Haditechnikai Topic

géppuska? inkább LMG (golyószóró esetleg), nem?

Géppuska.

Gyönyörû, tud valaki róla írni valami sztorit vagy történetet??? Furcsa egy ilyen fegyver, fõleg hogy ilyen korán kijött. Apropó a BAR az nem gépkarabély??? Vagy az mi? Mer az is kb ennyi idõs....

wikipedia

World.Guns.ru, bár most éppen nem tudom elérni.

http://en.wikipedia.org/wiki/Fedorov_Avtomat

Nyomjál már be a Fjodorovról pár képet mer én sehol se találok, milyen fegyver volt az???

Sugárhajtómûvek már közel kétezer éve léteznek (Heron Aeolipile-je volt az elsõ ilyen jellegû leírt szerkezet, isz 180 körülre teszi a legtöbb forrás), amire Te gondolsz az a Whittle féle gázturbina. Viszont az sem az elsõ gázturbina a világon, csak a tolóerõszolgáltatók között az. Az elsõ gázturbinát, aminek nem volt negatív a hatásfoka Jens William Ægidius Elling norvég feltaláló építette 1903-ban. (Légcsavaros gázturbinát elõször Jendrassik György épített 1938-ban.) Gyakorlati felhasználásra elõször 1914-ben került Charles Curtis által.

Abban nincs igazad, hogy a StGw 44 volt az elsõ bevetett gépkarabély, ugyanis az oroszok a legyártott ~9000 Fjodorovot alkalmazták már az I. vh-idején a saját "kis" polgárháborújukban. Utolsó feljegyzett "tömeges", szervezett bevetésére az 1940-es Téli háborúban került sor. Akkor az StGw még hol is volt? Ami a két fegyver között a különbség, aza az, hogy az oroszokkal ellentétben a németek harceljárásokat is kidolgoztak az alkalmazásra, azaz egy teljes rendszerük volt.

nekem meg van, jo könyv szerintem 😊

Ja, valjuk be azért hogy jól mutatna egy a falunkon mi?

Érdekes könyv lehet még a Gépkarabély és használata címû is.

Még igy is szükitenem kellet a témát , mert a kézifegyverek történetérõl még egy 1000 oldalas könyv is kevés lenne !!! Meg szerintem a legtöbben valamilyen weboldalról vagy könyvböl , vagy publicisztikából szedjük az iformációt ! Még azok közül is sokan akik a haditechnikai könyveket irják ! Más kérdés ki hogy játszik a szavakkal ! Ezért van a fórúm ! Nekem még sajna nem volt alkalmam szétszedni egy StG-44-et pláne még lõni vele , attól függetlenül hogy szivesen kiprobálnám !

Felesleges volt erõlködnöd.....

Érezhetõ a publicisztika....

Elírtam az elsõ német közteslõszer kaliberét. 7.75x39.5, majd 7.62x39.5- re módosították. A fegyver, ami tüzelte, a MKb35 volt, amibõl a szovjetek sikerrel zsákmányoltak egy adagot. Hátrányaként említhetõ, hogy nagyon drága, nehezen elõállítható és bonyolult volt. A "leváltására" készült az MKb42-es fejlesztés, amibõl az MP-43 / MP-44 lett. (MKb: MaschinenKarabiner, MP: MaschinenPistole)

Hogy ne okozzak sértést senkinek ! Ez nem copy paste volt 3 könyvbõl szedtem össze ! A vállatomnál ahol
dolgozom munkaidõalatt irtam ! Csak sajna mennem kellet gépet szerelni és nem tudtam befejezni !

Felhasznált Irodalom !!!!!!!!

