92644
10725198101090741028.jpg

-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!


[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
  • molnibalage83
    #92158
    Cifu feltette a kérdést, hogy mibe kerül. A repülő és heli repórája és készenlét adáshoz képest filléres a tüzérség. Ennyiről szólt.

    A többi része a kommentednek meg vicces abban a korban, amikor 20k HUF-os okostelefonokban van GPS IS. Nem a GPS kerül ennyibe. Ha a zl. pk. a századokat látja, hogy hol vannak, az is elég.

    A 2-3 perces gránát repülési idővel mozgó célokat az életben nem találsz el a végfázis vezérlés korlátai miatt. Meg mozgó célt vagy meg kell jelölni, vagy önirányító gránát kell igen durva felismerő algoritmussal. = drága.
  • kiskorúbézoltán #92157
    Semmi probléma, neked sci-fi-nek tűnik. Az amiknak már a 80-as években valóság volt, persze nem a mai szinten. Ami táborban ha repült valami a légtérben és úgy tűnt, hogy bent csapódhat megszólalt a duda, lehetett menni fedezékbe. Csapódott valahol, másik duda, ki lehetett jönni, ennyi.

    Igen, szinte minden raj és jármű, legalább 10-15 éve. Mára már talán elérhető cél lett nekik a minden egyes baka.

    A húzza be a nyakát meg visszavonul arra nem tudok mit mondani. Ütközne a fenti pirosbetűsbe...
  • JanáJ
    #92156
    Erről bármi infód? Nekem sci-finek tűnik.

    @Molni: A légi cuccok már megint hogy jönnek ide? Alma-alma. Minden raj/szakasz valós idejű GPS pozival rendelkezik? Ha pár üteg lő egy sorozatot különböző pontokra, akkor mindenki vissza vonul? Az oké, hogy mindenki megkapja rádión, hogy húzza be a nyakát, de ennyi. Max több lövés kell. Még vissza lőni se nagyon tudsz, mert már rég elmentek. Mondjuk ezt meg ideális esetben előre tudják, hogy tüzérség kóborol a környéken.
  • molnibalage83
    #92155
    A hálózat alapú hadviselésnél nem reális? Az első vonalas egységeknél pontosan erről van szó. A '80-as években a líbiai Vega indításoknál rádióban szóban közölte az AWACS mindenkivel, hogy Vega indult és mindenki ment a horizont alá. Egy 2,5 percig repülő gránátnál szerinted akkor a mai digitalizálás és automatika mellett mire nincs idő..:?

    A radar méri a becsapódás várható helyét és, ha ott saját egység van GPS alapján automatikus a figyelmeztetés.

    Ma, amikor olyan van a Verba MANPAD-hoz, hogy akár Sz-300V radar alapján kap adatot egy szutyok kezelő, hogy a cél honnan várható? Sima ügy ez, hogy a legközelebb levő zl pk egység kapjon adatot. Az meg rádiózik egyet legrosszabb esetben.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 14:25:43
  • kiskorúbézoltán #92154
    Teljesen reális, még sokkal kisebb cuccok esetén is.
  • JanáJ
    #92153
    És mit csinálsz, ha észlelik hogy lőnek rájuk. Szerintem az amiknál sem reális, hogy végig fusson a radartól a megcélzottig, hogy húzzátok a beleteket onnan. Eleve ha van radar az ellennél, akkor necces a tűztámogatás kérése, mert a saját lövegek is mozognak.
  • molnibalage83
    #92152
    Egy repülőgép repült órája akkor is 20-40 ezer dollár/óra, ha 0 db bombát dob le és csak készenlétet ad. Ennek töredékéért dekkol kvázi egy helyben harckészültségben egy egy ütegnyi löveg és PGM estén még sok sem kell belőle... A PGM-es lövedék ára meg összemérhető a repicskről dobottéval.
  • [NST]Cifu
    #92151
    Ahogy Molni is írja, 40km felett már csak irányított lövedékkel számolnak.
    Ez valahol a CAS-t (légit tűztámogatást) váltja ki szerintem, csak kérdés, milyen áron...
  • molnibalage83
    #92150
    Hagyományos löveg estén is max. lőtávolságnál gyakorlatilag egy kisebb falut beterít a lövedékek szórása. Minden esetben PGM gránáttal kell számolni ilyen esetekben. Okkal van az, hogy a jenkiknél a tüzérségi támogatás akkor kérhető 155 mm ágyúval, ha a célterület legalább 400-500 méterre van a saját csapatokról. Ekkora a gránátok szórása.

    Az ábrán is ott van a "precision" szó a 40 km feletti tartománynál. Gondolom a PGM-re utal.

    A bibi az ekkora lőtávolsággal, hogy COIN-ban jópofa, de amikor tüzérségi radaros ellenfél ellen vagy, akkor borzalmasan sok idő van reagálni arra, ha észleled, hogy közeledik a lövedék.

