Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#10522
Mi az a PPL vizsga?
Szvsz egy 15 éves gyerek el tudna vezetni egy ilyet némi szimulátorozás után.
UAV-ok másik nagy elõnye a feláldozhatóság mellett a sokkalta olcsobb rendszerben tartás.
Mire megjelennek az ütõképes UAV vadászok, addigra meglesz a vezérléséhez szükséges MI is, de a jelenlegi fejlesztési ütemek mellett egyik sem várható 10 éven belül. Ami szvsz esélyt adhat egy közeli UAV vadászflotta megjelenésének, az a modern légiharcrakéták (pl.:AMRAAM) melyeknek köszönhetõen nagy távolságról (50-100km) megsemmisíthetõek a légicélok és az UAV-nak nincs szüksége bonyolult mozgások, kitérõ manõverek elvégzésére. A kezelõnek csak azonosítania kell a célt és megnyomja a joystick tetén lévõ gombot. Az azonosítás mehet AWACS géprõl is, ami egyszerûen átsugározza a cél koordinátáit az UAV-nak az meg eldönti - a programja alapján - támad e vagy sem. Ez utobbi nem is lenne túl bonyolult, és némi fejlesztéssel akár ma is rendszeresíteni lehetne. Lehet megbizhatóbban mûködne ez a rendszer, mint az amcsi pilóták (kevesebb FF)...
Szvsz egy 15 éves gyerek el tudna vezetni egy ilyet némi szimulátorozás után.
UAV-ok másik nagy elõnye a feláldozhatóság mellett a sokkalta olcsobb rendszerben tartás.
Mire megjelennek az ütõképes UAV vadászok, addigra meglesz a vezérléséhez szükséges MI is, de a jelenlegi fejlesztési ütemek mellett egyik sem várható 10 éven belül. Ami szvsz esélyt adhat egy közeli UAV vadászflotta megjelenésének, az a modern légiharcrakéták (pl.:AMRAAM) melyeknek köszönhetõen nagy távolságról (50-100km) megsemmisíthetõek a légicélok és az UAV-nak nincs szüksége bonyolult mozgások, kitérõ manõverek elvégzésére. A kezelõnek csak azonosítania kell a célt és megnyomja a joystick tetén lévõ gombot. Az azonosítás mehet AWACS géprõl is, ami egyszerûen átsugározza a cél koordinátáit az UAV-nak az meg eldönti - a programja alapján - támad e vagy sem. Ez utobbi nem is lenne túl bonyolult, és némi fejlesztéssel akár ma is rendszeresíteni lehetne. Lehet megbizhatóbban mûködne ez a rendszer, mint az amcsi pilóták (kevesebb FF)...
#10521
ha bocs az offért, de már ismertek, ha hozzászólok akkor azt megpróbálom teljes körûen, a dolgok mögé ásva.
Ok. Áss a dolgok mögé, de miért ebben a topicban? Idõnként irsz jó dolgokat, de az eddigiek alapján egy veled folytott vita, szinte kivétel nélkül mindig flame-war-ba torkollik, és figyelembe véve, h mekkora postjaid vannak, ez az átlagos forumozó számára - akit a haditechnika érdekel és nem egy politikai katyvasz - nem érdekes
Ok. Áss a dolgok mögé, de miért ebben a topicban? Idõnként irsz jó dolgokat, de az eddigiek alapján egy veled folytott vita, szinte kivétel nélkül mindig flame-war-ba torkollik, és figyelembe véve, h mekkora postjaid vannak, ez az átlagos forumozó számára - akit a haditechnika érdekel és nem egy politikai katyvasz - nem érdekes
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#10520
nem elképzelhetõ hogy a távirányításos rendszert rendszerbe léptetõ országok(elõsorban usa)pont azért fejleszti ezt a technológiát, hogy a közvélemény kielégítése és rendkívüli fontossága miatt a saját emberi veszteségeket minimálisra csökkentse, a költségek nagyarányú rovása ellenére is?
Ez az UCAV-ok egyik fõ "indítéka".
nem elképzelhetõ egy olyan távirányítású légijármû, ami gyakorlatilag rakétahordozóként funkcionál?
Már most is létezik ilyen, a Predator-okat képessé tették két Hellfire rakéta hordozására és indítására. Már harci körülmények között is használták, egy Al-kaida ürge terepjáróját lõtték ki vele.
tehát van a dologban ráció, nem véletlenül fejlesztgetik, nyilván van mit csiszolni a dolgon, de mint ahogy eddig miden nehézséget idõvel megoldottak, úgy ezt is meg fogják, csak idõ tényezõje van a dolognak, kérdés mikorra.
Én is ezt magyarázom. A "mikkora" a fõ kérdés, de egy-két évtizeden belül biztos nem várható nagy fordulat.
ez az amit el kellene kerülni, és ezt csak a társadalom együttesen tudja megvalósítani azzal, hogy egyik ország sem fegyverkezik, egyre csökkenti a hadsereg kiadásait.hiszen ha nincs ütõképes fegyverzete az egymással szomszédos országoknak, akkor háború sincs
Ez egy idilisztikus gondolat, de nem hiszem, hogy igaz volna. A délszláv háborúban is sokszor a félkatonai szervezetek jártak élen a küzdõtereken...
Ez az UCAV-ok egyik fõ "indítéka".
nem elképzelhetõ egy olyan távirányítású légijármû, ami gyakorlatilag rakétahordozóként funkcionál?
Már most is létezik ilyen, a Predator-okat képessé tették két Hellfire rakéta hordozására és indítására. Már harci körülmények között is használták, egy Al-kaida ürge terepjáróját lõtték ki vele.
tehát van a dologban ráció, nem véletlenül fejlesztgetik, nyilván van mit csiszolni a dolgon, de mint ahogy eddig miden nehézséget idõvel megoldottak, úgy ezt is meg fogják, csak idõ tényezõje van a dolognak, kérdés mikorra.
Én is ezt magyarázom. A "mikkora" a fõ kérdés, de egy-két évtizeden belül biztos nem várható nagy fordulat.
ez az amit el kellene kerülni, és ezt csak a társadalom együttesen tudja megvalósítani azzal, hogy egyik ország sem fegyverkezik, egyre csökkenti a hadsereg kiadásait.hiszen ha nincs ütõképes fegyverzete az egymással szomszédos országoknak, akkor háború sincs
Ez egy idilisztikus gondolat, de nem hiszem, hogy igaz volna. A délszláv háborúban is sokszor a félkatonai szervezetek jártak élen a küzdõtereken...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10519
Ez tény, de jelenleg a pilóta nélküli eszközök "reklámaiban" fõleg erre helyezik a hangsúlyt - vagyis hogy egy pilóta kiképzése mondjuk 5 millió $, amibõl már UAV-t lehet vásárolni. Azt feledve el, hogy egy Predator irányítását egy PPL vizsgát tett ember is tökéletesen el tudja végezni (sõt, megkockáztatom, hogy még ennél is kevesebb tudás kell hozzá), viszont az UAV és UCAV-ok képességei messze vannak jelenleg még egy vadászgéptõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10518
nem elképzelhetõ hogy a távirányításos rendszert rendszerbe léptetõ országok(elõsorban usa)pont azért fejleszti ezt a technológiát, hogy a közvélemény kielégítése és rendkívüli fontossága miatt a saját emberi veszteségeket minimálisra csökkentse, a költségek nagyarányú rovása ellenére is? nem elképzelhetõ egy olyan távirányítású légijármû, ami gyakorlatilag rakétahordozóként funkcionál? ugye nemrég kérdeztem hogy miért nem fejlesztenek szuper nagyhatótávlságú, mindenféle érzékelõvel és követõ/bemérõrendszerrel megkent rakétákat.erre jött is elfogadható, kielégítõ válasz, túl nagyok lennének, ugyan megoldható lenne többlépcsõs rakétaként, de a messzi indítás miatt nagyon nagy zavarásnak lenne kitéve, és egy repülõ ebbõl csak párat szállíthatna(biztosan kifejlesztenék az ennek a nagyrakétának az elkapására való rakétát is). akkor nem lehetséges egy olyan alternatíva hogy van egy távirányítású repülõ ami közel viszi a légiharcrakétákat az ellenséges repülõgépekhez, közelrõl ráindítja és aztán majd lesz vmi? mondjuk ha mindkét gépet találat éri, az éppen tökéletes, hiszen az amerikai haderõt létszámban és gazdasági erõben lehetetlen utolérni, sokkal inkább fontosabb az emberi életben keletkezett kár a közvélemény miatt. ráadásul ha mondjuk egy az egyben peregnek is a repcsik, míg az amerikai légierõ elveszt száz gépet, meg sem kottyan egy nagyobb háborúban, addig hágy olyan ország van ami ha lelövik száz gépét marad még bevethetõ gépe illetve rövid idõ alatt tudná pótolni azt. a pilótakiképzésrõl nem is beszélve, míg a távirányításos rendszernél ez ugye nem kérdés.
tehát van a dologban ráció, nem véletlenül fejlesztgetik, nyilván van mit csiszolni a dolgon, de mint ahogy eddig miden nehézséget idõvel megoldottak, úgy ezt is meg fogják, csak idõ tényezõje van a dolognak, kérdés mikorra.egyébként meg azt se felejtsük el, hogy való igaz az irányítási rendszer miatti idõlemaradás, ellneben semmi nem szól az ellen, hogy olyan programot írjanak ami ha rakéta veszi célba a gépet akkor az az elõre programozott kitérõ manõvert kezd meg külön irányítás nélkül is, ráadásul mivel az emberi szervezetre már nem kell tekintettel lenni, komolyabb terhelésû manõverek is számításba jöhetnek mint az eddigiek.
én mint eddig is, a gazdasági oldaláról közelítem meg a dolgot, mivel ehhez értek, hiszen a hadsereg alapja a gazdaság és a politika. furcsállom is hogy van aki azért szidott hogy pl a magyar hadsereg helyzeténél "miért keverem bele a politikát".hát csak azért pusztán, mert a hadsereg fenntartása, fejlesztése, illetve bármilyen az ágazatra irányuló ráfordításról a politika dönt a gazdasági erõ meg meghatározza hogy mennyit tud valójában teljesíteni.tehát lehet azt hagnoztatni hogy nagyon jó hadsereget állít ki magyarország ha annak nincs gazdasági alapja, illetve ha az ország teljesítõképessége nagyobb és jobb hadsereget tenne lehetõvé, ha nincs meg a politikai, társadalmi támogatotság, akkor abból nem lesz nagy létszámú, ütõképes hadsereg.