Müvek : Kézi Lõfegyverek ( Tipuskönyv ) Zrinyi Katonai kiadó 1986
Kováts Zoltán / Nagy István
---------------------------------------------------------

Az AK-47-es
Chris Mcnab
----------------------------------------------------------
Arzenál Könyvek:
Korszerû Hadipuskák és Géppisztolyok ( Kossuth Könyvkiadó 1993 )
Frederick Myatt-Gerard Ridefort
----------------------------------------------------------

Egyébként meg tisztába vagyok Fjodorovval mert Az AK-47-es cimû mû 9. , 11. , 13. ,14. ,15. oldalán õróla is szó van !
De az StG-44 által vált ismerté a gépkarabély koncepció a világon az bizonyitott elõször harcban ! Azért nevezi mindenki ezt a fegyvert mérföldkõnek !
Egy ugyanolyan példa : az angoloknak már a 1930-as években meg volt a sugárhajtómû terve mint koncepció . De mivel a harcban a ME-262-est ismerte meg mindenki ezért ezt a tipust nevezik mérföldkönek a repülésben , pedig már repült elötte más sugárhajtású gép !

Ha már lényegében betûre pontosan másolsz, akkor illene megjelölni a forrást.

És mint korábban írtam az elsõ gépkarabélynak tekinthetõ fegyver a Fjodorov Avtomat volt 1915-ben. (Elõbb tévesen Fjedorovnak írtam.)

Gépkarabély Megjelenése !


