Haditechnikai Topic

Az egyezményeket tényleg elkevertem. Viszont a Hágai Egyezmény csak a reguláris erõkre vonatkozik, emiatt nem lehet belekötni a spec alakulatok eljárásaiba/eszközeibe.

stewee: Ki lehet vinni fegyvert, ehhez kell a magyar hatóságoktól kiviteli, a vendéglátó országtól beviteli engedély. Gázriasztó esetén semmi sem kell, ha olyan országba viszed, ahol nem engedélyköteles.
A hátrány nem a legjobb kifejezés, mivel a törvények értelmében köteles vagy meggyõzõdni fegyverhasználat elõtt, hogy nem okozol sérülést vétlen személynek! Ez a legfõbb oka amiért a JHP a legjobb önvédelmi lövedék: nagy valószínûséggel nem hagyja el a testet. Szintén kitûnõ erre a célra a CIPP és CEPP lövedék, ami a legtöbb országban szabadon tartható/alkalmazható, több rendõri szervezet rendszeresítette! A Parabellum jó pár éve csak szolgálati lõszer esetén alkalmazandó, polgári alkalmazásban Luger-nek kell nevezni. (C.I.P. és SAAMI egyetértésben hozta ezt a határozatot, ami azért ritkaság. Éppen ezért illene tiszteletben tartani!) Igazad van: hadilõszernek született. Éppen ezért elsõdleges szempont volt a minél nagyobb átütés. Ez viszont ellent mond a stophatásnak. A Luger csak FP, vagy expanzív lövedék esetén ad kellõ stophatást. Ezért terjed elképesztõ sebességgel a .40 S&W: alig nagyobb hátrarúgás, jelentõsen nagyobb felület ebbõl következõen sokkal nagyobb stophatás. És ezért szeretik az amerikaiak a .45ACP-t. Ott mindez fokozottan igaz. Ráadásul mivel (jóval) kisebb a gáznyomása nem igényel lényegesen nagyobb fegyvertömeget.
Az expanzív lövedék okozta hatás nem jelenti a célszemély halálát. A különbség az expanzív és nemexpanzív lövedék hatása közt kb olyan mintha valakit szeneslapáttal, vagy szívlapáttal vágnál hátba.
Mellesleg a te hozzászólásaid szintén lazán besorolhatók a "csakazértis" kategóriába.

Ez engem is érdekelne...

jajj, most látom hogy csak gázriasztót kérdeztél, azt nem tudom mi rá a szabályozás, de ha felhívod a határõrséget ott biztosan megmondják

nem vihetsz ki fegyvert, az engedély csak adott országra szól, illetve speciális tevékenységû emberek, nemzetbiztonsági hivatal emberei, diplomata útlevelesek, politikusok testõrgárdái léphetik át a határt fegyverrel.

dara:
egy nagy kuszaság amit írtál, amolyan csak azért is hozzászólás de cifu válaszolt helyettem is. röviden,a tompa lõszer minden esetben nagyobban roncsol mint a teljes köpenyes kúp vagy félgömb alakú. az hogy átmegy a testen az ilyen normál lõszer az egy dolog, tényleg hátrány lehet ha mögötte vétlen személy van.az usa-ban engedélyezett rendõri szerveknek a hollow point lõszerek olyan típusa, amely alaktartó ,vagyis nem megy át a testen hanem a becsapódás után szinte azonnal leadja a mozgási energiáját és nem szakad szét a lövedék.

a speciális egységekre nem vonatkozik semmiféle megkötés, és egyébként is nagyívben leszarják hogy ki mit mond, se rendõri de fõleg a katonai alakulatokra igaz ez.

egy szóval sem mondtam hogy meg kell ölni a támadót, ha figyelmesen elolvastad volna amit írtam, akkor látnád hogy pont az ellenkezõjét hangsúlyozom.csak a lehetõségét írtam le hogy a 9mm para(ami egyébként katonai lõszernek indult)és társai pl 9mm makarov bõvel elég kell legyen önvédelmi célra, jó a stophatása is, de kisebb eséllyel okoz halálos vagy nyomorékká tevõ sebet mint a nagyobb lõszertársai, ha a gyilkolás a cél vele, akkor több lövés vagy az über headshot úgyis végzetes.

Elméleti kérdés: ha van egy nálunk legálisan tartott gázriasztó fegyvere, mondjuk viselési engedéllyel együtt, akkor azt milyen módon ill. egyátalán ki lehet-e vinni az országból? (Elsõ menetben EU-n belülre) Mondjuk ahol engedélyköteles ott gondolom nem lehet helyi engedély hiányába, de oda ahol szintén nem kell engedély a tartásához, ott mi helyzet? (Van ilyen hely még rajtunk kivült, btw?)

Annyi kiegészítés, hogy a kézifegyverek lövedékeit érintõ korlátozás korábban, még 1899-ben lett aláírva, ez a Hágai egyezmény, és az 1800-as évek végén történt háborúk tapasztalatai alapján hozták tetõ alá.
A Genfi egyezmény valóban az elsõ világháború után lett aláírva, de a mérges gázok katonai célú alkalmazását tiltja.

