Haditechnikai Topic
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#26813
Köszi az infót Cifu!
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#26812
Igen, de akkoriban az Izraelieknek sem volt még annyi preciziós fegyverük, mint ma. Ráadásul Izraelnek elég sok ország felett kéne elrepülnie, hogy elérje Iránt, ami szintén nem kis probléma. Ha az iráni atomlétesítmények ellen támadás lesz, valószínûbbnek tartom, hogy az USA fogja azokat végrehajtani, és nem Izrael...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26811
"...ezeket óvhatja meg az amerikai Tomahawk, JSOW és hasonló preciziós fegyverektõl."
Es az izraeli F-16osoktol 😊
Ugye, picit arrebb volt mar ilyen.
Es az izraeli F-16osoktol 😊
Ugye, picit arrebb volt mar ilyen.
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#26810
A lopakodás nem azt jelenti, hogy teljesen láthatattlanná válik a radarok számára egy gép, hanem azt, hogy annyira lecsökkentik a visszavert radarjelek mennyiségét (vagyis annyira lecsökkentik a radarkeresztmetszetett), hogy a radarok csak viszonylag közelrõl képesek észlelni.
A kérdés itt az, hogy mekkora lehet ez a távolság. Ugye a légvédelmi rendszerek tervezõi azon dolgoznak, hogy a lehetõ legjobban kitágítsák ezt a távolságot, a lopakodógépek fejlesztõi pedig azon, hogy minél inkább szûkítsék ezt a kört.
A TOR-M1 (nem Thor, az skandináv fõistenség. 😉) egy rövid hatótávolságú rendszer, vadászgép méretû célpontot 25km-rõl tud érzékelni, és 20km-rõl tud egyszerre legfeljebb 2 rakétát rávezetni. A 9M331 rakétájának effektív hatótávolsága 1.5-12km között van, és 0.1-6 km közötti repülési magasságú célok ellen indítható. Az orosz marketinganyag szerint 0.1m2 radarkeresztmetszetû célpontok ellen is nagyszerûen használható, alapvetõen ugyanis nem csak légvédelmi célokra szánták, hanem arra, hogy a fontos épületek, bázisok védelmét lássa el. Képes elvileg arra, hogy az ellenséges robotrepülõgépeket, preciziós légibombákat észlelje és megsemmisítse a becsapódás elõtt. A gond csak az, hogy a becslések szerint az F-117A és a B-2A radarkeresztmetszete is bõven 0.1m2 alatt van (valahol 0.001 környékén), ráadásul mindkét gép alapvetõen viszonylag magasan repül. A B-2A konkrétan elvileg nem is igazán sûllyed le a TOR-M1 "veszélyzónájába", végig nagy magasságban, 10km felett repül.
Összeségében személy szerint nem tartom valószinûnek, hogy a TOR-M1 igazából a lopakodókra jelenthet komoly veszélyt, ilyen célú propagálása kissé túlzó. Inkább azért érdekes az iráni birtoklása, mivel ugye irán esetén az atomipari létesítmények védelmére használhatják, ezeket óvhatja meg az amerikai Tomahawk, JSOW és hasonló preciziós fegyverektõl.
A kérdés itt az, hogy mekkora lehet ez a távolság. Ugye a légvédelmi rendszerek tervezõi azon dolgoznak, hogy a lehetõ legjobban kitágítsák ezt a távolságot, a lopakodógépek fejlesztõi pedig azon, hogy minél inkább szûkítsék ezt a kört.
A TOR-M1 (nem Thor, az skandináv fõistenség. 😉) egy rövid hatótávolságú rendszer, vadászgép méretû célpontot 25km-rõl tud érzékelni, és 20km-rõl tud egyszerre legfeljebb 2 rakétát rávezetni. A 9M331 rakétájának effektív hatótávolsága 1.5-12km között van, és 0.1-6 km közötti repülési magasságú célok ellen indítható. Az orosz marketinganyag szerint 0.1m2 radarkeresztmetszetû célpontok ellen is nagyszerûen használható, alapvetõen ugyanis nem csak légvédelmi célokra szánták, hanem arra, hogy a fontos épületek, bázisok védelmét lássa el. Képes elvileg arra, hogy az ellenséges robotrepülõgépeket, preciziós légibombákat észlelje és megsemmisítse a becsapódás elõtt. A gond csak az, hogy a becslések szerint az F-117A és a B-2A radarkeresztmetszete is bõven 0.1m2 alatt van (valahol 0.001 környékén), ráadásul mindkét gép alapvetõen viszonylag magasan repül. A B-2A konkrétan elvileg nem is igazán sûllyed le a TOR-M1 "veszélyzónájába", végig nagy magasságban, 10km felett repül.
Összeségében személy szerint nem tartom valószinûnek, hogy a TOR-M1 igazából a lopakodókra jelenthet komoly veszélyt, ilyen célú propagálása kissé túlzó. Inkább azért érdekes az iráni birtoklása, mivel ugye irán esetén az atomipari létesítmények védelmére használhatják, ezeket óvhatja meg az amerikai Tomahawk, JSOW és hasonló preciziós fegyverektõl.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26809
Ez egy ezerszer lerágott csont. A stealth képesség nem észlelhetetlenséget jelent, csak nagyon megnehezíti egyes szögtatományokból. A Tor ráadásul inkább csapatlégvédelmi fegyver, max. bevethetõségi távolsága 10-15 km körül lehet normál célpont esetén. Ha ilyen közel ér ma egy repülõgép (mindegy, hogy stealth gép vagy sem), akkor már régen rossz. Ebbõl a távolságból már réges rég lehet mindenféle csúnya fegyvert indítani. A mai sikóbombák és egyéb finomságok, bõven 30km felett is indíthatók, ahogy a HARM is...
