Haditechnikai Topic

Szerinted ezt így közzétették valahol? Átlagos amerikai katonák voltak irakban. Ha valamivel, akkor az erõnlétükkel nincs probléma. De amúgy a gyalogos mindig sír a felszerelése súlya miatt idõtlen idõk óta 😊

Akik panaszkodnak a súlya miatt, azok mennyit vannak talpon, hány órát gyalogolnak folyamatosan? Mennyit zabálnak egy nap? Mennyi az átlag test tömegük?

Anno írtam róla. Az irakba kiküldött LW egységgel felszerelt katonák tapasztalatai alapján sokat finomítottak rajta, de a legfontosabb az, hogy túl nehéz az egész cucc. Cirka 4,5-5kg pluszba, amire annyit mondott a katonák többsége, ha 1,5-2 kilót nyomna, nem zavarná, mert annyit megér. De 4,5 kilót már nem, az már sok, nem hiányzik még ennyi plusz teher.

Nem figyeltem és úgy tûnt mintha Teslahoz köze lenne. Nem, nem annak szántam. Lehet volt már szó a linkelt egységrõl, nem tudtam, csak szívem ügye a gyalogság modernizálása-fejlõdése.

1.: Ennek mi köze Teslához? Azzal kapcsolatban volt ilyen kijelentés.
2.: A belinkelt video az amerikai Land Warrior programról szól. Errõl már volt szó nem egyszer.

Személyeskedést hanyagolni, mert megint nekiállok törölgetni...

na megnézném, amikor rebootolnak.

Ez már létezõ dolog, csak vannak vele gubancok. 😊 De szerintem ezt Cifu jobban tudja.

Milyen diszkrét ez az új userbar! <#csodalk>
Illik hozzád! <#nyes>

Tesla csak egy távirányítású hajót tervezett az US NAVY-nek, amely egy irányított torpedót remélt Tesla-tól. Az együttmûködés nem volt túl gyümölcsözõ, egy bemutatódarabon túl más nem készült.

Tesla-nak volt egy "szuperfegyver" elmélete, amin a haláláig dolgozott. Ezt azonban nem az amerikai védelmi minisztérium pénzelte, sõt, Tesla éppen hogy idõrõl idõre próbálta rávenni õket, hogy támogassák anyagilag az ezzel kapcsolatos kísérleteit. Az amerikaik nem voltak vevõk rá, ezért "bosszúból" elvitte az ötletét európába is az 1920-as években, de a gazdasági helyzet és a politikai helyzet miatt senki sem volt kíváncsi Teslára.

nagyrészük még lesincs fordítva magyarra,

"IV.
A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLEGI HELYZETE,
ALKALMAZÁSI KÉPESSÉGE, A HADERÕFEJLESZTÉS IRÁNYAI

(43) A Magyar Honvédség az elmúlt években jelentõs fejlesztési eredményeket tudott elérni, elsõsorban azokon a területeken, amelyek nem, vagy csak viszonylag szerény mértékben igényeltek pótlólagos anyagi forrásokat. A változásokat ugyanis folyamatosan, a reformlépéseket kísérõ és fékezõ forráshiány közepette kellett végrehajtani, s ez a helyzet ma is fennáll. A Magyar Honvédség feladatai között szereplõ két legfontosabb lehetséges alkalmazás, a nagyobb valószínûségû nemzetközi mûveletekben való részvétel és a kis valószínûségû, de nemzeti érdekeinket érintõ, az országot ért esetleges támadás kivédése, komoly kihívást jelent, amelyeket csak akkor leszünk képesek teljesíteni, ha elõrelépés következik be a közvélemény és a politika Honvédséggel kapcsolatos hozzáállásában, azaz ha az eddiginél jóval nagyobb figyelmet fordítunk a honvédelemmel kapcsolatos össz-állami feladatok elvégzésére.

