95104
-Nem alkalmazunk jelzős szerkezetet. Még arra se, akivel nagyon nem értesz egyet.
-Nem gyűlölködünk!
-HADITECHNIKAI TOPIC, aki nem tudja értelmezni, az megy máshova!
[Légi Harcászati / Légvédelmi FAQ]
-
#45127
És a "Rifle One"? -
#45126
Elvileg ez a fegyverhasználat bemondása. -
#45125
Az a kifejezés pontosan mit takar amikor azt mondják, hogy "guns, guns, guns"?
Főleg helikopterek esetében hallottam párszor. Csak annyi, hogy átvált gépágyúra? -
Freeda Krueger #45124 Tubesi radar védelmében
Vélemény az egyik hetilapban. -
Freeda Krueger #45123 Pliny G Holt
nyugodjon békében,angolosok előnyben... -
Freeda Krueger #45122 Tán kétszemélyes verzió volt. -
#45121
Ki tudja? Lehet ez valami új prototípus volt nem? :) Desszantos egységek szállítására alkalmas gép volt :D -
#45120
Honvédelem.hu cikk: " Eltűnt a radarokról az orosz légierő egy Szu-27 típusú vadászrepülőgépe a távol-keleti Komszomolszk térségében csütörtökön, a repülőtértől mindössze 30 kilométernyire. Az első értesülések szerint a tervszerű járaton a pilótán kívül senki sem tartózkodott. A helyi kereső-mentő szolgálat helikopterei azonnal a pilóta és a gép keresésére indultak. "
Ami érdekes...:-) Tervszerű járaton a pilótán kívül senki sem tartózkodott... Frankó lenne, ha még vagy 10 utassal a fedélzetén zuhant volna le...meglepődtem volna.... -
bgabor #45119 Nem gond, idén szlovákiában is választások lesznek, és ott is a miénkhez hasonló tisztulási folyamat várható. -
#45118
Előre is elénzést a féloff reklámért.
Gyűjtők számára hasznos oldal lehet. -
#45117
Meg a MICA IR, meg az R-40T (ha még rendszerben áll valahol.) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#45116
Egy nagy távolságból érkező rakétával mit kezd? Mert annak már kiégett a hajtóműve, IR képe elég kicsit.
Nagy távolságból nem szoktak passzív IR rakétát indítani (a kivétel ugye az R-27ET), amit meg nagy távolságból indítanak, arra meg ott az RWR, nem kell MAWS.
Jelenleg egyetlen vadászon sincs semmi DIRCM féleség tudtommal,
Hamarosan lesz. Noha jelenleg a vállról indítható rakták az elsődlegesnek kikiáltott veszélyforrások. -
#45115
Az elfogytak esetben meg inkább egy F-16C is kapja a nyúlcipőt, ha egy felfegyverzett MiG-29 közeleg, ami csak a '80-as éveket képviseli. Egyenlőtlen vagy nagyon kétesélyes küzdelmekbe nem kell belemenni. -
#45114
Azért nem a '60-sa évek technikai színvonalán tengődnek azok a légierők akik pont a legtöbbet gyakoroloják.
Jelenleg egyetlen vadászon sincs semmi DIRCM féleség tudtommal, de rakétaindítást figyelő körkörös rendszer sem. Egy nagy távolságból érkező rakétával mit kezd? Mert annak már kiégett a hajtóműve, IR képe elég kicsit. -
#45113
Igazáság szerint nem értem, hogy miért gyakorolják ma is olyan sokat a gépágyús dogfightot. Kb. annyi esélye van ma ennek, mint a egy jégrevünek az Eufráteszen.
Elcsépelt a Vietnami hasonlat, de még mindig tartja magát. Mi van, ha a légiharc rakétáid nem működnek, hatástalanítva lesznek, vagy simán elfogytak?
