Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
CNII Morfizpribor korabeli gyártmánya volt az automatizáltabb
MGK-1000 Okean, ami a 705 Alfa -ra került.
Ю.А. Корякин, С.А. Смирнов, Г.В. Яковлев Корабельная гидроакустическая техника. Состояние и актуальные проблемы (2004)
Az első szovjet nukleáris tengeralattjáróra került modern szonár, a...
CNII Morfizpribor gyártmányaként az
MGK-300 Rubin
Nyeresége; ~1dB
671 Victor-I, és a 671RT Victor-II vadászokra került.
ű
Ezzel párhuzamosan a konkurens...
OKB-206 Vodtranspribor
MGK-100 Kerch (NATO: Blocks of Wood)
szonárját rendszeresítették a többi hajón.
667A Yankee-I, 667B Delta-I, 667BD Delta-II, 670 Charlie-I
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2018.01.01. 17:49:40
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.01.01. 17:50:48
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- forrás link
- forrás link
Utoljára szerkesztette: ximix, 2018.01.01. 13:38:24
A "Beast Mode" azért mókás, mert...
1.: Eddig 18 000 font ( ~8,1 tonna ) volt a max. teherbírás, most ez 22 000 fontra nőtt ( csaknem 10 tonna! )
2.: Viszont a hatósugárnál nincs említve semmi változás (BTW a hatósugár esetén ezt nem tudja hozni az F-35A).
3.: Mivel "csak" 4db A2A rakétát mutatnak a belső fegyvertér maximumánál, ezért ez biztosan nem a későbbi Block 4+ változatról van szó (ott lehetővé teszik, hogy 6db AMRAAM férjen el a belső fegyvertérbe)
4.: 14db AMRAAM + 2db Sidewinder. Senki sem tudja, hogy hozták ezt ki, 4db AMRAAM a belső fegyvertérben, de akkor 10db AMRAAM és 2db Sidewinder kéne a szárny alá, a hat függesztési pontra - vagyis mindegyik függesztési pontra kettő, vagy a belsőkre 4-4db, a többi négyre 1-1db...
A Lockheed marketing csapata megint kicsit túl tolta a meszkalint...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
- különbség egy ping parancs, és egy x megapixeles video stream titkosítása/tömörítése/továbbítása között.
- különbség a magyar hozzáférés - tenger alatti optikai kábelen át az USÁ-ba és Afghanisztán + UAV->GEO műhold-> komm. műhold->irányítóközpont és vissza között.
... részemről az OFF idén befejezve.
BUÉK
<#wave>#wave>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 23:16:29
Nézzük mit írtál:
"és mivel ez a hátrány a fizikából adódik, nincs mód ennek csökkentésére, amíg távirányítással repülnek."
Mivel fizikát írtál persze, hogy CSt számolok. Fizikailag (ha kavantum összefonodást nem nézzük) és mindenhol erősen felfele kerekítek akkor 0.6-0.9sec az odavissza.
ha pedig lag probléma tessék közelebb rakni az irányító konténert.
btw PSt tudok nézni gyakorlatban hasonló távokon. Prioritásom, dedikált vonalam... nincs így random US servereknél pingem 0.06-0.14sec.
Ez alapján mondjuk fura, hogy jön össze UAVra az a 3-4seces lag.
*Lásd - Haditechnika Összefoglaló - 498. oldal
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 22:47:35
- link
khm nem utánanézve csak videoból.
Meg persze nem FLIR torony. IR persze van. A linlekt polgári wescamon azonnal 6db szenzor van ebből nem tudom hány IR de tippre nem 1. Ha teljes látomező kell nagyfelbontással akkor meg olyat raknak.
Eközben a Broncon csücsülő átlát az aluminiumon és nem kell se ballra, se jobbra néznie. Előre lefele meg aztán főleg tökéletesen lát. 😄DD
Igen, a CAP idő az, ahol az UCAV mindent lever.
Azért még van pár írtam én is párat.
Miért? A Broncóéra nem...?
És meg is érkezünk lassan oda, hogy akkor minek bele pilóta?
Ez is faktor.
Elég komoly.
Az lag van néha 6-8 sec is tudtommal. Nem tudom miért, mi a műszaki ok, de ekkora.
Én 10+éves anyagban 3-4secet találtam. Ennél nagyobbat nem tudom mi indokolna. Amúgy ha lag probléma akkor ld lejjebb közelebb kell rakni konténert.
