Haditechnikai Topic

Köszi.

Szoktam vissza olvasni is a fórumba, de nagyon sok hozzászólás van. Nembeszélve arról, hogy folyamatosan nagyütembe bõvül. <#taps>

Elírás, vagy valami hasonló. Ugyanarról a "156"-os farokszámot viselõ géprõl van szó.

Ez a Mig-29OVT azonos azzal a Mig-29-essel ami a Sztrizsi oldalán található videóban repül? Ott Mig-29-VFT néven szerepel.

Irán elég repülõgépipara azért elég fejlett, az F-4-esek, F-5-öseik és F-14-eseik pótalkatrészeinek egy részét képesek saját maguk legyártani, sõt az AH-1-eseiket saját maguk újították fel, szines kijelzõk a mûszerfalon, stb.

Regen volt, lehet nem is voltal meg itt...de semmi baj. En csak ezt a lokott smile-t nem hagyhattam ki <#wink><#smile>

Bocs, elkerülte a figyelmemet.

Az indiai Su-30MK és a Su-30MKI pilótafülkéje.
Su-30MK pilóta:


Su-30MK operátor:


Su-30MKI tervezett:

Szép tervek, kérdés az, hogy Irán mikor lesz képes egy ilyen repülõgépet gyártani. Külföldi segítség ide vagy oda.
Amúgy frankón néz ki, fõleg a cockpit-ja.

Kicsit zûrös a kép e téren. A MiG I-2000 és a Vityaz 2000 nagyon hasonlít egymásra. Az I-2000 sose valósult meg, még prototípus terén sem, az LFI tender állami tákogatás nélkül maradt, így sem a Szuhoj, sem a MiG nem állt neki a saját LFI prototípusait (S-54/55, I-2000) megépíteni. Persze azért az I-2000 nem maradt utód nélkül, az Iráni "Shafaq" a MiG segítségével lett megtervezve, és ezt le sem tagadhatnák:


Vityaz 2000


Shafaq model


A Shafaq prototípusa (vagy csak életnagyságú maket?), amit 2004-ben mutattak be.


A Shafaq pilótafülke-maketje.

Valószínû, hogy a jövõbeni repüéõgépeihez kisérletezik a Mig-29-be beépített tolóerõvektoros hajtómûvekkel a Mikoyan Design Bureau. Mellesleg demonstratív célra is nagyon jó.

Mig-I-2000 (lehet, hogy kamu kép, de azért jó)

Jetfly fotopályázat a Repülõnapról Hát nem vitték túlzásba a dijjazást...

Pedig csak 12 éves, és a tervek szerint még cirka 28-38 évig fog szolgálni. <#idiota>

rosdás teknõ 😊

Rakétákat vagy aknagránátot lõttek ki a hajókra, illetve egy közeli Izraeli reptérre.

Egyébként szép kis "naszádokról" van szó. 😄


Az egyik az USS Ashland (LSD-48).


Ez pedig az USS Kearsarge (LHD-3), a másik hajó, amely a kikötõben tartózkodott.

UAV = Unmanned Aerial Vehicle = kb. pilótanélküli légijármû

es mi az az UAV mindenhol hallom, de nemtom mi lenne😞

Néhány kiegészítés:
D - Drone Director/Control: ha közvetlen a kötõjel mellett van, akkor, akkor UAV irányító földi berendezést jelent, ha valami másik betû mellett (pl DB-47😎, akkor drone-t irányító repülõgépet
L - Az L kiegészítõ jelzés, elvileg sohasem állhat magában (kivéve a 1948 elötti jelzésrendszert, ahol az L-Liaison (futárgép) gépeket jelölte) A YAL-1A felrugja a rendszert.
K - Kerosene Tanker (elvileg 😊 ) - eredetileg lehetne önálló jelzés is, de mivel az összes tanker valamilyen gép átalakítása, ezért most már csak kiegészítõ jelzésként használják
V - AV-8 Harrier II, ill pl CV-2B Caribou, DeHavilland UV-18 Twin Otter, Pilatus UV-20A, UV-23 SKytrader
W - Weather Reconnaissance: idõjárás felderítõ (pl: WB-66D)