- Minden igazi férfinak tudnia kellene megvédeni családját, vagyonát és hazáját, és nem csak kocsmázni, drogozni, mint a mai fiatalok! A nemzetiek alig várják, hogy 2006-ban kormánytagok lehessenek, és meg is valósítsák elképzeléseiket. - A hadsereg költségvetését sokszorosára emelnénk, az MKP-t betiltanánk, a MolSlovnaftot pedig reprivatizálnánk - mondja Slota.
SZLOBODA ZOLTÁN
ez szép, de a mai világnézet inkább az, hogy az emberek inkább a maguk boldogulását keresik, bárhogy kerül is ez kifejezésre. és nem csak nálunk igaz ez ezek szerint
"szeretkezz, ne háborúzz ! " - mondta vki, csak a szólás maradt már meg bennem, de sztem igaza volt.a halál egy elkerülhetetlen dolog, a lényeg csak az hogy a rendelkezésre álló idõnket a létezésben hogyan, mennyire jól használjuk ki, és általában az emberek nem szeretnék ezt az idõt lerövidíteni hamis eszmékért. vagyis inkább a felszabadult gondolkodás új reneszánszát éljük, ami a nagyratörõ, hamis ezsmék helyett az egyéni jólét, az önzés, a fogyasztás és az életünk idejének meghosszabbítását, jobbá tételét tûzi ki célul.lehet ez egyesek számára visszataszító, de gondoljunk csak arra, hogy hány ártatlan életet oltottak már ki az idõk folyamán hamis próféciákat, nagyratörõ, õrült álmokat követve, szónokok, zsarnokok bûvöletében.mennyivel volt jobb a nagy nemzeti érzés ha hamis szónoklatokat követve küldtek fiatal férfiakat úgymond vitézkedni a frontra, ahol hozzájuk hasonló szellemileg elkábított, becsvágyó fiatalokat kellett gyilkolni, ahol ez hõstettnek számított.aztán aki túlélte, egy üres, kiégett emberré vált, tulajdonképpen a társadalon szemetévé, nélkülözendõ tagjává, egy megkeseredett, kérges szivû emberré, akinek nem számít már többé az emberélet, talán a sajátja sem nagyon.
ez az amit el kellene kerülni, és ezt csak a társadalom együttesen tudja megvalósítani azzal, hogy egyik ország sem fegyverkezik, egyre csökkenti a hadsereg kiadásait.hiszen ha nincs ütõképes fegyverzete az egymással szomszédos országoknak, akkor háború sincs
ha bocs az offért, de már ismertek, ha hozzászólok akkor azt megpróbálom teljes körûen, a dolgok mögé ásva. ha vkinek nem tetszik hogy a topicba írok olyanokat ami nem ide való szerinte, akkor írhat nyugodtan privátba is, veszem a lapot egy jó eszmecserére, kiváncsi vagyok tud e rajtam fogást találni.engem kizárólag csak a tények és a belõle eredõ igazság érdekel.ha tévekek belátom, de ahhoz meg kell indokolni a hibát, nem csak leírogatni vmit. bocs mindenkitõl mégegyszer aki végigolvasta, ez sem ide tartozik, de nem bírtam megállni, a múltkori magyar honvédséggel kapcsolatos vita után maradt szálka a szemembe hogy jöttek a fikázások, de persze tényekkel alátámasztva senki nem tudta megcáfolni az általam írtak helyességét.mégegyszer bocs az offért
tehát van a dologban ráció, nem véletlenül fejlesztgetik, nyilván van mit csiszolni a dolgon, de mint ahogy eddig miden nehézséget idõvel megoldottak, úgy ezt is meg fogják, csak idõ tényezõje van a dolognak, kérdés mikorra.egyébként meg azt se felejtsük el, hogy való igaz az irányítási rendszer miatti idõlemaradás, ellneben semmi nem szól az ellen, hogy olyan programot írjanak ami ha rakéta veszi célba a gépet akkor az az elõre programozott kitérõ manõvert kezd meg külön irányítás nélkül is, ráadásul mivel az emberi szervezetre már nem kell tekintettel lenni, komolyabb terhelésû manõverek is számításba jöhetnek mint az eddigiek.
én mint eddig is, a gazdasági oldaláról közelítem meg a dolgot, mivel ehhez értek, hiszen a hadsereg alapja a gazdaság és a politika. furcsállom is hogy van aki azért szidott hogy pl a magyar hadsereg helyzeténél "miért keverem bele a politikát".hát csak azért pusztán, mert a hadsereg fenntartása, fejlesztése, illetve bármilyen az ágazatra irányuló ráfordításról a politika dönt a gazdasági erõ meg meghatározza hogy mennyit tud valójában teljesíteni.tehát lehet azt hagnoztatni hogy nagyon jó hadsereget állít ki magyarország ha annak nincs gazdasági alapja, illetve ha az ország teljesítõképessége nagyobb és jobb hadsereget tenne lehetõvé, ha nincs meg a politikai, társadalmi támogatotság, akkor abból nem lesz nagy létszámú, ütõképes hadsereg.
- Minden igazi férfinak tudnia kellene megvédeni családját, vagyonát és hazáját, és nem csak kocsmázni, drogozni, mint a mai fiatalok! A nemzetiek alig várják, hogy 2006-ban kormánytagok lehessenek, és meg is valósítsák elképzeléseiket. - A hadsereg költségvetését sokszorosára emelnénk, az MKP-t betiltanánk, a MolSlovnaftot pedig reprivatizálnánk - mondja Slota.
SZLOBODA ZOLTÁN
ez szép, de a mai világnézet inkább az, hogy az emberek inkább a maguk boldogulását keresik, bárhogy kerül is ez kifejezésre. és nem csak nálunk igaz ez ezek szerint
"szeretkezz, ne háborúzz ! " - mondta vki, csak a szólás maradt már meg bennem, de sztem igaza volt.a halál egy elkerülhetetlen dolog, a lényeg csak az hogy a rendelkezésre álló idõnket a létezésben hogyan, mennyire jól használjuk ki, és általában az emberek nem szeretnék ezt az idõt lerövidíteni hamis eszmékért. vagyis inkább a felszabadult gondolkodás új reneszánszát éljük, ami a nagyratörõ, hamis ezsmék helyett az egyéni jólét, az önzés, a fogyasztás és az életünk idejének meghosszabbítását, jobbá tételét tûzi ki célul.lehet ez egyesek számára visszataszító, de gondoljunk csak arra, hogy hány ártatlan életet oltottak már ki az idõk folyamán hamis próféciákat, nagyratörõ, õrült álmokat követve, szónokok, zsarnokok bûvöletében.mennyivel volt jobb a nagy nemzeti érzés ha hamis szónoklatokat követve küldtek fiatal férfiakat úgymond vitézkedni a frontra, ahol hozzájuk hasonló szellemileg elkábított, becsvágyó fiatalokat kellett gyilkolni, ahol ez hõstettnek számított.aztán aki túlélte, egy üres, kiégett emberré vált, tulajdonképpen a társadalon szemetévé, nélkülözendõ tagjává, egy megkeseredett, kérges szivû emberré, akinek nem számít már többé az emberélet, talán a sajátja sem nagyon.
ez az amit el kellene kerülni, és ezt csak a társadalom együttesen tudja megvalósítani azzal, hogy egyik ország sem fegyverkezik, egyre csökkenti a hadsereg kiadásait.hiszen ha nincs ütõképes fegyverzete az egymással szomszédos országoknak, akkor háború sincs
ha bocs az offért, de már ismertek, ha hozzászólok akkor azt megpróbálom teljes körûen, a dolgok mögé ásva. ha vkinek nem tetszik hogy a topicba írok olyanokat ami nem ide való szerinte, akkor írhat nyugodtan privátba is, veszem a lapot egy jó eszmecserére, kiváncsi vagyok tud e rajtam fogást találni.engem kizárólag csak a tények és a belõle eredõ igazság érdekel.ha tévekek belátom, de ahhoz meg kell indokolni a hibát, nem csak leírogatni vmit. bocs mindenkitõl mégegyszer aki végigolvasta, ez sem ide tartozik, de nem bírtam megállni, a múltkori magyar honvédséggel kapcsolatos vita után maradt szálka a szemembe hogy jöttek a fikázások, de persze tényekkel alátámasztva senki nem tudta megcáfolni az általam írtak helyességét.mégegyszer bocs az offért
#10517
<#felkialtas><#felkialtas><#felkialtas>http://bop.agria.hu<#felkialtas><#felkialtas><#felkialtas>
#10516
A pilóták "ára" sem ugyanannyi mindenhol.
Intel™ Pentium™ 8 @ 7388 MHz | 8192 MB™ 1200 MHz Samsung™ RAM™ | ATI™ Radeon™ X4400 XT @ 4096MB RAM™ [™]™ (levédve)
#10515
majd meghackelik es visszafele iranyitjak<#vigyor1>
#10514
Jaja, szar lehet 500-as pingel játszani <#idiota>
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#10513
meg arról nem is beszélve hogy a technika fejlõdésével ezt a müholdon keresztüli távirányitást is lehet hogy tudják majd zavarni valahogy akkor meg kampec ugye a távirányitgatásnak...
\"Hány fokon üzemel egy x2 4400+ proci átlag normál üzemmódban? De jó, oké, megnézem akkor az amd.com ot. Azt hittem van vki aki megnézi helyettem, te láma válaszoló.\" bye ent
#10512
1.: Erõs kétségeim vannak afelõl, hogy 30 évig rendszerben lesznek nálunk a Gripenek. 😊
2.: Kissé szkeptikus vagyok a pilóta nélküli harci repülõgépekkel kapcsolatban. A jelenlegi technológia a távirányítás, tehát legjobb esetben a gépet mûholdas adatkapcsolat segítségével több ezer kilométerrõl irányítják, a gép az irányítópult közötti kapcsolat késlekedése (ping) ezzel a módszerrel fél másodperc, esetleg több). Namost ez még oké egy könnyû bombázógép esetén, tehát egy F-117-est valóban ki tud váltani. Egy vadászbombázót, vagy különösen egy elfogó vadászgépet már nehezen. Légiharcnál a távirányítás egyszerûen nem megfelelõ módszer, magas fokú automóniára lenne ehhez szükség - vagyis egy igen fejlett mesterséges inteligenciára. Lehet, hogy 30 év múlva már realitás lesz, ezt nem is vitatom. De szerintem a közeljövõben illetve középtávon (mondjuk legyen 20 év) az ember vezette vadászgépek jövõje biztosítva van, legfeljebb egyes feladatokat (felderítés, bombázás, radarelhárítás, stb.) specializált pilóta nélküli gépek vesznek át.