Ez ami nem igaz, csak nem veszed észre. Egy távoli szövegnél először nem látsz semmit, de némi zoom után méterekről is elolvasható egyes karakterméretű szöveg. Szóval az emberi szem igenis képes zoomolni.
zoom = fokusztávolság váltás Fizikálisan az emberi szem fixfokuszos. Nem mellesleg optikailag elképesztő mod el van cseszve. Az emberi agy ellenben egy elképesztő szerkezet ami a vakfoltot, össze vissza torzítást, széli életlenséget úgy javítja, hogy te abból semmit se veszel észre. Ettől még nem látsz középen és széleken gigantikus a homály. Ebből kiindulva lehet, hogy van "digitális zoomonk", de ha van akkor az minimális és közelében nincs annak amit akár csak egy sima polgári kamera tud.
https://www.youtube.com/watch?v=m7ucG5RXA74
WesCam MX-15 2017
HD Thermal Imager:
Fields-of-View: 35.5° to 1.2°
Color Low-Light Continuous Zoom:
Fields-of-View: 40.0° to 2.9°
Daylight Step-Zoom Spotter:
Fields-of-View: 1.07° to 0.43°
AN/AAS-52 Multi-Spectral Target Systems (MTS) 2005
MX-25 zoom képekben ahogy távolodik a céltól, 3km magasságból
szürkeárnyalatos
1. kép 5879 méterről 1875x zoom
2. kép 6001 méterről 50x zoom
színes
3. kép 6258 méterről 13x zoom
4. kép 6627 méterről 1900x zoom
Spoiler (katt a megjelenítéshez)
Az emberi szemnek nagyobb az átfogása az tény, de pl ilyen távolságból hiába látsz nagyobbat lent már minden bolha méretű
10.000ft
- videó
Utoljára szerkesztette: ximix, 2017.12.31. 21:53:34
Amit kiszámoltál az még a CS-nél sem lenne igaz, nem hogy a PS-nél ami a valóság.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 21:28:05
Amúgy ha lag probléma lenne akkor annyit csinálna USAF..., hogy nem USben van a Reaper konténere hanem egy UAE sött akár Afgán bázison. Nem mert polgáti lakosság hanem mert Reaperek CASt adnak.
BUÉK.
... és mivel ez a hátrány a fizikából adódik, nincs mód ennek csökkentésére, amíg távirányítással repülnek."
Már hogy adódna a fizikából. Föld sugara 6000km. leo 300km, navstar 20.000km.
Ha nem LEO 300kmjével hanem navstar 20.000kmjével számolok úgy, hogy US Afganisztánt veszem távnak kb 0.5sec a fizikából származó elméleti korlát. És akkor körpályán ment az adás és nem egyenes vonalban... (Nem mellesleg ez is gyakorlati korlát és nem elméleti mert kvantum összefonodással ugye "végtelen" sebességgel megy az információ.)
Amúgy ha lag valós probléma lenne akkor annyit csinálna USAF..., hogy nem USben van a Reaper konténere hanem egy UAE sött akár Afgán bázison.
(a hívekkel egyetemben)...
<#felkialtas>#felkialtas>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 20:26:01
... addigra ugyanis már meg is történt a hentelés.
<#levele>#levele>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Ha a lenti civilek nem számítanak, akkor a drónok lag-ja bőven elég. (legfeljebb Oszama helyett elcsapnak pár Afgán óvodát...)
<#levele>#levele>
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 18:34:03
Az lag van néha 6-8 sec is tudtommal. Nem tudom miért, mi a műszaki ok, de ekkora.
GEO pályán keringő műholdakkal kommunikálnak a drónok általában. A jel a dróntól meg a GEO pályán keringő műholdnak, és innen két opció van. Régebben az általános az volt, hogy földi átjászó állomás, majd innen szárazföldi / tengeri kábel az irányítóközpontba (adott esetbe a Föld túloldalára). Mindezt újabban igen erős titkosítás mellett, oda-vissza.
A "B" verzió, ami most kezd elterjedni, hogy műholdról műholdra játszák át a jelet, és így jut el egy olyan műholdra, amely rálát egy USA béli átjászó állomásra. A jövőben erre optikai adatkapcsolatot akarnak alkalmazni a műholdak között (nem kell aggódni az interferencia, no és kevésbé a lehallgatás miatt), most jelenleg még rádióhullám elv az elterjedt.
