Haditechnikai Topic

Újra készülhet hazánkban Kalasnyikov

Egy magyar magáncég megvásárolja a Kalasnyikov géppisztolyok gyártási jogát. A licenc várhatóan a régióra és egyes arab országokra biztosít eladási jogokat a magyar kft.-nek - írja a Magyar Hírlap.

Az erre vonatkozó megállapodást várhatóan már ebben a hónapban megkötik az orosz Izsevszkben az Izsmasz és a magyar cég képviselõi. Az egyeztetések több mint két éve folynak, de nyilvános bejelentésre csak az aláírást követõen kerül sor. Ezt hátráltatja az is, hogy a magyar cég egyelõre bejegyzés alatt áll, tulajdonosa egy ciprusi bejegyzésû cég és egy budapesti lakhelyû egyén. A fegyvereket várhatóan Budapesten gyártják majd.

Azthiszem tullephetunk a szobeszed kategorian ha mar szaklapban is szo volt az esemenyrol! (M4A1, es Regiment)

Miert akarod mindenkire ratukmalni a kedvenceid?! <#ravasz1><#idiota><#beka3>

Khm, khm... Megkövetem Cifut...talán a korai kelés miatt, de benéztem a témát, nem 74-es, hanem AK-63D-t kaptunk az ájmdék helyett. Mea Culpa...

hát nem tom 😊

ÉS az AUG?

H@K vagy Sig nekem is szimpibb lenne 😊

M4 ? <#zavart2>
köszi az infót.

Egyébként nem bánom, a hosszabb csõ miatt pontosabb, mint az AMD és a fogása is jobb. Ez azért lényeges tud lenni adott helyzetben.

Nem hallottam, hanem fogtam, az enyémet is tavaly cserélték...Szal.. :-)

Az AMD-ket már jópár éve kivonták, ha jól tudom, az AK-63 a rendszeresített gépkarabély. Meg egy ideje megy a szóbeszéd, hogy a Szolnoki felderítõk kapnak M4A1-eseket. Azt perpill nem tudom, hogy mikor fog ez realizálódni.

AMD gépkarabélyokat kapnak? Mondja meg valaki, miért kell ennyire kibasznunk az afgánokkal? Mit ártottak õk nekünk eddig?

ezt hol hallottad? egyszerûen ennyivel több cuccunk maradt és elszórják tudtommal.

Aham, fincsi kis Ak-74-esek lesznek helyette, igény esetén fatusás, illetve deszant változattal... Remélem nem számítottás valami OICW szerû pusztító gépezetre? :-D

Hi.
Most hallottam,hogy 20.000 AMD gépkarabély-t adtunk az afgánoknak.... :S
+ hogy a hadsereg leváltja ezeket vmi korszerübbre (??)
Van errõl vmi infótok ?

Hej, de fos film...

német, spanyol biztos, nézd meg az afgán képeket német egységekrõl.

Most nézem a Stealthot. Azonkívül hogy egy fos, a nõcinél befigyel az MP7A1 😛 Ezt a fegyvert már rendszeresítették valahol ?

Másik : a G36-t hány haderõnél rendszeresítették ?

de nem az USA-ba.

Top 10 steel suppliers to the U.S.
(annual, million net tons)
2006 2005 % Change
Canada 5.74 5.33 7.6%
European Union 5.36 5.00 7.2%
China 4.96 2.30 115.9%
South Korea 2.88 1.81 59.4%
Turkey 2.78 1.32 109%
Taiwan 1.89 0.61 210.7%
Japan 1.81 1.38 30.8%
Mexico 1.70 1.95 -12.9%
Russia 1.70 0.73 133.8%
Brazil 1.45 1.04 39.3%

forrás

Valamint az acélfogyasztásuk nagyobb mértékben növekszik mint a termelésük.

Acélt, vasat, alulmíniumot Kína temel és exportál a legtöbbet már majdnem két évtizede!

Minõségben lehet de mennyiségben nem. Nem exportálnak olyan mennyiséget, mint amire igény lenne. És az IPAr nem a titániumra épül, hanem rengeteg acélra, alumíniumra, rézre, és vasra. Aminek elõállítása energiigényes igencsak.