A DIRCM szintű eszközöknél pedig van rá esély, hogy ez bekövetkezhet. A félhírek szerint a következő J-10/J-11 csomagban is ott fog figyelni a kínai DIRCM, a J-11B-n már van MAWS (missile approach warning system, egy olyan eszköz, amely figyelmezteti a pilótát, ha egy rakéta közeledik), ami ehhez kvázi az első lépés:
[center]![]()
-
#45112
mindkettő IR. Az alsó nyilán tudja ugyanazt mint a felső.
A felső nem képes képalkotásra.
túl sok energiát ölsz bele a képalkotásba, és sehol nem garancia, hogy működik is.
Minden viszonylagos, ha az ellenfél gépeinek az RCS értéke túl kicsi, a zavarása túl erős, és általánosságban nem tudod kellően jól megoldani a célbefogást, egy új rendszerrel hirtelen ismét átveheted a technikai fölényt.
Ettől félnek amúgy a Lopakodó technológiák terén, ha a LADAR terén bekövetkezne egy áttörés megbízhatóság és hatótávolság terén, akkor például a lopakodó gépek többé nem lennének taktikai előnyben egy LADAR-os géppel szemben...
végül is az AIM-9X korszakban nem nagyon kell tököt dobálni a dogfighthoz...
Azért a többség még mindig azzal kezdi a Dogfightot. :) -
JanáJ #45111 félek, gázolajjal nem bírnánk odáig. :-S -
#45110
briteknél, olaszoknál, szovjeteknél is voltak biciklisek. de valószínűleg még máshol is. -
#45109
most hirtelen a Tizedes meg a többiek haditanácsa villant be, afrika térképpel, biciklis hadosztállyal és csodafegyverrel 
-
#45108
lemaradtam bármi olyan beszerzésről, ami ezt indokolhatná? mert ellenkező esetben, a belpolitika eljutott külföldre is, azaz hozzánk.
bár annyi hitelt vettünk fel, aminek semmi látszatja nincs, hogy tényleg lehet, hogy lezsírozott tankhadosztályok vesztegelnek az alföldön a parancsra várva:) -
#45107
Komolyan mondom, bárcsak igaza lenne, mert az azt jelentené, hogy kapnak majd (talán), vagyis inkább rendelkeznek megfelelő technikával a hazai katonák, de így csak egy jó vicc, még a Blikk-ben sem érdemelne meg egy apró bejegyzést sem 
-
#45106
nap vicce -
#45105
ahova a magyar honvéd beteszi a lábát, ott fű nem nő többé:D -
#45104
Igazság szerint, ha tényleg a brosúrák és a tesztek szerint működik a fegyver élesben, akkor inkább a légi helyzetkép ismerete a lényeges. Ha az ellenféle csak 5 másodperccel később tudja meg, hogy milyen közel van és hol, az alatt az 5 másodperc alatt, ha a másik pilóta tudja, hogy az ellen hol van, levág egy 70-80 fokos fordulót balra vagy jobbra is. Mivel az AIM-9X +/- 90 fokban indítható ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tüzelőhelyzet, vagy majdnem tüzelőhelyzet van.
Igazáság szerint nem értem, hogy miért gyakorolják ma is olyan sokat a gépágyús dogfightot. Kb. annyi esélye van ma ennek, mint a egy jégrevünek az Eufráteszen.
Még, ha közel is érnek a gépek és valódi klasszikus 1 vs 1 vagy 2 vs 2 helyzet lesz ott meg nem kell hátsó féllégtérbe kerülni olyan durván, mint ahogy a tréningeken teszik a jenkik. -
59th LeFty #45103 Lehet én vagyok félrevezetve, de én úgy értelmeztem, hogy az IRST maradt a szélvédő előtti, a hasára szerelt pedig FLIR/lézeres célmegjelölő.
mindkettő IR. Az alsó nyilán tudja ugyanazt mint a felső.