(44) A haza védelme külsõ támadással szemben, akár nemzetközi, akár nemzeti keretek között történik, az egész ország képességeinek mozgósítását követeli meg. Mindenek elõtt ki kell alakítani azokat a katonai struktúrákat, amelyek egy hazánkat ért agresszió ellen felállításra kerülnek. Ebben az esetben a békestruktúra kiegészítésre kerül és egy hadmûveleti-harcászati szintû szárazföldi szervezet kialakítására kerül sor. Ehhez már békeidõben biztosítani kell a megfelelõ személyi és anyagi feltételeket. Az önkéntes tartalékos rendszer – amelynek feltételrendszere ma még nem teljesen adott – teljes kiépítése és mûködtetése az eszkaláció elõrehaladtával a felállításra kerülõ új csapatok állományát és a veszteségpótlást biztosítja. Ezen túlmenõen elengedhetetlen az ország erõforrásai mozgósításának és a védelem szolgálatába állításának elõkészítése is, beleértve a megfelelõ jogszabályok kidolgozását és a nem-katonai szervezetek és szervek, valamint a mûködtetésükhöz szükséges személyi feltételek kialakítását.

(45) A nemzetközi mûveletekben hosszabb távon csak akkor leszünk képesek részt venni, ha az egész Honvédség felkészül erre. Ehhez az szükséges, hogy megtörténjen a Honvédség, személyzeti és logisztikai rendszerének teljes hozzáigazítása az új követelményekhez, beleértve az önkéntes hadsereg létrejöttébõl adódó feladatok végrehajtását is, hiszen az önkéntes haderõre történt áttérés után számos területen nem, vagy nem teljesen történt meg a jogszabályok adaptálása, a szükséges feltételek kialakítása.

(46) Kiemelendõ, hogy az elmúlt három évtizedben nem történtek jelentõs lépések a haderõ felszerelésének az új kihívásokhoz alkalmazkodó modernizálására. Ennek elsõsorban a szükséges anyagi források hiánya volt az oka, de közrejátszott az is, hogy nem ismertük fel idõben a fejlõdés egyes irányait és ebbõl adódóan nem szabtunk adekvát feladatokat. Az utóbbi néhány évben jelentõs elõrelépés történt, és ma már kimondhatjuk, hogy néhány fontos területen (pl. humán erõforrás gazdálkodás, nemzetközi logisztika) a változások megtörténtek. A jelenlegi felszereléssel azonban a nemzetközi mûveletekben való részvétel már ma is csak bizonyos korlátok között vállalható, s ezek a korlátok az idõ elõrehaladtával, hamarosan akadályként fognak jelentkezni. Nem túlzás azt állítani, hogy komoly elõrelépés nélkül a Magyar Honvédség kénytelen lesz jelentõsen csökkenteni nemzetközi vállalásait, és csökkenni fog a közvetlen honvédelemhez szükséges képessége is. Hosszabb, kb. tízéves távlatban pedig a Honvédség mûködõképessége is veszélybe kerül, ha nem sikerül pótolni a kiesõ, használhatatlanná váló eszközöket és beszerezni azokat, amelyek a 21. század katonai kihívásaira adandó válaszhoz elengedhetetlenek.

(47) A megváltozott biztonsági és alkalmazási követelmények közötti helytálláshoz nem elég, ha a haderõ egyes kiemelt részeit tesszük idõrõl idõre alkalmassá a nemzetközi keretben való alkalmazáshoz. Ha az alkalmazás legvalószínûbb keretét jelentõ szövetségi rendszer képességei és jellege gyökeresen átalakul, akkor a magyar haderõ egészének jellegét és doktrínáját kell megváltoztatni a sikeres mûködéshez. Világosan nyomon követhetõ a NATO mûveletek expedíciós követelményeinek erõsödése, emellett azonban továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kollektív védelembe ágyazott országvédelem megvalósításához szükséges eszközrendszer fenntartására és fejlesztésére is.

(48) A haderõ fejlesztését, szervezetét, technikai szintjét, infrastruktúráját és mûködési elveit elsõsorban azok a célok és feladatok határozzák meg, amelyek a biztonsági környezetbõl, kihívásokból származnak. Ebben a feladatrendszerben döntõ hatást gyakorol a haderõ alakulására a várható alkalmazási környezet, a legvalószínûbb feladat, és a hadviselés módjának átalakulása, valamint a szövetségi dokumentumokban meghatározott igények.