Egy fegyver vizsgálata önmagában hülyeség, mert háborúben FEGYVERRENDSZEREK és kiképzési rendszerek csapnak össze.
Egy fegyver vizsgálata önmagában hülyeség, mert háborúben FEGYVERRENDSZEREK és kiképzési rendszerek csapnak össze.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26808
Koszi szepen 😊
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#26807
- Nem tudjatok, eddig irakban hany katona sebesult meg? Az erdekelne, akit utana leszereltek, tehat nyomorekra lottek. Sajna errol nem talalok adatot.
WIA not RTD: 12429
Wia not RTD = Wound in Action, not Return to Duty, vagyis 72 órán belül nem tért vissza az aktív szolgálatba a küldetés közben szerzett sebesülésébõl. Ezek egy része persze csak olyan, aki soha nem épült fel teljesen, ezekrõl én sem találtam adatot, olyan 4-5000 becsülöm a számukat.
- ez az orosz 2 csovu tank hany mm-es agyuval rendelkezik?
152mm
- a Tejas tudasban kb hol van? Melyik tipushoz hasonlithato?
A méretei, tömegadatai, fedélzeti rendszerei és teljesítményadati alapján valahol a JAS-39A és a JAS-39C Gripen között mozog, ha az ismertebb gépekhez akarod hasonlítani. De inkább a Dél-Koreai/Amerikai T-50 Golden Eagle vagy a Tajvani/Amerikai F-CK-1 Ching-kuo könnyû vadászgépekhez hasonlítható.
WIA not RTD: 12429
Wia not RTD = Wound in Action, not Return to Duty, vagyis 72 órán belül nem tért vissza az aktív szolgálatba a küldetés közben szerzett sebesülésébõl. Ezek egy része persze csak olyan, aki soha nem épült fel teljesen, ezekrõl én sem találtam adatot, olyan 4-5000 becsülöm a számukat.
- ez az orosz 2 csovu tank hany mm-es agyuval rendelkezik?
152mm
- a Tejas tudasban kb hol van? Melyik tipushoz hasonlithato?
A méretei, tömegadatai, fedélzeti rendszerei és teljesítményadati alapján valahol a JAS-39A és a JAS-39C Gripen között mozog, ha az ismertebb gépekhez akarod hasonlítani. De inkább a Dél-Koreai/Amerikai T-50 Golden Eagle vagy a Tajvani/Amerikai F-CK-1 Ching-kuo könnyû vadászgépekhez hasonlítható.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26806
Én arra lennék kíváncsi, ha valaki tudna nekem felvilágosítást adni ( és itt elsõ sorban számítok cifu szakértelmére😊 ), hogy mennyire jó az oroszok által iránnak eladott Thor légvédelmi rendszer? Valóban képes érzékelni a lopakodó gépeket vagy ez csak kacsa?
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#26805
Egy par kerdesem lenne:
- Nem tudjatok, eddig irakban hany katona sebesult meg? Az erdekelne, akit utana leszereltek, tehat nyomorekra lottek. Sajna errol nem talalok adatot.
- ez az orosz 2 csovu tank hany mm-es agyuval rendelkezik?
- a Tejas tudasban kb hol van? Melyik tipushoz hasonlithato?
Koszi
- Nem tudjatok, eddig irakban hany katona sebesult meg? Az erdekelne, akit utana leszereltek, tehat nyomorekra lottek. Sajna errol nem talalok adatot.
- ez az orosz 2 csovu tank hany mm-es agyuval rendelkezik?
- a Tejas tudasban kb hol van? Melyik tipushoz hasonlithato?
Koszi
Save yourself a penny for the ferryman Save yourself and let them suffer
#26804
Külön hadsereg õrzi Szaúd-Arábia olaját
Szaúd-Arábia 35 ezer fõs hadsereget hoz létre olajlétesítményeinek terrorista akciók elleni védelmére - írta a Financial Times. A lap értesülései szerint az elsõ 5000 fõs kontingens kiképzése már meg is kezdõdött az amerikai Lockheed Martin hadiipari cégnél, amely egy amerikai kormányintézménytõl kapott erre megbízást. A vállalat tagadja, hogy bármit is tudna az ügyrõl.
Az arab ország, amely a világ legnagyobb kõolajexportõre és a világ bizonyított olajtartalékának 25 százalékával rendelkezik, négy-öt milliárd dollárt költ a véderõ felállítására, amihez két-három évre lesz szükség. Terroristák már több támadást intéztek olajlétesítményei ellen, de egyet sem sikerült kikapcsolniuk a termelésbõl, csak a kitermeléssel foglalkozó személyzet lakóhelyei elleni akciók követeltek áldozatokat.
A több mint 80 olaj- és gázmezõt és a mintegy 17 ezer kilométernyi csõhálózatot jelenleg az Aramco, az állami olajtársaság ötezer biztonsági õre vigyázza, eddig hatékonyan, de a szaúdiak semmit sem akarnak a véletlenre bízni. A 35 ezres "ipari õrsereg" még a védendõ célpontok nagy számához mérten is jelentõs, ha figyelembe vesszük, hogy az ország szárazföldi hadseregének létszáma 75 ezer fõ.
