Haditechnikai Topic

Igen szép munka.... Ezekrõl a képekrõl bevillannak az amerikai filmekben olyan nagyon kedvel lövöm az autót és csak villan rajta valami, de nincs sérülés effekt.... 😄DDDD

Na az ajtó halála címmel készítettünk képsorozatot😊 A többit majd egyszer😊

Meg volt a Toi-Toi alkalmazásában lévõ srác, akit egy ellenõrzési ponton lõttek rongyá az amerikai katonák.

Pardon, itt lemaradtam. Milyen 2 magyar áldozat? Én úgy tudtam, "csak" az a katona halt meg, akit a BTR nyílásában ért a repesz. ???

http://www.big-boys.com/articles/closeboom.html ...

Nem valami költséghatékony hadigépezet az USArmy.

2003 Márciusa és 2005 Augusztusa között csak 255 milliárd dollár? Szerintem itt egy nem is kicsi félreszámolás van. Csak 2004-ben több, mint 100 milliárdról volt szó, a HMMWV-k és a teherautók felpáncélozása (ami szintén az iraki háború folyománya) magában mintegy 30-40 milliárd dollár 2004-2005-ben becslések szerint. A 2005-ös kibõvített Pentagon költségvetésbõl mintegy 150 milliárd $ kapcsolódik valamilyen módon az iraki háborúhoz, legalábbis egy GAO jelentés szerint (ebbe benne van a lõszertõl kezdve a kilõtt Bradley és Abrams harckocsikon át az irak feletti baleset miatt elveszett Kiowáig minden).

Jááá.... Félreértések áldozata vagyok. 😊

Ezermilliárd dollárra rúghat az iraki számla

Az iraki háború teljes gazdasági költsége nettó jelenértéken számolva meghaladhatja az 1000 milliárd dollárt - állítják az egyik legismertebb egyesült államokbeli think-tank (agytröszt) kutatói, akik az emberi veszteségeket is monetizálták tanulmányukban. A nyilvántartott két magyar áldozat is szerepel a jelentésben.

Az AEI-Brookings Joint Center két kutatója, Scott Wallsten és Katrina Kosec 2015-ig számolta ki a várható költségeket, és ezeket számolta át mai nettó értékre. A kutatók beismerik, hogy számításaik nem tekinthetõek pontosnak, már csak azért sem mert a kalkulációkban nem szerepelnek a háború közvetett hatásai, mint például az olaj drágulása.

A költségek kiszámításakor a direkt költségvetési kiadásokon túl a szerzõk az emberi veszteségeket, a sebesüléseket és az elvont munkaerõ hatásait is monetizálták. Morális szempontból természetesen a legproblematikusabb az emberi veszteségek pénzben történõ kifejezése, a kutatók korábbi tanulmányokat és felméréseket használtak fel ennek kapcsán. Ezek alapján az amerikai katonák esetében ez az összeg 6,5 millió dollár, de a többiek esetében ezt korrigálták a gazdasági fejlettségi szintekkel. A magyar veszteségek kalkulálásakor a két magyar áldozatot ennek megfelelõen összesen 8 millió dollárral vették figyelembe.

A számítások szerint a direkt gazdasági költségek az Egyesült Államok számára 2005 augusztusáig 255 milliárd dollárt tettek ki, a koalíciós partnerek esetében 40 milliárd dollár volt a számla, Iraknak pedig 134 milliárd dollárjába került a konfliktus. A háború miatt kiesõ költségek - mint például az ENSZ-szankciók betartatásának költsége, illetve az iraki diktatúrában megölt emberek monetizált értéke - 116 milliárd dollárra tehetõk. Amennyiben a következõ tíz év várható költségeit is beszámítjuk, akkor az USA esetében ez 604 milliárd dollár, a koalíciós partnerek esetében 95 milliárd dollár, Irak esetében pedig 306 milliárd dollár, azaz összesen több mint 1000 milliárd dollár. Az elkerült költségek összege 429 milliárd dollár 2015-ig - áll a tanulmányban.