Az 1930-as években Németországban az I. Világháború tapasztalatait elemezve rájöttek arra , a harcoló felek távolsága legfeljebb 500m volt . E fölött a katonák nem igen kerültek egymás látóterébe , és a mesterlövészeket leszámitva rendkivül nehéz volt pontos löveseket leadni . Közelharcra a puska meg nemigen volt alkalmas fegyver kivéve a kézitusát ezért már az I. világháborúban megjelent egy akkor még kisérleti fegyver a géppisztoly és annak elsõ sorozatban gyártott példánya az Olasz hadseregben a kétcsövû 9mm-es Villar Perosa M 1915 ( 2x 25 tár ) . Amit az Osztrák-Magyar hadsereg ellen eredményesen használtak közel és helységharcokban nagy meglepetést okozva . S bár az I. világhábórúban a géppisztolyok nemigen játszottak fontos szerpet , a tapasztalatokat levonva az 1920-30 években egyre-másra terjedtek el a különbözõ új géppisztoly konstrukciók . A II. Világháború kezdetén még mindig a fõ fegyver a nagy lõtávolságú puska volt de már jelentõs mennyiségben voltak rendszeresitve közel és helységharcra géppisztolyok is ( MP-38 , Thompson M1928A1, Suomi M1931 stb ) . Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege már az 1930-as években rájött jó ha a van olyan puska amivel gyorsan lehet mozgo célra is kapáslövéseket leadni . Az eredmény az M1 Garand ( 8 töltényes tárral ) néven megjelent elsõ öntöltö puska volt amit valaha is hadsereg redszeresitett , 1936-ban végleg kiválasztották sok kisérleti puska közül . Jó fegyver volt nagyon robosztus ( ezért nehéz ) , de egyszerû és megbizható maga idejében oriási ujjitás , késöbb a II világhábóruban eredményesen használták . Ezt az irányvonalat követte az öntöltõ szovjet Tokarev SVT-38 puska ( 10 töltényes tár ) ami hasonló elképzelés volt az 1939/40-es Szovjet-Finn háborúban ki is probálták de nem volt teljesen megbizható nem birta a harci igénybevételeket amit egy harcban használatos fegyvertõl el kell várni ( törékenynek bizonyult ha nekicsapodott valaminek ) .
És jött a II Világháború . Az I. világháború viszonylagos állóhábórujához képest teljesen más , páncélosokkal , repülökkel vivott mozgó hábórú lett amiben nem csak nyilt terepen folytak a harcok hanem városi katlanharcok is dultak ( Sztálingrád , Leningrád , Budapest stb ) . Ezt a háború elején ( sött végig ) úgy oldották meg hogy egy lövészszakaszban ( vagy rajban ) voltak géppisztolyosok közelharcra 50-200 m-ig maximum , puskások távolabbi célpontok ellen , mesterlövészek és géppuskások 500 m fölötti távolságra . A géppisztoly nem volt jó távolharcra jó nagyot szivtak vele 1941-ben a Német ejtõernyõsõk Kréta-szigeteki harcokban az Lee-Einfield angol puskákkal szemben , nagy veszteséget szenvedtek . Ugyanakkor a K-98k puskákkal felszerelt katonák meg nem birták a vár osi közelharcot a PPSh-41-el felszerelt szovjet katonákkal szemben . Probálkoztak az öntöltõ Gewerh 41(W) ( 10-löszeres tár ) puskával annak javitásával a Gewerh 43-al ami egy M1 Garand kategoria volt . Jó volt hiányoságai ellenére ( szenyezödést nem birta mint a legtöbb német fegyver stb ) szerették a német katonák , sajnálatukra nem kaptak belõle többet csak viszonylag keveset gyártottak belölük . De se az M1 Garand , SVT-40 , Gewerh 41 , Gewerh 43 fegyverek nem oldották meg a városi közelharc problémát annak ellenére hogy öntöltõk voltak plusz még azt hogy egységes löszerrel legyen felszerelve nagyjából egy szakasz ne két vagy háromfélével . Ekkor a németek egy puska és géppisztoly közötti köztes löszert tüzelõ önmüködõ fegyvernél állapodtak meg amelyik tud egyes és szükség esetén közelharcra sorozat lövést leadni és kitölti a puska és géppiszoly közötti lõtávolság problémát ( mégha sorozatlövésnél felhuzott is ) . Ekkor született meg 1943-ban a 7,92 × 33 mm köztes löszert tüzelõ MP-43 ( 30 löszeres tár )gépkarabély amit 1944-ben MP-44-re majd késöbb StG-44-re neveztek át . A német csapatok sajnálatára a szövetségesek örömére csak nagyon kevés készült belõle . Forradalmi elképzelés volt ami napjainkig érezteti hatását , 400 m-es hatásos lõtáv , öntöltés egyeslövésnél és sorozatnál annak ellenére hogy nehéz volt 5.5 kg a német katonák kedvenc fegyvere lett ( már akinek volt ) és a szövetségesek is nagy elismeréssel nyilatkoztak róla .Öntöltõ karabélyt és köztes löszerrel tüzelõ fegyvert , 1945-ben a szovjetek is rendszeresitettek SKS ( Simonov ) 7.62x39mm (43M) . De olyan összefüggö tulajdonságokat ötvözö (közepeslötáv , egyes-sorozatlövés stb ) fegyvert mint az StG-44 csak 1949-ben rendszeresitettek a szovjetek AK-47 formájában .
Az amerikaiak a II világháború érdekes modón megmaradtak a polgárháborús gondolkodásuknál ( nagy lõtáv , pontosság ) az M1 Garand továbfejlesztésénél ami M14 ( 20 löszeres tár ) formájában jelent meg . Jó halálpontos fegyver volt egyes és sorozattlövést is tudta csak mivel 7.62x51 mm es puskalöszert tüzelt sorozatlövésnél ember legyen aki megtartja a talpán az M14-et , jópár katonát nemcsak álló hanem térdelõ helyzetben is hanyatlökött .
Végül csökkentett ürméretû fegyvernél az 5.56x45mm-es löszert használó M16-os sorozatnál kötöttek ki , elõnyeivel hátrányaival .
A géppisztolyokat még mindig nem sikerült teljesen kiszoritani hiába vannak probálkozások rá , a puskák is reneszánszukat élik mesterlövész verzióban . A géppisztolyokat azért nem mert hiába tüzel mondjuk a röviditett csövü M16-os az M4 Colt Commando nagy hatású 5.56x45 mm-es löszerrel azért igencsak felhuz mondjuk a HK MP5-öshöz képest , de ugyanez a probléma az 5.45x39 mm AKS-74U fegyver esetén is kicsi kis helyen elfér nagy átütõerejû de pontatlan nagyobb lötávolságon meg sorozatlövésnél rendesen felhuz ! Egyetlen elõnye hogy egységes löszert használ az AK-74-el vagy az M4 Colt Commando az M-16-al ami nem elhanyagolható harchelyzetben löszerutánpotlás szempontjából ! Lehet még különbözö optikai , höérzékelõs , infra stb , célzokkal tuningolni javitani a fegyverek hatékonyságát mind , az AK-47/74-es , M16-os sorozatot HK MP5 géppisztolyokat amit csinálnak is a fejlõdés erre tendál , de azért a jó öreg villás irányzék még jól jön kapáslövéseknél a kettõ kombinációja a legjobb tapasztalatok szerint ( fel és leszerelhetõ optika , hõérzékelõ stb) harchelyzetnek megfelelõen .