A radar esetén sem a nyers radarképet látja a pilóta, hanem egy olyan mesterségesen generált képet, amelyet a radar elektronikája szűrt meg a számára, eltávolítva a képről minden olyan reflexiót, amely kizárhatóan nem repülő tárgy. Hasonló rendszer kell egyszerűen képalkotásnál is.
Jogos, de az idézet végi "hasonló" kifejezéssel vitatkoznék ha megengeded:) Persze nem a technikai hasonlóságon, mert az ugye nyilvánvalóan elüt, de egy radarjelet sokkal hamarabb kiszűrsz. A munkámban a Sony egy nem pont szar képfelismerő ellenőrző berendezésével is dolgozok, nem olyan egyszerű mutatvány az, és szerintem túl sok benne a hibafaktor - túl sok energiát ölsz bele a képalkotásba, és sehol nem garancia, hogy működik is. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint hogy ha abban bíznál, hogy az ellenfél sárga repülőkkel fog felszállni. Könnyen átverhető.
LADAR, mint ahogyan leírtad, szintén hasonló problémák miatt felejtős (egyelőre)
[i]Az AN/AXX-1 TCS és az AN/AWG-9 radar oda és vissza master-slave kapcsolható volt[/]
Orosz hőpelengátor és radar is ilyen, még export gépeken is. Érdekes szimmetria :)
Azon meg, hogy ez a tökös IRST széria, komolyan ledöbbentem, azt hittem ennél már előrébb járunk... Hamarabb jutott volna eszembe a gép aljára rakni, mint ahogyan a macskán volt. Bár az elmített indok (gyorsaság és egyszerűség) elég kézenfekvő, végül is az AIM-9X korszakban nem nagyon kell tököt dobálni a dogfighthoz... -
#45102
@Molni:
A Sniper meg egészen más tartományban működik. Vagy nem? A Sniper azt tudja elvileg, hogy radar információ alapjná rááll a célra. Kiegészítő IFF funckió.
Akkor félreértés részemről, azt hittem IRST-nek akarod használni. Szvsz optikai IFF-nek azért nem igazán jó, mivel előre elég szűk a látószöge, csak ha pont előtte van a cél, akkor láthatná, mivel a mozgatható fejnél a lefele tekintést vették figyelembe.
@Lefty:
De az új ruszki optikai rendszernek gyanítom már képalkotó módja is van, különben nem sok értlme lett volna a MiG-35 aljára is rakni.
Lehet én vagyok félrevezetve, de én úgy értelmeztem, hogy az IRST maradt a szélvédő előtti, a hasára szerelt pedig FLIR/lézeres célmegjelölő.
Érdekes az a motyó a 18-ason, de nem hiszem, hogy ez a módszer szériafelszereléssé válna :) Vagy tévedek? Elég félmegoldás lenne, a már leírt problémák miatt...
Az US NAVY 150 darabot rendelt eddig, 2012-től szállítják a szériapéldányokat, IOC 2013. Az USAF még nem döntött, két opciója van a jelenlegi F-15 és F-16 gépek IRST-vel való ellátására, az egyik ez a pótüzemanyag-tartályba integrált verzió, a másik a korábban linkelt IRST pod a LANTIRN helyére függesztve.
Az üzemanyag tartályba épített verzió előnye, hogy nem kell a gépeket időlegesen kivonni az átalakításhoz, ami egy utólagosan beépített IRST esetén elkerülhetettlen. Hozzá kell tenni, ehhez az is kell, hogy az USN csúnyán rövidre van vágva hajófedélzeti gépek terén, nem nagyon engedheti meg magának, hogy hónapokra nélkülözzön nagyobb számú gépet.