Jóreggelt!
Úgylátom nagyon elbeszélünk egymásmellett. Áltanosságban montam a reaktív páncélzattal történõ harckocsi toronypáncélzat megerõsítésérõl.

Viszont túlélte a legénység is a támadást, és a harckocsi sem rongálódott meg túlságosan. Ha van megfelelõ tábori javító kapacitás, egy-két nap múlva újra a frontra vonulhat.

Sorry, az otthoni géphez nem ültem le három napja idõhiány miatt, ma este válaszolok.

"Szóval szerintem az Arjun valahol az indiai fegvergyártás képességeinek a határán van, de mondjuk a tapasztalatok és az így kifejlesztett alap segítségével egy Arjun 2 már lehet jó és gazdaságos is..."

Ezzel én teljesmértékben egyetértek, és egyben válasz Tiger #12865 hozzászólására.
(Mondhatni: Ren számból vetted ki a billengyûzetet<#idiota><#zavart1>)

Itt én arra gondoltam, hogy amikor egy páncéltörõrakéta fölülrõl rácsap egy tankra, akkor a bentülõknek elsõsorban a saját életük a legfontosabb nem pedig a harckocsin elhejezett mûszerek. Azmár más kérdés hogy utána (feltéve, hogy megmenti õket a reaktív páncélzat) a tank harcértéke a 0 egyenlõ.

Az Arjunnál úgy gondolták az indiaiak, hogy ki tudnak fejleszteni egy csúcstechnikát képviselõ MBT-t. Aztán ez lett belõle 😊 De a tréfát félretéve, nagy nehezen elkészültek vele, de a szokásos jókora határidõ és költség túllépéssel. Azt hogy az Arjun mennyire jó, nem igazán lehet most megitélni. Viszont kb 4m $/db áron kicsit drága, talán egy Abrams kerül annyiba vagy 3 T-90S (amikbõl nem keveset vásárolt India, gondolom nem véletlenül) Szóval szerintem az Arjun valahol az indiai fegvergyártás képességeinek a határán van, de mondjuk a tapasztalatok és az így kifejlesztett alap segítségével egy Arjun 2 már lehet jó és gazdaságos is...

egy kis india sereg, ha már ARJUN

Personnel
• Army: 980,000 active troops.

• Army Reserves: 300,000 first line troops (within five years of full time service)
........................500,000 second line troops (commitment until 50 years of age).

• Territorial Army: 40,000 first line troops (160,000 second line troops).

Command Structure
• Indian Army HQ: New Delhi

• Operational Commands: Northern Command - HQ in Udhampur, Jammu & Kashmir.
..................................Western Command - HQ in Chandimandir, Chandigarh.
..................................South Western Command - HQ in Pathankot, Punjab.
..................................Central Command - HQ in Lucknow, Uttar Pradesh.
..................................Eastern Command - HQ in Kolkota, West Bengal.
..................................Southern Command - HQ in Pune, Maharashtra.

• Functional Commands: Training Command (ARTRAC)

Formations
• Corps: 13 Corps, consisting of 3 'Strike' Corps + 10 'Holding' Corps - including 1 Desert Corps.

• Armour: 3 Armoured Divisions + 8 Independent Armoured Brigades = 63 Armoured Regiments;
..............13 T-55 Regiments
..............35 T-72M1 Regiments
..............14 Vijayanta Regiments
..............1 Arjun Mk.1 Regiment (Undergoing Trials)
*T-90S MBTs are currently being delivered to replace the older tanks.

• Infantry: 4 RAPID, 10 Mountain Divisions, 18 Infantry Divisions + 7 Independent Infantry Brigades.
*Each RAPID (Reorganised Army Plains Infantry Division) has a Mech. Infantry Brigade.
*One Infantry Division is earmarked for mountain use - 3rd Division.

• Artillery: Two artillery divisions (30 AD and 41 AD).
*Each division has at least one artillery brigade.
*Nearly 200 regiments of field artillery exist.