(49) Az új kihívásokhoz való alkalmazkodás és a többi tagállam katonai erõivel való együttmûködés érdekében szükségszerûen és folyamatosan átalakul a haderõ struktúrája és korszerûsödnek katonai képességei. Katonai kapacitásunk jelentõs részét nemzeti keretek között fejlesztjük, további képességeket a Szövetség keretei között kollektív és többnemzeti, az Európai Unióban az állandó strukturált együttmûködés keretében, továbbá többoldalú nemzetközi együttmûködés révén hozzuk létre. A Magyar Honvédség egészének biztosítania kell katonai erõnk kötelékeinek gyors telepítését, a rugalmas alkalmazást, a misszió végrehajtásához szükséges ideig történõ fenntartását, túlélését, önvédelmi képességét, felderítési készségét és hatékony mûködését.

(50) Az egyes kötelékek saját, valamint az oltalmazandó objektumok megóvása érdekében harcászati megállító-képességgel kell rendelkezzenek. A Magyar Köztársaságnak, intézményeinek, kritikus infrastruktúrájának pedig alkalmasnak kell lennie a szükség esetén beérkezõ erõk befogadó nemzeti támogatására, a Honvédségnek pedig a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatinak ellátására. A honi területen végrehajtott katonai feladatokra is nemzetközi környezetben – esetenként nemzetközi parancsnokság alatt – kerül sor, azaz ezen feladatokra is csak olyan erõk alkalmazhatók, amelyek egyébként képesek a nemzetközi együttmûködésre.

(51) A jövõ (szövetségi) haderejének jellegében és szerkezetében egyaránt dinamikusnak, összhaderõnemi és expedíciós mûveletekben való részvételre alkalmasnak kell lennie. Lehetõségein belül képesnek kell lennie minden reálisan szóba jöhetõ hadviselési mód hatékony alkalmazására, és az adott konfliktus kezelése során szóba jöhetõ, ránk háruló katonai feladatok végrehajtására, a konfliktus helyszínére való gyors kitelepülésre és a konfliktus helyszínén – akár magas hadmûveleti ütem mellett is – a folyamatos önfenntartásra. Képesnek kell lennie, továbbá a civil hatóságokkal és szervezetekkel való zökkenõmentes együttmûködésre.

(52) A jövõ hadviselésében eredményesen szereplõ haderõvel szemben állított legfontosabb követelmények az alábbiak szerint összegezhetõk:

a. A kijelölt erõk magasfokú készenléte.
b. A gyorsan változó harcászati, hadmûveleti körülmények közötti alkalmazkodás és reagálás képessége.
c. Többnemzeti, összhaderõnemi környezetben való tevékenység.
d. Expedíciós képesség.
e. Hatékony felderítés, információszerzés és csere.
f. Telepíthetõség és mobilitás egysége.
g. Hosszú távú fenntarthatóság.
h. A természetes és mesterségesen kialakított közegben egyaránt érvényesülõ rejtés, álcázás módjainak ismerete és alkalmazása.
i. Magas technológiai szint.
j. Önvédelmi-, közvetlen biztosítási- és túlélõkészség.
k. Integrált és nemzetközi logisztikai támogatás.
l. Képesség a civil hatóságokkal, lakossággal való koordinációra és együtt-mûködésre.
m. Hálózat-központú környezetben való alkalmazás képessége.
n. Külsõ környezet változásaihoz való gyors alkalmazkodás képessége.


(53) Az ország védelmében a Magyar Honvédség teljes szervezetével vesz részt; a külföldön egy idõben folyó mûveletekhez erõi egy részével járul hozzá. A nemzetközi biztonsági helyzet gyors és állandó változása miatt készen kell állnunk arra, hogy a vállalásokat rugalmasan értelmezzük és a valós nemzeti és többnemzeti NATO/EU) szükségletekhez, valamint saját magunk teherbíró képességéhez igazítsuk.

(54) Bár a Szövetség elleni nagyméretû hagyományos agresszió esélye minimális, a Szövetség katonai erõinek meg kell õrizniük a magas intenzitású mûveletekben való részvétel képességét, annak érdekében, hogy képesek maradjanak a nagyobb kihívást jelentõ hagyományos kockázatok kezelésére is. A szövetséges államok – így Magyarország - haderõstruktúráját a legvalószínûbb mûveletek figyelembe vételével kell folyamatosan fejleszteni, és e struktúrát a legnagyobb követelményekkel járó feladatok ellátására kell felkészíteni.