Ami hosszú távot illeti, az nagyban függ, mennyire lehet gazdaságosan elõállítani a pilóta nélküli gépeket. Egy kellõen inteligens gép szerintem még hosszú ideig drágább lesz, mint egy pilóta...
2.: Kissé szkeptikus vagyok a pilóta nélküli harci repülõgépekkel kapcsolatban. A jelenlegi technológia a távirányítás, tehát legjobb esetben a gépet mûholdas adatkapcsolat segítségével több ezer kilométerrõl irányítják, a gép az irányítópult közötti kapcsolat késlekedése (ping) ezzel a módszerrel fél másodperc, esetleg több). Namost ez még oké egy könnyû bombázógép esetén, tehát egy F-117-est valóban ki tud váltani. Egy vadászbombázót, vagy különösen egy elfogó vadászgépet már nehezen. Légiharcnál a távirányítás egyszerûen nem megfelelõ módszer, magas fokú automóniára lenne ehhez szükség - vagyis egy igen fejlett mesterséges inteligenciára. Lehet, hogy 30 év múlva már realitás lesz, ezt nem is vitatom. De szerintem a közeljövõben illetve középtávon (mondjuk legyen 20 év) az ember vezette vadászgépek jövõje biztosítva van, legfeljebb egyes feladatokat (felderítés, bombázás, radarelhárítás, stb.) specializált pilóta nélküli gépek vesznek át.
Ami hosszú távot illeti, az nagyban függ, mennyire lehet gazdaságosan elõállítani a pilóta nélküli gépeket. Egy kellõen inteligens gép szerintem még hosszú ideig drágább lesz, mint egy pilóta...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10511
30 evig lesznek a Grippenek.Mi lesz azutan?
Szerintd nem ernek el hozzank is a robotrepulok?
Szerintd nem ernek el hozzank is a robotrepulok?
#10510
Maradjunk annyiban, hogy a egyes emberek víziói szerint. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10509
vasarnapap a naploban voltak a Grippenek.Eleg szomoru volt hallani
hogy ezek az utolso ember vezette vadaszrepuloi az MH-nak
hogy ezek az utolso ember vezette vadaszrepuloi az MH-nak
#10508
köszi!
#10507
elõfordul 😄DD
\"Hány fokon üzemel egy x2 4400+ proci átlag normál üzemmódban? De jó, oké, megnézem akkor az amd.com ot. Azt hittem van vki aki megnézi helyettem, te láma válaszoló.\" bye ent
#10506
CIFU:
Kosz a hangtompi infot, es kiralyok a tankos cikkek. Leo2 a kedvenc mar regota. Mindig rohogok, mikor a gagyiTVkbe a vilag legjobb harckocsijarol beszelnek, es M1eseket mutatnak. Ugy tudom mar tobben vittek magukhoz M1 est es Leo2 est tesztelni, eldonteni mit is vegyenek. Mindig a Leo2 nyert a teszteken 😊
Kosz a hangtompi infot, es kiralyok a tankos cikkek. Leo2 a kedvenc mar regota. Mindig rohogok, mikor a gagyiTVkbe a vilag legjobb harckocsijarol beszelnek, es M1eseket mutatnak. Ugy tudom mar tobben vittek magukhoz M1 est es Leo2 est tesztelni, eldonteni mit is vegyenek. Mindig a Leo2 nyert a teszteken 😊
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#10505
Asszem kihallatszott 😄
#10504
Hát nemtartott sokáig 😊
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#10503
MiG-25 és a MiG-31.
Az SR-71 nincs már rendszerben.
Az SR-71 nincs már rendszerben.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10502
hajrá csak ne hallatszódjon ki a fejedbõl 😄
\"Hány fokon üzemel egy x2 4400+ proci átlag normál üzemmódban? De jó, oké, megnézem akkor az amd.com ot. Azt hittem van vki aki megnézi helyettem, te láma válaszoló.\" bye ent
#10501
De kedvem lenne egy k*rva nagyot káromkodni.
#10500
SR-71 Blackbird
#10499
hi!
Szeretném megkérdezni, hogy tudja-e vki melyik most a leggyorsab repülõgép, mert én nemtom és érdekelne!
köszi
Szeretném megkérdezni, hogy tudja-e vki melyik most a leggyorsab repülõgép, mert én nemtom és érdekelne!
köszi
#10498
#10497
én csak katonailag értettem, politikailag teljesen elenyészõ az esély..., ettõl függetlenül ha nem is klasszisokkal jobb mindenki mint mi attól még európában igen kevés az olyan ország aki nem tudna minket akár igy akár úgy legyürni, kissebb nagyobb véráldozatokkal, hozzáteszem hogy szerintem... , a valóságban emg ugyse ugy törtrénik a dolog mint ahogy azt bárki is elképzelné 😊 😊
\"Hány fokon üzemel egy x2 4400+ proci átlag normál üzemmódban? De jó, oké, megnézem akkor az amd.com ot. Azt hittem van vki aki megnézi helyettem, te láma válaszoló.\" bye ent
#10496
Szlovákia: A hadseregük hadrafoghatósága jóval magasabb, mint a mienk, ráadásul õnáluk a tüzérség és a légvédelem nem zabigyerek. Ettõl függetlenül (szigorúan esetleges alapon, saját nézetem szerint) valószinüleg képesek lennének legyõzni minket. A probléma "csak" annyi, hogy a Szlovák hadseregbe magyar nemzetiségûek is szolgálnak, illetve egy Magyarország elleni támadás elõször a Magyar nemzetiségû Szlovák lakossággal kapcsolatos kérdéssel kezdõdhet. Ez egyébként az összes szomszéd országgal kapcsolatban igaz.
Románia: Szlovákia ellenpárja. Létszámban jelentõsek, de hadrafoghatóság terén bizony kb. ott állnak, mint mi, és a moráljuk sem magasabb. Jelen pillanatban én úgy vélem, hogy katonailag elvileg képesek lehetnének rá, de elbuknák a gyengeségeik miatt (mûszaki állapot, morál, fegyelem).
Szerbia: Itt most erõs oldalszél van - a hadsereg mellett szót kell ejteni a félkatonai szervezetekrõl is, amelyben van "némi" gyakorlatilatuk. Szerintem õk az egyik ország, amely valóban képes lehetne legyõzni Magyarországot, de nem a technikai szinvonal, hanem a harcedzett, veterán tiszteknek és katonáknak hála. Ettõl függetlenül a Szerbeknek megvannak a saját problémáik délen és keleten, tehát számukra lenne nagyon káros egy ellenünk irányuló támadás.
Ukrajna: Politikailag egy zûrös ország, ugyanakkor kétségkívûl az a szomszédunk, amelynek katonai ereje probléma nélkül padlóra küldhetné Magyarországot. Ugyan a technikai színvonal és a mûszaki állapotok náluk sem verik az egeket, de még így sem valószinû, hogy komoly akadályt jelentenénk nekik. Ellenben pont a megosztott ország miatt jelenleg nehezen elképzelhetõ, hogy háborúba kezdenének...
Románia: Szlovákia ellenpárja. Létszámban jelentõsek, de hadrafoghatóság terén bizony kb. ott állnak, mint mi, és a moráljuk sem magasabb. Jelen pillanatban én úgy vélem, hogy katonailag elvileg képesek lehetnének rá, de elbuknák a gyengeségeik miatt (mûszaki állapot, morál, fegyelem).
Szerbia: Itt most erõs oldalszél van - a hadsereg mellett szót kell ejteni a félkatonai szervezetekrõl is, amelyben van "némi" gyakorlatilatuk. Szerintem õk az egyik ország, amely valóban képes lehetne legyõzni Magyarországot, de nem a technikai szinvonal, hanem a harcedzett, veterán tiszteknek és katonáknak hála. Ettõl függetlenül a Szerbeknek megvannak a saját problémáik délen és keleten, tehát számukra lenne nagyon káros egy ellenünk irányuló támadás.
Ukrajna: Politikailag egy zûrös ország, ugyanakkor kétségkívûl az a szomszédunk, amelynek katonai ereje probléma nélkül padlóra küldhetné Magyarországot. Ugyan a technikai színvonal és a mûszaki állapotok náluk sem verik az egeket, de még így sem valószinû, hogy komoly akadályt jelentenénk nekik. Ellenben pont a megosztott ország miatt jelenleg nehezen elképzelhetõ, hogy háborúba kezdenének...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10495
Volt ez itt mar vagy egy-ket eve is tema..nem kivanom kifejteni velemenyem mert tobb oladal lenne es se kedvem se idom nincs ra. De roviden "bullshit" az egesz...
(alul kereso...eleg velosenleragtuk anno ezt a temat)
(alul kereso...eleg velosenleragtuk anno ezt a temat)
#10494
katonailag gyk igen ekvés ország van a földön ami nem tudna magyarországal secperc alatt elbánni 😊 europûban meg talán egyse, vagy ah van is akkor csak a mindenféle mini államok akiknek csak jelképes haderõjük van 😊
a románok szerbek meg szvsz rögtön besegitenének a szlovákoknak ha látnák hogy nem fog nagyon más nagyhatalom beavatkozni a dologba 😊
a románok szerbek meg szvsz rögtön besegitenének a szlovákoknak ha látnák hogy nem fog nagyon más nagyhatalom beavatkozni a dologba 😊
\"Hány fokon üzemel egy x2 4400+ proci átlag normál üzemmódban? De jó, oké, megnézem akkor az amd.com ot. Azt hittem van vki aki megnézi helyettem, te láma válaszoló.\" bye ent
#10493
Köszi Cifu hogy bemásoltad, én pont emiatt a kijelentés miatt kérdeztem amit kérdeztem (én rádióban hallottam). Hogy mekkora a valószínûsége, illetve ha õk támadnak (mert hogy mi az nem valószínû..) akkor mennyi esélyünk van, valamint mit lehet tudni jelenleg a románokról, szerbekrõl, õk hogy állnak a dologhoz.. 😊 (egyáltalán katonailag..nem feltétlen a politikai részére gondoltam)
#10492
Hát az egy kicsit a másik irányba van.