Szaúd-Arábia 35 ezer fõs hadsereget hoz létre olajlétesítményeinek terrorista akciók elleni védelmére - írta a Financial Times. A lap értesülései szerint az elsõ 5000 fõs kontingens kiképzése már meg is kezdõdött az amerikai Lockheed Martin hadiipari cégnél, amely egy amerikai kormányintézménytõl kapott erre megbízást. A vállalat tagadja, hogy bármit is tudna az ügyrõl.
Az arab ország, amely a világ legnagyobb kõolajexportõre és a világ bizonyított olajtartalékának 25 százalékával rendelkezik, négy-öt milliárd dollárt költ a véderõ felállítására, amihez két-három évre lesz szükség. Terroristák már több támadást intéztek olajlétesítményei ellen, de egyet sem sikerült kikapcsolniuk a termelésbõl, csak a kitermeléssel foglalkozó személyzet lakóhelyei elleni akciók követeltek áldozatokat.
A több mint 80 olaj- és gázmezõt és a mintegy 17 ezer kilométernyi csõhálózatot jelenleg az Aramco, az állami olajtársaság ötezer biztonsági õre vigyázza, eddig hatékonyan, de a szaúdiak semmit sem akarnak a véletlenre bízni. A 35 ezres "ipari õrsereg" még a védendõ célpontok nagy számához mérten is jelentõs, ha figyelembe vesszük, hogy az ország szárazföldi hadseregének létszáma 75 ezer fõ.
#26803
Nem rossz oldal😊 Majd gyüjtök rá 😊
Tudom, ukránoknál szu 27 eseket + mig 21 et lehetett kipróbálni. Bár az se utolsó.
Tudom, ukránoknál szu 27 eseket + mig 21 et lehetett kipróbálni. Bár az se utolsó.
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#26802
Két probléma is van:
1.: Belövik ök a nyugati technikát, ha kell. A Szu-37 pont errõl szólt, részben francia avionkát kapott. Ezzel viszont vannak gondok, hiszen a francia avionika gyártója (ha jól rémlik a Thales volt) mondhatja azt, hogy hiába akarod te eladni a gépedet mondjuk kukutyinnak, én ebbe nem szeretem õket, ezért nem is fogok szállítani alkatrészt a nekik gyártandó gépekhez. Részben ezért is fújt ki a Szu-37 program, és lett a teljesen orosz eszközökkel felszerelt Szu-35 a régi-új csúcstípus.
1.a: Vehetsz te nyugati technológiát (a MiG-29M tesztgépben állítólag 486-os procikból állítottak össze fedélzeti számítógépet), de azt háborúban pótolni is kell. Ideális esetben tehát neked kell gyártani ismét az alkatrészt.
2.: Már most megvan nekik a szükséges saját technikájuk. A Szu-27SzM-ekbe és Szu-35-ösökbe orosz gyártmányú procik és TFT kijelzõk vannak, például.
2.b.: A nyugati fegyvergyártók is ugyanonnan veszik a mikrochipeket, ahonnan õk: Tajvan. 😊
1.: Belövik ök a nyugati technikát, ha kell. A Szu-37 pont errõl szólt, részben francia avionkát kapott. Ezzel viszont vannak gondok, hiszen a francia avionika gyártója (ha jól rémlik a Thales volt) mondhatja azt, hogy hiába akarod te eladni a gépedet mondjuk kukutyinnak, én ebbe nem szeretem õket, ezért nem is fogok szállítani alkatrészt a nekik gyártandó gépekhez. Részben ezért is fújt ki a Szu-37 program, és lett a teljesen orosz eszközökkel felszerelt Szu-35 a régi-új csúcstípus.
1.a: Vehetsz te nyugati technológiát (a MiG-29M tesztgépben állítólag 486-os procikból állítottak össze fedélzeti számítógépet), de azt háborúban pótolni is kell. Ideális esetben tehát neked kell gyártani ismét az alkatrészt.
2.: Már most megvan nekik a szükséges saját technikájuk. A Szu-27SzM-ekbe és Szu-35-ösökbe orosz gyártmányú procik és TFT kijelzõk vannak, például.
2.b.: A nyugati fegyvergyártók is ugyanonnan veszik a mikrochipeket, ahonnan õk: Tajvan. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26801
Még 1x: ez az orosz ikercsövû önjáró tüzérségi ágyú nem 80 tonna, ha jól tudom valahol 50 tonna körül mozog, amúgy a T-72-es alvázán pihen. 😉
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26800
Egyszerûen nem értem az oroszokat. Mechanikához kiválóan értenek. Elektronikában gyengék, de iszonyat jól programoznak. Ma már bármilyen elektronikát be lehet szerezni (cocom már szerintem régen nincs), miért nem lövik be a gépeiket modern elektronikával? Egy nagyságrendet ugrana a használati értékük relative potom pénzért.
#26799
És az oroszok nem futnak bele abba a csabdába, amibe a németek a vh-ban? Azért ezeket mozgatni is kellene, vagonírozni, hidakon át kellene evickélni valahogy... ezt hogyan oldják meg? Maga a jármû futómûve, motorja sem lehet piskóta, gondolom ekkora terhelésnél hetente szervizelnek.