(55) A Magyar Honvédség jövõbeni fejlesztésének koncepciója egyrészt azon alapul, hogy napjainkban egyetlen ország sem képes teljes körû védelem kialakítására. Másrészt azt kell figyelembe venni, hogy a jelenlegi helyzetben nem látható pontosan elõre, mikor, milyen váratlan, a fentiekben nem tervezett fenyegetésekkel kell az országnak szembenéznie.

(56) A korszerû és felgyorsult ütemû hadviselés során az egyes mûveletekben a döntési ciklusok idõtartama radikálisan csökken. A hadmûveleti ütem nem csak a mûveletek végrehajtásában, hanem a végrehajtásra vonatkozó döntések meghozatalában is ugrásszerûen emelkedik. A mûveletekben csak olyan operatív harci kötelékek lesznek képesek részt venni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni az órákra vagy néha csak percekre szûkülõ döntési ciklusok jelentette követelményekhez.

(57) A magyar haderõ további modernizálásának fontos követelménye, hogy ne csak a kijelölt elemei, hanem egyes parancsnokságai is képesek legyenek expedíciós jellegû feladatok végrehajtására. Nem csak arra kell képesnek lenni, hogy csapatokkal, integrálódjanak egy szövetségesi misszióban, hanem arra is, hogy – adott szinten magyar vezetésû parancsnokság alatt - maguk integrálják más szövetséges államok kötelékeit a szövetségi misszió egészébe.

(58) A katonai képességek kialakítása, elsajátíttatása, a haderõ alkalmazására történõ felkészülés és a katonai feladatok végrehajtása során szerepet kell kapnia a környezettudatos gondolkodásnak és cselekvésnek, összhangban a hazai és a nemzetközi (NATO, EU) környezetvédelmi követelményrendszerrel. A Magyar Honvédség legyen kész a nemzeti határokon átnyúló ökológiai károk megelõzésére, a bekövetkezõ környezeti ártalmak felszámolásában való közremûködésre. A továbbiakban is gondot kell fordítani, programokat kell kialakítani a Magyar Honvédség sajátos, azon hadfelszerelési eszközeire, laboratóriumaira, észlelõ- és felderítõ berendezéseire, amelyek képesek a tudatos, vagy keletkezõ környezeti kárjelenségek távoli és közeli észlelésére.

(59) A magyar haderõ nemzetközi szerepvállalása a környezetvédelmi szempontból is új kihívást jelent, mivel az országhatárainkon kívüli hadmûveleti területeken végrehajtott katonai, illetve missziós tevékenység ideje alatti intenzív területhasználat a helyi természeti értékek megõrzését, az „ökológiai lábnyom” nélküli feladatvégzést követeli meg. A honvédség veszélyes üzem, tevékenysége és kiképzési formái esetenként környezetterhelõk, légszennyezõk, infrastruktúrakárosítók lehetnek. Ennek intézményi-, felügyeleti szervét hatékonnyá kell tenni és meg kell szervezni az együttmûködést a helyi, önkormányzati, civil szervezetekkel és gazdasági szereplõkkel, a prevenció, a szükséges korlátozások és utólagos kárenyhítés érdekében.

(60) Az expedíciós tevékenység nem határozható meg konkrét térbeli távolságokban, földrajzi térségekben és a bevonható erõk elõre megállapított létszámában. A Szövetségi és nemzeti érdekek összehangolásából következik, hogy a honvédség jelentõs erõit olyan mûveletekbe ajánljuk fel, amelyek – ha nem is közvetlenül, de közvetve – szavatolják az ország és régió stabilitását és szélesebb értelemben vett biztonságát. A válság, vagy a veszélyjelenség természetébõl eredõen az egy idõben, több térségben résztvevõ erõk létszáma és felszereltsége rendkívüli esetekben meghaladhatja az adott hivatalosan vállalt kereteket. Ezekben a sajátos helyzetekben jól értelmezhetõ Szövetségi igény és megfontolt politikai döntés szükséges.

(61) A külföldön tevékenykedõ katonai szervezetek katonai, erõnléti, technikai és szociális feltételeit is úgy kell biztosítani, hogy a mûveleti tevékenységre hozzávetõleg fél évig, rendkívüli esetben a váltás gyors felkészítésével rövid idõre meghosszabbított ideig legyen képes. Ez az idõtartam meghatározza a váltás felkészítését is.