Pozson környékén bármit írhatsz, mert soha nem voltam még arra.
Pozson környékén bármit írhatsz, mert soha nem voltam még arra.
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10491
Bakker, de hülye vagyok, az Kassa. ehehehe
#10490
Gondolom, a reptérnél a repülõmúzeumot ismered. Ha nem, melegen ajánlom. Nem túl nagy, de eszméletlen gyûjtemény, igazi csemegékkel (pl. Szu-15, DB-605-ös motor, R-26 Góbé <#vigyor>), nyami nyami.
#10489
Akarom írni nem csak a nacionalizmus.
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10488
Na f*sza, én meg pont most megyek Szlovákiába egy pár napra.
Ha tud valaki egy-két haditecnikai, hadtörténeti múzeumot Pozsony környékén kérem írja meg, mert szívesen megnézném.
Itt a belsõ társadalmi, szociológiai problémák is elõbújnak, nem csaka anacionalizmus.
Minden igazi férfinak tudnia kellene megvédeni családját, vagyonát és hazáját, és nem csak kocsmázni, drogozni, mint a mai fiatalok!
Ha tud valaki egy-két haditecnikai, hadtörténeti múzeumot Pozsony környékén kérem írja meg, mert szívesen megnézném.
Itt a belsõ társadalmi, szociológiai problémák is elõbújnak, nem csaka anacionalizmus.
Minden igazi férfinak tudnia kellene megvédeni családját, vagyonát és hazáját, és nem csak kocsmázni, drogozni, mint a mai fiatalok!
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10487
Erre itt a válasz:
Tankkal jönnek Budapestre
Ján Slota, a szélsõségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnöke kijelentette: nem kizárt, hogy hamarosan fegyveres konfliktus alakul ki Szlovákia és Magyarország között. A háborúval fenyegetõzõ pártvezér korábban arra szólította a híveit, tankokkal pusztítsák el Budapestet.
JÁN SLOTA, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) soviniszta kijelentéseirõl elhíresült elnöke úgy gondolja, ha neon akadályozzák meg idõben a magyar irredenta törekvéseket, a két ország között kitör a háború. A pártelnök pár évvel ezelõtt arra buzdította híveit, hogy tankokkal rombolják le Budapestet.
- Az SNS nem akarja alábecsülni a háború kitörésének jelentõségét. Realista vagyok, az elõrejelzéseim pedig a legtöbbször beigazolódnak - nyilatkozta Slota. A szélsõséges pártvezér úgy véli, ha a magyar miniszterelnök autonómiáról beszél és 15 millió magyar kormányfõjének mondja magát, figyelmeztetõ jel kell hogy legyen a szlovákok számára. Slota „ötödik hadoszlopnak" nevezte a felvidéki magyarokat, akik az anyaországgal karöltve arra törekszenek, hogy megváltoztassák a határokat. Szerinte fel kell készülni a legrosszabbra, és nem szabad hagyni, hogy a jelenlegi kormány harcra képtelen plüsskatonák gyülekezetévé zülessze a hadsereget. A nacionalista politikus visszaállítaná a sorkatonaságot.
- Minden igazi férfinak tudnia kellene megvédeni családját, vagyonát és hazáját, és nem csak kocsmázni, drogozni, mint a mai fiatalok! A nemzetiek alig várják, hogy 2006-ban kormánytagok lehessenek, és meg is valósítsák elképzeléseiket. - A hadsereg költségvetését sokszorosára emelnénk, az MKP-t betiltanánk, a MolSlovnaftot pedig reprivatizálnánk - mondja Slota.
SZLOBODA ZOLTÁN
Persze szélsõségesek mindenhol vannak, de szerencsére általában csak a margóig jutnak a politikai mesgyéjén (az SNS jelenleg 7.7%-on áll, az MKP 12.9%-on a statisztikai mutatók szerint), ám azért mindenképpen elgondolkoztató...
Tankkal jönnek Budapestre
Ján Slota, a szélsõségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt elnöke kijelentette: nem kizárt, hogy hamarosan fegyveres konfliktus alakul ki Szlovákia és Magyarország között. A háborúval fenyegetõzõ pártvezér korábban arra szólította a híveit, tankokkal pusztítsák el Budapestet.
JÁN SLOTA, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) soviniszta kijelentéseirõl elhíresült elnöke úgy gondolja, ha neon akadályozzák meg idõben a magyar irredenta törekvéseket, a két ország között kitör a háború. A pártelnök pár évvel ezelõtt arra buzdította híveit, hogy tankokkal rombolják le Budapestet.
- Az SNS nem akarja alábecsülni a háború kitörésének jelentõségét. Realista vagyok, az elõrejelzéseim pedig a legtöbbször beigazolódnak - nyilatkozta Slota. A szélsõséges pártvezér úgy véli, ha a magyar miniszterelnök autonómiáról beszél és 15 millió magyar kormányfõjének mondja magát, figyelmeztetõ jel kell hogy legyen a szlovákok számára. Slota „ötödik hadoszlopnak" nevezte a felvidéki magyarokat, akik az anyaországgal karöltve arra törekszenek, hogy megváltoztassák a határokat. Szerinte fel kell készülni a legrosszabbra, és nem szabad hagyni, hogy a jelenlegi kormány harcra képtelen plüsskatonák gyülekezetévé zülessze a hadsereget. A nacionalista politikus visszaállítaná a sorkatonaságot.
- Minden igazi férfinak tudnia kellene megvédeni családját, vagyonát és hazáját, és nem csak kocsmázni, drogozni, mint a mai fiatalok! A nemzetiek alig várják, hogy 2006-ban kormánytagok lehessenek, és meg is valósítsák elképzeléseiket. - A hadsereg költségvetését sokszorosára emelnénk, az MKP-t betiltanánk, a MolSlovnaftot pedig reprivatizálnánk - mondja Slota.
SZLOBODA ZOLTÁN
Persze szélsõségesek mindenhol vannak, de szerencsére általában csak a margóig jutnak a politikai mesgyéjén (az SNS jelenleg 7.7%-on áll, az MKP 12.9%-on a statisztikai mutatók szerint), ám azért mindenképpen elgondolkoztató...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10486
Köszi, így már látom.
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10485
A hiba az ön készülékében van. 😊
Esetleg kattins ide
Esetleg kattins ide
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10484
A bop-on a Marder lövészpáncélost miért nem tudom megnyitni?
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10483
Mondhatni ÁLLAT.
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10482
Az amerikai hadsereg HMMWV (ie. Hummer) olcsó alternatíváját keresõ programjának egyik visszadobott terve:
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10481
Király a cikk. Ezer kösz.
Érdekesség képpen megjegyzem, hogy a 90-es évek eléjén Magyar országon, Kecskeméten a SZIM gyártotta a Leopard-ok stabilizátor orsóját.
Érdekesség képpen megjegyzem, hogy a 90-es évek eléjén Magyar országon, Kecskeméten a SZIM gyártotta a Leopard-ok stabilizátor orsóját.
Steel Beasts/Steel Beasts Pro PE
#10480
Na, egy kicsit el voltak hanyagolva a nagyobb lélegzetvételû írások (idõhiányában), most egy kicsit pótolunk.
Leopard 1
A Leopard program 1956-ban indult, hogy egy saját gyártmányú harckocsival váltsák le a nyugatnémetek a Bundeswehr elavult M47 és M48 harckocsijait. A kezdeti elvárások az között szerepelt, hogy a harckocsi bármely irányból érkezõ, 20mm-es páncéltörõ lövedéknek ellenálljon, képes legyen megóvni a személyzetét a vegyi-, biológiai- és nukleáris fegyverek hatásaitól, és képes legyen legyen leküzdeni a varsói szerzõdés harckocsijait, vagyis a fõ fegyverének képesnek kell lennie 2000 méterrõl átütni egy 150mm-es döntött páncélzatot. A fõ fegyvernek a brit L7A3 105mm-es huzagolt csövû ágyút választották. 1957-ben a Francia Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egy közös harckocsi kifejlesztésébe kezdett, amelynek a neve „Standard-Panzer” lenne, a programba két német illetve egy francia mérnökcsapat vett részt, és mindegyik két-két prototípust gyárt le. 1958-ban Olaszország is csatlakozott a programba, 1960-ban pedig megkezdõdtek a prototípusok elsõ tesztjei, csapatpróbák után a Porsche-féle tervet fogadták el, de több ponton is módosították, új tornyot kapott, és a motorteret is kibõvítették, megemelve a test hátulját, és a motor fölé helyezve a hûtõradiátorokat. Franciaország végül is a saját AMX30 terve mellett döntött, vagyis a közös Francia-Német harckocsi nem valósult meg (érdekesség: az Olaszok úgy döntöttek, hogy inkább az amerikai M60A1-et rendszeresítik, majd késõbb mégis megvették a Leopard 1 licencgyártási jogát). Még a gyártás elõtt döntés született arról, hogy a toronyba beépítenek egy optikai távolságmérõt, amelynek két optikája a torony két oldalára került. A gyártás a Krauss-Manfred felügyelete alá került, és 1965 szeptemberében adták át az elsõ szériapéldányt a nyugatnémet hadseregnek.
Elsõ szériás Leopard 1.
A löveg fölötti "doboz" az 1950–es, 60-as évek éjszakai harc kellékét, egy hatalmas fényszórót rejt.
A Leopard 1 egy hagyományos elrendezésû harckocsi, a torony a test középen van elhelyezve, a 830 lóerõs, V-10-es MTU diesel-motor pedig hátul, hosszában. A sofõr elõl, jobb oldalon foglal helyet, tõle balra van elhelyezve a fõ lõszertároló, 42db 105mm-es lõszerrel. A toronyban jobb oldalon foglal helyet az irányzó,mögötte ül a parancsnok, a töltõkezelõ pedig lövegtõl balra dolgozik.
Brazil (ex-Belga) Leopard 1A1, a torony két oldalán látható nyílások az optikai távolságmérõ optikáit rejtik.
Leopard 1A1:
Az elsõ sorozat utáni három következõ már kisebb fejlesztésen esett át. Egy lövegstabilizátor került beépítésre, hogy mozgás közben is célon tudjon maradni az irányzó, illetve menet közben is kiváltható legyen a lövés. Megjelent továbbá a kumulatív lövedékek elleni védelmet növelõ oldalszoknya, és a lövegcsõre hõkiegyenlítõ köpeny került.