#26798
Ha figyelmesen olvasod, akkor feltünhet, hogy én pont azt írtam, hogy nem lett 80 tonnás, noha egy ikercsövû önjáró löveg esetén ez biza elvárható lenne (dupla löveg -> kétszeres tömeg a lövegek és a kiszolgáló berendezések (automata töltõberendezések, helyretoló szerkezet, dupla lövegbölcsõ, stb.).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26797
Ez a 80 tonna honnan jön? Nekem kicsit soknak tûnik. Én csak ilyen 50-55 tonna körüli adatokat láttam.
#26796
Az ukránoknál már biztos nincs, mivel nincs rendszerben a 31-es náluk, de az oroszoknál megteheted, itten, alig több, mint 20.000 US$-ért. 😊
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26795
Hm. Kösz a választ. Azért kipróbálnék egy 31' est 😊
Nem lehet utolsó mulatság😊 Anno az ukrán seregnél volt pénzért sétarepültetés, ha jól tudom. Befizetnék egy 31' es túrára.
Nem lehet utolsó mulatság😊 Anno az ukrán seregnél volt pénzért sétarepültetés, ha jól tudom. Befizetnék egy 31' es túrára.
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#26794
Az önjáró tüzérség normális, valós háborús harchelyzetben úgy mûködik, hogy felvesz egy tüzelési poziciót, lead egy gyors tûzcsapást (max. egy percig tüzelve), majd máris szedi a sátorfáját, és iszkiri elhagyja a területet, mivel az ellenséges tüzérségi radarok a lövedékek röppályája alapján bemérhetik a pozicióját, és a saját tüzérségükkel válaszcsapást adhatnak a területre. Ebbõl fakadóan itt nem arra kell gondolni, hogy most leáll egy helyben, és fél órán keresztül csak lõ, és lõ, és lõ, amíg el nem fáradnak a lõszert pakoló pajtások... 😊
80 tonnás harcjármû? Nem tudok arról, hogy jelenleg lenne-e rendszerben ilyen nehéz harcjármû. A modern harckocsik még mindenféle extra verzióban is csak 63-67 tonnáig jutnak el (M1A2 SEP, Merkava 4, Leopard 2 PSO).
80 tonnás harcjármû? Nem tudok arról, hogy jelenleg lenne-e rendszerben ilyen nehéz harcjármû. A modern harckocsik még mindenféle extra verzióban is csak 63-67 tonnáig jutnak el (M1A2 SEP, Merkava 4, Leopard 2 PSO).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26793
A kérdés jó, de a válasz nem igazán ismert. Hajdanában iránnak például teljes értékû (vagyis az akkori legmodernebb kínai) változatú hajó elleni rakétákat adták el, és akkor sem voltak szívbajosak, amikor Pakisztánnak adtak el modern technológiákat. Az FC-1-hez (a MiG-21 folyomány F-7-es folyománya) minden további nélkül adják a PL-12-est, hogy butított elektronikával-e, avagy sem, az sajnos nem ismert.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26792
Szép dolog a nagy tûzgyorsaság, de az eszi ám a lõszert is. Végül is valamit valamiért. Van ma szolgálatban 80 tonnás harcjármû?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26791
Nem elírás, és ez nem a konzervált állomány, hanem az aktív. Mintegy 100 további gép van tartalékban. Az orosz légvédelem speciális problémával küzd, ami az ország hatalmas méreteibõl adódik, az északi országrészen nincsenek komoly radarállomások, légvédelmi rakétabázisok kiépítve, az ország légterét nagy hatótávolságú vadászgépek védik. A légierõ számára egyetlen típus adott erre a feladatra, a MiG-31-es, lévén ez (volt) egyetlen, amely nemcsak nagy hatótávolságú, de rendelkezik a légi utántöltés képességével (a Szuhoj elkészítette a Szu-27-es egy speciálisan erre a feladatra szánt kétüléses, légi utántöltésre is felkészített változatát, ez volt a Szu-27PU, amibõl végülis nem kért a légierõ, de a Szuhoj ebbõl csinálta a Szu-30 családot). A MiG-31 ráadásul nem csak nagy hatótávolsággal bír, de a radarját is kifejezetten erre a feladatra készítették.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26790
Hát ballisztikis rakétát nem állítasz meg MIG-31-gyel soha a büdös életbe. Ma is azért vannak redszerben, mert a R-77 megjelenéséieg ez volt az egyetlen gépükami képes volt a szimultán célleküzdésre speicális radarja miatt. A hatótávolsága is a legnagyobb volt. Erre MINDIG szükség van. A MIG-31 az a repülõgép amt a SZU-27-nél minidg is komolyabb fenyegetésnek tartottam egy másik repülõre nézve. A MIG-31 igazi ragadozó, bár manõverezõ légiharban nagy 0, de nem is arra készült.
Ja és ez volt az elsõ orosz gép ami rendelkezett valamiféle adatátviteli rendszerrel, 4 gép mûködhetett együtt már a '80-as években is! Persze mindennek ára volt, az ilyen programok miatt (is) roppant össze a SZU...