Útoirat : egyenlõre ennyit kifáradtam majd folytatom ha érdekel valakit a téma !

Az Arisaka sokáig kvázi szabvány lõszer volt a szovjeteknél, de a 20-30-as években politikai döntés miatt a 7.62x54R lõszert nevezték meg általános lõszernek, mivel ezt tüzelte a legtöbb fegyver, és ezzel volt a legtöbb katona felszerelve, tehát lényegében ennek a nagy tömegû - háborús kapacitásra - gyártására volt a legolcsóbb berendezkedni.

Az MP43 / MP44 a 7.92x33 Kurc lõszert tüzeli. DE nem ez az elsõ német köztes lõszer próbálkozás, hanem a 7.92x39 -es lõszer, amihez szerkesztettek is egy gépkarabélyt, amit ki is próbáltak az orosz fronton, még az MP-43 elõtt. A szovjetek ebbõl szereztek valõszínûleg pár példányt, és ez által álltak neki kifejleszteni a 7.62x39-es lõszerüket. A szovjet lõszer szabványossá nyilvánítása UTÁN kezdõdött csak el a az AK-47 kifejlesztése. Tehát a lõszert nem a 7.92mm Kurz inspirálta valószínûleg, hanem az elõdje, érdekes pl. hogy mindkettõ 39mm hosszûságú, és a standard puskalõszer kaliberét örökölte meg. Az el lehet fogadni, hogy a szovjetek igen erõs másoló tevékenysége miatt lett olyan nagy a hasonlóság a külsõkben, de mire az MP43/44 megjelent, addigra a 7.62x39-es lõszer már sztenderd lõszer volt a Vörös Hadseregben.

A finnek eredetileg egyszerûen megvették az AK-47 licencét, és saját maguknak gyártották a fegyvert. Itt pedig kitérnék arra, hogy attól, hogy valami AK-47 (de inkább valamelyik leszármazottja, klónja), attól még nem lesz hûdeüberszupergyilkos fegyver. Nagyon sok függ attól, hogy milyen minõségben gyártották le, a gyatra gyártású AK-k nyilván több fejfájást okoznak a használóiknak, mint azok ellenfeleinek.

A finnek elismerten nagyon jó minõségû klónnal áltak elõ, tehát emiatt is tisztelik a Valmet / Sako féle AK klónokat (a Sako a fegyvergyártó cég neve, a Valmet a tulajdonos). A cég persze tovább is fejlesztette a fegyvert késõbb, már az alapváltozatnál is megnagyobbították a sátorvasat, hogy kesztyûben is lehessen használni a fegyvert (arrafelé hasznos dolog), majd elsõ körben hangtompítót fejlesztettek ki hozzá, és lehetõvé tették optikai irányzék felszerelését, a súlycsökkentés miatt egyszerûbb váltámasszal látták el, stb.