• Air Defence: 50+ regiments - 35 'Flak' and 15 'Point Defence' regiments.
...................SAM: Two SA-6 Groups - 12+ regiments.
*Each 'Flak' regiment has four battalions - 64 guns.
*20 additional 'Flak' regiments held in reserve.
*New AD Groups - one per Strike Corps - being formed: One regiment each of ZRK-SD Kub (SA-6), OSA-AKM (SA-8b), and ZSU-23-4 Shilka or Tunguska-M1. SA-10 batteries are known to be in used in the vicinity of Bhaba Atomic Research Centre (BARC) in Trombay.

• Aviation: 14 Helicopter Units (HAL Chetak and HAL Cheetah) in anti-tank, liaison and observation duties.

• Territorial Army:
25 Infantry Battalions
29 Departmental Units
4 Ecological Battalions




EQUIPMENT

ARMOURED VEHICLES

Active Main Battle Tanks - 62 Armoured Regiments
• T-90S: ? regiments @ ? tanks each, (120) plus a further 190 tanks being locally assembled.
• T-72M1: 35 regiments @ 55 tanks each, (1900+) upgrade program in progress - moving very slowly.
• T-55: 13 regiments @ 55 tanks each, (700+) with L7/105mm gun + the Vijayanta standard upgrade.
• Vijayanta: 14 regiments @ 72 tanks each, (1000+) upgraded with FCS and night fighting equipment.
*The above list excludes the one Arjun Mk.1 armoured regiment.

Reserve/Store MBTs
• T-55: 200
• PT-76: 100
• AMX-13: 90
• Vijayanta: 1000

Active Infantry Combat Vehicles
• BMP-1: 700
• BMP-2: 900+ (production continues at 100 per year)
• OT-62/64: 700+ (second line and mortar carrier duties)

Reserve/Store ICVs
• 500+ (miscellaneous Czechoslovakian & Russian types)

Reconnaissance Vehicles
• Ferret: 100 (used for internal security duties)
• BRDM-2: 110 (locally fitted with AT-4, AT-5 and Milan ATGW)

(Source: Indian Ministry of Defence; issued Aug. 25, 2005)


NEW DELHI --- The first batch of five production version of Arjun tanks, was scheduled to go through comparative trials in June 2005 by Army.

During the preparatory stage, certain units did not pass acceptance criteria. These are being rectified for the trials.

This information was given by the Defence Minister Shri Pranab Mukherjee in a written reply to Shri Lalit Suri in Rajya Sabha today.

Szia!

Arjun:
1/
Miért gondolod az orosz/szovjet kapcsolatot?
az "eredeti" indiai harckocsik ugye angol õs-eredetûek (Vickers)
Futómû alapján ez is inkább...vagy tévednék???

2/
de hol van az elsõ 220 db????
3/
De hol van a ráköltött sok-sok millió, ha csak egy "lebutított Leo-2A1 lett belõle??? Szerintetek az indiaiak nem olvasnak újságot? Amúgy elektronika/számtech téren eléggé elõretörtek mostanában...haditechnika terén miért nem?

TGR

Szia!
az "inkább vesszenek a mûszerek" kérdéskörben azért utalnék a Warriort lángolva elhagyó britek esetére!
<#wow1>

Hali !

Én a Block 60 mellett voksolnék, ezek közül, ha lehet, de inkább a(z) A/F-18E/F kellene egy kicsit többért...
ÁBr eztt te úgyis tudod rólam, azt hiszem!

OFF: nem válaszoltál MATASZ ügyben!?

TGR

Tökjó lett.<#smile>

Holnap reggel 8tol nem vagyok vasarnap estig gepkozelben (Pecsen leszek)....
szal max jovoheten....

Csakneked, csakmost, 5perc munkaja...enyi tellet ebbol a kepbol.. 😉

T-80M1 néven említik.
"Van képem hozzá=<#idiota>" Majd holnap rakok fel egy kedvencet.

<#smile>
Hat eleg ratyi minosegu kep...(pixeles, toredezett...olyan mintha tvbol lenne grebbelve + nagytiva lenne...)..inkabb keresek neked T-80(?!*)-rol kepet 😉
(De havan keped en csinalok neked belole naptarat ha akarod 😉)

*:Egyaltalan T-80-ez? Nem inkabb T-90?