Ja és ez volt az elsõ orosz gép ami rendelkezett valamiféle adatátviteli rendszerrel, 4 gép mûködhetett együtt már a '80-as években is! Persze mindennek ára volt, az ilyen programok miatt (is) roppant össze a SZU...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26789
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#26788
Anno ezek voltak hivatva megállítani az amerikai nukleáris bombázók és ballisztikus rakéták hordáit. Ezek védték a szovjetúnió végtelen határait. Hogy ma minek tartják õket, számomra se világos.
#26787
Engem az érdekelne, hogy a különbözõ kínai haditechnikai cuccok (J-10,PL-12) exportváltozatai mennyiben tudnak kevesebbet, mint az eredeti kínai változatok, tehát miben vannak "butítva".
Vagy a kínaiak nem butítják az exportváltozatokat, úgy mint az oroszok?
Vagy a kínaiak nem butítják az exportváltozatokat, úgy mint az oroszok?
#26786
Mire fel tartanak a ruszkik ilyen sok "MiG-31: 286" távolsági vadászt?
Vagy csak elírás?
Bár ha jobban belegondolok, nagy része biztos le van konzerválva.
Vagy csak elírás?
Bár ha jobban belegondolok, nagy része biztos le van konzerválva.
A magyarok mindig mindent jobban tudnak, és mennek a maguk feje után. Nehéz velünk
#26785
A önjáró tüzérségnél (és szinte minden "csöves" tüzérségnél) az egyik probléma a tûzgyorsaság, vagyis hogy a lehetõ legtöbb gránátot zúdítsák a lehetõ legjobban behatárolt területre. Az egyik lehetõség ugye az automata töltõberendezések alkalmazása, de még ezekkel is nehéz túllépni egy bizonyos tûzgyorsaságot, és azt fenntartani (pl. a német PZH 2000 max. 8 lövés / perc tartós, vagy 3 lövés / 10 sec "gyorstûz"-re képes). A fenntartás másik fontos tényezõje pedig ugye az, hogy az ágyúcsõ felmelegszik, ezért túl gyorsan nem bölcs dolog vele lövöldözni. Két csõ értelemszerû elõnyökkel rendelkezik: amíg az egyik csõ lõ, addig a másikat újra lehet tölteni, tehát nagyobb tûzgyorsaság, ráadásul ugye mivel a tûzgyorsaság két csõ között oszlik meg, ezért a csövek is kevésbé melegszenek azonos tûzgyorsaság esetén. Az orosz szörnyeteg 12-14 lövés / perc tûzgyorsaságra képes állítólag tartósan. Ami ebben a "csoda", az az, hogy még emellett sem nyom 80 tonnát, mivel a tömeget sikerült igen alacsonyan tartani az által, hogy a csõ könnyû acélötvözetbõl készült, és a csõ visszarúgását csillapító, illetve a csõ helyre toló berendezések ügyes technikai trükkökkel lettek megvalósítva, illetve egy hatékony, de könnyû csõszájféket kapott mindkét csõ.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26784
Nagyobb tûzgyorsaság. Ha jól emlékszem, akkor az egyik csõ visszarugását felhasználják a másik ujratöltéhez vagy vmi ilyesmi.
#26783
Eredetileg nem is tudott, de a teljes MiG-31 flotta nemrégiben kapott felújítása folyamán megkapta az R-77 hordozásának és indításának a képességét, a négy szárny alatti pillonra lehet függeszteni õket.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26782
A ikercsövû jármû mire jó?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26781
Mindkét szélsõséges nézettõl óvva intek mindenkit.
Attól is, hogy lenézze az oroszokat és a fegyvereiket, számtalanszor bebizonyosodott, hogy nagyon jók az alapvetõ tudományos kutatások terén, és ezek gyakorlatba való átültetése sem okoz nekik problémát (ha van rá pénz). Ékes példája ennek a Kontakt-5 ERA, amivel az elvileg ósdi T-72-est felszerelve az amerikai 120mm-es APFSDS-DU sem tudott átütni szembõl. Ilyenek a szuperszonikus hajó elleni rakéták és robotrepülõgépeik (Moskit, Granit, stb.). Ilyenek a szuperkavitációs torpedóik. Ez a mai napig megvan, az új ikercsövû 152mm-es önjáró tüzérségi ágyújuk is meglepetésként érte a világot, még senki sem gyártott ilyen szintû eszközt elöttük.
De persze a paci túloldalára sem kell átesni. Tény, hogy a Szovjetunió széthullása és vegytiszta kapitalista fegyverpiaci verseny egyik eredménye, hogy az orosz fegyvergyártók finoman szólva hajlamosak kozmetikázni a fegyvereik képességeit. Hozzá kell tenni, hogy a piac többi szereplõje sem kevésbé hajlamos erre, de az oroszoknál volt erre jópár nem kisiparos példa, lásd a Szu-30MKI esetén laza 6 éves csúszás a megfelelõ fedélzeti elektronika integrálása és az AL-31FP hajtómû gyerekbetegségeinek orvoslása (gyakorlatilag egy még félig a tervezõasztalon formálódó gépet adtak el kész gépként). Ilyen a bejelentett "szuper" fegyverek, mint a T-95, a Black Eagle vagy a Szu-47 esete, meg a nagyravágyó kijelentések (négy repülõgép-hordozót építünk a közeljövõben...), és a többi.