    Ez pont olyan, mint long range SAM. Szép, szép, a nagy HMZ, de a ha rakéta repülési ideje 4-5 perc és az AWACS látja, akkor megsemmisítésre nem nagyon jó. Elnyomásra igen. Számolni kell vele, de a valódi ölési táv és a HMZ között marhára nincs direkt összefüggés egy rakás cél ellen.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2019.12.02. 11:23:45
  • fonak
    #92149
    A lőtávolsággal nem nő a szórás? Vagy csak irányított lövedéket akarnak használni?
  • [NST]Cifu
    #92148
    A német védelmi minisztérium és a Rheinmetall dél-afrikában tesztelt egy új L/60 csőhosszúságú 155mm-es löveget, ami egy módosított a G6 volt. A teszt célja alapvetően a német védelmi minisztérium meggyőzése, akik növelni akarják a tüzérség lőtávolságát. A cél az, hogy hagyományos lőszerrel 40km fölé, RAP lőszerrel pedig 75km fölé növeljék a Pzh2000 lőtávolságát. A teszten 83km-et értek el. Ezek után most kiadták ezt a képet, amin ismét szerepel a torlósugárhajtóműves lövedék 100+ km-es lőtávval:


    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.12.02. 06:12:12
  • molnibalage83
    #92147
    Akkor viszont tényleg már csak a fékező rendszert kell rá telepíteni.
  • Gunslinger
    #92146
    A CDG sem sokkal hosszabb (13 méter a difi), csak szélesebb, mert az Izumo-osztályon jelenleg nincs ferde fedélzet.
  • [NST]Cifu
    #92145
    Ha megnézed, a ferde fedélzet csaknem végigér a hajón. ;)
  • molnibalage83
    #92144
    Öööö, le is kell ám szállni. Arra meg nincs hely a kis hajón. A kis katapult a felszálló tömeget növelné meg.
  • [NST]Cifu
    #92143
    Közben a pletykák szerint ez dia egy olyan előadás része, ami a EMALS lehetséges alkalmazását propagálná. Nem a japánok kérték, a GD keresi a potenciális vásárlókat. Az a dián is látható, hogy a hajófedélzet csaknem felét igénybe veszi a két EMALS. Persze tény, hogy a koncepció nem lenne annyira ördögtől való. Eleve az E-2D-t már üzemelteti az ország, szóval ilyen téren nem lenne új dolog a technológia.

    Ezzel együtt esélyesebb új hajóegységek dedikált CATOBAR építése, mint az Izumo átalakítása.

    Viszont abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a GD egy relatíve apró CATOBAR hordozó koncepcióját mutatta be. Ez jól jöhet egy sor országnak, tehát a potenciál meglenne benne. Hovatovább az amerikai LHA/LHD egységek is potenciális lehetőséget kapnának. Persze ezek után felmerül a kérdés, hogy akkor mi a fene értelme lenne akkor az F-35B-nek...
  • fonak
    #92142
    Mármint, hogy az E-2 kedvéért megérné nekik átalakítani CATOBAR-ra? Persze nyilván vannak más előnyei is, az F-35C potensebb gép, mint a B.
  • lacuska51
    #92141
    És ezzel meg is válaszoltad a saját kérdésedet...
  • fonak
    #92140
    Hát aligha tudna sáncról felszállni. Ilyen hajókra az Osprey-ből akartak csinálni valami AWACS-t.
  • lacuska51
    #92139
    Az E-2-esnek elég volna csak a sánc, vagy kell neki a katapult?
  • fonak
    #92138
    Nem F-35B-t vesznek rá? Azért az olcsóbb lenne, csak egy sánc kellene a hajóra.
  • [NST]Cifu
    #92137
    Indiai Tengerészeti Tejas tesztgép 2x R-73 és 2x I-Derby ER rakétával:



    Nem tudom mennyire hivatalos / eredeti, de a Japán Izumo-osztály lehetséges CATOBAR átalakításáról egy diakép. Ez lehet(ne) a legkisebb CATOBAR hordozó...

  • [NST]Cifu
    #92136
    Az USNavy "modern" fegyverprogramjáról írt a GAO erre.

    Ebből pár érdekesség:

    -Azt írják, hogy a jelenlegi SSL (Szilárdtest Lézer) energiaszintja 100-150kW, és ezt meg szeretnék duplázni, legalább 300kW-os szintre. Ez nekem meglepetés, mert a LaWS kb. 30kW-os volt, és eddig nem nagyon hallottam 100kW-os SSL-ről. A csúcs valahol 50-70kW körül volt, de az is fiberlézer elven (2-5kW-os modulokból "legózzák" össze a lézernyalábot.).