1997 óta a "Q" prefix van használatban az újra felhasználható pilóta nélküli gépeknél, a rakétáknál/robotrepülõgépeknél pedig csak a célgépek esetén használják tovább (elvileg az ember vezette ill. távirányítású célgépeknél továbbra is használják a Q-t). Logika szerint a vagy a Q-12 / Q-13 vagy a Q-45 / Q-47 lenne használatban, feladatmegjelöléssel (szvsz leginkább a "B" lenne találó, hiszen ezen gépek feladatköre leginkább a bombázógépekéhez áll közel).

Anno egy-másfél éve ebbe a fórumba már csináltam egy prefix összesítést, amit késõbb kibõvítettem, hogy belrakom a BoP-ra, de mint annyi mást, ezt is félbehagytam, most így áll:

A - Attack: Támadógépek megjelölése az 1920-as évektõl. Ide tartoztak kezdetben a zuhanóbombázók (pl.: Douglas A-24), illetve a könnyû bombázók is (pl.: Douglas A-26).
AH - Attack Helicopter: A harci helikopterek megnevezése.
AC - Attack/Cargo: Tehergépekbõl átalakított (vagy azokból kifejlesztett) támadógépek jelölése, vagyis a "Gunship"-eké, mind az AC-47 vagy AC-130.
B - Bomber: A bombázógépek megjelelölése 1926-tól. A bombázóknál gyakran elfordult a "jelöléskiegészítés", különösen a második VH idején, vagy közvetlenül utána (pl. TB-29: Training Bomber (kiképzõbombázó), EB-47J: Repülõ Parancsnoki Állás, JB-47: Kisérleti Tesztgép, KB-47: légi utántöltésre szánt tesztgép, stb.)
C - Cargo: A tehergépek jelölése.
CH - Cargo Helicopter: Teher/személyszállító helikopter.
D - ?: Pilóta nélküli gépek irányításában résztvevõ gépek jelzése 2002 óta.
E - Electronic (Különleges): A speciális feladatkörû, de elsõsorban elektronikai felderítés/kommunikáció/irányítás (pl.: E-3 AWACS) illetve elektronikai harcra szolgáló gépek helölése. Kombinálva is használják, pl. az A-6 elektronikai hadviselésre szánt változatát EA-6-nak nevezik, a C-135-ösbõl kialakított gép EC-135 jelölést kapta.
F - Fighter: A vadászgép megjelölése 1948-tól. A számozás a 'P' jelöléstõl ment tovább, tehát a P-80 helyett let F-80, a sorozat vége az F-111-es lett, azonban 1962-ben egyszerûsítették a számozást, és "elõrõl" kezdték az F-1-tõl kezdõdõen. Eddig két esetben "keverték" az 'A' jelöléssel, az egyik az F/A-18, a másik az F/A-22. Ez inkább csak játék a szavakkal, hogy ezzel is meggyõzzenek bizonyos embereket/csoportokat, hogy igen, ezek a gépek képesek a földi célok elleni támadásra is. A "vadászgép" jelölés hivatalosan minden gépet megillet, amely levegõ-levegõ fegyverzetett hordoz ill. ilyen feladatkörben alkalmazható.
FB - Fighter-Bomber (vagy FastBomber): Ebbõl csak egyetlen egy akadt, az FB-111, amely az F-111A vadászgépbõl 1965-ben kifejlesztett FB-111 'gyorsbombázó', amely a Convair B-58A 'Hustler' bombázót váltotta.
G - Glider: Vitorlázógép. (a motoros vitorlázógépek, "movitok" is ide tartoznak)
H - Helicopter: Helikopter. Az altípusokat a feladatra utaló prefixxel bõvítik általában (pl. AH-6, OH-6, MH-6 egyaránt a H-6 gépet takarja, csak különféle altipusait).