Attól is, hogy lenézze az oroszokat és a fegyvereiket, számtalanszor bebizonyosodott, hogy nagyon jók az alapvetõ tudományos kutatások terén, és ezek gyakorlatba való átültetése sem okoz nekik problémát (ha van rá pénz). Ékes példája ennek a Kontakt-5 ERA, amivel az elvileg ósdi T-72-est felszerelve az amerikai 120mm-es APFSDS-DU sem tudott átütni szembõl. Ilyenek a szuperszonikus hajó elleni rakéták és robotrepülõgépeik (Moskit, Granit, stb.). Ilyenek a szuperkavitációs torpedóik. Ez a mai napig megvan, az új ikercsövû 152mm-es önjáró tüzérségi ágyújuk is meglepetésként érte a világot, még senki sem gyártott ilyen szintû eszközt elöttük.
De persze a paci túloldalára sem kell átesni. Tény, hogy a Szovjetunió széthullása és vegytiszta kapitalista fegyverpiaci verseny egyik eredménye, hogy az orosz fegyvergyártók finoman szólva hajlamosak kozmetikázni a fegyvereik képességeit. Hozzá kell tenni, hogy a piac többi szereplõje sem kevésbé hajlamos erre, de az oroszoknál volt erre jópár nem kisiparos példa, lásd a Szu-30MKI esetén laza 6 éves csúszás a megfelelõ fedélzeti elektronika integrálása és az AL-31FP hajtómû gyerekbetegségeinek orvoslása (gyakorlatilag egy még félig a tervezõasztalon formálódó gépet adtak el kész gépként). Ilyen a bejelentett "szuper" fegyverek, mint a T-95, a Black Eagle vagy a Szu-47 esete, meg a nagyravágyó kijelentések (négy repülõgép-hordozót építünk a közeljövõben...), és a többi.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26780
Hopp, nem is tudtam, hogy a MIG-31 képes hordozni! Ez nekem úgy!
Kösz a precíz infot.
Kösz a precíz infot.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26779
Oroszország:
Szu-27SzM: ~200 (a teljes, 449 darabból álló Szu-27Sz gépparkot felújítják 2008 végéig)
Szu-33: 23 (?)
MiG-29Sz: 48 (?)
MiG-31: 286
India:
MiG-21 Bison: 104 (2010-2012-tõl kezdve a HAL Tejas váltja õket, a Tejasból 200+20+40 példányt terveznek építeni)
Szu-30MKI: ~80 (összesen 204 MKI géprõl szól jelenleg a program)
(a Szu-30K gépek csak R-27 és R-73-asok hordozására képes, India összesen 18db Szu-30K-val rendelkezik, ezeket fel akarják újítani MKI szintre, de a legutóbbi hírek szerint Fehéroroszország megvenné õket, ezzel kapcsolatos lehet, hogy India további 40 MKI gépet rendelt az oroszoktól 2007 februárjában, ezek már szerepelnek a fenti adatokban)
Kína:
Szu-30MKK: 76
Szu-30MK2: 24
Venezuela:
Szu-30MK2: 24 (leszállítás alatt)
Algéria:
MiG-29SzMT: 30 (leszállítás alatt)
Szu-30MKA: 28 (leszállítás alatt)
Indonézia:
Szu-30MK2: 2 (+10 géprõl szóló megállapodás függõben)
Malajzia:
Szu-30MKM: 18 (leszállítás alatt)
Vietnam:
Szu-30MK2V: 4
Összesen: ~947
Szu-27SzM: ~200 (a teljes, 449 darabból álló Szu-27Sz gépparkot felújítják 2008 végéig)
Szu-33: 23 (?)
MiG-29Sz: 48 (?)
MiG-31: 286
India:
MiG-21 Bison: 104 (2010-2012-tõl kezdve a HAL Tejas váltja õket, a Tejasból 200+20+40 példányt terveznek építeni)
Szu-30MKI: ~80 (összesen 204 MKI géprõl szól jelenleg a program)
(a Szu-30K gépek csak R-27 és R-73-asok hordozására képes, India összesen 18db Szu-30K-val rendelkezik, ezeket fel akarják újítani MKI szintre, de a legutóbbi hírek szerint Fehéroroszország megvenné õket, ezzel kapcsolatos lehet, hogy India további 40 MKI gépet rendelt az oroszoktól 2007 februárjában, ezek már szerepelnek a fenti adatokban)
Kína:
Szu-30MKK: 76
Szu-30MK2: 24
Venezuela:
Szu-30MK2: 24 (leszállítás alatt)
Algéria:
MiG-29SzMT: 30 (leszállítás alatt)
Szu-30MKA: 28 (leszállítás alatt)
Indonézia:
Szu-30MK2: 2 (+10 géprõl szóló megállapodás függõben)
Malajzia:
Szu-30MKM: 18 (leszállítás alatt)
Vietnam:
Szu-30MK2V: 4
Összesen: ~947
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26778
"Megkérdezel az utcán 100 embert, hogy mi a jó vadászgép és rávágja legalább a fele, hogy az orsoz MIG és SZU a húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú."
Hogy rávágják egybõl az orosz típusokat ez attól is lehet, hogy sokáig itt voltak az oroszok, és inkább csak ezeket a típusokat ismerik sokan.
No de én nem akarok hülyeséget mondani tényleg, csak érdekelt, hogy melyik raksi a jobb, ha szabad igy fogalmazni.
Hogy rávágják egybõl az orosz típusokat ez attól is lehet, hogy sokáig itt voltak az oroszok, és inkább csak ezeket a típusokat ismerik sokan.