Optikai rávezetést csak olyaneszközökben használnak, ami nem automatikus - mert a júzer irányítja, tehát valószínűleg nem is lehet automatizálni (és itt nem csak repülés világában gondolkodj)
A földi célok elleni optikai rávezetés (Maverick rakéta, Walleye siklóbomba) esetén a optikai rendszer által közvetitett képen lévő célkeresztet ráviszi az operátor egy jól azonosítható, kontúros célpontra, a kioldó megnyomásakor pedig az irányítórendszer ezt a képet "megjegyzi", és innentől kezdve a feladata "csak" annyi, hogy a rakéta/bomba orrát folyamatosan efelé a kontúros cél felé fordítsa, ha valamerre elmozdul, akkor úgy korrigál, hogy a tárolt képhez viszonyít. Ezzel a megoldással fire-and-forget irányításúak. Légiharcban is használható lenne ez a megoldás, amennyiben a célpont kellően elüt a háttértől. Megjegyzés: a kép felbontásával növelhető ennek az esélye.
Az igazi megoldás persze valóban az, hogy az irányítórendszer adatbázisában vannak az ismert gépek 3D-s modelljei, és ezek alapján azonosítaná a rakétalövedék irányítórendszere a célpontot. Szerintem ez egyáltalán nem sci-fi, hiszen az arcfelismerésnél tartunk már...
Opciók felsorolása....
Kimaradt a LADAR, vagyis kvázi egy olyan radar, ami elektromágneses hullámok helyett koherens fénysugarakkal dolgozik. Előnyei és hátrányai ennek is vannak, előnye, hogy a radar ellen kidolgozott lopakodó és elhárító technológiák teljesen hatástalanok ellene, hátránya, hogy mivel fényről van szó, így a hatását az időjárás és minden más fénytörést befolyásoló dolog (pl. füst) zavarhatja.
Legyen optikai rakéta, OK, de ahhoz előbb (ahogy molni is írta) tudni kell, merre van az arra. Légteret pásztázni 50x zoom-mal egy képernyőn meg elég fapados. (ezt mindenki tapasztalta aki szimben használt már ilyet) tehát önmagában már nem jó. Vissza is jutottunk az elejére.
Azért itt álljunk meg egy kicsit. A radar esetén sem a nyers radarképet látja a pilóta, hanem egy olyan mesterségesen generált képet, amelyet a radar elektronikája szűrt meg a számára, eltávolítva a képről minden olyan reflexiót, amely kizárhatóan nem repülő tárgy. Hasonló rendszer kell egyszerűen képalkotásnál is.
@Molni:
Képtelen vagyok megérteni, hogy miért csinálják ezt a jenkik. Nehogy már egy póttartály kelljen egy IRST-hez a XXI. században.
Ahogy fent írtam, egyszerű és gyors integráció, a nélkül, hogy a gépeket ki kéne vonni átalakításhoz.
Egyes F-4 verziók orra alatt is van / volt valami IR vagy képalkotó rendszer. AZ mi volt?
Az F-4B (USN/USMC) és F-4C (USAF) rendelkezett AN/AAA-4 IRST-vel, ez azonban nem volt képalkotó rendszer, csak a legerősebb hőforrás irányát mondta meg. De a gyakorlatban nem bizonyult elég megbízhatónak, így az F-4D/E sorozatnál megszüntették, helyére a későbbi F-4D-ken az AN/AAA-4 házát ismét felszerelték, de abba az AN/APR-25 v. -26 RWR antennái kerültek.
Megj.: A Vietnami háborúban az optikai azonosítás szükségessége miatt KB-18 elektronoptikai konténer került sok esetben a korai Phantomok jobb első törzs alatti Sparrow függesztési pontjára. Az F-4E-től ezt kvázi beépítették a bal szárnyba, TISEO (Target Identification System Electro-Optical) néven, igaz az export gépek többségéből hiányzott. A TISEO működhetett olyan módban, hogy a radar által befogott célpontra "nézett rá", így nem kellett keresgélni a célpontot a fegyverkezelőnek, csak egy gombot megnyomni.
![]()
F-4E, látható a bal szárny harmadánál a TISEO "szeme"
z F-14 kamerarendszerénél gondolom volt valami automatizáltság.