Leopard 1A1A1:
1974 és 1977 között felújították az összes Leo 1 és 1A1-esek, kiegészítõ páncélzatot szereltek a tornyokra, így a harckész tömeg 42.5 tonnára nõtt.
Leopard 1A1A2:
Az 1980-as években a Leo 1A1A1-eseken újabb felújítás következett, Az elsõ Leopard 2-esekrõl szintén felújításkor leszerelt PZB 200 éjjellátó berendezéseket szerelték fel a torony jobb felsõ részére.
Leopard 1A1A3:
Azon Leo 1A1A2-esek, amelyekbe SEM80/90-es digitális rádiók kerültek beépítésre.
Leopard 1A2:
Az ötödik sorozat 232 harckocsija tartozott ezen változathoz, amelyek alapból egy erõsebb toronypáncélzattal készültek.
Leopard 1A2A1:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval felszerelt Leo 1A2 változatok elnevezése.
Leopard 1A2A2:
Az utólag SEM80/90 digitális rádióval felszerelt Leo 1A2 változat elnevezése.
Leopard 1A2A3:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval és SEM80/90 digitális rádióval is felszerelt változat elnevezése.
Leopard 1A3:
Leopard 1A3 felkészítve folyón való átkeléshez.
Az ötödik sorozat második felébe tartozó 110 harckocsi új toronnyal került legyártásra, üreges páncélzattal és ék alakú lövegpajzzsal. Noha a páncélvédettsége nem javult jelentõsen a Leo 1A2-höz képest, a torony beltere 1,2 köbméterrel nagyobb lett, tágasabbá téve a küzdõteret. A parancsnok továbbá kapott egy TRP-2A jelû független optikai irányzékot.
Leopard 1A3A1:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval felszerelt Leo 1A3 változatok elnevezése.
Leopard 1A3A2:
Az utólag SEM80/90 digitális rádióval felszerelt Leo 1A3 változat elnevezése.
Leopard 1A3A3:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval és SEM80/90 digitális rádióval is felszerelt Leo 1A3 változat elnevezése.
Leopard 1A4:
Leopard 1A4
A hatodik sorozat 1974-tõl leszállított 250 harckocsija külsõre megegyezik a Leo 1A3-al, de új, digitális számítógépes tûzvezetõ rendszert kapott, EMES 12A1 optikai irányzóberendezést az irányzó, és PERI R12 éjjellátóval kombinált optikai periszkópot a parancsnok. A plusz berendezések helyigénye miatt a harckocsiban tárolt lõszermennyiség 55 darabra csökkent.
Az eredeti tervek szerint a korábbi változatokon elvégzett fejlesztéseknek esett volna alá az 1980-as években, de végül is errõl letettek, és kivonták a hadrendbõl, a fejlesztéseken már átesett Leo 1A1 „váltotta” õket.
Leopard 1A5
Egy Dán Leopard 1A5 száguldozik. Megfigyelhetõ az új, hátra fele hosszabb torony
Az 1980-as években indított fejlesztési program célja, hogy a rendszerben, vagy tartalékban tartozó Leopard 1A1-esek (ill. 1A1A1, 1A1A2, 1A1A3) új, nagy hatékonyságú tûzvezetõ berendezést és hatékonyabb éjjellátó illetve rossz idõben is használható felderítõ berendezést kapjanak. A lehetõségek felmérése után egy teljesen új torony beépítése mellett döntöttek, amely nemcsak az új rendszereknek ad otthont, de a lõszertároló is átkerültek a vezetõ bal oldala mellõl a torony megnyújtott hátsó, elszeparált részébe. Mindezek mellett a tornyot felkészítették a Leopard 2 120mm-es simacsövû lövegjének beépítésére, noha erre végül is nem került sor.
1983-ban a Leopard 2 EMES 15 tûzvezetõ rendszerébõl kifejlesztett EMES 18-at választották a Leo 1A5 számára, lézeres távolságmérõvel és infravörös képalkotóval. A löveg számára új, leválóköpenyes szárnystabilizált páncéltörõ lõszert rendszeresítettek. 1987-tõl kezdve szinte az összes államban rendszerben álló Leopard 1-esen végrehajtották (többnyire komolyabb változtatás nélkül, kivétel pl. a norvégok Leo 1A5NO hk-i, melyek toronymozgatása elektromos és nem hidraulikus) a Leopard 1A5 módosításait, így ez tekinthetõ a „standard” Leopard 1-esnek az 1990-es években, illetve utána.
Leopard 1A5A1:
A digitális SEM80/90 rádióval felszerelt változat jelzése.
Leopard 1A6
A Leopard 1A6 prototípusa, megfigyelhetõ a régi fajta torony a kiegészítõ páncélzattal, és a 120mm-es löveg.
Egy Leo 1A1A1-et átalakítottak a Leopard 2 120mm-es lövegének befogadására, és erõsebb kiegészítõ páncélzatot szereltek a toronyra. A programot 1987-ben felfüggesztették, mert a Leopard 1A5 olcsóbb és sikeresebb megoldásnak bizonyult.
Leopard C1:
Kanadai 114db-ot gyártott licencben, melyek alapjában véve Leopard 1A3-asok, de lézeres távolságmérõvel az optikai helyett, továbbá más a másodlagos fegyverzet, és passzív éjjellátó berendezése a legénységnek. Késõbb egy kiegészítõ páncélzatot terveztek a számukra utólag felszerelni, de a magas költségek miatt az átalakítást csak korlátozott számú jármûvön hajtották végre.
Leopard C2:
Egy Leopard C2 egy bemutatón autón gázol át – a személyzet láthatóan élvezi. 😉
Kanada 2000-ben mutatta be a C1 változat átalakításával létrehozott új változatot. Az ország 123db leszerelt Leopard 1A5-öst vásárolt Németországtól, amelyek tornyait átszerelték a Leo C1-esekre, és további kisebb módosításokat végeztek el rajtuk (pl. rádióberendezések cseréje).
OF-40:
A Fiat és az Oto-Melara által gyártott Leopard 1 export változat. A prototípusa 1980-ban készült el, és 1981-ben 18db-ot átadtak belõle az Egyesült Arab Emirátusoknak, késõbb további 18db-ot szállítottak le az OF-40 Mk.2-bõl, és a korábbiakat is feljavították ilyen szintre. Ez tartalmaz egy olasz tûzvezetõ rendszert kétsíkû lövegstabilizátorral, fényerõsítõ elven mûködõ éjjellátó berendezést, egy Francia SFIM stabilizált optikai periszkópot a parancsnok részére és egy Selenia lézeres távolságmérõt. Az Egyesült Arab Emirátusokon kívûl más megrendelés nem érkezett az OF-40-re.
Egyéb változatok:
A Leopard 1 alvázára épül a Gepard önjáró légvédelmi gépágyú, illetve számtalan hídvetõ és harckocsimentõ is a kivont Leopard 1-esek alvázát használja.
Adatok (Leopard 1A5):
Gyártó ország: Németország (Német Szövetségi Köztársaság)
Személyzet: 4 fõ (Parancsnok, Irányzó, Sofõr és Töltõkezelõ)
Harckész tömege: 42.4 tonna
Teljes hossza: 9.54 m
A test hossza: 6.94 m
Magassága: 2.4 m
Szélessége (szoknyával): 3.37 m
Hasmagassága: 0.44 m
Teljesítmény/Tömeg arány: 19.7 le/t
Talajnyomás: 0.90 kg/cm2
Erõforrás: MTU B 838 Ca-M500, 37.4 literes, V-10-es Diesel-motor
Teljesítménye: 830 le @ 2200 ford./perc
Max. sebessége mûúton: 65 km/h
Max. sebessége hátramenetben: 25 km/h
Max. hatótávolsága mûúton: 600 km
Max. hatótávolsága terepen: 450 km
Üzemanyagtartály: 985 liter
Fegyverzet:
1db 105mm-es L7A3 huzagoltcsövû löveg, 55 lõszer
1db 7.62mm-es MG2A1 koaxiális géppuska
1db 7,62mm-es MG3 légvédelmi géppuska (összesen 5500 lõszer a géppuskákhoz)
8db ködgránátvetõ (4-4 a torony két oldalán)
Rendszersítõ országok:
Németország, Dánia, Belgium, Hollandia, Norvégia, Ausztrália, Brazilia, Egyesült Arab Emirátusok, Kanada, Chile, Görögország, Olaszország, Törökország.
A Leopard program 1956-ban indult, hogy egy saját gyártmányú harckocsival váltsák le a nyugatnémetek a Bundeswehr elavult M47 és M48 harckocsijait. A kezdeti elvárások az között szerepelt, hogy a harckocsi bármely irányból érkezõ, 20mm-es páncéltörõ lövedéknek ellenálljon, képes legyen megóvni a személyzetét a vegyi-, biológiai- és nukleáris fegyverek hatásaitól, és képes legyen legyen leküzdeni a varsói szerzõdés harckocsijait, vagyis a fõ fegyverének képesnek kell lennie 2000 méterrõl átütni egy 150mm-es döntött páncélzatot. A fõ fegyvernek a brit L7A3 105mm-es huzagolt csövû ágyút választották. 1957-ben a Francia Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egy közös harckocsi kifejlesztésébe kezdett, amelynek a neve „Standard-Panzer” lenne, a programba két német illetve egy francia mérnökcsapat vett részt, és mindegyik két-két prototípust gyárt le. 1958-ban Olaszország is csatlakozott a programba, 1960-ban pedig megkezdõdtek a prototípusok elsõ tesztjei, csapatpróbák után a Porsche-féle tervet fogadták el, de több ponton is módosították, új tornyot kapott, és a motorteret is kibõvítették, megemelve a test hátulját, és a motor fölé helyezve a hûtõradiátorokat. Franciaország végül is a saját AMX30 terve mellett döntött, vagyis a közös Francia-Német harckocsi nem valósult meg (érdekesség: az Olaszok úgy döntöttek, hogy inkább az amerikai M60A1-et rendszeresítik, majd késõbb mégis megvették a Leopard 1 licencgyártási jogát). Még a gyártás elõtt döntés született arról, hogy a toronyba beépítenek egy optikai távolságmérõt, amelynek két optikája a torony két oldalára került. A gyártás a Krauss-Manfred felügyelete alá került, és 1965 szeptemberében adták át az elsõ szériapéldányt a nyugatnémet hadseregnek.