(62) A védelmi szektor keretébe tartozó katonai és intézményi struktúrákat, szervezeti formákat a 2007-es formában stabilizálni kell, azonban a folyamatos funkcióelemzés során bizonyos korrekciók végrehajtása modernizációs szükségesség. Az ilyen változtatásokat a változó helyzet is megkövetelheti. Ezeket az átalakításokat operatívan követnie kell az állomány célirányos továbbképzési kurzusainak

(63) Mindebbõl az következik, hogy a jövõben a katonai képességek és erre alapozva a haderõ fejlesztését nem a múltban megszokott módon, a legvalószínûbb fenyegetések elhárítására kell építeni. Olyan képességalapú haderõfejlesztést kell megvalósítani, amely lehetõvé teszi mindazokra a fenyegetésekre való hatékony reagálást, amelyekkel az elemzett jelzések szerint szembe kell néznünk, valamint olyan katonai és nem-katonai képességeket és kapcsolatokat kell kiépítenünk, amelyek ezeket megfelelõ módon kiegészítik

(64) A korszerûsítés egyik legfontosabb eleme a haditechnikai és hadfelszerelési eszközök folyamatos innovációja. Ebben a tekintetben a legalapvetõbb feladatok:

– Az informatikai jellegû, fejlõdõ hálózatokba való illeszkedés, folyamatos kommunikáció.
– A többfunkciós haditechnikai és támogató eszközök folyamatos rendszeresítése.
– A védett szárazföldi mozgásképesség eszközeinek megújítása.
– A fegyverzet beszerzése terén elõnyben kell részesíteni az önvédelmet és túlélést biztosító, könnyen szállítható, csapatoltalmazó, tábori vezetési eszközöket. A modern hadviselésben az élõerõ-kímélés növekvõ mértékben igényli a multifunkcionális eszközök rendszeresítését.


(65) Ebben a folyamatban jelentõs szerepet kell szánni a védelmi szektor tudományos bázisának, K+F szerveinek, rendszeresen elemezni kell a nemzetközi eredményeket, folyamatos kapcsolatot kell fenntartani a tudományos mûhelyek és gyártók között. Nagyobb figyelmet kell fordítani a harci, hadmûveleti, vezetési és logisztikai feladatok tapasztalatainak elemzésére, a tanulságok fejlesztésben való hasznosítására. "

nah legalább beszélnek róla, és még 20 év és talán vesznek is valamit 😊

De! És még mindenen dolgozott ami az alternatív energiaforrást magában foglalja. Például vezeték nélküli elektromos áram továbbítása messzi távolságokba, azaz áram adó-vevõ készülékekkel is kísérletezett. Speciel ilyen állomások felhúzásán ügyködött, de emellett talán a legtöbb szabadalom, találmány fûzhetõ az õ nevéhez.

Sokan állítják azt hogy összefüggésben áll a munkássága a Tunguskai történtekkel.... najó sunnyogok is el mert jön a szokásos kövezés<#smile>

Nikolai Tesla-nak nem egy ehhez hasonló kísérlete volt az amerikai hadsereg számára?

mert nem mezei katona volt, hanem a special force tagja. és ki tudja, milyen küldetésben kell majd részt vennie.

de ez már scifi😊 hagyjuk is.

Nem olvastam soha a fóumot, de miért tennének el "mezei" katonát?

Lassan másfél éve nem látogatom az Index fórumát, köszönhetõen a botrányosan sz@r fórummotornak. Emiatt azt sem követtem, hogy mi van Eritelazzal. De hogy meghalt-e, azt nem fogom kérdõre vonni. Õ is csak egy ember.

majd az idõ úgyis eldönti.....bár valószínûleg soha nem fogjuk megtudni, tényleg meghalt e, vagy csak eltüntették.

Cifu, Te elhiszed az Eric-rõl szóló hírt? <#fejvakaras>

Pontosabban:

- NATO, ENSZ ismeretek (ezen belül nagyobb hangsúlyt kapott a Partneship for Peace program.
- Törvényismeretek, itt a honvédséget irányító szervek (kormány, parlament, helyi igazgatások), a katonák jogai, rendkívüli állapot, a sorozás menete.
- Eü. ismeretek, a harctéri ellátás lépcsõi (ezredorvos, tábori kórház, városi kórház).
- ABV ismeretek.
- Katonai alapismeretek, a csapatnemek ismertetése, békefenntartói feladatok, alapvetõ ballisztika, a Honvédség fegyverei (itt a Gripen, Mi-24, T-72, BTR-80, 93M és 94M gránátok, valamint a HAK-1 harckocsi akna adatai szerepeltek).
- Logisztikai alapismeretek.