L - ? ill. Laser: Az "L" hivatalosan a nagy hidegben való üzemeltetésre felkészített gépeket jelöli (pl.: LC-130), de nem hivatalosan használják a lézerfegyverzetû gépekre is, erre eddig egy példa van, az YAL-1A / AL-1A.
K - ?: Tankergép. (pl. KC-135, KC-10, KA-6, stb.)
M - Multi-mission (régebben Missile Carrier): A speciális küldetések gépeit jelzi, pl. MH-60 vagy MC-130. 1976-ig használatban volt rakétahordozó feladatkör megjelölésére.
O - Observer: Megfigyelõ, vagyis a harctéri felderítés a feladata. A célterületen az ellenséges egységek mozgásának megfigyelése, a tüzérségi tûzcsapások eredményének figyelése, stb. A feladata, jelenleg két gép van ilyen feladattal, az OH-58 Kiowa, és az OA-10A Thunderbolt II. A jövõben, illetve a jelenben a pilótanélküli gépek egyértelmûen átveszik ezt a feladatot.
Q - ?: Célgép, vagy célgép-vontató (éles, vagy nem éles gyakorlólövészetekhez), 1997 után a pilóta nélküli, újrafelhasználható robotgépek jelölése.
P - Pursuit (késõbb Patrol): Az 1920-as években ezzel a betüvel jelölték a vadászgépeket, egészen 1948-ig. Az 1960-as években "feltámasztották" a 'P' jelölést, a parti vizek mentén járõrözõ repülõgépek számára (pl.: P-3 Orion).
R - Recon: Felderítõgép. Legtöbbször kombinálva látni, pl. RB-66, az 1960-as évekig az elektronikus felderítésre az ER vagy ERB (Bombázóból átalakított gép) jelzõ volt a leggyakoribb.
U - Utility: Kisgépek, futárgépek, stb. jelölése, fõleg civil gépekre kell gondolni, pl. Cessna 330 -> U-3.
S - (Anti-)Submarine: Tengeralatjáró-elhárító repülõgép/helikopter, pl. SH-60 Seahawk, vagy S-3B Viking. Elvileg használatban van az "S" mint "Spaceplane" is, de eddig csak egy esetben, a tervezõasztalon 'ragadt' MS-1A esetén használták.
T - Trainer: Kiképzõgép.
TH - Trainer Helicopter: Kiképzõhelikopter.
V - VIP ill. VTOL/STOL: Az elsõ esetben fontos emberek szállítására szánt gépek, általában szépen berendezet, egyes esetekben egyenesen luxusszintû belsõ térrel, egy részük civil gépek katonai lajstrommal (pl.: VC-37 -> Gulfstream V.) vagy különlegesen berendezett katonai gépek (pl. VH-60, vagy az amerikai elnök különhelikoptere, a VH-3). A második esetben a helybõl felszálló gépeknél használják (pl. V-22), elvileg papír szerint a rövid felszállóutat igénylõ gépere is használhatják, de erre még nem volt példa.
X - eXperimental: Kisérleti. Az 1920-as évektõl az 1950-60-as évekig a prototipusokat X és a gép elvi jelölésével használták (pl. XF-20), majd a 'nullszériát' általában Y + a jelöléssel (pl. YB-49). Utána az vált általánossá, hogy a fejlesztéshez használt prototipusokat jelöléték Y + jelölés néven (pl. YF-17).
A II. VH után az egyedülálló X és szám a kisérleti gépeket jelölte, amelyek valamilyen repüléstudományi kisérlethez készültek (hangsebességnél gyorsabb gép: X-1, Lamináris áramlás ellenörzött gép: X-21, elõrenyilazott szárnyú gép: X-29, stb.). A JSF tenderrel ez megborult, mivel a két tendergép X-32 és X-35 jelölést kapott.
Z - ?: A levegõnél könnyebb eszközök (léghajók) számára fentartott jelölés. Korábban pár haditengerészeti gépjelznés is használták, ismeretlen indokból.