Elsõ szériás Leopard 1.
A löveg fölötti "doboz" az 1950–es, 60-as évek éjszakai harc kellékét, egy hatalmas fényszórót rejt.
A Leopard 1 egy hagyományos elrendezésû harckocsi, a torony a test középen van elhelyezve, a 830 lóerõs, V-10-es MTU diesel-motor pedig hátul, hosszában. A sofõr elõl, jobb oldalon foglal helyet, tõle balra van elhelyezve a fõ lõszertároló, 42db 105mm-es lõszerrel. A toronyban jobb oldalon foglal helyet az irányzó,mögötte ül a parancsnok, a töltõkezelõ pedig lövegtõl balra dolgozik.
Brazil (ex-Belga) Leopard 1A1, a torony két oldalán látható nyílások az optikai távolságmérõ optikáit rejtik.
Leopard 1A1:
Az elsõ sorozat utáni három következõ már kisebb fejlesztésen esett át. Egy lövegstabilizátor került beépítésre, hogy mozgás közben is célon tudjon maradni az irányzó, illetve menet közben is kiváltható legyen a lövés. Megjelent továbbá a kumulatív lövedékek elleni védelmet növelõ oldalszoknya, és a lövegcsõre hõkiegyenlítõ köpeny került.
Leopard 1A1A1:
1974 és 1977 között felújították az összes Leo 1 és 1A1-esek, kiegészítõ páncélzatot szereltek a tornyokra, így a harckész tömeg 42.5 tonnára nõtt.
Leopard 1A1A2:
Az 1980-as években a Leo 1A1A1-eseken újabb felújítás következett, Az elsõ Leopard 2-esekrõl szintén felújításkor leszerelt PZB 200 éjjellátó berendezéseket szerelték fel a torony jobb felsõ részére.
Leopard 1A1A3:
Azon Leo 1A1A2-esek, amelyekbe SEM80/90-es digitális rádiók kerültek beépítésre.
Leopard 1A2:
Az ötödik sorozat 232 harckocsija tartozott ezen változathoz, amelyek alapból egy erõsebb toronypáncélzattal készültek.
Leopard 1A2A1:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval felszerelt Leo 1A2 változatok elnevezése.
Leopard 1A2A2:
Az utólag SEM80/90 digitális rádióval felszerelt Leo 1A2 változat elnevezése.
Leopard 1A2A3:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval és SEM80/90 digitális rádióval is felszerelt változat elnevezése.
Leopard 1A3:
Leopard 1A3 felkészítve folyón való átkeléshez.
Az ötödik sorozat második felébe tartozó 110 harckocsi új toronnyal került legyártásra, üreges páncélzattal és ék alakú lövegpajzzsal. Noha a páncélvédettsége nem javult jelentõsen a Leo 1A2-höz képest, a torony beltere 1,2 köbméterrel nagyobb lett, tágasabbá téve a küzdõteret. A parancsnok továbbá kapott egy TRP-2A jelû független optikai irányzékot.
Leopard 1A3A1:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval felszerelt Leo 1A3 változatok elnevezése.
Leopard 1A3A2:
Az utólag SEM80/90 digitális rádióval felszerelt Leo 1A3 változat elnevezése.
Leopard 1A3A3:
Az utólag PZB 200 éjjellátóval és SEM80/90 digitális rádióval is felszerelt Leo 1A3 változat elnevezése.
Leopard 1A4:
Leopard 1A4
A hatodik sorozat 1974-tõl leszállított 250 harckocsija külsõre megegyezik a Leo 1A3-al, de új, digitális számítógépes tûzvezetõ rendszert kapott, EMES 12A1 optikai irányzóberendezést az irányzó, és PERI R12 éjjellátóval kombinált optikai periszkópot a parancsnok. A plusz berendezések helyigénye miatt a harckocsiban tárolt lõszermennyiség 55 darabra csökkent.
Az eredeti tervek szerint a korábbi változatokon elvégzett fejlesztéseknek esett volna alá az 1980-as években, de végül is errõl letettek, és kivonták a hadrendbõl, a fejlesztéseken már átesett Leo 1A1 „váltotta” õket.
Leopard 1A5
Egy Dán Leopard 1A5 száguldozik. Megfigyelhetõ az új, hátra fele hosszabb torony
Az 1980-as években indított fejlesztési program célja, hogy a rendszerben, vagy tartalékban tartozó Leopard 1A1-esek (ill. 1A1A1, 1A1A2, 1A1A3) új, nagy hatékonyságú tûzvezetõ berendezést és hatékonyabb éjjellátó illetve rossz idõben is használható felderítõ berendezést kapjanak. A lehetõségek felmérése után egy teljesen új torony beépítése mellett döntöttek, amely nemcsak az új rendszereknek ad otthont, de a lõszertároló is átkerültek a vezetõ bal oldala mellõl a torony megnyújtott hátsó, elszeparált részébe. Mindezek mellett a tornyot felkészítették a Leopard 2 120mm-es simacsövû lövegjének beépítésére, noha erre végül is nem került sor.
1983-ban a Leopard 2 EMES 15 tûzvezetõ rendszerébõl kifejlesztett EMES 18-at választották a Leo 1A5 számára, lézeres távolságmérõvel és infravörös képalkotóval. A löveg számára új, leválóköpenyes szárnystabilizált páncéltörõ lõszert rendszeresítettek. 1987-tõl kezdve szinte az összes államban rendszerben álló Leopard 1-esen végrehajtották (többnyire komolyabb változtatás nélkül, kivétel pl. a norvégok Leo 1A5NO hk-i, melyek toronymozgatása elektromos és nem hidraulikus) a Leopard 1A5 módosításait, így ez tekinthetõ a „standard” Leopard 1-esnek az 1990-es években, illetve utána.
Leopard 1A5A1:
A digitális SEM80/90 rádióval felszerelt változat jelzése.
Leopard 1A6
A Leopard 1A6 prototípusa, megfigyelhetõ a régi fajta torony a kiegészítõ páncélzattal, és a 120mm-es löveg.
Egy Leo 1A1A1-et átalakítottak a Leopard 2 120mm-es lövegének befogadására, és erõsebb kiegészítõ páncélzatot szereltek a toronyra. A programot 1987-ben felfüggesztették, mert a Leopard 1A5 olcsóbb és sikeresebb megoldásnak bizonyult.
Leopard C1:
Kanadai 114db-ot gyártott licencben, melyek alapjában véve Leopard 1A3-asok, de lézeres távolságmérõvel az optikai helyett, továbbá más a másodlagos fegyverzet, és passzív éjjellátó berendezése a legénységnek. Késõbb egy kiegészítõ páncélzatot terveztek a számukra utólag felszerelni, de a magas költségek miatt az átalakítást csak korlátozott számú jármûvön hajtották végre.
Leopard C2:
Egy Leopard C2 egy bemutatón autón gázol át – a személyzet láthatóan élvezi. 😉
Kanada 2000-ben mutatta be a C1 változat átalakításával létrehozott új változatot. Az ország 123db leszerelt Leopard 1A5-öst vásárolt Németországtól, amelyek tornyait átszerelték a Leo C1-esekre, és további kisebb módosításokat végeztek el rajtuk (pl. rádióberendezések cseréje).
OF-40:
A Fiat és az Oto-Melara által gyártott Leopard 1 export változat. A prototípusa 1980-ban készült el, és 1981-ben 18db-ot átadtak belõle az Egyesült Arab Emirátusoknak, késõbb további 18db-ot szállítottak le az OF-40 Mk.2-bõl, és a korábbiakat is feljavították ilyen szintre. Ez tartalmaz egy olasz tûzvezetõ rendszert kétsíkû lövegstabilizátorral, fényerõsítõ elven mûködõ éjjellátó berendezést, egy Francia SFIM stabilizált optikai periszkópot a parancsnok részére és egy Selenia lézeres távolságmérõt. Az Egyesült Arab Emirátusokon kívûl más megrendelés nem érkezett az OF-40-re.
Egyéb változatok:
A Leopard 1 alvázára épül a Gepard önjáró légvédelmi gépágyú, illetve számtalan hídvetõ és harckocsimentõ is a kivont Leopard 1-esek alvázát használja.
Adatok (Leopard 1A5):
Gyártó ország: Németország (Német Szövetségi Köztársaság)
Személyzet: 4 fõ (Parancsnok, Irányzó, Sofõr és Töltõkezelõ)
Harckész tömege: 42.4 tonna
Teljes hossza: 9.54 m
A test hossza: 6.94 m
Magassága: 2.4 m
Szélessége (szoknyával): 3.37 m
Hasmagassága: 0.44 m
Teljesítmény/Tömeg arány: 19.7 le/t
Talajnyomás: 0.90 kg/cm2
Erõforrás: MTU B 838 Ca-M500, 37.4 literes, V-10-es Diesel-motor
Teljesítménye: 830 le @ 2200 ford./perc
Max. sebessége mûúton: 65 km/h
Max. sebessége hátramenetben: 25 km/h
Max. hatótávolsága mûúton: 600 km
Max. hatótávolsága terepen: 450 km
Üzemanyagtartály: 985 liter
Fegyverzet:
1db 105mm-es L7A3 huzagoltcsövû löveg, 55 lõszer
1db 7.62mm-es MG2A1 koaxiális géppuska
1db 7,62mm-es MG3 légvédelmi géppuska (összesen 5500 lõszer a géppuskákhoz)
8db ködgránátvetõ (4-4 a torony két oldalán)
Rendszersítõ országok:
Németország, Dánia, Belgium, Hollandia, Norvégia, Ausztrália, Brazilia, Egyesült Arab Emirátusok, Kanada, Chile, Görögország, Olaszország, Törökország.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10479
A Leopard 1 esetén az üres hüvelyeket a torony bal oldalán lévõ kis ajtón keresztül tudja a töltõkezelõ kijutattni a küzdõtérbõl.
