Haditechnikai Topic

Na hogyan fúrák át magukat a kifutópálya betonján?

Az a játék a Syndicate volt, én anno még Amigán játszottam vele. 😊

A "fürtös bomba" (helyesen: kazettás bomba) több kisebb résztöltetett bocsát ki magából a ledobás után, amelyek nagyobb területet fognak le, mintha egyetlen nagyobb bombát dobnának le. A résztöltetek különféle célúak lehetnek, úgy mint élerõ elenni repeszhatású, páncéltörõ, amely a jármûvek tetõpáncélzatát képes átütni, lehetnek aknák (idõzített vagy érintésre robbanó, élerõ vagy páncélosok elleni), stb. Egyes bombáknál ezekbõl több fajta is megtalálható.

A felszállópályák semlegesítésére általában többféle módszert kombinálnak. Elõször is speciális töltetekkel a betont "szántják fel". Ezek általában vagy formázott töltet elven mûködnek, vagy egy apró rakétahajtómûvel felszerelt betontörõ bombák, amelyek a felszin alá "befúrják" magukat, és ott robbanva nagy területen teszik tönkre a kifutót. A második adag pedig aknákból áll, amelyek általában véletlenszerû idõzítéssel rendelkeznek, megakadályozva a felszállópálya kijavítását.


Egy Jaguar BL755 kazettás bombát dob le (ez jármûvek és élerõ elleni résztölteteket tartalmaz)

A kezettás bombák akna résztöltetû változatait a legtöbb országban kivonták a rendszerbõl az aknaellenes egyezmény alapján.

de szép elsõ mondat 😊

szerintem egy másik, fontosabb ok is van: tul sok az éles helyzet, az olyan tragédia/esemény, amikor biztosan bevetnék a hiperszuper rejtett technikát, mert egyszeruen muszáj. Gondolok itt a földrengésektõl kezdve a katrinán át irakig/afganisztánig, a spanyol és a londoni metrorobbantásig mindenre, de akár említhetném a beszlani tragédiát is. Mindegyikben többtucat ember halt meg, de politikai hatásuk hatalmas volt. Ha ezeket bárhogy el tudnák kerülni, megtennék - és itt szarnának arra hogy titkos valami vagy nem.

A másik, hogy manapság mindenkinek van mobilja, kamera is a világ minden táján van a turistáknál, szóval nagyon titkos dolog csak a világtól nagyon elzárt részeken folyhat - akkor meg ugyis nagyon próbaidõszakban van, legalább egy évtizedre a megvalósulástól, szóval ugyis mind1.

ok. akkor megnyugotam. azt hiszen én jártam közelebb a valósághoz mikor azt mondtam hogy manapság a hatalmas fejlesztési pénzek és a költségvetési támogatások megnyerése miatti nyilvános fejlesztési programok miatt elkerülhetetlen hogy legalább terv szinten ne tudjon a nyilvánosság a különféle haditechnikai fejlezstésekrõl, legalábbis a hadsereg számára készülõkbõl

volt még 386-on egy nagyon jó ügynökös játék, a neve már nem jut eszembe, de az akkori szinvonalon überszuper grafika, négy ügynökkel kellett rendet vágni a konkurensek között. na abban volt olyan hogy persuaderton. vmi kügyü amivel agynélküli bábukká lehetett változtatni a célszemélyt, aki így a mi parancsainknak engedelmeskedett. errõl van vmi infó, mert régebben mintha olvastam volna hogy félhivatalosan az amerikai sajtóban botrány is volt belõle hogy kisérletezgetett ilyesmivel a cia civileken

csak félve jegyzem meg amit most mondani fogok, mert lehet seaweed lehet máris feljelent a kbi-nél vagy a nemzetbiztonságnál, bár szerencsére mostanában nem látogatja a topicot. szóval biztos forrásból (egy kolegámtól aki seres zoltánnak utána tasnádinak dolgozott jó tíz évvel ezelõtt, akkor is, azóta is rendõr😊 tudom hogy magyarországon is használtak vmi kémiai vegyületet ami bõrön át szívódott fel és az áldozat néhány nap vagy hét múlva teljesen meghülyült tõle, megbomlott vmi hormon az agyban tõle, idegesség, fóbia, zárkózottság, furcsa viselkedés jellemezte, de különösebb rosszuléti tünetek nélkül. aztán mikor bekövetkezett a borulás akkor öngyilkossággal vagy közlekedési balesettel végzõdött a dolog. állítólag vmi kgb-s cucc, és jópár ember eltettek ezzel a módszerrel láb alól az átalakulás éveiben. elég volt mondjuk bekenni vele az autó kilincsét. ennek tudja vki a nevét vagy hallot már róla?