No de én nem akarok hülyeséget mondani tényleg, csak érdekelt, hogy melyik raksi a jobb, ha szabad igy fogalmazni.
#26777
Az orosz cuccok körül kialakult nimbusz miatt. Számomra is érthetetlen ez.
Megkérdezel az utcán 100 embert, hogy mi a jó vadászgép és rávágja legalább a fele, hogy az orsoz MIG és SZU a húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú.
Jók, de nem a világverõ vadászok jelenleg. Én pl. a Gripent többre tartom a SZU-27-nél, a MIG-29-nél meg fõleg, mert a kis radarkm. hatalmas elõny, ez a legutóbbi hadgyakorlaton is bebizonyosodott, a modernizált F-4-esek sokszor képtelenek voltak megtalálni a gépet kellõ biztonsággal.
Manõverezhet bármilyen jól a MIG-29, ha mér 8 km-rõl a legvaksibb pilóta is meglátja a füstölés miatt, a Gripen-t meg a magyar plióták beszámolói szerint 3-4km-en kívûl, ha szem elõl vesztik akkor szeva, mert mire kiszúrják újra, már rég tüzelõhelyzetben van a Gripen.
Megkérdezel az utcán 100 embert, hogy mi a jó vadászgép és rávágja legalább a fele, hogy az orsoz MIG és SZU a húúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúúú.
Jók, de nem a világverõ vadászok jelenleg. Én pl. a Gripent többre tartom a SZU-27-nél, a MIG-29-nél meg fõleg, mert a kis radarkm. hatalmas elõny, ez a legutóbbi hadgyakorlaton is bebizonyosodott, a modernizált F-4-esek sokszor képtelenek voltak megtalálni a gépet kellõ biztonsággal.
Manõverezhet bármilyen jól a MIG-29, ha mér 8 km-rõl a legvaksibb pilóta is meglátja a füstölés miatt, a Gripen-t meg a magyar plióták beszámolói szerint 3-4km-en kívûl, ha szem elõl vesztik akkor szeva, mert mire kiszúrják újra, már rég tüzelõhelyzetben van a Gripen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26776
értem. Tehát a lényeg az, hogy az aim120-akat már több helyen bevetették, tudják mire képes, míg az R-77-tel kapcsolatban nincsennek harci tapasztalatok.
No de ha ez így van mitõl állíták azt sokan hogy az R-77 nagyon jó rakéta?
No de ha ez így van mitõl állíták azt sokan hogy az R-77 nagyon jó rakéta?
#26775
E téren nehéz tényleges véleményt alkotni, mert amíg az AIM-120-al rengeteg gyakorlati, harci tapasztalat van már (még ha nem is egyenlõ feltételek mellett), addig az R-77-el szinte semmi, "csupán" a felhasználók/vásárlók reakcióból lehet sejteni valamit. A Kínaiak például az R-77-esektõl nem volt finoman szólva elájulva, nem rendszeresítették a J-10-eshez, hanem inkább a saját PL-12-eseiket támogatják, például a licencgyártott Szu-27SzK-k modernizált változata, a J-11B is PL-12-ket kapott, nem R-77-est.
Az Indiaiak ellenben kitartanak az R-77-es mellett, pedig az elején onnan is hallatszott pár kifogás a rakétával kapcsolatban. India azért érdekes, mert õk megtehetnék, hogy az MBDA Mica-t vásárolják meg (pl. a Mirage 2000-esekhez), és elvi lehetõsége megvan annak, hogy az Szu-30MKI-hez is másféle MRAAM-met rendszeresítsenek (ha a fedélzeti elektronika terén engedtek az oroszok...).
Az Indiaiak ellenben kitartanak az R-77-es mellett, pedig az elején onnan is hallatszott pár kifogás a rakétával kapcsolatban. India azért érdekes, mert õk megtehetnék, hogy az MBDA Mica-t vásárolják meg (pl. a Mirage 2000-esekhez), és elvi lehetõsége megvan annak, hogy az Szu-30MKI-hez is másféle MRAAM-met rendszeresítsenek (ha a fedélzeti elektronika terén engedtek az oroszok...).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26774
Olyan sok?
- Kina, kb. 300-400 gép van az összes Szuhoj verzióból összesen, nem mind képes R-77 hordozására.
- Oroszoknál asszem 2-3 ezred SZU-27 (század?) képes hordozni és egy maréknyi SZU-33 és SZU-30 és SZU-34. Ez kb. 100-200 gép.
- Ezen kívûl vannak MIG-29-ek, de hogy mennyi az új verziókból, annak nem néztem utána, de nem sok országról tudok aki komoly mennyiségben használá.
Nem kötekedésként, de nekem nagyon soknak tûnik az az 1200.
- Kina, kb. 300-400 gép van az összes Szuhoj verzióból összesen, nem mind képes R-77 hordozására.
- Oroszoknál asszem 2-3 ezred SZU-27 (század?) képes hordozni és egy maréknyi SZU-33 és SZU-30 és SZU-34. Ez kb. 100-200 gép.
- Ezen kívûl vannak MIG-29-ek, de hogy mennyi az új verziókból, annak nem néztem utána, de nem sok országról tudok aki komoly mennyiségben használá.