Leopard C2
A vezetõk oktatására szolgáló kiképzõtank.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10478
1963-ban, noha az elsõ Leopard 1-et még át sem adták, a Nyugatnémetek ismét a társulásban látták az elõrelépést, de ezúttal az Amerikai Egyesült Államokkal. A program célja az 1970-es évek harckocsijának kifejlesztése (innen az MBT-70 ill. Kpz-70 elnevezés), amely a lehetõ legtöbb technikai vívmánnyal felvértezve. A meglepõ ötletek egész garmadájával álltak elõ: az USA egy 152mm-es löveget szánt fõ fegyvernek, amely képes irányított páncéltörõ rakétákat indítani, és ezzel leküzdeni bármilyen páncélost 5200 méteren belül. A német mérnökök némileg szkeptikusak voltak ezen technológia életképességével kapcsolatban, õk inkább egy 120mm-es simacsövû ágyút terveztek a saját prototípusukba. Mindkét esetben automata töltõberendezés szolgálta ki az ágyúkat, de emellett még hidraulikusan állítható magasságú felfüggesztéssel, üreges páncélzattal és lézeres távolságmérõvel is ellátták.
Az egyik amerikai MBT-70 prototípus mint múzeumi tárgy.
A háromfõs személyzet a toronyban foglalt helyet, a löveg bal oldalán elöl az irányzó, mögötte kicsit magasabban a parancsnok. A vezetõ a löveg jobb oldalán ült, egy olyan kapszulában, amely mindig elõrenézett, függetlenül a torony forgásától – e megoldás nem bizonyult túl sikeresnek, a sofõrök sûrûn lettek rosszul benne. Az MBT-70 program 1969-ben felbomlott, az amerikaiak egy kevésbé korszakalkotó XM-803-ben látták a jövõt (amíg 1971-ben a Kongresszus ki nem húzta a falból a konnektort, arra kárhoztatva a hadsereget, hogy még csaknem tíz évig használják az M60-asokat) németek pedig a Leopard 2-ben.
Az elsõ prototípusok már 1969-ben és 70-ben elkészültek, miután az MBT-70 programban 1967-ben elõször jelentkezõ ellentéteket látva a német vezetés utasította a Krauss-Maffei, Porche és Wegmann cégeket egy Leopard 1 utód harckocsi megtervezésére. Ezek még leginkább a Leopard 1A3-ra emlékeztettek, de a hajtáslánc már az MBT-70-bõl származó 12 hengeres MTU diesel-motorra épült. Az elsõ 10 prototípusból 10db a régi 105mm-es L7A3, míg 7db az új Rheinmetal 120mm-es simacsövû löveggel készült.
Az egyik korai „könnyû” Leopard 2 prototípus 120mm-es löveggel.
A program alakulását azonban nagyban befolyásolta két dolog: az egyik az 1973-as Jóm Kippuri csata, ahol bebizonyosodott a páncéltörõ rakéták látványos térnyerése, a másik pedig az a tény, hogy a keleti határon feltûntek a modern szovjet harckocsik, mint a T-62 és a T-64. A programot felülvizsgálták, és úgy döntöttek, hogy a tervezett harckocsi tömeghatárát felemelik 60 tonnára, hogy kellõ páncélvédettséget kaphasson, valamint elindítottak több programot, a lehetséges alternatívák megvizsgálására (pl. Versuchsträger 1-1 és 1-2, ezekrõl már volt szó, tessék használni a fórumkeresõt alul). Az 1970-es évek közepére azonban a kezdeti pánikon sikerült úrrá lenni, és a Leopard 2 prototípusai meggyõzõen teljesítettek a próbákon, igaz alaposan meg is változott, többek között egy igen vastag, réteges páncélzattal látták el, hogy biztosítani tudják a megfelelõ védelmet, valamint egy teljesen áttervezett tornyot kapott. Az új, módosított változat a Leopard 2AV jelzést kapta.
Leopard 2AV, látható a jelentõsen megerõsített páncélzat.
Az USA a jó teszteredményeket látva érdeklõdni kezdett a Leopard 2 után, és készült is két prototípus, melyekbe amerikai tûzvezetõ rendszer került, az egyiket pedig a 105mm-es L7A3, a másikat pedig a Rheinmetal 120mm-es löveggel látták el, egy harmadik prototípus pedig német tûzvezetõ rendszert. A prototípusok Amerikába utaztak, ahol összemérték az új XM-1 harckocsival. Az amerikai szakemberek szerint a Leopard 2 és az XM-1 tûzereje és mobilitása nagyjából megegyezõ szintû volt, de az amerikai harcjármû erõsebb páncélzattal rendelkezik (késõbb kiderült, hogy ez csak a HEAT lövedékek ellen volt igaz, a Kinetikai energiával mûködõ lövedékek esetén a német harckocsi jobb védelemmel rendelkezett), így végül teljes nyugalommal kijelentették, hogy az M-1 Abrams a legjobb harckocsi a világon (khm...). A német hadsereg némileg másképpen látta a helyzetet, és 1800 Leopard 2 megrendelésérõl döntött.
A Leopard 2 üres tömege 52 tonna volt, harckész tömege pedig 55 tonna, az összetett páncélzat, üreges kiképzéssel készült a minél nagyobb védelem érdekében.
A vezetõ a harckocsi orrában, a középvonaltól kicsit jobbra ül, három periszkópja van, melybõl a középsõ lecserélhetõ infravörös éjjellátóval ellátott periszkópra, a vezetõ ülése alatt található egy vészkijárat is. A toronyban jobb oldalon elöl ül az irányzó, mögötte és kicsivel felette a parancsnok, a töltõkezelõ pedig a lövegtõl balra foglal helyet. A parancsnoknak és a töltõkezelõnek van búvónyílása, mindkettõn az MG3 légvédelmi géppuska felfogatására szolgáló körgyûrûvel, noha rendszerint a légvédelmi géppuska a töltõkezelõ búvónyílására van szerelve.
A fõ fegyverzete a Rheinmetal 120mm-es harckocsiágyúja, amelyet kétsíkú lövegstabilizátorral láttak el, a német hadsereg két fõ lõszertípust alkalmaz hozzá, a DM-33 KE APFSDS-T leválóköpenyes, ûrméret alatti szárnystabilizált páncéltörõ lõszert és a DM-12 MZ HEAT-MP-T többcélú, szárnystabilizált kumulatív lõszert. A lõszerbõl 27-et a harckocsi elejében, a sofõrtõl balra található lõszertárolóban helyeztek el, további 15 pedig a torony hátuljának bal oldalán elszeparált lõszertárolóba került. Ez utóbbi ajtaja elektromosan mûködtethetõ, és a teteje elõre meggyengített, hogy egy esetleges lõszerrobbanás esetén az energia fölfele távozzon, így óva meg a küzdõtérben tartozkodó személyzetet. A torony bal oldalán egy ajtót alakítottak ki a lõszer rakodásához.
Az irányzó fõ mûszere az EMES 15 tûzvezetõ rendszer, de ez az elsõ kétszáz Leopard 2-nél még nem volt kész, így ideiglenesen PZB200 került beépítésre, amely nem infravörös, hanem fényerõsítõ elven mûködõ éjjellátóval rendelkezett, késõbb ezen harckocsik is megkapták az EMES 15-öst, és „levedlett” PZB200-akat a felújításra váró Leopard 1-esek kapták meg Az EMES 15 mellett van egy tartalék célzóberendezés is, a FERO-Z18, amely 8x nagyítással rendelkezik, és löveg mellett, jobbra van beépítve. A parancsnok egy független PERI R-17 panoráma periszkópot kapott, amely 360°-os látószöggel és 2x vagy 8x nagyítással rendelkezik, szûkség esetén e segítségével a parancsnok átveheti az irányzó feladatkörét is. A parancsnok mögött, a torony végének bal oldalán van elhelyezve a SEM25 / 35 rádióberendezés.
Elsõ szériás Leopard 2, látható a csõ fölött a PZB200 éjjellátó berendezése.
A küzdõtér mögött található a motortér, ahol az MTU MB 873 Ka-501 típusú 47.6 literes, V-12-es turbófeltöltõs Diesel-motor található. Az elektromos rendszer 24 voltos, és 8db 12 voltos akkumulátor biztosítja az indítómotornak a megfelelõ energiát. A Leopard 2 csúcssebessége 68 km/h, de békeidõben ez 50 km/h-ra van korlátozva a hajtáslánc kímélése céljából, a legnagyobb hátrameneti sebesség 31 km/h. A fogyasztása terepen mintegy 500 liter 100 kilométeren, de mûúton beéri csekélyke 300 literrel is, a négy üzemanyagtartály összesen 1160 liter üzemanyagot fogad be, amely szükség esetén gázolaj mellett lehet kerozin, petróleum vagy benzin is, igaz, ez esetben a motor leadott teljesítménye csökken. Az egész rendszert elektromos felügyeleti és hibaérzékelõ rendszerrel is ellátták, ha bármilyen meghibásodást érzékel, az a sofõr elõtti panelen megjelenik. A sofõr mögött négy 9kg-os halonnal oltó berendezés található, amely csöveken az egész küzdõtérben a automatikusan megfelelõ helyre juttathatja el a tûzoltó anyagot, amennyiben valahol 71 C° fölé emelkedik a hõmérséklet, illetve egy 2.5kg-os kézi oltókészülék található a löveg alatt. A vagyi-, biológiai- és nukleáris szennyezõ anyagok küzdõtérbe való kerülése ellen a belsõ légnyomást meg lehet emelni (ekkor ugye ha bármilyen rés is nyílik a belsõ téren, a levegõ bentrõl kifelé fog áramolni, és nem engedi a szennyezõ anyagokat a harctérbe), illetve speciális szûrõberendezések tisztítják meg a kintrõl beszívott levegõt.
A Leopard 2 felkészítés nélkül maximum 1.2 méteres vízen tud átgázolni, rövid felkészítéssel ez 2.25m-re növelhetõ, egy 15 perces felkészítéssel pedig, melynél egy három részbõl álló „légzõcsövet” szerelnek a parancsnok búvónyílására 4 méteresre növelhetõ.
Az elsõ Leopard 2-õt 1979-ben adták át, és az elsõ sorozat 380 harckocsit számlált, a leszállítást 1982-ben fejezték be.
Leopard 2A1
Leopard 2A1
1982 és 1983 között került sor a második sorozatban gyártott 450 harckocsi átadására. A torony tetejérõl eltûnt a keresztirányú szélsebesség-mérõ, áttervezték az üzemanyag-szûrõ berendezést, mert az eredeti esetén csak nagyon lassan lehetett megtankolni a jármûvet, fellépõket helyeztek el a motortérben, miután a karbantartások közben az óvatlan szerelõk rátaposhatnak a kormánymûre, továbbá a lõszertárolók azonos kialakításúak lettek az M1 Abrams harckocsiéval. A harmadik sorozat 300 jármûvét 1983-84 között adták át, és csak kis mértékben tértek el a második sorozattól, például a parancsnok panoráma periszkópja 5 cm-el feljebb lett elhelyezve, illetve az NBC szûrõ teteje nagyobb lett (ez a harmadik sorozat lenne elvileg a Leopard 2A2, de a sereg mégis Leopard 2A1 jelzéssel rendszeresítette õket).