A repterek kifutopályáját rombolo fegyver,az a fürtösbomba vagy mi az hogyan mûködik?

hát hiába kell a hely a három góliát elemnek <#hehe>

Ami a fegyvertechnológiákat illeti, azok többsége most "fehér" program, és többségében magáncégek vagy egyetemek csinálják õket az USA-ban. A lézerek terén jelenleg az a helyzet, hogy vannak a kémiai lézerek, amelyek kémiai reakció által állítják elõ a lézersugarat, ezek igen nagy erejû lézert képesek elõállítani, de egyfelõl a "üzemanyag" erõsen toxikus, másfelõl annyi kell belõle, hogy a YAL-1A is a tervek szerint még húszat, a jelenlegi állás szerint pedig mindössze hetet képes "lõni" mielött kimerül a lézer elõállításra való üzemanyagból. A további probléma, hogy a YAL-1A cirka 1MW-os lézere 5MW-nyi hõenergiát is termel, amihez egy méretes ammóniahûtõ kell, hogy valahogy megszabaduljanak tõle.
A másik megoldás a szilárdtest lézer, ahol valamilyen fényforrás segítségével állítják elõ a lézersugarat. Ezzel két probléma van, az egyik, hogy a hagyományos szilárdtest lézerek méregdrágák, a másik pedig az, hogy az elérhetõ energiaszint elmarad a kémiai lézerekértõl. Jelenleg az USA a szilárdtest lézerek fejlesztésére kezd el összpontosítani, mivel a kémiai lézerek katonai felhasználása hosszú távon zsákutcának tünik.

Az egyébb technolóiák esete sem jobb. Az új amerikai DD(X) rombolók elsõ (még DD-21 jelölésû) tervein eredetileg elektromagnetikus gyorsítókat akartak használni az ágyúkban (a'la Gauss fegyver). A technológiával sokat kisérleteztek, de jelenleg még nem tudják megoldani azt, hogy egy 10-20kg-os lövedéket cirka 1000m/s sebességre gyorsítsanak, és mindez egyfelõl megbízható és mûködésbiztos, másfelõl gazdaságos és kivitelezhetõ legyen. A DD(X) esetén is a hírek szerint hagyományos elvû 155mm-es lövegek lesznek.

A részecskegyorsító és plazmafegyverekrõl nem sokat tudok mondani így hirtelen.

Itt most kiemelten a szuperszonikus sebességre képes vadászgépekrõl volt szó. A Harrier és a Jak-38 volt valóban a két, eddig rendszerben állított VTOL vadászgép, de ezek egyike sem képes a hangsebesség átlépésére vízszintes repülésben.

Az egy 1970-es évek végérõl, 1980-as évek elejérõl származó lézercélzó. Akkoriban még ekkorák voltak. 😊

cifu: köszi a választ. de nem kifejezetten csak a légierõre gondoltam, bár azért az reprezentatív jellegû hiszen nagyon költséges és a legmagasabb technikai színvonalat képviselõ fegyvernem. az ûrfegyverkezés, a kísérleti fegyverek (lézer, plazma, gauss, részecskegyorsító stb.) is szóba jöttek, nyilván ezekrõl pontosat csak a tényleges bevetésük után fogunk megismerni, akkor is csak a hatásukról, telejsítményükrõl és nem a gyártáshoz szükséges dolgokról. ezekkel mi a helyzet?


szu: 😊)) úgy látom emlékezetes vita volt....

Valóban a Jakovlev Jak-38 volt a szovjetek helybõl felszálló repülõgépe, ezt váltotta volna a Jak-141.