Lehet, hogy valamit rosszul tudok, de rengeteg fémipari nyersanyagban alapfokon az oroszok vannak jelenleg is a kereskedelem csúcsán. Tovább ne menjek, annyit mondok, hogy titánium...

USA vs. KINA: EGYIK félnek sem érdeke az ellenséges viszony és a háborúzás. Még ha a politikusok szeretnék is elérni ezt a lobbyk vissza fogják fogni. Kína jó úton halad a demokratizálódás felé (lehet hallani több kínai tudósítást, hogy a pártban néhányan az egypártrendszer lazítását szorgalmaznák és kicsit finomítanának a retorikán elsõ lépésnek ez sem rossz)

Egyébként Kína és USA helyzete róka fogta csuka. Ugyanis az Amerikai nehézipar termékeit és nyersanyagait használják Kínában míg Kína az amerikai költségvetést táplálja. Mellesleg az amerikaiak államadóssága óriási és olyan tényezõ a világgazdaságban amelyet ha kell az EU és Oroszország (utóbbi nem biztos de valószínû) erején felül is egyensúlyban fog tartani. Tehát hogy érthetõ legyen: Ha Kína kihúzza a lábát az USA alól az EU alá fog nyúlni, mert nem engedheti meg, hogy elessen ugyanis akkor az egész, szinte csak USA-ra épülõ szolgáltatásalapú világgazdaság beborulna. Mellesleg az USA nyersanyagtartalékaira mindenkinek szüksége van.(legalábbis amíg az oroszok nincsennek olyan állapotban, hogy az URAlban lévõ rengeteg fémet újra elkezdjék bányászni) Ha az USA nem ad fémet Kínának Kína sehol sincs.

Elviekben képes lehet. A "hatótáv" érdekes kérdés, a lézerfegyverek nagy távolságra való használatát nagyban befolyásolja az, hogy milyenek a légköri viszonyok. A YAL-1A esetében külön kisegítõ lézerek vannak, amelyek segítségével megvizsgálhatják azt, hogy a célpont és a repülõgép között milyenek is ezek a bizonyos viszonyok, és ez alapján változtatásokat eszközölhetnek a fõ lézer tükrén. A végsõ szót majd az éles tesztek mondják ki, de a hatótávolság terén érdemes megjegyezni, hogy a folyékony hatóanyagú ICBM-ek esetére van megadva ~600km, a szilárd hajtóanyagúakra ~300km. Ugye a lézerfegyver úgy mûködik, hogy felhevíti a célpont külsõ burkolatát, majd átégetve azt a kiszabaduló üzemanyagnak kellene felrobbantania a rakétát. Folyékony hajtóanyagnál ez még talán mûködne is, de szilárd hajtóanyagnál ez bizony nem fog, hiszen a burkolat alatt ott az üzemanyagelegy van csak, ez pedig kevésbé érzékeny, mint a folyékony üzemanyag.

Úgy tudom, hogy a B-747 es Jumboba szerelt lézerágyúval is le lehet lõni alacsonyan keringõ mûholdakat?
Bár a 350km es hatótáv csak jó idõjárási körülmények között lehetséges, de az már alacsony pályákhoz elég, vagy nem?

Szerintem ez a teszt a jueszéjnek nem igazán kihívás.

Cifu: Köszi a plussz infókat + a multicam/acu témában a helyreigazítást!


Mûhold
igen, ezek szerint nem itt írtam, de én sem gondolom, hogy pusztán a tárgyalóasztal lebegett a kínaiak szeme elött, hanem valóban, van egy olyan aspektusa is a dolognak, hogy akkor most már megmutatják, hogy õk sem ülnek a babérjaikon.

Aláírom, a GPS mûholdakra valóban botorság volt még következtetnem, de gondolom dolgoznak rajta, én nem féltem õket. (Vajon mindent kitettek most a kirakatba, vagy csak egy régebbi szintet?) Tény, hogy perpill az általad említett vadászmûholdak lennének a legjobbak, amiben Amerika minden bizonnyal jobban áll. Márcsak azért is, mert ha jól tudom õk inkább eleve és nem új keletûen ilyen vadászcuccokban gondolkodnak, nem? Most hogy lõttek is fel az tényleg jó kérdés.