Volt, a rendszer képes volt egy adott képet "rögzíteni", és az azon bekövetkezett változást követni, például ha a célgép irányt változtatott, és automatikusan követte is azt. Az AN/AXX-1 TCS és az AN/AWG-9 radar oda és vissza master-slave kapcsolható volt, vagyis lehetett akár azt is megoldani, hogy a TCS kövesse a befogott célpontot, illetve azt is, hogy az AWG-9 kövesse azt a célpontot, amit a TCS tart "befogva". Egy érdekes elemzést olvastam anno ezzel kapcsolatban valahol, bár egy ponton kicsit falsnak hat.
A lényeg, hogy ezen master-slav képesség miatt z F-14 igen jó kvázi-ECCM-el bírt. Tegyük fel egy Tu-22M3-at tart befogva az F-14, és AIM-7 Sparrowot akar indítani rá, a Tu-22M3 igen komoly ECM rendszerekkel bírt, és olyan erős zavarójelet tudott generálni, amin az AWG-9 egyszerűen nem látott át, ám ettől függetlenül is képes volt az AIM-7-est célra vezetni, mégpedig úgy, hogy a TCS tartotta befogva a célpontot, a radar pedig oda nézett, ahova a TCS, ugyan a radar nem "látta" a célpontot, de az AIM-7-est ettől még célra tudta vezetni. Ezzel csak annyi a baj, hogy ha jól tudom, csak az első Sparrow I.-es (AAM-N-2 / -3 / -6 alias AIM-7A/B/C) volt "beam-riding" irányítású, a későbbiek félaktív rávezetésűek voltak. Vagy lehet, hogy a zavarás ellenére a célpontról elegendő radarjel verődött vissza, hogy az AIM-7 "meglássa"?
Namármost az azonosításhoz ennél kicsit részletesebb kép kell, kb. 1 méteres felbontás. Elég durva felbontóképesség körvonalazódik előttem. Lehet, hogy az amatőr csillagászok ölnének egy ilyen rendszerért? :)
Az AN/AXX-1 TCS ugyanazon a Newton-távcső elven működik, amit nagyon sok amatőr csillagász, és a legtöbb modern csillagvizsgáló használ, és egy amatőr csillagásznak még valószínűleg kicsi is lenne. :)
[center]![]()
AN/AXX-1 metszet, az NFOV a kis látószögű / nagy nagyítású (Newton-elvű), a WFOV a nagy látószögű / kis nagyítású részét jelöli -
Sequoyah #45101 A műholdak pár100 km-ről tudnak olyan 0,5 métert nagyságrendileg. Hát ez kb ugyanaz a nagyságrend felbontásban. Ezekben pedig elég drága és nagy optikai eszközök vannak.
De ami fontosabb, hogy ez esetben is a legfőbb akadály a légköri zavarok, aminél nagyon nem mindegy, hogy a 100km-t a fénynek végig a sűrű légkörben kell megtennie, vagy függőleges irányban nagy részét szinte légüres térben (ugye a 100ból kb az első 10 ami sűrűnek tekinthető). -
Sequoyah #45100 A körvonal pont elég:) Elég jellegzetes sziluettje van szinte minden gépnek, még szabad szem számára is, nemhogy egy számítógépnek. -
#45099
Képtelen vagyok megérteni, hogy miért csinálják ezt a jenkik. Nehogy már egy póttartály kelljen egy IRST-hez a XXI. században.
Egyes F-4 verziók orra alatt is van / volt valami IR vagy képalkotó rendszer. AZ mi volt? Az F-14 orra alatt volt a kamerás rendszer. Kis aerodinamikai árral lehet, hogy be lehetne építeni a mai gépekbe is, hasonló módon . A kérdés a $-ban mért ára lenne valószínűleg. A póttartályos módszer valószínűleg olcsóbb. Viszont egy póttartály valószínűleg jobban remeg egy felfüggesztőn, mint egygéptestbe integrált valamit. Élettartam és képalkotás szemontjából, ha géptörzsbe építve jobb opciónak tűnik műszkailag.