Mondjuk a Hágai egyezményhez annyit, hogy a speciális erõk által használt pisztolyokba, géppisztolyokba több országban is gombásodó lövedékeket (JHP és társa) használnak, hiszen sokkal nagyobb és komolyabb sebet ejtenek, ami például egy hangtompítós pisztolynál nem hátrány...
Ha esetleg emiatt valaki felemelné a hangját, akkor még mindig lehet arra hivatkozni, egyfelõl a Hágai egyezmény (elvileg) csak akkor érvényes, ha a két szemben álló fél aláírta az egyezményt, illetve arra is lehet hivatkozni, hogy a különleges erõk nem konvencionális haderõk (hiszen épp ez a lényegük), tehát egész egyszerûen rájuk nem vonatkozik a passzus, és kész...

van alternatívája az éles fegyvereknek, a keserû magyar cég 10mm-es nagy zúzó és megállítóerejû fegyvercsaládja, ami pontosan a hiányos magyar jogi szabályozás miatt nem került sorozatgyártásra és forgalomba.ha nem is öl a test legtöbb helyén találva(szem, torok, lágyék találatok okozhatnak nagyon súlyos vagy halálos sebet, de a találatok döntõ többsége mellkas vagy has vagy hát illetve végtagok)de még egy hozzám hasonló fizikumú embert is harcképtelenné tesz egy-két lövés, úgyhogy a hatásosságához nem férhet kétség.

Ezzel kapcsolatban én ott látom a problémát, hogy kegyetlenül nagy a polgári érzékenység. Ha nem FMJ lövedékkel lövnek meg az illetõt, hanem gumilövedékkel, akkor annyi lesz a különbség, hogy az esti hiradóban és a másnapi blikkben nem egy kórházi ágyon fekvõ embert fognak mutogatni, hanem egy kétlábon járót, akinek a testén csúnya duzzanatok lesznek.
Amerikában is ez a nagy probléma, anno azt hitték, hogy a Teaser és társai meg fogják reformálni a rendõri munkát, és el fogják halgattatni a rendõri túlkapásokon felháborodott civil szervezeteket. Csak ott a bökkenõ, hogy a rendõrnek mérlegelnie kell, mit mikor és miért használ. Ha a gyanusítottnál egy fegyvernek látszó tárgy van, akkor mihez nyúljon? A Teaser-hez? De mi van, ha elvéti a lövést?
További probléma, hogy a rendõr is bátrabban nyúl ezekhez a nem halálos eszközökhöz, hiszen tudja, nem okoz maradandó károsodást. Viszont ha az áldozat úgy érzi, hogy ez neki túl nagy fájdalmat okozott, akkor még mindig beperelheti a rendõrséget, és fájdalomdíjat kérhet (nem vicc! külön egyesületei vannak a nem-halálos fegyverek által megsebesített áldozatoknak!)

Ezeknek a nem halálos eszközöknek én személy szerint rendzavarások esetén, tömegoszlatásokon stb. helyzetekben van értelme. Ha a gyanusítottnak fegyvere van (még ha egy fegyvernek látszó tárgy is az), akkor már teljesen más kategória alá esik.

A JHP és egyéb expanzív lövedékek azért a legalkalmasabbak önvédelemre, mert megnövekszik a keresztmetszetük, ezáltal kisebb eséllyel hagyják el az emberi testet, mivel jóval több energiát adnak le mint egy nem expanzív lövedék. Emiatt sokkal nagyobb az esélye, hogy megállítják a támadót anélkül, hogy az életét kioltanák. Ezt nevezik stophatásnak. Ez az oka annak, hogy a tengerentúlon a nagyobb ûrméreteket preferálják: sokkal hatékonyabban adják le az energiát! Érdekes, hogy azt írod:
"a hollow point pont a túlzott rombolóhatása miatt nem lehet önvédelmi lõszer.rendõri vagy katonai szervek használhatják, hiszen az õ feladatuk a fegyverek bûnözõkkel vívott harc, de az általános önvédelmi szituációkban nem elvárás az emberélet kioltása, de ha mindenképp célod a támadód megsemmisitése ha olyan helyzetbe kerülsz, akkor 9es parából belevász gyorsan hármat, az lesokkolja a szivet és tuti meghal bármekkora erõs barom az illetõ."
Én egy szóval se mondtam, hogy meg kell ölni a támadót, ellenben veled!
Az a megállapításod pedig:
"katonai szervek használhatják"
egyenesen a Genfi Konvencióba ütközik, ami kimondja, hogy katonai szervezetek nem alkalmazhatnak expanzív illetve robbanó lövedékeket egyéni, raj és szakasz lõfegyverekben!!! (Ez a dumdumi incidens következménye. Az elsõ világháborúban mindezzel nem foglalkozott egyetlen hadviselõ fél sem, utána azért alapvetõen betartották.)

ha vki választhatna mibõl kapna inkább lövést, egy gumilövedékbõl(ráadásul az puskalõszerres) ami okoz ilyen plecsnit vagy egy éles lõszerbõl ami átszakítva, törve a csontot, ízületek és ereket szakítva át? ( a lányt arclövés kapta és pár hónap alatt annak a csúnya duzzanatnak nyoma sem marad, de ha éles találja el...nézzétek az ogrish.com-ot)

van alternatívája az éles fegyvereknek, a keserû magyar cég 10mm-es nagy zúzó és megállítóerejû fegyvercsaládja, ami pontosan a hiányos magyar jogi szabályozás miatt nem került sorozatgyártásra és forgalomba.ha nem is öl a test legtöbb helyén találva(szem, torok, lágyék találatok okozhatnak nagyon súlyos vagy halálos sebet, de a találatok döntõ többsége mellkas vagy has vagy hát illetve végtagok)de még egy hozzám hasonló fizikumú embert is harcképtelenné tesz egy-két lövés, úgyhogy a hatásosságához nem férhet kétség.