Ezen kívûl vannak persze a nem standard jelzések, mint az SR-71 (SR = Strategic Reconnaissance), vagy az F-117.

ez már perverzió 😊

Cifu: köszi. Lehet, hogy az X-45 es 47 idõvel kap valami új jelzést, ha jobban elterjednek. (Pl. eredetileg egy csomó rakéta B- prefixet kapott)

A JSF (eredetileg JAST) program egyik "újítása" az volt, hogy "X-gép" jelzést kaptak. Akkoriban (~1993-94) kezdõdött az új ûrhajó programok tenderfázisa, így aztán "sok kérõje" lett az X-számozásnak (gyakorlatilag egy éven belül 6 programról volt szó, pl. az X-33 tesztgéprõl, amely a Venture Star technológiáját tesztelve volna, stb.). Pontos adatot nem találtam, de azt gyanítom, hogy az X-32 egy, a JAST technológiai demogép számára fentartott jelölés volt (ilyen fentartott jelölés van jelenleg is: az X-39-et "lefoglalta" az USAF az FATE (Future Aircraft Technology Enhancements) program számára). Mikor a JAST kiteljesedni látszott (ekkor keresztelkedett át JSF-é) a két pályázó miatt a Boeing megkapta az X-32, a Lockheed pedig a következõ szabad, az X-35 jelölést. Miután a Lockheed nyerte a tendert, a számozást szimplán átültették a JSF program vezetõi a "Fighter" szériába - noha még a Lockheed belsõ használatában is F-24A/B/C-re számítottak. A jelzésekre felügyelõ Pentagon iroda a JSF tenderhirdetése után meg is jegyezte, hogy bölcsebb volna az F-24 használata, de az USAF ezt figyelmen kívûl hagyta, és jóváhagyta az F-35 jelölést.

A nagy kérdés persze az, hogy milyen indítékból döntöttek úgy, hogy megszüntetik az "YF-" prefixet, és térnek át az "X-" prefixre. Erre nem találtam magyarázatot, talán hiúsági dolog állhat a háttérben, hogy a híres X-gépek sorába állhassanak.

Megjegyzem legalább ennyire érdekes kérdés mi lesz az X-45 és X-47 sorsa.
MQ-45, FQ-45, BQ-45? Esetleg a Q-gépek sorában megy tovább (Q-12?).

Mivel már régebb óta kiváncsi voltam rá, végre utánanéztem az amcsi repülõk tipusjelzésének. Most már úgy nagyjából tisztában vagyok velük, megvan a sok "lyuk" is, P-1-tõl az F-22-ig. Azt áruljátok el, hogy az F-35 milyen logika alapján kapta a számozását...

Hat ez tobb igen nagy hangvetelu tanulmanyt ismegerne.

..es nem is vagyok kepben a temaban!

Az biztos hogy hogy a hatar meneten is eroteljes harcok folytak! akkorban volt az egyik baratom hatarvadaszoknal sorallomanyu, es meselt erdekes dolgokat!...pl hogy 4-5 hetig mig a leghevesebben dult a harc nekik kint kellett a terepen taborozniuk, orjaratozni. Informaciokat szerezni hogy mi folyik a hatar tuloldalan akar par szaz meterre! Meselte hogy latott tuzharcot is! Ket kisebberdobol lottek egymast az ellenefelek! stb... meg ejjel agyuzast...volt nem is keves lovedek ami magyar teruleten csapodott be a rossz celzas miatt...
szoval nem volt egyzseru eset!

koszi!
Arrol tudnal meg irni hogy a Horvatorszagban
milyen harcok voltak?Raketatamadasrol tudok amit Zagrab ellen nyomattak

Anno a koszovói légiháború idején szóba került, és mintha valami olyami lett volna, hogy csak alacsonyabb szintû rendszer van beépítve nálunk.