Abban is egyetértünk, hogy az új IRST rendszerek valószínűleg van képalkotó módja. Lehet hogy pont emiatt mosódik el az IRST fogalma?
Az F-14 kamerarendszerénél gondolom volt valami automatizáltság. Azzal csak elég véletlenszerűen lehetett volna megtalálni a Cifu által leírt távolságokból egy gépet véleményem szerint. Elég tiszességes nagyítással rendelkezhetett a rendszer, ha 40 km-ről észlelhető, bár Cifu szerint azonosítható volt a gép. Akkor ez milyen képességet takarhat? Optikához sajnos nem értek, csak egy primitív számításra futja.
![]()
A gép 22 méter hosszú. 40'000 méterről ez az jelenti, hogy a gép kb. 3 század fokos ívhosszon látszik. (Nem tudom szebben kifejezni.)
Namármost az azonosításhoz ennél kicsit részletesebb kép kell, kb. 1 méteres felbontás. Elég durva felbontóképesség körvonalazódik előttem. Lehet, hogy az amatőr csillagászok ölnének egy ilyen rendszerért? :)
Az UV tartományú keresés talán már a '80-as évektől végétől étezik, egy IR vezérlésű rakéták asszem UV tartományban is pásztáznak. Asszem az R-73 egyes szériái ilyenek, de ez csak egy halvány emlék. Ennek utána kellene nézni. Lehet, hogy csak felajánlás volt a '90-es években, hogy ilyet is tudnának szállítani, igény esetén. -
59th LeFty #45098 Bizony, ez a nagy különbség, IRST-n nincs kép, csak infra fényérzékelés, meg a lézer távmérő. De az új ruszki optikai rendszernek gyanítom már képalkotó módja is van, különben nem sok értlme lett volna a MiG-35 aljára is rakni.
Érdekes az a motyó a 18-ason, de nem hiszem, hogy ez a módszer szériafelszereléssé válna :) Vagy tévedek? Elég félmegoldás lenne, a már leírt problémák miatt...
Az eredeti kérdésre (optikai AAM) igazából nincs sok értelme, legfeljebb annyi, hogy az emberi agynak barátságosabbnak tűnik :) Több felöl meg lehet közelíteni, hogy miért is nincs. Optikai rávezetést csak olyaneszközökben használnak, ami nem automatikus - mert a júzer irányítja, tehát valószínűleg nem is lehet automatizálni (és itt nem csak repülés világában gondolkodj)
Másik oldalról, nézzük, mi a cél: messzi lévő nagy, gyors fémdarabot eltrafálni, meg odavinni kis HE-t. Jó, messzire kell látni. Látható fény tartomány nem túl jó - időjárás, meg sok-sok tényező, amiből igazából maga a cél nem tűnik ki. Szürke. A házam is szürke :D Remélem érthető az analógia. Jó, keressünk más hullámot,, amit ez nem zavar:
-Infra: nem rossz, mert passzív módon is megél (meleg a röpzi) de sok minden más is bocsát ki infrát (gyárkémény, közvilágítás, Hold, Nap) és az időjárás megintcsak közbeszól.
-rádióhullám: Cool, mert átmegy mindenen, meg amit eltalál még vissza is jön. Kicsit kevés, de erősítjük -> radar. Van IFF, már NCTR is, tudunk minden geometiai lőparamétert (merre, honnan, mennyivel hova, stb) szóval elég jónak tűnik. Csak ugyanilyen zavarható is sajna, megint nem tökéletes....