Ha megnéztek pár olyan képet, amin több Arjun is látható (pl itt: http://www.bharat-rakshak.com/LAND-FORCES/Army/Images-MBT1.html), akkor észrevehetõ, hogy a többinek is 221 van a jobb elsõ sárhányóján, úgyhogy ez vmi más (talán magasabbegység) lehet.

Persze igazad van, optikaieszközöket célszrû minél magasabbra helyezni, ugyanis akkor ér valamit. Most, hogy jobban megnéztem, én is valami hasonló védelmi rendszerre gondolok, esetleg hasonló mint a helikoptereken alkalmazott infrazavaró (azthiszem M-24-en). Persze azis lehet, hogy nem véletlen van olyan közel a ködgránátvetõkhöz.
Elfogadnám azt a makettet.
Itt egy jó kép a konkurenciáról: (Seewed csinál belõle a következõ hónapra naptárt, ha szépen megkérem<#email>)

Én arra tippelek, hogy azok az "ablakok" kis méretû fázisvezérelt radarok. Az aktív/passzív védelembe nagyon komoly szerepük lehet (igen, passzív védelem - ha ugyanis van rá idõ, mondjuk az amúgy oldalról közeledõ lövedék felé fordíthatja a torony front részét, ahol a legerõsebb a páncélzat).

<#finom>OKÉ.

Csak kondoltam mivel a haditechnikával foglalkoztok, ezért érdekel egy-kis államszintû konspiracié, de úgy látszik, hogy tévedtem. Bocs.

Ok, de nemis ebbe a topikba tartozik. (A rakéta amivel "esetlegesen" lelõték az igen.)

neked is ajánlom a #12850-et.

Igazad van a kereskedelmi tv-knek mindegy mi és mikor történt. Õk mindenbõl tudnak (ál)híreket csinálni, bolhából elefántot gyártani.

Várjá mán öcsén tééé. Egy oldalán állunk.<#vigyor2> Szerinted mié linekltem be a linket?

Figyelj te a Tv2 alapján vizsgálod egy katasztrófa titkait???

Már bocs de ez LOL....

A TV2 minden csak nem szubjektív és tényfeltáró...

Pláne nem a szenzációhajhász aktív... 30 éve porosodik az az akta hogyhogy csak most vették elõ?? vajon miért???

A titkok légijárata

A magyar rádió tényfeltáró cikke a malév 240-es bejrúti járatról. Olyan dolgokat is megemlítenek, amelyek valami miatt, (véletlenül vagy szánt szándékkal) kimaradtak a tv2 aktív riportjából.

„Az igazság akkor is létezik ha letagadják” (George Orwell)

Ha ezt az XK2-t elõröl megcsapják repesszel (pl déli T-55-ös), akkor ez teljesen megvakul. (Kérdés az, hogy mikor ér lõtávolságba egy déli tank ehez a páncélozott szuperszámítógéphez.)

Áhhh.... sorry, elnézést, bocsánat, nagyon elnéztem. Eléggé leépült állapotban vagyok, lassan megyek is aludni, mielõtt még összekeverem a puskát a piskótával... 😞

Én erre a hsz.-ra reagáltam #12825 (Arjun Mk1), csak egy nappal késõbb.<#vigyor1>
A bop-ot néztm. Nagyon csúcs lesz ez az új kóreai mbt, de ez a rengetek optikai eszköz, tisztára üvegtank (bob-on a 4. kép, ahol a "lágy" részek kékkel vannak jelölve).

Az Arjun Indiai hk., a Pakisztániaknak Al-Khalid-juk van, amely egy részben Kínai tervezésû jármû, és erõsen emlékeztet a kínai Type-90-re. De abban együtt van az Arjun és az Al-Khalid, hogy mindkettõ meglehetõsen lassan halad a fejlesztés/gyártás terén, így India orosz T-90S, Pakisztán pedig Ukrán T-80UD/T-84-eseket vásárol nagy tételben.