Na most a két opció közül bármelyiket is választod, ott bizony lesz lag. A 6-8 másodperc mondjuk nagyon extrém, de előfordulhat szélsőséges esetben, azért én úgy tudom, reálisan inkább a 3-4 másodperc az átlagos. Az se kevés, de adott esetben még belefér. A GEO műholdakkal megvalósított internet-elérésnél 500-800ms ping szokott a földi átjátszó állomáshoz közeli szerveren megvalósulni, de ha mondjuk amerikából ausztráliába akarsz pingelni, simán megvan az 1500-2000ms... Ez pedig egy sima ping, egy sima internetszolgáltatásnál...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ahova ez nem elég, ott már aligha COIN szinten megy a játszma.
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ha lett volna Tet offenziva, akkor jönnek a BUFF-ok és üvegheggyé bombázzák őket. De nins Tet, de van CNN, meg csillagos sávos koporsó.
(Ha Irakban vagy Afganisztánban lett volna Tet offenzíva szerűség, akkor a drónok kapactiása röhejesne kevés lett volna szerintem.)
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
Dron mögött ott a 2-3terminál. Azonnal 2-3 szempár lát. Váltással, kávézva.
A drón-on levő FLIR torony látószöge széleslátüszögű módban néhány fok. Mi a frászt akarsz te azon terminálozni...? Zommonva tized fokok. Nem az a baj, hogy nincs elég erőforrás a FLIR képenek elemzésére. Az, hogy a FLIR toronnyal te csak azt tudod nyomonkövetni, amit már mássál megtaláltám. Mondom, olyan mintha egy szívószálon keresztül néznéd a világot, kb. akkora szögtartományt fed le egy pozícióban. Az ember szem maximális felbontása ehhez képest 0, de a rugalmassága forgathatóság és adott zoomig röhögve leveri a FLIR tornyot.
Egy UAVok fent van célterület felett akár 15-30-40ht. Bronco 3at. Akkor 5-13* több Bronco kell ugyanoda. Meg sokkal több pilóta is. Az képzéssel már szép summa. Hja operator képzés pilota képzéshez képest fillérres dolog.
Igen, a CAP idő az, ahol az UCAV mindent lever.
UAVra nem kell két fő számára hely, nem kell oxigén, nem kell szék....
UAV által generált adatok mögé bedobható nagyon durva számítási kapacitás. Nem biztos az 2-3 operator kiszurja amit kell a töménytelen adatból. Szuperszámítógépet te nem raksz broncora.
Miért? A Broncóéra nem...? <#fejvakaras>#fejvakaras>
Broncot? -2 ember. Ha piloták túlélik még lehet rosszabb is mert ketrecbe rakják őket, majd alájuk gyújtanak. Aztán felrakják sikoltozásukat liveleakra.
Ez is faktor.
UAVoknak imo jelenleg két hátránya van. Van egy ~3-4seces "lag" az UAV->műhold->műhold->irányítóközpont és vissza kapcsolatban. Ahol ez hátrány oda "még" nem jók.
Az lag van néha 6-8 sec is tudtommal. Nem tudom miért, mi a műszaki ok, de ekkora.
Emberi szem amúgy az EM spektrum egy nagyon szűk részét látja, és hát zoomolni se tud.
Ez ami nem igaz, csak nem veszed észre. Egy távoli szövegnél először nem látsz semmit, de némi zoom után méterekről is elolvasható egyes karakterméretű szöveg. Szóval az emberi szem igenis képes zoomolni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
COIN környezetben a kézi (légvédelmi)fegyvereket hordozó civilekkel szemben jelentős hátrány...
Önvédelem szempontjából jelenthet hátrányt, de e téren MAWS / DIRCM / ECM / csaliszóró a lényegi tényező, és ezek dettó automatizált rendszerek.
Elbírja a Rotax? Mert eddig még nem láttam példát rá.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 14:59:18
Célpont felderítés terén nem hinném, hogy hátrányt jelent.
Célpont leküzdés terén szintén nem jelent rendkívüli hátrányt - kijelölt célpont követésére jó ideje van automatizált megoldás, és a lézer vagy GNSS irányítású eszközök terén szintén nem tényező.