dara: a hollow point pont a túlzott rombolóhatása miatt nem lehet önvédelmi lõszer.rendõri vagy katonai szervek használhatják, hiszen az õ feladatuk a fegyverek bûnözõkkel vívott harc, de az általános önvédelmi szituációkban nem elvárás az emberélet kioltása, de ha mindenképp célod a támadód megsemmisitése ha olyan helyzetbe kerülsz, akkor 9es parából belevász gyorsan hármat, az lesokkolja a szivet és tuti meghal bármekkora erõs barom az illetõ. de sztem az emberélet elvétele nem kifejezetten a civil állampolgárok feladata, illetve még egy életveszélyes támadás is a legtöbb esetben megállítható egy sebesülést okozó lövéssel.

a .357-es magnum igenis overkill,mert akkorát szakít hogy végtagtalálatnál szinte biztos hogy vmelyik fõ eret elnyírja és elvérzik az illetõ míg segítséget kap, gyomorlövésnél szétvágja a belsõ szerveket, tuti totál nyomorék lesz akit keresztüllõnek vele, ha nem is hal meg, a mellkaslövésnél meg ugye ott a szív, vagy kap egy légmell/vérmellet az illetõ, és a magyar mentõk kiérését figyelembe véve szintén meghal addigra.nekem az a véleményem hogy az ÖNVÉDELMI fegyvereknél a 9-es para elég KELL hogy legyen és közel nem annyira halálos és ha mégsincs elég megállító hatása akkor elég nagy a tár hogy kezeld az illetõt tovább.nyilván ez olyan esetekre igaz ahol mondjuk egy rád dühös emberke megpróbál vasrúddal elintézni, te nyilván ezt nem akarod és nem is hagyon, és lábonlövöd vagy mellbe.a hatásokat az elõbb vázoltam

Ebben igazad van, viszont akár éles lõfegyver akár nem, a bíróságon ezt fegyveres bûnelkövetésnek fogják minõsíteni (szerintem nagyon helyes gyakorlat ez). Onnantól kezdve, hogy lövés dördült viszont lehet locsolni.

én ezért kaptam büntetõpontot...

Nagyon szép és jó, de egy icuri picurit nem lehetne tagoltabban? Az embernek kifolyik a szeme a hozzászólásaid olvasásától.

tévedsz, az éles fegyverhasználatnál a törvény kimondja(nem tudok róla hogy változott volna ahhoz képest mint mikor tanultam), hogy meg kell gyõzõdni a fegyver valódiságáról amennyiben erre adódik lehetõség vagy a fennálló körülmények olyanok, hogy feltételezhetõ hogy nem éles fegyverrel rendelkezik a támadó. pl:bankrablásos példa, ha sima kézifegyverrel jön be a rabló és a pénzt követeli, de nem süti el a fegyverét vagy közvetlenül nem fenyeget emberéletet, nem húz magához túszt, nem fogja a pénztároskisasszony fejéhez a fegyver vagy nem céloz úgy rá vkire hogy azt a látszatot keltse hogy a következõ pillanatban mindjárt lelövi,akkor nem lehtséges a fegyverhasználat ellene, ha a biztonsági õr olyan pozicióban van hogy nem õt fenyegeti a rámeredõ fegyver illetve a támadó látószögén kívül vagy takarásban van.ilyenkor rá lehet fogni a fegyert vagy riasztólövést lehet leadni, esetleg lábonlõni, de semmiképpen sem kitárazni belé.vagy: két gyerek tör be vhohá(pl pénzintézet) nem lehetséges az azonnali fegyverhasználat, mert feltételezni kell hogy esetleg gyerekcsínyrõl van szó játékfegyverekkel.ezért még az usa-ban is életfogytot kapott egy rendõr évekkel ezelõtt mert kitárazott két kisgyerekbe akik bár megszólalási eredetinek tûnõ, de mûanyagpisztolyokkal akartak ráijeszteni az emberekre, pedig az az usa.második lépcsõ az hogy vétlen emberek testi épségét nem veszélyeztetheted a lõfegyverhasználattal, kivétel ha minden más eset elkerülhetetlen az emberélet megóvására, vagyis a rabló az õrre tüzet nyit, illetve elkezdi kivégezni a helységben tartózkodókat, ilyen esetben semmi akadálya az élet kioltásának és a rabló szitává lövésének még akkor sem ha közben vétlenek is megsérülhetnek, hiszen az olyan jellegû támadás ami az emberéletet semmibe vészi, bármilyen eszközzel megakadályozható,megakadályozandó, feltételezve hogy még több áldozatra lehet számítani ennek hiányában.újabb variáció ha több támadó van, de itt sem mindegy hogy mivel vannak felszerelve. ha mindegyiknél lõfegyver vagy annak látszó tárgy van, akkor lehet szó nélkül tüzelni, hiszen 1 db biztosnági õrtõl nem várható el hogy westernfilmbe illõ módon félelemérzet nélkül vívjon tûzpárbajt több fegyveres támadóval, a meglepetés erejével csökkentheti a számukat. más a helyzet ha nincs vagy csak egyiküknél van lõfegyver, ilyenkor csak a lõfegyverrel rendelkezõre nyithat tüzet, de mérlegelnie kell a fentebb leírtakat.ha automata vagy katonai fegyverekkel történik a támadás, még ha nem is a rablók nyitnak tüzet, akkor azonnal és akármiylen eszközzel megengedett a védekezés, hiszen leginkább csak a játék/riasztó/flóberpisztolyokból vannak éles lõfegyver utánzatok, bár tegyük hozzá hogy ez inkább csak elméleti dolog, mert ilyen fegyverekkel támadó támadók nem amatõrök, és a védekezés ellenük inkább csak elméleti,az ilyen erõfölényben lévõ támadókkal szemben a megadás és az együttmûködés lehet a medolgás amennyiben feltételezhetõ hogy anyagi haszonszerzés a céljuk és nem a helyszínen lévõ emberek legyilkolása.ha menekülésre fogja az akár lõfegyveres, akár anélküli rabló a dolgot a rálövés szintén nem lehetséges, hiszen már nem fenyeget emberéletet a cselekmény, a többi a rendõrség dolga.abban a bankrablási kísérletben ahol az ózdi srácot szétlõtték a biztonsági õr a szabályok szerint járt el, a bankrabló több hibát is elkövetett. elõször is rögtön belépés után a levegõbe lõtt, és a riasztólövedéknek pont olyan hangja van mint az élesnek,és bár ebbõl még ugyan nem állapítható meg hogy biztosan éles fegyverrõl van szó, de már feltételezhetõ, hiszen egy játék vagy flóbert fegyvernek sem ilyen erõs a hangja.a másikat ott, hogy miután kapott ha jól emléxem 2 lövést amitõl a földre került, még tovább küzdött hogy visszaszerezze az elejtett fegyverét, teljesen hiábavalóan, hiszen úgyis gáz/riasztópatronok voltak benne, meg azt hiszem hogy még célzottam lõtt is az idióta, de minek?ott kellett volna maradni a földön és akkor talán a mentõ megmenti.de lehet épp úgy ment be hogy vagy sül a dolog, vagy inkább meghal helyszínen mint a sitt