Megjegyzés: A finneknél is ott van persze a politikai vonulat, az 1990-es években ex-kelet-német és kínai AK klónokat (!!!) vásároltak, fõleg a tartalékosok részére. A Valmet / Sako cég elkészítette az M95-öst, amit a legjobb AK modifikációnak tartanak sokan. Ezt ellátták szereléksinekkel, oldalra behajtható válltámasszal, a nyílt irányzék tríciumos fénypontokat kapott (a szürkületi / éjszakai használatnál elõnyös), stb. A fegyver nagyon meggyõzõ volt, ám mégis csak keveset rendeltek belõle, mert az 1990-es évek közepén az akkori kormány úgy döntött, hogy a Finn Légierõ F/A-18C/D vadászgépeket vásárol. Ez szép és jó, de jó tíz évre a teljes katonai költségvetést kétvállra fektette, kihúzva a padlót sok egyébb beszerzési project alól, amibe az M95 is belesett. A fegyverbõl csak egyetlen (a hírek szerint 15.000 darabos) szállítmányt rendeltek, majd meghatározattlan idõre felfüggesztették a továbbiakat, ezzel viszont a Sako céget sikerült kishíján a csõdbe sodorni, mivel az meg már felkészült a nagy volumenû sorozatgyártásra, amibõl nem lett semmi. A cég az alkalmazottainak mintegy kétharmadát volt kénytelen az utcára tenni, és évekig a csõd szélén táncolt, végül a gépkarabélygyártással fel is hagyott, ha jól tudom, az utolsó M95-öst 1995 környékén gyártották...


A Sako M95 / Rk.95

Fõleg hogy kb. csak 100 méterre van. Onnan elég nehéz hibázni.

Két fegyver közötti hasonlóságról szerintem legfeljebb a szerkezet alapján lehet beszélni. A külsõ alapvetõen lényegtelen (ebbõl a szempontból az MP44, az AK és a vz58 lényegében egykutya, amúgy meg totálisan más belûlrõl).

Maga Kalasnyikov is elismerte, hogy a szerkezetet alapvetõen a Garand-éról mintázta, szóval erõs kijelenteni, hogy nincs közük egymáshoz.

Egyébként az M14 lényegében egy sorozatlövésre is képes Garand.

A köztes lõszer koncepciója pedig nem a Németeknél kezdõdött, az Arisaka 6,5mmx50 már jóval korábban (egészen pontosan 1897-ben lett rendszeresítve a Japán Császári Hadseregben) ilyen jellegû lõszer volt, még ha a hüvelyhossz nem is erre utalna. Erre pedig már 1915-ben(!) építettek sorozatlövõ fegyvert, mégpedig az orosz Vlagyimir Fjedorov.

Horty arra utal, hogy a StG44 köztes lõszert köpött, ugynaúgy az AK is. A Garand meg puskalõszert.

Szóval azon kívül, hogy hasonlítanak egymásra kívülrõl, hasonlõ lõszert lõnek, valóban semmi közük nincs egymáshoz. De ezzel a nézõponttal egyáltalán nincs köze a Garandhoz sem.

Különbözõen néznek ki, a Garand nem tud automata módban lõni, különbözõ lõszerrel üzemelnek, csak a gázelvételes-gázdugattyús rendszerük ugyanaz....

Mondjuk ez nem Dragunov scoop; de nem lennék a szálkereszt közepén...

Most errõl a "magyar vagyok amcsi tengerész gyalogos akarok lenni" szerü dologról jutott az a kérdés az eszembe, hogy ez a dolog hogy folyik.

Szal ha itthon kapsz kiképzést, és utánna akarnál menni USA-ba a hadseregbe, akkor kapnal e "uj" kiképzést.
Csak mert megfordul már a fejembe ilyesmi. Csak ugye ahoz amcsi állapolgárság kéne.. nem tud valaki valamilyen oldalt, valamilyen helyet ahonnan az ilyesmiket meglehet tudni? Nagyon kiváncsi lennék.. 😊 sry ha sok hülyeséget írtam

Szerintem mindegyik fegyvernek van valami köze egymáshoz. Mindegyiknek van elõdje és rokona közeli, ill. messzi távon. Többek közt pl a lent említett pps-nek is tucat finn és olasz meg német társa van. Egy mérnök megnézi hogy a másik fegyvere mit tud és hogy õ mit tudna még kihozni belõle, hogyan teheti jobbá....

Elsütõszerkezet szempontjából totálisan mindegy milyen lõszert tüzel egy fegyver.

Hogy jön össze az MP28 és a PPS41 (amik pisztolylõszert tüzelnek, tehát géppisztolyok) és az MP44, ami gépkarabély?

A koncepció és a külsõ alapján van csak kapcsolat a két fegyver között. Szerkezetileg az AK a Garand-ra épül.