Önvédelem szempontjából jelenthet hátrányt, de e téren MAWS / DIRCM / ECM / csaliszóró a lényegi tényező, és ezek dettó automatizált rendszerek.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
@Cifu: Köszi!
Utoljára szerkesztette: JanáJ, 2017.12.31. 14:52:34
Van egy ~3-4seces "lag" az UAV->műhold->műhold->irányítóközpont és vissza kapcsolatban. Ahol ez hátrány oda "még" nem jók.
... és mivel ez a hátrány a fizikából adódik, nincs mód ennek csökkentésére, amíg távirányítással repülnek.
Ráadásul a valóságban messze nem csak 3~4s -ről beszélünk, hanem sajnos annak többszöröséről.
Utoljára szerkesztette: Hpasp, 2017.12.31. 14:26:08
Fele/harmad annyi a képzési idő. Nincs 3 lépcsős gyakorlati képzés. Fél év elmélet, fél év szimulátor után azonnal "éles" gépet kap. Szimulátor annyira uaz, hogy nagyon nem is érzik a különbséget szimuláció és valóság közt. (Izgi téma más szempontból ez.)
legyen most plnek MQ-1 Predator, ne reaper. Fent van 15h+t. Megfigyel, követ, felderít, csapatoknak segít, ha kell ledob pár prec fegyert. 15h+ alatt elfogyaszt 400kg (0.4tonna) üzemanyagot. Leggyakrabban szervízelt része a rotax 914 aminek annyi kell, hogy 50hként cserélj rajta olajat, olajszürőt, légszűrőt. 30perc alatt kényelmesen elvégezhető, én megcsinálom elsőre youtube video alapján. 😊 pl Ilyesmik miatt sokkal jobb egy drón mint egy Bronco.
Egy dron földi kiszolgáló személyzete és logisztikai lábnyoma kb 170 ember.
Egy ~8 gépes (valahol 6, valahol 10 gépet írnak) drón Squadron létszáma sincs ennyi ( A 17th Attack Squadron teljes létszámban... ) ...
És még mindig ott vagyunk, hogy egy Reaper drón 8-10 órát tud a célterület felett körözni, amit egy ember vezette COIN gép se fog hozni. Ha ugyanezt a feladatot COIN gépekkel akarod megoldani, akkor alsó hangon is 2-3 géppel tudod csak megtenni, tehát drágább és bonyolultabb lesz az eljárás.
amit azert egy közepes fejlett állam bármikor lepattanthat az égből.
GEO pályán keringő kommunikációs műholdat? Arra especiel per pillanat dedikáltan senki sem képes. Az ASAT fegyverek többsége LEO pályán keringő műholdak ellen lett kifejlesztve, az eddigi csúcs a Kínai DS-3 teszt volt, amely ~29 000 km-es pályacsúcsot ért el, ez a GEO műholdakat nem, de a Navstar-GPS műholdakat (amelyek pályamagassága 20 000km körüli) már elérheti.
Tehát per pillanat csak a legfejlettebb országok esetében is csak elvi szinten lehetséges a műholdak megsemmisítése. A témához hozzátartozik, hogy adott esetben az USAF igénybe vehet civil kommunikációs műholdakat is, erre már teszteket hajtottak végre, tehát adott esetben nem csak (többek között) a WGS műholdakat kell(ene) működésképtelenné tenni, de potenciális a civil távközlési műholdakat is ki kellene iktatni.
BTW jelenleg az amerikai doktrína az, hogy aki megtámadja az amerikai űr-infrastruktúrát, az deklaráltan háborús cselekményt követ el az USA ellen. Aligha hiszem, hogy van közepesen fejlett ország, aki ilyesmit forgatna tehát a fejében...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
rre megkapta a szakirodalomban is fellelhető válaszokat (drón esetén igen csekély hasznos teher, fegyverzet, lényegében majdnem vakon/csőlátással repül, ki van szolgáltatva a szatelit kapcsolatnak ami időnket megszakadhat, stb, önvédelemre gyakorlatilag képtelen részben a vaksága/lassúsága, valami tnagyon magas az irányító és a drón közötti latency miatt - kb 1,5 másodperc mire végrehajtja a parancsot).