A dolog egyszeru! Haboru volt, ejjel reszleges vagy teljes elsotetitesek, es az iranyadok se mukodtek! A Yugo 21-es pilotaja Szegedre azt hitte hogy Ujvidek, aztan mikor rajott hogy megse jo helyen van, veszoldotta a terhet(Barcs telepules hataraban), es rohamleptekben elhagyta az orszagot. Meg mielott a magyar riasztott keszultseg elfogta volna(Mig-21-esekkel).

Barcsnal dobott le egy Yugo Mig-21 egy angol gyartmanyu BL-755-os kazettas bombat.(91-ben ha jol emlekszem)

Hi'
A kecskemeti repnapoin is elhangzott hogy a jugo haboru idejen ledobtak
egy kazettas bombat Taszar kornyeken(?).

tudna vki bovebbet irni errol?

Ez az IFF, ez olyan mint a Splinter Cell-ben a géppuska?<#bee1> hogyha offoltam az iff-et, akkor már tüzetnyitott a ruszkikra is?<#bee1>

Magyar 29-eseken is van "amerikai eredetu" (en enyit tudok) IFF rendszer utolag beepitve! Nem tudom hogy ez level hanyas. De az biztos van.

A NATO feladatokra mondjuk azért káros a MiG-29, mert elõször is NATO levelC IFF (barát-ellenség) azonosító rendszerre lenne szüksége - namost ez olyan dolog, hogy vagy hozzájárulnak a beépítéshez egy idegen nemzet gépébe, vagy nem (ha jól tudom a NATO-n belüli valami szakbizotság hozzájárulása kell ehhez, és a MiG-29G esetén is problémáztak egy keveset, csak egy csökkentett képességû IFF (talán Level 3) változat beépítése valósult meg). A másik fele az, hogy mivel orosz radarok kerültek eddig beépítésre, ez problémákat okozhat a rádióelektronikai hadviselésnél (ha mûködik a radar, azt lehet érzékelni, és a sugárzásának jellemzõibõl ki lehet silabizálni, milyen típusú radarról van szó, ez alapján pedig lehet következtetni arra, hogy milyen géprõl is van szó), hiszen oda kell figyelni arra, nehogy ellenségnek nézzék a gépeket (ez volt a gond a Jugó légiháború idején is, ha felszáltak a magyar MiG-ek, akkor kezdtek izzadni az AWACS operátorok 😊).

Meg lehet valósítani, de akkor nyugati fedélzeti rendszerekkel lenne a legoptimálisabb felszerelni (itt most leginkább a radarra, rádióra és az IFF-re gondolok). Csakhogy ezeket integrálni kell, mégpedig úgy, hogy ne kerülhessenek "forró" dolgok nem megbízható kezek ügyébe. Ez bizony már politikai kérdés is...

Egyébként a sorozatban gyártott 29-esek közül az Indiai MiG-29K és KUB (9.41 és 9.47) lesz a legfejlettebb, a hírek szerint Zsuk-FM radarral, digitális fly-by-wire rendszerrel és digitális avionikával lesz felcuccolva (ez utóbbiak részben megegyeznek a Szu-30MKI rendszereivel). A MiG felajánlotta a tolóerõvektoros hajtómûveket, de arról nincs hír, hogy az indiaiak kérték is volna õket.

Amúgy a MiG-29OVT-féle tolóerõvektor kormányzás érdekessége, hogy "3D"-s, vagyik nemcsak le/fel lehet kitéríteni (ilyen a Szu-30MKI és az F/A-22 tolóerõvektoros kormányzása), hanem bármely irányba. Ám ezzel is csak csatlakozott az amerikai-német (MBB-Rockwell) X-31 kisérleti géphez, amely azonban dedikált kisérleti gép, a tolóervektoros megoldások próbapadja (érdekes, hogy sem az F-35-höz, sem az Eurofighterhez nem nagyon regélnek a tolóerõvektoros hajtómûvekrõl - elméleti szinten az eurofighter esetén felvetették, de sokkal tovább nem is jutott a dolog...).