- és itt kanyarodott vissza a paraszt esze a szeméhez, mert minek higgyen, ha annak nem :) De akkor kell egy bazinagy, nehéz optika, amit bonyis gyártani, drága is mint a fene. A rakéta meg ugye fogyó termék. Ráadásul az optika kezelése sem feltétlen egyszerű, a már említett automatizáltság hiányában, ami légiharcban megint csak hátrány.
Legyen optikai rakéta, OK, de ahhoz előbb (ahogy molni is írta) tudni kell, merre van az arra. Légteret pásztázni 50x zoom-mal egy képernyőn meg elég fapados. (ezt mindenki tapasztalta aki szimben használt már ilyet) tehát önmagában már nem jó. Vissza is jutottunk az elejére.
Konklúzió: Az optikai rakéta nagyon tökjó lenne, csak az az előnye, hogy lerázni nem lehet, meg is szűnt azzal, hogy ugyanarra a célra sokkal jobb, bevált eszközök vannak.
Halványan emlékszem valami UV tartományú rakétára is, valami cikkből, ami nem tudom ilyen háttérsugárzás mellett hogy lát, de a cél az volt hogy a magnézium csali ne zavarja...
Emellett persze magán a vadászgépen ha van egy optika, az csak jó lehet, lásd F-35 - rá is gyúrtak elég rendesen, mert van rá igény. De a raksik maradjanak csak a kis egyszerű IR meg AR szemüknél :) -
SZU #45097 -
#45096
Félreértesz. Az IRST célt keres, de nincs képalkozó rendszere, legalábbis az orosz gépeken nincs. Az IRST a MiG-29 és Szu-27 gépeken infravörös sugárzást érzékel tudtommal.
A Sniper meg egészen más tartományban működik. Vagy nem? A Sniper azt tudja elvileg, hogy radar információ alapjná rááll a célra. Kiegészítő IFF funckió.
Vagy itt most arról van szó, hogy atz IRST szenzor fogalma kicsit elmosódott?
-
#45095
Nem hallottam eddig ilyesmiről, és már csak azért is kétlem, mert ebben az esetben a FLIR-jével gyakorlatilag ugyanarra kellene képesnek lennie, mint a MiG-29 v. Szu-27 családnak az IRST-jével, márpedig úgy tudom, hogy az F-15 és F-16 esetén továbbra sincs lehetőség konténer esetén IRST-nek használni a POD-ot (kivétel ugye azon gépek, ahol alapból kaptak IRST-t, az UAE F-16 Block 60 és a koreai és szingapúri F-15K/SG).
Az amerikai F-16 gépeken most vagy a LANTIRN / SNIPER helyére lehet felszerelni IRST-t (Erről itt egy brossúra, de úgy tudom az USAF még nem kért belőle.) Az US NAVY pedig az F/A-18E/F Block II. esetén a középső törzs alatti póttartály orrába integrálja bele az IRST-t (megj.: ez ugyanakkor valahol hibás elgondolás is szerintem, hiszen fordulóharcba bocsátkozás előtt a középső konténert semmiképpen nem dobhatja el, hogy így kisebb tömeget és légellenállást érjen el).
Ez megint azt bizonyítja, hogy a LANTIRN/Sniper nem képes az IRST feladatát betölteni...
![]()
F/A-18F IRST-vel felszerelt középső pótüzemanyagtartályal -
#45094
A Snipernek nincs olyan üzemmódja ami pont olyan funkcióra képes, mint anno az F-14 TCS-e? Az Aranysasban vagy 5-6 éve volt egy olyan kép, ahol valami francia rendszer - talán Democlas protó volt? - egy Jaguar gép azonosítható volt. 70 km-ről földháttérben. Persze ilyen nagyítás mellett tudni kell, hogy hol keresd. -
#45093
Pár észrevétel az optikai AAM-ekkel kapcsolatban:
-Először is nem kell egyből BVR-ben gondolkodni, akár rövid távú légiharc rakétánál is szóba jöhet. Ott nincs gond az azonosítással sem.