Egyes és sorozatlövés leadására már az MP28 és a PPS41 is képes volt, ez nem az MP44 eredménye.

Afrikában meg mindent használnak, amihez tudnak lõszert keríteni, tán még feketelõporos cuccokat is.

Jaja. Nyilván kalanyikovnak tök véletlenül jutott eszébe az MP-44 megjelenése után röviddel köztes lõszeres gépkarabélyt fejleszteni(lévén hogy ilyen fegyver az MP-44 elõtt egyáltalán nem létezett). Így létrehozta az MP-44 szovjet megfelelõjét. Attól még hogy más a belsõ mûködési elve, az AKt bizony kõkeményen az MP-44 inspirálta.
Ennek tudatában elég vicces azt állítani, hogy "az AK-nak gyakorlatilag semmi köze az MP44-hez."

Az StG44 volt mint ihletõ fegyver Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov-ra nagy hatással volt maga a StG44 koncepciója : köztes löszer , közepes lötáv , egyes vs automata üzemmod stb . Bár nehéz 5.5 kg volt de mégis forradalmi fegyver az MP-44 koncepciója hiába más a zárszerkezet stb az AK-47-eshez képest ! Afrikába néhány helyen a mai napig is használják azt a pár db-ot ami maradt ! Sõt Jugoszláv ejtõernyõsõknél is láttam 1980-as évekbeni fényképeken . 1944-45-ben páratlan fegyver volt szerintem a legjobb !! (Jo nem -40C-fokon)

Mit értünk elõd alatt? Csak mert az AK-nak gyakorlatilag semmi köze az MP44-hez.

Szerintem a fin Valmet és az izraeli IMI Galil a legjobban sikerült klónok! Talán még a dél-koreai Daewoo K2.

Egyébként nekem az M71S változat tetszik a legjobban. Nagyon hasonlít az elõd MP44-re😊

Azaz! Sõt ha jól tudom van neki m71-es változata is (bár ebben megint nem vagyok biztos). Hogy használja e valaki rajtuk kívûl? Passz. Lehet erre Cifu tudná a választ😊

M62 Valmet? egyáltalán rajtuk kívül használja más is?

Egyébként én arra lennék kíváncsi, hogy a finnek által módosított Ak-47-ek (bocsánat de a pontos neve nem jut eszembe)vajon milyen teljesítményt nyújtanak? Vajon a megbízhatósága milyen mértékû?

Jollehet az SVD Dragunov (1963) mesterlövészpuska nem a legkorszerübb mesterlövész puska napjainkban de azért jó kezekben megálja a helyét a harcban ! Jollehet nem olyan pontos mint a sokak által dicsért PSG-1 , vagy az angol L-42A1 de ugy mint a legtöbb ortodox orosz fegyvenek nyers ereje (mint az AK-47 , AK-74 sorozat) tartossága ,egyszerü és kevés karbantartási igénye és megbizhatósága teszi ideális fegyverré a harmadik világ országaiban ezen fegyvereket ! Pl : az angol SA80/L-85A1 rohampuska félelmetes lötávolságban de tulságosan gyenge szolgálati fegyverként nem volt biztató teljesitménye az I. öbölháborúban sem ! Néhány különleges egység amely megválaszthatta fegyverzetét mint az SAS vagy SBS semmit sem tudtak vele kezdeni ! Azt hiszem AK-t követeltek (bocsi ha tévedtem régen olvastam) . Sivatagi vagy sarkvidéki körülmények között nemigen lehet felülmulni az AK sorozat összteljesitményét . Azon puskáknál amelyeknél feládozzák a megbizhatóságot a konstrukcióban más tulajdonságokért nem fogják megkedveltetni magukat azokkal a katonákkal , akiknek a harctéren használniuk kell !! Az amerikai fegyveres erõk jelentõs energiát fektetenek lövész fegyvereik korszerüsitésébe M16A1 , M16A2 , M82 Barrett , optikai , höérzékelõs , lézeres célzok stb fejlesztésébe , ami egy nagyon jó dolog bárcsak mi honvédségünk is igy gondolkodna (G-36) . De most jön a csak ! Van egy nagyon jó fegyverem M16A2 valoszinüleg nagy távolságból 400-500 m nyilt terepen aktuális körülmények között nagyobb esélyem van lelõni egy AK-47-el felszerelt ellenséget pontosabb könnyebb fegyveremmel feltéve hogy jól képzett lövész vagyok , de már 200-300 méternél az eséllyek kiegyenlitödnek nem is beszélve városi közelharcról ahol az AK szerintem jobb ! Magyarul lehet az embernek egy bizonyos téren jobb fegyvere de ez csak akkor frankó ha olyan a harchelyzet ahol ezen elõnyöket ki lehet használni (optika, nagy lõtávolság, stb) Vietnamban 50-100 méteres lötávolságban PPSh-41 is halálos volt az M-16A1-essel felszerel katonával szemben . Szerintem egy Mosin-Nagant mesterlövész puskát is lehetne ugyanugy eredményesen használni megfelelõ körülmények között a mai napig harcban jó lövész kezében jó massziv igénytelen megbizható fegyver . Az iraki harckörülményekhez szerintem aktuális fegyverek az orosz gyártmányok ! Nem véletlenül népszerüek az egész világon hiába öreg kontstrukciok (AK-47, Dragunov stb) !