A legalsó kép a sorozatból tökre Battlefield1942/ Desert Combat mod Al Khajfi dock pályára hasonlít...lol

Én az emberi testben kifejtett hatás alapján mondtam a .357 Magnumot legfelsõ értelmes hatásúnak! Az erõbebbek szite deformáció és energialeadás nélkül hagyják el a testet. A 9x19 mint legelterjedtebb lõszer tényleg olcsóbb, viszont itt rövidített revolverlõszerrõl volt szó! Egyébként ezek a revolverek (.357 Magnum, .38 Special) kompatibilissé tehetõek Lugerrel: Full Moon Clip, és innentõl neked van igazad ár tekintetében. Persze ehhez az kell, hogy a dob és a tûzfal közt legyen elegendõ hely...

Felõlem ok, a képeket akartam a 10k-ra, csak már unatkoztam 😊

Akkor a téket szedjük ki és Adjuk át Cifunak, hogy a Jubileum alkalmábül valami szép cikkel örvendeztessen meg minket<#wow2><#worship><#taps>

Képek
(A képekre kattintva megjelenik nagyban)

No igen, a repülõ ütõszegrõl és a passzív ütõszegbiztosításról megfeledkeztem, mivel ma már nem terveznek valamirevaló fegyvert ezek nélkül!
Safe Action (mint Glock, Steyer M7/S7) illetve DAO fegyver esetén minden lövés ugyanolyan sütési erõt követel. Cifuval teljes egyetértésben a gyártók nem szoktak DAO fegyverre külsõ biztosítót tervezni. A DAO átalakítás közben a SIG-ekrõl eltávolítják még a fesztelenítõt is, mivel nincs rá szükség (minden lövés után fesztelenít).
Ha nemhalálos lövést akarsz leadni pisztolyból, akkor arra valószínûleg a sörétes lövedék lenne a legmegfelelõbb. Nálunk persze ez is tiltott,mint minden lövedék ami szétnyílik (pl JHP), vagy széthullik (pl sörétes).

Azok az agyament idióták sem olyan hülyék, hogy egy rendes rendfentartói gumilövedékkel lövöldözzék meg egymást. 😉

A zsákos kiszerelésrõl annyit tudok, hogy vannak, amelyeket valóban babszemekkel töltik meg, de vannak gumigolyócskás és egyébb töltelékû változatok is. A zsáknak egy kis "farka" van, amely stabilizátorként szolgál, hogy a zsák ne pörögjön-forogjon repülés közben.

Önvédelemre szvsz a legjobb egy 4"-os csövû forgópisztoly, az tény, hogy .357 Magnum lõszerrel durva hatást lehet elérni, de egyfelõl azért azt már meg is kell fogni, másfelõl a lövõ szemszögébõl is olyan, mintha vakuznának, és egy ilyen, akár csak tizedmásodperces elvakulás talán nem a legjobb egy támadás esetén. Ha viszont .38-as lõszerrel akarod használni, akkor meg akár használhatod 9x19mm-es is, kb. ugyanott van hatásban, de olcsóbb. 😊
Budafokon láttam ilyet, a lövedékeket egy mûanyag "virág" (asszociatív kifejezés, nem belekötni! 😊) fogja össze, és tartja a helyükön.

Azta, ezek a gumilövedékes sebek nagyon durvák 😮 Fõleg az elsõ. Nem tudom láttátok-e a Jackasst (<#idiota>), abban "csak" pár nap után volt egy bazinagy kék folt, de nem ilyen durva.