USA vs. Kína
Nem mondom, hogy elképzelhetetlen, mert nem kis tét forog kockán, ám a politikai helyzet mellett azért ehhez az USA gazdasági helyzetének/függõségének is nagyot kell változnia. + Ha a közel-kelet mégjobban megroppantja, akkor elég necces lenne egy Kínával való vita.
Ellenben, ha ki tudná váltani Kínát valakivel... mondjuk Indiával, az már nagy segítség lehetne. Kérdés mennyire tudnak benyalni nekik? Most perpill nagyon tolják a szekerüket, nem is takargatva, hogy milyen céllal. (2005-ben említették, hogy õ rajtuk aztán nem múlik India regionáli szuperhatalmi ptozicója? Már nem emlékszem hol volt említve.) Az indiai gazdaság szerintem tudná ellensúlyozni a Kína miatti borulást. Esetleg csak részben, de valamennyire biztosan tudná. Szerintem, aztán persze lehet nem így van/lesz.

"Kína és az USA összekapjon miatta"
Az utóbbi évtizedek konfliktusai azt mutatják, hogy minden beavatkozás, közös fellépés esetén az elsõ a diplomáciai tárgyalás, majd jön a gazdasági fellépés (különféle utazási korlátozások a politikusoknak, majd a számlák befagyasztása, végül az embargó), és csak utolsó a tényleges katonai akció. Mivel a Kína-USA konfliktus a második lépcsõnél elbukna, nem igazán értem hogy lehet a harmadik fokra lépni.

USS Gerald Ford:

Az egész mizéra már lassan egy évtizede tart. Az US NAVY már egy ideje szeretné, ha a Nimitz-osztálytól tovább lépne. Már az 1990-es években vizionálták az elektromágneses gyorsítók használatát a gõzkatapultok helyett, meg a "plug-and-use" modulszerû felépítést. De valahogy nagyon nehezen sikerült megszülni ezt. Már a CVN-76 (USS Ronald Reagen) is egy modernebb egységnek volt elképzelve, de a technológiák kiforratlansága miatt inkább csak a CVN-77 (USS George H.W. Bush) lett az átmeneti egység. Idõközben a CVNX programból CVN-21 lett (a XXI.század "tiszteletére" minden osztályból új egységek képzeltek el, így lett DDG-21, CG-21 és CV-21 is), és ennek az elsõ egysége a CVN-78 (egyértelmû, nem? 😊).

Ami az újdonságok közé tartozik, hogy a magasabb fokú automatizáltság miatt már "csak" 4660 fõs legénységre van szükség (USS George H.W. Bush - 5680 fõ). Ez is az egyik tétele az alacsonyabb üzemeltetési költségeknek.

A "Pit Stop" fedélzet lényege, hogy a Nimitz-osztály fedélzete nem igazán támogatja a gépek leszállás utáni gyors újratöltését, újrafegyverzését és újraindítását. A CVN-78 esetében az egész fedélzetet úgy tervezték meg, hogy minden az ideális helyére kerüljön, és elõször is elhagytak egy liftet (csak három lesz a Nimitz-osztály négyével szemben), ez egyfelõl ennyivel nagyobb hasznosítható terültet jelent a fedélzeten, másfelõl jópár tonnával könnyebb lesz a hajó. A repülõgépek újratöltésére szolgáló üzemanyag-csatlakozók és a fegyverek feldélzetre szolgáló liftek úgy lettek elhelyezve, hogy egy-egy gép esetében akár 10 percel is kevesebb idõ legyen egy leszált gép újraindításához szükséges idõ.

ACU és társai:

Most ez amúgy mire volt jó? Az Északi sarkon még elmegy de egy erdõs területen...

Az US ARMY egy olyan álcamintát szeretett volna, amely "Jolly joker", tehát minden éghajlati övben és évszakban megfelelõ rejtést nyújt. Természetesen ez nem megy kompromisszumok nélkül, ezért a "preferált" helyszin, ahol az ACU-nak jól kell teljesítenie a XXI.század várható konfliktusainak és harcmodorának megfelelõen a városi környezet. Az ACU itt nagyon jól teljesített. A probléma csak az, hogy nem csak ott kell harcolni, és az Irakban, meg Afganisztánban szolgáló katonák azonban más környezetbe is kerültek, és itt az ACU bizony már nem szerepel túl jól.