Ezen kívül kellett egy kb. 10 oldalas beadandót írni egy megadott témában, ami Zrínyi életétõl kezdve, Csernobilon át a modern géppuskák történetéig szinte bármi lehetett.

<#finom>

Itt, a BME-n felvehetõ 3 kreditért a Lõfegyverek tervezése és gyártása c., elsõsorban fogalmi ismertetés, aztán ballisztika diffegyenletekkel.

*nyád <#wilting>

hát jobb mint nekem a politológia

Azt hiszem Veszprém, Pannon Egyetem Mûszaki Informatikai Szak.

Szerk.: Most látom, félreérthetõen írtam: opcionális tantárgy.

milyen fõiskolán?

Fõiskolán van hadismeret tantárgy. Az egyik haverom fel is vette, de gyakorlatilag könyvbõl való tanulás, milyen részegységei vannak egy aknának, melyeket rendszeresítette a HM, mik a gépkarabély fõbb részegységei, stb.

ilyen szinten ki tanítaná? még akit érdekel az is legtöbbet topicokból tanulhat mert nincs sok magyar nyelvû anyag. viszont ami van az általában jó és igényes.

Alternatív programban kötelezõ tárgyként kéne oktatni középiskolában a honvédelmi ismereteket. Aztán lehet belõle röpdogát íratni. Pl:

Milyen bázisú volt a 43M típusú német páncéltörõ gránát hüvelyben használt lõpor?

Soroljon fel 3 diesel üzemenyagú, gyakorlatban használt repülõgép hajtómûvet!

Ön napjainkban egy modern harckocsiszázad parancsnoka, és egy mezõgazdasági feldolgozó üzem védelmét kapta feladatául a következõ hónapra. Az üzemanyagutánpótlását lebombázta az ellenség, az élelmezési létszáma 123 fõ, ABV támadás, újabb utánpótlás nem várható. Hogyan érné el a lehetõ legmagasabb bevethetõségi szintet?

Szintidõ 10 perc. <#mf1>

finoman szólva...

városi legenda. esetleg a büntetõszázadokkal csinálták elszórtan.

A gyalogsagra gondolsz?😊

Általában letûzött táblákkal vagy zászlócskákkal jelzik az aknamentesített ill. az ismert elaknásított területet.

Amúgy valami jelölést hagy a megtisztított területen (mondjuk valami festékanyag), vagy csak a félig felszántott talaj marad?

Jó, nyilván nem egyet, hanem párhuzamosan többet is, de ez pont olyan, mint a 4.7-es DVD, hogy a játékokat rittig 4.8-5 GB-ra méretezik, hogy a warezos parasztnak 8 gigásat kelljen venni 😄

szerinted 1 db-ot engednek el? 😄

Hát mókás, mert ugyan 3.63m az M1 szélessége, de a lánctalp nyomtávja elvileg épp 3.3m. De pont benne tartani... hát, necces, tény.

orosz gondolkodásmód...nem aprózzuk el.

Van már pár változata, az oroszok csúcsváltozata az, hogy a TOS-1 220mm-es rakétasorozat-vetõt aeroszol (thermobaric) robbanófejekkel használják területek aknamentesítésére. Durva, de legalább nem kell idõ elõtt a terület közelébe menni a mentesítõ jármûnek. ^^

Egy tanknak az azért még necces, nem?

A Mongoose hivatalosan 70x3.3 méter széles terepet takarít meg.

vagy mégse. elég bonyolult sztori.

autóbaleset.

volt egy orosz verziója is ezeknek a gyors aknamentesítõ cuccoknak, nem? ha jól emlékszem, kézzel indítható.

ezt bírom, valaki feltesz egy pár szavas kérdést, cifu meg ömleszti neki az infót igényes formában, mnit egy lexikon😊

elég széleset jármûveknek sacc min 5 méter ha jól emlékszek.

Uccsó kb. milyen széles ösvényt tud vágni?

Utolsó ismert nyújtott töltet néven.

Aknaeke alatt gondolom az Irakban is bevetett Abrams-re szerelt eszközt értette Freeda Krueger.