Uhhhh... Sejtettem, hogy jó helyre írok! Köszi az infót mindenkinek! <#smile>

Cifu lehet, hogy tévedek de az orosz haditengerészetnek nem volt még egy helybõl felszáló gépük? Lehet rosszúl tudom de nem Yak39-es a neve? Kialakításában picit hasonlít a Harrier-re.

Ez is nagyon komoly!

Fõleg a legfelsõ kép és alatta a szöveg!
Stevee komának szeretettel 😉!

Ez mit üt! =O



Ez meg milyen lézer rajta? Keresztülmegy a vasbetonon is?

Természetes, hogy nem fognak a köz elé rakni minden egyes frissen kifejlesztett harceszközt, de mégis mi az, ami adott esetben ilyen szempontból kritikusnak minõsül? Például a kémrepülõgépek (U-2, SR-71), a stratégiai bombázógépek (B-2A) vagy a preciziós csapásmérésre képes könnyû bombázók (F-117A). Mi a közös bennük? Az, hogy a létezésük nem volt titok, de a pontos technológiáról, illetve a képességeikrõl nincs (jelenleg sincs) megbízható információ kibocsátva. Amikor a fejlesztésük folyt, akkor még a létezésük is titkos volt persze, de a rendszerbe állítás már más tészta.

Az Aurora-ról vagy annak tekinthetõ géprõl eddig minimális információ áll fent, de a jelek alapján arra lehet következtetni, hogy továbbra sincs rendszerben, csak a fejlesztése folyik. Az ok-okozat egyik példája az, hogy más, hasonló képességû technológiák fejlesztése is folyik (pl. X-43A/B/C). Ha a technológia már kéznél van, akkor azért õk sem fognak egy pontosan ugyanarra képes, de "fehér", vagyis nyilvános technológiai programba milliókat õlni.

Ami a technológiai "szakadékot" illeti, nagy különbség van a kisérleti eredmények, és a valódi, sorozatban gyártható, bevethetõ, mûködõképes rendszerek megvalósítása között. Példa: Az elsõ szuperszonikus vadászgép létrehozását célzó programok az 1950-es évek végén és 1960-as évek legelején kezdõdtek el. Az "elsõ fecske" a német VJ101 volt, amely 1964-ben átlépte a hangsebességet, és képes volt helybõl fel-, és leszálni.


VJ101


VJ101

A második áttörés a francia Dassault Mirage IIIV (római hármas és V, mint VTOL), amely 1966-ban már a kétszeres hangsebességet is elérte.


Dassault Mirage IIIV.

Az oroszok se akartak lemaradni, õk is elkészítettek egy helybõl fel- és leszálni képes, szuperszonikus vadászgépet, ez lett a Szu-15VD.


Szuhoj Szu-15VD

Hiába azonban. Mind a német, mind a francia, mind a szovjet gép túlterhelt volt, kicsi volt a hatótávolsága, a fegyverterhelése, és ráadásul bonyolult, megbízhatattlan szerkezetek voltak (a Mirage IIIV. mindkét példánya lezuhant például). A szovjetek az 1990-es évek elejére voltak képesek egy többé-kevésbé már harcba vethetõ gépet összehozni, a Jak-41M-et, de ez is korlátozott fegyverterheléssel rendelkezett (max. 2.6 tonna). A Jakovlev késõbb Jak-141-nek keresztelte át a gépet, de nem sikerült senkinek sem eladni, az orosz haditengerészet sem kért belõle, mert egyetlen hordozójuk, a Kuznyecov a Jak-141-nél potensebb Szu-27K-kal volt felfegyverezve.


Jak-141

Mi lett a dolog vége? Noha már több, mint 40 éve repült VTOL kisérleti vadászgép a hangsebességnél gyorsabban, az elsõ sorozatban gyártott, és rendszerbeállításra kerülõ típus a Lockheed F-35B lesz, valamikor a következõ évtized legelején. Hiába voltak az elõdök képesek valamire, a cél megvalósítása (miszerint egy teljesértékû szuperszonikus vadászgép képes legyen helybõl fel- és leszálni) olyan technikai akadályokba ütközött, és olyan sok problémát vetett fel, hogy mégis csaknem 50 évbe fog kerülni, amire valóban bevethetõ lesz.