A Tomcat által említett Multicam volt az ACU minta legfõbb ellenfele. Végül a fent említett okok (városi környezetben nyújtott teljesítmény) miatt az ACU gyõzött. Azóta (és már elõtte is) a Multicam-ot kifejlesztõ cég (Crye Precision) meglehetõsen intenzin kampányba kezdett (médiákban, internetes fórumokon, szakvásárokon, stb.), ahol azt bizonygatják, hogy a Multicam a legjobb létezõ álcaminta (a #22018-as hsz. elsõ képe is Crye által készített kép, csak itt "levágták" az eredeti képrõl a jelzéseket). Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Multicam összehasonlító képeken nagyon ügyenesen vannak megválogatva a hátterek, ott fényképezik õket, ahol az adott minta a legjobban teljesít, és "természetesen" ott áll mellette egy ott annyira nem jól teljesítõ referencia, hogy tessék nézni, mennyivel rosszabb már, mint a mi termékünk. Magyarul marketing nyomulás ezerrel.

Személyes véleményem szerint az US ARMY egy kicsit túl sokat akart az ACU-tól, kellett volna két-három megfelelõ mintájú egyenruha, nem várhatják el, hogy egy minta mindenhova jó legyen (el lehet képzelni, hogy este, teliholdnál hogy világít pl. az ACU). Hogy most mi lesz, az függõben van még. Az US ARMY elindított egy vizsgálatot, és az eredményektõl függõen akár szélsõséges esetben új egyenruha rendszeresítése is sorra kerülhet.

Kínai mûholdvadászat:

-Amíg az amerikaiak levegõbõl indított ASAT mûholdat teszteltek sikeresen, a szovjetek pedig megközelítõleg a célpontal azonos pályára küldtek fel "vadászmûholdat", a kínaiak egy harmadik metódushoz fordultak: a földrõl indított rakéta közvetlenül találta el a mûholdat.

-Egy kicsit "csaltak", a radarral való megfigyelés szerint az Feng Jun-1C egy közepesen komoly pályamódosítást hajtott végre, valószinüleg azért, hogy az elfogó rakéta számára optimális pályára kerüljön.

-Az egész teszt valódi hátterét egy félhivatalos információ szerint az szolgáltatja, hogy Kína az ENSZ-ben nem is rég felvetette, hogy szüksgé lenne egy szervezetre, amely kezelni tudná az ûrfegyverkezési versenyt. Erre az Egyesült Államok reakciója az volt, hogy nincs szükség ilyesmire, mivel nincs is ûrfegyverkezési verseny.

Erre Kína végrehajtott egy ilyen tesztet...

Tomcat, az elemzésed azért szerintem egy kissé fals. Kína egyértelmûen nem csak azért csinálta a tesztet, hogy azzal politikai nyomásgyakorlást hajtson végre. Bizonyos, hogy már jóideje dolgoznak õk is ASAT rendszereken, és az is, hogy nem fogják ezeket félre tenni. Az egész hátterében szerintem az állhat, hogy egyre inkább szeretnék az USA tudtára adni, hogy õk is itt vannak, és hogy mire képesek. Az mondjuk tény, hogy az amerikaiak meglehetõsen arrogánsan viselkedtek eddig az ûrfegyverkezés területén, de azért jelenleg (és még egy ideig) elõnyben vannak. Azonban a jelenlegi ASAT rendszerek csak az alacsony pályán keringõ mûholdak ellen használhatóak, ott meg a felderítõ és kémmûholdakon kívûl más, katonai szempontból fontos eszközök nem keringenek. A kommunikációt és a helyzetmeghatározást lehetõvé tévõ, valóban létfontosságú mûholdak 20000-36000km-es magasságban keringenek. Ezek ellen már igazság szerint vadászmûholdak kellenek, tehát ebbe a magasságba fellõtt olyan "alvó" mûholdak, amelyek a célmûholdakkal közel azonos pályán keringenek, és háborús helyzetben szükség esetén azonnal be lehetne vetni õket. Jó kérdés, hogy ezek a harci mûholdak mennyire vannak a sci-fi, és mennyire a realitás területén (technikailag megoldhatóak relative könnyen egyébként, a kérdés inkább az, hogy lõttek-e fel, és ha igen mennyit és milyen pályára).