Sörétesben ugye még használnak "babzsákot" is, ami egy kis zacskó, valami töltõanyaggal? Abban mi van? Ugyanúgy ólom sörét, csak az a kis zsák nem engedi, hogy a testbe fúródjon?

hogy mivel egy félautomatánál elképzelhetetlen az ami a revolvernél hogy csõre tölt az elsütõbillentyû meghúzására, de azt már mi úgyis megtettük még a tokbatétel elõtt, hogy megolották e hogy az ütõszeg nincs felhúzott állapotban, tehát nem csaphat le a lõszerre,nincs is bebiztosítva viszont az elsütõbillentyû meghúzásával az ütõszeg felemelkedik majd lecsap.és az összes utána lévõ lövésnél már ugye csõre is tölt és fel is húzza az ütõszeget.mert így kiküszöbölhetõ lenne mindkét biztonsági óvintézkedés a véletlen elsülés ellen

Uhhh.... kicsit nehézkes a megfogalmazásod, de ha jól értelmezem, akkor itt félreértés van. Az ütõszeg nincs felhúzva a legtöbb félautomata fegyvernél (most hirtelen nem tudom, hogy létezik-e olyan félautomata pisztoly, amelynél maga az ütõszeg "fel van húzva"), csak a kakas, ami majd rácsap az ütõszegre.
Viszont.
Az ütõszeget a legtöbb esetben valami módon biztosítják a vétlen elsütés ellen, ez a biztosító szerkezetek feladata. Tehát például az ütõszeg csak akkor kerül az elsütéshez megfelelõ pozicióba, ha megszorítod az markolatbiztosítót. Ez tökéletes védelem az elsütés ellen, és eféleképpen mûködik a legtöbb biztosító szerkezet.

glock-nál jónak tûnik abban az esetben ha csak annyit kell tenni hogy az elsõ lövésnél kicsit erõsebben kell ráhúzni hogy oldja a biztosítószerkezetet, már ha tényleg így mûködik

Nem, a Glocknál úgy mûködik, hogy felhúzod/csõre töltöd a fegyvert, az ütõszeg félig van csak felhúzva, és amíg az elsütõbillentyûn lévõ biztosító pöcök nincs elhúzva (nincs az ujjad rajta az elsütõbillentyûn), addig nem lehet lövést kiváltani, mivel az elsütõbillentyû rögzitve van. Az elsûtõbillentyû elhúzásakor elõször az ütõszeg teljesen megfeszül, és csak utána old, és süti el a lõszert.

haálos sérülés okozása nélkül is harcképtelenné lehetett volna tenni.persze ez mindig helyzetfüggõ, de a kisebb súlyú bûnözõket(akikbõl azért a bûnözõk többsége felépül-szerencsére)egy erõs gumilövedékkel is megállítható, nem halálraszánt emberek ezek, illetve ha mégsem elég a dolog akkor lehet tovább húzogantni a ravaszt.

Ezzel az a baj, hogy ha viszont azonnal kellene akár az életet kioltó lövedék (mondjuk bankrablásnál komolyabb kézifegyverei vannak a támadóknak), akkor elõször meg kell "szabadulni" a gumilövedékektõl. Ilyen téren nem hiszen, hogy jó ötlet az általad felvetett megoldás.

A másik problémám ez a gumilövedék. Tudom, hogy pisztolyhoz is készülnek ilyesmik, de valószinüleg csökkentett lõportöltettel, a minél kisebb torkolati energiáért. Egy pisztoly csöve elég rövid, nem tudom, hogy mennyire tudja megvezetni a gumiburkolatú lövedéket (a gumilövedék legalábbis legtöbbször valójában egy nehéz fémmaggal rendelkezõ, gumiköppenyes lövedék). Nem tudom, mennyire van használatba önvédelmi/vagyonvédelmi célal ilyesmi, de legalábbis én nem tudok róla túl sokat. Zavargásokkor sörétespuskából kilõtt gumilövedékekrõl tudok, de azok ilyen és ehhez hasonló sebeket ejtenek, és nem szokásuk szétszakadni.

sztem nagyon nem büntethetnek meg senkit azért mert a -jelenleg- nem forgalmazott gumilövedéket használja az egyébként jogszerûen tartott fegyverébe, és ha a használat elkerülhetetlen volt(vagy legalábbis így látja a bíró, vannak pro és kontra esetek)akkor még éppen hogy az emberélet kímélése miatt éppen hogy jogszerûbb lenne a dolog

A magyar jogrendszerrel kapcsolatban sok furcsaságot láttam már, és úgy vélem hogy ilyesmire építeni nem érdemes, sõt inkább káros lehet, mert egy ellenõrzéskor megkérdezik, hogy mégis honnan van neked ilyen gumilõszered, akkor kínos helyzetbe kerülhetsz...

Az elsõ kérdésre válasz a Glock, Steyer M7/S7, illetve a DAO, ezeknél mindig visszatér fesztelenített helyzetbe az ütõszeg/kakas. A SIG-ek esetén nincs biztosító amit ki kellene oldani lövés elõtt, csak fesztelenítõ (kivétel a P226 X-5/X-6, de ezek SAO sportpisztolyok. Pont az általad leírt szituációra tekintettel tervezték így õket!