-Ha már BVR-ben gondolkodunk, akkor nem árt megjegyezni, hogy az összes komoly BVR rakéta az első fázisban az indító géptől kap adatkapcsolaton át információkat, egy AIM-120D sem képes egy mai modern 4+ generációs gépet a saját radarjával 15-20km-nél messzebbről befogni. Tehát az optikai célkövetés ilyen téren megint ott tart, hogy elég az indító gépnek megfelelő észlelő/azonosító rendszerrel bírnia.
-E fentivel kapcsolatban megjegyezhető, hogy a cél azonosítása BVR távolságnál nem igazán lehetséges, a BVR ugye beyond visual range, ha szó szerint vesszük, a Föld görbülete és a légköri torzítás miatt ez mondjuk legyen 50-60km, közepes (4-6km) repülési magasságnál. Ha viszont a célgép 10km+ magasságon repül, akkor már nem elképzelhetetlen, hogy akár 100km+ távolságról is lehet észlelni és azonosítani. Ne feledjük, hogy a Sniper és hasonló konténerek a Földi célpontok elleni bevetésre készültek, ebből a szempontból tehát rossz példák.
Az F-14A-nál megjelent TCS esetén egy DC-10-est 85 mérföldről, egy F-111-est 40 mérföldről, egy C-130-ast 35 mérföldről, egy F-5-öst 10 mérföldről azonosíthat. Megjegyzem viszont, hogy a TCS az 1970-es évek színvonala...
Esetleg lehet, hogy a jövőben nagyobb átmérőjű optikai rendszerekre lesz szükség a repülőgépeken? Na jó, persze ez vicc kategória lenne, de ha az optikai rendszereket mérlegeljük, nem vitás, hogy nem nagyon lenne akadálya a működtetésüknek. Legfeljebb az időjárás. :) -
#45092
A nagy gond az, hogy hogyan akarsz optikai BVR rakétát indítani, ha a célt a radar nem is látja. Ha megy olyan közel vagy, hogy egy ilyen szezor látja - pl. Sniper - akkor már a radar is valószínűleg. A csökkentett észlelhetőségű gépek is észlelhetőek, "csak" tényleg közel kell menni.
Az elektronikus IFF azonosításhoz viszont a gépnel látódnia kell a radaron tudtommal, mert csak úgy tudja az interrogator lekérni az IFF azonosító kódot.
Tehát azért írtam kérdőjellel, mert ötletem sincs. -
Freeda Krueger #45091 Mi jöhetne még szóba mint azonosítás?Elméletileg? -
#45090
A gond az, hogy a cél ellentétes oldaáról jön csak fény, akkor csak a cél körvonalát látod, de mást nem. Ez alapján a célfelismerés problémás. Nem feltétlen azonosításra kellene a szenort használi. Egyszerűbb módszer az, hogy valami más módon azonosítod a célt - de milyen módon ? - és a célkövetés meg optikailag legyen bármi is a cél. -
Sequoyah #45089 Az alak változásának követése csak szoftver kérdése. Ha megvan minden légi jármű 3D-s modellje, akkor már csak forgatni kell, hogy egyezés legyen a látotakkal. Ez se nehezebb, mint egy arcfelismerés:)
Ha most nem tudják megcsinálni, majd 10 év múlva.
A nehézséget inkább az optika jelenti, 100km-ről egy 10m-es tárgy használható felvételéhez kellhet vagy fél méteres felbontás legalább, ami nagyságrendileg a kémműholdak szintje, egy pici rakétába nem igazán belezsúfolható. Plusz a légköri zavarok, amik ilyen távolságból jóval nagyobbak, mint akár az űrből nézve.
-
Massari #45088 ezeket a játékleírásokat mindig benézem - portugál-brazil oldalt nem is értem igazán -
#45086 post, hát ez így ebben a formában sztornó, túl szép lett volna - nem értem hogy nem tűnt fel :)))))
