pisztolynál volt (amikor arrol érdeklõdtem). Ami meg nincs benne a rajzon azt elmondanád mi? Pl AK-47-esen ami visszavezeti a lõporgázokat, és ilyesmik a különbözõ fegyvereknél. Pl a csõszájfék micsoda stb..
A másik az az M134 Minigun ami érdekelne, illetve az elve, hogy hogy mûködik ez, és a társai (pl. Vulcan). Tudnál irni errõl ha lesz idõd?

Új cikkek a haditechnika rovatban:
PSS pisztoly, Steyr AUG rohampuska, G6 önjáró tarack, S-3 Viking, Ohio osztályú tengeralattjárók, KH-31-es rakéta és a TKV-34 Ekranoplán ismertetõk!
Valamint felkerült a Csendes Óceáni hadszíntér következõ fejezete, az 1941 december 23-ai japán támadás Wake Island-nál.

http://bop.agria.hu

Ismerõs mintha én is olvastam volna a khm szaklapot
És kérdem én hol látható a bomba a képsoron? És a képsor nem is teljes a cikkben nehogy véletlen vaaki azt merje hazudni ,hogy akna volt!

Nekem legjobban az tetszett a cikkben, hogy a végén még pedzgeti is, hogy egyesek szerint a képsorok valójában nem afganisztánban készültek, és valójában aknára futott a BTR, de õk (?) ugyan ebben nem szeretnének döntõbírót játszani. Mindezt úgy, hogy a cikk elsõ része vegytiszta tényként kezeli, hogy itt bizony egy lézervezérlésû bomba produkciójáról van szó...

Kicsit visszatérnék ehez a témához, tehát itt, Mo.-n egy tisztre jut cirka kettõ (2) tiszthelyettes és közkatona, vagyis beosztott. Ehez képest pl. az USA fegyveres erõinél az arány valahol 1:5 körül van (a legrosszabb a légierõnél, ott 1:4, a legjobb a tengerészgyalogságnál, azoknál 1:9). És ott még ezt is túl alacsonynak tartják, az ideális 1:10-1:15 körüli lenne (pl. a nyugat-európai országok seregeinél szinte mindenhol 1:10 felett van).

Namost ehez képest nálunk ez az elõirányzott számok szerint 1:2. Gyönyörû, nem?

Tipikus hatásvadász cikk amiközben ömleng az amcsi technológiai fölényrõl miközben nem veszi észre, hogy szar képsort tett közzé.... Mondom én, hogy szánalmas az úriember...

Bocs rosszul emlekeztem...elokerestem..nem balkanon, hanem afganisztant ir...

+i

Mr. Kovar----> szanalmas.húúúúúúúúúú....... Néha én is nagyokat ugrok az írásain....

...jah es zem int ekes bizonyitek hogy bevetettek F-14-eseket a balkanon..es hogy miylen hatekonyak...
Szanalmas..meg mai napig kiborit hogy ilyen emberek irnak ilyen dolgokat az orszag egyetlen valamire valao "szaklapjaba"...
(persze az igazsaghoz hozzatartozik hogy nem mert a nevet a cikkehez adni..ALNEVEN! irta..de a stilusa olyan szembeotlo, hogy letagadni se tudna...)

Ja hat ezen mi is ragodtunk ket rohogogorcsel egybekotott mergelodes kozben anno ;]

Csak tudnám, hogy akkor mi robban alatta az úton, mert azért nem hinném, hogy alácsúszott a bomba vagy rakéta a páncélozott személyszállítónak.

Igen ez az a kep ami Mr. nagyokos Kovari nagymester turofej szerint egy F-14 (bombcat) altal oldott lezeres bombatalalatot kapott BTR lathato a balkanon...(..es ez igy benne volt abban a bizonyos "szaklapban"!)

Mármint a francia Mirage gépek... pardon.

A francia gépek az 1960-as években fékszárnyakon/ívelõlapokon és a féklapokon, valamint az ATAR hajtómûvekben használtak tórium-ötvözõt, mivel ez növelte az ötvözet hõellenállását.

ui. es most mar tenyleg befejezem a temat:
(...de ha valakit NYAGON erdekel..ott a topic olvassa el...elvileg benne van..ugy ket evet kell visszalapoznia...)

Anno sem "eezel" volt a problema! Hanem azzal hogy pofatlanu hazudott, es olyanokat is allitott akar par honap tavlatabol ami nem igaz, nem hangzott el, es hulyenek nezett mindenkit aki nem szorol szora ugyanazt szajkozta mint o!
A realitasokat, es a kesz tenyeket is kepes volt elferditeni, hogy neki es a "barati korenek" legyen igaza, es kepes volt kitiltatni minket miutan tobbszorosen pofara ejtettuk. es bepolvastunk neki....
(Olyan indokkal, hogy "szemelyeskedunk"...mikozben neki es a talpnyaloinak nem volt olyan ket egymast koveto mondata amiben ne szemelyeskedett volna...vagy ne sertette volna meg a masik felet...)
(...es akkor mar arrol nem is beszel, hogy mekkora lorol beszelt...hozzank le "hulye kis pornep magyarokhoz akik voltunk olyan hulyek hogy mindenek ellenere itt maradtunk magyarorszagon"....)

Nah jo! Hagyjuk! Kerlek benneteket!