Az X-31A második prototípusa, lehet látni a három gázsugárkormányt a hajtómû kiömlõnyílásánál.


A MiG-29OVT mozgatható kiömlõnyílásai.

Van. Mig-29M2/MRCA (fegyverzetet nem, avionika reszben nyugati, adatbusz render van rajta (ez a leglenyegesebb a nato "kompatibilitashoz" (fujj meg mindig utalom ez ta szot <#vomit>)).

Vau<#wow2> Ez kéne a magyar honvédségnek.<#bee1>

2-3 éves. Feltételezem akkor modern mûszerek meg fly-by. Tényleg van olyan mig-29-es, amely teljesen 21. századi technikával van felvértezve, alkalmas a nato feladatokra, és képes fogadni nyugati fegyverzetet?

Toloerovektoros, nem szeria, azaz kiserleti gep/techdemonstrator. (2-3 eves)

Ez a Mig-29OVT ez milyen alváltozat? És mikori?

<#worship>

Maks 2005 képek:


MiG-29OVT


MiG-29OVT


Mi-35M és Mi-28N


Egyre nagyobb számban tûnnek fel a nyugati gépek is a MAKS-on, itt éppen két F-15C.


Szu-30MKI (T-10U-6)


Szu-27P


Szu-47 és Szu-27SzK (Szu-30KI)

Ettõl én is a falra másztam. Nem tudom ki, de valaki azt mondta a múltban, hogy hadsereg nélkül nincs ország.

Már csak egy lépés az univerzális kommunikátor (ST) - vagy a Bábelhal (Galaxis utikalauz) 😉

Col. Gregory Tubbs, director of the Rapid Equipping Force, talks up a "Speech Guard" handheld. Soldiers speak preset phrases into the device, which then translates the phrases into Arabic.

A soldier puts the Throwbot through its paces at a Pentagon press briefing on Aug. 12, 2005. The remote-controlled gadget, about the size of a soda can, is equipped with camera lenses and can be thrown into a building to survey the interior before soldiers enter.

Volt már hasonló vélekedése magyar politikusoknak, az elsõ világháború után, az 1920-as évek elején. Úgy vélték, hogy több nagy háború nem lesz, az 1914-1918-as vérengzés mindenkit ráébresztett, hogy ez nem lehet megoldás (plusz ugye a népszövetségbe vetett hit...) és nem is kell komolyabb hadsereg az országnak, mert azzal csak felhergelnénk szomszédainkat.

Hát nem jött be nekik...

Addig ved meg minket, mig precedens modon ki nem B@SZ@RINT@N@K minket a NATO-bol....
<#shakehead><#shakehead><#shakehead>

Ezen nincs mit csodálkozni. Kb egy évvel ezelött jelentette ki a honvédelmi miniszter, mikor ismét haderõcsökkentés volt, hogy a magyar hadseregnek már más jellegû feladatokat kell ellátnia mint 20 éve és már nincs szükség egy ilyen jellegû haderõre, mert már nem lesznek nagy háborúk. Namármost szeretném megkérdezni, hogy õ már látnok is?? Honnan a francból tudja, hogy milyen lesz a politikai helyzet 15 év múlva? Azt sem tudja, hogy holnap mi lesz! Arról nem is beszélve, hogy a történelem során tettek már ilyesféle kijelentést politikusok és rá is faragtak rendesen. Az az ország aminek nincs a méretéhez és a lakosság arányához képest megfelelõen ütõképes hadserege az halálra van ítélve. Nem lehet állandóan arra hivatkozni, hogy hát nem kell nekünk megfelelõ létszámú hadsereg mert a NATO megvéd minket.

Szerintem mar be is nyujthatnak hivatalosan a HM-be...

Majd ez lesz a mottónk ha valaki megtámad és nem lesz semmiféle hadseregünk: "Segítség valaki segítsen!"

kb jah...<#shakehead>