A bankrablásos példára: a fegyvernek látszó tárggyal elkövetett bûncselekmény jogi megítélését tekintve fegyveres bûncselekmény! Úgyhogy ha meghalt, meghalt. A védekezõ félnek nem kötelessége meggyõzõdni a támadó fegyverének éles mivoltáról! A Lugernek megvan az a hátránya (legalábbis FMJ esetén), hogy minimális a stophatása. Ezért lenne sokkal értelmesebb a JHP engedélyezése önvédelemre, mivel erre ez a legalkalmasabb lövedékkonstrukció. Ember ellen leghatásosabb, de nem overkill, a .357 Magnum. Egyébként az erre méretezett fgyverekbõl gond nélkül lõhetõ a nála rövidebb .38 Specisl.

köszönöm a válaszokat, de akkor pontosítok, mert a leírt dolgokkal én is tisztában vagyok. tehát a csõre töltött kibiztosított fegyvernél arra gondoltam, hogy mivel egy félautomatánál elképzelhetetlen az ami a revolvernél hogy csõre tölt az elsütõbillentyû meghúzására, de azt már mi úgyis megtettük még a tokbatétel elõtt, hogy megolották e hogy az ütõszeg nincs felhúzott állapotban, tehát nem csaphat le a lõszerre,nincs is bebiztosítva viszont az elsütõbillentyû meghúzásával az ütõszeg felemelkedik majd lecsap.és az összes utána lévõ lövésnél már ugye csõre is tölt és fel is húzza az ütõszeget.mert így kiküszöbölhetõ lenne mindkét biztonsági óvintézkedés a véletlen elsülés ellen(csõretöltés, bebiztosítás)és csökkentené a stresszhelyzetbõl adódó véletlen nem lövéseket és a lövés leadásáig szükséges idõt.ez úgyis csak (köz)önvédelmi szempontoknál érvényesül, mert aki támadólag lép fel fegyverrel, az úgyis elõször csõretölti és kibiztosítja.ez a biztosítási forma ami a képen van a glock-nál jónak tûnik abban az esetben ha csak annyit kell tenni hogy az elsõ lövésnél kicsit erõsebben kell ráhúzni hogy oldja a biztosítószerkezetet, már ha tényleg így mûködik.csak én ilyen modern fegyverrel még nem találkoztam

jogilag eléggé érdekes az, hogy a gumilövedéket nem sorolják be az övédelmi kategóriába. a tv. szerint az éles lõfegyver tartással rendelkezõk csak a fegyverboltokban vásárolható lõszereket tarthatják fegyverükhöz, ami valóban cask a normál teljes köpenyes lõszereket jelenti. itt érdekes megjegyezni hogy önvédelmi célra nem igazán vizsgálják a vásárolni kívánt fegyver típusát(nem lehet automata és nem szabad átalakítani sorozatlövésre alkalmassá), vagyis ha a tv. célja valóban az lenne, hogy a jogos önvédelmi helyzetekben ha a fegyverhasználat elkerülhetetlen és használni engedi a viselõjét, viszont a támadó életét is szeretné megóvni amennyiben ez lehetséges, akkor miért enged önvédelmi célra tartani .357-es magnum lõszert használó, vagy .45-ös lõszert használó fegyvereket.annak találatai szinte minden esetben halálosak.a fennt említett elv szerint magánszemély önvédelmi célra szerintem max. 9mm para lõszert használó fegyvert tarthatna, illetve revolver esetén egy rövidített, kevesebb lõporral rendelkezõ lõszert vásárolhatna fegyverébe, és szintén nem lehetne tompa vagy trapéz alakú a lõszer(mondjuk magnum lõszerek)és kötelezõen az elsõ lövedéknek gumiból kellene lenni. a biztosnági õröknél pedig a nagy tûzerejû gumilövedéket tartanám elfogadhatónak, legalábbis az elsõ egy két lövedék erejéig, hiszen az is harcképtelenné a támadót, ha mellény van rajta akkor ugyan kárt nem tesz benne, de ellöki, és tegyük hozzá hogy 3-4 lövedéket is rá lehet küldeni vkire egy másodperc alatt ha a helyzet úgy kivánja. tehát modnjuk mint a nemrégi ominózus bankrablási kísérletnél ahol gázpisztoly volt a támadónál, haálos sérülés okozása nélkül is harcképtelenné lehetett volna tenni.persze ez mindig helyzetfüggõ, de a kisebb súlyú bûnözõket(akikbõl azért a bûnözõk többsége felépül-szerencsére)egy erõs gumilövedékkel is megállítható, nem halálraszánt emberek ezek, illetve ha mégsem elég a dolog akkor lehet tovább húzogantni a ravaszt.

bár ebben nincs tapasztalatom, de sztem a gumilövedék(pisztolylõszer) a becsapódáskor szétrobban, pont azzal nem okozva bemeneti sebet, hogy gyengébb az anyaga mint az emberi szervezetnek, és a csontról lepattan illetve deformálódik, szétszakad mikor leadja a mozgási energiáját.nem biztos hogy megtalálják a cafatjait. a másik az hogy mondjuk egy tíz méterre lévõ késsel vagy egyéb eszközzel felfegyverkezett támató esegén ha az nekiront a lõfegyverrel rendelkezõnek(mondjuk szimplán õrült vagy azt gondolja csak gáz/riasztófegyver) akkor nem igazán van idõ még egy figyelmeztetõ lövést leadni a levegõbe és újra ráfogni a fegyvert célozva, inkább lõjünk el mellette és utána bele ha tovább közeledik.mivel a jogi hozzáállás mindig az hogy a lõfegyverrel rendelkezõ egyén gyanúsított ha sérülést okoz, az ügyészség vádat emel ellene, legfeljebb a bíróság a jogos és arányos önvédelem jogán felmentheti a vád alól, ezért az ember igyekszik a lehetõ legtöbbet megtenni hogy a legkevesebb dolog szóljon ellene. ilyen a figyelmeztetõ lövés is. sztem nagyon nem büntethetnek meg senkit azért mert a -jelenleg- nem forgalmazott gumilövedéket használja az egyébként jogszerûen tartott fegyverébe, és ha a használat elkerülhetetlen volt(vagy legalábbis így látja a bíró, vannak pro és kontra esetek)akkor még éppen hogy az emberélet kímélése miatt éppen hogy jogszerûbb lenne a dolog

Yepp, a fesztelenítés után tényleg nem kell újra felhúzni a kakast a legtöbb pisztolynál, ezek a hülye MCM-es beidegzõdések... <#idiota>

Ismereteim szerint önvédelmi célra éles lõfegyver esetén csak és kizárólag teljes köpenyû lõszer (FMJ, FMJ-FP és hasonlóak) alkalmazható. A jogi csûrés-csavarásban sajnos teljesen igazad van.