Nem kötekedésként, de nekem nagyon soknak tûnik az az 1200.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26773
legalábbis a "haditechniká"-ban ezt írták
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#26772
Csak azon "vitáztunk" hogy melyik rakétának van nagyobb találati esélye, és hogy melyiket könyebb "lerázni".
#26771
3-400-nál mindenképpen több van azért, olyan 1000-1200-ra saccolnám...
BTW mi jelentõsége van ennek?
BTW mi jelentõsége van ennek?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26770
Én is ezt soroltam fel az illetõnek, de nem volt túl belátó.
Egy 1 perces becsélessel kb. 5000-6000 gépre tettem az AMRAAM hordozókat és kb. 300-400 gépre az R-77-et.
Egy 1 perces becsélessel kb. 5000-6000 gépre tettem az AMRAAM hordozókat és kb. 300-400 gépre az R-77-et.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26769
Ez ez igen könnyû kérdés. 😊
Az R-77-es családot a Szu-27 család modernebb tagjai (a legtöbb Szu-30 típus, Szu-33, továbbá a felújított Szu-27SzM), a MiG-29 család modernebb tagjai (MiG-29Sz (9.12Sz/9.13Sz) utániak), és a MiG-31. Ezen kívûl az india MiG-21 Bison, az új Tejas könnyû vadászgépek képesek még hordozni és indítani.
Az AIM-120 esetében a szinte a teljes nyugati arzenált fel lehet hozni, hiszen a felújított F-4-esektõl (pl. a német F-4F ICE), F-5-ösöktõl kezdve a legtöbb F-16-os (Block 10/15-tõl kezdve), F-15-ös, F/A-18-as, F-22A, az AV-8B Harrier II.-õk, a felújított Sea Harrierek, az Eurofighter, a Tornado F.3, JA-37, JAS-39... Kihagytam valakit? 😊
Mennyiségben mindenestre nem lehet összemérni õket, de tény, hogy azért az R-77-bõl is jelentõs mennyiség van már az orosz légierõnél, a kínaiaknál, indiaknál, stb...
Az R-77-es családot a Szu-27 család modernebb tagjai (a legtöbb Szu-30 típus, Szu-33, továbbá a felújított Szu-27SzM), a MiG-29 család modernebb tagjai (MiG-29Sz (9.12Sz/9.13Sz) utániak), és a MiG-31. Ezen kívûl az india MiG-21 Bison, az új Tejas könnyû vadászgépek képesek még hordozni és indítani.
Az AIM-120 esetében a szinte a teljes nyugati arzenált fel lehet hozni, hiszen a felújított F-4-esektõl (pl. a német F-4F ICE), F-5-ösöktõl kezdve a legtöbb F-16-os (Block 10/15-tõl kezdve), F-15-ös, F/A-18-as, F-22A, az AV-8B Harrier II.-õk, a felújított Sea Harrierek, az Eurofighter, a Tornado F.3, JA-37, JAS-39... Kihagytam valakit? 😊
Mennyiségben mindenestre nem lehet összemérni õket, de tény, hogy azért az R-77-bõl is jelentõs mennyiség van már az orosz légierõnél, a kínaiaknál, indiaknál, stb...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26768
Na akkor nekem lenne haditech kérdésem. Szerinted az egész világon kb. hány darab repülõgép képes AIM-120 bármelyik verióját hordozni és hány R-77-et vagy licenszét? Komoly vita alakult ki egy másik fórmuon, mert ki mertem jelenteni, hogy az R-77 az AMRAAM-hoz képest olyan, mint a fehér holló.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26767
Innentõl kezdve nem érdekel, minden további nélkül törlöm a helyesírási baromkodásokat. Ha valakinek mindene a magyar nyelvtan, akkor semmi gond, nyugodtan találhat magának megfelelõ fórumokat és topicokat ahol kiélheti magát. Ez viszont egy haditechnikai topic, bár egyesek különös okból úgy gondolják, hogy a nyelvtan, a politika meg minden más egyébb is ebbe tartozik bele, én ezt nem így látom.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#26766
off, de muszáj hozzászólnom:
"A "Шилка" átírása mind a GOSZT, mind az ISO szerint "¹ilka" lenne. Mi meg "shilka" néven ismerjük, ahol a "ш"-t ugye "sh"-nak írjuk át.... "
Ez a legtökéletesebb sima S betû, ezzel lenne a legkevesebb gond, tehát simán Silka.
Amúgy meg ha már angolozunk, akkor lehetne mondjuk
Bár mondjuk nem egy hátrány egy magyar fórumon, ha az ember megpróbálkozik a magyar helyesírást alkalmazni.
"A "Шилка" átírása mind a GOSZT, mind az ISO szerint "¹ilka" lenne. Mi meg "shilka" néven ismerjük, ahol a "ш"-t ugye "sh"-nak írjuk át.... "
Ez a legtökéletesebb sima S betû, ezzel lenne a legkevesebb gond, tehát simán Silka.
Amúgy meg ha már angolozunk, akkor lehetne mondjuk
Bár mondjuk nem egy hátrány egy magyar fórumon, ha az ember megpróbálkozik a magyar helyesírást alkalmazni.
#26765
Pár ezer? Hát ezzel vitatkoznék...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26764
akármennyit fog költeni, nem tud mit kezdeni a gerillákkal. irakban csak pár ezer, 10ezer lehet, iránban többszázezer kiképzett is van...
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)