Én még régen az Arjun-ról készült képeket Pakisztán-hoz mentettem el. Sztem nem véletlen, de akkor ez most hogy is van? :S : )

Ez a harckocsi nagyon erõsen a Leopard 2-re emlékeztet külsõ megjelenésre.

Bevallom engem nem igazán. A torony sokkal laposabb, és nem ékszerû a torony homlokoldala, ami a Leo2A5/A6 esetén igen markáns pont.



Gondolom a küllemet leszámítva orosz örökség jellemzi (T-72/80 kezelõszervek, elektronyika, fegyverzet, stb).

???? Dél-Korea elég visszafogott orosz fegyverzetexportõr, jobbára csak az államadóság fejében került hozzájuk orosz fegyverzet, és harckocsiról én nem nagyon tudok.

Érdekes, hogy nem alkalmazzák a reaktív páncélzatot, lehethogy kifejlesztettek valamiféle rétegelt (chobham) páncélzatot. Az is érdekes, hogy szakítottak a keleti droktrinával és elhagyták a töltõautomatikát. A töltõkezelõ elhagyott periszkópjáról és a toronypáncélzatba épített optikáról, csak annyit, hogy majd módosítják az elsõ harci tapasztalatok után

Oks. Leesett. Szvsz nézz el ide. 😊

Hmmm... kezd gyanus lenni, hogy az Arjun képek döntõ többségén ez a bizonyos "221" látható... 😊)

Ez a harckocsi nagyon erõsen a Leopard 2-re emlékeztet külsõ megjelenésre. Gondolom a küllemet leszámítva orosz örökség jellemzi (T-72/80 kezelõszervek, elektronyika, fegyverzet, stb). Érdekes, hogy nem alkalmazzák a reaktív páncélzatot, lehethogy kifejlesztettek valamiféle rétegelt (chobham) páncélzatot. Az is érdekes, hogy szakítottak a keleti droktrinával és elhagyták a töltõautomatikát. A töltõkezelõ elhagyott periszkópjáról és a toronypáncélzatba épített optikáról, csak annyit, hogy majd módosítják az elsõ harci tapasztalatok után.

Sziasztok! Van egy kis gyûjteményem a harckocsikkal kapcsolataos rövidítésekrõl. Ha valaki kitudja egészíteni szivesen veszem, vagy ha találtok benne olyat amit nem ismertek, akkor hasznájátok egészséggel.

AP Armour Piercing: Designation of the first anti armour round. It consists only of a steel penetrator in the caliber of the gun.
APCBC Armour Piercing Capped Ballistic Cap: The round is equipped with a special cap on its nose that improves the penetration process when fired aspecially against sloped armour.
APCR Armour Piercing Composite Rigid: The round consists of a heavy core and a lighter material housing around.
APDS Armour Piercing Siscarding Sabot: Sub-caliber round using sabots around the projectile to fill the space in the gun. The sabots are discarded after leaving the barrel.
APERS Antipersonal: Round using splitters, shrapnels or flechetes against soldiers.
APFSDS Armour Piercing Fin Stabilized Discarding Sabot
APS Armour Piercing Sabot: See Armour Piercing Composite Rigid.
APU Auxiliary Power Unit
CE Chemical Energy: Working principle of HEAT rounds
GAS Gunner's Auxiliary Sight
GPS Gunner's Primary Sight
GPS Global Positioning System
HE High Explosive: The round includes a large ammount of explosives.
HE-FRAG High Explosive Fragmentation: The round consists of a large ammount of explosives surrounded by a splitter belt.
HEAT High Explosive Anti-Tank: Round with a shaped charge warhead.
HEAT-MP Hight Explosive Anti-Tank Multi Purpose: Shaped charge round surrounded by a splitter belt to improve the anti personal lethability.
HEF See HE-FRAG
HEP High Explosive Plastic: See HESH
HES High Explosive Shrapnel: Advanced HEF round with improved lethal area in the direction of the projectils flight.
HESH High Explosive Squash Head: The round carries plastic explosives. Shortly after the round impacts and the explosives is in contact with the target the round is ignited.
KE Kinetic Energy: Working principle of AP rounds.
LOS Line of Sight
MPAT Multi Purpose Anti-Tank: Shaped charge round usable against different targets including helicopters.