Gyakorlatilag minden olyan öntöltõ aminek DAO (Double Action Only - csak revolverezõ) rendszerû az elsütõszerkezete. Az összes SIG, Walther P99, HK USP, HK 2000 átalakítható ilyenre, a Glockok, és a Steyr M7/S7, de ilyen a Para Ordnance LDA (Light Double Action) is. Mondjuk ezeknél a fegyvereknél mindig revolverezni kell. Mint ahogy fesztelenítés után sem kell feltétlenül kézzel hátrafeszíteni a kakast, lehet ott is revolverezni. Kivételek persze vannak: ezek a SAO (Single Action Only - csak normállövés) fegyverek, mint az M1911 és klónjai, és a legtöbb pontlövõ pisztoly. Ez utóbbi esetén Amerikában elterjedt a Cocked & Locked viselés, azaz felhúzod, majd biztosítod. Ezzel az a probléma, hogy stresszhelyzetben nem biztos, hogy ki is bizosítod. Feszteleníteni bizonyos fegyverek esetén külön erre szolgáló kezelõszervvel is lehet: a SIG-ek, a CZ99 illetve a Walther P99 alap elsütõszerkezet konfigurációja ilyen például.

van olyan félautomata pisztoly ami a tárazás és elsõ csõretöltés után nem húzza fel az ütõszeget?

Mármint az elsütõszerkezetett?
Igen van, pl. a HK P7 széria.
De a kakassal rendelkezõ pisztolyoknál is van mód arra, hogy a csõretöltés után óvatosan elõre engeded a kakast (kakast megtámasztod hüvelykujjal, elsütõbillentyût meghúzod és elengeded, ekkor ugye a kakas nem tud rácsapni az ütõszegre, majd szép lassan elõreengeded a kakast), ezzel az a baj, hogy utána a kakast ujjal kell felhúzni, ami azonban elég nehéz, tehát ennek a megoldásnak sok értelme nincs. 😉

mert akkor azt tûzkész állapotban is biztonságosan lehetne a tokban hordani, csõretöltve, kibiztosítva, így egy esetleges önvédelmi használat esetén elõvétel után azonnal használható.

Erre a célra valóak a biztosító szerkezetek. Csõre töltött, bebiztosított fegyvert nyugodtan lehet tokban hordani, és elõvétel után csak a biztosító segítségével kibiztosítod, és már lõhetsz is. Ez egyébként erõsen fegyfajta függõ, pl. a Glock-oknál az elsõtõbillentyûbõl "kilóg" egy kis kar, ami oldja a biztosítóberendezést, ha a lövõ az elsûtõbillentyûre teszi az újját. Ha ez nincs megfelelõ pozicóba, akkor a fegyver be van biztosítva. A korábban tárgyalt HK P7-nél pedig pl. a markolat megszorítása ér el hasonló hatást.


Jól látható az elsütõbillentyû alján-elején kilógó biztosító pöcök.

valyon megállapítható hogy ha két gyors lövés megy ugyanarra a helyre és a második éles, hogy a figyelmeztetõlövés helyett is már célzott lövés lett leadva, mégha gumilövedékkel is?

Az általad felvázolt esetben igen, hiszen a gumilövedék ott lesz valahol a cél közelében a földön, míg ez egy levegõbe leadott figyelmeztetõ lövésnél azért nem túl valószinû.

Viszont itt most megint jogi csûrés-csavarás jön. Ugyanis figyelmeztetõ lövést csak akkor kell leadnod, ha idõd van rá. Az már a bíróság dolga, hogy megállapítsa, valóban így volt-e. Ha bebizonyosodik, hogy mondjuk 10 méterre volt még a támadó a lövések pillanatában, akkor az elég kellemetlen a védelem szempontjából.
Bár nem is tudom, hogy egyáltalán mi a helyzet az éles lõfegyverbe való gumilövedékekkel, szabályos-e itthon, vagy sem, de sanda gyanum van rá, hogy hasonlóan "szûrkületi zóna", mint pl. a sörétes fegyverbe való riasztótöltény vagy gumilövedék esetén...