A teherbírás azért mókás kérdéskör, mert a Bronco az említett SOCOM tesztnél 2db 7 rakétát befogadó LAU-68 csőkötegekkel repült, ez bőven a Reaper teherbírásán belül van (de 4db LAU-68 vagy akár 4db 19 rakétát befogadó LAU-69 is kényelmesen belefér az 1400kg-os hasznos terhelésébe - a 19db APKWS II-vel töltött LAU-69 tömege ~320kg). A csőlátás kérdéskörét már átrágtuk, az önvédelmi képesség az, amit talán sose fogok megérteni. A mai napig nincs se DIRCM, se csaliszóró, se ECM, se más eszköz a Reaper szintű drónokon.
Az adatkapcsolat lagja nem tudom hol okozhat problémát, a lézeres célzórendszerek hosszú idő óta automatikus célkövetésre képesek, tehát ha egyszer "rábökött" a pilóta a célra, onnantól a számítógép felügyeli a dolgot, az OV-10G+ esetében is.
A válasz persze leginkább az amerikai emberaldozat népszerűtlensége/csökkentése (szerintem meglehetősen blőd és kontraproduktív megközelítés egy háborúban), ezért a Tucanokat szépen lepasszolták az afgánoknak, elvégre ha afgán pilóta veszik oda, az nem kerül bele a hírekbe (Egyebkent hasonlóan nagyon szépen kiszervezék, legalábbis papíron a rázós feladatokat különféle PMC-nek, akik persze sokszor csak leszerelt/átigazolt volt USMC stb katonák, de így papíron legalábbis nincs csillagos sávos koporsó a hírekben).
Én inkább fognám arra, hogy az USAF valamiért nem rajong a szubszonikus gépekért. Az A-10A-nak is meg kellett harcolnia a megmaradásért, az USAF már az 1990-es években ki szerette volna vonni, az A-10C fejlesztési csomagot majdnem egy évtizedig húzták, az A-7 a jó képességei ellenére is ki lett vonva, és így tovább.
Az OA-X program is olyan, hogy a sok felhang miatt elindították, de még a programban részt vevők sem kapnak visszajelzést arról, hogy szerepeltek a gépeik az USAF tesztjein.
Eközben az F-35A programba ömlik a pénz, és nagyon nyiltan nyilatkoznak arról, hogy milyen jól is halad a program...
Szóval én élek a gyanúval, hogy az USAF nem akarja az OA-X-et, és a Reaper-ek sem annyira prioritások - például az USAF 2016-ban 370 millió dollárért rendelt 30db MQ-9 Reapert, 2019-re szállítják le ezt a 30db-ot. Ez idő alatt több, mint 100db F-35A leszállítása várható...
Utoljára szerkesztette:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
SPEAR 3 fantáziarajz
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
Ha az A-10-ről is F-35re akarják átteni a pilótákat, akkor honnan lenne a Broncokra? Azt se felejtsük el, hogy drón pilóta kb bárki lehet. Ha lejár az ő műszaka, akkor haza megy a gyerekhez, nem órákat repül vissza még a bázisra, majd alszik a világvégi bázison ahova minden vackot kell még szállítani. A jövő szerintem az SF és a drónok COIN környezetbe. A SF minimális logisztikai igények mellett kiképzi a helyi jónak minősített frakciót, a drón meg dobálja az LGB-t bármelyik unszimpatikus fűcsomóra. Azt meg pont lehet egy drónról. Ha lenne igény nagyobb teherbírásúra, akkor már csináltak volna. Szerintem.
Egyebekben viszont itt sincs ingyen ebéd, eleve 2 ember kell egy drónra (egy “repüli”, egy a szenzorokat, fegyverek (táv)irányítja), a 15-30 órás bevétesi profilt viszont ők sem bírják, így 7-7 (pilóta/fegyverkezelő) páros váltja egymást per drón. Egy dron földi kiszolgáló személyzete és logisztikai lábnyoma kb 170 ember. Mellesleg nem árt ha előtte volt egy űrprogramod és nehány tízmilliárd dollárért telepakoltad az eget műholdakkal, amit azert egy közepes fejlett állam bármikor lepattanthat az égből. Utána a drónflottádnak lőttek.
A megapixel/felbontás témánál ott a pont! Hiába rakod bele az 50 megapixeles szenzort is, normalis (értsd : nagy és nehéz) objektív nélkül az pont annyit ér, mint a telefonos sokmegapixles kamarák - jól hangzik de rohadtul nem tudja a névleges teljesítményét. IR/thermo tartományhoz persze nem létszükséglet, sőt.