[center]
Lockheed F-35B

egyik barátommal (nyomozó, de nem túlzottan intellektuell 😊 arról beszélgettünk vajon az amit mi tudunk a haditechnikai fejlettségrõl és ami valójában van, az kb. hány év eltérést mutathat. vagyis például a repülést felhozva témának (fiatalon repült sokat) azt mondta hogy amit mi tudunk és ahol a technikai színvonal jár az vagy 30 évvel tér el egymástól. tehát a nyilvánosság a 30 évvel ezelõtti technikai szintet ismeri. nos ezen mosolyogtam, és meg sem próbáltam meggyõzni hogy a mai felgyorsult információáramlásban ez lehetetlen lenne, de mégis jogosan merül fel az emberben a kérdés, hogy vajon télylegesen mennyivel járhat elõttünk a tudomány? vajon tudunk e minden redszerbe állított új haditechnikai eszközrõl, illetve az újdonságokkal való kísérletezésrõl?

Jó akkor 25 év.Igazából arra próbáltam kijukadni milyen is amikor a fantázia pótolja ki az ismeret hiányát meg következtetésekbõl következtetnek.Aztán amit elképzelnek az olyan izgalmas aztán a valóság meg nem.De azért tényleg jó lett volna ide egy példa amikor valamirõl sejtették,hogy van és azt hitték az mi és közben nem az volt.Az ilyen fekete projektekrõl egy sort se érdemes elolvasni.Kamu az egész.Nem az,hogy vannak fekete projektek hanem amit olvasni lehet róla.Mert ezek titkok és akik ismerik a titkot azok megtartják.A Discovery-n a Jane's egyik szakértõjének az útjáról volt egy dok.film.Õ se talált más tényt a nagy semminél.

20 éve F-117-rõl már tudták, hogy egy lopakodásra kifejlesztett repülõgép. Szó nem volt Ufótechnológiáról vagy antigravitációról.

Ami a tényeket illeti, egy elkapott rádiópárbeszédbõl annyi derült ki, hogy az, amit a köznyelv "Aurorának" hív, a Lockheed által gyártott nagy sebességû repülõgéprõl lehet, de feltehetõen egyelõre csak kisérleti fázisban van a gép.

20 éve a F117-rõl miket írtak?UFO technologia meg atommeghajtás és antigravitáció?

Úgy vettem észre te különválasztotad az embert meg a környezetet én meg azt hiszem a környezetvédõknek úgy jön le védjük a környezetet és azzal mindenkit védünk mert mindenki benne van.Biztos nem arra gondoltok javítani kell a munkások munkakörülményén.

Jöttél az emberrel csakhogy a Greenpeace baja az hogy a környezetbe jut sok anyag nem az emberbe. De mind1. A lényeg: Õk sem tudnak jobb megoldást mint az elbontást...

Nem tud valaki valamit az "Aurora" projectrõl, vagy valami ilyesmirõl? Nemrég láttam a Discovery Science -n egy mûsor végét, ahol egy angol fickó beszélt akit vmi újságíró hívott el az Edwardshoz mert láttak ott valamit amirõl nemtudták, hogy mi az! Ez a csávó valami megfigyelõ vagy mi lehetett mert aztmondta, hogy NINCS olyan légijármû amit õ fel ne ismerne és kétszer is látott ott a környéken "valamit" amirõl nemtudta, hogy mi lehet de az biztos, hogy onnan szállt föl és egyszer kötelékben repült amerikai géppekkel! Állítólag ezen kívül még volt egy eset amikor látták ezt az "izét" de a kormány tagad! Viszont még régebben vki kiszivárogtatott valamit az "AURORA projectrõl" vagy vmi ilyesmirõl! Legalábbis a Discoveryn ezt mondták! Lehet, hogy az egész hülyeség, viszont érdekelne hátha tud valaki itt valamit errõl, ugyanis itt sok érdekes dologról olvastam már! <#eljen><#nevetes1><#nevetes1>

Környezetvédõk.Abban nincs benne az ember?Remélem benne van.