Leopard 2A3
A negyedik sorozat 300 jármûve 1984 és 85 között lett átadva, a legjelentõsebb eltérés a SEM80/90 rádióberendezések megjelenése, valamint a lõszerrakodó ajtó lehegesztése, amely egyes esetekben szivároghatott, így a küzdõtérben uralkodó túlnyomás nem volt fenntartható.
Leopard 2A4
Az ötödik sorozat 370 jármûvét 1985 és 87 között szállították le, a tûzvezetõ rendszer számítógépének központi egysége lett cserélve, megerõsítették a torony páncélzatát (hivatalosan: a torony szembõl KE lövedékek esetén 700+mm HEAT lövedékek ellen 1000+mm RHA egyenértékû védelmet nyújt), valamint egy új tûz- és robbanáselfojtó berendezés került beépítésre. Noha eredetileg csak öt sorozat volt tervben, 1988 és 92 között további három sorozat került legyártásra, a hatodik sorozat 150, a hetedik pedig 100 jármûvet számlált. Ezek is Leopard 2A4 jelölést viselnek, de gondozásmentes akkumulátorokat kaptak, és a festésüknél Zink-kromát mentes festékeket használtak, továbbá eleve a torony bal oldalán lévõ lõszerrakodó ajtók nélkül lettek legyártva. 1991 és 92 között további 75 jármû került átadásra (nyolcadik sorozat), ennél megjelent a csõ jobb oldalán, a torkolat közelében egy kalibrációs rendszer, amely segítségével az irányzó meghatározhatja, hogy a löveg ugyanarra a pontra mutat-e, amelyre az irányzóberendezés.
Leopard 2A5: (KWS II.)
Leopard 2A5, megfigyelhetõ az igen hosszú, üreges kiegészítõ páncélzat, és az tûzvezetõ rendszer optikájának kiemelése a toronyból.
Az 1980-as évek elején új Szovjet harckocsik tûntek fel, a T-64BV és a T-80BV lövegcsõbõl indított páncéltörõ rakétái és reaktív páncélzatai igencsak komoly fejvakarásra adtak okot. Egy újabb Francia-Német közös harckocsi program ugyan elkezdett felvázolódni, de 1982-ben ez is félbeszakadt (úgy tûnik a nemzetközi kooperáció ritkán sikeres harckocsik esetén). 1983-tól 96-ig több lehetõséget is megvizsgáltak, kezdve a több Leopard 2 hadrendbe állításától a régi testre új torony szerelésén át az automata töltõberendezés beszereléséig. Elkészült egy „fejlesztési alap”, reaktív és passzív kiegészítõ páncélzat, elektromosan mozgatott búvónyílástetõ a vezetõnek (amely ezáltal nehezebbre és jobb védelmi képességgel rendelkezõre építhetõ), az EMES 15-öt kiemelték, és páncélozott házba helyezték.
Noha a szovjetunió összeomlása alaposan megváltoztatta a nyugati politikusok és szakemberek hozzáállását, ettõl a fejlesztések nem álltak le. Három elkülöníthetõ programot hoztak létre, a KWS I. egy hosszabb csövû 120mm-es simacsövû ágyú alkalmazását vizsgálta (ez lett a Leopard 2A6), a KWS II. erõsebb páncélzat, valamint modernizált tûzvezetõ és kommunikációs berendezések beépítésével elérhetõ hatékonyságot, míg a KWS III. egy 140mm-es új löveg alkalmazását. 1991-ben Svédország, Hollandia és Németország közösen döntött a KWS II. program megvalósítása mellett, Leopard 2A5 jelzés alatt.
A fent említetteken kívül a Leo 2A5 hátuljára egy kamera került, melynek segítségével a sofõr hátramenetben végre láthatja is, hogy merre halad, nagyban segítve a munkáját (eddig a parancsnok utasításai alapján vezethetett csak, amely viszont harchelyzetben problémás lehet). A torony elejére egy ék alakú kiegészítõ páncélzat került, amely könnyen cserélhetõ sérülés esetén, illetve késõbb könnyen felszerelhetõ helyette egy hatékonyabb változat. A torony hidraulikus mozgató mechanizmusát teljesen lecserélték egy elektromos rendszerre, és a tûzvezetõ rendszer módosításával lehetõvé vált, hogy APFSDS-T lõszerrel helikopterre lõjenek, illetve beépítettek egy katonai GPS rendszert is. A változtatásoknak köszönhetõen a harckész tömeg 59.5 tonnára nõt. A Német hadsereg az összes hatos, hetes és nyolcas sorozatban készült Leopard-2-esét feljavította Leopard 2A5 szintre.
Leopard 2S / Strv.122
A Svédország által licencben gyártott Leopard 2A4-ek (Strv.121) átalakítása, a változtatások lényegében azonosak a Leopard 2A5-el (kivéve, hogy a kiegészítõ páncélzat erõsebb), de beépítésre került a parancsnok számára egy harctéri hálózati adatközlõ rendszer, amellyel képes nemcsak a parancsnoksággal, de a többi Strv.122-essel illetve elvileg légi és egyéb szárazföldi egységekkel is a kétirányú kommunikációra, feltüntetve a parancsok elõtti képernyõn a baráti és az ismert ellenséges egységek pozícióját. Továbbá a toronyra felkerült a Francia Galix védelmi rendszer, amely lézerbesugárzás jelzõkkel rendelkezik, és szükség esetén az infravörös tartományban is átláthatatlan ködfelhõbe burkolja a harckocsit. Egyes hírek szerint várható az új Rheinmetal L/55-ös löveg beépítése is.
Leopard 2A6 (egyes esetekben nevezik Leopard 2A6EX-nek is)
A KWS I.-ben vizsgált L/55-ös csõhosszúságú löveggel elérhetõvé vált az 1800m/s torkolati sebességû páncéltörõ nyíllövedék alkalmazása, azon Leopard 2A5-ösöket, amelyekbe beépítették az új löveget, Leopard 2A6 jelzéssel illeték. A lövegen kívül kívül kapott egy kiegészítõ áramforrást és légkondicionáló berendezés beépítését, valamint megnövelték a harckocsiakna-elleni védelmet .
A német hadsereg úgy döntött, hogy 225db Leopard 2A5 harckocsiján elvégzi a következõ feljavítást, Hollandia 180 harckocsiján végzi el az átalakítást, Görögország pedig 170 újonann legyártott harckocsit rendelt.
Leopard 2A6E:
A Spanyol megrendelésre készült 216db Leopard 2A6-os még erõsebb kiegészítõ páncélzattal lesznek legyártva..
Egyéb változatok:
A Leopard 1-hez hasonlóan a Leopard 2 alvázán is több kiszolgáló jármûvet hoztak létre, mint hídvetõ (Panzerschnellbrücke 2), harckocsimentõ (Bueffel) illetve utász (Kodiak)
Adatok: (Leopard 2A6)
Harckész tömege: 62 tonna
Legénysége: 4 fõ (vezetõ, irányzó, parancsnok és töltõkezelõ)
Teljes Hossza: 7.7 m
Szélessége: 3.7 m
Magassága: 3 m
Erõforrás: MTU MB 873, V-12-es turbófeltöltõs diesel-motor, 1500 lóerõ.
Max. sebesség mûúton: 72 km/h
Max. hatótávolsága mûúton: 500 km
Fegyverzete:
1db 120mm-es, L/55 csõhosszúságú, simacsövû hk. ágyú (42 lõszer)
1db 7.62mm-es MG2 koaxiális géppuska
1db 7.62mm-es MG3 légvédelmi géppuska (összesen 4200 géppuska lõszer)
Alkalmazó országok:
Németország, Hollandia, Dánia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország, Görögország, Ausztria, Svájc, Norvégia.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10477
Leopard 2A4-esek hadgyakorlaton.
Kukucs - Leopard 2A5
Svéd Leopard 2S (Strv.122), megfigyelhetõ a Galix ködgránátvetõ rendszer a torony hátulján.
A 140mm-es löveggel szerelt KWS III. prototípus
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10476
Attól függ. Az igazán hatásos hangtompítós fegyverknél speciális, szubszonikus (hangsebességnél, vagyis 300m/s-nél lassabb) lõszert használnak (igazán csendes csak ilyen lõszerrel lesz a fegyver).
Ha rászerelsz egy hagyományos fegyverre egy hangtompítót, akkor a hangtompító természetesen valamennyiben befolyásolja a lövedék röppályáját. Hogy a sebességet és a szórásképet mennyire befolyásolja, az erõsen függ az adott fegyvertõl és a hangtompítótól, illetve esetleg a lõszertõl is. Amennyire nézegettem anno a Finn írásokat (ott legálisan beszerezhetõek a hangtompítók) rövid lõtávolságon (50 méter alatt) nem számottevõ a szóráskép romlása.
Ha rászerelsz egy hagyományos fegyverre egy hangtompítót, akkor a hangtompító természetesen valamennyiben befolyásolja a lövedék röppályáját. Hogy a sebességet és a szórásképet mennyire befolyásolja, az erõsen függ az adott fegyvertõl és a hangtompítótól, illetve esetleg a lõszertõl is. Amennyire nézegettem anno a Finn írásokat (ott legálisan beszerezhetõek a hangtompítók) rövid lõtávolságon (50 méter alatt) nem számottevõ a szóráskép romlása.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10475
Sracok,
A hangtompito befolyasolja valamiben a lovedeket? Csokken az ereje, sebessege vagy valami hasonlo? Es ha igen, mennyire es miben befolyasolja?
A hangtompito befolyasolja valamiben a lovedeket? Csokken az ereje, sebessege vagy valami hasonlo? Es ha igen, mennyire es miben befolyasolja?
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#10474
Sajna nem, bevallom ultra ritkán szoktam mostanság (ie.: az elmúlt 1-2 év) TV-t nézni, és a mûsorújság is ritkán kerül a kezembe...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#10473
Egy esetleges háborús konfliktusnak csekéj az esélye.De figyelembe véve a HM jelenlegi állapotát (minõség,mennyiség)semmi.<#gun>