Amit XComa linkelt most már mindenkinek elérhetõ: A KÖNYV.

van olyan félautomata pisztoly ami a tárazás és elsõ csõretöltés után nem húzza fel az ütõszeget? mert akkor azt tûzkész állapotban is biztonságosan lehetne a tokban hordani, csõretöltve, kibiztosítva, így egy esetleges önvédelmi használat esetén elõvétel után azonnal használható.

az megállapítható hogy az elsõ lövedék valóban figyelmeztetõ lövés volt e, viszont mi van abban az esetben ha az elsõ lövedék gumi? valyon megállapítható hogy ha két gyors lövés megy ugyanarra a helyre és a második éles, hogy a figyelmeztetõlövés helyett is már célzott lövés lett leadva, mégha gumilövedékkel is? nehogy ebbe kössenek bele esetleg. adódhatnak olyan helyzetek, amikor egy fegyveres(nem lõfegyver) támadó esetén már az elsõ tizedmásodpercben tudod hogy az elsõnek betárazott nem halálos megállításra szánt gumilövedék kevés lesz, mert vagy tél van és jól fel van öltözve, vagy nagyon erõs fizikumú az egyén, vagy drogos és úgysem érez fájdalmat, és rálõssz két gyorsat, viszont akkor nincs figyelmeztetõ lövés, amiben beleköthetnek késõbb

Csak átfutni volt még idõm, de jó! <#eljen>

Sadist:

De szokásom az alvás, csak ugye ezer és egy dolog játszik ez ügyben közre. <#circling>

Ezer köszi! Te még éjjel sem alszol? 😄

Na emberek íme: A KÖNYV

Kötelezõ mindenkinek!<#wink>

Hát ha nagyon nincs más megoldás, esetleg ideiglenes fel tudom tenni az én webtárhelyemre, de ez kicsit zûrõs megoldás, mert elõször el kéne jutattnod hozzám (pl. ICQ-n keresztül). 😊

A HK 416 annyiban különbözik a HK M4-tõl, hogy az elõágy megoldása szabadon lengõ csövet tesz lehetõvé, illetve az elõágy is "körben" picatinny szereléksinekkel van felvértezve.

A 416 szvsz a HK amerikai piacra való betörésének egy próbálkozása. A HK viszonylag szerény szereplõ az amerikai gépkarabélyok piacán, amelyet az AR-15/M16/M4 klónok uralnak. Most azzal próbálkoznak, hogy a jó öreg M4-et ellátták egy olyan zárszerkezettel, amelynél nem jut lõporgáz magába a zárszerkezetbe, mely ismerten az AR-15/M16/M4 achilles sarka (ilyen megoldás már van egypár a piacon, pl. az AR-18, ellátták minden széppel és jóval, amivel egy ilyen fegyvert el lehet, és kidobták a piacra. A HK 416 tehát nem valami úttörõ újdonság, hanem ugyanott próbál meg sikereket elérni, ahol pl. az Bushmaster, Armalite, stb. gyártók már jóideje otthon vannak...

De most hagy ne csináljak már új címet!😊
Valami más ötlet?

ui: becsomizva van 17 mega 😛

Jah, ezt én is visszakerestem, mert emlékeztem valamilyen M4 klónra. Igazán arra lettem volna kíváncsi, hogy a 416-os ugyan az-e, mint a #5975-ben lévõ, annyi különbséggel, hogy az elõágyon is van rögzítõsín.

#5975

Nézd meg ezt:
http://www.hkdefense.us/corporate/media/pdf/416revised4-5-05.pdf

Cifu, HK 416-ról tudsz írni valami okosságot? Elsõ blikkre egy "hákásított" M4 SOPMOD-nak tûnik, de normális infot nem találtam róla 😞

Háát becsomizva lehet h lesz az kevesebb is :-)
Egyébként: www.atw.hu.

Sziasztok emberek!

A fenti kép egy ízelítõ egy könyvbõl(PDF), amiben a modern izraeli tankokról írnak!
Szép képekkel, angol nyelven, csak azt mondjátok meg, hogy hol találok valami ingyen tárhelyet kb 20 megának, ahová feltöltve megoszthatnám veletek!

A Csatahajókat az amerikaiak csak partmenti, illetve part közeli szárazföldi célok elleni úszó tûzérségnek tartották az 1950-es évek után, amire meg is feleltek, hiszen hatalmas pusztító erõt voltak képesek viszonylag nagy, 20-35km-es távolságba eljutattni. Most már ebben a feladatkörben sincs értelme rendszerben tartani õket, hiszen az egyre újabb nagy hatótávolságú preciziós tüzérségi lövedékek egy romboló vagy akár egy fregatt méretû hajót is hasonló hatékonyságúvá tesznek, de sokkal olcsóbb a fentartási költségük, és nem utolsó sorban sokkal kevesebb legénységet igényelnek.

Gyönyörûek ezek a nagyvasak , de sajnos igaz, hogy egy-két sokkal könyebb rakétás cirkáló darabokra szedné õket....

Hmmm...
A két utolsó, még harcképes állapotban tartott (de tartalékba helyezett) csatahajó, az USS Iowa és az USS Wisconsin is nyugdíjba vonul a hírek szerint. A 2006-os DoD költségvetés vitáján a Haditengerészet szerint már nincs értelme pénzt áladozni a hajók karbantartására, mivel aligha lesz szükség rájuk, hiszen a 16" hajóágyúk lõtávolságát jelentõsen túlteljesítik a hamarosan rendszerbe álló hajók tüzérségi eszközei. Így az USS Wisconsin hajó Virginia állam, az USS Iowa pedig Kalifornia állam tulajdonába szállna, és valószinüleg múzeumként szolgálna, ahogy két, már kivont testvérhajójuk, az USS Missouri (Hawaii-n) és az USS New Jersey (New Jersey-ben).


No more BOOM...

Mowag Eagle páncélzott terepjáró (ára fegyvezettel: 775.000$):

Nem tudom, amerikai spec. osztagosnál én még csak M4 gépkarabélyokat láttam képen, de persze ez még nem perdõntõ. Mindenestre a SEAL tudomásom szerint nem rendelkezik Sig gépkarabélyokkal, csak P226-os pisztolyokkal.

Pont egy másodperccel csúsztam le 😊