Cat elemzése gazdasági oldalról közelíti meg a problémát. Ebben sok fontos meglátás van, de katonaipolitikai döntések terén sokszor elõrébb kell nézni, mint a gazdaság. Ha most még nem is, a jövõben (10-20 év) nagyon fontos lesz a világûr státusza a katonaságok számára. A világûr azonban jelenleg csak a "kiváltságosak" játszótere. A nagyhatalmakon kívûl csak egy-két ország tud mûholdakat feljuttatni, és ezek olyan költségeket képviselnek, amelyet a legtöbb ország nem tud felvállalni. Egy ûrháború jelenleg eszméletlenül drága lenne, de nem vitás, hogy a világûr feletti uralom (vagy adott esetben egyezmények általi közös felügyelet) kérdése sok problémát okoz majd a jövõben. Márpedig az ilyen stratégiai fontosságú elõnyök megszerzése nagy csábító erõvel bír. Adott esetben tehát én el tudom képzelni, hogy Kína és az USA összekapjon miatta. Az persze az akkor uralkodó politikai hangulattól is függeni fog, hogy ez minként, milyen harctéren és milyen eszközökkel fogják megvívni.

Cifu nyuszis képéhez:

Volt ott ugye egy multicam-os csávó is aki elég jól beolvadt a fûbe. Nos állítólag a tesztek során az ACU az elsõ körben kiesett és a multicam lett volna a gyõztes, csakhát mégsem... Multicam-ról bõvebbet tud valaki amúgy?


Multicam egy másik környezetben. Azért rossz szerintem.

Mondjuk az ACU se olyan vészes... csak körültekintõen kell megválasztani a hátteret 😉


Amúgy azon a képen amikor a füves területen mászkálnak az ACU-s, mellényes US soldierek tisztára mintha valami jóltáplált kacsák lennének 😄 amint épp a vesztükbe masíroznak (szerintem)

Jó, egy ideje nem voltam aktív SG-n, nem tudhattam mennyire új 😛 (Szerintem hüleség)

---

Elismerem az amcsi gazdaság igen gyorsan leülne Kína nélkül. Amúgy az áltad is említett okok miatt Washington már csak azért se esne Kínának Tajvan miatt, ha valami okból kifolyólag akarna. Arabok most nagyobb prioritást élveznek. Még szép. Nyílván az olaj kell, de ha közben elintézik, hogy az az elmebeteg ne jusson nukleáris fegyverhez, már megérte akármit csnálnak Iránnal. Kiváncsi vagyok, mert Irán február/márciusra ígérte a bomba bejelentését tudtommal. Ne úgy legyen... nagy gebaszok lesznek még a közel-keleten :S

Tajvant meg közben persze baszogatják, hogy ha nem veszel fegyvert öreg, akkor mi aztán nem védünk meg. (de amúgy sem, mert most nem érsz annyit, de a zsé jöhet...)

az az uj rendszer elég régi, legalább 2 éve igy van.

----

Most azt olvastam, hogy a mûholdlelövéseket azért szüntették be Reagen idején, mert egyrészt a szovjetek is képessé váltak rá, másrészt a törmelék kérdése nem megoldott: annyira zsúfoltak a pályák, hogy egy lelövésével több másikat (sajátot is) károsíthatnak. Szóval nem érdemes lövöldözni próbaképp se.

Szerintem egyáltalán nem akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni washingtont a kérdésrõl. Simán csak kiváncsiak voltak rá hogy le tudják e lõni, és kipróbálták. A kérdést korántsem érzem olyan fajsúlyosnak (ürfegyverkezés, elég blõd szó), mint amilyen sci-fi szerû. Nem léteznek James Bond-szerû ûrlézerfegyverek. Kb. annyira, mint amennyire egy Kína-USA háborút el tudnék képzelni. Olyan iszonyatosan erõs az egymástól való gazdasági függésük, hogy ez nonszensz.

A kinaiak kereskedelmi mérlege amcsikkal szemben 200 mrd dollár évente, az amerikai cégek sokszázezernyi kínai munkást foglalkoztatnak, és az olcsó munkaerejükbõl élnek. Ha ez megszünne, amerika gazdasága padlót fogna, infláció elszabadul, és Kínának semmit nem kell csinálnia, és nyert. Ráadásul már a megerõsõdö kínai cégek is komoly befektetéseket hajtanak végre amcsi cégekbe (lásd Lenovo-IBM), õk tartják el az amerikai államadósságot, és még sorolhatnám.