Szvsz nem túl bölcs dolog egybe venni minden harckocsit, merthát az M1A1 gyakorlatilag fedélzeti elektronika terén ott van, mint az AMX-30B2 vagy a T-80B. Ugyanígy nehéz egybe sorolni az Ariete C1-et a Leo2A6-al vagy a Merkava Mk.4-el. Tehát ha országonként 1-et veszel, akkor az Abramsból alapból csak az M1A2SEP-et kell említeni. Megint problémás egybe venni az alváltozatok, egyfelõl a fent említett dolgok miatt, másfelõl a különféle fejlesztések miatt. Egy T-72-es is elég veszélyes, ha reaktív páncélzat és aktív védelemmel rendelkezik, van lézerbesugárzás jelzõje, erõsebb hajtáslánca (hogy a plusz tömeggel megbírkózzon), valamint lövegbõl indíthat pct. rakétával rendelkezik. De szintén megjegyzendõ, hogy a T-90S valójában egy feltuningolt T-72-est, a kettõnek több köze van egymáshoz, mint a Leo2A1-nek a Leo2A6-hoz...

De én így módosítanám akkor a listádat:

Modern MBT: M1A2SEP Abrams (USA), Challenger 2 (Anglia), Ariete C1 (Olaszo.), K1A1 (Dél-Korea), Leclerc (Franciaország), Leopard 2A6 (Németország), Strv.122 (Svédország), Merkava Mk.4 (Izrael), T-90S (Oroszország), Type 98 (Kína), Type 90 (Japán), Arjun Mk.1.(India), T-84 (Ukrajna).

Futottak még: Olifant Mk.1B (Dél-Afrika), T-72 változatai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szerbia), Al-Khalid (Pakisztán-Kína), Zulfiqar (Irán), TAM (Argentina)

Prototípusok: Challenger 2E (Anglia), Ariete C2 (Olaszország), Fekete Sas (Oroszország), T-84-120 Oplot (Ukrajna), MBT-X (Japán), XK2 (Dél-Korea)


Az XK2 prototípusa nemrég mutatkozott be.

Úgy tünik, hogy neki csak ennyit kell látnia a világból, merthát van neki - egy darab, elõre nézõ. 😊

(A torony személyzete úgy néz ki, hogy az ágyútól jobbra, elöl, foglal helyet az irányzó, mögötte a parancsnok, az ágyútól ballra pedig a töltõkezelõ.)

Ez most provokáció?
Szerinted itt ki az aki talán az egy T-72 kivételével kezelte bármelyiket?

Jelenlegi MBT-k közül mi számít "modernnek" és melyik a futottak még kategória?
Valamint mik a jelenlegi fejlesztések (mondjuk amibõl már létezik prototípus)?

Szerintem:

Modern MBT: M1A1/A2/A2SEP Abrams, Challenger 2, Ariete C1, K1A1 (Dél-Korea), Leclerc, Leopard 2A6, Merkava 4, T-90S, Type 98 (Kína), Type 90 (Japán), Arjun (India), T-84, T-80UM

Futottak még: Olifant Mk.1B (Dél-Afrika), T-72 és mindenféle változata, Al-Khalid (Pakisztán-Kína), Type 96 (Kína), Zulfiqar (Irán)

Prototípusok: Challenger 2E, Ariete C2, Black Eagle

Igyekeztem országonként csak 1-et, a legmodernebbet venni. Így elsõre "modermnek" számít a 120+ mm-es löveg és a kb 50t tömeg, de szóljatok, ha szerintetek valamelyiknek pl. nagyon gyenge a túzvezetõ rendszere, páncélzata, az elvárhatóhoz képest. Várom a véleményeket.

Kreml
A Kremlbe érkezik egy zsák mák a következõ felirattal:
- Ennyien jövünk! Mao.
Egy hét múlva a zsák mák megdarálva visszaér Pekingbe:
- Igy küldünk vissza! Brezsnyev.

😄