vagy véletlenül haza vitték mint a háború után.

Volt közöttük pár aranyozott dragunov is... Biztos azokat is bezúzták a többivel! =)

E! Nem kicsit pazarlás, azok a fegyverek még vagy negyed évszázadot kiszolgáltak volna 😊

Dragunov Irakban.

Azért nem kis halmot szedtek össze belõle!

zoldkártya az nem egyenlõ az állampolgársággal..., és ezeregyszer ki lett ez már itt mellesleg tárgyalva, de aki nemhiszi el lehet ballagni a megfelelõ honlapokba, ne adj isten irodákba személyesen és ott majd megmodnják a frankót 😊

Hamarabb lehetsz tengerészgyalogos minthogy zöldkártyát kapj.

Másik fórumról itt is emlegetett török srác odakint ment el ka6tonának és az iraki bevagonírozás elõtt kapta meg csak az állampolgárságot. Holott akkor már képzésen is túl volt.

Persze tartózkodási engedélye volt.

9/11 után az ANG hirtelen a figyelem közzéppontjába került, lévén az õ feladatuk elsõ sorban az ilyen vészhelyzeteknél a készenléti géppárokat adni. 9/11 elõtt fõleg a légierõ már levetett régebbi gépeit kapták meg, így például sok ANG-s F-16-os csak Block 10, 15 szinten mozgott, "jók lesznek azok erre" felkiáltással.

A 9/11 események után készült felmérések szerint viszont sok ANG-s egység bevethetõségi mutatója katasztrófális értékeket mutatott, az elavult, sokszor nem is 100%-osan mûködõképes technikák miatt pedig egyértelmûen biztonsági veszélyt jelentenek egy szükséghelyzetben (konkrétan radar, radarbesugárzás jelzõ, navigációs rendszer és IFF rendszer mûködésképtelenségeket említett például egy 2002-es GAO jelentés az ANG gépek valami 20%-nál).

A hirtelen felindulás jegyeként elõször az ANG gépállománya komoly felújításokon esett át, több repidõt kaptak, és több pénz lett hirtelen a szükségszerû karbantartások elvégzésére.

Szó se róla, azért az F-22A Raptor rendszeresítés már a paci túloldala szerint is... 😊

zöldkártyával elvileg bárhova 😊

Szerintem nem..

Tényleg egy magyar állampolgár mehet amerikai tengerészgyalogosnak????

Náha igen, néha nem. A régi idõkben mikor volt elég ember akkor így volt. Most tudtommal emberhiánnyal küzködik az egész USA mindegyik haderõneme, szóval a "hétvégi" pilóták kapnak ilyet. Azért az ANG is kap elég komoly dolgokat. Repülnek õk tankertõl kezdve mindent.

fõváros miatt kapták szerintem.