Ezek miatt semmilyen jelentõséget nem tulajdonítok az egésznek, még politikai izmozás szintjén sem.

A vicc jutott eszembe róla az "Utolsó magyarról"... 😉

(ha nem ugrik be akkor majd megkeresem)

Milyen új rendszer ez mán az SG-n. Reggelem a Tcat nicket, megváltoztatom a jelszót, erre 24 óráig nem enged kommentelni. Hát basszus...

-----

Nos ahogy nézegetem a külföldi netes médiát alakulnak a fejlemények a kínaiak akciója körül. A Defense Tech linkelt egy, a China Matters címet viselõ blogot, amin egy valóban érdekes eszmefuttatás olvasható.

Most hogy ennek mennyire kell hinni, mennyire nem az egy dolog. A leírtak alapján többé kevésbé logikusnak tûnõ dolog jön ki a végére 😊 Szép csûrés-csavarások vannak ám benne, így lehet túllépné a karakteszámot a komment, így ha nem baj nem írom le végig, csak a konklúziót 😊 Aki nagyon akarja elolvassa angolul.


A tömören és velõsen: mi van akkor ha ez a teszt mindössze arról szólt, hogy Washingtont tárgyalóasztalhoz kényszerítse az ûrfegyverkezés korlátozásáról? Ugyanis Kína, az oroszok valamint az ENSZ azon szorgalmazását miszerint egy ezt a folyamatot felügyelõ szervezet létrehozására lenne szükség Washington vehemensen félresöpörte arra hivatkozva, hogy badarság, hiszen semmiféle ûrvesreny nincsen. Majd ugye tavaly módosította az ûrdoktrináját, lényegében magánbirtokká kinevezve a Föld környékét. Csak arra nem gondolt, hogy másoknak esetleg nem tetszik, és még (hamar) tenni is tud/akar ellene.

Ez igen tetszett a szövegben:

History shows us that if you don't hit Americans, they aren't willing to sit down at the negotiation table.

<#taps>


Azért van benne valami! Szóval tulajdonképpen így is lehet nézni a dolgokat. Hogy nem csak Tajvanról szól a dolog, hanem Washington ûrbéli fékentartása áll a dolog mögött. Fékentartása, hogy kevesebb pénzt kelljen az így kikerülhetetlenül kiélezõdõ versenybe invesztálni, hogy így lényegében egy óccsó megoldással zsarolni tudják Washingtont. Mondjuk míg be nem érik õket technológiában 😉

Vélemény?

De én igen <#ravasz1>

jajdejó, hogy öcsém mindig az én fiókomban ügyködik és nem jelentkezik ki...

Thx.

A nick 6 éve még nem volt problémás, egy ideje már az, de nem reggeltem új nicket SG-n. Máshol viszont már Tcat-re módosult.

szuper leírás.

(nem irigyellek a nickedért)

A USS Oriskany-ról talán az NGC-n vagy a Discovery-n volt egy mûsor. Szerintem érdemes megnézni, ha épp látjátok a mûsorban. Bár az Enterpriose még 2012-14 magasságáig aktív lesz a sorsa engem is érdekelne. Azért az megérdemelne majd egy szép nyugdíjazást.

---

Ford-class. Valamikor idén kezdik el építgetni és 2015-re készül el, ha jól tudom. Ugyan maga a törzs erõsen a Nimitz-é, de aztán itt vége is az azonosságoknak, csupa nyalánksággal pakolták meg a Ford-osztályt 😊 Elsõdleges szempont volt a hajó életútja alatti költségek jelentõs csökkentése, a túlélési képesség fokozása. A költségcsökkentéseket alapjában véve 2 fõ csapás hivatott redukálni.

1.: új design és automatizálási folyamatok révén a személzet csökkentése
2.: a nagyobb javítások közti idõtartam megnövelése

A számítgatások szerint az 50 év alatt így ~5,6 milliárd zöldhasút tudnak spórolni. Jól hangzik. Gondolom itt a többség tudja mik az újdonságok, de most olyan írhatnékom támadt 😊

Új reaktor
A Seawolf és a Virginia osztály reaktorjaival szerzett tapasztalatok alapján áttervezett reaktorok kerülnek a hajóba, melyek 25% több kraftot képesek elõállítani. Ráadásul feleannyi muksó kell az üzemeltetésükhöz. A Nimitz-osztálynál 3x nagyobb energiatermelési képességgel számolnak. (A katapultrendszer miatt több gõz marad, azért jön ki +25%-ra 3x annyi gondolom...)