    -Jelenleg három lépcsősre tervezik a programot:

    1.: HELIOS (60kW), ami a drónok és optikai rendszerek ellen bevethető, ebből kettőt már megrendeltek, 14 továbbira opció van
    2.: Olyan SSL, ami már képes oldalvást elhaladó rakétát leszedni (kb. 300kW alsó hangon)
    3.: Olyan SSL, ami a beérkező rakéta orrkúpját képes kellően megrongálni (kb. 500kW alsó hangon)

    -Írnak az SSL-TM tesztlézerről, amit októberben leszállított a NorthropGrumman cég. A tesztlézerről elég keveset tudni, így a teljesítményszintjét sem.



    -Az elemzés még megemlíti az EM ágyúkat és az ágyúból indított irányított hiperszonikus lövedék (HVP) programját, ám új információkkal nem szolgál róluk.
  • ximix #92135
    SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!

    A kíváncsiság


    hmm mennyi migráncs elférne még ott
  • SZUsszan
    #92134
    Upgradelte, igazából tök hasznos kis cucc és fun lehet vele a célbalövöldözés is:



    Covert operation home defense és zombi apokalipszis esetén must have
  • molnibalage83
    #92133
    Lakosságban igaz, gazdagságban és területileg nem azonosak velünk.
  • [NST]Cifu
    #92132
    Egyfelől az, hogy korábban az F/A-18E/F esetén a kétüléseseket azért preferálták, mert a hátul ülő emberke kvázi lokális parancsnokként analizálhatja az adatokat és irányíthatja a rajt, vagy akár a századot. Az új Block III-as adatkapcsolattal viszont már nem kell a levegőben lenni ehhez, minden adatot megkaphat egy földi központban ülő tiszt is.

    A másik érdekes tétel a fegyverzet terén. 64 gép, amihez AIM-120C7, AIM-9X, AARGM és JASSM. Finnország, vagyis Mo.-hoz hasonló méretű országról beszélünk...
    Utoljára szerkesztette: [NST]Cifu, 2019.11.26. 15:46:51
  • molnibalage83
    #92131
    Mi benne az érdekes? Nem vágom.
  • [NST]Cifu
    #92130
    Érdekes írás a finn légierő Hornet-helyzetéről.
  • JanáJ
    #92129
    Jogos. A komolyabb qadrocopterekre gondoltam.
  • [NST]Cifu
    #92128
    Milyen drónokról beszélünk? A civil quadrocopterekből a legalapabbak párszáz méterre. A komolyabbak 3-5km-re nyílt terepen, 1-3km-re városban illetve átszedett terepen (erdő, dombos vidékek, stb.).
    A katonai drónoknál is lépcsők vannak, a kézből indítható drónoknál nyílt terepen 10-15km általános, kis katapulttal indított drónoknál (pl. Thales Fulmar X) már elérheti a 60-80km-t.
  • JanáJ
    #92127
    Hatótávra, üzemidőre mit tudnak a mai drónok? Milyen messzire tudnak eltávolodni a kezelőtől?
  • [NST]Cifu
    #92126
    Új drón, amelyet kifejezetten fegyverhordozásra fejlesztettek ki.

  • SZUsszan
    #92125
    A lényegét nem kaptad el. Ez kifejezetten talpas íjászokat segít. És leginkább a kevésbé tapasztaltaknak ad nagy boostot.

    Szóval a tömeges íjász csapat nagyjából leadott volna 2-3x annyi lövést akár célzottan, akár területre, mint a szemben álló másik talpas csapat.

    Kassai meg egy egyéni rekorder. A generic lovasíjász tanítványai nem adnak le 14 lövést 20 sec alatt lóhátról.
  • ximix #92124
    A magyarok alias hunok a gyorstüzelő funkciót már kimaxolták anno :)
    Kassai bácsinak van könyve, videója, rekordjai..ect . . . lóhátról mozgócélpontra 14lövés 20sec.
  • molnibalage83
    #92123
    És sem értem, mert a felderítés és járőrözés alapja, hogy olyan nagy távolságból tedd olyan hatékonyan, hogy ne érdekeljen, hogy téged is lássanak. Repülőgépeknél ez az AWACS.

    De egy gyalogos szintjén a lényeg a rejtve és csöndben. Ez repülős hülyeség pont az ellentettje.
  • [NST]Cifu
    #92122
    Az 1950-es és 60-as években járőrözésre, felderítésre szánták az ilyen személyi légi járműveket. Aztán az 1980-as években megint megvizsgálták a dolgot. Hadrendbe állítás nem lett, a feladatot ugye átvették a drónok. Hogy most mitől lett megint ilyen népszerű a repülgetés, nem tudom... :)









  • molnibalage83
    #92121
    Használata közben fegyverhasználat kizárt.
    Mit akarna vele vinni, ha kb. pár percet tud repülni?
    Zajos, mint állat, ami limitálja a használhatóságát más téren is.
  • SZUsszan
    #92120
    Poén és sok extrém sportoló fog ilyennel marha fasza videókat készíteni, meg jópáran meghalni is.

    De a valós hadi felhasználási területe azért korlátozott szerintem.
  • molnibalage83
    #92119
    Hol lenne lehetőség ezt használni? És mire?