Pontosabban a CLEMENCEAU csak egy félkész hajótest volt RICHELIEU osztályú, és Brest ostroma során elsüllyedt.

A franciáknak több csatahajója is volt, de a két háború között a RICHELIEU és a JEAN BART épült, + a DUNKERQUE, STRASBOURG csatacirkálók. A többi régi 1 vh-s és egyiket sem hívták Clemenceaunak.

Hmm én úgy tudom, hogy ez a két Csatahajója volt Franciáknak. A clemenceau és a Richelieu

...japán repülõgépek által pedig tenger fenekére is került a két nagy hadihajó. 😊

Amennyire kivettem, csak elkezdték építeni, de sohasem fejezték be, hanem 1951-ben szétbontották.

Mintha a HMS Repulse csatacirkáló a HMS Pow kíséretében hajókázott volna egyet Szingapúr környékén 1941 telén, ha jól tudom. 😊

IGen hogy minden hajónak kell egy😄 <#idiota>

Arghhh... 😄 Akkor nem tudom. De valami törvény volt a nevekkel kapcoslatban 😞

A második világháborúban nem süllyedt el egy HMS Prince of Wales nevet viselõ csatahajó? 😊

Hmm. Akkor lehet, hogy csak az elsüllyedt hajók nevét nem lehet felvenni újra, tiszteletbõl.

Ehhez képest a most készülõ hordozójuk a HMS Queen Elizabeth nevet fogja kapni, a második egység pedig a HMS Prince of Wales-t...

Amúgy Prince of Wales nevet már vagy tucatnyi hajó viselte az elmúlt évszázadokban.

Valahol olvastam, hogy pl az angoloknál már az 1400-1500as évek óta tilos volt olyan nevet adni, ami már szerepelt hajón, vagy elsüllyedt stb. Tehát elvielg kétszer ugyanaz a név nem szerepelhetett.

Csatahajó volt. Risöliõ-osztályú 😊 Wikipedia rulz 😊

Épp ellenkezõleg. Lásd például a tavaly éles lõgyakorlaton elsülyesztett USS America hordozó névfolytonosságért harcol egy csoport, weboldallal, mindennel, hogy a CVN-78, a most épülõ új amerikai hordozó is az USS America nevet kapja. Az indok: egy hajónak illik viselni a nemzet nevét.

Tudtommal egy cirkálóból alakították át kísérõhordozóvá. Super Etendardok és helikopterek üzemeltek róla.

Az meg ne a greenpeace baja legyen hanem az emberi jogok tanácsáé... Azt mond meg, hogy mit kezdjenek az azbesztel... Hova tegyék! Az hogy a munkás nincs védve ahhoz a greenpeace-nek semmi köze... õ a természetért aggódik és nem a munkásért.. tõle az a munkás meg is dögölhet csak az állatnak ne legyen baja... eza bajom a greenpeace-el...

Egyébként Clemenceau nem egy cirkáló volt a 2. VH idején? Nem úgy van, hogy egy nevet nem adnak kétszer egymás után a hajóknak?

Ja... természetes kiválasztódás 😛

Szvsz egy ez ilyen Redneck család arzenáljával ellehetne foglalni kisebb országokat 😄

Azért van ez az egész Indiában és nem a franciák kapják szét a szemetüket.

Azok akik ezeket a hajókat szétszedik azok gyakorlatilag áldozatok.Egy dok.filmben mondták,hogy (már nem emlékszem pontosan,talán 4 év) hány év amíg megvakul egy ember aki ott lángvágóval darabol sac per kb.Nem sok.Nincs munkavédelmi oktatás de munkavédelmi felszerelés sincs.A vállalkozók akik a hajók szétbontásával foglalkoznak persze übergazdagok.Azok a fajták akik nem a Magyar Hírlap 100-as listán hanem a Forbes Magazin listáján vannak.Azok a melosok az azbesztet se védõfelszerelésben szednék le.

M4

100% hogy nem normálisak ezek a fegyverbuzik 😊)))