Elektromágneses katapultrendszer
Az egyik legnagyobb újítás, hogy a nagyméretû, rengeteg gõzt igénylõ, nehezen javítható gõzkatapultnak búcsút intenek. Az új rendszer elõnye, hogy kisebb, diagnosztikai rendszerrel ellátható, megkönnyítve ezzel a hibajavítást, ÉS nem utolsó sorban a jóval egyenletesebb gyorsítás végett kissebb a gépek sárkányára kifejtett stresszhatás. No persze kell neki a kraft gondolom... De mivel nem gõzzel megy, az így feleslegessé váló gõzmennyíség fordítódhat áramtermelésre.

Új fékezõrendszer
Errõl túl sokat nemtok, csak annyit, hogy valami elektro-hidraulikus kombó lesz, mely az állítások szerint a nagyobb tömegû Super Hornet és F-35 gépeket némileg megrakott állapotban is biztonságosan megfogja majd.

Elektronikai rendszerek könyebb frissíthetõsége
Sokkal inkább "plug-and-play" a mostani erõsen integrált modellhez képest. Könnyebb, olcsóbb modernizálás.

Átalakított torony és fedélzet
Jól látható, hogy az áttervezett torony hátrébb került, (100 lábnyit, azaz cirka 30 métert) így kevésbé van útban a repülõgépek mozgatása során. Emlegetnek még valami NASCAR "versenypálya" szerû mintázatot, pit-stop részzel. Ez nemtom pontosan hogy nézhet ki, de gondolom a hatékonyabb indítás/fogadást/parkoltatást szolgálja.

Biztonság
Elsõ körben ott a torony. A híd és a fedélzeten történõ mûveletek ellenõrzése továbbra is a toronyban marad, de az idegközpont lejebb kerül a hajó törzsébe, az ún. "smart deck" szintjére, ezáltal fokozva a túlélését egy támadás esetére. (A smart deck redundáns, száloptikás kábelekkel behálózott, a rézkábeles megoldásnál könnyebben javítható kommunikációs rendszer)

+ erõsebben páncélozott nafta és municiótárolók és megerõsített törzs.


Hmm, hát nagyvonalakban ennyi 😊

Alltalaban igen..de volt hogy mesterseges zatony lett belole(USS Oriskany), muzeum hajo sok van nem igazan kell mar senkinek...bar most megint van egy osszefogas az egyik kioregedetett es amugy langvagok martalekanak itelt hordozo megmentesere....szal igen altalaban szetvagjak oket.

az Ent megy a bontóba? vagy mit csinálnak az ilyen kivont hajókkal?

mondom én hog ylecserélnek minden hajót ami nem valamelyik elnök nevét viseli 😊

CVN-78 Gerald Ford, nem CVN-28

Igen, új osztály lesz, a CVN-21, és ennek lesz az elsõ hajója a CVN-28, azaz USS Gerald Ford, ami leváltja a USS Enterprise-t.

Nem tudom. MAjd Cifu felhomalyosit minket o tuti vagja ezt zsigerbol <#smile>

akkro ford lesz az új osztály nem?

a kérdés ugyanaz minden elnöknek csinálnak 1 hordozót a "béke védelmében"? 😊

Nem viccbol..miert raktak volna ra vicbol. Nem a neve a lenyeg hanem hogy ez mar nem Nimitz osztalyu hajo lesz!
..es ha valaki megnyitja anagy kepet akkor lathatja hogy ezen mar UAV-k, es F-35-osok is ott vannak a kepen es maketten az F-18-asok es E-2-t melett...

gondolom nem viccbõl rakták ki a manusz képét meg nevét.

Ez mar uj osztaly lesz..de majd jon Cifu mester o biztos tudja az aktualitasokat.

új hordozó vagy mi a szösz? USS ford? 😊

tényleg eddig hány elnökük is volt? és hányról van elnevezve hordozó? 😊