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB
Ez a "pilota szeme" (eredetiben: "Ezen felül a drónon nincs több szempár."😉 szokásos molni féle nem látja nem a holnapot de a tegnapelöttet sem. Vietnami éra elmúlt . Ébresztő.
Dron mögött ott a 2-3terminál. Azonnal 2-3 szempár lát. Váltással, kávézva.
Egy UAVok fent van célterület felett akár 15-30-40ht. Bronco 3at. Akkor 5-13* több Bronco kell ugyanoda. Meg sokkal több pilóta is. Az képzéssel már szép summa. Hja operator képzés pilota képzéshez képest fillérres dolog.
UAVra nem kell két fő számára hely, nem kell oxigén, nem kell szék....
UAV által generált adatok mögé bedobható nagyon durva számítási kapacitás. Nem biztos az 2-3 operator kiszurja amit kell a töménytelen adatból. Szuperszámítógépet te nem raksz broncora.
és akkor ott a politikai kockázat is. UAVot lelőnek? Na bumm. Broncot? -2 ember. Ha piloták túlélik még lehet rosszabb is mert ketrecbe rakják őket, majd alájuk gyújtanak. Aztán felrakják sikoltozásukat liveleakra.
UAVoknak imo jelenleg két hátránya van. Van egy ~3-4seces "lag" az UAV->műhold->műhold->irányítóközpont és vissza kapcsolatban. Ahol ez hátrány oda "még" nem jók.
A fenti kapcsolat sérülékeny. Ha az ellenfél technikailag annyira fejlett, hogy képes kilőni akkor semmit se érnek. Kérdés, hogy ha az ellenfél ennyire fejlett akkor a Bronco meddig marad az égen.
(és kérdés, hogy a fenti kettő meddig hátrány.)
Emberi szem amúgy az EM spektrum egy nagyon szűk részét látja, és hát zoomolni se tud.
megapixel: Tippre 2-3 EM spektrumra belött érzékelő dolgozik. Egyik IR másik ~látható... Tudtommal IRnél pl előnyösesbb tud lenni a nagyobb elemi pixelméret, mint a sok kicsi és a "pixel binding". Gondolom ezért van IRben alacsonyabb pixelszám. Egy másik dolog ami magas pixelszám ellen dolgozhat minden EM spektrumban az az, hogy nagyon széles fokusz tartományt kell lefedni és egyszerre akár többet is. Nem lehet több 10-30kgs optikát berakni egy UAVba mert nehéz. Mondjuk csak a pilota+létfentartás súlyából bőven kijön szóval mégis.
más:
F-35 video
Kis kézbentartós, polgári superzoom mit tud?
Ez persze akkor igaz, ha magad is a gépben ülsz, távirányítással azert eleg más a felállás, hiszen nincs térlátás, légtér/földi cél keresési szemrutin, éppenséggel körülötted cikázó Szuhojok sem amire ez a rendszer kifejezetten jó lehet.
Ha durva felbontással csinálják meg a rendszert, az sem egyszerű, brutális adat kapcsolat és számítási kapacitás is kell több terrabytenyi adat átviteléhez, ami vagy van, vagy nincs (tudtommal jópár Reaper egyszeruen azert veszett el, mert elvesztette a műhold kapcsolatot pl) de mindenképpen biztosítani kell. Gondolom nem véletlen, hogy a Rudi által mutatott izraeli megfigyelő rendszer is nagy felbontással és látószöggel, de alacsony mintavételezéssel működik, ugy viszont elég nehéz repülni, ha erre akarnál esetleg támaszkodni. Meg egyébként minek az egeszet a végtelenségig bonyolítani és logisztikailag megterhelni? Ha MANPAD veszély van, egyszeruen nem mész le 4-5000 méter alá, ezt ember vezette gép ugyanúgy megcsinálja, mint a drón.
Ennél azert sokkal egyszerűbb egy jó öreg Mark I Eyeball egy bevált FLIR rendszerrel megtámogatva, vagy remekül lehetne pl kombinálni egy folyamatosan cirkáló és felderítő drónnal, aminek a kezelői megjelölik neked a célt...
http://www.kurfurst.org - Kurfürst - The Messerschmitt Bf 109 performance resource site MA970-UD3, AMD FX-8350, 16 GB DDR3, GB nvidia 960 4 GB